I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

é á ö é á á ó á é ü á ú á á á á á á ő ü á Í é ő

A Takarékszövetkezet Hitelezési Szabályzata a számvitelről szóló törvény végrehajtásaként megjelent 250/2000 (XII. 24.) Kormányrendelet, a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és módosításai, valamint a hatályos törvények és rendeletek alapján készült. E szabályzat szerves egységet képez a Takarékszövetkezet Ügyfél- illetve Partnerminősítési, Fedezetértékelési, Monitoring-, Esközértékelési-,Értékvesztés-, Elszámolási- és és Céltartalékképzési Szabályzat, valamint a Nem problémamentes kintlévőségek, befektetések, és mérlegen kívüli tételek figyelésének, kezelésének, és behajtásának szabályzataival, valamint a kockázat-vállalással kapcsolatos szabályzatokkal, eljárási rendekkel. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Dunakanyar Takarékszövetkezet aláírta a PSZÁF által ajánlott Magatartási Kódexet, vállalva, hogy az abban foglalt rendelkezéseket betartja, a tisztességes piaci verseny és a korrekt üzletmenet eszközeivel támogatja a lakossági ügyfélkört, ezzel segítve a magyar gazdaság fejlődését. A Dunakanyar Takarékszövetkezet kötelezettséget vállal a 2015. február 1-től hatályos Aktualizált Magatartási Kódex előírásainak önkéntes érvényesítésére is. A Takarékszövetkezet az aktív ügyletek körében - a Hpt. 3. -ban megjelölt, illetve számára a PSZÁF által engedélyezett tevékenységeket figyelembe véve létesíthet a Hpt. alapján kockázatvállalásnak minősülő jogviszonyt, kivéve, ha azt jogszabály tiltja. A Takarékszövetkezet saját forrásai, a nála elhelyezett betétek (saját rendelkezésű idegen források), valamint refinanszírozási (idegen) források terhére az ügyfelei részére a Hpt. 3. (1) bek. b) pontja szerinti hitel- és kölcsönügyleteket köt. A Hpt. 2. sz. melléklet 10.1. pontja alapján hitelnyújtásnak minősül: A hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelintézet kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. A Hpt. 2. sz. melléklet 10.2-10.4. pontjai alapján pénzkölcsön nyújtásának minősül: A hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy a nélkül - köteles visszafizetni. Követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy a nélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. Minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet. A jelzálog- hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerintit önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység. Zálogkölcsön nyújtása. 2

A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának: - A munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - adott kölcsön. - Az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy a természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg, ide nem értve a hitelintézet által kötött ilyen ügyleteket. - A biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön. - Az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön. - Anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet. 1.) Jogszabályi feltételek, felügyeleti előírások A kockázatvállalásra vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokat, valamint a Takarékszövetkezet erre vonatkozó belső szabályzatait és eljárási rendjeit a jelen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. 2.) A hitelezési szabályzat célja, hogy - A hitelezési tevékenység (az aktív üzletág) irányadó külső és általános érvénnyel alkalmazandó belső szabályait összefoglalja, - definiálja az alkalmazott hiteltípusok, hitelkonstrukciók fő jellemzőit, - rögzítse a hitelezés eljárási rendjét, az alkalmazandó tartalmi és formai követelményeit, - támpontokat adjon a hitelkezelés (nyilvántartások, behajtás, kölcsönök felmondása) legfontosabb teendőire. 3.) A szabályozás hatálya A Hitelezési szabályzat határozza meg a hitelezési tevékenység általános szabályait. Az egyes hitelfajtákra és az egyéb aktív ügyletekre, a refinanszírozott hitelkonstrukciókra, és a konzorciális hitelezésre vonatkozó előírások a hatályos belső szabályzatokban, ügyviteli utasításokban, eljárási rendekben jelennek meg. Tárgyi hatálya a Takarékszövetkezet és az Adós között létrejövő, a Takarékszövetkezet számára kockázatot keletkeztető hitel- és egyéb aktív ügyletek közös elemeire terjed ki. Alanyi hatálya a Takarékszövetkezet által nyújtandó hitelek lebonyolítása során a következőkben felsorolt ügyfelek körére terjed ki: 1./ természetes személyek 2./ jogi személyek 3./ jogi személyiségű gazdasági társaságok 4./ állami költségvetési szervek 5./ jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Az egyes kategóriákba történő besorolások a mindenkor érvényes jogszabályi előírások alapján történnek. Nem vállalható kockázat azért az ügyfélért, aki/amely - kiskorú, - csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás alatt áll (illetve amelynél a rendelkezésre álló információk alapján ezen eljárások megindításának veszélye áll fenn, 3

kivéve a felszámolási eljárás alatti vállalkozásnak veszteségmérséklési céllal nyújtott hitelt), - a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető állású személye, könyvvizsgálója, illetve ezek közeli hozzátartozója, e személyek ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozása, illetve a vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítéséhez. Ezen hitelekhez csak az Igazgatóság ülésen részt vevő tagjaink több int kétharmados többséggel hozott döntése szükséges. - ellen a Takarékszövetkezet peres eljárást indított, kivéve az ezen ügyfeleknek veszteségminimalizálási céllal nyújtott hiteleket. Az engedélyezési eljárások folyamán a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hpt-ben (56. ) meghatározott összeférhetetlenségi szabályok vonatkozó rendelkezéseit. Ezek alapján vezető állású személy nem vehet részt a saját maga, közeli hozzátartozója, illetve a közvetett vagy közvetlen tulajdonában álló vállalkozások kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában. Vezető állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget, illetőleg nem köthet adásvételi szerződést azzal a pénzügyi intézménnyel, amelyben igazgatósági, vagy felügyelő bizottsági tag, illetőleg ügyvezető, kivéve ha a szerződés megkötéséhez előzetesen az Igazgatóság egyhangú szavazással hozzájárult. 4

II. A KOCKÁZATVÁLLALÁSI ÜGYLETEK TÍPUSAI, HITELEZÉSI KONSTRUKCIÓK A Takarékszövetkezet ügyfelei igényeinek kiszolgálása érdekében jelenleg az alábbiakban felsorolt kockázatvállalási ügyleteket és ezen belül hiteltípusokat forgalmazza. Az egyes típusokon belül új konstrukciók, ügyletek bevezetése az ügyvezetés döntése alapján történhet. A Takarékszövetkezet által nyújtható kölcsönök fajtái Lejárat szerint: - éven belüliek és - éven túliak lehetnek. Cél, felhasználás szerint: lakossági hitelek: - lakáscélú hitelek, - fogyasztási hitelek (személyi és áruvásárlási hitelek), - folyószámlához kötődő hitelek, vállalkozói és önkormányzati hitelek: - beruházási hitelek, - tartós forgóeszköz növekedését finanszírozó hitelek, - átmeneti forgóeszköz növekedését vagy forráscsökkenést finanszírozó hitelek, - likviditási és folyószámla hitelek, - egyéb hitelek. A Takarékszövetkezetnél igényelhető leggyakoribb hitelfajták a következők: 1. Lakosság részére nyújtható egy éves és egy évnél rövidebb lejáratú hitelek: - fogyasztási hitel (személyi és áruvásárlási hitel), - hitelkiváltás, - magasabb kockázatú hitel, - záloghitel, - egyéb hitelek. hosszú lejáratú hitelek: - lakásépítési hitel, - lakásvásárlási hitel, - lakás felújítási, korszerűsítési és áthidaló hitel, - fogyasztási hitel (személyi és áruvásárlási hitel), - folyószámlahitel, - hitelkiváltás, - jelzáloghitel, - magasabb kockázatú hitel, - egyéb hitelek. 5

2. Vállalkozók és vállalkozások részére nyújtható egy éves és egy évnél rövidebb lejáratú hitelek: - folyószámlahitel, - rövid lejáratú hitel, / forgóeszköz /, - hitelkiváltás, - egyéb / speciális hitelek /, - mezőgazdasági hitelek és támogatások, - rulírozó hitel. hosszú lejáratú hitelek: - beruházási hitel, - éven túli lejáratú forgóeszköz hitel, - támogatott kedvezményes hitelek, - hitelkiváltás, - rulirozó hitel, - egyéb speciális hitelek. 3. Költségvetési intézményeknek és egyéb szervezeteknek nyújtható rövid és hosszú lejáratú hitelek: - költségvetési intézmények hitelei, - helyi önkormányzatok hitelei, - alapítványok hitelei, - egyéb szervek hitelei. A belső hitelezés rendje a Hpt. 6o. -ában foglaltak és a Takarékszövetkezet belső hitelezési szabályzata alapján történhet. 6

III. HITELEZÉSI ELJÁRÁSI REND 1.) A hitelkérelem befogadásának, átvételének formai követelményei A potenciális hitelfelvevőket az első jelentkezés és megbeszélés alkalmával tájékoztatni kell a hitelkérelem összeállításával kapcsolatos tartalmi és formai követelményekről (általában a kirendeltségeknél, nagyobb összegű hitel esetén a Takarékszövetkezet központjában). A hitelfelvétel iránt érdeklődő ügyfelek tájékoztatása a rendelkezésre álló Üzletszabályzatban foglaltak és a hitelügyintézők eligazítása alapján történik. Az érdeklődőket a hitellehetőségek, illetőleg az egyes konstrukciók minden részletéről tájékoztatni kell, kiemelve a hitel lejárati, kamat- és költségfeltételeit, fogyasztási kölcsönnél a hiteldíj mértékét. A hitelügyintézők a kérelmeket csak a Takarékszövetkezet hivatalos helyiségeiben vehetik át. Magánszemély kölcsönkérelmét csak a személyi okmány egyidejű bemutatása mellett lehet átvenni. A bemutatott személyi okmányok alapján egyeztetni kell az ügyfél személyét, lakcímét, aláírását. Ha az igazolványban javítás történt, vagy az igazolvány érvényességi ideje lejárt, akkor a kölcsönkérelem átvételét meg kell tagadni. 2002. II. félévétől a hitelkérelem befogadásakor az ügyfél által bemutatott személyi azonosító okmányokról fénymásolatot kell készíteni (a másolatot hivatalossá tenni), és azt a hitelanyagba helyezni! Ha a kölcsönigénylő egy éven belül megváltoztatta állandó lakhelyét, fel kell jegyezni előző lakcímét, anyja nevét, születési helyét és idejét (az esetlegesen nem bevallott tartozások kiszűrése érdekében). Egyéni vállalkozó részéről a vállalkozói igazolvány (működési engedély), jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetében az alapító okirat, társasági szerződés Takarékszövetkezet által hitelesített másolatának csatolása szükséges. A pénzmosás megelőzése és a terrorizmus elleni védekezés miatt az ügyfél-azonosító adatlap felvétele, és a Tényleges Tulajdonosi nyilatkozat (TTU) kitöltése szükséges. Hitelügylet esetében valamennyi résztvevő a saját nevében jár el. A jelentkező partnerek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a további tárgyalásokat csak a leendő üzletfelek hitelképességének minősítése után lehet érdemben folytatni. Az üzletfelek hitelképességének minősítését mindenkor az érvényben lévő Ügyfél- illetve Partnerminősítési Szabályzat alapján kell elvégezni! A minősítés birtokában a partnerek részére minden szükséges eligazítást meg kell adni a megfelelő tájékoztatás érdekében, hogy elkerülhető legyen a többszöri adatkérés (vagy kiegészítés) és kellő eligazítást kapjanak a hitelkérelem elkészítéséhez. Törekedni kell arra, hogy az ügyfél - a lehetséges variációk közül - a számára legjobban megfelelő hiteltípust válassza, mert így csökkenthető a Takarékszövetkezet kockázata is. Külön fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy valótlan adatok közlése a hitel/kölcsön felmondását vonhatja maga után, ami a későbbiekben a hitelezésből történő kizárást eredményezheti. Az ügyfeleknek (potenciális hitelfelvevőknek) a hitel igénybevételére irányuló kérelmüket írásban, cégszerű aláírással ellátva és a kérelem alátámasztását szolgáló dokumentumokat (működési, cég-, és üzleti információkat a mellékletek alapján) becsatolva kell benyújtaniuk a helyi illetékes kirendeltségekhez, általában a Takarékszövetkezet által rendszeresített nyomtatványon. Fel kell hívni a vállalkozások figyelmét arra, hogy csak azokat a vállalkozásokat hitelezzük meg, melyek számláját legalább egy éve kezeli a Takarékszövetkezet. Az engedélyező szerv ettől egyedi bírálattal eltérhet. A hitelkérelem összeállításához - az ügyfelek kérésére - a kirendeltségeknek, illetve hitelügyintézőknek meg kell adniuk a szükséges segítséget, de világossá kell tenni az ügyfelek számára, hogy ez a segítség, vagy más közreműködés a Takarékszövetkezet részéről nem jelent semmiféle elkötelezettséget a hiteligények kedvező elbírálása szempontjából. 7

A Takarékszövetkezet a hitelkérelmet benyújtó Ügyfélnek - legkorábban a hitelkérelem Ügyfélnek való átadásakor, legkésőbb a hitelkérelmek beadásakor tájékoztatókat ad át, illetve bocsát rendelkezésére. A Takarékszövetkezet fogyasztónak minősülő ügyfél részére a hitelszerződés megkötését megelőzően köteles olyan felvilágosítást adni, amelynek alapján a fogyasztó felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett hitel megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a Takarékszövetkezet és a fogyasztó rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében. A tájékoztatásnak mindenekelőtt ki kell terjednie a hiteltermékek legfontosabb jellemzőire, a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a fizetés elmulasztásának következményeire, így különösen a késedelmi kamatra, a hitel felmondására és a biztosítékok érvényesítésére. A felvilágosítást tömör és informatív módon úgy kell nyújtani, hogy az a fogyasztó számára érthető és áttekinthető legyen, reprezentatív példákkal ábrázolt módon mutassa be, hogy a hitelfelvétel törlesztése a jövedelmi viszonyaihoz, illetve annak esetleges változásához képest milyen terhet jelent, és hogy a törlesztés során milyen további kockázatokkal kell számolnia, ideértve a kamat- és az árfolyamkockázatot is. A Takarékszövetkezet az általa kötött hitelszerződések és jelzáloghitel-szerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében az internetes honlapján hozzáférhetővé teszi. A felvilágosítás módjának és formájának részletes szabályait a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter az 56/2014. (XII. 31.) NGM rendeletben határozta meg. A hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása és a hitelszerződés megkötése tekintetében hozandó megalapozott fogyasztói döntés érdekében a Takarékszövetkezet a szóbeli felvilágosítás mellett, kellő időben, de azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen ajánlat vagy hitelszerződés kötné, köteles a fogyasztót az általa megadott információk alapján szóba jöhető hiteltermék tekintetében az Általános tájékoztató a hitelszerződés megkötését megelőzően elnevezésű tájékoztató felhasználásával tájékoztatni. Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret szerződés esetén a Takarékszövetkezet kellő időben, de azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen ajánlat vagy hitelszerződés kötné, köteles a fogyasztót az Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret szerződési tájékoztató felhasználásával tájékoztatni. Jelzáloghitel igénylése esetén a Takarékszövetkezet azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné, kellő időben köteles papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatni a fogyasztót - a fogyasztó által megadott információk alapján Általános tájékoztatás a jelzáloghitelekről, valamint Személyes tájékoztatás a jelzáloghitelekről elnevezésű tájékoztatók felhasználásával. A tájékoztatást a fogyasztó által meghatározott hitelcélhoz igazodva (konkrét hitelösszegre és futamidőre) a hitelbírálat elvégzését megelőzően kell átadni. A jelzáloghitelt igénylő fogyasztót tájékoztatni kell a tájékoztatókkal kapcsolatos kérdésekben illetékes szervezetről a név és telefonszám megadásával. Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a szerződés tervezetét a fogyasztó kérése nélkül is legalább hét nappal a szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A Takarékszövetkezet lehetőséget biztosít az Ügyfélnek, hogy a hitel futamideje alatt bármikor tájékoztatót kaphasson a szerződésben vállalt törlesztés alakulásáról. Valamennyi kérelmet kezdeményező Ügyfélnek tájékoztatás céljából át kell adni az MNB-PSZÁF közös kiadványát, a Tájékoztató a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló szóróanyagot. 8

Minden hiteligényléshez információs lapot (a hitelcéltól függően) is ki kell adni az ügyfélnek, hogy nyilatkozzon az adósminősítéshez és hitelbírálathoz szükséges adatokról. Az információs lap igény szerint kiegészíthető, illetve a nem kívánt adatokat a hitelügyi előadó kiadás előtt áthúzhatja. Meg kell vizsgálni, hogy a kérelem az előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelel-e, minden előírt mellékletet tartalmaz-e, ha igen érkeztetni kell, iktatni, s a hitelekhez rendszeresített előterjesztési nyomtatványt is meg kell nyitni minden hitel esetében. Amennyiben a nyomtatványok kitöltése nem megfelelő, a javítást az ügyfél végzi, aláírásával tanúsítva. Az esetlegesen hiányzó mellékleteket (adatokat) az igénylővel még a hitelbírálat megtörténtéig pótoltatni kell. A hiánypótlásra történő felszólítást írásba kell foglalni. A működési körzeten kívüli hiteligénylő hitelkérelmének elbírálásához a befogadó kirendeltségnek minden segítséget és információt meg kell adnia, illetve közre kell működnie abban, hogy az ügyfél késedelem nélküli átirányítása a területileg illetékes hitelbírálatot végző szervhez zökkenőmentesen megtörténhessen. A Takarékszövetkezet és kirendeltségei hitelt elsősorban a működési területen lakó, illetve dolgozó ügyfeleinek gyújthatnak. Ettől eltérő esetben a lehető legtöbb információt kell beszerezni az Ügyfél korábbi banki kapcsolatairól. Amennyiben az ügyfél állandó lakhelye/székhelye nem az adott körzetben van, a működési körzeten kívüli hitelezést akkor végez a Takarékszövetkezet, ha az ügyfélnek - lakó vagy üdülőingatlana, földtulajdona van e területen, - vállalkozó (vállalkozás) esetén a telephelye a Takarékszövetkezet működési körzetében található és számlavezetését az érintett Takarékszövetkezet végzi, - a hitelfelvevő munkahelye a Takarékszövetkezet működési körzetén belül van, - konzorciális hitel esetén, - lombard hitelezés esetén, - korábbi megbízható (A. és B. osztályú) ügyfél esetén. A működési területen kívüli hitelezés történhet még a Cenzúra Bizottság vagy az Igazgatóság külön engedélye alapján is. 2010. június 11-től a Takarékszövetkezet egy személyt nem hitelez, csak külön az engedélyező által hozott döntés alapján. Különösen nem engedélyezhető munkanélküli, sorkatona, kiskorú, segélyben, járadékban részesülő Ügyfél részére egy személyben, valamint az E osztályúnak minősített, és a 80 év feletti Ügyfél. Lakossági hiteligénylők esetében a GYES-en, GYED-en lévők kölcsönkérelmei a házastárs (élettárs) adóstárs bevonásával teljesíthetők. Nyugdíjas kölcsönigénylő a Nyugdíjas Igazolvány, valamint az utolsó havi nyugdíjszelvény bemutatásával igazolja jövedelmét. Az igénylésen fel kell tüntetni a nyugdíj törzsszámát. (Esetleges letiltás, vagy egyéb ügylet esetén a NYUFIG csak a törzsszám alapján tud intézkedni.) Amennyiben a nyugdíj összegét a Takarékszövetkezetnél vezetett átutalási betétszámlára utalja a NYUFIG, a nyugdíj összegét és az átutalási betétszámla számát is fel kell jegyeznie a hitel ügyintézőnek és kézjegyével igazolnia kell. 100 ezer Ft feletti hitelnél a NYUFIG-tól igazolás kérhető a nemleges tartozásra. Nyugdíjas kezességvállalása esetében hasonló módon kell eljárni. 2012. március 01-től 500eFt feletti kölcsönök esetében ahol nyugdíjat von be a Takarékszövetkezet az ügyletbe ajánlott a NYUFIG-tól igazolás, hogy a jövedelem végrehajtás alá vonható. Az év elején beiktatott rendelet hatályát vesztette,pl. a rokkantsági nyugdíj ismét végrehajtás alá vonható. 9

A Takarékszövetkezet 2010. június 11-től hitellimitet számol a fogyasztóknak nyújtott hitel termékeknél a fedezetértékelési Szabályzat 5. számú mellékletében meghatározottak szerint. A hitellimit az a hitelösszeg, melynek havi törlesztési kötelezettségének megfizetését az Adósok, Adóstársak jövedelme lehetővé teszi. Takarékszövetkezetünk nem vizsgálja a háztartásban élő valamennyi személy jövedelmét, csak a hitelügyletben résztvevőkét, de az együtt lakó családtagok (egy háztartás) esetében fokozott körültekintéssel jár el újabb hitel nyújtásakor. Az esetlegesen fennálló és az újonnan engedélyezésre kerülő kölcsönök együttes havi törlesztő részlete - figyelembe véve az egyéb fizetési kötelezettségeket is nem haladhatja meg az igénylők és adóstársak havi nettó jövedelmének 33 %-át, az építési és ingatlanvásárlási hitelek kivételével (ebben az esetben a jövedelem 40 %-át lehet figyelembe venni). Ettől a döntéshozók egyedileg eltérhetnek. Amennyiben a kért hitel nagyobb az előírt mértéknél, a kölcsön engedélyezése csak további fedezet mellett, testületi döntés (indoklás) figyelembevételével történhet. A hitelügyintéző a munkáltatói igazolást csak cégszerű aláírással fogadhatja el. Mind az adós, adóstárs, és a kezesek vonatkozásában célszerű a munkáltatótól nyilatkozatot kérni arról, hogy dolgozójuk nem áll-e felmondás alatt, szükség esetén telefonon történő egyeztetés is történhet. Figyelemmel kell kísérni a Takarékszövetkezetnek azt is, hogy a munkáltató nem áll-e csőd, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás alatt. A jelen szabályzat 10. pontjában foglaltak alapján a Céghírekből is kötelező adatok lekérdezése. A döntés előkészítők vagy a döntést hozók kérhetik NAV jövedelemigazolás csatolását is az okmányokhoz. Vállalkozói hiteligénylő esetén a jövedelem igazolására az NAV-SZJA bevallás, illetve az Adóhivataltól kapott igazolás szolgál, melyek hiteles másolatát a kérelemhez kell csatolni. Kezdő vállalkozó esetén a várható induló jövedelméből kell kiindulni, az ügyfél nyilatkozata, illetve üzleti terve alapján, melyet az első adóbevallás alkalmával az előbbi módon konkretizálni szükséges. Vállalkozó saját maga a jövedelmét nem igazolhatja! Az előbbieken kívül a vállalkozók kötelesek igazolást mellékelni nemleges adótartozásukról. Az 500eFt alatti vállalkozói rulirozó hiteleknél elegendő a NAV ügyfélkapuján keresztül lekérdezhető adófolyószámla egyenleg bemutatása. A 0-s adóigazolást az engedélyező szerv döntése alapján az előzőben említetten kívül egyéb esetben is kiválthatja a folyószámla kivonat. Az ügyfelet a hitelfolyósítás engedélyezésének várható idejéről tájékoztatni kell. 2.) A hitelkérelmek nyilvántartása A hitelkérelem átvételekor a Takarékszövetkezet elsődlegesen formai vizsgálatot végez. A formai vizsgálat elvégzésére, a formai követelményeknek való megfelelés után számít befogadottnak a hitelkérelem (nyilvántartásba vétel, iktatás). A befogadott hitelkérelmekről a területileg illetékes kirendeltség Hiteliktatókönyv -et vezet, illetve a központ Cenzúrakönyvet a következő tartalommal: - iktatószám, sorszám, - a hitelkérelem beadásának dátuma, - a hiteligénylő megnevezése (székhely, lakcím, adószám), - az igényelt hitel típusa, összege, lejárata, - a döntésre jogosult megnevezése, - a döntés(ek) időpontja, cenzúrakönyv sorszáma, jóváhagyás illetve elutasítás ténye. 10

A Hiteliktatókönyv a beérkezett és befogadott hitelkérelmek regisztrálására szolgál. A hitelbírálat alapján meghozott döntés konkrét tartalmi kérdéseiben - mint például a hitel-, kölcsönügylet tényleges folyósítási és résztörlesztési időpontja(i), a fedezetek típusa és értéke, vagy a speciális (refinanszírozott) ügyleteknél a fejlesztés célja és összege, a saját erő nagysága, stb. - az illetékes döntési fórum határozata az irányadó. Az iktatókönyvbe valamennyi hitelkérelmet be kell vezetni, attól függetlenül, hogy a döntés a kirendeltség hatáskörébe, vagy központi hatáskörbe tartozik-e. A kirendeltségek csak a Takarékszövetkezet központja által kiadott iktatókönyvet használhatják, melyet megnyitás előtt a kirendeltség vezetőnek hitelesítenie kell! A befogadott hitelkérelmek alapján a kirendeltségeknek Hiteldossziét kell nyitniuk. Visszatérő, folyamatosan hitelkérelemmel a Takarékszövetkezethez forduló ügyfeleknél javasolt külön Ügyféldosszié megnyitása is elkülönülve a hiteldossziétól. A hiteldossziénak és az ügyféldossziénak az alábbi adatokat, okmányokat feltétlenül tartalmazniuk kell: Az ügyféldossziék az ügyfél személyére vonatkozó általános anyagok tárolására szolgáló dokumentumok összessége, melyek függetlenek a kért hiteltől. Általában vállalkozások és vállalkozók esetében célszerű megnyitni. Az iratok közé tartoznak például az alapítás és a változások jogi dokumentumai, az általános jellegű, ügyféllel kapcsolatos levelezések, az éves mérlegbeszámolók és a hozzájuk kapcsolódó egyéb anyagok. Általában az ügyféldosszié tartalmazza az ügyfél-, illetve partnerminősítést, és a háttér információkat. Az ügyletminősítéshez kapcsolódó limit feletti hitelek befogadásánál kötelező az említett dossziék megnyitása. A hiteldossziék a konkrét hitelkérelmek egyedi dossziéi. Ezek tartalmazzák az egyes hitelkérelmeket, az ehhez kapcsolódó levelezéseket, a hitel-előterjesztéseket, az aláírt szerződések és kiegészítések eredeti illetve másolati példányait, a hitellel kapcsolatos változásokat. Mindkét dossziénak tartalomjegyzékkel kell rendelkeznie, mely időrendi sorrendben mutatja a benyújtott és elkészített nyomtatványok, adatlapok listáját. A tartalomjegyzék külön lapon is lehet, de legcélszerűbb a dosszié fedőlapjára vagy belsejébe feljegyezni! 3.) Hitelbírálat és döntés előkészítés Minden aktív ügylet, vagy kötelezettségvállalás esetében - amikor a Hpt. a kockázatvállalás mértékére vonatkozóan kötelező érvényű limitet határoz meg -, az előterjesztésről csak akkor lehet dönteni, ha a szóban forgó kötelezettségvállalás megfelel a törvényi előírásoknak. A Takarékszövetkezet vállalkozói és lakossági hitelek vonatkozásában is alkalmaz limitrendszert. A limitek betartásáért a kirendeltségek, ellenőrzéséért az ügyvezetés a felelős. A befogadott hitelkérelmek alapján részletes tartalmi vizsgálatra és értékelésre kerül sor. A hitelkérelmek vizsgálata során a hitelbírálatot végzőnek meg kell határoznia azokat az adatokat, információkat, amelyek szükségesek az előterjesztés (javaslat) elkészítéséhez. Az esetleges, a Takarékszövetkezet által kért kiegészítő információkat közölni kell a hiteligénylővel és a legrövidebb idő alatt be kell kérni azokat! 11

A hitelbírálat - a területi elv figyelembevételével - leggyakrabban a kirendeltségek feladata (nagy összegű hiteleknél a központi hitelügyi előadó végzi ezt a feladatot). Az ügyfél hitelkérelmének elbírálását a jelen szabályzat elválaszthatatlan részét képező Hitelelőterjesztési-engedélyezési és karbantartási nyilvántartó lap -on kell elvégezni, az ügyfélminősítés és a fedezetértékelés adatait is figyelembe véve. A hitelelőterjesztésiengedélyezési és karbantartási nyilvántartólapot a hiteligényt befogadó kirendeltségnek kell megnyitnia valamennyi igényhez. A hitelbírálat hivatott arra, hogy az adott ügyletről, illetve annak gazdálkodásáról minél teljesebb képet adjon, ezzel a Takarékszövetkezet kötelezettségvállalásával kapcsolatban felmerülő jelentős kockázati tényezők mindegyikére felhívja a figyelmet. Az ügylet ismertetésére az adott ügylettípus sajátosságainak és a vonatkozó ügyviteli, illetve egyéb utasításoknak a figyelembevételével kerülhet sor, kitérve az ügyletnek a vállalkozás gazdasági, pénzügyi, piaci helyzetére, költséggazdálkodására gyakorolt hatásaira. 2008. január 01-től Takarékszövetkezetünk- a hitelezési kockázat fontossága miatt központi hitelkockázat kezelőt alkalmaz. 2 M Ft feletti hiteleknél a CB döntése előtt kell a kockázatkezelőnek véleményt nyilvánítania a hitelről. Az előterjesztés és javaslat elkészítéséhez a hitelbírálónak először meg kell vizsgálnia: - az ügyfél korábbi fizetőképességét és készségét, - a hitelkérelem célját, - a benyújtott elemzéseket, kalkulációkat a hitelcél jövedelmezőségére, hitelcéltól függetlenül, - valamint a kért hitel visszafizetésének realitását. A döntés előkészítésénél, legyen az nagy kockázat, konzorciális hitel, befektetés vagy egyéb kötelezettségvállalás, az adott ügyfél valamennyi fennálló tartozását (Adós, Adóstárs, Kezes) figyelembe kell venni, és ez alapján, a limitek figyelembevételével kell a megfelelő döntési fórumok elé terjeszteni. Az ügylet kockázatainak felmérésekor a Takarékszövetkezet saját felméréseiből, adataiból, megállapításaiból indul ki, mely az alábbiakra terjed ki: - a tőke- és kamatkockázatra, azaz annak vizsgálatára, hogy a potenciális ügyfél a kért hitelt és járulékait várhatóan törleszteni tudja-e, - a fedezet, kockázat elemzésére, azaz annak vizsgálatára, hogy az ügylet mögött álló biztosítékokat a Takarékszövetkezet érvényesíteni tudja-e, számolnia kell-e a fedezet értékének csökkenésével, a fedezet esetleges elvonásával stb. El kell készíteni az ügyfélminősítést, amely kiegészül az ügylet elemzésével, minősítésével, továbbá el kell készíteni a felajánlott fedezet értékelését, minősítését a Fedezetértékelési Szabályzat alapján. Az elvégzett értékeléseket és a vonatkozó dokumentumokat a hiteldossziéban és az ügyféldossziéban kell megőrizni! A későbbiekben az értékelések aktualizálása céljából csak a változásokat kell átvezetni. A vállalkozás gazdálkodásának értékelése a hitel folyósítását megelőzően, legalább egy évre vonatkozik. Vállalkozásoknál ez a mérleg, valamint az aktuális évről szolgáltatott pénzügyi adatok elemzése alapján történik. A gazdálkodást az éves, illetve a több évre szóló üzleti és pénzügyi terv alapján is értékelni kell! Veszteséges vállalkozás esetében indokoltan - az adósminősítés elvégezhető az üzleti terv alapján. Ilyen esetben az engedélyező szervnek erre külön ki kell térnie. 12

Minden olyan aktív ügyletre, vagy banki kötelezettség-vállalásra irányuló javaslat esetében - amikor a Hpt. a kockázatvállalás mértékére vonatkozóan kötelező érvényű limitet határoz meg -, az előterjesztés csak úgy kerülhet az illetékes döntési fórum elé, ha a szóban forgó kötelezettség-vállalás megfelel az adott törvényi limitre meghatározott takarékszövetkezeti keretnek. A hitelbírálat során az eszközök várható megtérülését egybe kell vetni a kötelezettségekkel. Elsődlegesen az ügyfél Takarékszövetkezettel szembeni kötelezettségeinek teljesíthetőségét kell megvizsgálni, de értékelni kell a más hitelintézetekkel szemben fennálló, valamint az adó-, vám és társadalombiztosítási kötelezettségeket is. Általános szabály, hogy a Takarékszövetkezet az ügyfelek általános forgalmi adókötelezettségét hitellel nem finanszírozza meg, kivéve azokat a szervezeteket, amelyeknek az adózási jogszabályok alapján nincs lehetőségük az ÁFA visszaigénylésére. Az adóhatósággal és a társadalombiztosítási pénztárakkal, üzletviteli tevékenységtől függően, a VPOP-val szembeni hátralékok, vagy a megfizetés ismétlődő késedelme esetén óvatosságra van szükség és ilyenkor - egyéb indokok hiányában is - a hitelkérelem teljesítésétől el kell zárkózni. A más hitelintézettel szembeni kötelezettségek vizsgálata azok nagyságrendjére, lejárati összetételére és időbeli ütemezésére irányul az ügyfél jövőbeli adósságszolgálati terheinek megállapítása, hosszabb távú fizetőképességének felmérése céljából. Ezzel összefüggésben értékelni kell a más hitelintézetnél fennálló hitelállomány nagyságát és összetételét, a hitelstruktúra múltbeli és jövőbeni várható változási tendenciáit. Csak veszteség-minimalizálási céllal nyújtható hitel annak a hiteligénylőnek, akinek - a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül a Takarékszövetkezetnél vezetett pénzforgalmi számláján 5 munkanapi átlagos tartozik forgalmát elérő, vagy azt meghaladó fedezetlensége (sorban állása) volt, vagy - a Takarékszövetkezettel szemben a kérelem benyújtásának időpontjában lejárt tartozása áll fenn, illetve korábbi hitele(i) kapcsán fizetési késedelem merült fel. Ezek az esetek a központi Cenzúra Bizottság vagy az Igazgatóság kompetenciájába tartoznak (a hitel összegétől függően). A tartós hitelkapcsolattal működő ügyfelekről általában elegendő információ áll a kirendeltségek rendelkezésére az ügyféldossziéban, ezért ezeknél a fő hangsúlyt a folyamatos értékelő-elemző tevékenységre kell helyezni, ami kellő támpontot biztosít a hitelbírálatokhoz. Csökkent hitelképességű, vagy kritikus helyzetben lévő ügyfelek azonban csak megfelelő biztosítékok kikötése mellett finanszírozhatók. A hitelezésből történő kizárás külön mérlegelést igényel akkor, ha a hiteligénylő a Takarékszövetkezettel szemben keletkező adósságszolgálatának teljesítésére I. osztályú biztosítékkal rendelkezik. Azon ügyfelekről, akik nem csak a Takarékszövetkezetnél vezetnek számlát, bankinformációt kell kérni a számlavezető hitelintézettől. A kapott bankinformáció azonban csak segédletként szolgál a döntés-előkészítéshez, azt a döntést előkészítőknek értékelniük kell. Más hitelintézettől érkező információ szerinti pozitív megítélés önmagában nem indokolhatja hitel engedélyezését. 13

Más hitelintézettől érkező megkeresés esetén - viszonossági alapon - a Takarékszövetkezetnek is ki kell elégítenie a bankinformáció adására vonatkozó kérelmeket. Fontos követelmény, hogy ilyenkor - a banktitokról szóló rendelkezéseket nem megsértve - korrekt és tényekkel alátámasztott tájékoztatást adjunk. A Takarékszövetkezet ügyfeleire vonatkozó információkérést kizárólag írásbeli kérelem alapján lehet elfogadni és a választ is csak írásos formában szabad megadni. ( Rövid úton - munkakapcsolatban, telefonon, vagy szóbeli közlés útján - információt adni a Takarékszövetkezet dolgozói részéről tilos!) A jogkövetkezmények elkerülése érdekében a külső kérésre adott bankinformációt minden esetben a következő záradékkal kell ellátni: Ez a bankinformáció a jelen ismereteinken alapul. Az esetleges változásokról Önöket utólag csak az erre irányuló külön, vagy megismételt kérés esetén értesítjük. Jelen levelünk bankinformáció és nem minősül semminemű kötelezettség-vállalásnak. Ha valamely vállalkozás (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó stb.) kér az üzleti partneréről információt - aki egyben a Takarékszövetkezet ügyfele -, akkor az ilyen jellegű igények kielégítésére csakis az ügyfél írásos hozzájárulása alapján és a Hpt.5o.-55. -aiban (banktitok - üzleti titok) foglalt rendelkezések betartásával kerülhet sor. A megadott információról a másolati példány megküldésével - a Hpt. 53. (1) bekezdésében előírt korlátozó kivételt figyelembe véve - az ügyfelet haladéktalanul értesíteni kell. Hitelbírálat Önkormányzati ügyfél esetén Az általános bírálaton túl a hitelfelvételhez szükséges a képviselő testület hitelfelvételre vonatkozó, és a hitel járulékokkal növelt visszafizetését garantáló határozata. Jogi biztosíték felajánlásáról is a képviselő testületnek kell döntenie. Tekintettel arra, hogy a hitel fedezetéül elsődlegesen a költségvetési bevételek szolgálnak, bankári biztosíték kikötésére általában akkor kerülhet sor, ha a bevételek és kiadások ütemtervében közölt adatokat a Takarékszövetkezet nem találja kellően megalapozottnak. 4.) Fedezetek meghatározása és kikötése A Takarékszövetkezet hitelezési tevékenységében alapvető követelmény, hogy biztosíték nélkül kockázatvállalási (hitel) ügyletet létesíteni nem lehet. Ettől egyedi hitelkonstrukciókkal, egyedi hitelbírálattal a Takarékszövetkezet eltérhet. A hitelügyletek mögé állítandó biztosítékok típusaira, azok alkalmazására és szükséges mértékének meghatározására a Fedezetértékelési Szabályzat az irányadó. A Takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhatja el: - Az Adós és Adóstárs jövedelmét, ezt visszafizetési képességként veszi figyelembe, amely szükséges a hitellimit számításához. - A saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt. - Bankcsoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt. - A Takarékszövetkezethez vagy a bankcsoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a gazdasági társaságokról szóló 14

törvényben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. - Olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve, amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van. - Továbbá a Kockázatvállalási szabályzatban meghatározott fedezetek - így nem vehető figyelembe olyan biztosíték: - amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve az ingatlanra vonatkozó jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, - amely az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog esetén a jelzálog bejegyzés sorrendjét figyelembe véve a megelőző jelzálog bejegyzések összegével együtt meghaladja a biztosíték - ügyfél számviteli nyilvántartásában szereplő - könyv szerinti értékének vagy a vagyonértékelő által megállapított értékének (ha ez utóbbi az alacsonyabb) hetven százalékát. 5.) Hiteldöntés A kirendeltségeknél és a Cenzúra Bizottságnál a saját hatáskör az Igazgatóság által meghatározott maximális kockázatvállalási szintet jelenti, amelynek erejéig önállóan dönthetnek az egy ügyfélnek adható összes hitel/kölcsön és egyéb banki kötelezettségvállalás engedélyezéséről. Az engedélyezésre benyújtott kölcsönöknél a limitet a kölcsönegyenlegek összevonása alapján kell figyelembe venni. Jelenleg ezek a limitek a következők: Kirendeltség-vezetők: - valamennyi hitelfajtánál 1.000.000.-Ft-ig Cenzúra Bizottság: - valamennyi hitelnél 20.000.000.-Ft-ig (Ig. 2003.06.18-i 5/3/3/2003.hat.szám.) engedélyezheti kölcsön folyósítását. Az előbbi limiteket meghaladó összegű hitel csak az Igazgatóság jóváhagyó döntése alapján folyósítható. A Takarékszövetkezet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 19. (2) bekezdés b) pontja alapján 2013. július 13.-át követően várhatóan 365 napon belül csak az Integrációs Szervezet hozzájárulásával jogosult a szokásos üzletmenetbe nem tartozó ügyletet megkötni, kötelezettségvállalást tenni, hitelt felvenni, nagykockázatot vállalni. A szokásos üzletmenetbe a Takarékszövetkezet adott szavatoló tőkéjének 5%-át (induló esetben a 2012. december 31-i SZT) el nem érő ügyletek tartoznak, így az e feletti szerződéseket az Integrációs Szervezet jóváhagyásával lehet megkötni. A fentiekben eljárni a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének Igazgatósága által kiadott eljárási rendekben megfogalmazottak szerint kell. Maximum 100eFt-os lakossági és vállalkozói folyószámlahitelek engedélyezésekor jó ügyfélkapcsolat esetében - nem kell figyelembe venni az Ügyfél fennálló tartozását, a kirendeltség vezetője saját hatáskörben engedélyezheti a hitelt. A fenti döntési jogkörök gyakorlásához minden esetben döntés előkészítést, előterjesztést és javaslatot kell készíteni! A hatáskörileg illetékes döntést hozó személynek vagy testületnek (kirendeltségvezető és egyéb döntést hozó fórumnak) a hitel/kölcsönkérelmekről 3o munkanapon belül végleges döntést kell hoznia. Hiánypótlás esetén a végleges döntés határideje az ügyfél hiánypótlásra való felszólításának keltétől számított 30 munkanap. A döntésekben a fedezetértékelést végző személy nem vehet részt. 15

Az egyes szintekhez tartozó döntés lehet: Egyszemélyi hatáskörben: engedélyezés, elutasítás, illetve felsőbb döntési szintre utalás. Testületi hatáskörben: - elfogadás az előterjesztésben szereplő kondíciók alapján, - elfogadás feltételekkel (pl. törlesztési feltételek, folyósítás módja, ütemezése), - elfogadás az előterjesztésben szereplőhöz képest változott kondícióval, - felsőbb döntési szintre utalás, - új előterjesztés készíttetése, - elutasítás. A döntés meghozatalára és a döntéshozatal eljárási rendjére vonatkozóan a Takarékszövetkezet Kockázatvállalási szabályzata, a CB eljárási rendje az irányadóak. A fent említett határidő betartása miatt fontos - mivel az elsőként leadott dokumentumok alapján kell az okmányokat iktatni - a hiánypótlás során beadott okmányok érkeztetése minden esetben. A már iktatott, de elutasított hitel/kölcsönkérelmekről is kell értesíteni az ügyfelet, a kirendeltség vezető és a CB döntéséről a kirendeltség, az Igazgatóság döntéséről a CB teszi ezt meg. A kirendeltségeknél engedélyezett hitelekről a kirendeltség-vezető köteles minden igazgatósági ülésre listát küldeni utólagos tájékoztatás miatt. A Cenzúra Bizottság által engedélyezett és elutasított hitelkérelmekről a központi hitelügyi előadó vezeti a Cenzúrakönyvet, az ülésekről jegyzőkönyv is készül. A Cenzúra Bizottság csak a nyilvántartó lap és a hitelbírálati lap alapján hozhat döntést a hitelekről, az Igazgatósági ülésre ezekkel együtt kell felterjeszteni a hiteleket. Az Igazgatóság által tárgyalt hitelekről a döntés ténye az Igazgatósági ülés jegyzőkönyveiben, az igazgatósági határozatokban és a Cenzúrakönyvben is megtalálhatók. A megfelelő döntési fórum határozatának az előterjesztési, bírálati lapon szerepelnie kell. Bírálati lapok alapján kerülhet sor a területileg illetékes kirendeltségeknél a szerződés megkötésére és a kölcsön kifolyósítására. 6.) A hiteldíj megállapítása A Takarékszövetkezet a hitelügyletekben vállalt kötelezettségei és szolgáltatásai ellenértékeként - az engedélyezett hitel/kölcsön tőkeösszegének az ügyféltől elvárt törlesztésén felül - hiteldíjat állapít meg, illetve számít fel az ügyfélnek. A hiteldíj összetevői az ügyfél-minősítési besoroláshoz, a hitelügylet futamidejéhez, valamint a kockázatához igazodó kamat, továbbá a hitelügylet sajátosságai alapján alkalmazott folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, valamint a hitelvizsgálati díj és a kezelési költség, illetve adott esetben késedelmi kamat és prolongálási díj, illetve mindaz, amit a Kormányrendelet a hiteldíj mutató számításánál enged, és amelyet a Takarékszövetkezet Kondíciós listája meghatároz. A kamatok és díjtételek meghatározása az ügyvezetés hatáskörébe tartozik, melyről az Igazgatóságot tájékoztatják. A forintban, illetve devizában végzett műveleteknél alkalmazandó kamatértékeket, díj- és jutalékfeltételeket mindenkor a Takarékszövetkezet aktuális Kondíciós listája tartalmazza. A TKSz által meghatározott limitrendszer - egy ügyfélnek adható maximális hitelösszeg - sávjaiba besorolt (feltétel általában az 1 éves számlavezetés és A, vagy B osztályú adósminősítés) hiteleknél az engedélyező szerv (CB vagy Igazgatóság) - megfelelő indoklás alapján - a Kondíciós listában aktuálisan közölt kamattól, valamint az egyéb költségektől eltérhet. 16

A kamattámogatásos hiteleknél, pályázattal elnyerhető hiteleknél a jogszabályban meghatározott díjak alkalmazhatók. A Kormányrendeletben megfogalmazott előírások alapján a Takarékszövetkezet teljes hiteldíj mutatót számol. (2005.01.01-ig csak a három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási kölcsönök esetében volt kötelező) A Takarékszövetkezet a hitelügyletekben vállalt kötelezettségei és szolgáltatásai ellenértékeként - az engedélyezett hitel/kölcsön tőkeösszegének az ügyféltől elvárt törlesztésén felül - kamatot, kezelési költséget és egyéb díjakat (folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, prolongálási díj, technikai folyósítási jutalék, hitelbírálati díj, stb.), hiteldíjat állapíthat, számíthat fel az ügyfélnek. A kamat mértékeit, díj- és jutalékfeltételeket az aktív üzletág kondícióinak listája - hitelcélok, illetőleg hitelezési konstrukciók szerinti részletezésben - tartalmazza. A szerződésekben mindenkor az aktuális kondíciós listában foglalt kamatokat és díjakat kell kikötni, illetve az ügyfélnek felszámítani. A megállapított kamatok és díjak változtatása a Hitelezési Üzletszabályzatban (jelen szabályzat 8. számú melléklete) írtak alapján történhet, a Takarékszövetkezet árazási elveiről szóló Eljárási Rendben foglaltak szem előtt tartásával. A hiteldíj megállapításának módszerét a Hitelezési Üzletszabályzat melléklete tartalmazza. Területen kívüli hitelezés esetén a felszámítandó kezelési költség általában több mint a területre folyósított hitelnél, a hitelvizsgálati díj pedig az eredeti kétszerese. A mértékeket az érvényes Kondíciós lista tartalmazza. A Magatartási Kódex aláírásával a Takarékszövetkezet vállalja, hogy a szimmetria elvének szem előtt tartásával a lakossági Ügyfelek által fizetendő kamat, díj és költségek egyoldalú emelése után amennyiben a körülmények kedvezően változnak a változást az Ügyfél javára is érvényesíti. 2000. október 01-től az 1 millió Ft feletti hiteleknél a hitelvizsgálati díj 50 %-át a kérelem benyújtásakor kell befizettetni az ügyféllel, a másik 50 %-ot pedig folyósításkor. Nem részesíthető előnyben az az Ügyfél, aki egy összegben előre - fizeti a hitelvizsgálati díjat. Az Ügyfél figyelmét fel kell hívni, hogy ez a díj elutasítás esetén sem jár vissza. Az előtörlesztésekre a Takarékszövetkezet a Korm. rendeletben megengedett díjat számolja fel, melynek mértékét a mindenkor aktuális Kondíciós Lista tartalmazza. 6./1. 2008. január 01-től az Adósok és Adóstársak jövedelme fedezetként nem vehető figyelembe, csak visszafizetési képességként, melynek minden hitel esetében minimum 50 %-osnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy az Adósok jövedelmét a tőke + 1 évi kamatra a futamidő végéig figyelembe kell venni. 2010. június 11-től az Adósok, Adóstársak jövedelméből a Takarékszövetkezet hitellimitet számol. 6./2. Ügyfélcsoportok A Hpt. szerinti ügyfélcsoport meghatározást kell figyelembe venni a kockázatvállalásoknál. E szerint (2.számú melléklet: Értelmező rendelkezések III.20.) a kapcsolatban álló ügyfelek csoportja az két vagy több ügyfél, akikkel szemben a Takarékszövetkezet kockázatot vállal, és ez egyetlen kockázatnak minősül, mivel az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül meghatározó befolyást gyakorol a csoport másik tagja felett, illetve ha olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy az egyik ügyfél problémái kihatással vannak a másik ügyfél gazdálkodására, különös tekintettel a kezességre, az egyetemleges felelősségre, a közvetlen kereskedelemi függőségre, a közeli hozzátartozói viszonyra, és a közös háztartásban élésre. Ezért 2013. január 02-től az ügyfélcsoporton 17

belüli kötelezettség vállalásokat, és az ügyfélcsoportok nyilvántartását szigorúan be kell tartani. 7.) Szerződéskötés A hitelengedélyezés után a szerződéskötés - a döntési hatásköröktől függetlenül - a folyósító kirendeltségek feladata. A Takarékszövetkezet a létrejött hitel- és kölcsönszerződéseket, valamint azok mellékleteit írásba foglalja. A hitel-, illetve kölcsönszerződést a Takarékszövetkezet részéről két, a hitelszerződések aláírására feljogosított képviselőnek kell aláírnia, két tanú együttes jelenlétében. A szerződésekben hivatkozni kell a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatában foglalt általános szerződési feltételekre, valamint a hitelszerződés Takarékszövetkezet részéről történő felmondásának jogszabályi és egyéb lehetőségeire is. A kölcsönszerződéseket valamennyi típusú kölcsönnél írásba kell foglalni, minden esetben a meghozott határozatnak megfelelő tartalommal és a kiadott szerződésminták alapján kell megkötni. A szerződés - minimum kettő - példányait az adósokkal, adóstársakkal és a kezesekkel egyaránt a szerződés minden oldalán alá kell íratni. Az egyik példányt az ügyfélnek át kell vennie. A szerződésmintáktól eltérő szerződéseket a Takarékszövetkezet központjának engedélyével lehet csak alkalmazni! A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései alapján az ügyféllel való első szerződéses kapcsolat létrejöttekor kötelező az ügyfelet azonosítani, és a törvényben megkövetelt adatokat felvenni, valamint TTU nyilatkozatot kitöltetni. Amennyiben az ügyfélnek már korábban volt szerződéses kapcsolata a Takarékszövetkezettel, újabb szerződések megkötésekor szintén szükséges az ügyfél azonosítása, és az időközben módosult adatok átírása. Pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény esetén a Takarékszövetkezet pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzatában foglaltak alapján kell eljárni. A törvény előírásai és a Takarékszövetkezet szabályzata alapján ezen adatokat, iratokat, bizonylatokat minimum 10 évig meg kell őrizni, kivéve az építési engedélyhez kötött építési hiteleket, melynek megőrzési határideje 30 év. A megkötött szerződéseknek az alant felsoroltakat feltétlenül tartalmazniuk kell: - a szerződő felek adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely és idő, szig.sz., lakcím), - a kölcsön igénybevételének módját, - a kölcsön igénybevételének feltételeit, lejáratát, kondícióit, - a felajánlott fedezeteket /ingatlan, jövedelmek stb. /, - a kölcsön rendeltetésszerű felhasználásáról az igazolás módját (építési kölcsönnél a lakhatási engedély beszerzésének határidejét), - éven túli vállalkozói hiteleknél - beszámolási időszakonként - mérleg, eredmény kimutatás rendelkezésre bocsátása kötelező, - a kamatváltozásokról és a törlesztési feltételek megváltozásáról a kiértesítés módját, - az Igazgatóság l997. szeptember 12-én hozott határozata értelmében az építési hiteleknél 5oo e Ft felett a lakhatási engedély bemutatásával egyidejűleg kötelező a biztosítási kötvény bemutatása, egyéb hiteleknél pedig - ahol ingatlan a fedezet - a hitelbírálathoz szükséges a biztosítás megléte. 18

- az alábbi szöveget: " A kölcsön folyósításának feltétele a tartozásról közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat megléte, melyről hiteles kiadmány a Takarékszövetkezet számára korlátlan példányszámban kiadható." - az esetleges jogviták bírósági úton való rendezésére a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződésben kikötheti a területileg illetékes bíróság kizárólagos illetékességét, - a szükséges aláírásokat. A Hpt. 212-213 -a meghatározza a fogyasztási kölcsönszerződés szükséges tartalmi elemeit. Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amely nem tartalmazza: - a szerződés tárgyát, - az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj-mutatót, a hiteldíj-mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést, - a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ide értve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét, - azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást, - a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat, - a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint - a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését. Abban az esetben, ha az ingatlan fedezetet nem az adós, vagy az adóstárs, hanem harmadik személy biztosítja, a jelzálogszerződést az ingatlan tulajdonosával kell megkötni. Amennyiben a használt nyomtatványokon valamelyik adatot nem lehet értelemszerűen feltüntetni, abban az esetben a kölcsönszerződéseket ki kell egészíteni a szükséges adatokkal külön-külön pontokban. A kiegészítések, módosítások tényét is alá kell íratni az adóssal. 2M Ft feletti kölcsönöknél 2004. április 01-től a folyósítás előtt kötelező az ingatlan tulajdoni lapján a jelzálogjog bejegyzésének legalább széljegyként történő bejegyzése. A szerződés megkötését követően kerülhet sor a kölcsön feltételek, kondíciók szerinti folyósítására. Az általános szerződéskötési szabályoktól kivételt jelentenek a konzorciális hitelszerződések, melyeket a kirendeltségek/központ készít elő az ilyen ügyleteket szabályozó külön ügyviteli utasítás - a konzorciális hitelezésre vonatkozó Eljárási Rend - szerint. Változó kamatozású hiteleknél - amennyiben a kamatváltozás mértéke befolyásolja a törlesztő részlet nagyságát - az adóst az új törlesztő részletről ki kell értesíteni. Ha az adós 15 napon belül nem tesz észrevételt, úgy a törlesztő részlet módosítását elfogadottnak kell tekinteni. 1M Ft-ig történő hitelfolyósításnál csak az engedélyező személy, szerv külön erre vonatkozó döntése alapján szükséges ingatlanfedezet. (Igazgatóság 2006. június 14-i 5/3/1/2006.számú döntése alapján) A takarékszövetkezeti követelések érvényesíthetősége érdekében a létrejött kölcsönszerződéseket, valamint azok mellékleteit - a mindenkor érvényes igazgatósági határozatok alapján - közokiratba kell foglalni. A közokiratba foglalás kötelezettsége minden olyan szerződésre, illetve a hozzá kapcsolódó mellékkötelezettséget tartalmazó szerződésre vonatkozik, amelyben a banki kockázatvállalás olyan mértékű, hogy a hitelbírálat során célszerű azt mérlegelni. Az erre vonatkozó limiteket az Igazgatóság döntése határozza meg. Lakáscélú (támogatások és hitelek), lakossági és vállalkozói hitelek esetében 2 millió Ft felett kötelező a közjegyző előtti egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat megléte. B osztálynál 19

alacsonyabb kategóriába sorolt adósnál ezen összeg alatt is feltétel lehet. Az egyes eljárási rendek ettől egyedileg eltérhetnek, mint például a jelzáloghiteleknél, ahol 1 millió Ft felett kötelező. Az okirat 2 példányát kell az Ügyféltől bekérni. Amennyiben a hitelfelvevő(k) /adós, adóstárs, kezesek / nem azonosak a biztosítékot nyújtó személlyel, vagy gazdálkodó szervezettel, akkor a kölcsönszerződés és a biztosítéki szerződés közokiratba foglalása nem mellőzhető. Egyedi esetekben - más elegendő fedezet megléte setén - a fentiektől az Igazgatóság vagy a CB eltérhet. A kölcsönszerződések különböző példányszámban készülnek - attól függően, hogy milyen kiegészítő szerződésekhez, telekkönyvi bejegyzésekhez van szükség rá -, de minimum két példányban. A Földhivatalhoz benyújtandó okiratoknak tartalmazniuk kell 1./ a keltezés helyét és idejét, 2./ a szerződő felek aláírását azzal, hogy több lapból álló okirat esetén a szerződő feleknek - ha tanú szerepel az okiraton- a tanuknak is, az aláírását (az utolsó oldal kivételével - ott teljes név kell- elég a kézjegyük) minden oldalon, 3./ a szerződő fél valamennyi azonosító adatát, 4./ a Takarékszövetkezetnek a jelzálog alapítására és megszüntetésére vonatkozó okiratot elég saját bélyegzőjével ellátni és aláírni ( több oldal esetén természetesen minden oldalt le kell bélyegezni és aláírni), ilyenkor nem szükséges közjegyzői hitelesítés vagy ügyvédi ellenjegyzés. A későbbi ügyintézések megkönnyítése végett 2001.február 15-től minden szerződés, okirat valamennyi oldalát szükséges minden érintettnek kézjegyével ellátni! A tanúzásra vonatkozóan - 2000.december 01- től - az alábbi szabályokat kell betartani: - az eredeti okiraton, mely a Takarékszövetkezetnél marad- kötelező a tanúk nevének gépi kiírásán és aláírásán kívül a pontos lakcímeket, személyi igazolvány számokat is feltüntetni, - a további kölcsönszerződéseken - egy kölcsönügyből eredően - a tanúk nevének gépi kiírásán és a tanúk aláírásán, a kirendeltség bélyegzőlenyomatán kívül adat feltüntetését nem kéri a Takarékszövetkezet, de helyette a következő szöveg feltüntetése kötelező: Egyéb adatok zártan kezelve. 8.) A KHR rendszerből való lekérdezés A külön törvényben meghatározott feltételek szerint a Takarékszövetkezet csatlakozott a központi hitelinformációs rendszerhez a BISZ Zrt-én keresztül. A kirendeltség már a hiteligénylés felmerülésekor tájékoztatja az Ügyfelet a rendszerbe való bekerülés lehetőségeiről. Részletek a KHR rendszerről szóló Utasításban. 2004. 04.01-től a 2 M Ft feletti hiteleknél kötelező a KHR rendszerből való lekérdezés, 2012. április 26-tól minden hitelkérelemmel a Takarékszövetkezethez forduló ügyfél nyilvántartott adatait le kell kérni a KHR rendszerből, a Kondíciós Listában feltüntetett hitel-előkészítési díj felszámítása mellett. A dokumentumokat a hitel, illetve az ügyféldossziéban kell tárolni! A Takarékszövetkezet felhívja az Ügyfél figyelmét a KHR rendszerből való ingyenes lekérdezési lehetőségre. A Takarékszövetkezet nem zárkózik el a nyilvántartási rendszerben szereplő Ügyfelek hitelezésétől. 20