A Miskolci Borfesztivál és Kézművesvásár bemutatása Miskolc város tradicionális szőlőművelő bortermelő, borkereskedelemi hagyományokkal rendelkező város. Ennek a legjelesebb példája az Avasi Történelmi Pincesor. A város a földrajzi fekvésének köszönhetően az országutak találkozása miatt, nagyon jó adottságokkal rendelkezett ahhoz, hogy a környék- a középkorban is híres borvidékeinek borait (Eger,Tokaj), illetve az Avasi hegyen és a környékbeli dombokon található szőlők terméséből készült leginkább fehér félédes (főleg magyar szőlő fajták) borokat együtt értékesítse az ország távolabbi vidékei felé. Ennek a még fennmaradt példája az Avasi történelmi pincesor, mely nem csak a Bükkalja borait hivatott feldolgozni és tárolni, hanem a borkereskedőknek is egy rendkívül jó helyet szolgáltatott a belváros közvetlen közelében. Az elmúlt évtizedek ezeket a hagyományokat szinte elfelejtette. Alapvető, eltökélt célunk a borfogyasztás, mint gasztronómiai különlegesség, és mint hungarikum népszerűsítése, különös tekintettel a környék boraira. Fel szeretnénk eleveníteni az avasi kereskedelmi hagyományokat és a kultúrált borfogyasztást. Ezáltal ízelítőt adunk a régi miskolci polgárság életének hangulatából. A borfesztivál alapvető középtávú célja a Miskolci Borfesztivál rendezvényt olyan színvonalra emelni, hogy az ország más, mostanra már rangos rendezvényeinek méltó vetélytársa legyen. Hangsúlyozom, hogy az előnyünk talán a két legismertebb, legpatinásabb hagyományokkal rendelkező borvidék közvetlen közelsége- ehhez viszonyított Miskolc város központi szerepe, és az, hogy a város maga is rendelkezik bortermelő, borkereskedő hagyományokkal. Ezt a Miskolc város címerén is látható szőlőfürt példázza a legjobban. A tőlünk 90 km-re található Kassa a sörről és sörözőiről híres; arra kell törekednünk, hogy Miskolcot a Bor mellet említsék mind kulturális, mind szórakoztató aspektusból. Borozókra lenne szükség és rangos Borászati rendezvényekre mind többre a belvárosban. A város fejlődésének az egyik sarkalatos kiugrási pontja lehetne a borfogyasztás és az ehhez kapcsolódó borkereskedelmi hagyományok felelevenítése. Cégünk nem csak a bormarketinggel és borértékesítéssel foglalkozik, hanem magunk is szőlőművelő, bort előállító cég vagyunk. Vannak szőlő területeink mindhárom említett borvidéken (Tokaj, Bükkalja, Eger). Szőlőtelepítéssel is foglakozunk, így megbízható szakmai hátteret tudunk biztosítani egy ilyen rendezvény lebonyolításában. A fentebb említett indokok alapján döntöttük úgy, hogy cégünk székhelyéül Miskolcot választjuk, pedig a tagság nagyobb részt az ország más vidékeinek lakosa. Ezt egyfajta jelzésnek, követendő példának szántuk, hiszen a városban nem sok mezőgazdasággal foglalkozó cég van. 1. oldal
A Miskolci Borfesztiválon szakmai rendezvényeket szervezünk, borkóstolást tartunk, bemutatjuk a környékbeli borok mellet az ország távolabbi borászait, borászatait. A rendezvény másik célja, hogy a már évek óta népszerű operafesztivál közönsége az esti előadások után kulturált, szabadtéri szórakozásra leljen a fesztivál zónában kora éjszakai időpontig. A rendezvényre fellépőket hívunk mind Miskolcról mind az ország más részeiből. A fellépők között vannak, folk, dixi, rock együttesek, hagyományőrző fellépők, bábszínházi előadók. Népszerűek az egyéni élőzenét szolgáltató fellépők, akik a vendégek között adják elő számaikat. A Borfesztiválhoz szorosan kapcsolódik a kézműves vásár, mely a fentebb említett miskolci kereskedő hagyományokat hívatott feleleveníteni. Cél, hogy a sétálóutcán az utóbbi években elszaporodó alacsony áron, és alacsony minőségben kínált tucatáruk helyett az érdeklődők igényes kézműves árukkal találkozhassanak. A rendezvény megfelelő marketing munkával a debreceni Mihály Napi Vásár vetélytársa lehetne. Cégünk rendelkezik egy olyan kézműves csapattal, mely az országban más helyen rendezett rendezvényeink mellett Miskolcot is nagy számban megtisztelik jelenlétükkel. Olyan árukat árulnak, melyek az ország bármelyik más kézműves vásárán kedvező fogadtatásra lelnek. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy mind az érdeklődők mind a kereskedő-kézművesek rendkívül szívesen jönnek a rendezvényre. A rendezvény további célja az, hogy a fesztivál közönsége a rendezvények között közlekedve minél több igényes és kulturális értékekkel rendelkező látnivalóban részesedjen. Hasonló összetételű kézműves vásárt egyébként Miskolc város sétálóutcáján, az Erzsébet térhez kapcsolódóan többet is szeretne rendezni szövetkezetünk, hagyományteremtés céllal. Reméljük, hogy ezáltal a város látogatottságát, megítélését, és a benne élők közérzetét javítani tudjuk, és a történelmi belváros újjáéledésében tevékeny részt tudunk vállalni Válogatás a Miskolci Borfesztivál és Kézműves vásár írásos anyagaiból 2. oldal
A rendezvény alapvető célja a bor- és gasztronómiai turizmus fellendítése a térségben. Hagyományteremtés is célkitűzéseink között szerepel. Biztosak vagyunk rendezvényünk sikerében mind a borászok, mind az idelátogató turisták körében. A Szegeden és a korábbi években Miskolcon szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentős tömegeket tud vonzani egy gasztronómiai rendezvény. További célunk, hogy a Tokaji, Egri, Bükkaljai borokat a nagyközönség is minél jobban megismerje, presztízsük növekedjen. Kiváló megjelenés ez új, feltörekvő és tradicionális borászatoknak egyaránt. Úgy érezzük, hogy egy borfesztivál már önmagában is nagy tömegeket képes megmozgatni, mind a régióban, mind a városban egyaránt. Reményeink szerint azonban az ország minden tájáról érkeznek hozzánk látogatók, és a várakozásaink és tapasztalataink szerint a szomszédos országokból is érdeklődnek a rendezvény iránt. 4 alapvető célcsoportunk van a rendezvényünkkel. Az egyik a helyi polgárok, akiknek a nyári időszakban is igyekszünk színvonalas hétköznapokat biztosítani, a másik a belföldi turisták, akik tartalmas üdülésre érkeznek városunkba, és a harmadik a külföldi vendégek, akik egy kis igazi magyar kultúrára, folklórra, gasztronómiai élvezetekre vágyva keresik fel városunkat. A 4. Pedig az Operafesztivál közönsége, hogy nekik is legyen egy olyan kapcsolódó szórakozásuk, ami miatt meghosszabbítják a városban töltendő időt, és tartalmasan tudják eltölteni. Korosztály szerint nem szegmentálunk, mivel az eddigi rendezvényeinket is minden korosztály látogatta. A látogatottságot igyekszünk minél magasabb szintre emelni, mind a látogatók számát, mind a kiállítók számát tekintve. A kiállítók már jelezték felénk igényüket, így tehát biztosak lehetünk abban, hogy a kézművesek legalább 30 kiállítóval, borászok 20-22 fős létszámban lesznek jelen. Idén harmadik alkalommal kerül megrendezésre Miskolc város sétálóutcáján (a kézművesvásár) és az abból nyíló Erzsébet téren(a borfesztivál) a rendezvény. Az Miskolci Operafesztivál több éve egyre nagyobb sikerrel kerül megrendezésre Miskolc Nemzeti Színházban és az ahhoz kapcsolódó fesztivál zónában, ahová hozzátartozik a Miskolci Borfesztivál és Kézművesvásár területe is, melynek szervezését több éve szövetkezetünk vállalja, mint az Operafesztivál hivatalos társrendezvénye. Miskolcon, Észak-Magyarország legnagyobb városában, amely korábban 3. oldal
századokon át a kultúra és a kereskedelem fellegvára tudott lenni, az utóbbi évtizedekben visszafelé járt az idő. Az ezredfordulón azonban a nehéz sorsú megyeszékhely úgy döntött, hogy ismét az igényes kultúrateremtés útjára lép, s hogy onnantól fogva operatörténelmet ír. Célul tűzte ki, hogy olyan rangos fesztivált teremt, amelyet a kelet-közép-európai operaélet legjelentősebb mustrájaként emleget majd a közönség és a szakma, s ahol a kelet nagy reprezentánsai és nagy ígéretei mellett a Scala, a Metropolitan és a Bolsoj legnagyobb sztárjai is minden évben szép számmal lépnek fel. A kézműves sátrak a Színház épületétől a sétálóutcán kerülnek elhelyezésre az Erzsébet térig mely Miskolc legszebb belvárosi tere. A borfesztivál, a téren van ahol kulturált környezetben tudják a vendégek elfogyasztani a jó borokat. A kézműves vásárra várjuk mindazon iparművészetileg értékelhető árukat áruló, kiállító feleket akik olyan termékek előállításával, forgalmazásával foglalkoznak amelyek mint a nemzetközi mint a hazai kézműves áruk termékkörébe beletartoznak. A borfesztiválon olyan hazai borászok és bortermelők jelentkezését vállaljuk, akik minőségi termelői vagy termelői jellegű borok előállításával, kereskedelmével foglalkoznak. A III Miskolci Borfesztivál és Kézműves vásár nagy sikerrel 3-ik alkalommal kerül megrendezésre. Különlegessége, hogy ez az egyetlen olyan vásár az év folyamán mely Miskolc Sétálóutcáján kerül megrendezésre. Az árusított portékák, hazai, illetve más országok házi-kézművesipar termékei. Olyan minőségűek, mely mint a hazai mint a nemzetközi vásárokon megállják a helyüket. Gyakran azok az emberek árulnak akik készítik is a termékeket, számos árus zsűrizett termékeket árul. A vásáron csak iparművészeti értékekkel rendelkező áruk árulhatóak. Miskolc város közönsége és az idelátogató érdeklödöktől kapott visszajelzések alapján rendkivűl jó fogadtatást kapott a rendezvény. Miskolc belvárosában, a Széchenyi utcában és az Erzsébet téren az I. Miskolci 4. oldal
Borfesztivált és Kézműves Vásárt. A rendezvény 10 napon keresztül tart június 14-étől június 23-ig. Ez az időszak tekinthető nemcsak Miskolcon, hanem az ország minden településén a nyári turistaszezon csúcsának. Ez a rendezvény nagyban segíti a turisztikai céllal a régiónkba érkező vendégek színvonalas szórakoztatását, illetve kiszolgálását. Mivel a Miskolci Operafesztiválra érkező turisták az előadások előtt is szívesen bekapcsolódnak programjainkba így egy élettől teli városban bizonyára jól érzik magukat, keltik városunk jó hírnevét. A más városokban meglévő (pl. Szeged,Kecskemét) tapasztalatokból kiindulva az idén napi 20 ezer látogatóra számítunk a fesztivál ideje alatt. Miután az idei rendezvényt jelentős marketing munka előzi meg nem elképzelhetetlen az érdeklődők nagyobb száma is, nem beszélve a miskolci és környékbeli lakosokról. Szegedi felmérések szerint a látogatóink kb. 20%-a külföldi, 80%-a belföldi lakos. Az idén nagyszabású rendezvényeket fogunk lebonyolítani, melyet bizonyára szívesen fogadnak a vendégeink is. Reméljük, hogy e hagyományteremtőnek szánt rendezvény sikere a vendégéjszakák számában, ill. a vendéglátó-ipari egységek forgalmának bővülésében is megmutatkozik. Az Advinum Szőlészeti Szövetkezet idén először rendezi meg Miskolc belvárosában, a Széchenyi utcában és az Erzsébet téren az I. Miskolci Borfesztivált és Kézműves Vásárt. A rendezvény 10 napon keresztül tart június 14-étől június 23-ig. Ez az időszak tekinthető nemcsak Miskolcon, hanem az ország minden településén a nyári turistaszezon csúcsának. Ez a rendezvény nagyban segíti a turisztikai céllal a régiónkba érkező vendégek színvonalas szórakoztatását, illetve kiszolgálását. Mivel a Miskolci Operafesztiválra érkező turisták az előadások előtt is szívesen bekapcsolódnak programjainkba így egy élettől teli városban bizonyára jól érzik magukat, keltik városunk jó hírnevét. A más városokban meglévő (pl. Szeged,Kecskemét) tapasztalatokból kiindulva az idén napi 20 ezer látogatóra számítunk a fesztivál ideje alatt. Miután az idei rendezvényt jelentős marketing munka előzi meg nem elképzelhetetlen az érdeklődők nagyobb száma is, nem beszélve a miskolci és környékbeli lakosokról. Szegedi felmérések szerint a látogatóink kb. 20%-a külföldi, 80%-a belföldi lakos. Az idén nagyszabású rendezvényeket fogunk lebonyolítani, melyet bizonyára szívesen fogadnak a vendégeink is. Reméljük, hogy e hagyományteremtőnek szánt rendezvény sikere a vendégéjszakák számában, ill. a vendéglátó-ipari egységek forgalmának bővülésében is megmutatkozik. 5. oldal
A három preferált borvidék rövid bemuatatása Bükkaljai borvidék Területe: 893 ha. Ajánlott fajták: Chardonnay, Cserszegi fûszeres, Leányka, Olasz rizling, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Kékfrankos, Merlot, Zweigelt. Kiegészítõ fajták: Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rizlingszilváni, Sauvignon, Tramini, Zengõ, Zenit, Zöld veltelini, Kékoportó, Medina, Blauburger, Pinot noir. Ültetvényes fajták: Hárslevelû, Ezerfürtû, Semillon Klíma: A Bükk vonulata észak felõl védi a hideg szelektõl, s kedvezõ mikroklíma alakul ki a déli, délnyugati lejtõkön. Talaj: Riolittufán kialakult erubáz talajok, fekete nyiroktalajok, barnaföldek és agyagbemosódásos erdõtalajok találhatók meg. Történelem: Nagymiskolc területérõl már az õsember gyûjtögetõ gazdálkodásáról is sok bizonyítékkal rendelkezünk, õstermelésre pedig a legrégibb idõktõl vannak adataink. A honfoglalást követõ századok alatt a termõföld még kevés területet foglalt el, de a népesség növekedésével egyre több területet hódítottak el a cserjés domboldalakból. A legkülönbözõbb gyümölcsfajok megtelepítésére voltak alkalmasak ezek a területek, és a még megbecsültebb szõlõ, a bortermelést jelentõ növény mesterséges megtelepítésére. A vadszõlõ, ugyanis mint a Magyar 6. oldal
Középhegység õshonos növényeként itt már ismert volt. Termését már a jégkor végétõl itt élõ õsember is ismerte. A szõlõmûvelés kezdeteirõl keveset tudunk. Egy 1313-ban megjelent oklevél említi elõször a szõlõt, és sejteti, hogy a szõlõtermesztés a helyi mezõgazdaság fontos ága. Az említett szõlõbirtokot a Pálos szerzeteseknek adományozta Ernyefi István, a diósgyõri vár akkori ura. 1503 február 11-én Ulászló megerõsíti a város korábbi borszabadalmát: "Miskolcon idegen bort nem árulhat, aki ez ellen vét, a bévitt bort elveszíti." Ekkor már nem csak a Diósgyõrt övezõ déli fekvésû dombok és Miskolc Szinva pataktól északra fekvõ északi dombvonulatai a szõlõkultúra virágzó területei. 1798-ban Pesten megjelent "Statistik des Königreichs" címû gazdasági munkában érdekes megállapítás található: "A tokaji, soproni és a ruszti bor kereskedelmébõl származó jövedelmet a miskolci megelõzi." Ennek oka volt az is, hogy egyes Hegyaljai szõlõk mustjai is a miskolci pincehálózatban érlelõdtek, és innen kerültek külföldre. E hatalmas pincehálózat legöregebb pincéi még a középkori eredetûek, de a hálózatuk a XVII-XVIII. századra fejlõdött ki. Ekkor XVIII. században a fõ fajták Gohér, Furmint, Hárslevelû, Bátai, Damián és Fejér szõlõ. 1828-as jobbágyösszeírásból tudjuk, hogy Borsod lakosságának szegényebb rétegei többek között Miskolc szõlõiben kerestek munkát. Tibolddaróc a XIX. és a XX. században híres pezsgõalapbort termelõ vidéknek számított. Erre Olasz rizlinget és Furmintot használtak. Egri borvidék Területe: 3 206 ha. Egri körzet: Ajánlott fajták: Leányka, Olasz rizling, Chardonnay, Ottonel muskotály, Tramini, Sauvignon, Zenit, Királyleányka, Szürkebarát, Pinot blanc, Kékoportó, Blauburger, Pinot noir, Kadarka, Merlot, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos. Kiegészítõ fajták: 7. oldal
Rajnai rizling, Cserszegi fûszeres, Zweigelt, Bíbor kadarka, Turán. Ültetvényes fajták: Bianca, Ezerfürtû, Furmint, Mátrai muskotály, Zala gyöngye, Zefír, Zengõ, Zöld veltelini, Zöld szilváni, Budai, Gyöngyrizling, Rizlingszilváni, Kocsi Pál emléke, Hárslevelû, Magyar frankos, Rubintos, Kármin, Medina, Alicante Bouschet, Alibernet, Gamay noir, Prokupac (Egri kék), Vranac, Bánáti rizling, Bouvier, Mézes, Piros veltelini, Semillon, Melon, Kerner, Karát, Nektár, Jubileumsrebe, Tarcal 1., Merengõ, Mornen. (Medoc) noir, Zéta, Viktória gyöngye, Goldburger, Titán; Tizian Debrõi körzet: Ajánlott fajták: Hárslevelû, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Chardonnay; Sauvignon, Szürkebarát, Tramini. Kiegészítõ fajták: Zenit, Pinot blanc, Leányka, Cserszegi fûszeres. Ültetvényes fajták: Bianca, Ezerfürtû, Furmint, Mátrai muskotály, Zala gyöngye, Zefír, Zengõ, Zöld veltelini, Ezerjó, Korai piros veltelini, Zöld szilváni, Budai, Gyöngyrizling, Rizlingszilváni, Bánáti rizling, Bouvier, Mézes, Piros veltelini, Semillon, Melon, Kerner, Karát, Nektár, Jubileumsrebe, Zéta (Orémus). Klíma: Éghajlatára jellemzõ, hogy viszonylag késõn tavaszodik, száraz jellegû. Talaj: A hegy- és domboldalakon, fõleg miocén korú riolittufán, ezenkívül agyagpalán, nyirokon kialakult fekete színû, mészben szegény nyiroktalaj, barnaföldek, agyagbemosódásos barna erdõtalajok stb. Történelem: A Kis-Eged hegy oldalából került elõ a Vitis hungarica levelének 30 millió éves kövülete. Ennek persze a mai szõlõtermesztéshez nincs sok köze. Eger már a X. századtól lakott volt és a XI. század elején már jelentõs nagyságú település lehetett. Az elsõ püspökségek egyikét Egerben alapítatta Szent István királyunk. A püspökségre költözõ szerzetesek magukkal hozták hazájukból az ott 8. oldal
honos szõlõfajtákat is. Új Szöveges dokumentum A tatárjárás megtizedelte a lakosságot. IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szõlõtermesztési és a borkészítési ismereteiket meghonosították (pl.: a hordó használatát). Az Eger környéki dombok irtáshelyeit a XIII - XIV. században telepítették be szõlõvel. A megtelepedõ cisztercita szerzetesek ezekbõl a szõlõkbõl fedezték borszükségletüket. A város szerepe a magyar középkor elsõ századaiban igen jelentõs volt: a várban székelt a legnagyobb püspökségek egyike, amihez nem csak Heves megye, hanem az egész északkeleti országrész is tartozott. Az egyházi központi irányító hatásának tulajdonítható a szõlõmûvelés kezdeményezése, fejlesztése, hiszen az egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor. A bortermésbõl tizedet, dézsmát kellett az egyháznak és a világi intézményeknek adni királyi rendelet alapján. Az elsõ pincéket is a dézsma tárolására építették. A törökök elõl menekülõ rácok hozták magukkal a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját és a Kadarka fajtát is. Több évtizedes sikertelen ostrom után 1596-ban a törökök elfoglalták az egri várat, és 91 évig a birtokukban tartották, de a szõlõtermesztés megmaradt. Ennek oka, hogy ugyan a törökök nem nagyon fogyasztottak bort, de komoly bevételt jelentett. A XVII. században a vörösborszõlõ-fajták egyre több teret nyertek a fehérborszõlõk rovására. 1687-ben visszafoglalták a várat a törököktõl. A város és környékének rohamos ütemû benépesedése során két évtized alatt kialakult a szõlõ monokultúra. A szõlõhegyek többségének jelenleg is használt neve a XVII. század végén és a XVIII. században alakult ki. 1886-ban jelent meg Egerben a filoxéra, és a szõlõket szinte teljesen kiirtotta. Az újratelepítések (rekonstrukció) során új fajták is bekerültek a borvidékre. A tendencia ezután a többi borvidékéhez hasonló. A borvidék leghíresebb bora a Bikavér. Ez a bor több vörösborszõlõ borának házasításával készül. Valaha a Kadarka különbözõ változatai adták az alapját, ma gyakran a kékfrankos. Magyarország eredetvédett borai közül ez az elsõ. A hegyközség megalkotta a "Bikavér kódex"-et 1997-ben. Talán az egyik legfontosabb szabálya hogy egy listában megadott vösösborszõlõ-fajták közül legalább három borából kell házasítani a Bikavért. E híres bor nevének eredete biztosan nem ismert, de két legenda is próbálja magyarázni. Ezek közül az egyik: "Több órai rohamozás után egyik nap megingott az ellenállás, s a lelkesedés és a hõsiesség már nem tudta pótolni az elesetteket a várfal egyes pontjain. Mind nagyobb tömegben jelentek meg a falon a boncsokat (lófarkas török zászlókat) vivõ 9. oldal
akandzsik, s mind sûrûbben hangzó Allah kiáltások már-már gyõzelmi üvöltéssé erõsödtek. Ekkor a fáradó magyar katonák erõsítésére Dobó István várkapitány megnyittatta a borospincéket. Az asszonyok nagy ónkupákban hordták a vörösbort a harcolóknak. A törökök pedig kétszeresen érezték a bor hatását. Ugyanis a bort hordó asszonyok látva, látva férjeik szorongatott helyzetét, maguk is fegyvert ragadtak, s kinek fegyver nem jutott forró vízzel vagy szurokkal pusztította a falra felmászó ellenséget. Abból meg különösen páni félelem gerjedt a misztikumra amúgy is hajlamos piadok és gubedák között, hogy a vérszínû folyadék vörösre festette a védõk szakállát, sõt olykor még a páncéljukat is. Ivás után pedig újult erõvel, félelmet nem ismerve vetették magukat az ostromlókra. Hiába volt az agák bíztatása, a támadók meginogtak, s azt beszélték, földöntúli erõt ittak a védõk az asszonyok hordta italból. Szájról-szájra járt a basák keltette rémület a törökök között: A magyarok bikavért isznak! Ettõl olyan erõsekké és vadakká válnak, mint a bikák. Abba is hagyták az ostromot, megtagadván basáik parancsát." Szekszárdon hamarabb jelent meg a bikavér, de nem lett ilyen híres. A borvidéken híres bor még az Egri Leányka és a Debrõi Hárslevelû, valamit a Verpeléti Olasz rizling is. Tokaj - Hegyaljai borvidék Területe: 5 246 ha. Ajánlott fajták: Furmint, Hárslevelû, Sárga muskotály, Zéta (Orémus). Ültetvényes fajták: Bianca, Bouvier, Chardonnay, Cserszegi fûszeres, Ezerfürtû, Királyleányka, Leányka, Mézes, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon, Szürkebarát, Zala gyöngye, Zefír, Zengõ, Zenit, Tarcal 1., Tarcal 10., Mátrai muskotály, Kövérszõlõ, Gohér. Klíma: Kontinentális jellegû, gyakori a száraz, meleg késõõszi idõjárás, ami lehetõvé teszi az aszúszemek képzõdését. Talaj: 10. oldal
A fõként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdõtalajok alakultak ki. A borvidék talajának döntõ része erõsen kötött agyag, sok helyen köves, nehezen mûvelhetõ nyirok. A tokaji Kopasz-hegy nyúlványain lösz talaj található. Történelem: A történelem elõtti idõktõl fogva lakott terület volt. A honfoglaló magyarok is szívesen táboroztak itt. Ezt mutatja az a tény is, hogy a Bodrogtól nyugatra lényegesen kevesebb honfoglaláskori sírt tártak fel. Akkoriban már szõlõterületeket találtak elõdeink, és értéküket is ismerték. Ezt támasztja alá Turzul (Tarcal) vezér esete is: "Ekkor Ond, Ketel, meg Tarcal, miután az erdõn áthaladtak, a Bodrog folyó mellett lovagoltak, majd mintha pályadíjért futottak volna, sebes vágtában nyargaltak fel egy jó magas hegynek a csúcsára. A másik kettõt maga mögött hagyva, Tarcal, a serény vitéz ért fel elsõnek a hegyoromra. Ezért a hegyet attól a naptól kezdve mostanáig Tarcal hegyének nevezték (ez a mai Tokajihegy)." Azon a helyen pedig, ahol a Bodrog a Tiszába ömlik földvárat emeltek, aminek a neve Hímesudvar volt. Ma ezt a települést Tokajnak ismerjük. A Tokaj név valószínûleg ótörök eredetû, "folyómenti erdõ" a jelentése. Tokaj-hegyaljai szõlõk elsõ hiteles említése 1251-bõl származik, a Turóczi prépostság alapíólevelében. Az Árpád-házi királyok nagy szõlõmûvelési kultúrával rendelkezõ szõlõmûveseket telepítettek a királyság területére. Ekkor Tokaj-hegyalja még nem tûnt ki a többi borvidékünk közül. A tatárjárás teljesen megsemmisítette a meglévõ ültetvényeket. Az újratelepítésre IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, így Hegyaljára is. Errõl több községnév is tanúskodik pl.: Olaszliszka, Bodrogolaszi. Feltehetõleg ekkor került a borvidékre a Furmint, Bakator, Gohér szõlõfajta is. A tokaji borról az 1400-as évekig nem találtak különösebben kiemelkedõ említést. A legnevesebb borvidékünk a Szerémségi borvidék volt akkoriban, amíg a törökök el nem foglalták. Valószínûleg délrõl (Görögországból) terjedõ mazsolabor technológia a Szerémségen keresztül jutott el ekkorra Tokaj-hegyaljára. Legenda szerint 1631 húsvétján ajánlotta fel az elsõ aszút Sepsi Lackó Máté pap Lórántfy Zsuzsának Sátoraljaújhelyben. A szõlõ az Orémusz dûlõbõl származott. Ez az esemény újabb kutatások szerint 10-20 évvel korábban történt, de fontosabb, hogy valószínûleg sokkal hamarabb készítettek már aszúbort Hegyalján. Ezt támasztja alá, hogy már az 1590-es években használták az "aszú szõlõ" kifejezést (Szikszai Fabricius Balázs latin - magyar szótárában), és készítettek egy bizonyos "fõbort", amit talán az aszúborral is lehet azonosítani. 11. oldal
Az aszúképzõdés fontos elõfeltétele a késõi szüret. 1700-as évekig Gál (október 10.) hetében kezdték a szüretet majd több változtatáson keresztül Simon-Júda (október 28.) napjára tették. Errõl régi szólások is tanúskodnak: "Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ." "Rég felírta Noé a Tokajhegy ormára, Hegyaljai kapás, várj Simon-Júdásra!" Az 1600-as években egyre több törvényi szabályozás lépett életbe, sõt 1655-ben az országgyûlés is foglalkozott az aszúborral. Ez is mutatja az aszúbor elõállításának gazdasági súlyát. Az aszúkészítés XVIII. század végén és a XIX. század elején érte el a csúcspontját. Szakírók százai foglalkoztak az aszúval, kémiai és egészségügyi vonatkozásban is. Sokáig aranyat véltek benne felfedezni. Akkoriban szinte valamennyi jelesebb borvidékünkön megpróbálkoztak aszú készítésével, de ezeket a tokaji kiszorította a piacról. A legjelentõsebb versenytársak a Ruszti, Ménesi volak. A legfontosabb vásárlók a lengyelek és az oroszok voltak. Péter cár és Katalin cárnõ olyan fontosnak találta az aszú ellátásuk biztosítását, hogy Tokajban egy különítményt állomásoztattak, ami a felvásárlásra és szállítmány biztonságára is felügyelt. Mária Terézia rendeletei az aszú forgalmazását jelentõsen visszavetették. A filoxéravész szinte teljesen kipusztította a hegyaljai szõlõket. Az újratelepítés jelentõs fajtaszám csökkenést is eredményezett. A XX. század közepéig Tokaj-hegyalján sok kóser bort is készítettek a zsidó ünnepi asztalokra. A privatizáció után több külföldi befektetõ is állít elõ bort a borvidéken. Az általuk szorgalmazott borászati technológia a nyugti borízlés, és a gyors tõkeforgás elõsegítése miatt új aszústílus megjelenéséhez vezetett. Ezek a borok inkább a szõlõbõl származó, elsõdleges aromákra helyezik a hangsúlyt, könnyebbek, kevésbé oxidatívak, mint a régebbi borstílus borai. 12. oldal