ÖSSZEVETÉS ÉS MEGJEGYZÉSEK Az alábbi összeállítás alapvetően egy ismeretlen szerző műve. A jogszabályi szövegek a hivatalosnak felelnek meg, míg az eredeti megjegyzésekben történt némi változtatás. A kiemelések és a megjegyzések önkényesek, személyes meggyőződésemet tükrözik A következő szövegben a 2012. január 1-től hatályos új alkotmány (alaptörvény) ilyen betűkkel olvasható, a jelenleg még hatályos alkotmány: ilyennel, a megjegyzések pedig ilyennel. A megjegyzések nem véglegesek, bővülhetnek ill. módosulhatnak akár olvasóink, az AR szellemében tett észrevételei alapján. A fontosabb dolgok pirossal kerültek kiemelésre. Mivel a két dokumentum szerkezete, a témák sorrendje eltérő, itt az újé érvényesül, így az eddigi alkotmány paragrafusai mostani sorrendjüktől eltérően kerültek az analóg, új cikkelyek alá. AZ ÚJ ALAPTÖRVÉNY SZERKEZETE NEMZETI HITVALLÁS A) T) cikk I. XXXI. cikk ALAPVETÉS SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG Az Országgyűlés 1. 7. cikk Országos népszavazás 8. cikk A köztársasági elnök 9. 14. cikk A Kormány 15. 22. cikk Önálló szabályozó szervek 23. cikk Az Alkotmánybíróság 24. cikk A bíróság 25. 28. cikk Az ügyészség 29. cikk Az alapvető jogok biztosa 30. cikk A helyi önkormányzatok 31. 35. cikk A közpénzek 36. 44. cikk A Magyar Honvédség 45. cikk A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok AZ ÁLLAM
46. cikk Döntés katonai műveletekben való részvételről 47. cikk A KÜLÖNLEGES JOGREND A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok 48. cikk A rendkívüli állapot 49. cikk A szükségállapot 50. cikk A megelőző védelmi helyzet 51. cikk A váratlan támadás 52. cikk A veszélyhelyzet 53. cikk A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok 54. cikk 1. 4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ZÁRSZÓ * * * Magyarország Alaptörvénye 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1. Semmilyen magyarázatot nem található arra (az indoklás sem szól róla), hogy miért nem alkotmánynak hívják az új alkotmányt. Talán egyedül a német Grundgesetz visel ilyen nevet, hogy alaptörvény, de ez éppen bizonyos ideiglenességet kívánt a háború után kifejezni. Valószínű tehát, hogy a válasz: csak. Legyen még a neve is más. Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat : Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk. A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új
Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: 2. Tele van elnagyolt, elfogult, sőt ténybelileg hibás kijelentésekkel, a Horthy-rendszer burkolt előtérbe állítását szolgálja, és az 1949-es kommunista alkotmány érvénytelenségének ma teljesen értelmetlen kimondásával elkeni azt, hogy a jelenleg hatályos alkotmánynak az évszámán kívül semmi köze a sztálinizmushoz. Ez némely 2010-es módosítását leszámítva egy demokratikus jogállam méltó és működőképes alkotmánya, és legfontosabb új részei történetesen még a megtagadott időszak végén, 1989-ben születtek, a Nemzeti Kerekasztal megállapodása alapján, a ma kormányon lévő erők aktív és akkor igen pozitív! közreműködésével. A már szabadon választott országgyűlés pedig 1990-ben további lényeges változtatásokat hajtott végre, tehát még az sem igaz, hogy a kommunista parlament műve. 1989-ben az 1946-os köztársasági törvényből indultak ki. Megújításra (de nem ilyen felforgatásra) a sokakat joggal irritáló évszámon és a rendszerváltozáskor a preambulumba beleírt ideiglenességen kívül főleg azért szorulna a mai alkotmány, mert a sok módosítás szétesővé tette, és szerkezete sem logikus. Ebben az új valóban jobb: előbb az elvek, az alapjogok, aztán a szervezeti ügyek. A Nemzeti Hitvallás - ban a történeti alkotmány előfordulás is okozhat zavart a fogalom értelmetlenségére egy picit finomabban: jogi értelmezhetetlenségére tekintettel. Bár nem a normaszöveg része, mégis zavaró pongyolaság, hogy embertelen bűnök elévülését nem ismerjük el. Sajnos embertelen bűnök is elévülhetnek. Nemzetközi szerződések, amelyeknek részesei vagyunk, pontosan megmondják, hogy melyek azok a háborús bűnök, emberiesség (némely fordítás szerint emberiség) elleni bűnök, amelyek nem évülnek el. Érdekes még az is, hogy ha Mi, a magyar nemzet tagjai alkotmányozunk, akkor bár helyesen visszakerült a szövegbe, hogy a nemzetiségek államalkotó tényezők, de ezt mintha tőlünk, a magyar nemzet tagjaitól kapnák kegyes ajándékul, hiszen ők nem részesei az első mondat alanyának, ők nem alkotmányozhatnak! (Annak ellenére, hogy a kormánypárti képviselők között is vannak nem magyar nemzetiségű magyar állampolgárok.) Komolytalan, hogy ha a Himnusz első szavait az elején nem teszik idézőjelbe, akkor az lévén szó végülis jogszabályról egy jogi értelemben vett felszólítás, és ha Isten ennek ellenére nem áldja meg a magyart, akkor ezt szankcionálni kell. Ez butaság, de jól mutatja, mennyi szenvedély, düh és irónia vette körül ezt az alkotmányozási folyamatot Az ismét naggyá teszi Magyarországot. kitétel akár burkolt határ-revíziónak is felfogható, az pedig nonszensz, hogy ez a jogszabály a nemzet akaratát fejezi ki. Ilyen kijelentés felelőtlen és öntelt. ALAPVETÉS A) cikk 3. Gyakorlati gondot okozhat a három nagy fejezet háromféle (betű, római szám, arab szám) cikkjelölése és az utóbbi kettőn belül a külön-külön számozás. Gondoljuk el, milyen jól fog hangzani szóban a római nyolcas és arab nyolcas megnevezés, mert másképp nem lehet őket megkülönböztetni, vagy a ká cikk és a kú cikk. Írásban pedig a nagy i betűt és a római egyest egyaránt jelentő I. cikk lett volna összetéveszthető, de ezt az utolsó pillanatban megoldották: az egyik I), a másik I.. Apróságok, de nem teljesen jelentéktelenek. HAZÁNK neve Magyarország.
B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. 1. Magyarország: köztársaság. 2. (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. 4. Hogy a nép a közhatalom forrása, az talán pontosabb, mint az eddigi. Az pedig, hogy a népszavazás kivételes intézmény, végülis helyes, bár nyilvánvaló, hogy napi érdekek szerint változik az erről alkotott vélemény. Történetesen az alkotmányról helyesebb lett volna referendumot tartani C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. 2. (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult. 5. Ez eddig egyáltalán nem volt benne, jó hogy bekerült. A hatalommegosztás deklarálása mint új elem helyes lehetne, ha az alaptörvény egész nem éppen ezzel ellentétes képet mutatna. A (2) eddigi (3) bekezdés pedig változatlan, ami elvileg fontos. D) cikk Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. 6. (3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. 6. Nem vitás, a felelősség viselése jobban illik egy alkotmányba, mint az érzés. De nehéz egzakt módon meghatározni, mit jelent a különbség a tényleges politikában. Viszont abból, hogy Magyarország más szuverén (mellesleg velünk szövetséges) államok területén, az ő
állampolgáraik jogainak érvényesítését és önkormányzataik létrehozását akarja támogatni, még sok baj lehet. Mellesleg kivihetetlen is, legalábbis hatékonyan. És ezen az sem segít, ha az illetők egyúttal a mi állampolgáraink is. Sokan elfelejtik ugyanis, hogy a kettős állampolgárok csak harmadik országokban választhatnak, melyik jogviszonyukat használják. Magyarán: a román-magyar állampolgár Románia számára román (ahogy számunkra magyar), és nem élvez semmilyen többletjogot. E) cikk (1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga a (2) bekezdés keretei között megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. (4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 6. (4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. 2/A. (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. (2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 7. Egy kihúzott szó és egy beleírt mondat. Nem biztos, hogy pótolják egymást. A kötelező EUszabály elismerése rendben van, de az önállóan szó hiányának lehetnek következményei. Hogy milyenek, ma nem tudható, hiszen nem ismerjük még az alkotmány végrehajtására készülő törvényjavaslatokat. F) cikk (1) Magyarország fővárosa Budapest. (2) Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók. 74. A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest. 41. (1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. (2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók. 8. Végül tehát nincs vármegye, talán eszükbe jutott: akinek még zsellér volt az apja vagy nagyapja, az nem biztos, hogy jó szívvel gondol a vármegyére. Úgy tűnik, hogy ez volt kijelölve látványos engedménynek, gyakorlati jelentősége amúgy sem lévén. Azt viszont megint csak találgatni lehet, hogy korlátozni akarják-e Budapest szerepét, vagy megszüntetik-e a kerületeket. Mindenesetre Budapest az új (2) bekezdésből kimaradt, és kerületek csak alakíthatók.
G) cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja. (2) Magyarország védelmezi állampolgárait. (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. (4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 69. (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani. (2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet. (3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. (4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 9. A szülő után automatikusan járó állampolgárság beiktatása éppúgy csak jelképes, mint az állampolgárság-szerzés más eseteinek kiemelése, hiszen eddig is így volt, csak nem az alkotmányban. Inkább az állampolgárság keletkezésének más esetei jelenthetnek újdonságot ez függhet össze a határon túli magyarokkal, akiknek például sokszor csak a nagy- vagy dédszüleik voltak magyar állampolgárok. H) cikk (1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet. (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét. 10. Ilyen eddig nem volt, és nem baj, hogy most van. Nagy kár azonban, hogy a zárószavazás előtt törölték a (2) bekezdés második felét: és a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvét. Nem értem, miért. Indoklás nincs hozzá. Az eredeti tervezet olyan megkülönböztetést tett, hogy a magyar nyelvet védjük, a többit csak tiszteletben tartjuk. A nemzetiségek ezt joggal kifogásolták. Ennek nyomán 11-én módosult a szöveg úgy, hogy mindegyiket védjük. Vajon ki nem bírta ezt elviselni? Mivel most ebben a cikkben egyáltalán nincs szó a nemzetiségekről, jó lenne, ha az (1) bekezdés utalna rá: meghatározott esetekben a nemzetiségek nyelve is használható hivatalokban és hivatali kapcsolatokban, ahogy ezt a törvény ma is kimondja, és remélhetőleg meg is tartja. Ami a jelnyelvet illeti: csak 2009 végén lett belőle mindenki által támogatott jogszabály. Kiemelése túlzás, de ártalmatlan. I) cikk (1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. (2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. (4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg. 75. A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. 76. (1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. (2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. (3) A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 11. Itt az eredeti alaptörvény-szövegben a kotta is benne volt, de végül kivették. Talán azért, mert zenei szakemberek szerint egyáltalán nem azt énekeljük és zenéljük ma, hanem Dohnányi Ernő XX. század eleji átdolgozását Nem tudom, van-e jelentősége annak, hogy a himnusz zászló címer sorrend címer zászló himnusz -ra változott. Az meg csak apróság, hogy Kölcsey versének a címe eredetileg nem Himnusz, hanem Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból. (Igaz, az utóbbi rész csak a nagyon butának vélt akkori [1823] cenzor megtévesztésére szolgált.) A címer és a zászló változatlan. Érthetetlen túlzás, hogy a kitüntetési törvény kétharmados legyen. Ez nem alapjogot, alapintézményt érintő kérdés. Ha azt vesszük, hogy a gyülekezési és egyesülési jogot kiveszik a kétharmados körből, ezt viszont beteszik, akkor ez már gúnyolódás. J) cikk (1) Magyarország nemzeti ünnepei : a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére. (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja. 12. Ez eddig nem volt benne az alkotmányban, de nyugodtan belefér. Az viszont kár, hogy kimarad: október 23. a demokratikus Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja is! Magyarország hivatalos pénzneme a forint. K) cikk 13. Ez is újdonság, és meglehetősen alattomos. Sok évtizeden át nyugodtan benne lehetett volna az alkotmányban, és az 1989-1990-es folyamatban is bekerülhetett volna, mert soha fel sem merült, hogy megváltozzon a pénzünk neve. Most azonban, amikor EU-tagállam vagyunk és a kormány összes hivatalos nyilatkozata szerint is cél az euró bevezetése bár határidőt sem ez a kormány nem tud mondani, sem az előző nem tudott, nem tisztességes ez a K.) cikk. Előfordulhat ugyanis, hogy néhány év múlva teljesülnek a maastrichti követelmények, és az akkori kormány be akarja léptetni az országot az euró-övezetbe netán egy párt ezzel kampányol, és ennek szerepe van a győzelmében, de ezt mégsem tudja megtenni, mert alkotmányt kellene módosítani, ám nincs saját kétharmados többsége, az ellenzék pedig
megakadályozza a változtatást. Mellesleg az Európai Unióba belépést népszavazás hagyta jóvá, és ezzel kötelezettséget vállaltunk az euró valamikori bevezetésére, még ha a szavazók zöme ennek akkor nem volt is tudatában, és nem emiatt szavaztak igennel a támogatók. Amúgy pedig a közgazdászok zöme szerint gazdaságilag is érdekünk lenne a belépés, többet nyernénk, mint amennyit az önálló monetáris politika feladásával vesztenénk. L) cikk (1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. 15. A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. 66. (2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani. 15. Az új (2) bekezdés körülbelül ugyanaz, mint az eddigi 66. (2) bekezdés, sőt talán valamivel több is. Az viszont durva lépés, hogy kétharmadossá teszik a családvédelem (gyakorlatilag a családtámogatási rendszer) szabályozását. Ezzel és az új alaptörvény több más pontjával megakadályozzák, hogy egy jövőbeli választás nyertese megvalósítsa elképzeléseit, még akkor is, ha ezeket a kampány során horribile dictu ismertette és éppen ezzel szerzett sok szavazatot. Persze értelmezés kérdése, de ez a pont azt is jelentheti, hogy a majdani ellenzék engedélye nélkül az adórendszerből nem lehet kivenni a jobbmódúakat segítő gyermekkedvezményeket, és nem lehet átállni a mindenkinek járó családi pótlék rendszeres emelésére. (Itt most lényegtelen, hogy melyik a helyesebb módszer. Az a lényeg, hogy szabad-e adó- és támogatási rendszereket de facto megváltoztathatatlanná merevíteni.) Általánosabban: 1990-ben világos volt, hogy kétharmadossá az alapjogokat és a demokratikus alapintézményeket érintő törvényeket kell tenni, ezeknél van szükség kompromisszum- és konszenzus-kényszerre a viszonylag új demokratikus rendszer biztonsága érdekében. A megoldások néhány részlete vitatható volt például a bíráknál azért maradt meg teljesen igazságtalanul a pénzügyi kényszerből mindenki másnál eltörölt 13. havi fizetés, mert a róluk szóló törvényben még ez is kétharmados, és az ellenzék kajánul nemmel szavazott a módosítására. De a lényeg egyértelmű és helyes volt. Minden más téren az éppen működő kormány és a mögötte álló parlamenti többség (vagy akár alkalmi támogatásokat szerző kisebbség) joga a kormányzás, a jogszabályok megalkotása. Igaz ez a költségvetési és adóügyekre, a szociális, egészség-, oktatás- és egyéb politikára. Ha az ellenzék bárkiből is áll az ilyen témákban is megakadályozhatja a kormány programjának végrehajtását hiszen itt erről van szó!, az a parlamenti demokrácia megbénítását jelenti. És ugyanaz az ellenzék még azt is mondhatja majd a következő választás előtt, hogy lám, a kormánypártok nem valósították meg ígéreteiket és programjukat. M) cikk (1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. 9. (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
16. A piacgazdaság fogalma és a tulajdonformák egyenjogúsága kimaradt, kár. Végülis erről szólt a rendszerváltozás. A fogyasztók jogai bekerültek, ami helyes. Nem tudom, igazuk vane azoknak, akik az értékteremtő munka fogalmában marxista beütést éreznek N) cikk (1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős. (3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani. 17. Az első két bekezdés részletei később jönnek. De a (3) bekezdés döbbenetes. Naivul érthetnénk úgy is, hogy az AB és a bíróságok mint költségvetésből működő intézmények gazdálkodjanak takarékosan, hatékonyan és átláthatóan. De ez minden más hatóságra is vonatkozik, aligha kerülne be egy alkotmányba. Ám mi egyebet jelenthet? Azt, hogy ha egy alkotmánysértő jogszabály megsemmisítése jelentős költségvetési bevételkieséssel vagy kiadásnövekedéssel járna, akkor az Alkotmánybíróság köteles eltűrni és érvényben hagyni az alkotmányellenes előírást? Hogy ha egy bíróságon indokoltan perli valaki (állampolgár, cég, egész szakmai csoport) az államot, a bíró e cikkre hivatkozva, a törvények ellenére pedig a bírót más szempont nem vezetheti mégse ítéljen a javára? Az állami szervek ne fizessenek ki törvényesen járó, esetleg bíróság által jogerősen megítélt összegeket, ha ez megzavarná az ő kiegyensúlyozott és fenntartható gazdálkodásukat? Ijesztő. O) cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. 70/I. (1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. (2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg. 18. Jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően helyett képességei és lehetőségei szerint (van, aki ebben a kommunizmus előszelét látja), közterhekhez helyett állami és közösségi feladatok ellátásához kell hozzájárulni. A jövő mutatja meg, mit hoz a gyakorlatban ez a változás. (Mellesleg az eddigi, terhekhez hozzájárulás nyelvileg butaság az eddigi alkotmányban is vannak ilyenek.) Hogy a Mindenki felelős önmagáért kifejezés mit jelent egy alkotmányban, azt nem tudom. Viszont a közteherviselésnél a mindenki egy kicsit pongyola, hiszen ezt elsősorban emberre használjuk. Jobb volt az eddigi, amely világossá teszi, hogy cégekre, szervezetekre is vonatkozik. P) cikk A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet
közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. 19. Ez, mint az összes betűvel jelzett cikk, csak általános elvet jelez, de helyes és fontos. Azon persze nem változtat, hogy érdekütközés esetén általában nem ez a szempont győz. (Kivéve a zengői bazsarózsát, amely miatt szirmonként több millió forintba, összesen több tízmilliárdba fog kerülni, hogy az alacsony fekvése miatt alkalmatlan Medinán lesz a légterünket védő radar.) Q) cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. 5. A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait. 6. (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől. (2) A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. 7. (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. 20. Furcsa, hogy az 5. és a 6. (1) bekezdése nem került át. Elvileg ezek persze beleférnek az új (3) bekezdés első mondatába, részei a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak. De minden kihagyásnak van szimbolikus értelme. Visszautalnék itt a második megjegyzés utolsó bekezdésére R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. 77. (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye. (2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek. 21. Világos-e, hogy a jogállam felszámolásának egyik legfontosabb pontjához jutottunk el az új (3) bekezdéssel? A preambulumok, akármi a címük, sosem részei a normaszövegnek, de most mégis elő van írva, hogy a Nemzeti hitvallás -t akként kell kezelni. Mit jelent ez? Ha 1944 márciusától 1990 májusáig semmi sem volt érvényes, az nem csak egy felszínes és pongyola publicisztikai deklaráció, hanem az AB számára azt jelenti, hogy az 1990 előtti jogszabályokat ne vegye figyelembe? (A Polgári és a Büntető Törvénykönyv is ilyen, bár sokat módosították őket a rendszerváltozás óta, de alapjuk 1959-es, illetve 1978-as.) És a történelmi alkotmány? A birtokviszonyokat érintő panasz vizsgálalatkor a hatályos
alkotmányon és Ptk. -n kívül az ősiség törvényét és a Tripartitumot is figyelembe kell venni? Mi van, ha ezek nincsenek összhangban egymással? Ha esetleg a Budaházy -per bírája az AB -hoz fordul, mert felmerül benne, hogy alkotmányos-e a törvény, amelynek alapján ítélkeznie kell, akkor az AB az 1222-es Aranybulla ellenállási záradékának alkalmazhatóságát is vizsgálni fogja? Sok keserű tréfát el lehetne sütni erről a (3) bekezdésről, de inkább rémisztő ez az egész, hogy hová juthat a jogszolgáltatás. S) cikk (1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. (2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. (4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában. 22. Nincs igazuk azoknak, akik szívesen megtartották volna azt az elképzelést, hogy csak két egymást követő országgyűlés módosíthassa az alkotmányt külön-külön kétharmaddal. Szerencsésebb történelmű nemzetek között van olyan, amely elbír egy ilyen szabályt. Nálunk ez az alkotmányt évtizedekre, szinte örökre megváltoztathatatlanná tenné, és ez megengedhetetlen. Épp elég korlát az összes képviselő kétharmadának kötelező egyetértése. (Jelenleg ugyan nem az, 2010-ben kilencszer nyúltak az alkotmányhoz, de ezt a mai kormány se gondolja hosszú távon alkalmazható módszernek.) Egyébként ez a cikk azon a számomra fura megfontoláson alapszik, hogy az alaptörvény nem törvény, ezért olyasmit is külön kell rá nézve kimondani, ami a törvényekre általában vonatkozik. Az (1) és a (2) bekezdés nem különbözik az eddigitől, de azért nem szerepelt külön az eddigi alkotmányban, mert az az alkotmányt a törvények egyikének tekintette. A módosításokat is a szokványos módon számozott törvényként hirdették ki. A többitől egyedül az elfogadásához és módosításához szükséges duplán minősített többség különböztette meg. A köztársasági elnök jogai csorbulnak, hiszen az alaptörvénnyel és módosításaival kapcsolatban semmilyen joga nincs. Eddig, mint minden törvényt, visszaküldhette megfontolásra az országgyűlésnek, és Sólyom László egyedüliként élt is ezzel 2010 júniusában, az alkotmánybíró-jelölés szabályainak megváltoztatását kifogásolva. (Sokra nem ment vele, a lényeget nem érintő módosítás után alá kellett írnia az alkotmánymódosító törvényt.) Ez a lehetőség most megszűnik. A jog azt sem tiltotta eddig, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz küldjön egy alkotmánymódosító törvényt, a gyakorlatban azonban az volt a szerintem egyáltalán nem támadhatatlan uralkodó nézet, hogy mivel az alkotmány értelemszerűen nem lehet alkotmányellenes, ezért az alkotmányba beiktatandó új részeket sem lehet ilyen szemszögből vizsgálni. Most alaptörvényileg egyértelmű lesz, hogy ilyen államfői hatáskör nincs. T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály
állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait. (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 7/A. (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alkotmányban megjelölt, jogalkotó hatáskörrel re delkező szerv által kiadott jogszabály állapíthat meg (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kibocsátott rendelete. (3) A jogszabályt a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában ki kell hirdetni. Az önkormányzati rendelet, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány 35. (3) bekezdés szerinti rendelete kihirdetésének szabályait a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény eltérően is megállapíthatja. (4) A jogalkotásról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 23. Úgy látszik, tovább akarják szaporítani a jogszabály-alkotási joggal felruházott szervek számát, ami nem egészséges. Ezért a 2010-ben alkotmányba iktatott PSZÁF-elnök és médiahatósági elnök megnevezése kimarad, helyette bejön a később külön kategóriaként is szereplő önálló szabályozó szerv mint szélesebb lehetséges kör. Ezt az alaptörvény végrehajtásáról rendelkező törvények egyikében kell létrehozni, mert ma nem létező kategória. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény autonóm államigazgatási szerveket, kormányhivatalokat és központi hivatalokat ismer (a médiahatóság az autonóm államigazgatási szervek között szerepel), a pénzügyi felügyelet pedig a róla szóló 2010. évi CLVIII. törvény meghatározása szerint ellenőrző hatósági feladatokat ellátó és szabályozó, országos hatáskörű közigazgatási szerv. A jogalkotási törvény kétharmadosságának megszüntetése (azaz az új terminológia szerint az, hogy nem minősül sarkalatos törvénynek) súlyos hiányosság, hiszen az aztán igazán demokratikus alapjogokat szabályozó jogszabály. A T) cikk (1) bekezdésének utolsó mondata ugyan utal egy sarkalatos törvényre, ám nem mondja, hogy ez a jogalkotási törvény. Egy alkotmányban nem szabadna ilyen homálynak léteznie. SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak. 8. (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. 24. Bevallom, nem tudom, hogy a pirossal megjelölt két szöveg különbözik-e egymástól. Majdnem ugyanaz, de mégsem teljesen. Erre is a jövő ad választ. II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. 25. Sokan vitatkoznak róla, hogy mit jelent és mit nem jelent a második mondathoz hozzábiggyesztett mondatrész. Egyértelműnek látszik noha ki tudja, mennyire célzatos kiszivárogtatásokon alapul, hogy a FIDESZ nem szeretné, nem meri szigorítani a mai abortuszszabályokat. (Bár nem tudom, miért éppen ez lenne az a kérdés, amelyben visszariad a társadalom jelentős részével való szembekerüléstől, miközben annyi más, talán még ennél is fontosabb ügyben ez nem érdekli.) Másfelől nyugtalanító, hogy a KDNP elégedett, sőt Semjén Zsolt szerint a Szentszéknek és a püspöki karnak teológiailag is megfelel az új megfogalmazás! (Hogy kerül a csizma az asztalra?) Ez a fél mondat kétségtelenül azt tartalmazza, hogy a magzat élete nem azonos az ember életével ha az lenne, a mondat első felébe lenne belekombinálva, de azt is, hogy élete van. Ennek védelme jelentheti a terhes-gondozási kötelezettséget és az állapotos nő elleni bűncselekmények súlyosabb megítélését ami nagyon helyes, de jelentheti a terhesség-megszakítás vagy legalábbis a szociális indok tilalmát, a nő önrendelkezési jogának félretételét is. (Igaz, ehhez azt is ki kellene mondani, hogy a nőnek kevesebb joga van az emberi méltósághoz amelyet mélyen sért egy akarata ellenére rákényszerített magzatkihordás és szülés, mint a magzatnak az életéhez.) Kimarad az élet veleszületett joga, ami félreérthetetlenné tette, hogy annak van ilyen joga, aki megszületett. Fonák a helyzet, ha egy asszony állapotos korában megözvegyül, akkor a gyermek az apa örököse de csak ha élve megszületik! Ha a nő elvetél vagy a gyermek halva születik, az öröklés fel sem merül. Vagyis a polgári jogban csak arról van szó, hogy egy élő gyermek nem semmizhető ki az apai örökségből akkor sem, ha az öröklési esemény, az apa halála az ő születése előtt következett be.) Végülis lehet, hogy az AB -ra akarják hárítani a felelősséget. Ha valaki majd odafordul és az AB az új alaptörvény alapján megsemmisíti a jelenlegi egyébként mindkét alkalommal jobboldali kormány és parlamenti többség, a kereszténydemokraták (KDNP, illetve MKDSZ) kormánytagsága idején született! törvényt, akkor azt lehet mondani: mi nem akartuk, de hát számunkra az alkotmányosság szent. Bonyodalmak keletkezhetnek továbbá a mesterséges megtermékenyítés körül, ha minden megtermékenyített petesejt védendő jogalanynak számít, és betiltás fenyegetheti a megtermékenyített petesejt beágyazódását akadályozó fogamzásgátlókat, miközben minden nem elvakultan vallásos ember számára világos, hogy a terhesség-megszakítások számának csökkentésére az egyik legfontosabb módszer a gyermeket nem kívánó, de nemi életet élni akaró emberek nemzés/fogamzás elleni tudatos védekezésének ösztönzése.
III. cikk (1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. (2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. (3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás. 54. 2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 26. Az emberkereskedelem tilalmának és a részletezőbb (3) bekezdésnek a beiktatása, azt hiszem, helyes. De van, aki szerint ha nem csak a szaporítási célú embermásolás tilos, az a gyógyítást szolgáló őssejt-kutatás részbeni betiltását is jelentheti. Elég fura képzeteket kelt és a megfogalmazók gondolatvilágát jellemzi a fajnemesítés szó, még ha tiltás formájában kerül is elő. IV. cikk (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. (3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult 55. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. (2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogva-tartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. 27. Itt a tényleges életfogytiglan az egyetlen újítás. Valljuk be, nehéz lenne ez ellen tömegtüntetést szervezni. Jól látszik ebben a kérdőíves játék manipulatív jellege. Természetesen ugyanennyien lelkesedtek volna a halálbüntetésért is, de az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondását ez a kormány sem vállalná. Tehát nem kérdezték meg. Ezt viszont igen, és előre tudták a választ, amelyre hivatkozni lehetett a módosítás elfogadásakor. Őszintén szólva úgy vélem, nem ez a leglényegesebb ügy: keveseket érint és azok igazán sötét gazemberek. Viszont a szándékos és erőszakos minősítésen túl nincs fokozat, ami elvben egy utcai rablás után is lehetőséget ad a tényleges életfogytiglanra. V. cikk
Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. 28. Ez új pont. Akár még helye is lehetne az alkotmányban hiszen ott van, hogy törvényben meghatározottak szerint. A jelenlegi, nem alkotmányban lévő szabályozása jogos védelemről a BTK-ban van, a 2009. évi LXXX. törvény pedig ezt 2009. augusztus 9-i hatállyal lényegesen bővítette a következő rendelkezések beiktatásával: Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt. Ennél sokkal többet, azt hiszem, az Alaptörvény sem fog hozni.. VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. 59. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. (2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 61. (5) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvény, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 29. Bár a (2) bekezdés második fele jogbővítést hoz és nagyon helyes, a lényeg itt az adatvédelmi biztos tisztségének megszüntetése. Hogy a független hatóság mit jelent, azt nem tudjuk, hiszen ilyen jogi fogalom nincs. Mint fentebb már jeleztem, a mai törvény autonóm államigazgatási szerv -et ismer, ez az alaptörvény pedig az önálló szabályozó szerv kategóriáját hozza létre. Egy biztos: a mostani adatvédelmi biztos igazán független közjogi méltóság. Az országgyűlés választja hat évre, ott számol be, felszólalhat a parlamentben. Sőt, a többi ombudsmantól eltérően hatósági jogkörei is vannak, és például megszüntetheti iratok titkos minősítését, ha az szabálytalan vagy érdemben indokolatlan. Ha az új hivatal vezetőjének bármiben kisebb lesz a súlya, a hatásköre, függetlensége, az súlyos visszalépés. Főleg a kormányhoz való viszonya lesz fontos, hiszen az előző példánál maradva indokolatlanul titkosított irat nyilván elsősorban az államapparátusban fordul elő. Ez a fogalmi ellentmondás arra mindenképpen példa, hogy az Alaptörvény nem koherens, átgondolt munka eredménye. VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy
megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. (3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 60. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. (4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 30. Érjen gáncs és megvetés, de én az elválasztva és a különváltan között nem érzek különbséget, és abban sem látok bajt, hogy Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. Az eddig (2) és az új (1) bekezdés egyformán túlbonyolított nyelvtanilag, de tartalmilag rendben van. Az már kevésbé, hogy csak az egyházakra vonatkozó szabály sarkalatos, nem a lelkiismereti és vállas-szabadságról szóló, mint eddig, mert ez utóbbi többet jelent. De a fő baj nem itt van, hanem ott, hogy már az alaptörvény bevezetőjében és egész szellemében eluralkodik egy kenetteljes vallásosság, nyoma nincs világnézeti semlegességnek, nem is említik az állam világi jellegét. A Nemzeti hitvallás -nak az a jelen időben fogalmazott mondata, hogy Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, kemény állásfoglalás, noha hamis és alaptalan. Ebben az országban az emberek jelentős része nem vallásos vagy a felmérések kategóriái szerint csak a maga módján az. A kereszténység itt és most nem tart meg semmit. Így tudatosan lehetetlenné tették, hogy az is megszavazza a törvényt, aki választói és a saját lelkiismerete előtt érez felelősséget, de Isten előtt nem. És ezzel máris megsértették az (1) bekezdésben foglalt jogot, hogy vallásos meggyőződésének kinyilvánítását mindenki mellőzheti, hiszen az országgyűlési képviselők legalábbis az igennel szavazók nyílt vallomásra kényszerültek. (Pedig szerintem a FIDESZ -ben is van, aki nem vallásos, csak titkolja ezt.) Lehet persze nemzetközi példákra hivatkozni, de a (nyugat)német alkotmány 62 éve született szerintem ma már másképp fogalmaznák, a sokkal tisztább és tisztességesebb 1997-es lengyel megfogalmazás pedig éppen az Istenben hívők és a másban hívők egyenlőségét tartalmazza. VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
62. (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. (2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 63. (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. (2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. (3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 3. (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek. (2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. (3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. 4. A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit. 31. Itt sok a kihagyás. Nem lesz kétharmados a gyülekezési és az egyesülési törvény, pedig ezek alapvető szabadságjogok. Ez nyílt szakítás az 1989-es Nemzeti Kerekasztal szellemével és az akkori Orbán Viktorral. Nem lesz benne, hogy az állam biztosítja a gyülekezési jog szabad gyakorlását. Ennél sokkal megdöbbentőbb: kimarad, hogy csak törvény által nem tiltott célra szabad szervezeteket létrehozni persze, ez ettől még továbbra is így van, de ez az alaptörvény tele van szimbolikus dolgokkal, hát akkor az is szimbolikus, amit kihagynak!, és hogy Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. A Magyar Gárda kapcsán nem is nagyon került elő, hogy közvetlenül a hatályos alkotmányba is ütközött, pedig még itt van ez a passzus, amely az újban nincs benne. Az ma már talán tényleg fölösleges lenne, hogy párt nem irányíthat állami szervet. A mostani (3) bekezdés 3. mondata pedig az új XXIII. cikk (8) bekezdésébe került. IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 61. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. (3) A demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében. (4) A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében. A közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek.
(5) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvény, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 32. Itt a hatályos alkotmány is már a 2010-es változtatásokat tükrözi, amelyek a három menetben zajlott média-törvényhozást alapozták meg. Mindenesetre érdekes a huzavona akörül, hogy minek is van szabadsága. 2010 nyaráig a szabad véleménynyilvánítás joga szerepelt az alkotmányban, akkor ezt szólásszabadságra akarták változtatni, majd a vita után végül a véleménynyilvánítás és szólás szabadsága lett belőle. Hogy most miért marad ki megint a szólás, azt nem tudni. A 2010-ben beiktatott, álszent részekkel teli (4) bekezdésért nem kár, hogy kimarad a törvények már úgyis létrehozták a kívánt szervezetrendszert. A közérdekű adatokról szóló törvény sarkalatossága nem maradt ki, csak előbbre került, logikusabb helyre. X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza. 70/G. (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. 33. A szabadság szerintem több, mint az önállóság, tehát a felsőoktatás a (3) bekezdés második mondata szerint az (1) bekezdés ezen változtatása nélkül is kevésbé lett volna szabad, mint az Akadémia, ő csak önálló és csak az oktatásban, kutatásban. Autonómiáról már nincs szó, az egyetemek és főiskolák szervezetét, gazdálkodását tehát akár az 1990 előtti módon is lehet irányítani. Újabb jogtörténeti vívmány, hogy nem csak lex X.Y. -ok vannak, hanem most már van Makovecz-alap-törvény. Az úgynevezett Magyar Művészeti Akadémiát 1992-ben magánszemélyek hozták létre truccból, a Magyar Tudományos Akadémiával és Kosáry Domokossal, illetve az általuk alakított és őszintén szólva magáról azóta nem sokat hallatott Széchenyi Művészeti Akadémiával szemben. Az MTA-t és intézeti, minősítési, javadalmazási rendszerét lehet bírálni, de mégiscsak egy csaknem 200 éves intézményről és törvényen alapuló köztestületről van szó. Most néhány magánember hobbiját egyenrangúként beillesztik az alkotmányba, amit nyilván jogállásának törvényi átalakítása és a költségvetésből történő fenntartás követ majd. XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. 70/F. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 34. Az eddigi alkotmány csak az általános iskolát mondta ki ingyenesnek, az új a középiskolát is. De gondolom, ettől még megmaradnak a tandíjas magángimnáziumok. Viszont lehetőség nyílik az egyházi középiskolások többlettámogatására. Azt pedig, hogy a közművelődés általánossá tétele mit jelent, sem az eddigiből nem tudtam, sem az újból nem tudom. XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. 70/B. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 35. Az, hogy törekszünk munkához juttatni mindenkit, aki dolgozni akar, reálisabb, mint az eddigi jog a munkához. Hiszen eddig és még most is minden munkanélküli alkotmánysértő állapotban volt/van ez utópia. Még akkor is, ha értelmezhető úgy is: a munkához való jogot törlik, a munkakötelezettséget viszont bevezetik Viszont eltűnik az egyenlő munkáért egyenlő bért, a munkának megfelelő jövedelemhez való jog. (Figyelem, a pihenéshez és a fizetett szabadsághoz való jog viszont nem tűnt el, csak átkerült a XVII. cikk (4) bekezdésébe!) Ebből persze nem következik, hogy ezeket a Munka Törvénykönyvéből is rögtön törlik, de ismétlem: minden bekerülő és minden kimaradó pontnak van/lehet szimbolikus jelentősége. Az pedig elképesztő, hogy mindenki köteles munkát végezni. Még az életkor se került be mint ezt korlátozó tényező, a mindenki -ben az iskolás gyerek és az aggastyán is benne van. (Valamennyi képességük és lehetőségük nekik is van.) Tehát újra lesz közveszélyes munkakerülés mint deliktum? Mi van a szelvényvagdosó tőkepénzesekkel és más módosabb emberekkel, akik megengedhetik maguknak, hogy örökségből vagy korábbi saját keresetükből élve akár évekig ne dolgozzanak? Mi van a hobókkal? Mi van azokkal az egyébként nem mindig szimpatikus fiatalokkal, akik szüleik pénzéből 30 éves koruk körül is csak járják a világot, netán itthon kornyadoznak vagy mulatoznak? Ők mind be lesznek tiltva? Büntetik, aki nem dolgozik? XIII. cikk