Budapesti Műszaki Főiskola Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ TÁJÉKOZTATÓ a szakoktatói záróvizsga előkészítéséről és lebonyolításának, valamint a szakdolgozat elkészítésének rendjéről, a végzős hallgatók részére 1. Szakoktatói záróvizsga A záróvizsga a szakoktatói végzettség megszerzéséhez szükséges ellenőrzés, amelynek során a jelöltnek be kell bizonyítania, hogy a végzettséghez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. 1.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a végbizonyítvány abszolutórium megléte, a bíráló által elfogadott szakdolgozat. A záróvizsga követelményeit, a számon kérendő témakörök aktuális tematikáját a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ TMPK közzéteszi. A záróvizsga a szakdolgozat megvédéséből és a szakmai, pedagógiai tantárgyak anyagát felölelő komplex, szóbeli vizsgából áll, ez utóbbira a felkészülési idő legalább 30 perc. A bizottság előtt egyidejűleg egy hallgató vizsgázhat. A vizsgán a jelölt először a szakdolgozatát védi meg. A komplex szóbeli vizsgát akkor kezdheti meg, ha a záróvizsga bizottság a szakdolgozatát legalább elégséges / 2 / minősítéssel elfogadta. Az elégtelen szakdolgozat kijavításának feltételeit a TMPK határozza meg. Ha a szakdolgozat védése során kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jelölt a szakdolgozatot nem önállóan készítette, úgy a záróvizsgát nem folytathatja. A záróvizsga-időszakot a tanév időbeosztását tartalmazó rektori rendelkezés határozza meg. A záróvizsgát a végbizonyítvány megszerzését követő három éven belül kell letenni. 1.2. Követelmények a záróvizsgán, a vizsgáztatás módja. A záróvizsgán az előzetesen közzétett témakörökből a jelöltek tételeket húznak. A tételekből a jelöltnek önállóan, lehetőleg a vizsgáztatók segítsége nélkül kell felelnie. Ha a jelölt az alapvető elméleti vagy gyakorlati ismeretekkel nem rendelkezik, illetve a tétel anyagában teljesen tájékozatlannak bizonyul, póttétel húzása nem engedélyezhető. 1
2. Szakdolgozat A hallgatóknak a képzési idő utolsó félévében szakdolgozatot kell készíteniük, az alábbiak szerint: Szakdolgozati témaként csak olyan feladatot lehet kiadni, amely a képzés tanterve szerint megszerezhető ismeretek alapján, az előírt időpontig elkészíthető. A szakdolgozati témákat, a TMPK köteles minden félév 5. hetének végéig meghirdetni, hogy a hallgató a témákat megismerhesse és választhasson. A hallgató maga is hozhat szakdolgozati témát, amit a Központnak jóvá kell hagynia. A hallgató, a meghirdetett témák közül a 7. hét végéig köteles választani. A szakdolgozati téma módosítására, megváltoztatására a Központ hozzájárulásával, január 31.-ig, keresztfélév esetén június 30.-ig van lehetőség. A TMPK köteles a szakdolgozat elkészítésének segítésére és ellenőrzésére belső konzulenst és lehetőség szerint külső konzulenst is megbízni, és azokkal az együttműködést biztosítani. A konzulensek felsőfokú oklevéllel rendelkező és a témát ismerő szakemberek lehetnek. A szakdolgozatot legkésőbb a záróvizsga megkezdése előtt 5 héttel kell beadni. A konkrét időpontot a Központ határozza meg. A szakdolgozatot a beadástól számított 3 héten belül bíráltatni kell. Bíráló felsőfokú oklevéllel rendelkező szakember lehet. A bíráló felkérése a Központ igazgató feladata. A bíráló személyét a hallgató csak a bírálat elkészülte után ismerheti meg. Az intézet megtagadhatja annak a szakdolgozatnak a bírálatra bocsátását, amely a kiírás feltételeinek nem felel meg. Ebben az esetben a hiányosságok pótlására megfelelő határidőt kell kitűzni. A bírálatot írásban kell elkészíteni, melynek egy példányát a záróvizsga előtt legalább 3 nappal az osztályzati javaslat nélkül, a jelöltnek át kell adni. A bírálat eredeti példányát a bíráló osztályzati javaslatával együtt, valamint az intézet által javasolt osztályzatot a szakdolgozathoz csatolva, minősítésre a záróvizsga bizottságnak át kell adni. A szakdolgozatot ötfokozatú minősítéssel kell értékelni. Elégtelen érdemjegyű szakdolgozat esetén a hallgató két alkalommal kísérelheti meg új szakdolgozat készítését. A szakdolgozat határidő túl, csak külön eljárási díjjal, a kiadástól számított két éven belül adható be. Az abszolutórium megszerzése és a szakdolgozat elfogadása után a jelöltnek a záróvizsgára írásban kell jelentkeznie a TMPK-ban! A feladatlapon a konzulensek a konzultációs időpontokat, a dátum megadásával és aláírásukkal igazolják. A konzultációs alkalmak elmulasztása esetén, a szakdolgozat nem adható be. A feladatlapot gondosan, tisztán kell kezelni, mivel azt csatolni kell a szakdolgozathoz! 2.1. A szakdolgozat tartalmi követelményei A szakdolgozattal a hallgatónak igazolnia kell, hogy az elsajátított ismeretek alapján képes a képzés irányának és színvonalának megfelelő gyakorlati feladatot önállóan megoldani. Számot 2
kell adnia arról, hogy hogyan képes egy konkrét téma komplex elemzése kapcsán felhasználni a főiskolai képzés során szerzett elméleti ismereteket, illetve módszereket, valamint a szakirodalmat. A szakdolgozat tehát olyan szakterületi és oktatási-nevelési témájú szakmai feladat megoldása, amelyben a hallgatónak tanúsítania kell, hogy önállóan képes az adott szak oktatásával, gyakorlati képzésével valamint a neveléssel összefüggő ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. A hallgató egyetlen, olyan tárgyú szakdolgozatot készít, amellyel a szakoktató záróvizsgán bizonyítja, hogy a követelményeknek megfelel. A szakdolgozat tartalmi követelményeivel kapcsolatban a konzulensek adnak részletes tájékoztatást. A szakdolgozat tárgyalásmódja legyen világos, szabatos, rendszerezett és tagolt. Ennek érdekében: a dolgozat bevezető részében röviden vázolni kell a téma jelentőségét, rögzíteni kell a dolgozat célját; a tárgyalási részt fejezetekre, alfejezetekre és pontokra kell osztani; a dolgozatot befejezéssel kell zárni, amelyben össze kell foglalni a dolgozat megállapításait, és utalni kell a felhasználás lehetőségeire; az újszerű vagy a szokásostól eltérő módon alkalmazott fogalmakat röviden és szabatosan definiálni kell. A szakdolgozat a hallgatók önálló munkájaként készül. Forrásmunkák, a tárgyhoz kapcsolódó szakirodalom természetesen felhasználható. A dolgozatból mindenképpen ki kell tűnnie, hogy melyek azok a részek, amelyek forrásmunkák felhasználásán alapultak. Minden olyan esetben utalni kell a forrásmunkára, amikor a dolgozatban szereplő megállapítások, adatok nem a hallgatók önálló megállapításai, felmérései és adatgyűjtései alapján keletkeztek. A szó szerint átvett anyagrészeket idézőjelben, a forrás megjelölésével kell szerepeltetni. A szakirodalomra való hivatkozás úgy történhet, hogy a dolgozat végén a felhasznált forrásmunkákat sorszámozva közlik, és a szövegben csak a vonatkozó irodalom sorszámát jelzik, szögletes zárójelben: pl. A kérdés megközelítése [ 4 ] szerint.... 2.2. A szakdolgozat formai követelményei A szakdolgozatot egy-egy kinyomtatott és bekötött példányban, valamint elektronikusan rögzítve CD-n vagy DVD-n a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központba kell beadni. A nyomtatott példányt a hallgató a záróvizsga után visszakapja. A CD-t a főiskola könyvtárában helyezzük el. A dolgozathoz mellékelni kell tehát nem bekötni, két példányban egy max. 2 oldalas összefoglalást szinopszist, amelyet a záróvizsga bizottság tagjai kapnak kézhez. Abban az esetben, ha a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a dolgozat jobb felső sarkában a BIZALMAS feliratot kell odaírni. Bizalmas minősítést csak a belső konzulens, vagy a szakdolgozatban szereplő cég, intézmény írásos kérése alapján lehet kérni, melyet csatolni kell a szakdolgozattal együtt beadandó adatlaphoz. 3
A szakdolgozatot a hallgató kötteti be. A szakdolgozat külső borítója fekete alapon, aranyszínű betűkkel nyomott legyen. A külső borítón a főiskola és a központ nevén, a SZAKDOLGOZAT megnevezésen, beadási évszámon és a hallgató nevén kívül más felirat nem lehet! A borító feliratainak elrendezése, az alábbi minta szerinti legyen A szakdolgozat összeállításának sorrendje: 1. A SZAKDOLGOZAT feliratú kétoldalas feladatlap, melynek hátoldalán a konzulensek igazolják a megfelelő számú konzultációt, ill. azt, hogy a szakdolgozat beadható-e. (A konzultációk időpontját és tárgyát a "Konzultációs lap" c. nyomtatványon is fel kell tüntetni.) 2. Tartalomjegyzék 3. Bevezetés 4. Ezt követően, sorban a dolgozat fejezetei, egyoldalas gépeléssel 5. Befejezés, összefoglalás 6. Irodalomjegyzék 7. A csatolt mellékletek jegyzéke 8. Mellékletek 4
Oldaltükör: Margók beállítása Felső: 2.5 Alsó: 2,5 Belső: 3,5 (kötésmargó) Külső: 2,5 Oldalszám: láblécben, középre Az oldaltükrön belül a leírás másfeles sortávolsággal készüljön, a lap egyik oldalára gépelve. Javasoljuk a Times New Roman betűtípus és a 12-es betűméret használatát. A dolgozat készítésénél kihasználhatók a korszerű szövegszerkesztő, kiadványszerkesztő, táblázatkezelő, rajzkészítő stb. programok, valamint nyomtatók, nyújtotta lehetőségek. A dolgozat fejezetei és alfejezetei decimális számrendszerrel jelöltek legyenek. A főfejezeteket új oldalon kell kezdeni. A rajzokat, táblázatokat és egyéb illusztrációkat a szöveg közben ott, ahol szóba kerülnek, vagy mellékletként kell elhelyezni. A nagyobb terjedelműeket a hátsó borítólap belső oldalán kialakított tasakba kell tenni. Az illusztrációkat, táblázatokat számmal és tartalmukra jellemző címmel kell ellátni (pl. 2. ábra A rendszer működési elve). Ezekre a megfelelő szövegrészekben az ábraszám, táblázatszám feltüntetésével kell hivatkozni. A dolgozatba nevet és keltezést beírni, azt aláírni nem szabad! Ezeket az adatokat a FELADATLAP tartalmazza. A beadott dolgozat esztétikus, tiszta és durva javításoktól mentes legyen. A dolgozat bekötése után tapasztalt gépelési vagy zavaró szövegezési hibákat azonban jobb kézírással kijavítani, mintsem a hibás formában beadni. A szakdolgozat terjedelme A/4 formátumú lapokból minimum 40, maximum 60 gépelt oldal legyen. A terjedelem a kiadott feladatlap, tartalomjegyzék, rajzjegyzék, és szakirodalom jegyzék nélkül értendő. Az oldalakat bekeretezni nem kell! Budapest, 2007. október 1. Dr. Simonics István szakdolgozat felelős Tóth Béláné dr. igazgató Utolsó frissítés: 2007. október 5. 5