DVB-T vevőeszközök Matricarendszer, vevőeszközök, funkciók, követelmények, problémák Gnant András
MinDig TV / matricás vevők I. Ha vevőkészülékekről beszélünk, akkor az lehet: Set-top-box IDTV: Integrált digitális televízió, olyan televízió amely analóg és digitális vételre egyaránt alkalmas, és amelyben mindkét vételhez szükséges vevőegység (tuner) megtalálható PC alapú vevő (USB stick, PCI kártya, stb.) A MinDig TV egyelőre PC alapú vevőkről nem rendelkezik, a továbbiakban vevőkészülék alatt STB-t és IDTV-t értünk A DVB-T vevők piaca nyílt piac, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárki behozhat az országba és árulhat DVB-T vevőt Van ugyan egy Miniszter Elnöki Hivatali rendelet, ami egy korai a MinDig TV vevő specifikációra alapul, ez alapján fel kell tüntetni minden vevőn, hogy alkalmas-e a magyarországi szabad hozzáférésű földfelszíni műsorszórás vételére, de arra nincs előírás, hogy ezt ki ellenőrzi 2
MinDig TV / matricás vevők II. Pár fontosabb pont a MinDig TV vevő specifikációval kapcsolatban: FTA vevő (csak a szabadon vehető, nem kódolt adásokat képes dekódolni) is kaphat matricát, a kártyaolvasó és/vagy a Common Interfész csupán opcionális követelmény A H.264/MPEG-4 AVC video kódolási szabványokat (a kettő ugyanaz, csak a szabványosító testület más) támogatniuk kell a vevőknek A vevőknek mind a HD (nagy felbontású), mind az SD (standard felbontású) műsorokat képesnek kell lenniük dekódolni, de ha csak SD minőség átvitelére alkalmas kimeneti csatlakozással rendelkezik (pl. SCART), attól még a matricát megkaphatja Minden MinDig TV matricás vevőkészüléknek képesnek kell lennie a levegőn keresztül történő szoftverfrissítés (OTA SSU) kezelésére, viszont a lokális szoftver frissítés lehetősége csupán opcionális követelmény a gyakorlat és a kényelem miatt A vevőknek az AFD-t (Active Format Description = Aktív Formátum Leírás) tudniuk kell kezelni (csupán az első generációs MinDig TV vevőkészülékek esetén fordulhatott elő, hogy az AFD kezelése nem volt támogatott) A könnyű kezelhetőség, az elektronikus műsorújság (EPG) megtekintése, beállítások, egyéb háttérműveletek a lehető legkisebb mértékben zavarják a nézőt 3
Automatikus üzembehelyezés Az első installálás vagy gyári beállítások után a legtöbb vevőn a következő beállítások elvégzése lehetséges: Menü nyelve, ami vagy meghatározza egyben a régiót is, vagy ha mégsem, akkor lehetőség van a régió külön beállítására (pl. a szolgáltatás lista priorizálásánál van ennek szerepe) csatlakoztatott kijelző méretaránya (4:3 vagy 16:9) a megjelenítési mód (pl. pillarbox, letterbox, pan&scan, stb.) Csatlakozók: SCART-RGB/CVBS (vagy egyszerű CVBS) kimenet használatakor érdemes RGB módot (CVBS helyett) és 576i felbontást beállítani, ez eredményezi a legjobb képminőséget, az Y-Pb-Pr és RGB módok általában kizárják egymást, ezért Y-Pb-Pr használatakor a CVBS (van ahol YUV-nek hívják) módot kell használni HDMI és Y-Pb-Pr (tehát HD minőség átvitelére képes interfész esetén) érdemes fix felbontást választani (a legnagyobbat, amit a kijelző még kezelni tud, pl. 1080i) az automatikus mód helyett. Ezzel elkerülhető, hogy a különböző felbontású szolgáltatások között kapcsolgatás hatására a csatlakoztatott kijelző akár 2-3 másodpercig is az újra-konfigurálással legyen elfoglalva közben fekete képet Automatikus full-band keresés, ez építi fel az alapértelmezett szolgáltatás/csatorna (default service) listát Egyéb funkciók: Sokszor az első installálás során lehet megválasztani a rendszeridő számításának módját is. Ezt érdemes auto módra állítani, ilyenkor a vevő a rendszeridőt a kisugárzott TDT és TOT táblákból automatikusan számolja, így pl. a téli/nyári időszámítást is automatikusan fogja kezelni (az EIT-ben szereplő adatok is ugyanennek az időalapnak a figyelembevételével kerülnek kisugárzásra, UTC, tehát a TDT szerint) Ha van lehetőség a digitális audio kimenet megadására, akkor ezt annak függvényében kell megtenni, hogy az S/PDIF kimeneten keresztül meghajtott erősítő milyen képességekkel bír, pl. AC-3 dekódolást tudja-e vagy sem 4
Jelerősség / jelminőség A kijelzett értékek nem tekinthetőek mérési adatnak, csupán tájékoztató jellegűek A gyakorlat azt mutatja, hogy: a jelerősség sokszor csak van jel / nincs jel információt szolgáltat, a jelminőség inkább alkalmas a tényleges vételi viszonyok megbecsülésére A jelerősség és jelminőség kijelzés sokszor külön menüpontban történik, de leggyakrabban a kézi keresés funkcióba van integrálva, itt jelenik meg a két kijelző, ilyenkor lehangolás nélkül is mehet az antenna beállítás a frekvencia ismeretében Az antenna irányának és erősítőjének beállítása úgy történjen, hogy a jelminőség maximális értéket jelezzen ki A kijelzett jelszint és jelminőség frekvenciánként más és más lehet mivel a rádiócsatorna paraméterei mások (frekvencia, lefedettség) Először lefedettségi térkép alapján érdemes az antenna irányát meghatározni, majd az irány finomhangolását a jelminőség kijelzője alapján elvégezni amennyiben a vevőkészülék csak a már lehangolt frekvenciákra biztosítja a kijelzést 5
Logikai Csatorna Számozás (Logical Channel Numbering) Az AH LCN információt sugároz mindhárom multiplexen Ez egy preferált szolgáltatáslista számozás, ami alapján a vevőnek fel kell tudnia építenie az alap ( master ) listát A számozás külön vonatkozik rádió és TV kategóriájú szolgáltatásokra, így előfordulhat, hogy ugyanaz az érték van hozzárendelve egy TV és egy rádió szolgáltatáshoz egyaránt Új szolgáltatás megjelenése esetén az alap lista automatikusan karbantartásra kerül A felhasználó a Kedvencek funkcióval tudja szerkeszteni a saját listáját. 6
Video megjelenítési módok I. A digitális műsorszórásban sokféle típusú video forrás jelenik meg, a legtipikusabbak: 4:3, full-frame, SD (720x576/50i) 16:9, full-frame, SD (720x576/50i) 16:9, full-frame, HD (1920x1080/50i, 1440x1080/50i, 1280x720/50p, stb.) 16:9, pillarbox, HD (1920x1080/50i, 1440x1080/50i, 1280x720/50p, stb.) Emellett maguk a megjelenítő eszközök is lehetnek 4:3 vagy 16:9 méretarányúak A MinDig TV alapkövetelménye, hogy azokat a megjelenítési módokat támogassa a vevő, ami a csatlakoztatott/beépített kijelzőkön helyes geometriájú képet produkál IDTV-k esetén elég a 16:9 es display támogatás, míg STB-k esetén mind a 16:9, mind a 4:3 kötelező A megkövetelt megjelenítési módok: 16:9 pillar box: 16:9 típusú megjelenítőt feltételez, melynek teljes felületét ki kell, hogy töltse a 16:9 típusú tartalom, míg 4:3 típusú tartalom esetén a megfelelő méretű fekete sávoknak kell kétoldalt kiegészíteni a képet 16:9 típusúra 4:3 letterbox: a teljes tartalom látható, akár fekete sávok beültetésének árán is 4:3 típusú megjelenítőt feltételez, melynek teljes felületét ki kell, hogy töltse a 4:3 típusú tartalom, míg 16:9 típusú tartalom esetén a megfelelő méretű fekete sávoknak kell alul/felül kiegészíteni a képet 4:3 típusúra 4:3 centre cut-out (pan&scan): a kijelző teljes felületén érdekes tartalom jelenik meg, akár a képtartalom csonkolása árán is 4:3 típusú megjelenítőt feltételez, melynek teljes felületét ki kell, hogy töltse a 4:3 típusú tartalom, míg 16:9 típusú tartalom esetén a tartalom közepéből a lehető legnagyobb 4:3 arányú ablakot kell kivágni, majd azt megjeleníteni a kijelzőn 7
Alapvető kijelzési módok 16:9-es kijelzőn torzításmentesen megjelenítendő 16:9-es kép megjelenítendő 4:3-as kép Display: 16:9, presentation mode: pillar box 8
Alapvető kijelzési módok 4:3-as kijelzőn torzításmentesen (1) megjelenítendő 16:9-es kép megjelenítendő 4:3-as kép Display: 4:3, presentation mode: letterbox 9
Alapvető kijelzési módok 4:3-as kijelzőn torzításmentesen (2) megjelenítendő 16:9-es kép megjelenítendő 4:3-as kép Display: 4:3, presentation mode: centre cut-out 10
Video megjelenítési módok II. Míg az IDTV-knek tipikusan nincs más video kimenetük, mint a beépített kijelző panel, STB-k esetén számos kimeneti interfész lehetséges A különböző interfészeken különböző megjelenítési módok támogatása szükséges minimálisan: SCART-RGB/CVBS: 16:9-pillarbox, 4:3-letterbox, 4:3-centre-cut-out CVBS: 4:3-letterbox, 4:3-centre-cut-out Y-Pb-Pr: 16:9-pillarbox HDMI: 16:9-pillarbox 11
A gyászkeret (windowbox) kialakulása (1. verzió) 16:9 4:3 konverzió gyártás 16:9-ben (SD vagy HD) kisugárzás SD 4:3-ban! megjelenítés 16:9-es kijelző, pillar box módban megjelenítés 4:3-as kijelzőn, letterbox módban 12
A gyászkeret (windowbox) kialakulása (2. verzió) SD HD konverzió gyártás SD 4:3-ban kisugárzás HD 16:9-ben! megjelenítés 16:9-es kijelzőn, pillar box módban megjelenítés 4:3-as kijelzőn, letterbox módban 13
Active Format Description I. Tipikusan azokban az esetekben, amikor a forrás video és a csatlakoztatott / beépített kijelző méretaránya nem egyezik, előfordulhat az úgynevezett gyászkeret jelenség, ez látható az előző két slide-on A probléma abból adódik, hogy a kódolási oldalon beültetett fekete kitöltő sávok többlet információ nélkül a vevőkészülék számára éppolyan értékes információnak számítanak, mint a tényleges ( érdekes ) képtartalom Ezért, megjelenítési módtól függően, a vevő által beültetett fekete sávok, és a képtartalom részeként kódolt fekete sávok együttesen alkotják a gyászkeretet Mivel sokszor elkerülhetetlen, hogy a kódolási oldalon fekete sávok is megjelenjenek a képtartalomban (főként HD szolgáltatás esetén, hiszen ilyenkor maga a video frame mindenképpen 16:9 típusú), ezért az egyetlen járható megoldás az, hogy a vevőkészüléknek többlet információt küldünk arról, hogy valójában az enkódolt frame mely részei ténylegesen érdekesek A vevőkészülék a kijelzési mód függvényében a nem érdekes részeket eltávolíthatja a megjelenítés előtt 14
Audio I. A DVB-T platformon jelenleg 3 audio kódolási technika van használatban: MPEG-1 and MPEG-2 visszafelé kompatibilis Layer-II audio (ISO/IEC 11172-3, ISO/IEC 13818-3) Jelenleg az m1 HD, m2 HD, DunaTV HD és Autonómia első hangja MPEG-4 AAC and MPEG-4 HE AAC audio (ISO/IEC 14496-3) Jelenleg a TV2, RTL Klub, Euronews, rádiók és az összes titkosított szolgáltatás hangja Dolby AC-3 (ETSI TS 102 366) Jelenleg az m1 HD és m2 HD második hangja (ugyanazzal a tartalommal mint a Layer-II) Digitális audio kimenet (S/PDIF) módjai raw (auto/ac3): Layer-II és AAC audiót PCM formátumra konvertálva adja ki, míg az AC-3 estén a nyers bitstream kerül továbbításra PCM: minden audiót PCM-re konvertálva ad ki a vevő 15
A DVB-T további szolgáltatásai A DVB-T platformon hosszútávon DVB szabvány szerint kódolt feliratokat fogunk sugározni (jelenleg AXN) Jelenleg is támogatott a teletext szolgáltatás és teletext feliratozás Elektronikus programkalauz most/következő műsorok listája, rövid és hosszú leírók Több nyelvű/formátumú hang Szülői felügyelet korhatáros filmek esetén PIN kódot kér a készülék, amit a távirányító segítségével kell beírni. A hatóság által ajánlott alapértelmezett PIN kód: 1234 16
Titkosítási rendszer (CA Conditional Access) MinDig TV matricát FTA vevő is kaphat, se a beépített Conax kártya olvasó, se a CI nem feltétele a matricának A DVB-T platformon Conax CAS7 titkosítási rendszert használunk, chip-pairing nélkül Ez azt jelenti, hogy a megvásárolt smartcard szabadon mozgatható a különböző vevőeszközök között, akár IDTV-be is felhasználható, ha abban van Common Interface, és ahhoz van megfelelő Conax CAS7 CA-modul Az Antenna Digital által korábban kezelt Terra+ szolgáltatás a MinDig TV Extra indulásával megszűnt.technikailag nincs semmi akadálya annak, hogy ha valaki már rendelkezik egy Terra+ kártyával, akkor arra a MinDig TV Extra szolgáltatásait is engedélyezzük Jelenleg 10 napos preview funkció van engedélyezve, ami azt jelenti, hogy miután a smartcard először élő TS-t lát, ez a funkció elindul, és 10 napig az összes fizetős szolgáltatást képes venni, még akkor is, ha a kártya regisztrálása/aktiválása nem történik meg. 10 napon belüli visszavitelkor azonban a kártyát újra alaphelyzetbe kell állítsuk, ha új felhasználóhoz kerül ki a kártya A kártya 4 féleképpen helyezhető a fogadó egységbe. A vevőkészülék nem feltétlen tájékoztatja a felhasználót a rossz behelyezésről, csak Kódolt adás felirat jelenik meg Amennyiben a kártya huzamosabb ideig nem volt használva, 2-3 percet is várni kell, amíg letöltődnek rá a jogosultságok 17
Szoftver frissítés A frissítés lehet OTA (levegőn keresztüli) vagy helyi (lokális) frissítés USB csatlakozón keresztül Frissítéskor az új szoftver memóriába írása közben az áramtalanítás TILOS! MinDig TV matricás vevőkészülékek aktuálisan legfrissebb szoftver verziója (ahol a lokális frissítés maga lehetséges) elérhető a MinDig TV honlapon keresztül [4] A levegőn keresztüli szoftver frissítés technikai részleteit a MinDig TV receiver specifikáció megfelelő dokumentuma írja le [1] A MinDig TV matricával rendelkező vevőkészülékek tesztje során vizsgáltuk, hogy erre a jelzésrendszerre megfelelően reagálnak-e, matricát csak olyan készülék kapott, amelyik átment ezen a teszten A nem matricás készülékek megfelelő reakcióiért az AH nem tud felelősséget vállalni 18
Hasznos információk MinDig TV receiver specification [1]: http://development.mindigtv.hu/mindigtvspec/ Recorded streams [2]: ftp://stream_dist:rtz3jk@development.mindigtv.hu MinDig TV receivers [3]: http://www.mindigtv.hu/matricastermekek.aspx MinDig TV local software updates [4]: http://software.mindigtv.hu/mindigtv_sw/index_swupdate.html Direct technical contact: dvbt.receiver.dev@ahrt.hu, gnandta@ahrt.hu 19
Köszönjük a figyelmüket, és jó vételt kívánunk! DVB-T vevőeszközök