Bevezetés... 2 1. Hitelek és devizahitelek szabályozása hazánkban... 4 2. A hazai lakossági devizahitelek piacának bemutatása... 11 2.1. A devizapiac meghatározása... 11 2.1.1. A devizapiac, mint a világ leglikvidebb piaca... 12 2.2. Devizanemek... 13 2.3. A devizahitelezés kialakulásának okai... 13 2.4. A jelenlegi devizapiaci helyzet... 15 3. Az OTP Bank tevékenységének, és hitel tevékenyégének ismertetése... 19 3.1. Rövid cégismertető... 19 3.2. A bank szervezeti felépítése... 21 3.3. Az OTP Bank hiteltevékenysége... 25 3.4. Az OTP Bank Nyrt. hiteltermékei... 26 3.4.1. Lakáshitel... 26 3.4.2. Szabad felhasználású hitelek... 27 3.5. A KHR rendszer... 28 3.6. A Transact rendszer... 29 4. A devizahitelek kockázatainak vizsgálata az OTP Bank hitelkínálata alapján... 30 4.1. Árfolyam- és kamatkockázat... 30 4.2. Euró alapú jelzáloghitel 0 %-os kezelési költséggel... 32 4.2.1. A hitel főbb jellemzői... 32 4.3. Árfolyamváltozások bemutatása... 42 5. Összefoglaló javaslatok... 46 6. Riassunto... 48 7. Irodalomjegyzék... 49 8. Ábrajegyzék... 51 1
Bevezetés Hitel, devizahitel, árfolyamingadozás, kockázat. Számos fogalom, amelyekről mindenki tudja, hogy fontosak lehetnek, de valójában csak kevesen vannak tisztában a fogalmak tényleges jelentésével. Pedig a hitelpiaci folyamatok alakulása az elmúlt években életünk fontos beszédtémájává, részévé vált. A hitel, devizahitel és azok kockázatai miatt, valamint a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a hiteltartozások értéke és száma az elmúlt években folyamatosan növekedett. Az elmúlt évek reformjai illetve a tervezett változtatások miatt is a téma rendkívül aktuális. Választásom éppen ezért esett a devizahitelek kockázataira. Szakdolgozatom témája a devizahitelek kockázatainak elemzése az OTP Bank hitelkínálatán keresztül. Elsőként a hitelek illetve a devizahitelekkel kapcsolatos hazai jogszabályok bemutatását szeretném megtenni. A következő fejezetben megadom a devizapiacot meghatározó jellemzőket. Ismertetem a devizapiac jellegzetességeit, és a hazai devizahitelek állományáról is írok. Az 3. fejezetben az általam választott bank hiteltevékenységét mutatom be. A bank tevékenységének, felépítésének bemutatása akár egy önálló dolgozat témáját is adhatná. Éppen ezért a teljesség igénye nélkül a bemutatást néhány fő sarokpont köré kívánom felépíteni, amelyek nemcsak az OTP Bank, hanem a hazánkban működő bankok által alkalmazott gyakorlatra is jellemzőek. Igyekeztem olyan aspektusok szerinti bemutatást végezni, amelyek a hitelek témakörhöz, a hitelnyújtáshoz kapcsolódik. Ismertetem a bank hitelkínálatát, és azoknak a hiteleknek a fajtáit, amelyek devizában is felvehetőek. A devizahitelek kockázataink elemzését Magyarország piacvezető bankjánál, az OTP Bank gyakorlatán keresztül vizsgálom. Egy általam kiválasztott hitelkonstrukció alapján veszem számításba a hitelköltségeket, és a hitel kockázatát. Az árfolyam- és kamatkockázatot 2003-2009 közötti árfolyamokkal vizsgálom. Erre az időszakra vonatkozóan tettem meg a különböző alapkamatok szintjének a vizsgálatát. 2
Végezetül megpróbálok javaslatot tenni arra, hogy a devizában felvett hitelek élénkítik-e a gazdaságot, van-e jogosultságuk, vagy éppen különböző nehézségek elé állítják mind az államot, mind a hitelfelvevőket. Megpróbálok arra is javaslatot tenni, hogy hogyan lehetne elkerülni, azt, hogy a hitelfelvevő fizetésképtelenné váljon. 3
1. Hitelek és devizahitelek szabályozása hazánkban A következő fejezet a magyar törvényi szabályozást mutatja be, amely a devizahitelekre vonatkozik. Az első és egyik legfontosabb a téma szempontjából a 2001. évi LVIII tv. amely mintegy folyamatelindító is lehet a devizahitelezés szempontjából. A 2001. évi LVIII tv. A Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről alkot törtvényt figyelemmel a fejlett piacgazdaság követelményeire. A törvény rendelkezik az árfolyamokról is. A 11. (1) kimondja, hogy az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra. 1 Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről, különösképpen a sávszélességről, a középárfolyamról és a valutakosár összetételéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. 2 Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon. 3 A Magyar Nemzeti Bank a kormánnyal együtt 2001. május 4-én, a forint euróhoz rögzített középárfolyamához igazítva az ingadozási sávot ± 2,25 %-ról ± 15 %-ra emelte. A forint árfolyamsávjának kiszélesítését követte a devizaműveletek korlátozásainak feloldása, a devizaliberalizáció. Váratlanul érte a hazai pénz- és tőkepiac szereplőit az a radikális és gyors devizaliberalizáció, amelyet a jegybankkal egyetértésben a kormány meglépett, de úgy vélték a szakemberek, hogy ez a lépés a hazai gazdaság felpezsdülését vonja maga után. A devizaműveletek liberalizációja, a devizakorlátozások feloldása igen kedvezően hatott a lakosság és a vállalatok különböző pénzpiaci műveleteire. Különösen a hitelre várók körében aratott nagy sikert, a kölcsönök kamatszintje jóval kedvezőbb 1 2001. évi LVIII tv. A Magyar Nemzeti Bankról 11. (1) 2 2001. évi LVIII tv. A Magyar Nemzeti Bankról 11. (2) 3 2001. évi LVIII tv. A Magyar Nemzeti Bankról 11. (3) 4
volt külföldön. A devizaliberalizáció, ha nem is közvetlenül, de közvetve a devizahitelezésre is hatással volt. A devizaalapú lakáshitelezés beindulása azonban 2004-ben történt. A következő összefoglaló táblázat a forint euróhoz rögzített középárfolyamához mért ingadozási sávok változását foglalja össze. 1992. július 1. ± 0,3% 1994. június 1. ± 0,5% 1994. augusztus 5. ± 1,25% 1994. december 22. ± 2,25% 2001. május 4. ± 15,00% 2008. február 26-tól 1. ábra A forint euróhoz rögzített középárfolyamához tartozó ingadozási sávok Forrás: MNB Saját szerkesztés A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a Magyar Köztársaság Kormányával egyetértésben határozza meg forint euróhoz rögzített középárfolyamának és az ehhez tartozó ingadozási sávnak a mértékét. 2008-ban közös határozat született az ingadozási sáv eltörléséről. A sáv eltörlését követően a devizahitelezés újabb nagy lendületet vett. Ezért volt szükség ezeknek a szabályozására. A jelenleg hatályban lévő devizahitelekkel kapcsolatos törvények mindenre igyekszenek kitérni. A magyar kormány rendeletet alkotott a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról, melynek célja, hogy elősegítse a felelős hitelezést, továbbá mérsékelje a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat, ezáltal is erősítve a magyarországi pénzügyi rendszer stabilitását. Az új rendeletek értelmében például a pénzügyi intézmények a jövőben csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztő-részlete az ügyfél hitelezhetőségi limitjét nem haladja meg. Ezt a limitet a bank belső szabályzatában rögzítetteknek megfelelően kell meghatározni. Euro hitel esetében a havi 5
törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80%- ánál, más devizahitel esetén pedig a 60%-ánál. A banki piacokon az elmúlt év legfontosabb fejleménye, hogy ismét előtérbe kerültek a forint alapú hitelek, miközben a devizahitelek terén az euró átvette a svájci frank domináns szerepét. Jelenleg Magyarországon a devizahitellel kapcsolatosan jelenleg hatályban lévő jogszabályok a következők: 2009. évi XLVIII. tv. a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról 2009. évi IV. tv. a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről 2009. évi CLXII. tv a fogyasztónak nyújtott hitelről 1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 275/2010 kormányrendelet a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről 154/2009 kormányrendelet a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól 136/2009 kormányrendelet a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról 361/2009 kormányrendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról A hitelezési tevékenységre, hitelnyújtásra vonatkozó törvények szigorú előírásokat tartalmaznak. A hitel nyújtó intézményekre ugyanúgy szigorú szabályok vonatkoznak. A törvények részletes ismertetése nélkül csak a legújabb a devizahitelezéssel kapcsolatos törvényeket mutatnám be néhány szóban, a teljesség igénye nélkül. A törvények, illetve az ide kapcsolódó kormányrendeletek évszámából látszik, hogy az új szabályozások a válságkezeléssel kapcsolatosak. Néhány szóban mutatnám be a fent említett törvényeket és rendeleteket. 6
2009. évi XLVIII. tv. a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szól. A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. tv kimondja, hogy a gazdasági lehetőségekkel összhangban, a gazdasági válság hatásainak tompítása és a rászorult, lakáscélú kölcsönnel rendelkező természetes személyek terheinek mérséklése érdekében az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia. A törvény rendelkezik arról, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel adott feltételek megfelelő természetes személy részére. 4 A 2009.évi CLXII. tv rendelkezései a fogyasztónak nyújtott hitelre vonatkoznak. A törvény olyan fogalmak pontos meghatározását adja meg, mint a hitelkamat, hitelszerződés, referencia-kamatláb vagy a THM. Kitér a hitelszerződést megelőző tájékoztatásra, a hitelképesség vizsgálatára, valamint a hitelszerződés formai és tartalmi követelményeire, illetve a hiteltúllépésre. 1996. évi CXII. tv. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról rendelkezik. Ezen belül meghatározza a devizában nyújtott hitel és pénzkölcsön feltételeit is. Rendelkezik a központi hitelinformációs rendszerről. Ezért említem meg jelen fejezetben. A 275/2010 kormányrendelet a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről rendelkezik. Kimondja, hogy a pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat mértékére ténylegesen hatást gyakorló, az alábbi feltételek bekövetkezése esetén módosíthatja. 5 A kormányrendelet kimondja azt is, hogy a kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg a rendelet által 4 2009. évi IV. törvény a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességéről 5 275/2010 1. (1) kormányrendelet a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről 7
meghatározott feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és annak változását. 6 154/2009. kormányrendelet a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól rendelkezik. A 136/2009 kormányrendelet a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról rendelkezik. A rendelet többek között arról is rendelkezik, hogy az állami szociális rendszer keretében nyújtott szociális segélyként egyszeri, vissza nem térítendő támogatást állapíthat meg a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nagykorú személynek, ha lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztőrészlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett. 7 A 361/2009 kormányrendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról, mely megfogalmazza a körültekintő gazdasági hitelezés általános követelményeit. A devizahitel szabályozással kapcsolatban itt szeretném megemlíteni a Rogán Antal és Kósa Lajos képviselők által kidolgozott nyolcpontos javaslatcsomagot. A devizahitelt birtoklók érdekében előterjesztett javaslat újszerű elemet is tartalmaz, a már oly sokszor említett egyéb válságkezelő intézkedések mellett. Az újszerű elem nem más, minthogy a bank nem követelhet többet adósától, mint a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant. Ez nem egyedülálló kezdeményezés lenne, hiszen az amerikai és a német gyakorlat is így működik. A Magyar Bankszövetség nem támogatja az elképzelést. A Szövetség elnöke szerint tervezett új szabályozás ellehetetleníti a jelzálog intézményét Magyarországon. A banki érdekvédő azt is előrevetítette, hogy a bankok nagy veszteségeket szenvedhetnek el. 8 6 275/2010 1. (3) kormányrendelet a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről 7 136/2009 1. (1) kormányrendelet a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról 8 http://www.fn.hu/penzugy/20100913/europakonform_rogan_javaslata/ 8
A javaslat a következő pontokra terjed ki: Az ügyfél számára hátrányos esetekben tiltanák meg az egyoldalú szerződésmódosítást. A lakáshitelek esetén az önkényes kamatemelést azért kívánják megtiltani, mert a bankok nem egy esetben jelentősen és önkényesen módosítják a kamataikat. A középárfolyam kötelező alkalmazását szintén előírnák a devizahiteleknél, de az még egyeztetés kérdése, hogy a bankok saját vagy a nemzeti bank által alkalmazott középárfolyamait írnák elő. Több pénzintézet is tiltja vagy magas költség megfizetése mellett teszi csak lehetővé, az előtörlesztést. Azért akarják előírni az ügyfél kérésére az ingyenes előtörlesztés lehetőségét. Ugyancsak kérelemre biztosítani kellene, hogy automatikusan öt évvel meghosszabbítható legyen a törlesztési idő, így lehetővé válna a törlesztőrészletek mérséklése. A "tiszta lappal indulás jogának" megteremtését is lehetővé tenné a javaslat, amely szerint az adóssal szembeni követelés "a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális értékének szász százalékát nem haladhatja meg". Ma ugyanis előfordulhat, hogy több a hitel az adott ingatlanon, mint annak az értéke, ezért a kockázatot közösen kellene viselnie a banknak és az ügyfélnek. Tartós fizetésképtelenség esetén megtiltanák minden büntetőkamat, késedelmi kamat, valamint extra díj és költség felszámítását Az igazságosság jegyében ezek az intézkedések "nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére". Ezek a javaslatok, egyelőre nem törvényjavaslatok, de folyamatosan dolgozzák ki őket, konzultációt folytatva a lakáshitelesek egyesületeivel, szervezeteivel és a bankokkal. 9
A javaslat néhány jól megfogalmazott pontja ellenére sem kínál átfogó megoldást a problémás adósok, és a bedőlt hitelek okozta összetett és nagyon is sürgető problémára. A devizahitel szabályozásáról, meglétéről a vélemények nagyon eltérnek. Sokak szerint csak pontos szigorú és érthető szabályozás mellett működhetne a devizahitelezés. Vannak olyan vélemények is melyek szerint a devizahiteleket forinthitelre kell átváltani, és a devizahitelezést meg kellene szüntetni. Mások a devizahiteleket euróra váltását támogatják, ami támogatná az újabb euróalapú termékek megjelenését. 10
2. A hazai lakossági devizahitelek piacának bemutatása 2.1. A devizapiac meghatározása Mielőtt a devizahitelek lakossági piacát mutatnám be, szeretném magát a devizapiacot ismertetni, annak alapjait és fogalmát. A devizapiac a legegyszerűbb definíció szerint az a hely, ahol a világ összes devizaváltást igénylő szereplője egymásra talál. Azt is mondhatnánk, hogy a devizapiac a világ legfontosabb piaca, melynek közvetve vagy közvetlenül mindenki a szereplője, és az ezen a piacon lejátszódó mozgások senkit nem hagynak érintetlenül. A devizapiac talán az egyetlen piac, ahol a kereskedés az egyes időzónákon keresztül a nap 24 órájában zajlik, követve a világ országaiban található pénzügyi központok nyitva tartását. A folyamatos piacnak köszönhetően a devizapiac nem okozhat olyan (a részvényvagy határidős piacon nem ritka) meglepetést, hogy a nyitó és az előző napi záróár között akar több százalék eltérés is lehet. Az internet fejlődésével a devizapiacok meg nagyobb folytonosságot kaptak, a szereplők folyamatos növekedésével pedig egyre közelebb kerültek az üzletelni kívánó felek, ami a költségek további csökkenését eredményezte. Bátran kijelenthetjük tehát, hogy a devizapiac a világ legfejlettebb, legátláthatóbb, legolcsóbb és egyben leglikvidebb OTC piaca. A változások tempója egyre gyorsabb a pénzügyi szolgáltatások iparágában. A figyelem középpontjában a jövedelmezőség javítása, a tulajdonosi érték növelése, a globalizáció, a technológia és a piacok egyre nagyobb kifinomultsága áll. Mindez azt jelenti, hogy egy olyan egy olyan korszakban vagyunk, ahol a vezetőknek egyre inkább versengő piacokon kell értékes szolgáltatásokat kell nyújtani az ügyfeleknek A piaci kihívásokra gyorsan kell válaszolni, míg kiváló minőségű ügyfélszolgálatot, erős vezetést kell fenntartani a szervezeten belül. A devizapiac hatásait akkor is érezzük, ha nem rendelkezünk devizával, elég, ha benzint tankolunk az autóba, vagy külföldről érkező árut vásárolunk. A devizák egymás közötti mozgása megjelenik a hétköznapjainkban. A globalizáció, a 11
nemzetközi kereskedelem bővülése, a külföldi munkavállalás még inkább elősegítette, hogy a devizapiacok részévé váljanak a hétköznapjainknak. A devizapiacok legnagyobb szereplői a kereskedelmi bankok, nem véletlenül nevezik a devizapiacot bankközi devizapiacnak. A pénzintézetek üzletkötéseinek célja a saját devizakockázatuk kezelése mellett ügyfeleik kiszolgálása, illetve nem utolsósorban a saját számlás kereskedés, mely a piaci forgalomnak akár a jelentős részét is adhatja. 2.1.1. A devizapiac, mint a világ leglikvidebb piaca A devizapiac a világ legnagyobb forgalmú piaca, mind a tranzakciók számát, mind a tranzakciók értekét tekintve. Pontos méretére vonatkozólag leginkább csak becslések vannak, mivel a kereskedés nem központi helyen történik, mint például a részvények esetében a tőzsdéken, ahol egyszerűen lemérhető egy kereskedési nap forgalma. Mindezek ellenére a BIS (Bank for International Settlements, Nemzetközi Fizetések Bankja) jelentésében szereplő forgalmi adatokat mérvadónak tekintik a piacon. A BIS háromévente teszi közzé a devizapiac méretére vonatkozó adatait, a legfrissebb, 2007 áprilisában közzétett jelentése szerint a devizapiac napi átlagos forgalma 2007- ben 3200 milliárd USD volt, ami több mint 70%-os növekedésnek felel meg a korábbi jelentésében szereplő forgalomhoz képest. 9 A felmérések szerint 2008-ban a piac további 40%-al bővült, míg az elmúlt 10 év során a devizapiac meghétszerezte forgalmat. A devizapiac méretet jól szemlélteti, ha forgalmat a tőzsdék forgalmához viszonyítjuk. A devizák közül csak az euróban lebonyolított napi forgalom a New Yorki-tőzsde (NYSE) napi forgalmának több mint ötszöröse, pedig az euró a devizapiac napi összforgalmát tekintve csak a második helyen van a dollár után. 9 Forrás: Bank for International Settlements http://www.bis.org/publ/rpfx07.htm 12
2.2. Devizanemek Valamennyi ország rendelkezik saját devizával. A világ devizapiacának meghatározó forgalmát ugyanakkor, csupán néhány deviza adja. A Bank of England által készített elemzés, kiválóan szemlélteti a devizapárok megoszlását a napi forgalomban. Devizapárok megoszlása a napi forgalomban 19% 1% 1% 3% 3% 3% 4% 4% 6% GBP/JPY NZD/USD EUR/CHF USD/CAD EUR/JPY EUR/GBP USD/CHF 32% 13% AUD/USD USD/JPY GBP/USD 13% EUR/USD Other 2. ábra Devizapárok megoszlása a napi forgalomban Forrás: Bank of England Sajár szerkesztés A diagram jól mutatja, hogy a piac legfontosabb devizája az EUR és az USD. Az EUR/USD piaci részesedése 32 % jóval több mint például a GBP/USD 13-os aránya. Azt is láthatjuk, hogy a HUF a devizapiacon nem túl meghatározó. 2.3. A devizahitelezés kialakulásának okai A devizahitelezés felfutásainak okaival számos hazai és nemzetközi írás foglalkozik. A devizahitelezés egyik szükséges feltétele a szabad tőkeáramlás, ami az európai integrációs folyamatok során fokozatosan kiteljesedett. A devizahitelezés egyik fő okaként az irodalom a belföldi és a külföldi kamatok különbözetét említi. Mivel a fedezett kamatparitás a gyakorlatban rövidtávon nem feltétlenül érvényesül, 13
a nominális kamatkülönbözet szerepet játszik a háztartások hitelfelvételi döntésében. Hazánkban a kamatkülönbözet kialakulásához a laza fiskális politika, illetve a magas államadósság járult hozzá az országkockázati prémium megnövelésével. A felzárkózási folyamattal együtt járó magasabb infláció szintén emelte a belföldi nominális kamatlábat, így a nominális kamatkülönbözetet is. Csajbók (2009) kutatási eredményei szerint ugyanakkor más tényezők is fontos szerepet játszottak a devizahitelezés kialakulásában. A tanulmány empirikus bizonyítékkal szolgál arra, hogy ha a lakosság számára hazai valutában hosszú lejáratú, rögzített kamatozású hitel is rendelkezésre áll, akkor az csökkenti a devizában történő eladósodást. Ehhez a bankoknak hosszú lejáratú, belföldi valutában denominált forrásokkal kell rendelkezniük, amihez kiszámítható és számottevő hosszú távú belföldi megtakarítások kellenek. Fiskális ösztönzők nélkül nem voltak életképesek a forintalapú jelzáloglevelek és ennek megfelelően a fix kamatozású forinthitelek, ami ugyanakkor segítette a devizahitelezés elterjedését. A 2008-ig szűk árfolyamsáv miatti stabil árfolyam Magyarországon ugyancsak hozzájárulhatott a devizahitelek felfutásához. Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank már 2008 előtt is rendszeresen a lebegő árfolyamrendszer bevezetése mellett érvelt. Végül számos elemzés érvelt amellett, hogy az anyabankok régiós terjeszkedése, a túlzott likviditásbőség és a bankok kockázatalapú versenye kínálati oldalról ugyancsak ösztönözte a devizahitelek felépülését. A hazai bankok üzletpolitikája az elmúlt évtizedben arra épült, hogy egyre nagyobb kockázatvállalás (kockázatosabb termékek és ügyfelek) árán több ügyfelet tudtak szerezni. 14
A devizahitelezés kialakulásának okait a következő ábra mutatja. Laza fiskális politika Magas infláció Stabil forintárfolyam Magas államadósság Relatíve magas kockázati prémium Magas nominális forintkamatok Devizahitel állományának gyors növekedése Magas külső adósságállomány Globálisan laza monetáris kondíciók, olcsó likviditás, anyabankok régiós terjeszkedése A hazai bankok kockázatalapú versenye 3. ábra A devizahitelezés kialakulásának okai Forrás: Hitelintézeti Szemle Saját szerkesztés A narancssárga színnel jelölt stabil forintárfolyam, valamint a magas nominális forintkamatok a devizahitelezés keresleti tényezői, míg a barackszínnel jelölt téglalapok a devizahitelezés kínálati tényezőit jelentik. 2.4. A jelenlegi devizapiaci helyzet A devizahitelezést előidéző, ösztönző tényezők a 2008. októberi pénzügyi válságot követően jelentősen mérséklődtek Magyarországon. A gazdasági recesszió következtében már romlott a lakosság jövedelemvárakozása, a bankok mérlegalkalmazkodásával párhuzamban szűkült a globális likviditás és ezen keresztül drágábbá vált a külföldi források refinanszírozása, valamint beszűkült a forrásszerzés. A meredek portfolióromlás következtében megszűnt a kockázatalapú verseny. Az infláció csökkenése és a költségvetési megszorító intézkedések miatt a forint- és devizakamatok közötti kamatkülönbözet is szűkült. A devizahitelezés 15
visszaszorítását ugyancsak támogatta a 2010 márciusától hatályos, a körültekintő hitelezésről szóló kormányrendelet, valamint az augusztusban életbe lépő devizaalapú jelzáloghitelezés betiltásáról szóló törvény. Az új kibocsátáson belül a devizális szerkezet gyorsan megváltozott, és ma már a forinthitelezés a domináns. A devizahitel-állomány devizális szerkezetére azonban a forinthitelek térnyerése az új hitelezésen belül csak kevéssé hat, hiszen az új kibocsátás eközben a korábbi mérték harmadára-, negyedére esett vissza. Az átlagosan 15 év hátralévő lejárattal rendelkező jelzáloghitelek magas aránya miatt a fennálló devizahitel-állomány csak igen lassú ütemben épülhet le. Közelítő becsléseink alapján új devizahitelkihelyezések hiányában 5 év alatt épülne le a jelenlegi állomány 30-35 százaléka. A GDP-arányos devizahitel-állomány új folyósítás nélkül, 4 százalékos gazdasági növekedés mellett 5 év alatt 24 százalékról 13 százalékra csökkenne. Minél nagyobb tehát a gazdasági növekedés, annál gyorsabban ki lehet nőni a devizahitelezés problémáját. A válság hatására a hiteligény csökkent, és a hitelképesség romlott. A kihelyezett hitelállomány csökkent, mert a hitelezési standardok szigorodtak, a jelenlegi lakossági hitelezési feltételek szigorúbbak, mint az előző öt év átlagos szintje volt. 10 A kihelyezett hitelállomány csökkenésének további oka, hogy a lakosság hitelképessége csökkent, a kamatok és a díjak emelkedtek. Ha a devizahitelezés jövőbeli alakulásáról van szó, a szakértők véleményei eltérőek. Ugyanakkor néhány főbb irányvonalban egyetértenek, mely szerint szorosabb lesz a monitoring, a fedezeti követelmények is szigorodni fognak, és várhatóan a hiteldíjak is magasabbak lesznek. 10 KPMG felmérése a hitelezésről 16
A jelenlegi hitel állományát és a hitelszerződések számát a következő összefoglaló táblázat mutatja. Szerződések száma (ezer Állomány Mrd Ft. darab) Forint Deviza Összesen Forint Deviza Összesen Teljes hitelállomány 3333 7266 10599 2800 5600 8400 ebből: jelzáloghitel 1667 5474 7141 300 1000 1300 ebből: lakáshitel 1527 3089 4616 295 550 845 4. ábra a háztartások hitelállománya és ügyletszáma 2010-ben Forrás: Balás Tamás Nagy Márton: A devizahitelek forinthitelekre történő átváltása Saját szerkesztés A devizahitelek magas aránya a devizahitelezés térhódításának köszönhető. Ennek okai több tényezőre vezethetők vissza a múltban A lakossági adósságszolgálati ráta magas szintje és gyors növekedése, az ingatlanpiaci kereslet visszaesése, a devizaárfolyamok tartós elmozdulása, a középkelet-európai banki kihelyezések eddigi rendkívül gyors gyarapodása, valamint a hazai gazdasági növekedés fenyegető tartósan alacsony szintje jellemzi a piacot. A háztartási hitelezés folyamatosan csökken, a lassan leépülő devizahitelállomány azonban továbbra is kiemelt kockázat. a hazai bankoknál a háztartások fogyasztási és lakáscélú hiteleinek tranzakciói folyamatos és egyenletesen csökkenést mutattak. Az új banki hitelezésen belül szeptemberig fokozatosan nőtt a forinthitelek aránya, az év végére pedig szinte teljesen megszűnhet a devizahitelezés. az új folyósításon belül ugyan már 2009-ben megfigyelhető volt a forinthitelek arányának növekedése, ekkor az átrendeződés annak volt köszönhető, hogy az újonnan kibocsátott devizahitelek jelentősen csökkentek, miközben az új forinthitelek korábbi szintjükön maradtak. 2009 végétől azonban a bankok is egyre kedvezőbb forinthiteltermékeket vezettek be a piacra, így 2010-ben a forintalapú jelzáloghitelek teljeshiteldíj-mutatója (THM) átlagosan mindössze 2 százalékponttal haladta meg a devizaalapúakét. Ennek köszönhetően 2010-ben már maguk az új 17
szerződésű forinthitelek is növekedésnek indultak, és erre a folyamatra erősített rá a körültekintő hitelezésről szóló szabályozás. A legfrissebb hiteladatok (2011. január) szerint a háztartások devizahitel-állománya 5470 Mrd forintot tett ki. 11 11 http://www.mfor.hu/cikkek/81661.html 18
3. Az OTP Bank tevékenységének, és hitel tevékenyégének ismertetése 3.1. Rövid cégismertető Az OTP Bank a magyar hitelintézeti rendszer legnagyobb, és egyben minden részpiac meghatározó szereplője, az OTP Bankcsoport legjelentősebb tagja. 1949. március 1-én jött létre az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat, a mai OTP Bank jogelődje. A kezdetben lakossági betétgyűjtéssel és hitelnyújtással foglalkozó pénzintézet tevékenységi köre fokozatosan kibővült. Az 1980-as évek végétől megkezdte a vállalatok számára is a pénzügyi szolgáltatások nyújtását. A Bank 1990-ben részvénytársasággá alakult, ezt követően pedig a hitelintézet által végzett nem banki tevékenységeket leválasztották, létrejöttek a leányvállalatok és a Bank zászlóshajójává vált egy teljes körű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó bankcsoportnak, amely az univerzális bankszolgáltatásokon kívül többek között jelzálogbanki, lakástakarékpénztári, faktoring-, lízing-, alapkezelési, nyugdíjpénztári és egészségpénztári szolgáltatásokat is kínál. A legnagyobb haza hitelintézet a kilencvenes évek közepén jelentős változáson ment át. A versenyképesség növekedését a legkorszerűbb integrált számítástechnikai rendszer kiépítése segítette, amely megteremtette a lehetőségét a minőségi termék- és szolgáltatásfejlesztésnek, az értékesítési csatornák bővítésének és a hatékony bankműködésnek. Az OTP Bank privatizációja 1999-ben fejeződött be, a részvények magyar és külföldi intézményi befektetők, illetve magánszemélyek tulajdonában vannak. A részvényeket 1995-ben vezették be a Budapesti Részvénytőzsdére, de a bank jelen van a luxemburgi, valamint a londoni tőzsdén is. A globalizációs kihívásokra adott válasz az OTP Bank esetében sem maradt el. Ennek egyik jele az organikus fejlődés mellett a Bank külföldi terjeszkedése. A bankcsoport 2007 eleji egységes arculati megújulását a csoport dinamikus bővülése és multinacionális jellege indokolta. Az OTP Csoport napjainkban mintegy 12, 2 millió ügyfél pénzügyi igényeire ad magas színvonalon megoldást több mint 1500 bankfiókjában, a legmodernebb 19
elektronikus csatornákon, valamint ügynökökön keresztül. Az OTP márkanév ismertsége és értéke évek óta töretlenül magas. A pénzintézet mindazonáltal jelentős hangsúlyt fektet az ügyfélkiszolgálás színvonalának folyamatos javítására, a termék, szolgáltatás és csatorna paletta folyamatos fejlesztésére, továbbszélesítésére. Ennek köszönhető, hogy az OTP Bank hosszú idő óta a magyar bank- valamint hitelintézeti rendszer legnagyobb és valamennyi részpiac domináns szereplője. Ezt a számok is bizonyítják. Az OTP ügyfeleinek száma 2009-ben csaknem 4,6 millió fő volt, melyből a lakossági ügyfelek száma 4,4 millió fő. A Bank emellett az ország legnagyobb fiókhálózatával rendelkezik: országszerte 382 fiók kínálja a szolgáltatások széles palettáját. Emellett az információs technológia térhódításával egyre népszerűbbé váltak az elektronikus csatornák is. Az OTPdirekt szerződések száma 2009 decemberében megközelítette a 1,8 milliót. A telefonos ügyfélszolgáltatást igénylő ügyfelek körében az OTP Bank a piac mintegy 25%-át szolgálja ki, az Interneten bankolók esetében piaci részesedése 35% körüli, míg a mobiltelefonos szolgáltatást igénylő ügyfelei a piac 43%-át jelentik. A Bank által kibocsátott bankkártyák száma pedig megközelítette a 4 millió darabot. Az 1.987 ATM-ből álló hálózatban, 2009-ben 72,9 millió darab készpénzfelvételi tranzakció valósult meg összesen 2.397 milliárd forint értékben. Vagyona, ügyfeleinek száma és a nyújtott szolgáltatások száma alapján Magyarország piacvezető bankjának számít. 20