E L İ T E R J E S Z T É S

AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 332. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Sportkoncepciójának (2009-2012.) elfogadására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2008. december 19-i ÜLÉSÉRE ELİTERJESZTİ: Fajszi Lajos SICSZ elnöke AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: ELİADÓ: Hamvas Ferencné sportreferens Asztalos Adrienn ifjúsági referens Fajszi Lajos SICSZB elnöke KEZELÉSI MEGJEGYZÉS: - VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: - EGYÉB SZERVEZET: - MEGTÁRGYALTA: Sport-, Ifjúsági és Civil Szervezetek Bizottsága Mővelıdési és Oktatási Bizottság HATÁROZAT SZÁMA: 59/2008. (XII.3.) SICSZB hat. /2008. ( ) MOB hat. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: Terjedelem: 2 oldal

Elıterjesztı: Fajszi Lajos SICSZB elnöke 332. sz. elıterjesztés Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Sportkoncepciójának (2009-2012.) elfogadására Tisztelt Közgyőlés! A sportról szóló 2004. évi I törvény meghatározza a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 55 (1) bekezdése kimondja: A települési önkormányzat- figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára-: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitőzésivel összhangban együttmőködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és mőködteti a tulajdonát képezı sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül- a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározottak szerint- biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök mőködéséhez szükséges feltételeket. Szekszárd Megyei Jogú Város Sportfejlesztési Tervét legutóbb a város közgyőlése a 90/1997. (IV.29.) Kgy. határozatával fogadta el. A Sportfejlesztési Terv eddig nem került felülvizsgálatra, ezért szükséges egy új Sportkoncepció létrehozása. A koncepció alapvetı célja városunk polgárai egészségének, fizikai állapotának javítása, a sportélet hagyományinak ápolása, Szekszárd város sportban elért hírnevének megırzése, az önkormányzat lehetıségei szerint a versenysport hosszú távú támogatásának biztosítása. A koncepció részletesen helyzetelemzést és fejlesztési feladatokat ad meg a városban mőködtetett oktatási- nevelési intézmények, egyesületek, szervezetek sporttevékenységérıl, különös tekintettel az iskolai diáksportra. Fı gerincét adja az elkészített munkának a városban tervezett sportlétesítmények bemutatása. (Új sportpályák építése, az élményfürdı és a sportuszoda létrehozása). A helyi sportkoncepció, valamint a helyi sportrendelet együttesen szolgálják az önkormányzat sporttevékenységével kapcsolatos feladatainak mind hatékonyabb megvalósulását. Ezért szükség van Szekszárd város sportrendeletének megalkotására, amely kidolgozására a Sportkoncepció elfogadását követıen kerül sor. Kérem a Tisztelt Közgyőlést az elıterjesztés megtárgyalására és a határozathozatalra. Szekszárd, 2008. december 10. Fajszi Lajos SICSZB elnöke

Határozati javaslat Határozat tárgya: Szekszárd Megyei Jogú Város Sportkoncepciójának (2009-2012.) elfogadása 1. Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése Sport-, Ifjúsági és Civil Szervezetek Bizottsága a Szekszárd Megyei Jogú Város 2009-2012. évre szóló Sportkoncepcióját elfogadja. 2. A közgyőlés a 90/1997. (IV.29.) Kgy. határozatát visszavonja. Határidı: 2008. december 19. Felelıs: Horváth István polgármester

Melléklet Szekszárd Megyei Jogú Város Sportkoncepciója 2009-2012

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2.old. 2. Alapelvek 3.old. 2.1. Általános elvek 3.old. 2.2. Szekszárd város sportpolitikájának alapelvei 4.old. 3. A sport egyes területeinek helyzete, lehetséges fejlesztési módjai 6.old. 3.1 Óvodai nevelés 6.old. 3.2.Iskolai testnevelés, diáksport 7.old. 3.3.Gyógytestnevelés, fogyatékkal élık sportja 10.old. 3.4.Versenysport, utánpótlás- nevelés 13.old. 3.5.Szabadidısport 14.old. 4. A város sportlétesítményei 15.old. 4.1.Helyzetelemzés 4.1.1Városi Sport-, és Szabadidıközpont 15.old. 4.1.2.Pollack úti Sporttelep 16.old. 4.1.3.Lisztesvölgyi Lıtér 16.old. 4.1.4.Szekszárdi Vízmő Kft. városi uszodája 16.old. 4.1.5.Városi szabadtéri kispályák 17.old. 4.1.6.Szekszárd városába mőködı egyéb sportolási lehetıségek 17.old. 4.2.Fejlesztés irányai és elvei 18.old. 4.2.1.Városi Sport-, és Szabadidıközpont 18.old. 4.2.2.Sport utcai létesítmények a volt Dózsa- stadionnal együtt 18.old. 4.2.3.Pollack úti Sporttelep 18.old. 4.2.4.Lisztesvölgyi Lıtér 19.old. 4.2.5.Szekszárdi Vízmő Kft. városi uszodája 19.old. 4.2.6.Városi szabadtéri kispályák 19.old. 5. A sport támogatásának rendszere 20.old. 5.1.Fenntartói feladatok 20.old. 5.2.Sportegyesületek szakosztályainak finanszírozása 20.old. 5.3.Az egyesületek, sportszervezetek támogatása 21.old. 5.4. Diáksport pénzügyi feltételei 21.old. 6. Sport-, Ifjúsági és Civil Szervezetek Bizottságának (SICSZB) mőködése 22.old. 7. Kapcsolatrendszer 24.old. 8. Melléklet 25.old.

1. Bevezetés Tolna megyében a 19. század nyolcvanas éveiben alakultak az elsı jelentısebb sportegyletek.. Közülük néhányan évtizedekig voltak összefogói és fenntartói egy-egy sportágnak. Majdnem minden településen alakultak vadásztársaságok és lövészegyletek a katonáskodás után is fegyvert forgatók kedvtelésére. Szekszárd két világháború közötti sportélete az 1840-1918 között létrejött nyolc sportegylet hagyományain alapult, melyeket tovább gazdagított a következı huszonöt évben bejegyzett újabb nyolc egyesület. Közülük is kiemelkedett néhány: a Szekszárdi Sport Klub, a Szekszárdi Törekvés és a Szekszárdi Turul, majd az utóbbi kettı egyesülésével létrejött Tolnavármegyei Sport Egyesület, mindegyik kiemelkedı szerepet vállalt több sportág meghonosításában és népszerősítésében. Mára már ötvenhárom mőködı sportegyesülete van a városnak. A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapvetı jogként fogalmazza meg, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Ennek a jognak a gyakorlati érvényesülését a tisztességes játék jegyében kifejtett sporttevékenység lehetıségét, az olimpiai eszme, mozgás- gazdag életmód terjesztését, terjedését annak hagyománnyá válását a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény elımozdítja. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem ( a megelızés és a rekreáció) fontos eszköze, szabadidı eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentıs szerepet tölt be a társadalom minden tagjának erkölcsi- fizikai és személyiség formálásában. A testkultúra színvonala, az egészséges, sportos életmód a nemzet létének és fejlıdésének egyik pillére, és a nemzet minden tagjának egyéni érdeke. Társadalmi célkitőzéseinket csak testileg és lelkileg egészséges, edzett emberekkel valósíthatjuk meg. A helyi önkormányzatok feladata a fent említett alapfeladatokon túl, hogy meghatározza a helyi közszolgáltatások körében a sport szerepét, helyét, támogatottságát. A céltudatos gondoskodás, a sportolás lehetıségeinek biztosításával segíti az egészséges életmód kialakítását. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezı gazdasági- társadalmi változások új közeget teremtettek a sportnak. Megszőnt a sportszervezetek, sportszövetségek állami irányítása és finanszírozása. A sport korábbi nagy mecénásai, - az állami vállalatok, jelentıs része tönkrement, vagy privatizálták, így a támogató tevékenységük csökkent, vagy teljesen megszőnt. Az új cégek, multinacionális vállalatok nem mutatnak kellı hajlandóságot a testkultúra anyagi támogatására. Helyi szponzorok nagy része lefedett már és nem hajlandó erre célra többet áldozni, újat találni - a mai gazdasági helyzetben - pedig nagyon nehéz. Mindezek következtében a sport az elmúlt években jelentıs veszteséget szenvedett, és háttérbe szorult. Magyarországon és szekszárdi viszonylatban is nagy különbség mutatkozik a versenysportélsport és a tömegsport között. Míg az élsport területén kimagasló eredményeket érünk el, addig a lakosság döntı többségének az egészségi- edzettségi állapota rossz. Ennek megváltoztatása érdekében több támogatást és megkülönböztetett figyelmet kell biztosítani a szabadidıs sporttevékenységre. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a lehetıségek kiszélesedésével, újfajta kötelezettségek is hárultak ránk. Ez érinti Szekszárd város sportéletét is, így szükség van településünk sportkoncepciójának megújítására. Szekszárd Megyei Jogú Város sportkoncepciója 2012-ig szabályozza az önkormányzat legfontosabb tennivalóit, meghatározza a sportágazatban vállalt feladatainak kereteit, tájékoztatást ad a sportágazat szereplıinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól. Törvényi hátteret ehhez az Európai Unió joganyagához igazodó 2004. I. sporttörvény adja.

2. Alapelvek 2.1. Általános elvek A sport egy meghatározott célú rendszeres tevékenység, a mindennapoktól különbözı környezetben; célja a versenyzés, a szórakozás, eredmény elérése, a képességek fejlesztése vagy ezeknek kombinációja. A kitőzött cél határozza meg a sport jellegét, a sportoló (vagy csapat) képességei és bátorsága mellett. Az egyes sporttevékenységeket különbözı célkitőzések érdekében végezzük: Iskolai testnevelés és diáksport Szilárd alapot jelentenek, amelyre a sport más ágazatai is épülhetnek. A testnevelés sajátosan összetett mőveltségi terület. A testi képességek fejlesztése a hagyományokon alapuló mozgáskultúra megismerésén és elsajátíttatásán keresztül valósul meg. Ezt a mozgáskészletet részben az öröklött alapmozgások fejlesztésével, részben az erre építkezı új, összetett mozgásanyag megtanításával lehet kialakítani. A testnevelés eredménye nem jelentheti csak a tananyag valamilyen szintő elsajátítását, mert esetében az elsajátítás olyan sajátos nevelési folyamat, amelyben a szervezet alkalmazkodása során a testi képességek a szellemi képességekkel kölcsönhatásban fejlıdnek. A testnevelés mint a pszichomotoros fejlesztés egyik kiemelt területe tanórai, iskolai tevékenységekben valósul meg. A különbözı programok együttesen hatnak a tanulók fejlıdésére, és a teljes iskolai tevékenységhez motivációs bázist biztosíthatnak. A teljesítménysport Célja, egy adott sportágban a lehetı legjobb teljesítmény elérése. Az edzések során arra kell törekedni, hogy a teljesítményt meghatározó képességeket a lehetı legmagasabb szintre lehessen fejleszteni. A sportolók és az edzık elsıszámú célja a versenyeken való gyızelem. A teljesítménysportolók éveken keresztül, gyakran kisgyermekkoruktól, heti rendszeres (3-12) edzéssel készülnek a majdani csúcsteljesítményre. A fitness tréning Célja az egészség megırzése, a civilizált életmódból fakadó megbetegedések megelızése, és valamennyi kondícionális képesség harmonikus fejlesztése. Alapvetıen az emberek külsejüket, vagy kondíciójukat akarják javítani, vagy megırizni, rendszeres edzéssel heti 1-4 alkalommal egészen idıs korig. A szabadidısport Célja, az egészség megırzése, az egészséges életmód kialakítása, a szórakozás, élményszerzés, kaland. Alkalmas a jó közérzet kialakítására, a szociális emberi kapcsolatok ápolására és annak megtartására. Motivációja nem hétköznapi élményekhez jutni. Olyasmiben részt venni, ami valami különleges kihívást jelent. A szórakozásból őzött szabadidısportok nem feltételeznek feltétlenül rendszerességet. A pillanatnyi kedvnek és hangulatnak megfelelıen végezzük. A sportágakat erısen befolyásolják, az

életkor és az aktuális divatok. A sportpiac egészének egyre jelentısebb hasznot termelı ágazata. 2.2. Szekszárd város sportpolitikájának alapelvei Szekszárd város önkormányzatának alapvetı érdeke, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön: Az egészségmegırzés, a betegség- megelızés Az ifjúság erkölcsi nevelése, a személyiség formálása A mozgásmőveltség és cselekvésbiztonság fejlesztése A közösségi együttélés és a társadalmi mobilitás segítése A szórakozás és szórakoztatás A gazdasági vállalkozások A sport-turizmus elısegítése A sport gyakorlása a város minden lakójának a Magyar Köztársaság Alkotmányából, valamint a magyar nemzet és az európai mővelıdés több évezredes hagyományaiból következı elidegeníthetetlen joga. A koncepció középpontjában a város lakosságának, intézményeinek, társadalmi szervezeteinek és egyesületeinek, választott vezetıinek, illetve minden egyes állampolgárának közös felelıségén és az együttes cselekvésen alapuló, közös akarattal megvalósítható, biztosítható egészségmegırzés, egészségvédelem programja áll. Az önkormányzat sporttal kapcsolatos alapelveinek meghatározásához szükséges a helyi önkormányzatok sportra vonatkozó feladatainak ismeretét rögzíteni. A kötelezıen ellátandó feladatokat a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. -a határozza meg.: 1. Az önkormányzat- figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára-: a) Meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) Az a) pontban foglalt célkitőzéseivel összhangban együttmőködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) Fenntartja és mőködteti a tulajdonát képezı sportlétesítményeket, d) Megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. 2. Biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök mőködéséhez szükséges feltételeket. 3. Az önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében: a) Segíti a területén tevékenykedı sportszövetségek, sportági szervezıbizottságok mőködésének alapvetı feltételeit. b) Közremőködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében. c) Segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzető társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára. d) Adottságainak megfelelıen részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban. e) Ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggı területi feladatokat. f) Közremőködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. 4. Rendeletben állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelıen a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésbıl a sportra fordítandó összeget.

Az önkormányzati sportfeladatok jogszabályi hátterének áttekintésénél meg kell említeni a következı jogszabályokat is: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1996. évi LXV. Törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérıl 215/2004. (VII. 13.) kormányrendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról 157/2004. (V. 18.) kormányrendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékérıl 54/2004. (III. 31.) kormányrendelet a sportrendezvények biztonságáról 89/1994. VI. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvényének a testnevelés és sport területén történı végrehajtásáról 16/2004. (V. 18.) OM-GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységrıl

3. A sport egyes területeinek helyzete, lehetséges fejlesztési módjai Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja, hogy kiemelten támogassa a fiatalok sportolási lehetıségét, testmozgását, a város lakosságának biztosítsa az egészséges életmód kialakítása, gyakorlása, a szabadidı hasznos eltöltése érdekében a sportolási lehetıséget. E célok elérésének érdekében közös gondolkodásra, együttmőködésre van szükség a városban mőködı nevelési-oktatási intézményekkel, sportegyesületekkel, sporttal foglakozó civil szervezetekkel, sportvállalkozásokkal. 3.1.Óvodai testnevelés A kisgyermekek harmonikus fejlıdése, rendszeres, napi testneveléssel, sporttal biztosítható. Egységes intézményi rendszerben végzett testneveléssel elıször a gyerekek az óvodában találkoznak. 3-7 éves kor között győjtik a legtöbb tapasztalatot, élményt a mozgáskultúrájuk kialakításához. Az óvodai mozgásfejlesztésrıl elmondható, hogy nagyon fontos a motoros képességek kialakításának szempontjából. 3.1.1.Helyzetelemzés Szekszárdon jelenleg három önkormányzati, és öt nem önkormányzati fenntartású óvoda mőködik. A városi fenntartású intézményeken belül 9 tagintézmény mőködik, mint óvoda. Összesen 816 fı gyermek részére biztosított a mindennapos testmozgás, ezenkívül számukra a Vízmő Kft. uszodájában van lehetıség az úszásra. Az óvodák mindegyike rendelkezik szabadtéri játékokkal felszerelt udvarral, így a tavasztól ıszig tartó idıszakban megoldhatók a friss levegın vezetett foglalkozások. Az óvodák a szervezett testnevelési foglalkozásokon igyekeznek megfelelı színvonalon biztosítani a kisgyermekek számára a kötetlen mozgásos tevékenységek lehetıségét és az ahhoz szükséges tárgyi, valamint személyi feltételeket. A 12 óvodából 8 intézmény rendelkezik kialakított tornaszobával, vagy tornateremmel. Városi fenntartású, illetve társulásban mőködı óvodák Ssz. Intézmény/cím Lsz. Tornaszoba/terem Játék/sportudvar 1. 1. Számú Óvoda Kindergarten 7100 Szekszárd, Kölcsey Ltp. 15. 94 1 1 Wosinszky Ltp. 4. (feladat- ellátási hely német kisebbségi neveléssel) 92-1 Bajcsy. Zsilinszky u. 6. ( feladatellátási hely) 53 1 1 1. Számú Óvoda Szálkai Óvoda Kindergarten (tagintézmény német kisebbségi neveléssel) 7121 Szálka, 12 1 1 Petıfi u. 3. 2. 2. Számú Óvoda és Bölcsıde 7100 Szekszárd, Mérey u. 37-39. 86 1 1 Kadarka u. 110. (feladat- ellátási hely, bölcsıdei intézményegység is 77 1 1

3. 4. 5. 7057 Medina, Petıfi S. u. 10. (tagintézmény) 20 1 1 Gyermeklánc Óvoda 7100 Szekszárd, Perczel u. 2. 150 1 1 Kecskés F. u. 11. (feladat- ellátási hely) 98-1 Óvoda u. 5. (feladat ellátási hely) 23-1 Garay János Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Sióagárdi Óvodája 36-1 (tagintézmény) 7171 Sióagárd, Kossuth u. 57/a I.Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Amália Óvodája (tagintézmény, intézményegység) 75 1 1 7056 Szedres, Széchenyi u. 44. 3.1.2.A fejlesztés irányai és feladatai A városi fenntartású óvodák tárgyi feltételei jónak mondhatóak, de javításuk és korszerősítésük folyamatos feladatot ró az intézményekre. A tárgyi feltételek mellet nagyon fontos szempont az óvónık szakmai továbbképzése is. Folyamatosan figyelemmel kell követni a szakmai változásokat, amelyek a testedzés módszertanában szükségszerően bekövetkeznek. Az óvodáknak nagy jelentıségük van a következı nemzedékek egészségre nevelésében, valamint a sportnak és a rendszeres testmozgásnak az emberek életmódjának szerves részévé válásában. Önkormányzatunknak ezért érdeke, hogy az általa fenntartott óvodákban dolgozó pedagógusok továbbképzését támogassa. Ezenkívül feladatunk az óvodák épületének állagmegóvása, felújítása, illetve az óvodavezetık segítése pályázatok -óvodák korszerősítését, sporteszközökkel való felszerelését célzó- elkészítésében, benyújtásában. 3.2.Iskolai testnevelés, diáksport Az iskolai testnevelés és diáksport a pszichomotoros készségek és képességek tervszerő fejlesztése a mozgásmőveltség s egyben az életmódszemlélet alakítását is jelenti 6-18 éves korig. A tananyag kiválasztása és átadásának pedagógiailag javasolt módja a tanulói személyiség egészének fejlesztését célozza. A tananyag-elrendezés más képzési területekkel, tantárgyakkal egymást erısítı, interdiszciplináris alapon mőködı kapcsolatokra, a közös órakereti tömbben tanítás lehetıségének biztosítására törekszik. Célja egy sajátos, egész életen át tartó, a nemiségnek megfelelı, életmódba beépülı testkulturális tevékenységprofil kialakítása és a kreativitásnak teret biztosító, pszichomotoros cselekvıképes tudás megalapozása. A testnevelés és a diáksport felkészít, az élet- és munkanehézségek elviselésére, a kapcsolatteremtı képesség fejlesztésére, a szolidaritás, a tolerancia és a fair play szellemének megismertetésére is. Célja a játék- és sportkultúrában való tájékozódás, használható tudás kialakítása a játék és sporttevékenység jellegzetes területein, az önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos önkifejezésre való készség alakítása. Az iskolai testnevelés és diáksport aktívabb szerepvállalásra nevel, sajátos eszközein keresztül önkifejezésre, önmegvalósításra ad lehetıséget. Mindezek következtében az iskolai

testnevelés és diáksport pedagógiai, nevelési hatásai jelentısen meghaladják a tananyag elsajátíttatásának és számonkérésének a szintjét. 3.2.1.Helyzetelemzés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. (9) bekezdése szerint az iskola a kötelezı tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a tanulók könnyített testedzéshez szükséges feltételekrıl, valamint biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály mőködik- az iskolai sportkörök mőködését. A mindennapi testedzéshez szükséges idıkeret a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló idıkeret terhére kell biztosítani. A városi fenntartású intézmények közül öt általános iskolában 2359 fı tanul és vesz részt testnevelésórákon, ebbıl sportágakban rendszeresen 45% tanuló tevékenykedik. A három önkormányzati fenntartású középiskolában 1126 diákból 32% veszi igénybe a rendszeres szervezett testmozgást. Az általános iskolák 8 szabadtéri sportudvarral, 9 tornateremmel vagy szobával rendelkeznek, a három középiskolában 2 sportudvar és 6 tornaterem, vagy tornaszoba van. Az alapfokú iskola tanórai, tanórán kívüli sportfoglalkozása, sportegyesületi utánpótlásnevelése általában a heti 65 órás nyitva tartás 80%-át teszi ki, a fennmaradó 20%-ban a lakossági igényeket szolgálják ki. A középiskolákban a teremhasználat ugyanezt a százalékot mutatja. A nem önkormányzati fenntartású négy általános iskolában 860 fı tanul, amelybıl 660 fı, az öt középiskolában 4053 tanulóból 1800 fı vesz részt rendszeres testmozgásban. Az alapfokú intézmények összesen 4 szabadtéri sportudvarral, 4 tornateremmel és 1 tanuszodával rendelkeznek. A középiskolák mindegyikének van sportudvara, és 4 tornaterme. Az általános iskolákban 65 órás nyitva tartás jellemzı a termekre, amit a diákok 65%-ban használnak ki, a középiskolákban 60 órás nyitva tartás jellemzı, amit a tanulók szintén 65%-ban töltenek ki. Városi fenntartású, illetve társulásban mőködı iskolák Ssz Intézmény/cím Lsz. Tornaterem/szoba Sportudvar 1. Garay János Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Közoktatási Típusú Sportiskola, Óvoda és Pedagógiai- 372 1 1 Szakmai Szolgáltató Intézmény 7100 Szekszárd, Zrínyi u. 78. Garay János Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Liszt Ferenc Zeneiskolája - - - (tagintézmény) 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 38. Garay János Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Sióagárdi Általános és Mővészeti 28 1 1

2. 3. 4. 5. 6. Iskolája (tagintézmény) 7171 Sióagárd, Kossuth u. 2. Babits Mihály Általános Iskola 7100 Szekszárd, Kadarka u. 17. Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule 7100 Szekszárd, Kecskés F. u. 6. 7057 Medina, Rákóczi u. 15. (tagintézmény) 5. Számú Általános Iskola 7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 89. 7100 Szekszárd, Bezerédj u. 11-15- (gyógypedagógiai tagozat) Garay János Gimnázium 7100 Szekszárd, Szent István tér 7-9. 7100 Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 89. (feladat- ellátási hely 5-6 évf.) I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda 7100 Szekszárd, Kadarka u. 25-27. 7100 Szekszárd, Kadarka u. 29. (intézményegység: kollégium) I.Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája (tagintézmény, intézményegység) 7056 Szedres, Arany János u. 1 504 1 1 604 2 1 19 1 1 565 1 1 90 1 1 648 478 1 1 - - 1 terem 2 szoba 192 2-177 1 1 1 3.2.2.A fejlesztés irányi és feladatai A közoktatás területén el kell érni, hogy az egészségmegırzés, a testnevelés és a diáksport szempontjai, célkitőzései, feladatai kellı mértékben és komolysággal érvényesüljenek az oktató- nevelı munkában. Célként kell megfogalmazni a mindennapos testnevelést. A testi nevelés hatékonyságát a tanóra testnevelés mellet a diáksport tevékenység is növeli. Mivel a kötelezı testnevelési órák nem érik el a megfelelı hatékonyságot, biztosítani kell a diákok önszervezıdésére épülı iskolai sportkörök mőködését, szakképzett pedagógus segítségével. Ezenkívül az iskolákban mőködı sportköröknek biztosítani kell azt is, hogy egyes diákok, minıségi, teljesítményorientált sporttevékenységekhez jussanak, amellyel a késıbbiekben az élsport területén is megmutathatják magukat. Jelenleg a diákság 45%-a vesz részt vész valamilyen sporttevékenységben. A jövıben szeretnénk elérni, hogy a városban tanuló gyerekek legalább 100%-a mozogjon rendszeresen iskolai sportkörben, vagy városi sportegyesületben. Ennek érdekében fontos, hogy az iskolák és az egyesületek között a kapcsolat szorosabbá váljon. Célunk, hogy a felek között egy együttmőködési megállapodás jöjjön létre a tanulók érdekeit figyelembe véve. A városban mőködı iskolák nagy része eredményesen szerepel évrıl- évre a megyei, országos felmenı rendszerő diákolimpiai versenyeken. A továbbiakban is megtartandó iskolai versenyek, versenyrendszerek:

1. Diákolimpiai versenyrendszer: hagyományos diáksport szövetségi diáksport bizottsági szervezésben 2. Egyéb versenyek: intézmények közötti nemzetközi kapcsolatok kupák tornák turisztika sportnapok szakszövetségi diákolimpiai rendezvények 3. Intézményen belül szükséges lenne a házibajnokságok és a sportolási lehetıségek bıvítése, melyen a kevésbé tehetséges tanulók is részt vehetnének, ennek órakeretét a mindennapos testedzés keretében az intézménynek biztosítani kell. A városi fenntartású általános és középiskolák tornatermeinek folyamatos karbantartásával, állagmegóvásával, illetve a szükséges felújítások elvégzésével hosszútávon biztosított a használatuk. A Babits Mihály Általános Iskola rendelkezik a legkisebb- 10 20- tornateremmel, ezért szükséges lenne egy új tornacsarnok építése, melynek megvalósításával kapcsolatban az iskola rendelkezik elképzeléssel, tervvel. Középiskoláink közül az I.Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola sportudvara felújításra vár, és a szintén 10 20-as tornaterem szükségessé tenné egy új tornacsarnok építését, mely megoldaná a középiskolába járó fiatalok foglalkoztatását. Az önkormányzatnak feladata az iskolai sport támogatása, hiszen ez alapot jelent a versenysportban és az egészségi állapot megırzésében, ezért érdeke, hogy az általa fenntartott iskolákban dolgozó pedagógusok továbbképzését támogassa. A feltételrendszer teljes körő megteremtése mely elısegíti már 3 éves kortól az egészséges életmódra nevelést; a Szekszárdon eddig még hagyománnyal nem rendelkezı sportolási lehetıségek korcsolya hosszú távú, folyamatos biztosítása. Ezenkívül feladata az iskolák épületének állagmegóvása, felújítása, illetve az intézményvezetık segítése pályázatok- iskolák korszerősítését, sporteszközökkel való felszerelését célzó- elkészítésében, benyújtásában. 3.3. Gyógytestnevelés, fogyatékkal élık sportja Gyógytestnevelés a testnevelés egyik területe, a szaktudományon belül sajátos tudományterület. Önálló tantárgy, amelyben betegségtípusok szerinti és testi képességekben visszamaradott tanulók stratégiai jellegő, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, kiket a szakorvos javaslatára az iskolai gyermekgyógyász gyógytestnevelésre utal. A gyógytestnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és belgyógyászati (neurotikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hypertonia, endokrin zavarok és egyéb) panaszokkal küszködı, a testi képességekben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, úszás, játék stb.) eszközeivel annak érdekében, hogy alkotó s örömteli felnıtt életet éljenek és a munkaerıpiacon versenyképesek legyenek. 3.3.1.Helyzetelemzés A mozgásszegény életmód következtében országos szinten a tanulók 40-50%-a valamilyen mozgásszervi és/vagy belgyógyászati eredető betegségben szenved.

Leggyakoribbak: lúdtalp, mellkasi elváltozások, a gerincoszlop elváltozásai, asztma, kóros elhízás, vegetatív labilitás, hipertónia. A 25 városi fenntartású intézményben 6 iskolában, vagy óvodában van gyógytestnevelés, és 9 intézménybıl viszik a gyerekeket úszni. A 25 intézménybe összesen 4301 diák tanul és ebbıl 157 jár gyógytestnevelı órákra. Az óvodák és iskolák többségében még mindig nem megfelelıen megoldott ez a kérdéskör. Városi fenntartású, illetve társulásban mőködı intézmények Ssz. Intézmény/cím Lsz. Gyógytestnevelés/fı Úszásoktatás/fı 1. 1. Számú Óvoda Kindergarten 7100 Szekszárd, Kölcsey Ltp. 15. 94 - - Wosinszky Ltp. 4. (feladat- ellátási hely német kisebbségi neveléssel) 92 - - Bajcsy. Zsilinszky u. 6. ( feladatellátási hely) 53 - - 1. Számú Óvoda Szálkai Óvoda Kindergarten (tagintézmény német kisebbségi neveléssel) 7121 Szálka, 12 - - Petıfi u. 3. 2. 2. Számú Óvoda és Bölcsıde 7100 Szekszárd, Mérey u. 37-39. 86 Kadarka u. 110. (feladat- ellátási hely, bölcsıdei intézményegység is 77 56-7057 Medina, Petıfi S. u. 10. (tagintézmény) 20 - - 3. Gyermeklánc Óvoda 7100 Szekszárd, Perczel u. 2. 150 Kecskés F. u. 11. (feladat- ellátási 40 66 98 hely) Óvoda u. 5. (feladat ellátási hely) 23 4. Garay János Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Közoktatási Típusú Sportiskola, Óvoda és Pedagógiai- 372 5 68 Szakmai Szolgáltató Intézmény 7100 Szekszárd, Zrínyi u. 78. Garay János Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Sióagárdi Általános és 28 - - Mővészeti Iskolája (tagintézmény) 7171 Sióagárd, Kossuth u. 2. Garay János Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Sióagárdi Óvodája 36 - - (tagintézmény) 7171 Sióagárd, Kossuth u. 57/a 5. Babits Mihály Általános Iskola 7100 Szekszárd, Kadarka u. 17. 504-70 6. Dienes Valéria Általános Iskola 604-147

7. 8. 9. Grundschule 7100 Szekszárd, Kecskés F. u. 6. 7057 Medina, Rákóczi u. 15. (tagintézmény) 5. Számú Általános Iskola 7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 89. 7100 Szekszárd, Bezerédj u. 11-15- (gyógypedagógiai tagozat) Garay János Gimnázium 7100 Szekszárd, Szent István tér 7-9. 7100 Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 89. (feladat- ellátási hely 5-6 évf.) I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda 7100 Szekszárd, Kadarka u. 25-27. 7100 Szekszárd, Kadarka u. 29. (intézményegység: kollégium) I.Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája (tagintézmény, intézményegység) 7056 Szedres, Arany János u. 1 I.Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Amália Óvodája (tagintézmény, intézményegység) 7056 Szedres, Széchenyi u. 44. 3.3.2.A fejlesztés irányai és feladatai 19-19 565 25 100 90 33 14-648 20-478 11 11 192 - - 177 - - 75 - - A gyógytesnevelés szinte minden városi fenntartású intézményben jelen van városunkban. További célunk, hogy a gyógytestnevelési szőrések hatékonyan - hatékonyabban mőködjenek, és a szükséges mozgásformát megtaláljuk a gyermekek számára. Ezt figyelembe véve kiemelt feladatként kezeljük, hogy intézményeink mindegyikében a rendszeres szőréseket követıen megszervezésre kerüljenek a szakszerő gyógypedagógiai foglalkozások. Támogatjuk, hogy az intézmények a fenntartó segítségével keressék a pályázati lehetıségeket és azokat ki is használják, annak érdekében, hogy a speciális testnevelési órák hatékonyabbak legyenek. Az úszásoktatás a városi intézményekben mőködik. Kiemelt célja a városnak, hogy az úszásoktatást óvodás kortól általános iskolás korig térítésmentesen biztosítsa. Fı célunk ez, hiszen az úszás a gyermekek gyógytestnevelésében is szerepet játszik, illetve preventív tényezıként is jelen van. A fogyatékkal élık sportolása a szekszárdi 5. számú Általános Iskola Gyógypedagógiai Tagozata, speciálisan erre a célra kialakított tornatermében biztosított. Elmondható a város sportéletérıl, hogy a fogyatékkal élık teljes értékkel jelen vannak az egyesületekben és a városi szervezéső versenyeken is.

3.4. Versenysport, utánpótlás- nevelés A verseny-, és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejezıdı területe, ösztönzı minta a rendszeres testedzéshez, és teljesítményfokozáshoz. A versenysport jelentıs szerepet játszik a hazafias érzelmek, valamint a nemzeti hovatartozás erısítésében is. Táplálja az olimpiai eszmét, és a nemzetek közötti békés versengés lehetıségét. Egyfajta természetes igényként jelenik meg a sportot kedvelık, de az aktívan nem őzık számára is. Az utánpótlás nevelés a versenysport speciális ágazata, melynek feladata az utánpótlás korú sportolók felkészítése és versenyeztetése. Eredményes felnıtt versenysport megteremtésének az alapja az utánpótlás- nevelés, amely biztosítja az egymás után következı generációk közötti folytonosságot a sportban, valamint keretet biztosít a tehetséges sportolók kiválasztásához. 3.4.1.Helyzetelemzés Szekszárd városban 53 bejegyzett sportegyesület, sportszervezet mőködik. (1. sz. melléklet) 28 egyesületben van versenysport, 2 egyesületben extrémsport tevékenység a többi sportszervezet a szabadidı hasznos eltöltését, illetve az egészséges életmódhoz szükséges rendszeres testmozgást biztosítja tagjai számára. A városban mőködı egyesületek eredményességükkel nem csak Magyarországon, de külföldön is népszerősítik városunk jó hírnevét, felkeltik kulturális, idegenforgalmi adottságaink iránt az érdeklıdést. Az egyesületek többségénél a mőködésükhöz szükséges anyagi hátteret nagy részben az önkormányzati támogatás biztosítja. Éppen ezért szükséges a hazai és nemzetközi eredményesség fenntartása, illetve növelése érdekében a város sportéletében a prioritás meghatározása. Szekszárd város önkormányzata hagyományként minden évben díjazza (Mecénás díj) az országosan kiemelkedı eredményt elért egyéni versenyzıket, illetve csapatokat, valamint felkészítıjüket. 3.4.2.A fejlesztés irányai és feladatai Fontos, hogy az önkormányzat a jövıben is kiemelten kezelje azon sportági szakosztályokat, melyek eredményességükkel elısegítik a város hazai és nemzetközi elismertségét. Emellett indokolt kiemelten kezelni a csapatsportágak közül -a lakossági igényt is figyelembevéve- a kosárlabdát, kézilabdát és a labdarúgást. A szakosztályok célkitőzése feljutni a magasabb szintő nemzeti bajnokságokba, a már ott versenyzı szakosztálynak a középmezınyben való szereplése és az utánpótlás-nevelés. Továbbá fontos, az utánpótlás-nevelés kiépítettségével, eredményességével elérni, hogy a nagy csapat gerincét a saját neveléső sportolók alkossák. Az önkormányzat az egyéni sportágak közül kiemelten kezelje az atlétika, asztalitenisz, judo, rádió, kerékpár, triatlon, úszás szakosztályai mellett mindazon szakosztályokat, amelyek válogatottakat, olimpikonokat nevelnek, készítenek fel, akik az Olimpián, Európa Bajnokságokon, Világbajnokságokon, Világkupákon vesznek részt, illetve eredményeikkel részvételi jogosultságot szereznek. Az eredményesség érdekében javasolt kiemelt támogatásban részesíteni az utánpótlásnevelı szakosztályokat, illetve iskolákat, melyek Szekszárd város versenysportjának biztosítják a folyamatos utánpótlását.

3.5. Szabadidısport A szabadidısport a lakosság egészségi állapotának megırzésében, fizikai teljesítıképességének fenntartásában bír kiemelkedı jelentısséggel. Ez össztársadalmi, családi és egyéni ügy, mely elsısorban nem anyagi kérdés, hanem életmód és életvitel. 3.5.1.Helyzetelemzés A város lakosságának a szabadidı hasznos eltöltése érdekében az önkormányzat asztalitenisz, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, sakk sportágakban tavaszi, ıszi többfordulós rendszerben alapfokú bajnokságot szervez. Az alapfokú bajnokságokon kívül egyéb sportprogramokat is biztosít mind a diák, mind a felnıtt lakosság részére, évente mintegy 70 alkalommal. Szekszárd városában más intézmények, szervezetek által bonyolított szabadidıs sportrendezvények közel 10 alkalommal az önkormányzat közremőködésével történnek. Szekszárdon az intézmények, egyesületek a nemzetközi rendezvényeiket önkormányzati közremőködéssel szervezik. Városunkban hagyományteremtı jelleggel, 2007. év decemberében sikerült kialakítani a Sportcsarnok melletti betonpályán a jégpályát, amit a város és környékén élı lakosság maximálisan kihasznált. Így új sport jelent meg Szekszárdon: a korcsolyázás. Közvetlenül a sportcsarnok mellett az extrém sportokat kedvelıknek alakítottunk ki egy tereppályát. A görkorcsolyát, a gördeszkát és a bmx-et kedvelı fiatalok ezen a területen tudják őzni tevékenységüket. 3.5.2.A fejlesztés irányai és feladatai A szabadidısport, illetve a rekreációsport a lakosság gazdasági helyzetétıl függetlenül egyre nagyobb szerepet tölt be az egészséges életmód kialakításában. Mind többen vesznek részt a városi szervezéső versenyeken, alapfokú bajnokságokon, sportnapokon. A korcsolyapályát, mint új sportolási lehetıséget a város minden évben téli idıszakban biztosítani kívánja a lakosság részére. Az extrém sportpálya az élményfürdı megépítése miatt más helyszínre költözik. A konkrét helyszín kijelölése folyamatban van. Az egészséges életmód kialakításához, a fiatalok hasznos idıtöltésének több olyan sportnapot szervez a város, ahol a résztvevık a hagyományostól eltérı mozgáslehetıségekkel ismerkedhetnek meg (pl.: utcai kosárlabda, stb ) A részben önköltséges városi rendezvényhez az önkormányzat közgyőlése a hivatal költségvetésében 2007. évben 1000.-eFt-ot biztosított. A növekvı igény és a színvonal emelése érdekében szükséges legalább évente az infláció mértékével az összeg emelése.

4. A város sportlétesítményei 4.1.Helyzetelemzés 4.1.1.Városi Sport- és Szabadidıközpont 7100 Szekszárd, Keselyősi út 3. A Szekszárd város fenntartásában mőködı Sport- és Szabadidıközpont 1989. május 27-én került a sportolók, illetve a sportszeretı lakosság használatába. Az intézmény kezelésébe az alábbi létesítmények tartoznak: 4.1.1.1.Keselyősi úton: Sportcsarnok, 1 db bitumenes kézilabdapálya / korcsolyapálya, füves parkterület, utak, járdák, térvilágítási hálózat, raktár. 4.1.1.2.Sport utcában: Öltözı épület: 7 db öltözı hozzájuk tartozó fürdık, WC-k, kazánház elıtti folyosó, (összesen 330 m 2 ), Szolgálati lakás, 2 szoba, konyha, komfortos 1 db füves labdarúgópálya 110 x 65 m 4 db salakos labdarúgópálya 40 x 20 m 1 db atlétikai pálya 400 x 9,76 m 1 db bitumenes kézilabdapálya 40 x 24 m 9 db salakos teniszpálya 23,8 x 11 m A városi és a BM-sporttelep mellett létesített autóparkolók. A Tolna Megyei Rendır-fıkapitányságtól 1992. augusztus 1-tıl bérelt BM-pálya (italbolt kivételével) A Dózsa Sporttelep térítésmentes megigénylése megtörtént. A Belügyminisztérium hozzájárult. A sportügyekért felelıs államtitkár megadta a hozzájáruló nyilatkozatot. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt elkészítette a kormányelıterjesztést. A kormánydöntés idıpontját várjuk. A sportcsarnok tevékenysége: Az intézmény éves munkáját az alábbi szempontok figyelembevételével szervezi, illetve végzi: az intézményt igénybevevı sportegyesületek egyéb intézmények, és nem sportjellegő szervezetek programjai kulturális és egyéb rendezvények Az intézmény éves viszonylatban átlagban 330 napon át üzemel. Napi nyitva tartási ideje 7 00-22 00 óráig tart. A szabadtéri létesítmények mintegy 4 ezer órában álltak rendelkezésre a sportés egyéb szabadidıs rendezvények lebonyolítására.

A Sport- és Szabadidıközpont igénybevételénél növekedést mutatnak a szabadidıs sportrendezvények, illetve az azokon aktívan résztevık száma. A elmúlt éveket figyelembe véve szinte megkétszerezıdött azon rendezvények száma, amelyeken a Magyar Nemzeti Bajnokságban érdekelt csapatok vesznek részt. A rendezvényeken a nézıszám 50-500 fı között változik. A nemzetközi rendezvények számában különösebb változás nem történt, viszont tapasztalható, hogy évrıl évre több ország, több nemzet versenyzıi szerepelnek Szekszárdon. A város iskoláinak nagy része rendelkezik tornateremmel, ezért kevés óraszámban veszik igénybe a létesítményt testnevelési órákra. A különbözı könnyőzenei koncertek rendezésére a városban több lehetıség nyílt, így ezen rendezvények csökkenı tendenciát mutatnak. Több rendezvény ( pl. Pünkösdi Fesztivál, szilveszteri bál ) évenként folyamatosan visszatérı program. Önkormányzati és saját bevétel: A Sport- és Szabadidıközpont tizenkilenc éves fennállása alatt sikerült az épület külsı és belsı állagát az elvárható szinten tartani. A meglévı személyi és tárgyi feltételei biztosították valamennyi sport- és más jellegő rendezvény zavartalan lebonyolítását. Induláskor 37 fı látta el a feladatokat, ma a 2007. évi racionalizálással - karbantartás, takarítás, portaszolgálat - az engedélyezett létszám 4 fı, /igazgató, szervezı, technikus, adminisztrátor/. Karbantartási, felújítási munkák: Az éves költségvetés az önkormányzati támogatással és az arányaiban évente növekvı saját bevételével biztosítja a szabadidıközpont alapvetı zavartalan üzemeltetésének a feltételeit. Üzemelési, karbantartási feladatokon túl felújítási, fejlesztési munkákra anyagi eszközök hiánya miatt csak korlátozottan kerül sor. A szabadtéri küzdıterek, parkosított területek karbantartása (a csarnok körüli fásítás, parkolók, zöldterületek elkerítése, salakpályák felújítása, stb.) a Vagyonkezelı Kft. feladata. A géppark elöregedése ellenére biztosított a folyamatos karbantartások elvégzése. A sportcsarnok a mőszaki segítséget nyújtó cégekkel, vállalkozókkal eredményes, korrekt kapcsolatot tart fenn. A Sport- és Szabadidıközpont gazdálkodására folyamatosan a takarékosság és a tervezett feladatok elvégzése a jellemzı. 4.1.2. Pollack úti Sporttelep A sporttelep önkormányzati tulajdonba kerülésével kapcsolatos szerzıdést az Önkormányzat aláírta, és a Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. részére aláírásra megküldte. 2008. április 26-án a szerzıdés aláírásra került. 4.1.3. Lisztesvölgyi Lıtér: Önkormányzati tulajdon, jelenleg a Tolna Megyei Rendır-fıkapitányság bérli. 4.1.4. Szekszárdi Vízmő Kft. városi uszodája 7100 Szekszárd, Toldi u. 6/b A fedett létesítmény: egy 33 1/3 x 15-ös úszómedence, 1,75 m átlag vízmélységő /nem üzemel/ egy 13 x 5-ös tanmedence, 1,00 m átlag vízmélységő A nyitott létesítmény: egy 50 x 21-es úszómedence 1,34 m átlag vízmélységő egy gyermekmedence 40 m 2 vízfelülettel, vízforgatóval egy pancsoló 23 m 2 vízfelülettel /nem üzemel/

egy élménymedence 87 m 2 vízfelülettel, vízforgatóval zöldterület 6700 m 2 A fedett uszoda egész évben - karbantartási idıszak kivételével -, a nyitott rész a nyári hónapokban hétfıi napokon 14.00-21.00 óráig, a többi napokon reggel 6.00-21.00 óráig tart nyitva. A fedett létesítményben az úszómedencét a Vízmő Sportegyesület edzéseire heti 36 órában, a tanmedencét heti 14 órában használja. Iskolai és óvodai úszásoktatásra heti 43 órában Szekszárd város és környéke iskolái és óvodái veszik igénybe. A nyitott létesítmény a nyitvatartási idıszakban teljes egészében a nagyközönség rendelkezésére áll. 4.1.5. Városi szabadtéri kispályák: A város közterületein 9 aszfaltos és 6 földes-füves kispálya van a lakosság sportolására, mozgására. Városi szabadtéri kispályák: Ssz. Pálya helye Jellege Száma/db. 1. Baktai ltp. földes-füves kispálya 1 2. Béri Balogh Á. u. 25-27 aszfaltos kispálya 1 3. Bottyánhegy nagy játszótér földes-füves kispálya 1 4. Bottyánhegy-Elıhegyi út között földes-füves kispálya 1 5. Csatári torok aszfaltos kispálya 1 6. Gyermekkert földes-füves kispálya 1 7. Hunyadi u. aszfaltos kispálya 1 8. Kinizsi u. aszfaltos kispálya 1 9. Kölcsey ltp aszfaltos kispálya 1 10. Mikszáth park aszfaltos kispálya 1 11. Népek-barátsága- Energia park aszfaltos kispálya 1 12. Szılıhegy földes-füves kispálya 1 13. Tambov ltp. aszfaltos kispálya 1 14. Tartsay ltp. földes-füves kispálya 1 15. Wosinsky ltp. aszfaltos kispálya 1 4.1.6. Szekszárd városban mőködı egyéb sportolási lehetıségek: Szekszárd városban több intézmény, gazdasági szervezet és vendéglátó-ipari egység, magánszemély üzemeltet: különbözı kispályát, teniszpályát automata tekepályát, biliárdtermet, cso-cso termet, testépítı és konditermet, WELLNESS központot.

4.2.A fejlesztés irányai és feladatai 4.2.1. Városi Sport- és Szabadidıközpont A Sport- és Szabadidıközpont igénybevételénél növekedést mutatnak a szabadidıs sportrendezvények, illetve az aktív résztevık száma. A tapasztalatok alapján az egyéb szabadidıs rendezvények megtartása fontos, mivel a sportcsarnok a közgyőlés által meghatározott kötelezı bevételét reklámtevékenységbıl és bérleti díjakból teljesíti, így a sportjellegő rendezvények nem kerülnek hátrányos helyzetbe. Továbbra is az önkormányzati fenntartás a garancia arra, hogy a folyamatos karbantartás, az állagmegóvás elvégzésével a sportcsarnok hosszú távú, színvonalas létesítmény maradhasson a sport számára. Ahhoz, hogy a karbantartással, állagmegóvással hosszútávon biztosítani tudjuk a sport színvonalas kiszolgálását, szükséges lenne a 19 éve üzemelı Sport- és Szabadidıközpont teljes körő felújítása -tetı, vasszerkezet, stb-, melyhez az anyagi eszközöket az önkormányzat által biztosított önerıvel pályázat útján kellene biztosítani. 4.2.2. Sport utcai létesítmények a volt Dózsa-stadionnal együtt A Városi Sport- és Szabadidıközpont területén a következı létesítmények kerültek (kerülnek) megvalósításra: 1. Sportuszoda és élményfürdı: fedett uszoda és élményfürdı építése a városi sportpályán. Elsı lépésben a fürdı nyitott létesítményeinek kialakítása kerül sorra. Várhatóan 2009 tavaszán kezdıdik a beruházás és a teljes befejezésre 2010 végén 2011 elején kerül sor. 2. Sportpályák nagypálya mérető mőfüves labdarúgó pálya a 4 db salakos kispálya helyén, 2 db futsal mérető mőfüves labdarúgó pálya a katlan pálya és a salakos kispályák közötti területen, katlan pálya befüvesítése, öltözı épület az atléták és a külsıs labdarúgók részére a volt Dózsa vendéglı helyén, mőanyag borítású 8 sávos atlétikai pálya megépítése a tarackos pályán, illetve a jelenlegi vásár területén. A pálya minden jellegő atlétikai verseny lebonyolítására alkalmas lesz. A beruházás 2008 decemberében kezdıdik és várhatóan 2009 tavaszán átadásra kerülnek a pályák. Törekedni kell arra, hogy a Szekszárdon mőködı versenysport egyesületek és szabadidısport egyesületek a város sportlétesítményeit térítésmentesen vehessék igénybe. 4.2.3. Pollack úti Sporttelep A terület tartalék sportingatlan. A jövıben Pollack úti sporttelep egyéb közcélú feladatra, közösségi érdekeket szolgáló területként is felhasználható.

4.2.4. A Lisztesvölgyi Lıtér A Tolna Megyei Rendır-fıkapitányságon kívül a városban jelenleg nincs olyan szakosztály, mely használná ezt az objektumot, ezért a jövıre vonatkozóan a létesítmény hasznosítására megoldást kellene találni. 4.2.5. Szekszárdi Vízmő Kft. városi uszodája Az egyesületi edzések, a triatlonosok, kajakosok és egyéb sportágak kiegészítı edzéseinek igénye, illetve a felmerülı úszásoktatáshoz a nagymedence vízfelülete 6.00-21.00 óráig áll rendelkezésre. Az úszásoktatás igénye olyan nagymértékő, hogy a hely hiánya miatt nagyon sok gyermeket, esetleg tehetséges úszópalántát nem tudnak fogadni. Ezért is szükséges az új élményfürdı és sportuszoda létrehozása. Az új beruházás elkészültéig folyamatos állagmegóvó munkák jelen vannak a városi sportuszoda életében. 4.2.6. Szekszárd város szabadtéri kispályái A város területén lévı szabadtéri kispályák közül a Népek-barátsága - Energia park aszfalt burkolata balesetveszélyes, a kerítése életveszélyes. Ennek az állapotnak a megszüntetése sürgıs feladat, a több milliós bekerülési költség megteremtéséhez pályázati lehetıség igénybevételére lenne szükség. Ugyanilyen létfontosságú a többi drótfonattal ellátott kispályáknál a drótfonat kicserélése.

5. A sport támogatásának rendszere 5.1. Fenntartói feladatok 5.1.1 Az óvodai, iskolai testnevelés és diáksport, valamint a lakosság szabadidısportja, a lakosság szabadidejének kulturált eltöltésének biztosítása az önkormányzatnak alapfeladata. Az ehhez szükséges pénzügyi források biztosítása is önkormányzati feladat. 5.1.2. Az önkormányzatnak biztosítania kell intézményei, sportlétesítményeinek folyamatos mőködtetését, állagmegóvását, fejlesztését. 5.1.3. Célként kell megfogalmazni, hogy verseny- élsportot, valamint az utánpótlás nevelést kiemelten kezeli és a költségvetésbıl nagyobb hányadot különít el erre a célra. 5.1.4. Szabadidısport, rekreációs sport: az önkormányzat éves Esemény-naptárában szereplı rendezvények részben önköltséges alapon kerülnek lebonyolításra. A lakosság mindszélesebb körének bevonásához a létesítmények térítésmentes biztosítása lenne szükséges. 5.1.5. Az önkormányzati létesítmények üzemeltetése: a jelenlegi önkormányzati tulajdonú létesítmény, a Városi Sport- és Szabadidıközpont, a Pollack úti sporttelep, a Lisztesvölgyi lıtér és a volt Dózsa-stadion üzemeltetését a városi költségvetésben kell biztosítani. 5.2. Sportegyesületek szakosztályainak finanszírozása 5.2.1. Szekszárd városa a költségvetési rendeletében meghatározottaknak megfelelıen csak olyan szakosztályokat, sportszervezeteket támogasson, amelyek elszámoltak az elızı évben kapott támogatással az önkormányzat felé, illetve az önkormányzat intézményeivel szemben, és amelyeknek nincs tartozása, nincs köztartozásuk, illetve köztartozásukat folyamatosan törlesztik, melyet közokirattal igazolnak. 5.2.3. Szekszárd város sportfinanszírozása érdekében szükséges lenne egy olyan szervezet létrehozása, ahová sportcélú támogatások befolynak. Az alapítványok mintájára kuratórium döntene a pénzek elosztásáról, odaítélésérıl. 5.2.4. Az önkormányzat a sportlétesítmények támogatásán felül a mindenkori halmozatlan költségvetésének 1 %-át biztosítsa a sportszervezetek szakosztályainak támogatására. 5.2.5. Kiemelt támogatást kapjanak a csapatsportágak közül a kosárlabda, a kézilabda és a labdarúgás szakosztályai. 5.2.6. Az egyéni sportágak atlétika, asztalitenisz, judo, kerékpár, triatlon, úszás szakosztályai mellett mindazon szakosztályok is kapjanak kiemelt támogatást, amelyek rendelkeznek válogatottakkal, nemzetközi eredményekkel. 5.2.7. A támogatás mértékének meghatározásánál fı szempont legyen az utánpótlásnevelés, az utánpótlás-nevelés kiépítettsége - iskolai utánpótlásnevelı-bázisok, önálló utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportszervezetek, egyesületben foglalkoztatott utánpótlás felmenırendszerő kiépítettsége.

5.2.8. A sportkeretbıl pályázat útján legyen lehetıség a szabadidısport és a rekreációs sportrendezvények anyagi támogatására. 5.3. Az egyesületek, sportszervezetek támogatása A 2007. évben az önkormányzati támogatás elosztására a Sport-, Ifjúsági és Civil Szervezetek Bizottsága által elfogadott elvek alapján került sor. Ezek az alábbiak: társadalmi igény város által alapított SE utánpótlás-nevelés kiépítettsége saját bevétel, szponzori támogatás mértéke Kiemelten kezelt sportágak: asztalitenisz atlétika judo kerékpár kézlabda kosárlabda labdarúgás triatlon úszás Kiemelten kezelt sportágak egyesületei: Asztalitenisz Club Atlétikai Club Szekszárdi Kerékpáros Sportegyesület Szekszárdi Szabadidıs Kerékpáros Egyesület Utánpótlás Kézilabda Sportegyesület Szekszárd Szekszárdi Kosárlabda SC Szekszárdi Férfi Kosárlabda SE Utánpótlásnevelı Football Club Dynamic Triatlon Sportegyesület Vízmő SE Egyéb sportágak: Szabadidıs és egyéb versenysport egyesületek A sportegyesületek alaptámogatásban, illetve pályázat útján egyéb támogatásban részesülnek. 5.4. Diáksport pénzügyi feltételei