MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 1.

MEGOLDÁSOK

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 1. A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL GÁTINÉ PÁSZTOR Mária (1930 ) Arcképalbumok, városképek, fényirdai emlékek a Budapest Gyűjteményben : mozaikok a fővárosi fotográfia első 50 esztendejéből 1850-1900 / Gátiné Pásztor Mária. Budapest : FSZEK, 1964. 14 p., [12]t : ill. ; 24 cm. (Tanulmányok / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ; 53. Új sorozat; 30.) Klny. a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyvéből XI. köt., 1963. Bibliogr.: p. 13-14. Fűzött : ár nélkül *Budapest Mt.: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Budapest). Budapest Gyűjtemény Ut.: Pásztor Mária, Gátiné Gátiné Pásztor Mária ( ) Ut.: Budapest Gyűjtemény Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Budapest). Budapest Gyűjtemény MAGYARÁZAT A LEÍRÁS RÉSZHEZ Az 1. adatcsoport leírásakor kérdésként vetődhetnek fel: A kiadvány főcímének részét alkotja-e a kerek zárójelpárban közölt mozaikok a fővárosi fotográfia első 50 esztendejéből 1850-1900, vagy alcímként értelmezendő? A címben közölt írásjelek esetünkben a vessző, az idézőjel, a kerek zárójel és a pont közölhető-e a leírásban vagy nem? Ha a főcím kiválasztásának formai meghatározásából indul ki, miszerint a főcím a tipográfiailag egyértelműen kiemelt, ilyen megkülönböztetés hiányában az elsőként közölt cím, azzal egyúttal azt is feltételezi, hogy a zárójelben közölt adat egy másfajta cím, egyébként nincs értelme a választásnak. (Egyből csak egyet lehet választani!) Célszerűbb ezért először az egész címközlést beleértve a zárójelben közölt adatot is egyetlen címnek feltételezni és abból kiindulni, hogy a főcím írásjelei közül melyek tükrözhetők a leírásban és melyeket kell elhagyni vagy más írásjellel helyettesíteni. Eszerint (itt most csak a példában szereplő írásjelekre szűkítve a kérdést): kötelező közölni a vesszőt és az idézőjelet, közölni szabad a főcím végén levő pontot és minden olyan írásjelet, amely nem esik egybe a leírás valamely adatelemének típusát jelölő vagy az adatcsoportokat elválasztó kötelező jellel. 1 Mindezek alapján így csak a kerek zárójel értelmezése maradt hátra. A zárójeljelpár adatcsoportot (sorozat) és nem adatelemet azonosít, ezért nincs akadálya a címadatban történő tükrözésének. Ez azonban csak lehetőség és nem kötelezőség. A példában szereplő cím a zárójel elhagyása esetén mindenképp kívánja a mondat tagolását, amit csak vesszővel tehetne meg, azaz nem csinálna mást, mint egyfajta lehetőséget helyettesítene egy másik lehetőséggel. Akkor inkább javasolt az eredeti közlésnek megfelelően, a zárójelpár tükrözése. Másik megoldásként kínálkozik, hogy a zárójelben közölt, önállóan is értelmes mondatot a zárójelen kívüli rész értelmezéseként fogja fel. Ebben az esetben alcímnek minősíthető és alkalmazni kell az alcím kötelező egyezményes jelét, a kettőspontot. Az elemzésből tehát az derül ki, hogy két, egyformán jó megoldás is születhet, de csak akkor, ha a fogalmak ismeretében sorraveszi a lehetőségeket. 1 MSZ 3424/1-78. 4.1.2.2. pont 175

1. MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK Az 5. Adatcsoport leírásakor kérdésként vetődhetnek fel: mikor kell leírni a sorozat szerzőségi adatát, az Új sorozat címadatnak vagy a számozási adat részének minősítendő-e? A sorozatnak egyetlen szerzőségi adata állapítható meg, a közreadó testület neve. Ezt az adatot a leírás 5. adatcsoportjában közölni kell, mert a sorozatcím semmitmondó, ezért a sorozatot a szerzőségi adata alapján lehet biztonsággal azonosítani. Az Új sorozat minősítése a könyvek bibliográfiai leírásának szabványa (MSZ 3424/1) szerint alsorozatnak, az időszaki kiadványok köztük a sorozatok leírásának szabványa (MSZ 3424/2) szerint a számozási adatcsoport részének tekintendő. Az adat helye a leírásban tehát attól függ, hogy a leírás tárgya a könyv vagy az időszaki kiadvány. A SOROZATRÓL BIBLIOGRÁFIA SZÁMÁRA KÉSZÜLT TÉTEL Tanulmányok / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. [?]-. Budapest : FSZEK, [ante 1964]-. 24 cm A leírás alapja: 1-52 ; 53 = ú.s., 30. Ú.s. 30.: Arcképalbumok, városképek, fényirdai emlékek a Budapest Gyűjteményben / Gátiné Pásztor Mária 328. (a könyv tételszáma a bibliográfiában) Megjegyzésben közölni kell a leírás alapjának, azaz annak a részegységnek a számozási adatát, amelyről a leírás többi adatcsoportja számára a bibliográfiai adatokat vette. A KÖNYV SZERZŐJÉNEK NEVE HUNMARC FORMÁTUMBAN 100 20$aGátiné Pásztor$jMária$d1930 Jelentése: 100 hívójel kifejezi, hogy személynév típusú az utána következő adat, 20 indikátor arról ad információt, hogy a név összetett (a 100-as mező második indikátor-értéke mindig 0). $ almezőhatárjel a almezőjel, jelentése: az almező tartalma rendszó értékű j almezőjel, jelentése: az almező tartalma egyéb elem értékű d almezőjel, jelentése: az almező tartalma kiegészítő elem értékű A szerző nevének HUNMARC formátumú közlése része a géppel olvasható bibliográfiai rekordnak. Tartalmában azonos a cédulakatalógus főtételének besorololási adatával. A sorozat szerzőségi adatainak leírásakor a testületi szerző nevét nem lehet kiegészíteni külső forrásból a szerzőségi funkció megnevezésével. A leírás talán legnehezebb kérdése a számozás adatcsoportja. Esetünkben a számozás adatcsopotba csak kérdőjel kerülhet, mert a leírás alapja nem a sorozat mindenkori legelső, hanem már az új sorozat 30. részegysége volt. Az 1. sorszámmal kezdődő új sorozatot úgy indította a FSZEK, hogy mellette megtartotta a sorozat (Tanulmányok) régi számozását is, ezért ez a két számadat párhuzamos számozásnak minősül. A számozás és a megjelenés adatcsoportja között összefüggés van! 176

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 2 3. A 2. FELADAT HUNMARC REKORDJÁNAK ÉRTELMEZÉSE 001 hívójelű rekordazonosító mező az ISBN számmal azonosítja a rekordot 005 hívójelű mező a rekorddal való utolsó művelet dátuma és ideje, vagyis 1997 február 20-án 11 óra 48 perc 59.6 másodperckor történt a rekord módosítása vagy betöltése 008 hívójelű mező állandó hosszúságú, a mezőn belüli pozíció által meghatározottan tartalmaz a dokumentumról információs adatokat, de nem minden pozíció közlése kötelező. Példánkban a kötelezően közlendő pozíciók: 0-5. (első hat ) pozíció: az adat bekerülése az adatbázisba. Példánkban: 1995 augusztus 1-jén. Nem tévesztendő össze a 005 mező dátum adatával! A 005 mező dátuma változik a rekord módosításával, a 008 mező dátuma viszont nem! 6. pozíció mindig betű, egy második évet fejez ki, mindig két dátummal. Példánkban a c azt jelenti, hogy könyv megjelenési éve és a copyright éve egyaránt 1986. 15-17. pozíció a kiadó ország kétjegyű betűkódja, a harmadik pozíciója üres 33. pozíció: nem szépirodalmi mű 35-37. pozíció: a kiadvány nyelvének kódja 39. pozíció: a leírás forrása saját. 020 hívójelű mező tartalma megegyezik az ISBD alapú leírás terjesztés adatcsoportjának tartalmával. Az ISBD alapú leírás adatcsoporton belüli adatai a HUNMARC formátum adatmezőjén belül almezőkbe tartoznak, az adat jelentését az almezőjel biztosítja. Példánkban: a almezőjel: az ISBN száma betűjele nélkül j almezőjel: a kötés típusa c almezőjel: ár 022 hívójelű mező tartalma: ISSN szám, a betűjel nélkül, h almezőjel: az ISSN nincs belenyomva a könyvbe 041 hívójelű mező nyelvi kód. Példánkban az indikátor (0*)jelentése: nem tartalmaz fordítást 072 hívójelű mező a tárgycsoport kód, ezen belül a 2. indikátor (1) jelentése: a kód tárgycsoport-jegyzékből származik. Ugyanezt jelenti az a almezőjel. U tárgycsoport: technika, különféle iparok és szakmák 080 hívójelű mező a almezője ETO szakjelzet 245 hívójelű mező tartalma megegyezik az ISBD alapú leírás cím- és szerzőségi közlés adatcsoportjának tartalmával. Ezen belül indikátorok első indikátor (0) fejezik ki, hogy az a almező tartalmaként leírt főcím főtételi besorolási adat. Második indikátora (0) a betűrendbe rendezésből kihagyandó elemek számát jelzi. A c almező az első, az i almező pedig a második szerzőségi adat kifejezésére szolgál. 260 hívójelű mező tartalma megegyezik az ISBD alapú leírás megjelenés adatcsoportjának tartalmával. 01 indikátor kifejezi, hogy a kiadó megegyezik a közreadóval. a almező a megjelenés helye, b almező a kiadó neve, c almező a megjelenés helye 300 hívójelű mező tartalma megegyezik az ISBD alapú leírás terjedelem adatcsoportjának tartalmával. 440 hívójelű mező tartalma megegyezik az ISBD alapú leírás sorozat adatcsoportjának tartalmával. A MINTA ALAPJÁN A 3. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA! 040 hívójelű mező a leírás forrása 177

4. MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL. KONFERENCIAANYAG TÉTELSZERKESZTÉSE (LÁSD MÉG 43. FELADAT) Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Konferencia (1984)(Miskolc) Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga / [közread. a miskolci Herman Ottó Múzeum] ; [szerk. Kunt Ernő, Szabadfalvi József, Viga Gyula]. Miskolc : HOM, 1984. 323 p., [1] tfol. : ill. ; 24 cm. (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai, ISSN 0544 4233 ; 15.) Bibliogr. a tanulmányok végén ISBN 963 01 5587 7 fűzött : 90,-Ft *Magyarország Mt.: Herman Ottó Múzeum (Miskolc) Kunt Ernő (1947-1994) (szerk.) Szabadfalvi József (1927-)(szerk.) Viga Gyula (1948-)(szerk.) Ut.: Északkelet-Magyarország Magyarország MAGYARÁZAT A LEÍRÁS RÉSZHEZ A címoldal két címadatot közöl. Mindkét címadat azonos nyelvű, ezért a főcím kiválasztása a tipográfiai kiemelés szabálya értelmében történt. Nem hivatásos kiadó gondozásában jelent meg a kötet, így a kiadót közreadóként is le kell írni a szerzőségi adat leírásának szabálya szerint, azaz szószerint és betűhíven. Mivel a közreműködők között testület és személy is van, először a testületet kell leírni. A nem hivatásos kiadó nevét a megjelenés adatcsoportban már lehet rövidíteni, ha a névnek van rövidíthető alakja. A megjegyzések adatcsoport leírása kezdődhet az első betűhelyen is, de akkor kisebb betűvel szedik. Ha tipográfiailag nem különböztetik meg, akkor két megoldás lehet: a) új sorban kezdődik a harmadik betűhelyen. Ebben az esetben nem előzi meg az adatcsoport elválasztó jel, vagy b) folyamatos a leírás, ekkor nem kezdődik új sorban és ki kell tenni az adatcsoport elválasztó jelet. Ugyanez vonatkozik a megjegyzések adatcsoportra is, de itt a tipográfiai megkülönböztetés dőlt szedéssel történik. MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADAT MEGVÁLASZTÁSÁHOZ A rendezvényt kell a kiadvány szerzőjének és ebből következően a főtétel első besorolási adatának tekinteni, ha az alábbi feltételek mindegyike fennáll: Ha a kiadvány tartalma a testület hivatalos tevékenységére, működésére vonatkozik. A konferencián elhangzott előadások a konferencia, mint testület működési adatainak minősülnek. A rendezvény testületnek minősüljön. Ehhez az szükséges, hogy a rendezvény neve tartalmazza a rendezvény típusának a megnevezését (esetünkben ez a megnevezés: konferencia) vagy a rendezvény saját, hivatalos nyelvű kiadványa úgy közölje a rendezvény típusának a megnevezését, hogy az kifejezze az összetartozást a név többi elemével. Példánkban a kiadvány a főcím magyarázataként, azaz alcímben nevezi meg a rendezvény típusát és ezzel kifejezi az összetartozást a név többi elemével. (Az alcím a főcímre vonatkozik, azt kiegészíti, magyarázza vagy módosítja). A kiadványnak nincs a testület nevén kívül más megkülönböztető címe. A közreadó testület nevéből (Herman Ottó Múzeum) besorolási adatot kell készíteni a közreműködői melléktétel számára. 178

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 4. A SOROZATRÓL BIBLIOGRÁFIA SZÁMÁRA KÉSZÜLT TÉTEL (A LEÍRÁS TÁRGYA A SOROZAT, ALAPJA A LEGELSŐ RÉSZEGYSÉG) 231. A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai / kiad. a Múzeumok Központi Propaganda Irodája. 1. Budapest : Múz. Közp. Prop. Irodája, 1958. 20 cm 1963-tól kiadja a Herman Ottó Múzeum. Változó mérettel ISSN 0544 4233 = A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon 628. Mivel a leírás alapja a mindenkori legelső részegység, a számozás adatcsoportba e részegység számozási adata kerül nyitottan. A megjelenés és a számozás adatcsoportja együttesen azt fejezik ki, hogy a sorozat 1958-ban indult, az 1. sorozati számmal. Mivel a tétel leírás részének funkciója a dokumentum (példánkban ez a dokumentum a sorozat) azonosítása, a számozás és a megjelenés adatcsoportjának nem azt kell kifejeznie, hogy a dokumentum (a sorozat) részegységei közül mi van meg a könyvtárban vagy bibliográfiába kerülő tétel esetén azt, hogy melyik részegység tartozik a bibliográfiai tartalmi időhatárai közé. Ezt az információt a leírás utolsó sora tartalmazza, amelyen keresztül visszakereshető a sorozat tagjai közül a könyvtárban meglevő vagy a bibliográfia tartalmi időhatárain belül megjelent részegység(ek). A SOROZATRÓL BIBLIOGRÁFIA SZÁMÁRA KÉSZÜLT TÉTEL (A LEÍRÁS TÁRGYA A SOROZAT, ALAPJA A 15. RÉSZEGYSÉG) 231. A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai.?. Miskolc : HOM, [ante 1984]. 24 cm A leírás alapja: 15. ISSN 0544 4233 = A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon 628. A számozás és a megjelenés adatcsoport kivételével a többi adatcsoport adatai leírhatók valamely közbenső részegységről is. Ha tehát a leíráshoz csak közbenső részegység (példánkban a sorozat 15. részegysége) áll rendelkezésére, elkészítheti a leírást, de a számozás adatcsoportban nem írhat le sorozati számot, mert a leírás alapja nem a mindenkori legelső részegység volt, hanem a 15. Ekkor a számozás adatcsoportba csak egy nyitva hagyott kérdőjel kerülhet és megjegyzésben közölni kell annak a részegységnek a számozási adatát, amelyikről a leírás számára az adatokat vette. Ezzel teszi egyértelművé a dokumentum azonosításakor, hogy az induló részegység könyvészeti adatai esetleg eltérők lehetnek bizonyos pontokon. A megjelenés adatcsoportban ebben az esetben azt fejezi ki, hogy a sorozat legelső részegysége csak 1984 előtt jelenhetett meg. A leírás végén ismét megjelenik a leírás alapjának a sorozati száma (15.), majd ezt követi a sorozatban megjelent dokumentum (példánkban könyv) saját főcíme, ami elvezet ahhoz a tételszámhoz, ami alatt a könyv (Interetnikus kapcsolatok) bibliográfiai leírása megtalálható. A SOROZAT RÉSZEGYSÉGEINEK VISSZAKERESÉSÉHEZ KATALÓGUS SZÁMÁRA KÉSZÜLT TÉTEL (A LEÍRÁS TÁRGYA A KÖNYV) Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Konferencia (1984)(Miskolc) Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga / [közread. a miskolci Herman Ottó Múzeum] ; [szerk. Kunt Ernő, Szabadfalvi József, Viga Gyula]. Miskolc : HOM, 1984. 323 p., [1] tfol. : ill. ; 24 cm. (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai, ISSN 0544 4233 ; 15.) ISBN 963 01 5587 7 fűzött : 90,-Ft A tétel leírás részében a besorolás céljára kizárólag a főcím jelölhető ki. A sorozat főcíme egy, a könyvtől eltérő, másfajta dokumentumtípus főcíme, ezért megengedett ez a megoldás. A tétel arra a kérdésre ad választ, hogy a keresett sorozatnak milyen részegységei vannak meg a könyvtárban. Magáról a sorozatról azonban keveset mond. 179

5. MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT SZERZŐI FŐTÉTEL KOVÁCS Gábor (1828 1893) A miskolczi Ev. Ref. Főgymnasium története / irta [!írta]... Kovács Gábor... ; kiad. az Ev. Ref. Főgymnasium. Miskolcz : Ev. Ref. Főgymnasium, 1885. 267 p. ; 22 cm Kötött : ár nélkül *Evangélikus Református Főgymnasium (Miskolc) Ut.: Helvét hitvallású Lyceum Főgymnasiuma, Miskolc 1862 előtt Miskolczi helvét vallástételt tartó lyceum Ut.: Helvét hitvallású Lyceum Főgymnasiuma, Miskolc 1882 után Evangélikus Református Főgymnasium (Miskolc) Ut.: Református Főgimnázium, Miskolc 1906 előtt Helvét hitvallású Lyceum Főgymnasiuma (Miskolc) Ut.: Református Főgimnázium, Miskolc 1924 után Református Reálgimnázium (Miskolc) Ut.: Református Reálgimnázium, Miskolc 1924 előtt Református Főgimnázium (Miskolc) Ut.: Református Gimnázium, Miskolc 1936 után Református Lévay József Gimnázium (Miskolc) MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADAT MEGVÁLASZTÁSÁHOZ A gimnázium történetéről szóló könyvet az iskola, mint testület adta közre, de mégsem tekinthető a könyv szerzőjének, mert megírt iskolatörténetről van szó és nem a működési adatok tényszerű felsorolásáról. Az iskolatörténetet Kovács Gábor írta meg, tehát ő a szellemi tartalomért felelős személy, vagyis a szerző. A nem hivatásos kiadónak minősülő gimnázium közreműködött a szellemi tartalom létrejöttében, ezért a szerzőségi adatok között le kell írni. A könyv az iskola történetéről szól, így a testület nevéből tárgyi melléktételi besorolási adatot kell készíteni, ami formai szempont (testületi név) szerint fejezi ki a dokumentum tartalmát. ( Róla szóló irodalom.) A testület nevének névváltozatai közül az lesz az egységesített alak, amelyik abban az időszakban volt érvényben, amelyik időszakról a könyv szól. A melléktételen csak a tétel saját és a főtétel első besorolási adatát kötelező közölni. A melléktétel saját besorolási adatának rendszavát aláhúzással ki kell jelölni, a főtétel első besorolási adata elé pedig jelet kell tenni, ami azt jelenti, hogy a jel után következő rendszónál található meg a teljes adatsort tartalmazó főtétel. AZ EGYIK MAGYARÁZATOS UTALÓTÉTEL A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTEL KOVÁCS Gábor (1828 1893) A miskolczi Ev. Ref. Főgymnasium története / irta [!írta]... Kovács Gábor... ; kiad. az Ev. Ref. Főgymnasium. Miskolcz : Ev. Ref. Főgymnasium, 1885. 267 p. ; 22 cm Kötött : ár nélkül Református Gimnázium, Miskolc 1936 után lásd Református Lévay József Gimnázium (Miskolc) A magyarázatos utalótétel tartalmában megegyezik a főtételen közölt utalással, az adatok tételen történő elrendezése azonban különbözik. Az önálló utalótétel a főtétel utalásra vonatkozó információi alapján készül. Utalás csak önálló utalótételen kerülhet a katalógusba! Az utalótétel két részét (amiről amire történik az utalás) a magyarázat köti össze. 180

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 6. A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT ALAPTÉTEL Nyomdaipari abc / szerk... Gara Miklós ; [szerzők Ács Sándorné... et al.]. Budapest : Műszaki Kvk., 1987. 299 p. : ill. ; 20 cm További szerzők: Benyák Ferenc, Beregszászi Zoltán, Dancsó Árpád, Egerszegi Magdolna, Lakner Mátyásné, Lengyel Péterné, Naszályi Gábor, Oláh István, Primusz Péter, Scharnitzky József, Schulz Péter, Stáhl Ede ISBN 963 10 6745 9 kötött : 76,-Ft Mt.: Gara Miklós (1938). Ács Sándorné (1947). Benyák Ferenc (1938). Beregszászi Zoltán 1928). Dancsó Árpád (1948). Egerszegi Magdolna (1947). Lakner Mátyásné (1948). Lengyel Péterné (1928). Naszályi Gábor (1938). Oláh István (1953). Primusz Péter (1952). Scharnitzky József (1958). Schulz Péter (1953). Stáhl Ede (1928) MAGYARÁZAT A TÉTEL LEÍRÁS RÉSZÉHEZ Az első szerzőségi adatot két különböző minőségű forráshelyen, de nem azonos adattartalommal közli a könyv. Ilyen esetben a források rangsorában előbb álló helyen közölt adatot kell leírni. Példánkban a szer-kesztő, Gara Miklós neve és funkciója a címoldalon is és a verzón is olvasható. A címoldal magasabb minőségű forráshely, mint a verzó, ezért a címoldalról kell leírni annak ellenére, hogy a verzó bővebb információt közöl. A könyvnek háromnál több szerzője van, ezért az első adatcsoportban csak egy írható le. A többieket az adatelhagyás jelével [et al.] jelölni kell. Mivel a megengedett forrásból származó leírható szerző (Ács Sándorné) nevét szögletes zárójelben kell közölni és az adatelhagyás jele is e zárójelpáron belül kerül leírásra, az et al. zárójelét el kell hagyni. Az első adatcsoportban le nem írható többi szerző nevét a megjegyzések adatcsoportban kell felsorolni, mert csak így készülhet minden névhez közreműködői melléktétel. A szerzőségi adatokat fontossági sorrendben kell leírni, de fontossági sorrend csak szerző és közreműködő között állítható fel. A szerző általában fontosabb szerzőségi adat, ezért előbb a szerző nevét szokták közölni a leírásban. Ettől a szabálytól akkor térnek el, ha a szerzők háromnál többen vannak. Ebben az esetben a szerkesztő leírása megelőzi a szerzők leírását. MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADATOK MEGVÁLASZTÁSÁHOZ A feladat alaptétel készítése volt. Az alaptétel jellemzője, hogy leírás része teljes leírással készül és a tétel minden lehetséges besorolási adatot tartalmaz. Az alaptétel nem kerül be a katalógusba, ezért nem jelölnek ki rajta rendszót. A tétel azt a célt szolgálja, hogy felhasználásával készül a tételsokszorosítás annyi példányban, ahány visszakeresési szemponthoz el akarják helyezni majd a katalógusban. Az alaptételt tehát az különbözteti meg a főtételtől, hogy bár minden besorolási adatot tartalmaz, rendszót nem jelölnek ki rajta. 181

7 8. MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL GECSE Gusztáv ( ) Vallástörténeti kislexikon / [írta és szerk. Gecse Gusztáv] ; [fel. szerk. Kovács Mihályné]. 5. bőv. és átdolg. kiad. Budapest : Kossuth, 1983. 265, [1] p. ; 21 cm ISBN 963 09 2218 5 kötött : 65,-Ft Mt.: Kovács Mihályné ( )(szerk.) A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTEL GECSE Gusztáv ( ) Vallástörténeti kislexikon / [írta és szerk. Gecse Gusztáv] ; [fel. szerk. Kovács Mihályné]. 5. bőv. és átdolg. kiad. Budapest : Kossuth, 1983. 265, [1] p. ; 21 cm ISBN 963 09 2218 5 kötött : 65,-Ft Mt.: Kovács Mihályné ( )(szerk.) A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT KÖZREMŰKÖDŐI MELLÉKTÉTEL GECSE Gusztáv ( ) Vallástörténeti kislexikon / [írta és szerk. Gecse Gusztáv] ; [fel. szerk. Kovács Mihályné]. 5. bőv. és átdolg. kiad. Budapest : Kossuth, 1983. 265, [1] p. ; 21 cm ISBN 963 09 2218 5 kötött : 65,-Ft Mt.: Kovács Mihályné ( )(szerk.) Az adott tétel nevét tehát az határozza meg, hogy saját besorolási adata a leírás rész milyen funkciójú eleméből származik. A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL SZEBIK Imre ( ) A Miskolci Evangélikus Egyházközség története 1783 1983 / Szebik Imre, Várhegyi Miklós ; [közread. az Evangélikus Egyházközség]. Miskolc : Evangélikus Egyházközség, 1983. 310 p. ; 20 cm [ISBN 963 03 01 9] fűzött : ár nélkül * Miskolci Evangélikus Egyházközség Tft.: Várhegyi Miklós ( ) Ut.: Evangélikus Egyházközség, Miskolc Miskolci Evangélikus Egyházközség MAGYARÁZAT A TÉTEL LEÍRÁS RÉSZÉHEZ Az évszám része a főcímnek, mert tipográfiailag nem tér el a cím többi részétől. Azonos szerzőségi funkcióban ketten vannak. Az azonos funkció miatt a második nevet megelőző egyezményes jel a vessző. Ez a szabály nem érvényes, ha a neveket kötőszó (és) kapcsolja össze. Ekkor a szószerintiség szabályát kell követni. A Kézirat gyanánt terjesztési korlátozásra vonatkozó közlés, ezért nem minősül könyvészeti adatnak, nem írható le. A megjegyzések között sem szükséges szerepeltetni. MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADAT MEGVÁLASZTÁSÁHOZ Egy könyvről annyi főtétel készül, ahány szerzője van. (Ha azonban háromnál több szerzője van, akkor a könyvnek címszerinti főtétele van.) A leírás fölé csak az egyik szerző neve kerül besorolási adatként, a második szerző neve további főtétel besorolási adataként Tft. rövidítés után a leírás rész alá kerül. Mivel ugyanúgy főtételi besorolási adat, mint a leírás fölé kerülő, nem kell kiegészíteni a szerzőségi funkció megnevezésével. 182

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 9 11. A 9. KÖNYVRŐL KÉSZÜLT CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTEL MORFORD, Mark P. O. (1929 ) Classical mythology / Mark P.O.Morford..., Robert J. Lenardon... 3. ed. New York ; London : Longman, cop. 1985. XVI, 576 p. : ill. Bibliogr.: p. 541-544. ISBN 0 582 28541 0 fűzött : ár nélkül Tft.: Lenardon, Robert J. (1928 ) MAGYARÁZAT A TÉTEL LEÍRÁS RÉSZÉHEZ A szerzők neve mellől a címeket, rangokat, funkciókat el kell hagyni és az adatelhagyás jelével jelölni. A kiadásjelzés számadatát mindig arab számmal kell leírni. A megjelenés adatcsoport leírásának másik lehetséges változata:. New York [etc.] : Longman, cop. 1985. A címlapverzó felsorolja a mű kiadástörténetét. Először 1971-ben és 1977- ben jelent meg Longman Társasághoz tartozó David McKay Company kiadásában. A copyright utolsó évszáma 1985, ami valószínűsíti, hogy a 3. kiadás ebben az évben jelent meg. Mivel a kiadás évére vonatkozóan semmilyen más leírható adat nincs, a copyright évét kell feltüntetni a cop. rövidítés után. MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADATOK MEGVÁLASZTÁSÁHOZ Kétszerzős mű, az egyik szerző egységesített neve az egyik főtétel besorolási adata lesz, a másik szerző egységesített neve pedig további főtétel besorolási adataként a leírás alá kerül. Egységesített besorolási adatban a név elemeit csak abban a kivételes esetben lehet rövidíteni, ha második vagy többedik keresztnévről van szó. A 10. KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL DÉNES Béla ( ) Ávós világ Magyarországon : egy cionista orvos emlékiratai / Dénes Béla ; [szerk. és az utószót írta Schmidt Mária] ; [a kötetet Nagy Mézes Rita szerkesztette]. Budapest : Kossuth, 1991. 203 p. ; 21 cm ISBN 963 09 3515 5 fűzött : 167,-Ft *Dénes Béla ( ) Mt.: Schmidt Mária ( )(szerk. és utószó) Nagy Mézes Rita ( )(szerk.) Ut.: Mézes Rita, Nagy Nagy Mézes Rita ( )(szerk.) A 11. KÖNYVRŐL KÉSZÜLT ALAPTÉTEL LENGYEL Dénes ( ) Magyar mondák : a török világból és a kuruc korból / Lengyel Dénes ; [az utószót Lengyel Dénes írta] ; [a mellékleten ismeretlen török mester miniatúrája és egy névtelen művész kuruc kori csataképe]. 2. kiad. Budapest : Móra, 1981. 509 p., [2] tl., [1]tfol. : ill. ; 20 cm ISBN 963 11 2737 0 kötött : 48,-Ft A megjelenés évét nem közli a címoldal. A megengedett forrásokból megállapítható a nyomtatás éve és a copyright. A nyomtatás ideje többnyire közelebb van a valóságos megjelenés évéhez, mint a copyright. Esetünkben is például a szerzői jog megszerzésének éve és a kötet megjelenése között hat év telt el. Ezért ha mindkét adat rendelkezésre áll, a nyomtatás évét kell leírni megjelenési évként. A copyright csak akkor írható le a megjelenés éve helyett, ha nincs más adat. A kolofon utolsó sorában szereplő melléklet fogalmát értelmezni kell és csak akkor írható le mellékletként, ha könyvészeti értelemben is mellékletről van szó. A szerkesztőnek átadott kézirathoz mellékelt képanyag a kész könyvben már a szövegoldalakon vagy azok közé bekötve jelenik meg, ezért könyvészeti értelemben az már nem nevezhető mellékletnek. A leírásban illusztráció vagy tábla lesz belőle. 183

12. MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT TÉTEL BIBLIOGRÁFIA SZÁMÁRA 2 328. ENGEL Pál ( ) Kamarahaszna-összeírások 1427-ből / Engel Pál. Budapest : Akad. K., 1989. 211 p., [2] tfol. : ill. ; 20 cm. (Új történelmi tár, ISSN 0238 0617 ; 2.) Bibliogr.: p. 211. Abaúj, Gömör, Sáros vármegyék adóösszeírásai ISBN 9 63005 4965 4 fűzött : 38,-Ft *Abaúj *Gömör *Sáros A kiadvány latin és magyar nyelvű, ezért a sorozat főcímének kiválasztása nem lehetséges a szöveg nyelve alapján. A tipográfiai kiemelés szabálya lép életbe. Amikor a leírás tárgya könyv, az 5. adatcsoporban a sorozat alcímét és egyéb címadatát csak akkor kötelező közölni, ha a sorozat főcíme olyan általános jelentésű szó, kifejezés vagy betűszó, amely nem alkalmas a sorozat egyértelmű azonosítására. Példánkban a sorozatcím egyértelműen azonosítja a sorozatot. A SOROZATRÓL KÉSZÜLT TÉTEL BIBLIOGRÁFIAI SZÁMÁRA 12. Új történelmi tár : fontes minores ad historiam Hungariae spectantes : a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának kiadványsorozata / szerk.biz. Bak Borbála [et al.] ; Kosáry Domokos főszerk. 1-. Budapest : Akad. K., 1988-. 20 cm ISSN 0238-0617 = Új történelmi tár 2.: Kamarahaszna-összeírások 1427-ből / Engel Pál 328. MAGYARÁZAT A SOROZAT LEÍRÁSÁHOZ A leírás alapja (az a részegység, amelyről az adatok származnak) ebben az esetben a sorozat mindenkori legelső részegysége volt, függetlenül a bibliográfia időhatáraitól. A bibliográfia időhatárain belül megjelenő részegységről a leírás utolsó sora ad információt. Hogy a leírás alapja a legelső részegység, az három adatcsoportra van hatással: számozás adatcsoportra, ahová ezért leírható a legelső részegység számozási adata nyitottan (ha nem a legelső részegység lenne a leírás alapja, ide csak kérdőjel kerülhetne), a megjelenés adatcsoportra, amelyik azt fejezi ki, hogy a sorozat melyik évben indult és a megjegyzések adatcsoportra, ahol nem kell leírni a leírás alapjának számozási adatát, mert megtette azt a harmadik adatcsoportban. A sorozat bibliográfiai tétele tehát nem állományadatot tükröz, hanem magát a sorozatot azonosítja. Visszakeresést biztosító formai adatok (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) a bibliográfia mutatójában: Abaúj 328. Bak Borbála ( )(szerk.) 12. Engel Pál ( ) 328. Fontes minores ad historiam Hungariae spectantes 12. Gömör 328. Kamarahaszna-összeírások 1427-ből 328. Kosáry Domokos ( )(főszerk.) 12. Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága (Budapest) 12. Sáros (megye) 328. Új történelmi tár 12. 2 A tételek bibliográfiában elfoglalt helyét jelentő mechanikus sorszámok. 184

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 13. A KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár kéziratkatalógusa : 1850 előtti kéziratok / Szabó Flóris ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. Budapest : OSZK, 1981. 240 p. ; 24 cm. (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai, ISSN 0138-9955 ; 2.) ISBN 963 200 101 X fűzött : 46,-Ft Mt.: Szabó Flóris ( )(összeáll.) MAGYARÁZAT A LEÍRÁS RÉSZHEZ A könyv nem hivatásos kiadó gondozásában jelent meg, a kiadó nevét (ügyeljen arra, hogy az OSZK nevében a Széchényi szó mindkét magánhangzója é!) a szerzőségi adatok között is le kell írni. Ez az adat azonban a címoldalon és a verzón is előfordul. Ez azért lényeges szempont, mert a címoldal nem, a verzó viszont megnevezi a szerzőségi funkciót ( kiadja az ). A címoldal a magasabb rangú forrás, ezért csak onnan lehet az adatot leírni. A szerzőségi adat azonban a könyvön kívüli (külső) forrásból kiegészíthető a szerzőségi funkció megnevezésével, amit a megengedett forrás egyezményes jelével jelölni kell. A sorozat adatainak leírásához lásd a 11. feladat megoldásánál leírtakat. MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADATOK MEGVÁLASZTÁSÁHOZ A SOROZATRÓL KÉSZÜLT TÉTEL BIBLIOGRÁFIAI SZÁMÁRA: 48. Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai = Catalogi manuscriptorum, quae in bibliothecis ecclesiasticis Hungariae asservantur / Országos Széchényi Könyvtár ; fel. szerk. Szelestei N. László. [?]-. Budapest : OSZK, [ante 1981]-. 24 cm A leírás alapja: 2. ISSN 0138-9955 = Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai 2.: A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár kéziratkatalógusa : 1850 előtti kéziratok / Szabó Flóris 132. A leírás alapja nem a mindenkori legelső részegység volt, ami három adatcsoportra van hatással: Számozás, ahová csak a legelső részegység számozási adata írható le. Mivel a leírás alapja nem ez a részegység volt, ide csak egy kérdőjel kerülhet. Megjelenés, ami összefüggésben van a számozással, mert azt kell kifejeznie, hogy a számozási adatok között leírt részegység mikor jelent meg. Megjegyzés, ahol le kell írni annak a részegységnek (a leírás alapjának) a számozási adatát, amelyikről a leírás többi adatcsoportja számára az adatokat vette. Könyvtári katalógus főtételének első besorolási adata a könyvtár, mint testület egységesített neve, mert tájékoztató jellegű kiadványnak számít, ami a könyvtár működésére, tevékenységére vonatkozó adatokat szolgáltat. 185

14 15. MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK A 14. KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL ČUKOVSKIJ, Kornej Ivanovič( ) Doktror Hű de Fáy / Kornyej Csukovszkij ; Hugh Lofting nyomán ; Viktor Csizikov rajzaival ; Apostol András fordítása, a versbetéteket Rigó Béla fordította. Budapest : Móra, cop. 1983. 114 p. : ill. ; 29 cm Meseregény. A kiadóra vonatkozó adat a címoldalon: Moszkva : Malis ISBN 963 11 2855 5 kötött : 50,-Ft Mt.: Lofting, Hugh ( )(közrem.) Čizikov, Viktor ( )(ill.) Apostol András ( )(ford.) Rigó Béla ( )(ford.) Ut.: Csukovszkij, Kornyej Ivanovics Čukovskij, Kornej Ivanovič ( ) Ut.: Csizikov, Viktor Čizikov, Viktor ( )(ill.) MAGYARÁZAT A TÉTEL LEÍRÁS RÉSZÉHEZ A szerzőségi adat még a következő változatban is elfogadható: / [írta] Kornyej Csukovszkij ; Hugh Lofting nyomán Indoka: a szerző neve kiegészíthető a funkció megnevezésével ; a szerzőségi adatok leírásának sorrendjét az adatok fontossági sorrendje határozza meg. Csukovszkij művének létrejöttében Lofting már csak közreműködőként értelmezhető, azaz más szerzőségi funkció. A címoldal e két funkciót nem egy nyelvtani szerkezetben közli, ezért csak két szerzőségi adatként írható le. A címoldal kiadóként a moszkvai Malis-t nevezi meg. A verzó pontosítja az adatot, miszerint a magyar kiadás (ami a leírás tárgyát képezi) jogát a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó szerezte meg. A 15. KÖNYVRŐL KÉSZÜLT FŐTÉTEL HAUFF, Wilhelm ( ) Művek (mesék) Hauff legszebb meséi / Heinzelmann Emma rajzaival ; [ford. és átdolg. Jékely Zoltán, Rónay György, Szinnai Tivadar] ; [fel. szerk. Simonits Mária]. 4., felújított kiad. Budapest : Móra, 1979. 304, [1] p. : ill. ; 24 cm Tartalom: Mesék almanachja ; A karaván ; A gólyakalifa története ; Fatme szabadulása ; A kis Mukk története ; Az álherceg ; Alexandria sejkje meg a rabszolgái ; Orros, a törpe ; Az ifjú angol ; Almazor története ; Szaid kalandjai ; A kőszív ISBN 963 11 1135 0 kötött : 41,-Ft Mt.: Heinzelmann Emma ( )(ill.) Jékely Zoltán ( )( ford. és átdolg.) Rónay György ( )( ford. és átdolg.) Szinnai Tivadar ( )( ford. és átdolg.) Simonits Mária( )(fel. szerk.) MAGYARÁZAT A BESOROLÁSI ADATOK ELRENDEZÉSÉHEZ Több melléktételi besorolási adat feltüntetése esetén kétféle formai megoldás lehetséges: 1. Minta a 13. és 14. példamegoldásban is látható, minden besorolási adat új sorban kezdődik, de az Mt. rövidítést csak egyszer szabad kiírni. Ha viszont utalótétel besorolási adatából van több mint ahogy az a 13. példamegoldásban látszik és azokat új sorban kezdi, az Ut. rövidítést annyiszor kell kiírni, ahány besorolási adat van. 2. A melléktételek és az utalótételek besorolási adatait folyamatosan is lehet írni, ekkor azonban az egyes adatokat közé az adatcsoportelválasztó jelet ki kell tenni. (Lásd a 4. és 6. példa megoldását). 186

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 16. ALAPTÉTEL MONOGRAFIKUS SZINTŰ BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁSSAL A KÖNYVRŐL RADNÓTI Zsuzsa ( ) Mellékszereplők kora : magyar drámák a nyolcvanas években / Radnóti Zsuzsa. [Budapest] : Széphalom, cop. 1991. 126 p. ; 20 cm Folyóiratokban megjelent tanulmányok. Tartalom: A magyar dada az asztalfiókban ; Róma pusztulásától a szanálásra ítélt külvárosi házig ; Chagall a Vitkovics Mihály utcában ; A századvég gyermekei ; Átváltozások ; Mellékszereplők kora ; Mementó ; Színház és találkozás, 1991 ISBN 963 7488 0322 2 fűzött : 110,-Ft SZERZŐ/CÍM TÍPUSÚ TÉTEL A KÖTET 2. TANULMÁNYÁRÓL RADNÓTI Zsuzsa ( ) Róma pusztulásától a szanálásra ítélt külvárosi házig Mellékszereplők kora : magyar drámák a nyolcvanas években / Radnóti Zsuzsa. [Budapest] : Széphalom, cop. 1991. 126 p. ; 20 cm Folyóiratokban megjelent tanulmányok. - Tartalom: A magyar dada az asztalfiókban ; Róma pusztulásától a szanálásra ítélt külvárosi házig ; Chagall a Vitkovics Mihály utcában ; A századvég gyermekei ; Átváltozások ; Mellékszereplők kora ; Mementó ; Színház és találkozás, 1991 ISBN 963 7488 0322 2 fűzött : 110,-Ft * Spiró György ( ) MAGYARÁZAT A TÉTEL LEÍRÁS RÉSZÉHEZ A címoldalon két címadat szerepel (Mellékszereplők kora, Magyar drámák a nyolcvanas években), a főcím kiválasztása a tipográfiai megkülönböztetés alapján történt. A másik címről kellett megállapítani annak típusát. A feltett kérdés: magyarázza-e a Magyar drámák a nyolcvanas években címadat a főcímet (ami viszont a tartalomra vonatkozik)? A válasz: igen, tehát alcímként leírható, mivel főforrásban szerepel. A megjelenés helyét nem közli a könyv, azt a kiadó neve alapján kell megállapítani. (A magyarországi kiadók székhelyét a kiadót azonosító ISBNkóddal együtt minden évben közli a Magyar nemzeti bibliográfia. Könyvek azévi első füzete.) A külső forrás megengedettnek számít, ezért [ ]-be kerül a megjelenés helye. A kiadó nevéből a Könyvműhely szót el kell hagyni, mert a Széphalom -mal nem alkot egy nyelvtani szerkezetet. Tanulmánykötetnél lényeges a tartalom felsorolása, mert az egyes tanulmányokat csak az ennek alapján készített szerző/cím típusú tétel segítségével lehet visszakeresni. Ennek hiányában elvész az információ. (Analitikus leírással is megoldható!) TÁRGYI MELLÉKTÉTEL ANALITIKUS SZINTŰ LEÍRÁSSAL A KÖTET 2. TA- NULMÁNYÁRÓL A 2. tanulmányról készült tárgyi melléktétel, aminek segítségével lehetővé válik például a Spiró Györgyről szóló irodalom összegyűjtése, de tehető analitikus tétel a címhez is. RADNÓTI Zsuzsa ( ) Róma pusztulásától a szanálásra ítélt külvárosi házig : Spiró György drámáiról / Radnóti Zsuzsa. In: Mellékszereplők kora : magyar drámák a nyolcvanas években / Radnóti Zsuzsa. [Budapest] : Széphalom, cop. 1991. p. 18-43. Megjelent a Jelenkor 1987. januári számában ISBN 963 7488 0322 2 * Spiró György ( ) 187

17. MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK MONOGRAFIKUS SZINTŰ BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS A KÖNYVRŐL AZ ALAPTÉTEL: KOLTAI Tamás (1942) Színváltozások / Koltai Tamás ; [a szerző fényképét Fejér Zoltán kész.]. Budapest : Szépirod. Kvk., 1986. 576 p. : ill. ; 19 cm Tartalom: A sajtóban 1979 és 1983 között megjelent 114 színházi kritika. A Szerző fényképe a védőborítón ISBN 963 15 2911 8 kötött: 45,-Ft Mt.: Fejér Zoltán ( - )(foto) Katalógus számára monografikus szintű leírással készülő tételen a kötet alkotó 114 tanulmány címszerinti feltárása nem célszerű, mert nehézkessé tenné a visszakeresést. Enélkül viszont az egyes kritikák elvesznek a viszszakeresés számára, ami nem engedhető meg. Ilyen esetekben a kötetről készülő monografikus szintű leírás mellett el kell készíteni a kötet elemző (analitikus) leírását is, amikor a leírás tárgyát az egyes tanulmányok képezik. Figyelje meg a különbséget! Az alaptétel felhasználásával készülő bibliográfiai tételek: 1. Főtétel: KOLTAI Tamás (1942) Színváltozások / Koltai Tamás ; [a szerző fényképét Fejér Zoltán kész.]. Budapest : Szépirod. Kvk., 1986. 576 p. : ill. ; 19 cm Tartalom: A sajtóban 1979 és 1983 között megjelent 114 színházi kritika. A Szerző fényképe a védőborítón ISBN 963 15 2911 8 kötött: 45,-Ft Mt.: Fejér Zoltán ( - )(foto) 2. Cím szerinti melléktétel KOLTAI Tamás (1942) Színváltozások / Koltai Tamás ; [a szerző fényképét Fejér Zoltán kész.]. Budapest : Szépirod. Kvk., 1986. 576 p. : ill. ; 19 cm Tartalom: A sajtóban 1979 és 1983 között megjelent 114 színházi kritika. A Szerző fényképe a védőborítón ISBN 963 15 2911 8 kötött: 45,-Ft Mt.: Fejér Zoltán ( - )(foto) A cím szerinti melléktétel arra ad választ, hogy van-e a könyvtárban Színváltozások című dokumentum? 3. Közreműködői melléktétel KOLTAI Tamás (1942) Színváltozások / Koltai Tamás ; [a szerző fényképét Fejér Zoltán kész.]. Budapest : Szépirod. Kvk., 1986. 576 p. : ill. ; 19 cm Tartalom: A sajtóban 1979 és 1983 között megjelent 114 színházi kritika. A Szerző fényképe a védőborítón ISBN 963 15 2911 8 kötött: 45,-Ft Mt.: Fejér Zoltán ( - )(foto) A közremőködői melléktétel arra ad választ, hogy Fejér Zoltánnak milyen művei vannak meg a könyvtárban. Tehát mind a fő-, mind a melléktételek csak a dokumentum (könyv) egészére vonatkozóan szolgáltatnak az azonosításhoz szükséges információkat. A főtétel arra ad választ, hogy Koltai Tamásnak milyen művei vannak meg a könyvtárban. 188

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 17 18. ANALITIKUS SZINTŰ BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS A KÖTETET ALKOTÓ TA- NULMÁNYOKRÓL A kötetet alkotó tanulmányok visszakeresését az analitikus leírással készült tételek biztosítják: KOLTAI Tamás (1942) Fuvallat / Koltai Tamás. In: Színváltozások / Koltai Tamás. Budapest : Szépirod. Kvk., 1986. p. 34-37. Kritika Shakespeare IV. Henrik című drámájának Várszínház-beli (Budapest) előadásáról ISBN 963 15 2911 8 *Shakespeare, William (1564-1616). IV. Henrik A fenti analitikus leírással készült tétel segítségével válasz adható a könyvtárhasználó olyan kérdésére is, hogy Shakespeare-ről van-e valamilyen dokumentum a könyvtárban. Ennek az analitikus leírással készült tételnek egy másik példányát be lehet tenni a tanulmány címe szerint is a katalógusba. Ez a tétel arra ad választ, hogy a Fuvallat című írás megvan-e a könyvtárban. Az olvasó csak a címre emlékszik, tehát aszerint fog keresni, vagyis a kérdésében a kereshető információs elem a tanulmány címe lesz: KOLTAI Tamás (1942) Fuvallat / Koltai Tamás. In: Színváltozások / Koltai Tamás. Budapest : Szépirod. Kvk., 1986. p. 34-37. Kritika Shakespeare IV. Henrik című drámájának Várszínház-beli (Budapest) előadásáról ISBN 963 15 2911 8 *Shakespeare, William (1564-1616). IV. Henrik Koltai Tamás nevéhez nem érdemes analitikus tételt tenni, mert a kötetről készült monografikus szintű leírás, aminek a főtétele a szerző nevénél megtalálható. ALAPTÉTEL MONOGRAFIKUS SZINTŰ BIBLIOGRÁFIA LEÍRÁSSAL A 18. KÖNYVRŐL ANDERSEN, Hans Christian ( ) The complete illustrated stories of Hans Christian Andersen / translated by H. W. Dulcken... ; with... illustrations by A. W. Bayes. London : Chancellor, 1990. 948 p. : ill. ; 22 cm. ISBN 0 907486 21 5 kötött : ár nélkül Mt.: Dulcken, Hans William ( )(ford.) Bayes, Alfred William ( )(ill.) A címben előforduló of birtokos szerkezetté teszi a mondatot, vagyis a szerző neve a főcím elválaszthatatlan részét képezi. Ezért szerzőségi adatként nem ismételhető meg. (Adatismétlésnek csak azonos adatcsoporton belül történő többszöri leírás számít, ami nem megengedett.) Angol nyelvű kiadványok a szerző nevét gyakran a by előljáróval kapcsolják a címhez. Az előzô megoldáshoz (of) képest ez lényeges különbség, mert így nem jön létre birtokos szerkezet, a cím és a szerző neve nem alkot egy nyelvtani szerkezetet. A by írta értelemben használatos, a szerzőségi adat részét képezi. (Lásd a 19. feladatot). A besorolási adat kiegészítő elemét mindig magyarul kell leírni. 189

19 22. MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK MONOGRAFIKUS SZINTŰ BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS A KÖNYVRŐL Négy színmű / Anton Csehov ; [ford. Kosztolányi Dezső, Makai Imre, Tóth Árpád]. 6. kiad. Budapest : Európa, 1986. 292 p. ; 20 cm. (Diákkönyvtár, ISSN 0324-2528) Tartalom: Sirály ; Ványa bácsi ; Három nővér ; Cseresznyéskert ISBN 963 07 4090 7 fűzött : 17,-Ft SZERZŐ/CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTEL A VÁNYA BÁCSI VISSZAKE- RESÉSÉHEZ ČEHOV, Anton Pavlovič( ) Ványa bácsi Négy színmű / Anton Csehov ; [ford. Kosztolányi Dezső, Makai Imre, Tóth Árpád]. 6. kiad. Budapest : Európa, 1986. 292 p. ; 20 cm. (Diákkönyvtár, ISSN 0324-2528) Tartalom: Sirály ; Ványa bácsi ; Három nővér ; Cseresznyéskert ISBN 963 07 4090 7 fűzött : 17,-Ft ANALITIKUS LEÍRÁSSAL KÉSZÜLT TÉTEL A VÁNYA BÁCSI VISSZA- KERESÉSÉHEZ ČEHOV, Anton Pavlovič ( ) Ványa bácsi / Anton Csehov ; ford. Makai Imre. In: Négy színmű / Anton Csehov ; [ford. Kosztolányi Dezső, Makai Imre, Tóth Árpád]. 6. kiad. Budapest : Európa, 1986. p. 128-193. (Diákkönyvtár, ISSN 0324-2528) ISBN 963 07 4090 7 A 21. KÖNYV CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTELE CONRAD, Joseph Művek (novellák) Selected novels and stories / Joseph Conrad ; [portrait of Joseph Conrad by Walter Tittle]. Twickenham : Hamlyn, cop. 1986. 952 p. : ill. ; 21 cm Tartalom: The nigger of the Narcissus ; Heart of Darkness ; Nostromo ; Under Western eyes ; The secret sharer ; Freya of the seven isles ; Victory ISBN 0 600 50106 X kötött : $95 Mt.: Tittle, Walter ( )(ill.) A 22. KÖNYV CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTELE DOYLE, Arthur Conan, Sir (1859 1930) Művek The complete Sherlock Holmes / Arthur Conan Doyle. 2. impr. Twickenham : Hamlyn, 1985, cop. 1984. 1083 p. ; 20 cm Tartalom: A study in scarlet ; The sign of four ; The adventure of Sherlock Holmes ; The memoirs of Sherlock Holmes ; The Return of Sherlock Holmes ; The hound of the Baskervilles ; The valley of fear ; His last bow ; The casebook of Sherlock Holmes ISBN 0 600 38555 8 kötött : $5,95 * Holmes, Sherlock A 20. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL ELKÉSZÍTENIE! 190

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 23 25. 23. FELADAT SZERZŐI ÉLETMŰSOROZAT LEÍRÁSA A magyarázatot lásd a 64. feladatnál. MOLDOVA György ( ) Regény / Moldova György. Budapest : Magvető, 1988-. 21 cm Számozatlan sorozat ISBN 963 271 251 X kötött : 80,-Ft Malom a pokolban A változások őrei ISBN 963 14 1197 4 kötött : 80,-Ft A 23. példában szereplő könyv leírása sorozatba tartozó egykötetes könyvként: MOLDOVA György ( ) Malom a pokolban ; A változások őrei / Moldova György. Budapest : Magvető, 1988. 501 p. ; 21 cm. (Regény, ISBN 963 271 251 X) Regények ISBN 963 14 1197 4 kötött : 80,-Ft A 24. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KÉSZÍTSE EL! 25. FELADAT, A HUNMARC FORMÁTUMÚ REKORD BIBLIOGRÁFIAI ADATMEZŐI 020 $a963 11 4466 6$jf.$c17,-Ft 040 $amnb$chun 041 0 $ahunhun 072 *1 $a4 080 $a894.511-32 100 10 $amikszáth$jkálmán$d1847-1910 245 10 $atót atyafiak$cmikszáth Kálmán$e[az utószót Csűrös Miklós írta] 260 $abudapest$bmóra$c1986 300 $a389 p.$c24 cm 440 *0 $adiákkönyvtár$x0324-2528 500 $akisregények 700 11 $acsűrös$jmiklós$d1938$xutószó 740 21 $aa jó palócok$cmikszáth Kálmán 740 01 $abeszterce ostroma$cmikszáth Kálmán Nem tévesztendő össze a 245 és a 740 hívójelű adatmező! Mindkettő tartalmaz cím- és szerzőségi adatokat, de míg a 245-ös mező tartalma az ISBD alapú tétel 1. adatcsoportjának felel meg, és a főtétel szempontjából közelít a dokumentumhoz, addig a 740-es mező a melléktétel szempontjából, ezért második indikátorának értékével minősíti a címet (ami így vagy további főtétel, vagy melléktétel vagy analitikus tétel besorolási adata). A 245-ös mező nem ismételhető, a 740-es viszont igen. 191

26. MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK KÖZÖS FŐCÍM NÉLKÜLI SZERZŐI GYŰJTEMÉNY EGYIK EREDETI CÍM SZERINTI MELLÉKTÉTELE HOFFMANN, Ernst Theodor Amadeus ( ) Der goldene Topf (magyar) Az arany virágcserép ; Scuderi kisasszony : két kisregény / Ernst Theodor Amadeus Hoffmann ; [az első művet ford. Horváth Zoltán, a második művet ford. Gergely Erzsébet] ; [ az utószó Szeghalmi Elemér munkája]. 3. kiad. Budapest : Szépirod. Kvk., 1984. 215 p. ; 18 cm. (Olcsó könyvtár, ISSN 0133-1183 ; 892. köt.) Eredeti címek: Der goldene Topf ; Das Fräulein von Scuderi ISBN 963 15 2547 7 fűzött : 7,-Ft Mt.: Horváth Zoltán ( )(ford.) Gergely Erzsébet ( )(ford.) Szeghalmi Elemér ( )(utószó) A tétel arra a kérdésre ad választ, hogy a Der godene Topf című mű milyen nyelvű kiadásokban van meg a könyvtárban? Ha csak a magyar nyelvű címet ismeri, a keresés útja: 1. Az ismert magyar nyelvű cím (Az arany virágcserép) alapján megkeresi a cím szerinti melléktételt 2. A tétel tartalmazza az eredeti címet (Der goldene Topf), amelynek alapján tovább lehet keresni 3. Ha a műnek különböző nyelvű fordításai vannak meg a könyvtárban, azok cím szerint szétszóródnak a címkezdő betűkhöz. Az eredeti cím azonban állandó, minden fordításon azonos, ezért alkalmas arra, hogy a különböző nyelvű fordításokat egy helyen, az eredeti címnél gyűjtse össze. KÖZÖS FŐCÍM NÉLKÜLI SZERZŐI GYŰJTEMÉNY EGYIK FŐCÍM SZERINTI MELLÉKTÉTELE HOFFMANN, Ernst Theodor Amadeus ( ) Der goldene Topf (magyar) Az arany virágcserép ; Scuderi kisasszony : két kisregény / Ernst Theodor Amadeus Hoffmann ; [az első művet ford. Horváth Zoltán, a második művet ford. Gergely Erzsébet] ; [ az utószó Szeghalmi Elemér munkája]. 3. kiad. Budapest : Szépirod. Kvk., 1984. 215 p. ; 18 cm. (Olcsó könyvtár, ISSN 0133-1183 ; 892. köt.) Eredeti címek: Der goldene Topf ; Das Fräulein von Scuderi ISBN 963 15 2547 7 fűzött : 7,-Ft Mt.: Horváth Zoltán ( )(ford.) Gergely Erzsébet ( )(ford.) Szeghalmi Elemér ( )(utószó) A SOROZATI KATALÓGUS TÉTELE HOFFMANN, Ernst Theodor Amadeus ( ) Der goldene Topf (magyar) Az arany virágcserép ; Scuderi kisasszony : két kisregény / Ernst Theodor Amadeus Hoffmann ; [az első művet ford. Horváth Zoltán, a második művet ford. Gergely Erzsébet] ; [ az utószó Szeghalmi Elemér munkája]. 3. kiad. Budapest : Szépirod. Kvk., 1984. 215 p. ; 18 cm. (Olcsó könyvtár, ISSN 0133-1183 ; 892. köt.) Eredeti címek: Der goldene Topf ; Das Fräulein von Scuderi ISBN 963 15 2547 7 fűzött : 7,-Ft Mt.: Horváth Zoltán ( )(ford.) Gergely Erzsébet ( )(ford.) Szeghalmi Elemér ( )(utószó) A tétel arra ad választ, hogy az Olcsó könyvtár sorozatban megjelent művek közül mi van meg a könyvtárban. 192

MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK 27 30. A 27 29. FELADATOT ÖNÁLLÓAN KELL MEGOLDANIA! A 30. FELADAT. KÖNYV EGYIK KÖZREMŰKÖDŐI MELLÉKTÉTELE MILTON, John (1608 1674) Elveszett Paradicsom ; A küzdő Sámson / John Milton ; [ford. Jánosy István és Jánosházy György] ; [az utószót Szenczi Miklós írta] ; [a jegyzeteket Jánosházy György és Szenczi Miklós kész.]. Budapest : Európa, 1987. 471 p. ; 20 cm. (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0320-6522 [!ISSN 0230-6522]) Drámák ISBN 963 07 4219 5 kötött : 32,-Ft Mt.: Jánosy István ( )(ford. és jegyz.) Jánosházy György ( )(ford. és jegyz.) Szenczi Miklós ( )( jegyz. és utószó) A párhuzamos cím nem írható le, mert az adatelem számára tiltott forrásban közli a könyv. 193

31. MEGOLDÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK TÖBB SZERZŐ TÖBB MŰVÉNEK KÖZÖS FŐCÍM NÉLKÜLI GYŰJTEMÉNYE 1. főtétel: SZENTIVÁNYI MÁRKUS Dezső ( ) Növényvédőszerek / írta Szentiványi Márkus Dezső. A szőlő növényvédelme / írta... Szentgály Tibor. A biológiai növényvédelem / írta Szentgally Tivadar ; [szerk. Mikulás Endre] ; [a fényképfelvételeket kész. Nagy Balogh Tihamér] ; [rajzolta Nemeskéry Valér]. Nyírigló : Mezőtrade, 1993. 342 p., LII t. : ill. ; 19 cm Bibliogr.: p. 321-335. ISBN 963 03 3699 X kötött : 665,-Ft Tft.: Szentgály Tibor ( ) Szentgally Tivadar ( ) Mt.: Mikulás Endre ( ) (szerk.) Nagy Balogh Tihamér ( ) (foto) Nemeskéry Valér ( ) (ill.) Ut.: Márkus Dezső, Szentiványi Szentiványi Márkus Dezső ( ) Ut.: Balogh Tihamér, Nagy Nagy Balogh Tihamér ( ) 2. főtétel egyik lehetséges megoldása: SZENTIVÁNYI MÁRKUS Dezső ( ) Növényvédőszerek / írta Szentiványi Márkus Dezső. A szőlő növényvédelme / írta... Szentgály Tibor. A biológiai növényvédelem / írta Szentgally Tivadar ; [szerk. Mikulás Endre] ; [a fényképfelvételeket kész. Nagy Balogh Tihamér] ; [rajzolta Nemeskéry Valér]. Nyírigló : Mezőtrade, 1993. 342 p., LII t. : ill. ; 19 cm Bibliogr.: p. 321-335. ISBN 963 03 3699 X kötött : 665,-Ft Tft.: Szentgály Tibor ( ) Szentgally Tivadar ( ) Mt.: Mikulás Endre ( ) (szerk.) Nagy Balogh Tihamér ( ) (foto) Nemeskéry Valér ( ) (ill.) Ut.: Márkus Dezső, Szentiványi Szentiványi Márkus Dezső ( ) Ut.: Balogh Tihamér, Nagy Nagy Balogh Tihamér ( ) Egyik cím szerinti melléktétel: SZENTGÁLY Tibor ( ) A biológiai növényvédelem Növényvédőszerek / írta Szentiványi Márkus Dezső. A szőlő növényvédelme / írta... Szentgály Tibor. A biológiai növényvédelem / írta Szentgally Tivadar ; [szerk. Mikulás Endre] ; [a fényképfelvételeket kész. Nagy Balogh Tihamér] ; [rajzolta Nemeskéry Valér]. Nyírigló : Mezőtrade, 1993. 342 p., LII t. : ill. ; 19 cm Bibliogr.: p. 321-335. ISBN 963 03 3699 X kötött : 665,-Ft Tft.: Szentgály Tibor ( ) Szentgally Tivadar ( ) Mt.: Mikulás Endre ( ) (szerk.) Más megoldás is lehetséges: SZENTIVÁNYI MÁRKUS Dezső ( ) Növényvédőszerek / írta Szentiványi Márkus Dezső. A szőlő növényvédelme / írta... Szentgály Tibor. A biológiai növényvédelem / írta Szentgally Tivadar ; [szerk. Mikulás Endre] ; [a fényképfelvételeket kész. Nagy Balogh Tihamér] ; [rajzolta Nemeskéry Valér]. Nyírigló : Mezőtrade, 1993. 342 p., LII t. : ill. ; 19 cm Bibliogr.: p. 321-335. ISBN 963 03 3699 X kötött : 665,-Ft Tft.: Szentgály Tibor ( ) Szentgally Tivadar ( ) Mt.: Mikulás Endre ( ) (szerk.) Nagy Balogh Tihamér ( ) (foto) Nemeskéry Valér ( ) (ill.) Ut.: Márkus Dezső, Szentiványi Szentiványi Márkus Dezső ( ) Ut.: Balogh Tihamér, Nagy Nagy Balogh Tihamér ( ) A követendő gyakorlatot a házi katalogizálási szabályzatban le kell írni! 194