Emberiség, éghajlat, idıjárás * Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott elıadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2010 július 12-16
Emberiség hamuesı, Pinatubo, 1991 Az ember életét társadalmi és természeti tényezık határozzák meg.
Emberiség Gustav Utterström (1911-1985): Utterström (svéd gazdaságtörténész) elvetette a társadalomtörténészek által mindig elıtérbe helyezett durkheimi alaptételt, miszerint a társadalmi jelenségeket csak társadalmi jelenségekkel lehet magyarázni, és nyomatékkal utalt azokra a tényezıkre, amelyek kívülrıl befolyásolják a társadalmi rendszert: pl. az éghajlatra.
Emberiség Azóta egyre nagyobb érdeklıdés övezi e nézetet. Európa történetének éghajlati determináltságát Angliában Hubert Horace Lamb, Svájcban Christian Pfister, Csehországban Rudolf Brazdil és Németországban Rüdiger Glaser olyan alapossággal igazolta, hogy létezése minden kétségen felül áll.
Éghajlat, éghajlatváltozás Az éghajlat úgy is értelmezhetı mint az idıjárási helyzetek összessége az adott térben és idıben. A éghajlat változik. Az éghajlat mindig is változott. E változás azonban nagyon kaotikus és lassú, ezért állandónak és magunkat kiszolgáltatottnak érezzük. Az éghajlatot a geológiai és a csillagászati tényezık mellett a bioszféra is alakítja (Gaia elmélet)!
Éghajlat, éghajlatváltozás Terminológiai megjegyzések: Jégkorszak: az az idıszak, amikor a pólusok jégtakaróval borítottak, glaciális idıszak: a jégkorszak hidegebb szakasza, amikor a pólusok körüli jégpáncél nagyobb kiterjedéső, interglaciális idıszak: a jégkorszak melegebb szakasza, amikor a pólusok körüli jégpáncél kisebb kiterjedéső, kis jégkorszak : egy hidegebb idıszak a mai hımérsékleti viszonyokhoz képest a középkorban kb. 1300-1800.
Éghajlatváltozás emberiség? Hatott-e az éghajlatváltozás az emberiségre? Ha hatott, hogyan és mikor hatott? Mi ebbıl a feltételezés és a tudományosan bizonyított tény?
Pleisztocén Homo habilis Homo erectus, Afrika Homo erectus, Afrika, Ázsia Homo sapiens Toba * Homo sapiens, Beringia, mővészet Állatok/növények háziasítása* (Dryas) ember Glaciálisok kb. 100 000 évente Vulkáni telek az utolsó glaciális idıszaka hideg, száraz éghajlat 2 1,6 1,0 0,1 0,074 0,018 0,010 Idı [millió évvel ezelıtt]
~ 5 millió ember földmővelés, Közel-Kelet neolitikus forradalom; földmővelés, Európa Holocén civilizációk összeomlása ~ 30 millió ember vikingek terjeszk. ipari és információs forradalom*; több ezer millió ember ember Holocéni klímaoptimum: meleg, nedves meleg, száraz meleg hideg, nedves a maihoz képest éghajlat -10-8 -7-6 -2,5-1 0 1 1,3 1,8 2,0 Idı [ezer év]
Ok-okozati kapcsolatok pleisztocénben Tudományosan bizonyított ok-okozati kapcsolatok: Toba kitörése a Homo sapiens elterjedése Dryaskori lehülés Mezıgazdaságra való áttérés
Ok-okozati kapcsolatok holocénben Tudományosan bizonyított ok-okozati kapcsolatok: Holocéni klimaoptimum utáni aszály Ókori agrárcivilizációk (Egyiptom, Mezopotánia, Indus-völgyi kultúrák) összeomlása 800-1000 aszály Maja kultúra összeomlása 1000-1300 meleg idıszak Vikingek terjeszkedése Kis jégkorszak Észak-Európai és skandináviai településstruktúra megváltozása Kis jégkorszak malthusi krízisek (terméscsökkenés okozta éhinségek) Globális melegedés az emberíség globális léptékő elterjedése (energiafogyasztás, földhasználat)
Toba Toba: egy vulkán, amely meghatározta az emberi evolúciót
Toba Toba kitörése a vulkanikus teleivel az összes akkor élı Homo (ember) fajt Homo sapiens kivételével kiirtotta. A túlélı Homo sapiens is egy mindössze néhány ezer lelket számláló csoportra zsugorodott. Ez a génállomány (genetikai változatosság) drasztikus elszegényedésével, egy fejlıdési vonalra történı koncentrációjával járt együtt. A növényi világ megújulását követıen páratlan fejlıdési lehetıség kínálkozott, mert a terjeszkedésnek semmiféle konkurencia nem állta útját.
Tambora Toba után Tambora kitörése volt a legnagyobb. 1815-ben történt. Az év nyarán hatalmas esızések voltak, nyomukban áradások keletkeztek. A hımérséklet visszaesett, a mezıgazdasági növények többsége többhetes késéssel ért be. A tél az elızı esztendıkéhez képest igen zord volt. Kárpát-medencében 1816-ban 3 hetet kivéve egyáltalán nem volt nyár.
Tambora Tambora krátere manapság
Dryas A Younger Dryas (YD) korszaka (~ 12800 11600 évvel ezelıtt) az eddig ismert legintenzívebb lehőlés korszaka. A lehőlés kontinentális léptékő volt. Északés Nyugat-Európában volt a legerısebb, de érezhetı volt Délnyugat-Ázsia (Földközi-tenger és a Perzsa-öböl közötti térség) sztyeppes vidékein is.
Dryas A lehőlés mértéke
Dryas YD korszaka tekinthetı (Natufián kultúra, Közép- és Dél- Levant területe) a mezıgazdasági korszak (háziasított növények és állatok termelése) kezdetének. Miért? Ezt az alapján mondhatjuk, hogy a kultiváláshoz (vad vagy házi növények vetése, gondozása és aratása a terület szántásával vagy szántása nélkül) köthetı magleletek száma az YD-idıszak elırehaladtával növekedett (ez tudományosan bizonyított). Kultiválással az ember csupán az aszályosodás miatt egyre csökkenı vad magok mennyiségét akarta pótolni.
Dryas YD: az ember és a növényzet szimbiózisának kezdete. E szimbiózis eredményei: néhány civilizációkat megalapozó/fenntartó kultúra (búza, kukorica, rizs) térhódítása.
XXI század eleje A Föld felszín (pedoszféra, bioszféra, troposzféra) globális léptékő melegedése. Az ember e melegedést észleli és képes is megmagyarázni (kapitalizmus melegedés)! Az ember fél e melegedéstıl. Félti a jelenleg rendelkezésre álló erıforrások elvesztését, a létének alapjait.
XXI század eleje Az antropogén tényezık hatása
Egy kis kitérı: a mai kapitalizmus és erkölcstana Jelenleg az ész diadalának és a kapitalista erkölcs összeomlásának pillanatait éljük! De milyen is ez a kapitalista erkölcs? A haszonelvőség felülír minden erkölcsi normát (törvényes, de nem erkölcsös). A haszon maximalizálása a természeti és a humán erıforrások mérsékelt, megújulást biztosító használata nem ajánlatos. A létünk alapjait meghatározó természeti és társadalmi környezet tisztelete és megbecsülése a profit maximalizálása érdekében napról-napra kisebb.
Az ember okozta katasztrófák egyelıre mikro- mezo, lokális vagy regionális léptékőek. De akár globális léptékővé is válhatnak. XXI század eleje Deepwater Horizon, BP
XXI század eleje Terra mőhold felvétele, Mexikói öböl Ime egy regionális léptékő katasztrófa, ami globális léptékővé alakulhat.
XXI század eleje Eléri-e az olajszennyezés Európát?
A XXI század közepe, vége Az emberiség életét e században nem a regionális klímák megváltozása, hanem a klímaváltozást nagy mértékben elıidézı fosszilis energiahordozók fogyásának üteme/mértéke fogja meghatározni.
A XXI század közepe, vége A fosszilis energiahordozókat más energiahordozókkal kell majd leváltani; ebben az ember innovációs képessége lesz majd a döntı alkalmazkodási tényezı. Emellett a piaci követelményekhez való minél gyorsabb alkalmazkodás lesz majd a sikeresség záloga.
A XXII század Az emberiség azt is tudja, hogy a XXII század és a még távolabbi jövı klímáját a XXI század fosszilis energiahordozóinak használata (mennyiség, mérték) nagy mértékben befolyásolja. Egy kérdés: hat-e majd e felismerés, tudat a mai kapitalizmus logikájához alkalmazkodó ember erkölcsére? E kérdés kapcsán tekintsük át az emberi lélek és az idıjárás viszonyrendszerének történelmi alakulását!
Idıjárás emberíség monumentális, nyílttéri szenthely: hálaadás az Ég isteneinek ókori keleti idıjárás istenek zsidó és keresztény monoteizmus: megörökli az ókori idıjárás isteneket; boszorkányüldözés megfosztják idıjárás hatalmától megfigyelés elırejelzés Biblia megszemélyesített Istenét ember meleg, nedves meleg, száraz meleg hideg, nedves a maihoz képest éghajlat -12-2,5-1 0 1,5 1,8 2,0 Idı [ezer év]
Boszorkányüldözés korszaka A kis jégkorszak szélsıséges idıjárásáért (késıi fagyok, hosszan tartó esızések, váratlan nyári jégesık, ismétlıdı rossz termés, terméskiesés és más ördögi bajok ) a boszorkányok a felelısek. A boszorkányokkal az volt a baj, hogy bőntetteiket titokban követték el, és bőnösségüket nemigen lehetett bizonyítani. Ezért játszott a boszorkányperekben a kínvallatás központi szerepet.
Boszorkányüldözés korszaka a kor képmotívumai A boszorkányüldözés a kis jégkorszak legrosszabb éveiben, az 1600-as évet megelızı és azt követı évtizedekben érte el tetıpontját KözépEurópában.
Boszorkányüldözés korszaka boszorkány égetés 1626 május, Franciaország, Rajnavidék: az emberek ezreit vetették máglyára a boszorkányság vádjával, és nemcsak alsó rétegbeli asszonyokat, hanem városi tanácsnokokat egész családjukkal, polgármestereket és olykor még nemeseket és teológusokat is.
Boszorkányüldözés korszaka A bőnügyi nyilvántartásból a kis jégkorszak végén, illetve a meggyızıbb magyarázatok születésével tőnt el.
Idıjárás elırejelzés korszaka kezdetek (80-as évek), zsebszámítógépek A meteorológia az információs forradalom révén vált egzakt természettudománnyá.
Idıjárás elırejelzés korszaka modellezés mezo- és mikroskálán rendszermodellek (almodellek sokasága, moduláris szerkezet) az ember felismerte az idıjárás elırejelezhetıségével kapcsolatos korlátokat is manapság, az OMSz SGI Altix 3700b szupercomputere
Idıjárás elırejelzés korszaka A számitógépes szimulációk nem jobbak azoknál a premisszáknál (elırebocsátás, feltételezés), amelyek mellett az adatokat (minden adat hibával terhelt!) betáplálják, így az elvárásokat jelenítik meg, nem pedig a jövıt.
Összefoglalás A lehőlés mindig komoly megrázkódtatásokat (a homo fajok kihalása homo sapiens kivételével, a földmővelés kezdetei, agrárcivilizációk bukása, éhínségek, boszorkányüldözések) idézett elı az emberiség történetében. A felmelegedés viszont olykor a kultúra virágzását (neolitikus forradalom, városállamok, ókori kultúrák) eredményezte.
Összefoglalás Ha valamit is tanulhatunk a múltból, akkor az a következı: az emberek a jégkorszak gyermekei voltak a civilizáció azonban a meleg (és nedves) periódus terméke.
Irodalomjegyzék Behringer, W., 2010: A klíma kultúrtörténete. A jégkorszaktól a globális felmelegedésig (Tarnói Judit fordítása). Corvina Kiadó Kft, 343 pp. A mő eredeti címe: Kulturgeschichte des Klimas. Von der Eiszeit bis zur globalen Erwärmung. Verlag C. H. Beck ohg, München, 2007. Harangi, Sz., 2010: Történelemformáló nagy vulkánkitörések. Az emberiség és a vulkának az évszázadokban. História, XXXII évfolyam, 4 szám, 10-20.
Ajánlott irodalom Hetherington, R., and Reid, R.G.B., 2010: The Climate Connection. Climate Change and Modern Human Evolution, Cambridge University Press, 440 pp.