A székelyföldi férfi viseletről A köznapi szóhasználatban székely viseletnek nevezett öltözet egykor általánosan használt volt, tájegységenként és évszakonként mutatott eltéréseket. Bár a népviselet változatos, sokszínű, a férfi viselet valószínűleg egyszerűsége és sajátosságai miatt nem rendelkezik olyan sok változattal, mint a női. Mindennapi (vagy: miesnapi) és ünneplő változatait sem különböztették meg általában, hanem a férfiember újabb harisnyáját, csizmáját, kalapját ünnepek alkalmával vette, tette fel, a megkopottabb, viseltessé vált régebbi ruhadarabokat a hétköznapi munkaalkalmakkor használták. Köztudott a székely harisnya szoros összefüggése a határőrkatonaság intézményével, ugyanis az egyenruha alig különbözött a köznapi viselettől. Illetve az egyenruhán jelentkező megkülönböztető színjelzések átkerültek a népviseletbe is, mint ahogyan megmaradtak a már rég időszerűtlenné vált rendi megkülönböztető sajátosságok is. A viselet változása a jelenkorban: Az egykor köznapi viseletként használt székely ruhát ma leginkább ünnepi viseletként hordjuk. Csak az utóbbi években nagyon átalakult és leegyszerűsödött, részben a megváltozott körülményeknek (megszűnt a kendertermelés, kevés helyen ványolnak ujjasnak, harisnyának való posztót stb.). Mindez azt eredményezte, hogy a korábbi leírásokban, fényképfelvételeken szereplő díszes, ünnepi viselet ma már alig-alig lelhető fel. Az udvarhelyszékiek hajviseletében is tetten érhető az új és régi szembefeszülése. Az öregek Lövétén másfél századdal is csimbókot (elül-hátul nyírták a hajukat, a fülhajat azonban hosszúra meghagyták és csavarintva csimbókba kötötték halántékuknál) viseltek. Korábban a hosszú haj kibontása a férfiaknál is a gyász jele volt. A XVII. században a családossá vált ember meghagyta szakállát, holtáig úgy viselte. Mások bajuszukat hagyták egészen hosszúra nőni. Később a magyaros bajusz a megsirített, pödrött bajuszt jelentette.
Férfi népviseletek térségenként Csikszék: Alcsík Kászonok A férfi viselet kászoni változata sajátos színfoltot képez a székely népviseletben. A harisnya, ami világos, fehér posztóból van, veres zsinórozású, és a cifra minta nagyobb felületű. Hasonló színű, apró mintás (pl. kis hurok) zsinórdísz látható a zseb szélén, illetve a harisnya ellenzőjén ugyanilyen színű a rátét is. A harisnyaszíj csat utáni végét bővebbre engedve viselték a derékon. Az ing fehér kendervászonból volt régebb, amit a lenvászon, illetve a boltból vásárolt gyári gyolcs váltott fel. Elöl csaknem a derékig gombos. A mindennapok viseletében helyet kapott a (veres fekete) kockás vastag, felső ingszerű ruhadarab. Fölötte posztómellényt viseltek, egyszerűbb változata jól záródó, egymáshoz közeli gombokkal. A hűvösebb éghajlatnak tulajdonítható, hogy a bundasapka (kucsma) nem csupán a leghidegebb időszak viselete. Nyaranta hordták a kisebb karimájú posztókalapot szürke, kékesszürke szalaggal, a kalap teteje betűrve. Az ünnepnapok tartozéka a díszesebb mellény és ujjas. Az egykori katonaviselettel összefügg, hogy a Kászonokban kék mellényt is hordtak (festett posztóból), fényes gombokkal, illetve a posztóujjasnak nem csupán a gyapjú természetes (szürke, vöröses), hanem acélkékre festett színváltozata is használatos volt. Felcsík Csíkszentdomokos A csíkszentdomokosi férfiviselet jellegzetessége, hogy a posztóharisnya zsinórozása piros színű, a zsebeknél apróbb mintájú, a harisnya elején, a combokra lenyúlóan nagyobb mintával. A szárak külső részén, a varrásnál ugyancsak poros szegőt használtak, az ellenzőkre pedig ugyanolyan színű vászonrátétet varrtak. Az ünnepi viselethez kemény szárú, fekete bőrcsizma tartozik, ám a mindennapok viseletében ezt a bőrbakancs helyettesíti.
A fehér kendervászon ing anyaga manapság egyszerűbb fehér gyolcs, vagy lenvászon. Elöl ráncolt, csíkonként vasalt mintázat díszíti, az ujjak buggyosak, bőre szabottak, ám a kézelőnél és a visszahajtható gallérnál gombokkal szorítják le. A fekete posztómellényen barna anyagú szegőt használtak díszként, a visszahajtott gallér peremén is, akárcsak a kis oldalzsebeknél. A mellény fekete zsinórral (vitézkötés) díszített, díszgombbal. Télen posztóujjast, illetve báránybőr kucsmát hordanak, nyáron még a mellényt is gombolatlanul, úgymond legényesen. Csikszéki férfi népviseletek (fotók): Csiksomlyó Csikszentdomokos
Kászonfeltiz Kászonújfalú Csikmenaság
Gyergyó vidéke Gyergyó vidéke a férfi népviselet sokszínűségét mutatja. Általános jellemzők: a kemény szárú bőrcsizma fekete színű, a hosszú szárú alsónadrág (csepőgatya) fölött posztóharisnyát hordanak zsinórdísszel, az elöl gombos vászoning csaknem végig gombos, ujjai bőre szabottak, gallérja visszahajtott. Posztó- és vászonmellényt, télen begombolt vagy legényesen gombolatlanul hagyott posztóujjast viseltek. Nyáron szalagos posztó- vagy nemezkalapot, télen báránybőr kucsmát hordtak. Gyergyóalfaluban színesre festett gyapjúposztóból szabták a férfi harisnyát, kékes, ill. szeder színnel, a zsinórozás fekete, ám a zseb széle veres mintás rátéttel készül. A fehér színű ingen nem találunk kivarrt vagy rátétes csipkedíszeket. A fekete posztómellény egyszerű szabású, sem a zseb, sem a gallér szélén nincsen más színű rátét. Gyergyócsomafalván ráncos szárú fekete bőrcsizma, fehér posztóharisnya volt általános, utóbbin kék színű a zsinórdísz. A harisnya ellenzőjén szürke posztórátét található. Az ing nem mutat sajátos eltéréseket a vidék viseletétől, a mellény azonban igen: egyszínű helyett barna alapon zöldes csíkozású anyagból szabták. Az acélkék vagy kékesszürkés mellény belső bélése feltűnő színű: lila. A legények a betűrt tetejű posztókalapon bokrétát hordtak, ezzel jelezve érzelmi elkötelezettségüket, illetve a legény és házasember közötti jegyesség állapotát. Gyergyóremetén a fekete bőrcsizma, fehér posztóharisnya kiegészítője a bőrmellény volt. A harisnya fekete zsinórozású, az ellenzőkön szürke rátéttel, a zsebek széle gazdagon díszített: fekete zsinórdísz, szürke, a szélén veres rátéttel. A szőrével befele fordított juhbőr külső felületét megfesthették, általában sárgás-barnás, ún. bőrszínre, a széleken más színű bőr rátét díszítette, akárcsak a mellényzseb szélét. A bőrruhákra jellemző gombolást alkalmazzák. A szürkés-kékes posztóujjas gombolásához zsinórdíszt (fekete cérnából sodort zsinór, ún. vitézkötéses minta, a posztó szélén gomblyukszerű lyukkal) alkalmaznak.
Gyergyóvidéki férfi népviseletek (fotók) Gyergyóalfalú Gyergyócsomafalva Gyergyóremete
Gyimesközéplok Tekerőpatak
.. Havasalja Havasalja Szentegyháza A kemény szárú bőrcsizma az ünnepi, a vastag bőrből méretre szabott bakancs a mindennapok tartozéka. Harisnyát fehér posztóból varrtak, díszítése fekete fonalból sirített zsinórozás, amit általánosan vitézkötésként emlegetnek. A harisnya zsebeit is apróbb mintás zsinóros rátét díszíti, az ellenzőkre fekete posztóból rátétet varrtak. A korcba húzott harisnyát nadrágszíj tartja a derékon, és a fehér gyolcsinget abba betűrve viselik. A harisnya alatt hosszú szárú vászon-, régebb kendergatyát hordtak. Az ing mellén lerakott mintás betét található, nyakán visszahajtott gallér, ami két gombbal záródik. Az ing ujja bővebbre, kissé buggyosra szabott, a kézelő szűkített. Egyszerű fekete mellényt viselnek, nyáridőben gyári vászonból, télen pedig vastagabb posztóból szabottat. Fekete posztókalap, télen fekete báránybőrsapka egészíti ki a viseletet. Posztóujjast a mellényre vettek, enyhébb időjáráskor kigombolva hordták. Az ujjason is alkalmazták a zsinórdíszeket. Havasalja Oroszhegy Lábbeli - keményszárú csizma, bőrből készült, csináltatott, szegődött - részei: talpa, sarka, szára bőrből készült - kétféle csizmát hordtak a férfiak: - sarkantyús csizma (a sarkára vasat fogattak fel, ami tánc közben zörgött) - sima csizma: - a csizmába kapcát húztak (elhasznált ingből, gatyaszárból készült). Harisnya - vitézkötéses harisnya - gyapjúból készült, házilag szőtték, ványolták, varrták, - a vitézkötést fekete cérnából készítették - részei: - lábszárra erősíthető kengyel (két hosszú pánt), - szár, a két oldalán fekete zsinórral, - a felső részén szíjtartó két díszített gallérral, ellenzőnek hívták Oroszhegyen, (a díszítést vitézkötésnek hívták, fekete cérnából zsinórt kötöttek, azt varrták fel a harisnyára, tulipán, vagy valamilyen virág alakban).
Ing - gyolcsból készült (vásárolták) -r észei: - buggyos ujj - első része melléig gombos, hajtókás (bevarrásos) - hát sima - gallér Mellény - fekete vagy szürke mellény -részei: - elöl posztóból készült, két vagy három zsebbel, végig gombos - háta készülhetett selyemből vagy posztóból - lehet rajta fekete vitézkötéses díszítés Kabát - szürke vagy fekete posztóból készült - részei: - háta - eleje, végig gombos, zsebbel a mellén - gallér - ujján kihajtás három gombbal, rajta fekete zsinórozással Kalap - fekete posztóból készült -részei: - karima - fej - fekete selyemszalag Zsebkendő - gyolcsból készült (lányok varrták ki), körbe csipkét varrtak - a kabát vagy a mellény zsebébe tették balfelől, a csipkés része kilátszott a zsebből
Havasalja férfi népviseletek (fotók) Oroszhegy Szentegyháza
Homoród mente Lövéte Lábbeli: puha szárú, oldalt varrt magyar bőrcsizmát hordtak régebb, manapság inkább kemény szárú, fekete csizmát, illetve hétköznap bakancs (cepők), meg az olcsó bocskor (marha-, vagy disznóbőrből) volt használatos. A gatya csepűvászonból, a fehér színű harisnya vastagabb posztóból készült. Ing: kenderfonalból szőtt, csípőn alul érő ing, nyakánál és kézelőjénél szorosra gombolva, egykor kieresztve hordták. Nyakánál a gallér visszahajtott. A nyak hasítékját vörös fonallal varrták ki körbe. Mellény: fekete juhbőrből készítették a kisbundát (mellényt), az eleje varrással díszített. Vörös és zöld színnel hímezték, akárcsak a gallérnál; a zsebek szélénél és a karöltőnél piros bőrszegéssel. A hátrész sima, díszítetlen. Ezt kiszorította az egyszerű fekete mellény, a lajbi. Kabát: a mellényre télen ujjast vettek fel, ezt a fehér juhbőrből szabott öltözetdarabot ujjas bundaként emlegették. Illetve a posztóujjast hordták, ezt ványolt (szürke) posztóból szabták. Nagy hidegekben régebb bokáig érő, juhbőrből összevarrt kozsókot, illetve szürke, barnás háziposztó zekét vettek fel, melyen nem volt gomb. Fejfedő: kalapjuk nemezből, régebb egyenes, ma kerek tetejű, zöld szalaggal, télen fekete báránybőr sapka, melynek tetejét betűrik. Egyéb: nyakravalónak fekete női fejkendőt viseltek, ezt sima bogra kötötték és az ing hasítékjába betűrték.
Homoródmente férfi népviselet (fotók) Homoródalmás Lövéte (házasember népviselet)
Székelymuzsna
Keresztúrszék Keresztúr fiúszék Lábbeli: kemény szárú, fekete bőrcsizma, az ünnepi alkalmakkor hordott csizma sarkára kis fémpatkót tettek, egyrészt, hogy a sarok ne vásson, másrészt pedig katonásan kopogott a köveken. Hétköznapokon bőrbakancsot viseltek, illetve télidőben használták a nemezcsizmát is. Nyáridőben, általában Szent György napjától (április 24.) Kisasszony napjáig (szeptember 8.), az első hóharmatig a falusi ember mezítláb járt. Harisnya (lábravaló): fehér posztóból szabott feszes harisnya, fekete vitézkötéses zsinórozással, a zsebeknél fekete rátéttel. Alatta kendervászon gagyát viseltek. Ing: egyszerű fehér (kender)vászonból, a nyaknál egy vagy két gombbal, a csuklónál ugyancsak szorosan gombolva; az ünneplő ing ugyancsak szorosan zárult a nyaknál és a csuklónál, ám gallérját csipke díszítette, mellén rakott díszítéssel, ujja bő, buggyos, a csuklónál azonban leszorítják a gombok, és ugyancsak csipkedísz ékesíti. Az inget általában a harisnyába gyűrték, szorították, ám nyáron, mezei munkáknál kiengedték a derekát, és az ujját feltűrték a gazdaember nem vetkőzött derékig meztelenre. Mellény: vékonyabb fekete vászonból szabták a mellényt, apró, sötét színű gombokkal készítették, bal felén kis zsebbel, a polgárosulás eredményeként gyári készítésű selymet használtak a hátán. Télre vastagabb, fekete vagy vöröses, magaszínű (nem festett) posztóból készült a mellény, egyszerű gombokkal vagy pedig zsinórozással, utóbbi esetben más alakú gombot használtak. A zsinórozáshoz kézzel sodorták meg a fonalat, vastagra, amiből díszes mintára hajlítgatták az anyagon, rátétként, a mellényre. Kabát: a vastag posztóból szabott kabátra az ujjasra díszként zsinórt varrtak, a kézelőnél és a zsebfedőnél mindenképpen, illetve hideg teleken juhbőrből készített irhabundát (szőrével befele fordított bőr) viseltek. A posztó vagy eredeti színű volt (vöröses, szürke), vagy sötétebbre festették: feketére. Fejfedő: a férfiember fejfedő nélkül még a kapuján kívül sem ment. Nyáron szalmából font kalapot ünnepnapokon is viseltek. A kalaposok készítette betűretlen tetejű (régebb egyenes tetejű) posztókalapból (nemezkalapból) a fekete színűt kedvelték, fekete vagy (világos)barna szalaggal. A kalap régebb nagy karimájú volt, az utóbbi
évszázadban kisebb a karimája. Télen fekete bárány szőrös bőréből méretre szabott kucsmát, helyi szóhasználatban bundasapkát hordanak, közepén betűrve. Keresztúrszék férfi népviselet (fotó) Csehetfalva
Sóvidék A férfiak jellegzetes viselete a zöld vagy fekete kalap és a harisnya. A fiatalok harisnyáján a zsinórdíszítés kék, az idősebbekén fekete. A legények harisnyát, csizmát, inget, mellényt viseltek. Ha hideg volt, posztóból készült ujjast, szokmányt vettek fel. A lábukra fekete, magyaros szárú csizmát húztak. A csizmán sarkantyút, az ingujjon karmantyút viseltek. A sarkantyú és a karmantyú a sok évszázadon keresztül katonáskodó székelyek katonai felszereléséhez tartozott, a sarkantyú a lovak gyorsabb biztatásához kellett, a karmantyú pedig a karddal vívó férfi csuklóját védte. A karmantyú anyaga vastag színes gyapjúfonalból készült, színkombinációi általában piros fehér zöld rózsaszín kék szürke. Sóvidéki férfi népviseletek (fotók) Alsófalva Felsőfalva
Parajd Udvarhelyszék Udvarhelyszék Kecset Lábbeli: kemény szárú, fekete bőrcsizma, hétköznapokon bőrbakancs, illetve jó időben mezítláb jártak. Harisnya: fehér posztóból, fekete zsinórozással, vitézkötéssel, és elül, az ellenzőknél fekete rátéttel. Ing: visszahajtott gallérú vászoning (kenderből, később lenvászonból is), nyaknál és kézelőnél szorosra gombolva. Ünnepnapokon bő ujjú, ún. buggyos ujjú inget hordtak, régebb vidéken az ing gallérját és a kézelőjét csipkével is díszítették. Mellény: a bundalájbi olyan jellegzetes darabja a férfiviseletnek, ami nagyon kevés helyen maradt meg a vidéken napjainkig. Ebben nyilván szerepe volt a negyvenes évek Gyöngykoszorú-mozgalmának is: a kecsetiek ismertté váltak hetedhét határban, szokásaikkal és viseletükkel együtt. A bőrből szabott mellények ősrégi eredetű
ruhadarabok minden népnél. Kecseten a férfiak viselik: a kiérlelt juhbőr szőrös felét befele fordítva szabják ki a mellényt, a külső, sima bőrfelület mintegy kínálja magát a díszítésre. Elöl piros, zöld fonállal varrják ki, bőr rátéteket alkalmaznak, szegélyét ugyancsak bőr rátéttel díszítik, és a hátrészt is virágmintával (szűcshímzés) töltik ki. Kabát: ujjasnak nevezik a ványolt posztóból szabott kabátot, aminek színe általában a gyapjú természetes színe. Kézelőjénél, a zsebek hajtókájánál, a gallérnál fekete rátéttel díszítették. Vitézkötéses mintát (zsinórozást) alkalmaztak az ujjain, és a gombok is ilyen zsinórozásba gombolódnak (a vidéken a dísz nevéről ma is pipás ujjasnak is nevezik). Fejfedő: nemezkalap, amit vásárokban szereztek be, nem túl széles karimával. A kalapon általában fekete szalagot hordtak, tetejét betűrték Udvarhelyszéki férfi népviseletek (fotók) Kecset Farkaslaka
Korond Kecset Kisfalud