79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 100. a (1) bekezdésének a) pontjában 1 kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következőket rendelem el: (A Vtv. 1. ához) 1. 2 (1) A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad): a) nagyvadfajok: 1. Gímszarvas (Cervus elaphus), 2. Dámszarvas (Cervus dama), 3. Őz (Capreolus capreolus), 4. Muflon (Ovis gmelini musimon), 5. Vaddisznó (Sus scrofa), 6. Szikaszarvas Japán szika (Cervus nippon nippon), 7. Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum), 8. Zerge ( Rupicapra rupicapra), kivéve a R. r. tatrica és balcanica alfajok. b) apróvadfajok: a) hasznos apróvadfajok 1. Mezei nyúl (Lepus europaeus), 2. Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus), 3. Fácán (Phasianus colchicus), 4. Fogoly (Perdix perdix), 5. Vetési lúd (Anser fabalis), 6. Nagylilik (Anser albifrons albifrons), 7. Tőkés réce (Anas platyrhynchos), 8. Csörgő réce (Anas crecca), 9. Kerceréce (Bucephala clangula), 10. Szárcsa (Fulica atra), 11. Erdei szalonka (Scolopax rusticola), 12. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto), 1 Lásd: 41/2008. (IV. 17.) AB határozat 5. 2 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 1.. Hatályos: 2010. II. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 1
13. Örvös galamb (Columba palumbus), b) egyéb apróvadfajok: 1. Házi görény (Mustela putorius), 2. Nyest (Martes foina), 3. Borz (Meles meles), 4. Róka (Vulpes vulpes), 5. Aranysakál (Canis aureus), 6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus), 7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), 8. Mosómedve (Procyon lotor), 9. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix), 10. Szarka (Pica pica), 11. Szajkó (Garrulus glandarius). (2) Közösségi jelentőségű vadászható állatfajok a következők: 1. Fácán (Phasianus colchicus), 2. Fogoly (Perdix perdix), 3. Vetési lúd (Anser fabalis), 4. Nagylilik (Anser albifrons albifrons), 5. Tőkés réce (Anas platyrhynchos), 6. Csörgő réce (Anas crecca), 7. Kerceréce (Bucephala clangula), 8. Szárcsa (Fulica atra), 9. Erdei szalonka (Scolopax rusticola), 10. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto), 11. Örvös galamb (Columba palumbus), 12. Házi görény (Mustela putorius), 13. Zerge (Rupicapra rupicapra), 14. Aranysakál (Canis aureus), 15. Szarka (Pica pica), 16. Szajkó (Garrulus glandarius), 17. Dolmányos varjú (Corvus cornix). 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (A Vtv. 6. ához) 2. 3 (1) 4 A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetén, amelyet a Vtv. 12. (1) bekezdés b) pontja alapján hozott határozat alapján terjesztenek elő, a (3) bekezdésben meghatározott 3 Megállapította: 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 1.. Hatályos: 2006. VI. 8-tól. 4 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 2. (1). Hatályos: 2010. II. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 2
dokumentumokat csak a vadászterület határának megállapítását követően, attól számított 60 napon belül kell a vadászati hatósághoz benyújtani. (2) A vadászatra jogosultak (a továbbiakban: jogosult) hatósági nyilvántartásába társult vadászati jog gyakorlása esetén a földtulajdonosok vadászati közösségét a vadászterület 4. számú melléklet szerinti kódszámának megjelölésével kell bejegyezni. A jogosult székhelyeként a földtulajdonosok vadászati közössége képviselője által megjelölt székhelyet, ennek hiányában a képviselő lakóhelyét kell bejegyezni. (3) 5 A jogosultak hatósági nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: országos hatáskörű vadászati hatóság) által rendszeresített és honlapján közzétett, az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell: a) a Vtv. 12. (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltakról hozott hatályos határozatok példányát; b) a 6. ban meghatározott, a földtulajdonosok vadászati közössége működésére vonatkozó szabályzat két tanúval hitelesített példányát; c) a jogosult által elfogadott, a 44. (1) (2) bekezdésében, valamint a 65. (1) (2) bekezdésében meghatározottakat magába foglaló, a vadászat helyi részletes rendjét tartalmazó szabályzat (a továbbiakban: helyi szabályzat) két tanúval hitelesített példányát; d) a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést; e) a jogosult által a vadászterület meghatározott részére kötött bérvadászati szerződést; f) a vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok névsorát, lakóhelyét és vadászjegyük vagy legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati szerződés esetén a vadászati engedélyük számát. (4) A hatósági nyilvántartásban a (2) (3) bekezdésben foglalt adatokat érintő változást az őt érintő részek vonatkozásában a jogosult, a földtulajdonosi közösséget érintő változást pedig a földtulajdonosok vadászati közössége képviselője köteles a vadászati hatóságnak harminc napon belül írásban bejelenteni. (5) Ha a vadászati jog haszonbérlője vagy a földtulajdonosi közösség képviselője jogi személy, a vadászati hatóságnak a nyilvántartásba vételt megelőzően vizsgálnia kell a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a cégbírósági bejegyzés meglétét. (6) 6 (A Vtv. 8. ához) 3. 7 (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában azokat a település külterületén lévő ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásban zártkertnek minősültek. (2) A vadászati hatóság a földtulajdonos kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas és az ingatlanon a vadászati tevékenység biztonságos feltételei adottak. 5 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 2. (2). Hatályos: 2010. II. 10-től. 6 Hatályon kívül helyezte: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. (2) a). Hatálytalan: 2010. II. 10-től. 7 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 3.. Hatályos: 2010. II. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 3
(3) A Vtv. 8. (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület szemközti határvonalainak távolsága akkor minősül háromezer méter alattinak, ha térképen domborzattól függetlenül mérve a szemközti vonalak távolsága több mint ezer méter hosszan nem éri el a háromezer méter távolságot. (4) A Vtv. 8. (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület határa önálló helyrajzi számú ingatlan határvonala, önálló helyrajzi számú nyomvonalas létesítmény, erdőrészlet vagy erdőtag határ, továbbá közigazgatási határvonal lehet. 4. 8 (A Vtv. 9. ához) (A Vtv. 11. ához) 5. A Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbe adása esetén a nyilvános pályázatot országos szaklapban és napilapban is meg kell hirdetni. (A Vtv. 12. ához) 6. 9 (1) Társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok vadászati közössége a Vtv. 12. ában foglaltak szerinti határozathozatal részletes eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályait a (2) (5) bekezdésben, valamint a 7. (1) (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel saját maga állapítja meg. Amennyiben a földtulajdonosi közösség vadászati jogát maga gyakorolja, a működési szabályzat rendelkezéseinek tartalmaznia kell a földtulajdonosok vadászati lehetőségének meghatározását, továbbá a többlethasználati díj megfizetésének rendjét, feltételeit. A határozathozatal részletes eljárási szabályai, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályai nem lehetnek ellentétesek a Vtv. és e rendelet rendelkezéseivel. A tulajdonosi közösség működési szabályzatának adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) A vadászterülethez tartozó föld tulajdonosa, amennyiben a földtulajdonosi gyűlés összehívása, illetve a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a Polgári Törvénykönyv képviseleti jogra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően kiállított olyan írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat, amelyből megállapítható a tulajdonos neve, tulajdoni hányada, a képviselő személye, a földingatlannal érintett település neve, a külterületi földingatlan helyrajzi száma, valamint annak területe hektárban. E rendelkezést a Magyar Állam földtulajdona esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében eljáró személyre is alkalmazni kell. A meghatalmazás a (3) bekezdés a) g) pontjaiban meghatározott tulajdonjog igazolására vonatkozó dokumentumokkal együtt érvényes. Nem tekinthető érvényesnek az olyan jognyilatkozat, amelyben ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra és azok érvényességét a 9. (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen meghatározni. (3) A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni: a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát; 8 Hatályon kívül helyezte: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. (2) b). Hatálytalan: 2010. II. 10-től. 9 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 4.. Hatályos: 2010. II. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 4
b) az ingatlan széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja esetén a tulajdon bejegyzése alapjául szolgáló okirat eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolatát, melyen a benyújtást a földhivatal igazolta; c) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát; d) a kárpótlási árverés során készült árverési jegyzőkönyvet vagy közjegyző által hitelesített példányát; e) a földhivatal vagy Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által (papíralapú vagy elektronikus adathordozón) kiadott földkönyvet vagy tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv kivonatot; f) a földhivatal vagy a FÖMI által papíralapú vagy elektronikus adathordozón kiadott, a tulajdonosok nevét, tulajdoni hányadát, a termőföldek helyrajzi számait, valamint azok területét hektárban tartalmazó területi összesítőt; g) az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozással számítógépes hálózaton történő adatlekéréssel történő helyszíni adatbemutatást, vagy a tulajdonilap-másolat ügyfélkapun keresztül lekért elektronikus dokumentumának helyszíni bemutatását. (4) A települési önkormányzat jegyzőjére amennyiben a tulajdonosok törvényes képviselőjeként jár el a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (5) A vadászati közösséghez tartozó föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdésben felsorolt igazolások bármelyikével be nem jelentették. 7. (1) 10 Társult vadászati jog gyakorlása esetén a vadászati közösség döntése alapján a közösség nem vadászó földtulajdonos tagjait többlethasználati díj illeti meg, ami a vadászterületen vadászatot gyakorló vadászó tulajdonostársak terhére állapítható meg. A használati viszonyok részletes szabályait a 6. (1) bekezdésében meghatározott működési szabályzatban kell rögzíteni. (2) A vadászati közösség, illetve a képviselője működése során felhasználható közös költség mértékét a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása feltételei között, az éves költségvetésben előzetesen rögzíteni kell. (3) A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti vagy többlethasználati díj részének felhasználásáról a tulajdonosi közösség az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is figyelemmel határozatban rendelkezhet. A vadászati közösség megszűnésekor a tulajdonosoknak dönteniük kell a működésük során közös tulajdonukba került javak teljes körű felhasználásáról, illetve a közösséggel szemben esetlegesen fennálló követelés megosztásáról is. 8. (1) A települési önkormányzat jegyzője jár el a földtulajdonosi gyűlésen törvényes képviselőként azon a Vtv. alapján vadászterületnek minősülő, de nem a Magyar Állam tulajdonát képező földterületek tulajdonosai nevében, akik 11 a) a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, és e képviseletükkel más természetes vagy jogi személyt nem bíztak meg, b) a kialakítandó vadászterületen harminc hektárnál nagyobb földtulajdonnal rendelkeznek, de a határozathozatalon nem jelentek meg, és képviseletükről sem gondoskodtak. (2) Azon földtulajdonosok, akik a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, képviseletük ellátására legalább harminchektáronként egy közös képviselőt bízhatnak meg. 10 A második mondat szövegét megállapította: 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 4.. Hatályos: 2006. VI. 8-tól. 11 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 5. (1). Hatályos: 2010. II. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 5
(3) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében akár tulajdonosként, akár képviselőként csak egy személy, és csak egy vadászterülethez tartozásról tehet jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőként eljáró települési önkormányzat jegyzőjére is. (4) 12 A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakítandó vadászterületen belül, a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterülettel rendelkező bármely tulajdonos kérheti. A döntés során ez a jog a törvényes képviseleti jogában eljáró települési önkormányzat jegyzőjét is megilleti. 9. (1) A Vtv. 12. ában foglaltak szerinti határozatképesség megállapításához a vadászterület tulajdonosi közösségének jegyzőkönyveznie kell, hogy tulajdonosként, továbbá a tulajdonos képviselőjeként a) ki, és településenkénti megoszlásban mekkora területtel vesz részt, b) a kialakítandó vadászterület egészéhez és ezen belül is településenként viszonyítottan e tulajdonosok vagy képviselők milyen arányt képviselnek. (2) 13 A határozathozatal során a települési önkormányzat jegyzőjének szavazati hányadát úgy kell megállapítani, hogy az adott önkormányzat közigazgatási területén belül található, a vadászterület részének minősülő földterületből le kell vonni azokat a földterületeket, amelyek képviseletéről a földtulajdonos személyesen vagy képviselőjén keresztül gondoskodott. (3) 14 A földtulajdonosi közösség képviselőjének és a földtulajdonosi gyűlésen megválasztott tulajdonosi képviselőnek lehetővé kell tennie azt, hogy a vadászterület földtulajdonosai az őket érintő kérdésekben felvilágosítást kapjanak, továbbá az iratokba betekinthessenek. (4) A földtulajdonosok gyűlésén megállapított képviseleti jogosultság vagy tulajdoni arány vitatása esetén a Vtv. 14. (4) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárni. (A Vtv. 13. ához) 10. Bérvadászati szerződés a jogosult által felajánlott meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés megkötése nem érinti a jogosultnak a Vtv. II IV. és VI. fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét. 11. 15 (1) A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetében a vadászati hatóság vizsgálja, hogy a) a kialakításra tervezett vadászterület határa megfelel-e a Vtv. 8. ában meghatározott feltételeknek, b) a vadászterület kialakításával keletkezik-e zárványterület, c) keletkezik-e az érintett vadászterületek között területi átfedés, d) a 2. (3) bekezdésében felsorolt mellékletek megvannak-e, illetve azt, hogy azok a vadászterület kialakítási szabályainak megfelelnek-e. 12 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 5. (2). Hatályos: 2010. II. 10-től. 13 Megállapította: 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 5.. Hatályos: 2006. VI. 8-tól. 14 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 6.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 15 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 7.. Hatályos: 2010. II. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 6
(2) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a) a kialakításra tervezett vadászterület határa nem felel meg a Vtv. 8. ában foglaltaknak, a kérelmet elutasítja, b) a kialakítandó vadászterületek között területi átfedés van, vagy a 16. (1) (2) bekezdése szerinti zárványterület keletkezne, a vadászati hatóság a földtulajdonosi gyűlésen választott képviselők útján felszólítja az érintetteket az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére irányuló egyezség létrehozására, c) az érintettek által megkötött, a földtulajdonosi gyűlésen választott képviselők részéről aláírt, térképvázlattal kiegészített egyezségről szóló megállapodást nem nyújtják be a vadászati hatósághoz, akkor a vadászati hatóság a Vtv. 20. (4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. (1) bekezdés a) pontja szerint jár el, d) a kialakításra kérelmezett vadászterület átfedésben van a jogerős határozattal kialakított vadászterülettel, illetve zárványterület keletkezne, a vadászati hatóság a kérelmezőt határidő megadásával felszólítja az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére. Amennyiben a megadott határidőig a kérelmező a felszólításnak nem tesz eleget, a vadászati hatóság a Vtv. 20. (4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. (1) bekezdésének a) pontja alapján a vadászterületet a jogerősen kialakított vadászterület határához igazodóan alakítja ki. (3) Területi átfedés esetén, ha a kérelmezők között egyezség jött létre, illetve, ha a vadászterületet a Vtv. 27. (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával kell kijelölni, nem kell újabb tulajdonosi gyűlést összehívni, ha a földtulajdonosi gyűlés jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a földtulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított szótöbbség a határmódosítás ellenére fennáll. A vadászati hatóság ennek igazolása esetén dönt a nyilvántartásba vételről, illetve a haszonbérleti szerződés, valamint a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról. A kérelemhez mellékelni kell a tulajdonosi közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának hitelesített példányát. Zárványterület megszüntetésére irányuló eljárás esetén e bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (4) Haszonbérlet esetén a jogosult köteles a haszonbérleti díjat a haszonbérleti szerződésben meghatározott módon és rendben a földtulajdonosok vadászati közössége képviselőjének megfizetni. (5) A képviselő a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével a Vtv. 14. ában meghatározott módon köteles minden alkalommal hirdetményben tájékoztatást közzétenni a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá legkésőbb 15 napon belül a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén hozott határozatokról. (6) A földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője köteles a földtulajdonosok gyűlésének iratait legalább öt évig megőrizni. (A Vtv. 14. ához) 12. (1) A Vtv. 12. ában foglaltakról a kifüggesztett hirdetménnyel összehívott módon a vadászterület tulajdonosi közösségének akkor is határoznia kell, ha egy természetes vagy jogi személy ideértve a Magyar Állam képviseletében eljáró személyt is a vadászterület több mint felének képviseleti jogával rendelkezik. (2) 16 A hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be. A kifüggesztés időtartamát az érintett település jegyzője igazolja. 16 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 8. (1). Hatályos: 2010. II. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 7
(3) 17 A földtulajdonosok gyűlését összehívó földtulajdonosoknak a hirdetményen nyilatkozniuk kell a tulajdonukban lévő, illetve képviselők esetében az általuk képviselt földterületekről településenként a földterület helyrajzi számának és nagyságának megjelölésével. Közös tulajdonban lévő földterület helyrajzi száma a hirdetményen csak egyszer tüntethető fel, a teljes területnagyság feltüntetésével. Azoknak az összehívóknak, akik közös tulajdonban lévő földterület tulajdonosai, nyilatkozniuk kell arról is, hogy többségi tulajdonnal vagy a tulajdonostársak többségének meghatalmazásával rendelkeznek. (4) 18 A hirdetményen fel kell tüntetni, hogy a földtulajdonosi gyűlés összehívóinak helyrajzi szám szerinti összes földtulajdonának területe hogyan aránylik a vadászterület teljes területéhez. (5) 19 A Vtv. 12. a (1) bekezdésének b) pontja esetében a hirdetmény mellékleteként a kialakítandó vadászterület megjelöléseként legalább 1:50 000 méretarányú topográfiai térképet, valamint a vadászterület határvonalának egyedi azonosítására alkalmas leírását is ki kell függeszteni. (6) 20 A Vtv. 12. (1) bekezdés b) pontja esetében a hirdetmény mellékleteként csatolni kell a kialakítandó vadászterületen belül található vadászterület határának megállapításánál figyelembe vehető földterületek helyrajzi számait településenként azok nagyságának megadásával. 13. (1) A Vtv. 14. (6) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes földtulajdonosok tulajdoni hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati jogból a tulajdonosokra eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint megosztani, illetve eltérő megállapodás hiányában évente megfizetni. (2) A megválasztott képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségével való elszámolási kötelezettségét eltérő megállapodás hiányában évente a földtulajdonosi gyűlés elé terjesztett pénzügyi beszámolójával teljesíti. A beszámolót a közösség határozattal fogadja el. (3) 21 Vadászterület megszűnése esetén, illetve ha a földtulajdonosi képviselő megbízatása visszahívásával, vagy lemondásával megszűnik, a képviselő, illetve a megszűnt vadászterület földtulajdonosi közösségének képviselője köteles a birtokában lévő okiratok és egyéb javak, dolgok megőrzéséről gondoskodni mindaddig, amíg az új képviselő, vagy az új földtulajdonosi közösség képviselője azokat át nem veszi. A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja. (4) 22 Az új földtulajdonosi közösség képviselője birtokba kerülése esetén a felelős őrző jogszerűen követelt költségeinek megfizetését követően köteles haladéktalanul átvenni a vadászterület fekvése szerint érintett földterületekre vonatkozó okiratokat, javakat, dolgokat. (A Vtv. 16. ához) 14. A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben azok megfelelnek a műszaki és biztonsági követelményeknek. 17 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 8. (1). Hatályos: 2010. II. 10-től. 18 Beiktatta: 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 7.. Hatályos: 2006. VI. 8-tól. 19 Beiktatta: 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 7.. Hatályos: 2006. VI. 8-tól. 20 Beiktatta: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 8. (2). Hatályos: 2010. II. 10-től. 21 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 9.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 22 Beiktatta: 42/2006. (V. 31.) FVM rendelet 8.. Hatályos: 2006. VI. 8-tól. Jogszabályok 2010.03.30. 8
14/A. 23 (1) Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület jogosultja a felek eltérő megállapodásának hiányában az okszerű gazdálkodás mértékéig az új jogosulttal szemben igényt tarthat a korábban létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések, valamint a vadaskertben, vadasparkban tartott vad ellenértékére. (2) Vadászterület megszűnése esetén, amennyiben az új jogosult a vadászterületen létesített vadaskertet tovább kívánja üzemeltetni, akkor azt az új üzemtervi ciklus megkezdéséig a vadászati hatósághoz a nyilvántartásba történő átvezetés végett be kell jelenteni. Ha az új jogosult a vadaskertet nem kívánja tovább üzemeltetni, akkor a vadgazdálkodási üzemterv benyújtásával egyidejűleg kérelmezi a vadászati hatóságnál a vadaskert létesítési engedély hatályon kívül helyezését. (A Vtv. 17. ához) 15. (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és darabszámát a felek eltérő megállapodásának hiányában a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni. (2) 24 Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a Vtv. 17. ának (6) (7) bekezdéseiben meghatározott átmeneti időszakban a földtulajdonosok kötelesek a vad és élőhelyének védelméről gondoskodni. (3) 25 A (2) bekezdés rendelkezései az irányadók abban az esetben is, ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés a felek közös megegyezésével, vagy a szerződés felmondásával szűnik meg. (A Vtv. 19. ához) 16. (1) Zárványterület a Vtv. 19. ának (2) bekezdésének i) pontja alkalmazásában az a földterület, a) amely önálló vadászterületként történő kialakítása esetén a különleges rendeltetésű vadászterület kivételével kizárólag egy vadászterülettel lenne határos, vagy b) amelyet egy tulajdonosi közösség sem kíván vadászterületének részévé tenni, 26 c) amelyre vonatkozóan a vadászterület határának megállapítására irányuló érvényes földtulajdonosi gyűlést nem tartottak, önállóan vadászterületként nem jelölhető ki. (2) Nem tekinthető zárványterületnek az a földterület, amely egy vadászterülettel és az államhatárral vagy annak védőzónájával határos. (A Vtv. 22 24. aihoz) 17. 27 (1) Vadaskert, vadaspark, vadfarm létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról az országos hatáskörű vadászati hatóság a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti 23 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 10.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 24 Megállapította: 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 3.. Hatályos: 2005. VII. 10-től. 25 Beiktatta: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 11.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 26 Beiktatta: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 12.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 27 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 13.. Hatályos: 2010. II. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 9
döntés meghozatalához a vadaspark, vadaskert, vadfarm fekvése szerint illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri. (2) A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha, b) más nagyvadfajok esetében 500 ha. (3) Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben történhet. Állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is. (4) A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 3.I. számú melléklet állapítja meg. (5) A vadfarm létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörrel rendelkező vadászati hatósághoz címzetten, de a kialakítandó vadfarm fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza: a) a vadfarm létesítésének indokait és célját, b) a létesítendő vadfarm legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány), c) a 3/II. számú melléklet szerinti dokumentumokat. 18. (1) A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és különösen a vadászati célú egységben kitérési, illetve menekülési lehetőségét. (2) 28 Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat a vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, melyek a létesítési engedélyben szerepelnek. 19. 29 (1) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság a létesítési engedélyben meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön Z (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki. (2) Vadfarm rokon fajú állat kereszteződés útján életképes utódok megszületésének elkerülése céljából tartásának helyszínétől térben elkülönülten létesíthető. Az izolációs távolságot az állategészségügyi előírások szerint kell meghatározni. (3) A vadfarm engedélyesének biztosítania kell a tartásra engedélyezett vadfaj megfelelő tartási körülményeit, rendelkeznie kell takarmánytárolóval, egyedi kezelésre alkalmas területtel, ivóvíz ellátással és karanténnal. A vadfarm üzemeltetője köteles a vadászati hatóság által hitelesített állomány-nyilvántartást vezetni, és évente, február utolsó napjával bezárólag az állományváltozásokat a vadászati hatóságnak bejelenteni. (A Vtv. 26. ához) 28 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 14.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 29 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 15.. Hatályos: 2010. II. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 10
20. A vadászati hatóság a vadászterületekről a 4. számú melléklet szerint a vadgazdálkodási egységekre megállapított kódszámok alapján nyilvántartást vezet. (A Vtv. 27. ában) 21. (1) Hatósági vadászat elrendeléséről szóló határozatban a vadászati hatóságnak meg kell határoznia a vadászat feltételeit: a) az elejthető vadfajok körét, b) az elejtés módját, eszközeit, c) a hatósági vadászat rendjét, d) a megbízott személyét vagy a kirendelés szükségességét. (2) Hatósági vadászatra hivatásos vadász, mezőőr, erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet, valamint természetvédelmi és vadászati hatóság tagja bízható meg, illetve rendelhető ki, ha rendelkezik a vadászat gyakorlásához szükséges feltételekkel. A mezei őrszolgálat, a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság tagját a vadászati hatóság megkeresésére kizárólag az érintett munkáltatója rendelheti ki. (3) 30 A hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági vadászat költségeivel csökkentett részét a vadászati hatóság vagy megbízottja utalja a jogosult számlájára. (4) 31 Amennyiben a hatósági vadászaton elejtett vad értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a hatósági vadászat költségét, a jogosult köteles a különbözetet a vadászati hatóság elszámolását követően haladéktalanul megfizetni a vadászati hatóság által meghatározott módon. (A Vtv. 29 30. aihoz) 22. (1) A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók. (2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni. (3) 32 (4) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani. (5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állategészségügyi ellátásáról. (A Vtv. 31. ához) 23. (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni. 30 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 16.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 31 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 16.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 32 Hatályon kívül helyezte: 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 30. (1). Hatálytalan: 2005. VII. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 11
(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét. (A Vtv. 32. ához) 24. (1) A Vtv. 32. ának alkalmazásában a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység során mesterséges vadtenyésztési tevékenység a vad zárttéri tartása és szaporítása. (2) 33 Vadászterületnek nem minősülő területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben engedélyezi. (3) Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból a vadaskertbe telepített, illetve kihelyezett nagyvadat a jogosult köteles jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó módon megjelölni. Az ilyen vad származásáról az átvevőt, illetve a vadászt tájékoztatni kell, és ezt az állatkísérő okmányban is fel kell tüntetni. (4) A vadászatra jogosult vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból vadaskertbe csak a (3) bekezdésben előírtak szerint megjelölt vadat helyezhet ki. (5) 34 25. 35 (A Vtv. 37. ához) (A Vtv. 38. ához) 26. A vadászati hatóság a Vtv. 38. (3) bekezdésének c) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen, ha a jogosult a Vtv. 16 18., a 22 25., a 28 35., 38 39., 69 71. és a 82 83. okban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget. 27. 36 (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is. (2) A fácántyúk kibocsátás esetében vadászható, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is. (3) Fogoly indokolt esetben vadászható azokon a vadászterületeken, ahol kibocsátás történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét. (4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó. 33 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5.. Hatálytalan: 2007. VII. 21-től. 34 Hatályon kívül helyezte: 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5.. Hatálytalan: 2007. VII. 21-től. 35 Hatályon kívül helyezte: 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5.. Hatálytalan: 2007. VII. 21-től. 36 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 17.. Hatályos: 2010. II. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 12
(5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost, szika szarvasbikát egész évben, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni. (6) Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető. 27/A. 37 (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát. (2) A vetési lúd és a nagylilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszántúli területén december 1- jén kezdődik és január 31-ig tart. Vetési lúdból és nagylilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb 4 darab ejthető el. (3) Természetes tőkés-, csörgő-, és kercerécéből, szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb 8 darab ejthető el. Tenyésztett tőkésréce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető. (4) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban beteg megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állategészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki. (A Vtv. 46. ához) 28. (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett személy készíthet. (2) 38 (3) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. (A Vtv. 47. ához) 29. (1) Az éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet. (2) 39 Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási tervet a 7. számú melléklet szerinti adattartalommal minden év február 15. napjáig kell a vadászati hatóságnak megküldeni. (3) 40 37 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 18.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 38 Hatályon kívül helyezte: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. (2) c). Hatálytalan: 2010. II. 10-től. 39 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 19.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 40 Hatályon kívül helyezte: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. (2) d). Hatálytalan: 2010. II. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 13
(4) 41 Az éves vadgazdálkodási terv mezei nyúl és fácán hasznosítására vonatkozó részét a vadászati hatóság a tárgyév szeptember 30-ig hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben a terv elkészítésekor nem ismert változás következett be a mezei nyúl és a fácán hasznosítható állományában vagy az élőhely állapotában, akkor az éves vadgazdálkodási tervet hivatalból módosítja. 30. 42 (1) 43 Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti. (2) 44 Az apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével a nem engedélyezett eltérés ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16. számú melléklet szerinti előírásokat a Vtv. 83. (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (3) Az éves vadgazdálkodási terv készítése jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell venni a nem az adott vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is. Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a trófeás vad korosztályi viszonyait és hasznosítását, valamint a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett a váltóvad mennyiségét, illetve arányát is vizsgálja. 31. (1) A vadgazdálkodási-vadászati képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza. (2) Aki éves vadgazdálkodási tervet készít az első alkalommal köteles benyújtásakor az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti képzettségét igazolni. (A Vtv. 50 51. aihoz) 32. (1) 45 E rendelet alkalmazásában hivatásos vadásznak minősül: a) egy vagy több vadászterület vadgazdálkodását irányító személy; b) a vadállomány őrzési és a vadászterület vadgazdálkodási feladatainak ellátásával megbízott személy, akinek ebben a munkakörben történő foglakoztatása legalább a heti 36 órát eléri; c) a 33. (3) bekezdése alapján foglalkoztatott személy. (2) A hivatásos vadász működési területe a vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász kivételével a több jogosult által történő közös igénybevétel esetén sem haladhatja meg a háromezer hektárt. 33. (1) Hivatásos vadásznak minősül a jogosultnál a 32. (1) (2) bekezdésekben foglaltak szerint vadgazdálkodási szakfeladatokat ellátó személy, aki e rendelet szerint legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik vagy megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, továbbá e minőségében hatósági esküt tett és a vadászati hatóság hivatásos vadászként a nyilvántartásba veszi. (2) 46 Hivatásos vadászként alkalmazható a vadászati hatóság engedélye alapján az a személy is, aki 2002. szeptember 1. napjáig a középfokú szakirányú képesítést megszerezte vagy ugyanezen időpontig igazolta, hogy megszakítás nélküli, legalább ötéves hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezik. 41 Beiktatta: 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 6.. Hatályos: 2005. VII. 10-től. 42 Megállapította: 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 7.. Hatályos: 2005. VII. 10-től. 43 Módosította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. (4). 44 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 20.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 45 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 21.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 46 Módosította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 47. (5). Jogszabályok 2010.03.30. 14
(3) A hivatásos vadászokra előírt feltételek megléte esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, valamint az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek fekvése összefügg. 34. (1) A vadászati hatóság a hatósági esküt tett hivatásos vadászt a 9. számú melléklet I. része szerint veszi nyilvántartásba. A 9. számú melléklet II. része tartalmazza az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: vadászkamara) területi szervezetének a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás mintáját. A hivatásos vadász esküjének szövegét és az esküokmány formáját a 10. számú melléklet tartalmazza. (2) A hivatásos vadász szolgálati igazolványa, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvénye, valamint a szolgálati naplója mintáját a 11. számú melléklet tartalmazza. 47 (3) 48 A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését a megszűnését követő 15 napon belül bejelenteni a működésének helye szerint illetékes vadászati hatóságnak. (4) 49 A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásáról, szolgálati helyéről, továbbá alkalmazásának megszűnéséről az alkalmazást, illetve az alkalmazás megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatni a működésének helye szerinti rendőrhatóságot, valamint a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát. 35. (1) A hivatásos vadász részére a jogosult a (3) (4) bekezdésekben meghatározott egyenruhát és felszerelést biztosít. (2) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során jogosult a vadász hagyományoknak megfelelő egyenruha viselésére. (3) A hivatásos vadász kötelező egyenruhája: ünnepi öltöny, kalap, melynek kihordási ideje legfeljebb harminchat hónap, téli terepruha, nyakkendő, sapka, sál kesztyű, nadrágszíj, melyek kihordási ideje legfeljebb huszonnégy hónap, nyári terepruha, ing, esőkabát, zokni, cipő, bakancs, gumicsizma, melyek kihordási ideje legfeljebb tizenkét hónap. A hivatásos vadász ruházatán szerepel a Hivatásos Vadász feliratú embléma. (4) A hivatásos vadász kötelező szolgálati felszerelése a következő: a vadászterület jellegének megfelelő szolgálati vadászlőfegyver tokkal, golyós lőfegyver esetén céltávcsővel, könnygázszóró palack, vadásztőr, táska, távcső tokkal, kézi lámpa, egyéni sebkötöző csomag, valamint a működési terület térképe. (5) 50 A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 11. számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát és naplót magánál tartani. A szolgálati igazolvány és napló, valamint a jelvény elvesztését a vadászati hatóságnak haladéktalanul köteles bejelenteni. (A Vtv. 53. ához) 36. (1) A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles a szolgálati idő kezdetét és végét, valamint a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket bejegyezni, így különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó megfigyeléseit, szolgálati tevékenységével összefüggésben elejtett vadat és az észlelt vadkárt. A tudomására jutott vadkárt 47 Lásd: 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 31. (3). 48 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 22.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 49 Beiktatta: 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 8. (2). Hatályos: 2005. VII. 10-től. 50 Módosította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. (1) a). Jogszabályok 2010.03.30. 15
köteles a jogosultnak haladéktalanul jelenteni. A hivatásos vadász naponta, szolgálata végén köteles bejegyzéseit aláírásával igazolni. (2) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége során elejtett vadat a vadászati napló és teríték nyilvántartásba is köteles bejegyezni. (3) A szolgálati napló ellenőrzésére a jogosulton kívül a vadászati, valamint a rendőrhatóság jogosult. (4) 51 Erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett, egy vagy több vadászterület vadgazdálkodását irányító hivatásos vadász nem köteles hivatásos vadász szolgálati naplót is vezetni. Az erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett személy hivatásos vadászi feladataival kapcsolatos bejegyzéseit az erdészeti szolgálati naplóban is vezetheti, ekkor mentesül a hivatásos vadász szolgálati napló vezetési kötelezettség alól. Ez esetben a hivatásos vadász szolgálati napló ellenőrzésére jogosultak részére az erdészeti szolgálati naplóba történő betekintési és bejegyzési lehetőséget biztosítani kell. (A Vtv. 54. ához) 37. (1) A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására ha a támadás másként nem hárítható el használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét. (2) Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni. (3) 52 A szolgálati lőfegyver, valamint a könnygáz személy elleni használatáról a hivatásos vadász köteles a rendőrhatóságnak, a vadászati hatóságnak, valamint a jogosultnak haladéktalanul jelentést tenni, valamint a használat körülményeit szolgálati naplójába bejegyezni. (4) 53 A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról a jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével a rendőrhatóságnál feljelentést tenni. 38. (1) A hivatásos vadász feladatának ellátása során az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben az alábbi feltételek betartásával a rendőrségnél rendszeresített könnygázt alkalmazhat. A könnygáz alkalmazását meg kell előzni: a) a cselekmény, magatartás abbahagyására való felhívásnak, b) figyelmeztetésnek, hogy könnygáz alkalmazására kerül sor. (2) Előzetes figyelmeztetés nélkül a könnygáz csak akkor alkalmazható, ha a késedelem a hivatásos vadász életét, testi épségét veszélyeztetné. (3) A könnygáz nem alkalmazható szemmel láthatóan kiskorú, súlyos beteg vagy fogyatékos személlyel, illetve terhes nővel szemben. (4) A könnygázt a lehető legkisebb sérelmet okozó módon kell alkalmazni. Ha alkalmazása a célját elérte, további alkalmazásnak nincs helye. (5) A hivatásos vadász feladatának ellátása során a könnygáz palackot hordtáskában viseli. A könnygáz palackot nyilvános helyen őrizetlenül hagyni vagy idegen személy őrizetére bízni tilos. 51 Beiktatta: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 23.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 52 Módosította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. (1) b). 53 Módosította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. (1) b). Jogszabályok 2010.03.30. 16
39. 54 A hivatásos vadász nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez legalább 357 Magnum kaliberű, ötven méter távolságon legalább 8 KO értékű lövedék kilövésére alkalmas, forgótáras rendszerű szolgálati maroklőfegyvert vagy legalább öt milliméter átmérőjű sörétet használhat. Ezen kívül legalább kilenc mm parabellum kaliberű szolgálati maroklőfegyvert tarthat. 40. (1) A jogosult köteles gondoskodni a hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról, illetve érvényesítéséről, valamint a vadászati felelősségbiztosítás megkötéséről. (2) 55 A szolgálati lőfegyver műszaki-biztonsági vizsgálatáról a hivatásos vadász gondoskodik a jogosult költségére. 41. 56 (1) A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével a) az elejtett, elfogott szarkáért, szajkóért és dolmányos varjúért tíz darab sörétes lőszer, b) az elejtett, elfogott borzért, nyestért, aranysakálért, nyestkutyáért, mosómedvéért tizenöt darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer, c) február 1. július 31. közötti időszakban elejtett, elfogott rókáért huszonöt darab sörétes vagy öt darab golyós lőszer, augusztus 1. január 31. közötti időszakban történt elejtése, elfogása esetén pedig tíz darab sörétes vagy kettő darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer, d) a jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer illeti meg a jogosult költségére. (2) A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg, melyet köteles a vadgazdálkodási jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére megküldeni. 42. 57 (A Vtv. 57. ához) 43. 58 (1) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve a Vtv. 57. ában meghatározott a jogszerűen elejtett nagyvad fajok közül a Gímszarvas, Őz, Dámszarvas, Muflon és Vaddisznó egyedi jelölésére szolgáló azonosító jelet és az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott vadkísérő jegyet (a továbbiakban együtt: vadkísérő jegy) bocsát darabonként 600 forint díj ellenében a vadászatra jogosult részére. A vadkísérő jegy sorszámozott, egyszer használatos zárású, írható felülettel ellátott, az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott adattartalmú műanyag jelölő. A vadkísérő jegyet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. A vadkísérő jegy kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használható fel. A jogosult a kiadott vadkísérő jegyek felhasználásáról a következő vadászévre szóló igényével egyidejűleg köteles tételesen elszámolni. A jogosultnál lévő, fel nem használt vadkísérő jegyek hatályát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve a következő vadászévre meghosszabbíthatja. 54 Megállapította: 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 9.. Hatályos: 2005. VII. 10-től. 55 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 24.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 56 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 25.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 57 Hatályon kívül helyezte: 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5.. Hatálytalan: 2007. VII. 21-től. 58 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 26.. Hatályos: 2010. II. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 17
(2) A vadkísérő jegyet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. A vad elszállítását csak vadkísérő jeggyel történt megjelölését követően szabad megkezdeni. (3) Az élő vad vadászterületről történő befogása és szállítása, illetve a vadaskerti telepítés céljából történő befogás esetén az vadkísérő jegyet annak hatálytalanításával kell felhasználni. Az így használt vadkísérő jegy a szállítás egyéb okmányai mellett a rendeltetés helyéig kíséri a befogott vadat. (4) A vadkísérő jegyért fizetendő díjat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ 10032000 00289782 00000000 számú számla javára, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni. 44. 59 (1) A jogosult a vadkísérő jegy használatának részletes szabályait a helyi szabályzatban köteles megállapítani, és első alkalommal azt az éves vadgazdálkodási terv mellékleteként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervéhez be kell nyújtani. (2) A helyi szabályzat módosítását 30 napon belül a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervéhez meg kell küldeni. (3) Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által rendelkezésére bocsátott vadkísérő jegyet átvenni, a vadászat során magánál tartani, és használni. (4) A vad vagy zsigerelt teste csak a vadkísérő jeggyel együtt szállítható. A vadkísérő jegyen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett vadkísérő jegynek a vad csánkján történő megőrzése a vad egésze vagy zsigerelt teste feldolgozásáig kötelező. 45. (1) 60 A vadászható madárfajok jogszerűen elejtett, befogott egyedeit szállítani és értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba behozni, valamint az ország területén átszállítani úgy szabad, ha a madár legalább egyik szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges mértékben a tollazatot meghagyták. (2) 61 A vadászható madárfajok közül a kerceréce, a csörgőréce, a szárcsa, a balkáni gerle, a szarka, a szajkó, a dolmányos varjú, a vetési lúd, a nagylilik és az erdei szalonka esetében tilos azok élő vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása. Ezen cselekmények az egyéb vadászható madárfajok esetében csak a jogszerűen elejtett, befogott egyedekkel végezhetők. 46. A vadászjeggyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének (zsákmányjegyzékének) mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza. Egyéni vadászat esetén a vadász az elejtett vad birtokba vételét követően köteles az elejtés tényét az egyéni főjegyzékbe haladéktalanul bejegyezni, társas vadászat esetén a bejegyzési kötelezettség a vadászat végén esedékes. (A Vtv. 58. ához) 59 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 27.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 60 Megállapította: 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 2. (1). Hatályos: 2007. VII. 21-től. 61 Megállapította: Magyar Közlöny 2005/100. száma által helyesbített 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 13.. A második mondatot beiktatta: 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 2. (2). Módosítva: 85/2008. (VII. 5.) FVM rendelet 2. (2) b) alapján. Jogszabályok 2010.03.30. 18
47. 62 (1) Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást a 13. számú mellékletben foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt kell naplózni, a vadászat várható befejezésével együtt. A bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendégvagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati, illetve rendkívüli esemény történt akkor a vadászat végén egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni köteles. (2) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a hivatásos vadász szolgálati naplóját, az egyéni, illetve a társas vadászati napló és teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a jogosult az eredeti bejegyzésekkel az utolsó bejegyzést követő legalább 5 évig köteles megőrizni. A vadász, illetve a jogosult 5 napon belül köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják. (A Vtv. 60 63. aihoz) 48. (1) 63 A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély hatályának idejére kell kötni. (2) A vadászjegy, a vadászati engedély, valamint a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének mintáját a 14. számú melléklet tartalmazza. 49. (1) 64 A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a kérelmező lakóhelye szerint illetékes vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve hatályosítja. (2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a vadászati évre kell kiállítani, illetve érvényesíteni. 50. (1) 65 Az állami vadászjegy kiadásának és az egyéni lőjegyzék kiállításának, hatályosításának díja vadászati évenként összesen tízezer forint. (2) 66 A vadászjegy után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj ötven százalékát a megyei vadászkamara az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény szerint havonta, a vadászati hatósággal egyeztetett módon köteles átutalni a 10032000 01031654 00000000 számú Vadgazdálkodási bevételek központi kincstári számla javára. (3) 67 A vadászjegyet kérelmező és az első alkalommal vadászjegyet váltó vadászokról, hivatásos vadászokról a megyei vadászkamara a nyilvántartás változását negyedévenként köteles megküldeni a vadászati hatóságnak. 51. (1) 68 A vadászati engedély után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj minden megkezdett harminc napra tízezer, egy évre százezer forint, amit a költségvetési törvényben foglaltak szerint a 10032000 01031654 00000000 számú Vadgazdálkodási bevételek központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni. A kérelem benyújtásával egy időben igazolni kell az igazgatásiszolgáltatási díj megfizetését. 62 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 28.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 63 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 29.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 64 Megállapította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 30.. Hatályos: 2010. II. 10-től. 65 Módosította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. (2). 66 Módosította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. (3). 67 Módosította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. (4). 68 Módosította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. (5). Jogszabályok 2010.03.30. 19
(2) A fel nem használt vadászati engedély nem váltható vissza. 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (3) A vadászati engedély elvesztése, megsemmisülése esetén a pótlásként kiadott engedély után a teljes igazgatási-szolgáltatási díjat meg kell fizetni. 52. (1) A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a tervezett első vadászat helye szerint illetékes vadászati hatóság állítja ki. (2) 69 A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatának megkezdése előtt a vadászati engedély kérelemben fel nem sorolt vadászterület esetében a jogosult köteles a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát a vadászati hatóságnak benyújtani, valamint a vadászterület kódszámát bejegyezni a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe. (3) 70 A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatát a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával a jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatósághoz. (4) 71 A vadászati engedéllyel rendelkező vadász apróvadra szervezett vadászatát a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával a jogosult védett természeti területen kívül is köteles bejelenteni az illetékes természetvédelmi hatósághoz. (5) 72 Ha a vadászati engedéllyel rendelkező vadász ragadozó madárral folytat vadászatot, a kérelemhez mellékelni kell az illető ország hatósága által a ragadozó madár tartására kiadott engedélyt, továbbá a behozatalára külön jogszabály által kiadott engedélyt. (6) 73 53. Amennyiben a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászati hatóság kérheti a szervező vadásztatási tevékenység folytatására való jogosultsága igazolását. A kérelemhez csatolni kell a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát. (A Vtv. 65. ához) 54. (1) A vadászjegynek vagy a vadászati engedélynek a Vtv. 65. (1) bekezdés a) b) pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét jogerősen megállapító szerv köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati hatóságot. (2) A Vtv. 65. (1) bekezdésében foglaltak szerint a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt visszavonó határozatában a vadászati hatóság köteles rendelkezni a visszavonás időtartamáról is. (3) 74 A vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozatban foglalt kötelezettség határidőben történő teljesítéséről, illetve annak elmaradásáról a vadászkamara területi szervezete értesíti az első fokon eljáró vadászati hatóságot. (A Vtv. 66. ához) 69 Módosította: 7/2010. (II. 2.) FVM rendelet 48. (6). 70 Megállapította: 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 3.. Hatályos: 2007. VII. 21-től. 71 Megállapította: 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 3.. Hatályos: 2007. VII. 21-től. 72 Megállapította: 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 3.. Hatályos: 2007. VII. 21-től. 73 Hatályon kívül helyezte: 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet 5.. Hatálytalan: 2007. VII. 21-től. 74 Beiktatta: 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet 15.. Hatályos: 2005. VII. 10-től. Jogszabályok 2010.03.30. 20