Általános (nem csak agrár) eredmények MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Elmúlt 10 évet vizsgálva: 12 591 millió eurós transzfer érkezett a hazai költségvetésbe, míg Magyarország 4879 millió eurós befizetést teljesített az EU felé. Pozitív egyenleg: 7 712 millió euró. Közvetlen a csatlakozás előtti változások (2003) A 2004-es csatlakozás SPS egyszerűsített farmtámogatás Cross-compliance (kölcsönös megfeleltetés) feltételesség Vidékfejlesztési politika erősödése Moduláció Pénzügyi fegyelem CMO felülvizsgálat Adaptációra a tagállamok 2 évet kaptak 2005-2007 között (EU15) +10 ország = + 1 millió km2, + 100 millió lakosság. 1 főre jutó GDP az EU-15 átlag fele. Strukturális problémák gyógyíthatók-e gazdasági növekedéssel? Az új tagállamokban jelentősebb a mezőgazdaság szerepe. Vélemények a csatlakozással megvalósuló támogatási környezetről 2004-ben nem lettünk teljes jogú tagjaivá a közös agrárpolitikának, hiszen 10 év átmeneti idő alatt érjük el az EU-15 támogatási szintjét. Nem lehet azon csodálkozni, hogy nem kaptak meg az újonnan csatlakozók minden támogatást a belépéssel. Magyarország a rendszerváltás óta nem tett semmit annak érdekében, hogy az agrárszektor felkészülten léphessen az EU-ba. Konkurens mezőgazdaságot kizárólag a nyugat-európai adófizetők pénzéből újraéleszteni vállalhatatlan politikai kockázatot jelentett volna az EU tagállamok számára. Sok ország, de gyenge gazdasági helyzetben, alkuerő nélkül.
A támogatások kérdése Sarokpontok az alkufolyamatban Költségvetési terhek nem növelhetők, sőt!; Magas KAP árak átvétele milyen torzulásokat okozna az új csatlakozóknál; Kínálatellenőrzés (kvóták) mely évek átlagait vegyék figyelembe; Közvetlen támogatások kiterjesztése; Nem KAP alapelem veszteségkompenzáció Segítheti a gazdaságokat, vagy/és növeli a föld árát Infláció gerjesztő hatás Birtokszerkezet más jellemzőkkel bír Más eszközök (strukturális alapok) hatékonyabbak lehetnek Nincs átmeneti időszak bizonyos területeken kaptunk mentességet, de a KAP azonnal alkalmazandó. Mennyiségi keretszámok: némi növekedést lehetővé tesznek, de az 1990 előtti termelési szinteket nem tudtuk elfogadtatni. Területalapú támogatások folyósítására fokozatosan kerül sor és egyszerűsített támogatásként (SAPS) 25%, majd +5 és +10%- os lépések, 100% 2013-ban. Sarokpontok az alkufolyamatban SAPS alkalmazása Nemzeti támogatások: csatlakozás követő négy hónapon belül be kell jelenteni. A tagság 3. évének végéig összhangba kell hozni a közösségi szabályokkal, vagy le kell állítani folyósításukat. Új nemzeti támogatás csak a Bizottság engedélyével vezethető be. További eredmények: ideiglenes mentességet sikerült elérni (2,8%-os tej, Rizlingszilváni név, állatvédelmi előírások) Termőföld vásárlási tilalomra moratórium 7+3 év. Földbérletnél nincs! Egyszerűsített rendszert jelent. 1 hektárra jutó, nemzeti alapon kiszámított átlagos támogatási összegből valamennyi termelő részesülhet. Területpihentetési kötelezettség nincs. Lásd előző órák anyagát! A csatlakozás óta eltelt idő értékelése Amit illik tudni egy gazdásznak Az első évek érthetően kemény adaptációs hatásokkal jártak. Az eltelt 10 év már alkalmas arra, hogy ezeken túllépve is értékeljük a magyar agrárgazdaság helyzetét. Kimagasló a termőterület aránya Magyarországon. Kimagasló a szántóterület aránya. Több mint kétmillió földtulajdonos, ezek 80%-a vidéki térségben él. Közvetlen támogatást igényelt ~ 200 ezer gazda, ők több mint 1,5 millió földtulajdonos földjeit használják.
Mivel indultunk? A csatlakozás utáni első évek tapasztalatai Torz termelési szerkezet, Technológiai fejletlenség, Alacsony termelési színvonal. Kifizető ügynökség sokat késett a közvetlen támogatások utalásában, de 2005 után már nem voltak problémák. Import gyorsabban nőtt mint a kivitel az első két évben, a piacra-jutást jobban ki tudták használni a nagy európai uniós tapasztalattal rendelkező cégek. Betanulási időszak A magyar agrárgazdaság helye EU mezőgazdaságon belül A magyar agrárágazat helye a magyar gazdaságban Mezőgazdaságilag hasznosított terület 2,7%-a. Bruttó kibocsátás 2%-a. Bruttó hozzáadott érték 1,9%-a. Belső és külső kereskedelem 1,8%-a. 2003-2011 között egyes mutatók növekedési üteme meghaladja az EU-27 átlagát, de elmaradnak Lengyelország, vagy a balti államok növekedési ütemétől. A GDP, BHÉ, GO, foglalkoztatás, export részarány 2008-2010 között lassú csökkenés (általános tendencia a válság), majd 2012-2013-ban már meghaladja a 2003-2004-es évek átlagát. ÖSSZESSÉGÉBEN Az agrárágazatok alakulása a csatlakozás után 10 ÉV ALATT ÖSSZESSÉGÉBEN KEDVEZŐEN HATOTT A TAGSÁG A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁG FEJLŐDÉSÉRE: AZ EU AGRÁRPOLITKA NEM KORLÁT, HANEM KERET! A teljes kibocsátás a csatlakozás évében jelentősen megnőtt, utána kisebb kilengéseket nem számítva alapvetően nem változott. 2006-2011 átlagában a növénytermesztés kibocsátása 60%, az állattenyésztésé 34%, a mezőgazdasági szolgáltatásoké és más nem elválasztható tevékenységeké 6%. A termelési szerkezet a tömegtermékek irányába mozdult el oka közvetlen támogatások, intervenció.
Ágazatok aránya és teljesítménye A bruttó kibocsátás 2/3-a a szántóföldi növénytermesztésből, egyharmada a zöldség, gyümölcs és szőlőtermesztésből származik. Abszolút nyertese a csatlakozásnak a növénytermesztés, és azon belül a szántóföldi növénytermesztés, és azon belül a gabona- illetve olajosnövény termesztés. Állattenyésztés: 2004 óta ~4000 állattartó gazdaság eltűnt. Csökkent a tejelő tehén létszám (leszámítva az utóbbi évek kis emelkedését folyamatosan), drasztikusan csökkent a sertésállomány mérete, stagnál a baromfi állomány. Érdekesség: a szm, juh, sertés állomány az Alföldön koncentrálódik. Gabona ágazat Olajnövény Egyedülálló jelenséget produkál a magyar gabonaágazat: fele és kétszeres termés ugyanazon a területen egymást követő években (időjárás, minimum-tillage, öntözéses földművelés hiánya). Intervenció jelentősége. A piaci árnál 10%-kal magasabb intervenciós ár 2004-2006 között a csatlakozás nyertesévé tette az ágazatot. Export: hektikus, baj van a homogén árualappal, fajtán belül is eltérő minőség. Versenytársak előnyben vannak. Hiányoznak a stabil beszállítói kapcsolatok, rossz a szerződéses fegyelem. Repce: A kibocsátás 2008-ig nőtt, 2009-ben visszaesett. Repcemag kivitel jelentősen nőtt, 2007-től indult itthon is a biodízel gyártás. Biodízel gyártásunk 105 ezer tonna körül van. Napraforgó: Növekvő termelés, 536 ezer hektáron. Franciaország mögött a második legnagyobb termelő voltunk. Kertészet A csatlakozás nem hozta meg a várt eredményeket. Az elmúlt években az ágazat helyzete tovább romlott. EU és hazai túlkínálat miatt erős árcsökkenéssel indultunk 2004-ben. 2004-2010 között egyértelmű pozícióvesztés. Az EU a világ legnagyobb zöldség-gyümölcs importőre, ez lehetőséget jelent(ett) számunkra is. Az EU-25-öknek mindössze 1/3-a önellátó. A külkereskedelmi egyenleg pozitív, de a belső fogyasztás egyre növekvő hányadát importból fedezzük. Azonos minőség esetén az importárak alacsonyabbak általában de előfordul, hogy a hazainál drágábban importálunk ennek okai a hiányos hazai árualap, eltérő fajtaválaszték, tetszetősebb csomagolás, stb... TÉSZ: 15% az elvárt 30-40% helyett. Zöldségterületünk 20%-kal zsugorodott 2003-2007 között.
Állattenyésztés Közös agrárpolitika nem preferálja az abrakfogyasztó ágazatokat. A csatlakozást követően megerősödött az import. A növénytermesztési ágazatok erősödésével az állattenyésztési ágazatok szerepe csökkent, az állatállomány tovább zsugorodott. Legdrasztikusabb csökkenés a tejelő tehénállományban (itt kis elmozdulás-növekedés következett be 2011-2012-ben) és a sertésállományban következett be. A termelők veszteségeihez az éleződő piaci versenyen túl a szigorodó tartási körülmények is hozzájárultak. Plusz az állattartás sajátos módon elszakadt a földhasználattól. Kiegészítő jövedelmet biztosító szerepe is eltűnik, ebben nagy szerepe van a bürokratikus hatósági környezetnek is. Ágazati kibocsátás alakulása: 39% baromfi, 31% sertés, 23 szm, 2% juh. Baromfiágazat Sertés 2005 madárinfluenza járvány, 2006 magyarországi hatásait éreztük (25-30%-os veszteség az ágazatban EU 50%-os társfinanszírozást nyújtott a kompenzálásra). 2007: baromfihiány, aztán regeneráció. Baromfitartók között óriási különbségek. Állatjóléti, állategészségügyi szabályozások termeléscsökkentő szerepe. Háztáji baromfitartás szinte megszűnt, kevés számú nagytermelő jellemzi a piacot. Nagy probléma van a feldolgozói háttérrel. 14-18 éve van nehéz helyzetben. Alacsony a koncentráció, elaprózódott az üzemi struktúra, hiányzik a termelői összefogás. 2004-ben 1 millióval csökkent a sertéslétszám. Azóta további mínusz. Élősertésből nettó importőrré váltunk. Kiszámíthatatlan felvásárlási árak. Kiugróan magas takarmányárakhoz alacsony felvásárlási árak kapcsolódnak. A felvásárlási ár 27-30%-ot képvisel a végtermék árából. Tej Vállalkozási szerkezet Folytatódott a csatlakozás előtti csökkenés a kibocsátásban. Országos kvótakihasználásunk 85% körüli (ezen belül a feldolgozói majdnem 90%). Közvetlen támogatás van az ágazatban: termeléshez kötött kiegészítő tejprémium (2004: 2 Ft/kg..., 2006: 8,1 Ft/kg. 2007-től termeléstől elválasztva kerül kifizetésre (max 8,03 Ft/kg) 14000 társas vállalkozás vett fel mg-i tevékenységet is a tevékenységi listájára, 2009-ben közülük 7900 folytatott ténylegesen is ilyet. Egyéni gazdaságok 73%-a 1 hektárnál kisebb területet használ. 50 hektárnál nagyobb területen az egyéni gazdaságok 1% a tevékenykedik csak. Az átlagos terület 3,5 hektár.
Foglalkoztatás Árak alakulása A csatlakozás óta is csökken. 160.000 fő dolgozott 2009-ben hivatalosan az ágazatban (összes foglalkoztatott 3,8 millió fő). (Új Nemzeti Vidékfejlesztési Terv szerint 700.000-re fog növekedni ez mennyire reális vajon?) Feketegazdaság? Előnytelen demográfiai adottságok, korösszetétel. Hosszú távú tendenciaként kimutatható az árak emelkedése. 2007-ig egyértelmű növekedés, 2008-ban és 2009-ben a válság hatására visszaesés, majd 2010-ben regeneráció. 2012-ben rally. Agrártermékek termelői árszintje 2010-ben 16,2%-kal nőtt (növényi termékek 27,1%, állati termékek 1,1%(!)) Az inputok árindexe ez idő alatt 2,2%-kal nőtt. Vállalkozói jövedelmek Az árak alapvetően az EU folyamataival együtt alakultak kis, nyitott gazdaságunk nem képes befolyásolni a közösségi agrárpiacot piacot, alapvetően követő magatartást tanúsít. A kritikus mezőgazdasági ágazatok leépülését gyorsította az integráció. A vállalkozói jövedelem több mint duplájára nőtt a csatlakozás előtti szinthez képest. A jövedelem változása alapvetően függ a támogatásoktól, de természetesen más tényezők is szerepet játszottak. Beruházások Élelmiszeripar A jövedelem növekedést nem kísérte a beruházások növekedése az időszak nagy részében, csak 2009-ben tapasztalható egy kis pozitívum! Jelenléte, fejlettsége alapvetően meghatározza a mezőgazdaság fejlődési pályáját. Az ezredforduló óta a hús- és baromfi-feldolgozás 2/3-ára, sör- édes, malomipar a felére, a cukoripar az 1/5-ére, dohányipar 1/6-ára esett vissza. Növekedés csak a húskészítmény- és üdítőital gyártásban van. Okok: kedvezőtlen piaci helyzet, rendkívül éles verseny, kedvezőtlen szerkezet.
Agrár-külkereskedelem További problémák: megkövetelt minőségi igények és a mezőgazdasági termelői bázis által kínálta lehetőségek közötti megbomlott egyensúly, pénzhiány az élelmiszeriparban, gyenge belföldi vásárlóerő, külföldi élelmiszeripari termékek térnyerése, élelmiszerláncok beszállítói közreműködése. Pozitív egyenleg a külkereskedelemben. De: növekvő importhányad Elsősorban alapanyagok dominálnak a kivitelben és csökken a feldolgozott termék aránya. Agrártámogatások Vidékfejlesztési támogatások Elmúlt 10 évben (ténylegesen 2004-től számolható el): 4299,4 millió euró érkezett, a teljes EU transzfer 34%-a. Nem valósult meg a nemzeti kiegészítés, 8 év átlagában csak 16,1% a top-up arány. (450 milliárd Ft-nyi top-up ragadt be a rendszerbe) Aránya 2006-ban 30%, ez 2010 végéig 35%- ra nőtt.