E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2012 május 30 - i testületi ülésére a 4. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között történt fontosabb eseményekről Előterjesztő: : Kiss Miklós polgármester, Tisztelt Képviselő Testület! Szociális kőrben a következő intézkedések történtek: Foglalkoztatást helyettesítő támogatás: kötelező éves felülvizsgálat után 9 db tovább-folyósítás: Kötelező éves felülvizsgálat után 2 db megszüntetés Munkaviszony létesítése miatt 4 db megszüntetés Rendszeres szociális segély törvényváltozás miatti megszűnése után foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása 4 db: Közgyógyellátás megállapítása: 5 db (megjegyzés: Amennyiben a neveket képviselő meg akarja ismerni zárt ülésen, vagy külön megtekintheti.) Lejárt határidejű határozatok: Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012.(IV.25.) számú határozata: Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a beszámolót a lejárt határidejű határozatokról és a két ülés között történt fontosabb eseményekről elfogadja. Felelős: Kiss Miklós polgármester Határidő: értelem szerint Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2012.(IV.25.) számú határozata: Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2012.évi költségvetés átmeneti viteléről szóló 22/2011.( XII.15.) számú rendelet végrehajtásáról készített beszámolót elfogadja. Felelős: Feikusné Horváth Erzsébet jegyző Határidő: értelem szerint Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2012.(IV.25.) számú határozata:
Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adóbevételek I. félévi alakulásáról szóló tájékoztatót elfogadja. Felelős: Feikusné Horváth Erzsébet jegyző Határidő: értelem szerint Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2012.(IV.25.) számú határozata: Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. évi belső ellenőrzési tapasztalatokról és a javasolt intézkedésekről szóló beszámolót elfogadja, felkéri a jegyzőt az intézkedések előkészítésére. Felelős: Feikusné Horváth Erzsébet jegyző Határidő: 2012. június 27. folyamatban Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2012.(IV.25.) számú határozata: Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Boglári Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda 2012/2013.nevelési-és tanévre vonatkozó beiskolázási tervét jóváhagyja azzal, hogy a pedagógus továbbképzésre központi költségvetésből biztosított normatív, kötött felhasználású támogatáson felüli összeget az intézményvezető az intézmény költségvetéséből biztosítsa. Felelős: Határidő: Türjei Attila igazgató 2012/2013.nevelési-és tanév vége Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 41/2012.(IV.25.) számú határozata: Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nyári szezonra való felkészülésről szóló tájékoztatót elfogadja. Felelős: Határidő: Kiss Miklós polgármester értelem szerint Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 42/2012.(IV.25.) számú határozata: Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Iskola-óvoda nyári karbantartásáról szóló tájékoztatót elfogadja. Felelős: Kiss Miklós polgármester Határidő: értelem szerint Megrendelések folyamatban vannak
Az alábbi levélben értesítenek az iskola vezetői pályázat kiírásáról.
1 Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ordacsehi a HU23-20021 pályázati azonosító számú eljáráshoz amelynek célja családi gazdaságok kialakítása és megerősítése, továbbá az állattenyésztési tevékenység ösztönzése, az állattenyésztés termőföld igényének biztosítása Pályázati azonosító szám: HU23-20021 2 Tartalomjegyzék 1. Pályázati Felhívást kiíró megnevezése és székhelye 2. A megkötendő szerződés típusa 3 A haszonbérleti eljárásban pályázóként résztvevők köre 4. Pályázati azonosítószám 5. Az eljárás tárgyát képző földrészlet(ek) főbb adatai 6. A hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kinyomtatott, megfelelő áttekintést biztosító térképmásolat(ok) 7. A regisztráció helyének, módjának és határidejének meghatározása 8. A regisztrációs díj összegének, a rendelkezésre bocsátás határidejének és módjának meghatározása 9. A pályázat benyújtásának helye, módja és határideje 10. A pályázati biztosíték összegének, rendelkezésre bocsátása határidejének és módjának meghatározása 11. Az ajánlati kötöttség határideje, és az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírások 12. A pályázat érvényességének feltételei 13. Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának módja 14. A minimális ellenszolgáltatás mértéke, amelynél kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető 15. Az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó előírások 16. A pályázati eljárás fordulóinak meghatározása 17. Vegyes rendelkezések 18. A megkötendő szerződés tárgyát képező tulajdoni illetőség meghatározása Pályázati azonosító szám: HU23-20021 3 Haszonbérleti Pályázati Felhívás A pályázat célja: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ( a továbbiakban: NFA) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban NFA tv.) 3. - ban kapott felhatalmazás alapján, az NFA tv. 1. (3) bekezdésében megfogalmazott rendeltetésének megfelelően, a 15. (2), (3) bekezdésében foglalt birtokpolitikai irányelvek figyelembe vételével, a 18. (1a), (2) bekezdései alapján nyilvános, egyfordulós haszonbérleti pályázatot hirdet. A haszonbérleti pályázati eljárás részletes feltételeit a haszonbérleti pályázati kiírás (a továbbiakban: Pályázati Kiírás) tartalmazza.
A Kiírónak jelen pályázati felhívás (a továbbiakban: Pályázati Felhívás) kiadásával az a célja, hogy a versenysemlegesség lehető legteljesebb biztosításával minden pályázónak lehetővé tegye a sikeres pályázatot. A Kiíró kifejezetten rögzíti, hogy a jelen eljárás célja: családi gazdaságok kialakítása és megerősítése, állattenyésztési tevékenység ösztönzése, az állattenyésztés termőföldigényének biztosítása. A haszonbérleti jog időtartama, birtokba lépés időpontja: a Termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 13. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 20 év. A Kiíró felhívja a pályázaton résztvevők figyelmét, hogy a haszonbérleti pályázaton elnyert haszonbérelt földterület(ek) 2012. október 15. napjáig megbízási szerződéssel kerültek hasznosításra. Amennyiben a megbízottnak a megbízási szerződéses jogviszonyból származó igénye merül fel, abban az esetben a Haszonbérlő a megbízottal elszámolni köteles. A birtokba lépés időpontja 2012. október 16. napja. A haszonbérleti szerződés lejáratának dátuma a szerződéskötést követő 20. év október 15. napja. 1. Pályázati Felhívást kiíró megnevezése és székhelye: Nemzeti Földalapkezelő Szervezet cím: 1149 Budapest, Bosnyák tért 5. képviseli: Dr. Sebestyén Róbert elnök e-mail: nfa@nfa.hu Kiíró nevében eljáró szervezet és személy adatai: (külön megbízási szerződés alapján) Dr Turi Attila Egyéni Ügyvéd cím: 7621 Pécs, Teréz u 11-13. telefon: 06-72/511-437 fax: 06-72/511-435 képviseli: Dr Turi Attila email: drturiattila@gmail.com 2. A megkötendő szerződés típusa: Pályázati azonosító szám: HU23-20021 4 Mezőgazdasági Földhaszonbérleti Szerződés 3. A haszonbérleti eljárásban pályázóként résztvevők köre: A Kiíró felhívja a figyelmet arra, hogy a 262/2010. (XI.17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 26. (2) bekezdése alapján az eljárás tárgyát képező földrészlet(ek) haszonbérbe adására irányuló pályázati eljárásban pályázóként: a) az a természetes személy vehet részt, aki: aa) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló, 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendeletben meghatározott szakképesítéssel, illetve végzettséggel rendelkezik; ab) családi gazdálkodó; ac) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy ad) egyéni mezőgazdasági vállalkozó; ae) polgári jogi társaság keretében pályázók A pályázaton a gazdálkodók együttesen is tehetnek ajánlatot (ehhez megfelelő jogi keretek között egymás közötti viszonyukat rögzíteniük kell, a pályázati feltételek teljesítését minden pályázó tekintetében egyenként bírálja el az NFA és a pályázat elnyerése esetén minden
pályázóval külön történik a szerződéskötés). A közös ajánlattételre vonatkozó szabályokat a kiírás 3. számú melléklete tartalmazza; b) olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vehet részt: ba) amelynek a pályázat benyújtását megelőző adóévben a bevétele több mint 50%-ban a Tft. 3. k) pontja szerinti mezőgazdasági tevékenységből származott, bb) amely a pályázat benyújtását megelőzően lezárt adóévvel nem rendelkezik és 2011. június 1. napját megelőzően alapították, valamint vállalja, hogy a vállalkozásából származó bevétele több mint 50 %-ban a Tft. 3. k) pontja szerinti mezőgazdasági tevékenységből fog származni. 4. Pályázati azonosítószám: HU23-20021 5. A pályázati eljárás tárgyát képző földrészlet(ek) főbb adatai: Az eljárás tárgyát képező földrészlet(ek) főbb adatait a Pályázati Felhívás 1. számmal jelölt elválaszthatatlan melléklete tartalmazza. A megnevezett földrészletek összessége egy haszonbérleti azonosítóval ellátott birtoktestet alkot. (Továbbiakban birtoktest.) Pályázni csak a pályázati azonosítóval ellátott földrészletek összességét alkotó birtoktestre lehet, az annak megbontásával tett ajánlat érvénytelen. 6. A hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kinyomtatott, megfelelő áttekintést biztosító térképmásolat(ok): A hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kinyomtatott, megfelelő áttekintést biztosító térképmásolat(ok) a Pályázati Felhívás 2. számú mellékletét képezi(k). Pályázati azonosító szám: HU23-20021 5 7. A regisztráció helyének, módjának és határidejének meghatározása: 7.1. A regisztráció, illetve a Pályázati dokumentáció átvételének helye: NFA Somogy Megyei Területi Iroda Címe:7400 Kaposvár, Dózsa György u 16. Telefonszáma: 06-82/436-049 7.2. A regisztráció módja: A Pályázati Kiírás ellenértékeként (a Rendelet 9. (1) bekezdése alapján) regisztrációs díjat kell fizetni. A Kiíró képviseletében eljáró személy a Pályázati Kiírás a regisztrációs díj megfizetését igazoló, eredeti banki igazolás, valamint az aláírt titoktartási nyilatkozat ellenében adja át. A Pályázati Kiírás munkanapokon 8 óra 00 perc 12 óra 00 perc között vehető át. A regisztrációs díj befizetését igazoló bizonylatnak tartalmazni kell a befizetés jogcímét és a pályázat azonosítószámát. A regisztráció során a pályázó megadhatja azt a bankszámlaszámot, amelyre a pályázati felhívás visszavonása esetén a regisztrációs díj, illetve adott esetében a pályázati biztosíték összegének visszafizetését kéri. Bankszámla szám hiányában a regisztráció során megadott címre (lakóhely, székhely), postai úton történik a visszafizetés. 7.3. A regisztráció határidejének meghatározása: A pályázaton regisztrálni a pályázat beadási határidejét megelőző 15 naptári napig lehetséges. Amennyiben ez a nap munkaszüneti napra esik, a regisztrációra rendelkezésre álló határidő utolsó napja a munkaszüneti napot követő hét első munkanapja. 8. A regisztrációs díj összegének, a rendelkezésre bocsátás határidejének és módjának meghatározása:
8.1 A regisztrációs díj összegének meghatározása: Jelen eljárás esetében (a Rendelet 9. (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével) a regisztrációs díj összege: 40.000 Ft, azaz negyvenezer forint+ ÁFA Amennyiben a pályázó ugyan azon Területi Iroda illetékességébe tartozó haszonbérleti Pályázati Felhívásra regisztrál, úgy abban az esetben az első (bármely pályázati felhívás vonatkozásában történt) regisztráció napjától számított 90 nap időtartamon belül, legfeljebb további három alkalommal kedvezményesen (amely kedvezmény kizárólag az első regisztrációt követően érvényes) 8.000 Ft. + ÁFA ellenében jogosult a regisztrációra. Minden további esetben (azaz az első regisztrációt követő 90. napon túli, valamint az első regisztrációt követő 4. és azon túli regisztráció esetében) a regisztrációs díj összege 40.000 Ft. + AFA. A polgári jogi társaság keretében pályázatot benyújtó magánszemélyek egyenként, önállóan kötelesek megfizetni a regisztrációs díjat a fentiekben foglaltak szerint. 8.2 A regisztrációs díj rendelkezésre bocsátásának módja: Pályázati azonosító szám: HU23-20021 6 A pályázó a regisztrációs díj összegét a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01501535-00000000 számú letéti számlára köteles átutalással megfizetni, az átutalás közleményében a pályázati azonosító számot fel kell tüntetni. A regisztrációs díj- pályázati azonosító száma: HU23-20021 8.3 A regisztrációs díj rendelkezésre bocsátásának határideje: A pályázaton regisztrálni a pályázat beadási határidejét megelőző 15 naptári napig lehetséges. Amennyiben ez a nap munkaszüneti napra esik, a regisztrációra rendelkezésre álló határidő utolsó napja a munkaszüneti napot követő hét első munkanapja. A pályázó a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig módosíthatja, vagy visszavonhatja a pályázatát. Abban az esetben, ha a pályázó visszavonja pályázatát számára a befizetett regisztrációs díj nem jár vissza. 9. A pályázat benyújtásának helye, módja és határideje: 9.1. A pályázat benyújtásának helye: NFA Somogy Megyei Területi Iroda címe: 7400 Kaposvár, Dózsa György u 16. 9.2. A pályázat benyújtásának módja: A pályázó a pályázatát zárt borítékban, négy példányban köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázati azonosítószám feltüntetésével, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani. A négy példányból egy pályázatot minden oldalon eredeti (cég esetén cégszerű, meghatalmazás esetén a meghatalmazott által tett) aláírással ellátva, az eredeti, vagy közjegyző, vagy ügyvéd által hitelesített dokumentumokat csatolva köteles benyújtani a pályázó. Az eredeti pályázati példány fedőlapját az Eredeti megjelöléssel szükséges ellátni. Az Eredeti pályázati példányon túl, egy másolati példányt is minden oldalon eredeti (cég esetén cégszerű, meghatalmazás esetén a meghatalmazott által tett) aláírással ellátva kell benyújtania a pályázónak. A fentiektől való eltérés a pályázat érvénytelenségét vonja maga után. A pályázatokat a fentieken túl, folyamatos oldalszámozással és a pályázó
laponkénti aláírásával ellátva, összetűzve, vagy összefűzve köteles benyújtani a pályázó. A folyamatos oldalszámozás, valamint az összetűzés, vagy az összefűzés hiánya nem teszi érvénytelenné a pályázatot, de az abból eredő vita esetén a Kiíró a pályázat tartalmáért nem vállal felelősséget. A pályázó meghatalmazottja köteles közokirattal vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak terjedelmét. Pályázati azonosító szám: HU23-20021 7 A közzétett Pályázati Felhívás alapján megindult eljárásban a pályázó csak egy pályázatot nyújthat be. 9.3. A pályázat benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja. A Pályázati Felhívást tartalmazó hirdetmény a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén lévő hirdetőtáblán való kifüggesztés napjától számított 45. nap 14 óra 00 perc. 10. A pályázati biztosíték összegének meghatározása: 10.1. A Pályázati Felhívás 1. számú mellékletét képező ingatlan(ok) éves haszonbérleti díjának ezer forintra kerekített tíz százaléka, amely nem lehet kevesebb, mint 10.000 Ft. Pályázati biztosíték= összes kataszteri tiszta jövedelem (AK) x 1.250 Ft. x 0,10 A Rendelet 9. (2) bekezdése alapján, jelen eljárás esetében a pályázati biztosíték összege: 40100 Ft. A polgári jogi társaság keretében pályázatot benyújtó magánszemélyek egyenként, önállóan kötelesek megfizetni a pályázati biztosíték, fentiek alapján számított, a társaság tagjai között létrejött társasági szerződésben meghatározott földrészlet rá eső hányadára összes kataszteri tiszta jövedelemének (AK) megfelelő mértékét. 10.2. A pályázati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határideje legkésőbb a pályázat benyújtásának napja (ld. 9.3). Amennyiben a pályázó a pályázati biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, úgy a pályázó pályázata érvénytelen! A pályázathoz mellékelni kell az arra vonatkozó eredeti banki igazolást, hogy a pályázó a biztosíték összegét a Pályázati Kiírásban előírt módon az NFA rendelkezésére bocsátotta. Az igazolás a pályázat elválaszthatatlan részét kell, hogy képezze. 10.3. A pályázati biztosíték rendelkezésre bocsátásának módja: Pályázó a pályázati biztosíték összegét a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01501535-00000000 számú letéti számlára köteles átutalással megfizetni. Az átutalásról szóló igazolás közleményében a befizetés jogcímét, valamint a pályázati azonosító számot fel kell tüntetni. Pályázati biztosíték pályázati azonosítószám: HU23-20021 10.4. A Kiíró felhívja a figyelmet arra, hogy a Rendelet 9. (4) bekezdése alapján a nyertes pályázó által befizetett biztosíték az ellenszolgáltatásba beszámít vagy a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé fordul át. A pályázó a pályázatában feltüntetheti azt a bankszámlaszámot, amelyre a Rendelet 10. -ban meghatározott feltételek bekövetkezése esetében a biztosíték visszafizetését kéri. Bankszámla szám hiányában a pályázatában megadott címre (lakóhely, székhely), postai úton történik a visszafizetés. Pályázati azonosító szám: HU23-20021 8
A Kiíró felhívja a figyelmet arra, hogy a pályázó nem igényelhet térítést az NFAtól a pályázata elkészítéséért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek a pályázat érvényességétől, illetve eredményességétől függetlenül a pályázót terhelik. A pályázó az NFA felhívására, a megjelölt határidőig köteles a pályázatában foglaltakat igazolni. 11. Az ajánlati kötöttség határideje, és az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírások: 11.1. Az ajánlati kötöttség határideje: A Rendelet 13. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az ajánlati kötöttség a pályázat benyújtási határidejének lejártától számított 90. nap. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. A Kiíró felhívja a figyelmet arra, hogy a pályázó a pályázatában foglaltakhoz kötve van, kivéve, ha az NFA ezen időtartam alatt a nyertes pályázóval szerződést köt, vagy a Pályázati Felhívást visszavonja, vagy a pályázatot eredménytelennek minősíti. 11.2. Az ajánlati kötöttség meghosszabbítása: A Kiíró külön felhívása alapján a pályázó köteles az ajánlati kötöttségének időtartamát meghosszabbítani, úgy, hogy az erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatát az eredeti ajánlati kötöttség időtartama alatt - megküldi a Kiíró részére. Az NFA az ajánlati kötöttség meghosszabbítására - indokolás megadásával - posta, fax, illetve elektronikus levél útján hívja fel az ügyfelet. Amennyiben a pályázó a Kiíró Felhívásának ellenére nem hosszabbítja meg benyújtott pályázatával kapcsolatosan az ajánlati kötöttség időtartamát, - a Kiíró által meghatározottak szerint - úgy a pályázó ajánlata érvénytelennek minősül. 12. A pályázat érvényességének feltételei: 12.1. A pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell a pályázó által: a) vállalt szolgáltatásokat és kötelezettségeket; b) ajánlott ellenszolgáltatást. 12.2. A pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát arról, hogy: a) a Pályázati Felhívásban és Pályázati Kiírásban foglalt feltételeket elfogadja; b) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt; c) tevékenységét nem függesztette fel, vagy nem függesztették fel; d) nincs az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. -ának 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása, helyi adó tartozása; e) hamis adat szolgáltatása miatt nem zárták ki állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi három évnél nem régebben lezárult eljárásból; f) sem a pályázat benyújtásakor, sem a pályázat elnyerése esetén nem esik a Tft. 22. (1), (2) bekezdései és 23. -ban foglalt, a haszonbérelhető területek nagyságára vonatkozó korlátozás alá, továbbá a pályázó 1200 ha-nál nagyobb Pályázati azonosító szám: HU23-20021 9 területet sem a Magyar Államtól, sem mástól nem bérel és nem tulajdonol. A pályázó által különböző jogcímeken használt (saját tulajdon, haszonbérlet, szívességi földhasználat, stb.) földrészletek összeszámításánál figyelembe kell venni az egyenes ági rokonok, valamint különböző gazdasági érdekeltségek földhasználatát, földtulajdonát is; g) a Kiíró által előírt tartalommal a rá vonatkozó gazdálkodási tervet benyújtja;
h) a haszonbérleti díj meghatározott éves mértékét, valamint a haszonbérleti szerződés tervezetben a haszonbérleti díjra vonatkozó rendelkezéseket elfogadja; i) vállalja, hogy a szerződés megkötésétől számított egy éven belül a pályázat tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában minden második hektár termőföld terület után 1 nagyállat egységnek (1NE) megfelelő állatállományt alakít ki és ezt a haszonbérleti szerződés megkötését követő 5 gazdasági évben is megőrzi; j) a pályázó bejelentett lakhelye, székhelye azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérlet tárgyát képező termőföld fekszik, illetve bejelentett lakhelye, székhelye olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező termőföld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. A Kiíró felhívja a pályázók figyelmét, hogy a fenti nyilatkozatokat alátámasztó dokumentumokat, igazolásokat a részletes Pályázati Kiírásban foglaltak szerint kell a pályázatához csatolnia. A fenti feltételek hiánya szerződéskötést kizáró oknak is minősül. 12.3. A Rendelet 14. -a alapján érvénytelen a pályázat, ha: a) nem felel meg a Pályázati Felhívásban és Pályázati Kiírásban foglaltaknak; b) nem tartalmazza a Rendelet 11. (4) és (5) bekezdésében foglaltakat; c) a pályázó a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre; d) a pályázó a pályázatát egy másik pályázathoz kötötte; e) a pályázó a pályázat szerinti szerződés megkötésére jogszabály alapján nem jogosult; f) a közölt tények, adatok, információk részben vagy egészben nem felelnek meg a valóságnak; g) a pályázóval szemben a pályáztatási eljárás alatt az Nfatv. 19. (1) bekezdésében meghatározott eljárás indult vagy döntés született; h) a pályázóval szemben a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításával kapcsolatos jogsértő magatartása miatt a pályázat meghirdetését megelőző két évben jogerős hatósági elmarasztaló, illetve bírságot kiszabó jogerős döntés született; i) az NFA-val szemben 120 napot meghaladó lejárt tartozása van a pályázónak vagy egyenes ági rokonának, illetve élettársának, vagy annak a gazdasági társaságnak, amelyben a pályázó vagy egyenes ági rokona, illetve élettársa többségi befolyással rendelkezik. Pályázati azonosító szám: HU23-20021 10 12.4. Az NFA tv. 19 (3) bekezdésének rendelkezései szerint az NFA a fentieken túli kizárási okokat is meghatározhat a szerződéskötésre vonatkozóan. Ennek megfelelően érvénytelen a pályázat azokban az esetekben is ha: a) a pályázó a Pályázati Felhívás 12. 2. f) pontjában meghatározott területi korlátot a pályázat benyújtásának időpontjában eléri, vagy túllépi, b) a pályázó a Pályázati Felhívás 12. 2. f) pontjában meghatározott területi korlátot a pályázat elnyerése esetén túllépi, c) a pályázó bejelentett lakhelye, székhelye nem azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérlet tárgyát képező termőföld fekszik, illetve akinek bejelentett lakhelye, székhelye nem olyan településen van,
amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező termőföld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; d) a pályázónak 60 napnál régebben lejárt esedékességű helyi adó tartozása van. Az NFA tv. 19. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően: a Rendelet, illetve a Pályázati Kiírás a szerződéskötésre az NFA tv. 19. (1) bekezdésében foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat. Az NFA a Rendelet 14 (2) bekezdése alapján érvénytelennek nyilváníthatja a pályázatot, ha pályázó vagy az érdekkörébe tartozó más személy a Rendelet 12. -ban foglalt titoktartási kötelezettségét megsértette. Az érvénytelen vagy érvénytelennek nyilvánított pályázatot benyújtó pályázó a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt. Erről az érvénytelenség okának megjelölésével az NFA írásban értesíti a pályázót. 13. Az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlásának módja: Termőföld vagy tanya haszonbérbe adása során jelen pályázattal összefüggésben elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog nem gyakorolható. 14. Az ellenszolgáltatás, amelynél kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető: Az ajánlattevő kizárólag 1 250 Ft/AK/év mértékű éves haszonbérleti díjra tehet ajánlatot. Az ajánlattevő az itt rögzített díj mértékét, valamint a Pályázati Kiírás mellékletét képező haszonbérleti szerződés tervezet haszonbérleti díjra vonatkozó rendelkezéseit elfogadja. Jelen haszonbérleti pályázat esetében az ellenszolgáltatás díja 400950 Ft./év. A Kiíró felhívja a figyelmet arra, hogy a pályázó a fentiekben rögzítettől eltérő mértékű díjra nem tehet ajánlatot. Az a pályázat, amelyik a fentiekben rögzítetteknél kedvezőtlenebb ellenszolgáltatás megajánlását tartalmazza, az érvénytelennek minősül. 15. Az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó előírások: Nyertes pályázó a 1. számú mellékletben meghatározott földterület után a haszonbérlet gyakorlásáért éves díjat köteles fizetni, mely mértéke és összege a 14. pontban került megállapításra. Pályázati azonosító szám: HU23-20021 11 A haszonbérbe adott földrészleteknek a megkötésre kerülő szerződésben rögzített térmértékének, művelési ágának, minőségi osztályának változása esetén a haszonbérlet gyakorlásának éves díja a haszonbérlet még hátra lévő időtartamára a közhiteles ingatlannyilvántartásban átvezetett AK értéknek megfelelő adatoknak megfelelően a vonatkozó bejegyzés hatályának jogerőre emelkedésének napjától módosul. A szerződő felek ennek megfelelően a haszonbérleti szerződést módosítani kötelesek. A Kiíró két évenként felülvizsgálja a jelen eljárás alapján aláírásra kerülő szerződésben meghatározott haszonbérleti díjat, és a felülvizsgálat eredményeként, valamint a piaci érték figyelembevételével a haszonbérleti díj összegének megváltozása miatt a szerződés módosítását kezdeményezheti. Ha a szerződés fennállása alatt a díj felülvizsgált összegében a Felek az újólag megállapított haszonbérleti díj Haszonbérlő általi értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tudnak megállapodni, az NFA a haszonbérleti szerződést a gazdasági év végére felmondhatja. A haszonbérlet gyakorlásáért fizetendő éves díj tárgyévre vonatkozik, és külön felhívás nélkül két egyenlő részletben kell megfizetni. A Kiíró a haszonbérlet gyakorlásának éves díjáról a tárgyévben kettő darabszámlát állít ki, amelyet a fizetési határidőket legalább 15 nappal megelőzően megküld a nyertes pályázónak. Nyertes pályázó az esedékes
haszonbérleti díjat átutalással köteles megfizetni. 16. Az eljárás fordulóinak a meghatározása: A Kiíró felhívja a figyelmet arra, hogy a jelen pályázati eljárás vonatkozásában benyújtott pályázatok egy fordulóban kerülnek elbírálásra. 17. Vegyes rendelkezések: 17.1. A Kiíró fenntartja a jogát arra, hogy: a) a jelen Pályázati Felhívást a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt bármikor külön indokolás nélkül visszavonhatja. Az NFA a visszavonásról a Pályázati Felhívás közlésével megegyező helyeken és módon hirdetményt tesz közzé, továbbá a regisztrációs díjat és a pályázati biztosítékot valamennyi pályázó részére visszafizeti (Rendelet 8 (2) bek; 10 (1), (2) bek. a) pont). b) a pályázati eljárást a Rendeletben meghatározott esetekben (Rendelet 19. - ában meghatározottak szerint) eredménytelennek nyilváníthatja. Az NFA a eredménytelenségről szóló döntést követően a Pályázati Felhívás közlésével megegyező helyeken és módon hirdetményt közzéteszi, továbbá a pályázati biztosítékot visszafizeti valamennyi pályázó részére. c) a nyertes pályázó visszalépése esetén vagy a Rendelet 23. (2) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a pályázati eljárás eredménye szerint a soron következő helyezettel szerződést kössön; 17.2. A Kiíró rögzíti, hogy a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek a pályázat eredményességétől függetlenül a pályázót terhelik. A haszonbérlet gyakorlásának éves díján felül a nyertes pályázót terheli a haszonbérlet fennállásának idején valamennyi haszonbérelt földre vonatkozóan, a haszonbérelt földdel összefüggően felmerült költség, közteher, és valamennyi kapcsolódó díj, valamint illeték megfizetése. Pályázati azonosító szám: HU23-20021 12 17.3. A haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell a szerződés tárgyát képező földrészletek rendeltetését, továbbá azt, hogy az védett területnek, vagy vízvédelmi területnek minősül-e. Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező fölrészlet védett területnek minősül, a szerződés elválaszthatatlan részét képezi a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által elkészített, a természeti állapot megőrzését vagy javítását szolgáló előírásokat tartalmazó jegyzék. Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földrészlet vízvédelmi területnek minősül, a szerződésbe kell foglalni a haszonbérlő ezzel összefüggő kötelezettségeit. 17.4. Az NFA felhívja a pályázók figyelmét arra, hogy a szerződéskötést követő egy éven belül, majd azt követően rendszeresen ellenőrzi a pályázó pályázatában, különösen a gazdasági tervében tett vállalásainak teljesítését. A vállalások teljesítésének elmaradása a szerződés azonnali hatályú felbontását vonja maga után. 17.5. A Pályázati Felhívásban valamint a Pályázati Kiírásban, nem szabályozott kérdésekben az alábbi jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni: - a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény; - a termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény; - a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet. 18. A megkötendő szerződés tárgyát képező tulajdoni illetőség meghatározása: A jelen Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében meghatározottak szerint. Kelt: Budapest, 2012. március 28. Mellékletek:
1. számú melléklet: haszonbérleti pályázati eljárás keretében meghirdetett birtoktest adatai 2. számú melléklet: A hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kinyomtatott, megfelelő áttekintést biztosító térképmásolat(ok). HU23 20021 Haszonbérleti pályázat tárgyát képező földrészletek 1.sz. melléklet Település Fekvés HRSZ TH Alr. Művelési ág Terulet (ha) AK Bérleti dij (Ft/AK) AKG N2000 Ordacsehi külterület 011/55 1/1 szántó 0,9938 41,38 51 725 Ordacsehi külterület 069/1 1/1 szántó 6,6347 195,72 244 650 AKG Ordacsehi külterület 069/34 1/1 szántó 2,8359 83,66 104 575 10,4644 320,76 400 950 Éves haszonbérleti díj összege: 320,76 AK x 1.250, Ft/AK/év = 400 950, Ft/év Pályázati biztosíték összege: 400 950, Ft/év, kerekítve 401 000, Ft x 10% = 40 100 AKG: az "x" el jelölt földrészletek agrár környezetgazdálkodási célprogrammal érintettek N2000: az "x" el jelölt földrészletek a Natura 2000 hálózat részét képezik A térképeken a kivett művelési ágú területek nem szerepelnek a terület összesenben. Ft Földrészletek birtoktest HU23-20021 2. sz. melléklete Pályázati felhívás Ordacsehi külterület 011/55 Ordacsehi külterület 069/1 Ordacsehi külterület 069/34 0,9938 6,6347 2,8359 szántó szántó b szántó 011/55 069/1 069/34 HU23-20021 10,4644 ha Birtoktest HU23-20021 Pályázati felhívás 2. sz. melléklete Ez az anyag kihirdetésre került a szokásos módon is.
Az alábbi törvénytervezet véleményezési lehetőségünk meg van. 2012. évi... törvény a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról 1. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása 1. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a következő 23/F. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: Kártalanítási szabályok 23/F. (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat a területrendezési tervvel való összhang biztosítása miatt másként állapítja meg, vagy korlátozza és ebből a tulajdonosnak és haszonélvezőnek (a továbbiakban együtt: kártalanításra jogosult) kára származik, úgy a kártalanításra jogosultat megilleti a (11) bekezdés szerinti kártalanítás. Nem jár kártalanítás a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. (2) E rendelkezések alkalmazásában kártalanításra jogosultnak az minősül, akinek a korlátozást, tilalmat megállapító helyi építési szabályzat hatálybalépésekor az ingatlan a tulajdonában állt, illetve azon haszonélvezeti joggal bírt. (3) A területrendezési tervekből levezethető korlátozás miatt a Magyar Államot terheli a kártalanítási kötelezettség. A Magyar Államot a) a területrendezésért felelős miniszter képviseli, ha a korlátozás az országos vagy a kiemelt térségek területrendezési terveiben elfogadott szabályozásra vezethető vissza; b) külön jogszabályban meghatározott miniszter képviseli, ha a területrendezési tervben elfogadott, ágazati érdekeket érvényesítő korlátozás miatt merül fel kártalanítási igény. E tervi elemek vonatkozásában az ágazati jogszabályban foglalt kártalanítási szabályokat kell irányadónak tekinteni. (4) A megyei önkormányzat kártalanítási felelőssége állapítható meg, ha a korlátozás a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények kijelölésén alapszik. (5) Amennyiben a helyi építési szabályzatban rögzített (1) bekezdés szerinti korlátozás a területrendezési terv előírásainál szigorúbb előírást állapít meg, a kártalanítási kötelezettség a korlátozás elrendelésében játszott felelősséggel összhangban arányosan oszlik meg a Magyar Állam és a települési önkormányzat között. (6) A kártalanítási igény keletkezésének időpontja a területrendezési tervvel összehangolt helyi építési szabályzat hatálybalépésének napja. (7) A kártalanítási igény akkor érvényesíthető, ha a helyi építési szabályzat szerint megállapított területhasználati szabályok és építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül került sor e jogok a területrendezési tervből egyértelműen levezethető megváltoztatására vagy megszüntetésére, és 2
a telekalakítási, valamint az építési engedélykérelmet a telekalakítási és az építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül nyújtották be. (8) Ha a területhasználati szabállyal az ingatlanhoz kapcsolódó építési jogok korlátozására e jogok keletkezését követő 7 év eltelte után került sor, csak akkor jár kártalanítás, ha a használat addig kialakult gyakorlásába való beavatkozás a kialakult használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. (9) Ha a területrendezési tervvel való összhang érdekében a helyi építési szabályzat az ingatlan rendeltetését olyan közérdekű célban állapította meg, amelynek megvalósítása az ingatlan tulajdonosától nem várható, az ingatlan tulajdonosa kérheti az ingatlan, vagy az ingatlan korlátozással érintett részének kisajátítását. A kisajátítást kérő szerv lehet az állam és a települési önkormányzat is. (10) Az (1) bekezdés szerinti kártalanítás mértéke az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet. (11) A (8) bekezdésben meghatározott korlátozási kártalanítás esetében a kártalanítás mértéke az ingatlan valós használaton alapuló és a területrendezési tervekből levezethető korlátozás után kialakuló használaton alapuló forgalmi érték közötti különbözet. (12) A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a szerződő felek között a kérelem benyújtásától számított egy éven belül nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel. (13) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és b) a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja. (14) Kisajátítási kérelem esetén az eljárást a kisajátításról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell lefolytatni. 2. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása 2. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 3. - a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: A 3. és 4. számú mellékletben lehatárolt térségi területfelhasználási egységek és kiemelt térségi övezetek a településrendezési tervek készítése során felhasználható formátumban a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtésének, megőrzésének, nyilvántartásának és hasznosításának feladatát ellátó Dokumentációs Központ honlapján érhetőek el. 3. 3
A Btv. 4/B. a) és g) pontja a helyébe a következő rendelkezés lép: (4/B. A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:) a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 95%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni oly módon, hogy e szabály alkalmazása során az erdőgazdálkodási térség területét az erdőterület övezet (E-1) területével kell azonosítani; g) az egyedileg meghatározott térség a külön jogszabályokban meghatározott ga) beépítésre szánt különleges területek közül a nyersanyag kitermelés (bányászat), nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló területek, hulladékkezelők, -lerakók területei, a különleges beépítésre nem szánt területek közül a nyersanyaglelőhelyek, gb) turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett terület, ezen belül üdülőházas üdülőterület vagy különleges területek közül kemping, szabadidőközpont, strandterület, sportterület, oktatási és kutatási központ, vízi-közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő terület vagy zöldterület vagy erdőterület vagy természetközeli terület vagy különleges beépítésre nem szánt területek közül egészségügyi területek, nagy kiterjedésű sportolási célú területek, állat és növénykertek területei települési területfelhasználási egységbe sorolható; 4. A Btv. 5. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 5. A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközök készítése vagy módosítása során erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület beépítésre szánt területté nem sorolható át és az erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet. 5. A Btv. 6. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 6. (1) A vízpart-rehabilitációs követelményekkel érintett területre készült vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve első felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpartrehabilitációs tervben (a továbbiakban együtt: vízpart-rehabilitációs terv) zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területen a) más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki; aa) az átsorolt zöldterület területe az eredetileg zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt terület 15 %-át nem haladhatja meg, ab) az átsorolást követően a vízpart-rehabiliációs tervben kijelölt közhasználatú parti sétány hossza nem csökkenhet, ac) az átsorolást követően a vízpart-rehabiliációs tervben kijelölt közhasználatú parti sétány legalább 10 m szélessége biztosítandó, ad) az átsorolt zöldterület természetvédelmi oltalom alá nem tartozik, ae) az átsorolást követően megmaradó és az újonnan kijelölt zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt terület összefüggő zöldterületet alkot, af) az újonnan kijelölt zöldterület a helyi települési önkormányzat tulajdonában van; b) nem alakítható ki a vízgazdálkodási terület tómederben települési területfelhasználási egységekkel közvetlenül érintkező vízfelület, medencés kikötő; 4
c) az elhelyezhető vendéglátó épület, pihenést és a testedzést, illetve a terület fenntartásához szükséges építmény megközelítésére szolgáló gépjárműforgalom számára tervezett út, kerékpárút, gyalogút, más jogszabályban meghatározott, kötelezően kialakítandó parkoló, a vízpart-rehabilitációs tervben foglaltakkal összhangban létesíthető; d) a települések újonnan létesített zöldterületén legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhető el vendéglátó épület, a pihenést és a testedzést szolgáló, illetve a terület fenntartásához szükséges építmények, amennyiben az újonnan kijelölt zöldterület önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő átsorolt zöldterület kiváltására jött létre, ez a beépítési kedvezmény az újonnan kijelölt zöldterületen nem érvényesíthető; e) az elhelyezett épületek épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet és az épületben szállásférőhely nem létesíthető, f) az ingatlan tulajdonjogát kizárólag a Magyar Állam és a helyi települési önkormányzat szerezheti meg közfeladat ellátása céljából; g) a c) pontban felsorolt építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább 10 évenkénti megújításával lehet bérbe adni; h) a közcélú használat a létesítmények vagyonvédelme érdekében tett legszükségesebb intézkedések kivételével a közterületi jelleg megőrzése érdekében nem korlátozható. (2) A településrendezési eszközökben a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közterületen a) más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki: aa) az átsorolt zöldterület természetvédelmi oltalom alá nem tartozik, ab) az átsorolt zöldterület helyett újonnan kijelölt zöldterület a helyi települési önkormányzat tulajdonában van; b) az elhelyezett épületek épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet és az épületben szállásférőhely nem létesíthető; c) az ingatlan tulajdonjogát kizárólag a Magyar Állam és a helyi települési önkormányzat szerezheti meg közfeladat ellátása céljából; d) az elhelyezhető építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább 10 évenkénti megújításával lehet bérbe adni; e) a közcélú használat a létesítmények vagyonvédelme érdekében tett legszükségesebb intézkedések kivételével a közterületi jelleg megőrzése érdekében nem korlátozható. (3) A településrendezési eszközökben a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken tervezett zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területen a) más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével akkor jelölhető ki, ha az újonnan zöldterületbe sorolt terület a helyi települési önkormányzat tulajdonában van; b) a települések újonnan létesített zöldterületén legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhető el vendéglátó épület, a pihenést és a testedzést szolgáló, illetve a terület fenntartásához szükséges építmények; c) az elhelyezett épületek épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet, és az épületben szállásférőhely nem létesíthető. (4) A vízpart-rehabilitációs tervben és a településrendezési eszközökben zöldterület települési területfelhasználási egységbe nem sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közkertként, illetve közparkként bejegyzett zöldfelületek fennmaradásáról a településrendezési eszközökben kell gondoskodni. 6. 5
A Btv. 8. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az országos jelentőségű védett természeti területeken a szántó művelési ágú területek nem építhetők be. 7. A Btv. 16/A. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 16/A. (1) A már meglévő, feltöltött zagyterek területét zöldterület, erdőterület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 8. A Btv. 19. (1) bekezdés d) pontjában a partközeli szövegrész helyébe a parti és partközeli szöveg lép. 9. Hatályát veszti a Btv. 18. (2) bekezdése. 3. Záró rendelkezés 10. E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 6
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A szabályozás célja A területrendezési tevékenység általános szabályait a Tftv. határozza meg. A Tftv. a területrendezési döntésekből eredő korlátozásokkal kapcsolatban jelentkező kártalanítási igények rendezésére vonatkozó szabályokat eddig nem tartalmazott. A Tftv. kártalanításra vonatkozó részletszabályokkal történő kiegészítése céljából az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2006. évi L. törvény (2006. május 1-jei hatállyal) két rendelkezéssel egészítette ki a Tftv.-t: - A Tftv. 23. (5) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a jóváhagyott országos és térségi területrendezési tervek kapcsán felmerülő kártalanítások tekintetében a külön jogszabályban előírtak szerinti eljárásban a Magyar Államot a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter képviseli. - A Tftv. 27. (1) bekezdésének q) pontjában pedig felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg a területrendezéssel kapcsolatos kártalanítás szabályait. A Tftv. 27. (1) bekezdésének q) pontját hatályon kívül helyezte a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LVII. törvény. A hatályon kívül helyezés indoka az volt, hogy a Tftv. hivatkozott felhatalmazó rendelkezése kormányrendelet megalkotására irányuló felhatalmazásról rendelkezett. Azonban a területrendezési tervekre visszavezethető kártalanítás szabályozási koncepciójának kidolgozása során nyilvánvalóvá vált, hogy az alapvető szabályokat a kártalanítás jogcímét, mértékét, a kártalanításra jogosultak és kötelezettek körét törvényi szinten kell szabályozni. Ezt a feladatot a Tftv. azóta végrehajtott módosításai nem teljesítették. A Tftv. kártalanításra vonatkozó előírásai közül időközben törlésre került a Tftv. 23. (5) bekezdése is, amelyet az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 74. e) pontja helyezett hatályon kívül (2010. augusztus 28-tól). A Tftv. kártalanításra vonatkozó - 23/E. (1) bekezdését, amely kimondta, hogy a ( ) kiemelt térségek területrendezési terveinek előkészítő fázisát követően a külön jogszabályban meghatározott döntéstől a területrendezési terv elfogadásáig de legfeljebb 2 évig az érintett települések, településrendezési tevékenységük során (beleértve a korábbi tervek módosítását és elfogadását is) a beépítésre szánt területük kiterjedését a hatályos településrendezési eszközeikben rögzítettekhez képest nem növelhetik és a - 23/E. (2) bekezdésében meghatározott helytállási kötelezettséget, amely az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megsértése miatt felmerülő kártalanítási ügyekben a települési önkormányzatot kártalanítási kötelezettségét határozta meg a Tftv. t módosító 2011. évi CXCVIII. törvény 23. -a helyezte hatályon kívül, tekintettel arra, hogy a rendelkezés a területrendezési tervek készítésének egyfázisúvá válása miatt abban az összefüggésben okafogyottá vált. A jogalkotási folyamatok eredményét összegezve: a jelenleg hatályos Tftv. a tulajdonosi korlátozásokkal összefüggésben nem határoz meg kártalanítási szabályokat és e szabályok meghatározására vonatkozó felhatalmazásokat sem. 7
2009-ben az Alkotmánybírósághoz benyújtott a tulajdonhoz való jog védelmét biztosító garanciális szabályok hiányának megállapítását kérő indítványok alapján az Alkotmánybíróság 94/2011. (XI.17.) AB határozatban megállapította, hogy a törvényhozó nem teremtette meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggésben, a tulajdonhoz való jog védelmének garanciáit, nem alkotta meg a kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályait, és felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási kötelezettségének 2012. április 30- ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság döntése rámutatott arra, hogy - az Étv. kártalanítási szabályai arra a helyzetre vonatkoznak, amikor a települési önkormányzat a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv megalkotása során szabadon dönt a terület-felhasználási és építési szabályok megalkotásáról, s e szabályok elfogadásakor azt is módjában áll mérlegelni, hogy a törvényben előírt kártalanítási kötelezettség mellett is vállalni tudja-e a szabályok megváltoztatását, tulajdoni korlátozások előírását, tehát az önkormányzat helytállási kötelezettsége a saját döntésén alapul; - az Étv.-ben a kártalanításra kötelezett az, akinek az érdekében a korlátozás elrendelésre kerül, amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a kötelezett az önkormányzat; - a Balaton-törvény hatálya alá tartozó területen működő települési önkormányzatoknak azonban a döntési szabadsága erősen korlátozott, a Balaton-törvényből és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel érintett területeken a korlátozások jelentős része alapvetően nem helyi közérdeket, hanem szélesebb társadalmi érdeket szolgál, nem a helyi építési szabályzatból és a szabályozási tervből fakad, hanem közvetlenül a Balaton-törvényből, illetve annak felhatalmazása alapján alkotott jogszabályok előírásaiból; - a Balaton törvényből és annak felhatalmazása alapján alkotott jogszabályokban előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggő kártalanítási igények érvényesítésének jogalapjára, módjára, és mértékére vonatkozó részletszabályok hiányoznak. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy Balaton-törvényben előírt korlátozásokon túlmenően más területrendezési tervekből is következik kártalanítási igény. Ezért a Tftv. területrendezésre vonatkozó külön szabályait a kártalanításra vonatkozó általános érvényű szabályokkal szükséges kiegészíteni. Jelen előterjesztés ennek a jogalkotási feladatnak a teljesítését szolgálja. Ez a feladat a Tftv. területrendezésre vonatkozó külön szabályainak kiegészítésével és a kártalanítási esetek számának csökkentése érdekében a Balaton-törvény zöldterületekre vonatkozó előírásának módosításával valósul meg. A szabályozás elemei és elvei Jogcím, jogalap A jogosultat megilleti a kártalanítás, ha a területrendezési tervvel vagy a területrendezési terv felhatalmazása alapján megalkotott jogszabállyal való összhang biztosítása miatt az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg vagy korlátozza, és ebből a kártalanításra jogosultnak kára származik. A területrendezési tervekből következő kártalanítás szabályait nem kell alkalmazni az alábbi esetekben. - Ha területrendezési terv vagy a területrendezési terv felhatalmazása alapján készült terv a terület használatát a terv hatálybalépésekor már érvényes településrendezési döntés figyelembevételével határozta meg. (Ebben az esetben ha a kártalanítás jogalapja más szempontok alapján sem vitatható a települési önkormányzat a kártalanításra kötelezett.) 8