SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM SZERKEZETLAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS ADAPTÁLT KÖZPONTI PROGRAM TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK SZÁMÁRA 2008

Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában, gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusok közreműködésével Jóváhagyási szám: 13327-19/2008. (VIII.1.) 2

I. Általános irányelvek 1. A képzés szabályozásának jogi háttere Az adaptált központi program a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló módosított 1999. évi CXXI. törvény, a gyermekek jogairól szóló 1991. LXIV. törvény (1989. november. 20. a New Yorkban aláírt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény alapján (23. 25. 28. 29. cikk), a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. törvény, az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006.(II. 16.) OGY határozat, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló, többször módosított 1/2006.(II. 17.) OM rendelet, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006.(III. 23.) OM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002.(II. 26.) OM rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 243/2003.(XII. 17.) Kormány rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V. 20.) OM rendelet és a módosító 1/2006.(VI. 29.) OKM rendelet, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005.(III. 1.) OM rendelet, a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet, a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002.(V. 8.) OM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.(V. 21.) SZMM rendelet, Az OKJ 31 521 24 1000 00 számú Szerkezetlakatos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. 3

2. A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: 31 521 24 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Szakképesítések köre: Elágazások Ráépülés Szerkezetlakatos Nincsenek Nincs Hozzárendelt FEOR szám: 7421 Szakképzési évfolyamok száma: 4 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): Ha szervezhető, mikor: van 2 év igény szerint szervezhető a képzési idő felénél (2. évfolyam végén) 3. A képzés szervezésének feltételei A szakképzést végző köteles biztosítani a fogyatékos személy részére az egyéni fejlesztéséhez a gyógypedagógiai támogatást, valamint a szükséges képzési tartalmak elsajátítását biztosító speciális eszközöket, módszereket, programokat, munkaformákat. Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 17. -ában valamint a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 17. -ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. A képzésben részt vevő szaktanárok, szakoktatók speciális pedagógiai felkészültsége szükséges. A tanulók sérülés-specifikumából fakadó speciális képzési igényeinek megfelelően szükséges: a szaktanároknak, a szakoktatóknak a célcsoportnak megfelelő speciális pedagógiai, módszerbeli felkészültséggel rendelkezniük, a tanulók fejlesztéséhez, a pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátásához: szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár egyéb szakirányú képzettséggel rendelkező szakemberek a pedagógiai munkát segítő gyógypedagógiai asszisztens, a tanulásban akadályozottsághoz esetlegesen társuló egyéb problémák ellátása érdekében pszichológus, szociális munkás, szakorvos, jeltolmács (egyéni szükséglet szerint). A szakmai elméleti tantárgyak oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia (saját szaktanárai vagy társ szakirányú képző intézmény szakembereinek bevonásával). 4

Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges: tanterem kisüzemi termelőhely gépészeti szaktanterem szaktanterem mérőszoba tanműhely anyagvizsgálati laboratórium termelő tanműhely A gazdálkodó szervezeteknél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges minimális eszközök és felszerelési jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján, vagy részképzés esetén együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara adott esetben a szakképző iskola bevonásával ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. A tanulásban akadályozott tanulók nevelésének/oktatásának/képzésének alapvető követelménye a fokozott, sokoldalú szemléltetés. Az egyes tantermek, szaktantermek, oktatási célú helyiségek felszerelését ennek megfelelően kell bővíteni demonstrációs eszközökkel. A tanulásban akadályozott tanulók számára az oktatókabinetben van lehetőség kiscsoportos szervezési formában, illetve egyénileg történő foglalkoztatással biztosítani a szakmai elméletigényes gyakorlat jellegű tananyagtartalom feldolgozását, a speciális gyakorlatot (a tanulók gyakorlati felzárkóztatását). A kötelező egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs, valamint a felzárkóztató egyéni illetve kiscsoportos foglalkozásokhoz biztosítani kell foglalkoztató termet megfelelő fejlesztőeszközökkel A szabadon választható szakmai tananyagegységek (tantárgyak) oktatása jellegüknek megfelelő helyszínen történhet, megfelelő feltételekkel. A szabadon választható tananyagegységek (tantárgyak), az egészségügyi és pedagógiai célú (re)habilitációs tanórai foglalkozások esetében a választott tananyagegység (tantárgy) tartalma, illetve a foglalkozás jellege határozza meg a szükséges eszköz- és felszerelés körét. 5

4. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a Gépészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy Iskolai előképzettség: Szakmai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Előírt gyakorlat: - Elérhető kreditek mennyisége: - Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Javasolt, hogy a képzésbe való belépés iskolai rendszerű képzés esetén tanulásban akadályozottak részére egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek meglétével, egyéni elbírálás alapján történjen. A szerkezetlakatos szakma gyakorlása (tanulása) nagyobb fizikai és idegrendszeri megterhelést jelent. A balesetveszélyes körülmények közötti munkavégzés nagy odafigyelést és fokozott munkaegészségi, biztonsági előírásokat igényel, ezért javasolt a pályaalkalmasság megállapítása. A komplex pályaalkalmassági vizsgálaton gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi szempontok alapján véleményezik a tanuló alkalmasságát a képzésbe való belépésre. A képzésből való kizáró ok meghatározása a komplex pálya- és szakmai alkalmassági vizsgálat alapján, egyéni elbírálás szerint indokolt. 6

5. A szakképesítés munkaterülete A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése 7421 Lakatos A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Alkatrészt gyárt, alakít, javít Készít, szerel és bont kötéseket Szerkezetet összeállít Helyszíni szerelést végez Kezeli a dokumentációkat Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése 31 521 03 0000 00 00 Építő- és szállítógép-szerelő 54 525 01 0000 00 00 Építő- és anyagmozgató-gépész technikus 31 582 10 0000 00 00 Épületlakatos 31 521 11 0000 00 00 Hegesztő 6. A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Tanulásban akadályozottak esetében a képzés pedagógiai és szakmai céljai kiegészülnek az egyéni igényeknek megfelelően egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokkal. Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások, szocializációs programok segítik. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb, vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatásra, az eszköztudás, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a munkába állásra előkészítésre, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentésére irányul. 7

7. A szakképesítés követelménymoduljai A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a szakmára, szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat Részt vesz a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában, dokumentálásában Gondoskodik elsősegélynyújtó és tűzoltó eszközökről Jelzi a tüzet, részt vesz az oltásban A munkaterületet a szabályoknak megfelelően alakítja ki Betartja és betartatja a szelektív és veszélyes hulladékgyűjtés szabályait Betartja és betartatja a veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Környezetvédelmi ismeretek A Tűzvédelmi ismeretek A Munkabiztonsági ismeretek A Tűzoltó berendezések, eszközök A Tűzkár bejelentése A Elsősegélynyújtási ismeretek C Munkavégzés szabályai A szint megjelölésével a szakmai készségek: 5 Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata 3 Információforrások kezelése 3 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 5 Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése 5 Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése 4 Elsősegélynyújtás Személyes kompetenciák: Pontosság Önállóság Döntésképesség Felelősségtudat Szabálykövetés 8

Társas kompetenciák: Irányíthatóság Határozottság Irányítási készség Módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Figyelem-összpontosítás Rendszerező képesség Lényegfelismerés (lényeglátás) Körültekintés, elővigyázatosság Tervezési képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat Kiválasztja, ellenőrzi és karbantartja az általános kézi és kisgépes fémalakító műveletekhez használatos gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, védőfelszereléseket Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet-, illetve szerelési tervet készít Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat, előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- és befogóeszközöket, szállító- és emelő-berendezéseket, védőfelszereléseket, személyi védőfelszereléseket Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációt Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat (szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) Kiválasztja az általános, gépészeti célú anyagok és alkatrészek közül a feladatnak megfelelőt Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés, menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés) Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás, harapás, nyírás, lyukasztás) Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás, felülettisztítás, kéziszerszám-élezés stb.) Közreműködik a minőségbiztosítási feladatok megvalósításában 9

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Géprajzi alapfogalmak C Síkmértani szerkesztések D Ábrázolási módok B Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése C Diagramok olvasása, értelmezése, készítése A Szabványok használata A Gyártási utasítások értelmezése A Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási útmutatók használata C Mérési utasítás B Mértékegységek C Ipari anyagok mechanikai tulajdonságai C Ipari anyagok hőtechnikai tulajdonságai C Ipari anyagok villamos tulajdonságai C Ipari anyagok korróziós tulajdonságai C Ipari anyagok technológiai tulajdonságai C Ipari anyagok egyéb jellemzői D Mikroszerkezet és tulajdonságok kapcsolata C Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik C Könnyűfém ötvözetek és tulajdonságaik C Színesfém ötvözetek és tulajdonságaik C Ötvözőanyagok hatása az anyag tulajdonságaira C Szabványos ipari vasötvözetek C Szabványos könnyűfém ötvözetek C Szabványos színesfém ötvözetek B Műszaki mérés eszközeinek ismerete B Hosszméretek mérése és ellenőrzése B Szögek mérése és ellenőrzése B Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése B Előrajzolás C Reszelés, fűrészelés, köszörülés C Élkiképzés B Képlékenyalakítás B Hajlítás B Nyújtás B Egyengetés B Kézi és kisgépes forgácsolás B Minőségbiztosítási alapismeretek A Érintésvédelmi alapismeretek A Szerszámok, kézigépek biztonsági ismeretei A Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai A Anyagmozgatás munkabiztonsági szabályai A Emelő- és szállítógépek üzembiztonsági szabályai B Szabványhasználati ismeretek 10

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 3 Információforrások kezelése 4 Gépészeti rajz olvasása, értelmezése 2 Gépészeti alkatrészrajz készítése 3 Szabadkézi vázlatkészítés 2 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 3 Műszaki táblázatok kezelése 4 Gépipari mérőeszközök használata 5 Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata 5 Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata 3 Egyéb mérőeszközök használata Személyes kompetenciák: Pontosság Önállóság Döntésképesség Felelősségtudat Térlátás Szabálykövetés Kézügyesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erő Társas kompetenciák: Irányíthatóság Határozottság Irányítási készség Módszerkompetenciák: Figyelemmegosztás Következtetési képesség Gyakorlatias feladatértelmezés Áttekintő képesség Figyelem-összpontosítás Rendszerező képesség Lényegfelismerés (lényeglátás) Körültekintés, elővigyázatosság Tervezési képesség Absztrakt gondolkodás 11

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0220-06 Gépészeti kötési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Általános minőségű hegesztett kötést készít bevontelektródás kézi ívhegesztéssel Általános minőségű hegesztett kötést készít gázhegesztéssel Készít, bont, javít, kemény- és lágyforrasztott kötéseket Készít, bont, javít, cserél oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket Készít, bont, javít, cserél nemoldható kötéseket (szegecs, zsugor, ragasztott) Korrózió elleni általános bevonatot készít fémszerkezeten Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: D Ábrázolási módok B Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások B Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése C Ipari anyagok korróziós tulajdonságai C Ipari anyagok technológiai tulajdonságai C Oldható kötések C Nemoldható kötések A A gázhegesztés biztonsági ismeretei A Az ívhegesztés biztonsági ismeretei A Egyéb hegesztőeljárások biztonságtechnikája A A gázhegesztés környezetkárosító hatása A Az ívhegesztés környezetkárosító hatása A A hegesztés befejezésének tűzvédelmi előírásai B Korrózióvédelem A Szabványok használata A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Információforrások kezelése 4 Gépészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Hegesztési varratjelképek értelmezése 5 Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése 5 Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése 5 Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata Személyes kompetenciák: Térlátás Stabil kéztartás Szabálykövető magatartás Társas kompetenciák: Határozottság Irányítási készség Irányíthatóság 12

Módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Áttekintő képesség Figyelem-összpontosítás Lényegfelismerés (lényeglátás) Körültekintés, elővigyázatosság A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0224-06 Magasban végzett szerelések A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Betartja és betartatja a magasban végzett munkák speciális munkabiztonsági és környezetvédelmi előírásait Értelmezi az építészrajzokat, egyszerűbb vázlatokat készít a beépítendő berendezések rögzítésének bemutatása, helyének pontos meghatározása érdekében Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A magasban végzett munkák speciális munkabiztonsági és környezetvédelmi előírásai B Munkavégzés szabályai C Építészrajzi alapfogalmak D Ábrázolási módok C Szabadkézi vázlatkészítés A szint megjelölésével a szakmai készségek: 5 Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata 3 Információforrások kezelése 2 Köznyelvi beszédkészség Személyes kompetenciák: Tériszonymentesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Szabálykövetés Társas kompetenciák: Irányíthatóság Határozottság Irányítási készség Módszerkompetenciák: Figyelem-megosztás Rendszerező képesség Lényegfelismerés (lényeglátás) Körültekintés, elővigyázatosság Tervezési képesség Absztrakt gondolkodás 13

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0233-06 Szerkezetlakatos tevékenységek A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Alapszintű általános anyagvizsgálatokat végez, azonosítja a szerkezeti anyagok főbb típusait Szerel (javít, karbantart) egyszerű statikus vázszerkezeteket Szerel, javít, karbantart acélszerkezetű szekrénytartókat (teleszkópos elemeket, egyéb főtartókat) Egyszerű és általános szilárdsági számításokat végez segédletek használatával Darabolást végez (kézi, gépi eszközökkel, lángvágással) Összeállítja a leszabott anyagot, hegesztéssel szakaszosan rögzíti A vállalati minőségirányítási rendszerből a ráháruló feladatokat ellátja Általános minőségű hegesztett kötést készít gázhegesztéssel, bevontelektródás kézi ívhegesztéssel, fogyóelektródás védőgázas (MÍG/MAG) ívhegesztéssel, argonvédőgázas, volfrámelektródás ívhegesztéssel Az esetleg szükséges roncsolásmentes anyagvizsgálatot elvégzi A hegesztési hibákat kijavítja Összeállított munkadarab terv szerinti ellenőrzését végzi Elvégzi a szükséges hőkezelést Elvégzi a próbaszerelést (szükség esetén) Elkészíti a durva felületkezelést Előírásnak megfelelően elvégzi a végleges felületkezelést Szakmailag szemrevételezi a helyszínt Fogadja a kiszállított anyagokat, eszközöket és raktározza A terv szerinti tényleges méreteket ellenőrzi Esetleges javításokat, felületkezelést pótolja Elvégzi a szerelést (előszerelés, végszerelés magasban is) A megmaradt anyagokat leadja Esetleg szükséges garanciális munkákat elvégzi Felelősen kezeli az anyagok műbizonylatait Jelenléti ívet vezet Vezeti a munkalapokat Adatokat szolgáltat a megvalósulási dokumentációhoz Lemezt vág, darabol Lemezt egyenget Lemezt hajlít Lemezt peremez Lemezt lyukaszt Lemezt domborít Pont- és vonalhegesztést végez Speciális lemezkötéseket készít Lemezszerkezeteket összeállít, szerel Lemezlakatos kézigépeket kezel Lemezlakatos kisgépeket kezel Lemezlakatos nagygépeket kezel Lemezszerkezeteket felszerel, rögzít 14

Az elkészült munkadarabot védőcsomagolással látja el Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Mértékegységek C Általános fizikai jellemzők kiszámítása C Egyszerűbb szilárdsági méretezési eljárások C Geometriai méretek kiszámítása C Gyártási és szerelési technológiai alapadatok kiszámítása C Működési jellemzők kiszámítása C Géprajzi alapfogalmak B Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások B Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése A Szabványok használata A Gyártási utasítások értelmezése C Terítékszámítási ismeretek C Ábrázoló geometriai ismeretek C Kiterítések szerkesztésének ismerete C Hőkezelési utasítás C Mérési utasítás D Anyagvizsgálatok ismerete C Roncsolásmentes anyagvizsgálat C Ipari vasötvözetek hőkezelése C Színesfémek és ötvözeteik hőkezelése C Könnyűfémek és ötvözeteik hőkezelése C Hőkezelés C Korróziós tulajdonságok B Korrózióvédelem B Műszaki mérés eszközeinek ismerete B Hosszméretek mérése és ellenőrzése B Szögek mérése és ellenőrzése B Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése B Előrajzolás B Kézi és kisgépes forgácsolás B Oldható kötések B Nemoldható kötések B Lemezalakítógép ismeret A Érintésvédelmi alapismeretek A Szerszámok, kézigépek biztonsági ismeretei A Hegesztés biztonsági ismeretei A Lángvágás biztonsági ismeretei A Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai A Anyagmozgatás munkabiztonsági szabályai A Emelő- és szállítógépek üzembiztonsági szabályai A Hegesztés befejezésének tűzvédelmi előírásai C Csomagolóanyag ismerete C Csomagolástechnikai ismeretek 15

B C C C C C C C A magasban végzett munkák speciális munkabiztonsági és környezetvédelmi előírásai Minőségirányítási ismeretek Dokumentációs ismeretek Felületkezelés Garanciális ismeretek Munkajogi ismeretek Munkaviszony létesítése, módosítása, megszüntetése Munkavégzés szabályai A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Köznyelvi beszédkészség 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Információforrások kezelése 3 Elemi számolási készség 3 Mennyiségérzék 3 Szerelési családfa értelmezése 3 Kötések jelképeinek értelmezése 5 Szerelő kéziszerszámok és kisgépek használata 5 Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése 5 Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése 5 Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata 4 Lángvágás 4 Hegesztési biztonsági ismeretek 5 Hőkezelési biztonsági ismeretek 4 Varratképzés vízszintes helyzetekben 3 Varratképzés függőleges és fej feletti helyzetben Személyes kompetenciák: Szabálykövetés Térlátás Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Tériszonymentesség Kézügyesség Szakmai igényesség Szervezőkészség Társas kompetenciák: Irányíthatóság Határozottság Irányítási készség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Logikus gondolkodás Tervezési képesség 16

Pontosság Önállóság Döntésképesség Felelősségtudat 17

A 31 521 24 1000 00 00 azonosító számú, Szerkezetlakatos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) 0220-06 Gépészeti kötési feladatok 0224-06 Magasban végzett szerelések 0233-06 Szerkezetlakatos tevékenységek 18

8. A képzés szerkezete A 31 521 24 1000 00 00 azonosító számú, Szerkezetlakatos megnevezésű szakképesítés időterve Megjegyzés: A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni új tananyagegységekkel, és/vagy az adaptált központi programban szereplő kötelező tananyagegységek időkeretének a növelésével. Kötelezően tervezett közismereti tartalmak az Osztályfőnöki óra (évi 36 óra) valamint a Testnevelés és sport (évi 72 óra) Új tananyagegységként javasolt közismereti, szakmai és a fejlesztést szolgáló tananyagegységek (tantárgyak): a. Anyanyelv/Kommunikáció b. Matematika/Szakmai számítások c. Egészséges életmódra nevelés d. Társadalmi és életviteli ismeretek e. Számítástechnikai alapismeretek 19

f. Idegennyelv/Szakmai idegen nyelv További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók. Az időterv az egyes évfolyamokon 36 hétre átlag heti 35 órával tervezett, az utolsó évfolyamon 32 hétre átlag 35 órával tervezett. Az időtervben jelzett óraszámok kiegészülnek: a. az utolsó szakképzési évfolyam kivételével a szakképzési évfolyamon a kötelező összefüggő nyári gyakorlat óraszámaival, melynek javasolt időtartama maximum 90 óra (heti 5x6=30 óra időkerettel számolva), b. a kötelező egészségügyi és pedagógiai (re)habilitációs óraszámokkal, melynek mértéke a hatályos Kt. rendelkezése szerint tanulásban akadályozottak esetén a heti kötelező óraszám 15%-a. 20

Megjegyzés: A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni új tananyagegységekkel, és/vagy az adaptált központi programban szereplő kötelező tananyagegységek időkeretének a növelésével. Kötelezően tervezett közismereti tartalmak az Osztályfőnöki óra (évi 36 óra) valamint a Testnevelés és sport (évi 72 óra) Új tananyagegységként javasolt közismereti, szakmai és a fejlesztést szolgáló tananyagegységek (tantárgyak): a. Anyanyelv/Kommunikáció b. Matematika/Szakmai számítások c. Egészséges életmódra nevelés d. Társadalmi és életviteli ismeretek e. Számítástechnikai alapismeretek f. Idegennyelv/Szakmai idegen nyelv További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók. Az időterv az egyes évfolyamokon 36 hétre átlag heti 35 órával tervezett, az utolsó évfolyamon 32 hétre átlag 35 órával tervezett. Az időtervben jelzett óraszámok kiegészülnek: 21

a. az utolsó szakképzési évfolyam kivételével a szakképzési évfolyamon a kötelező összefüggő nyári gyakorlat óraszámaival, melynek javasolt időtartama maximum 90 óra (heti 5x6=30 óra időkerettel számolva), b. a kötelező egészségügyi és pedagógiai (re) habilitációs óraszámokkal, melynek mértéke a hatályos Kt. rendelkezése szerint tanulásban akadályozottak esetén a heti kötelező óraszám 15%-a. 22

Megjegyzés: A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni új tananyagegységekkel, és/vagy az adaptált központi programban szereplő kötelező tananyagegységek időkeretének a növelésével. Kötelezően tervezett közismereti tartalmak az Osztályfőnöki óra (évi 36 óra) valamint a Testnevelés és sport (évi 72 óra) Új tananyagegységként javasolt közismereti, szakmai és a fejlesztést szolgáló tananyagegységek (tantárgyak): a. Anyanyelv/Kommunikáció b. Matematika/Szakmai számítások c. Egészséges életmódra nevelés d. Társadalmi és életviteli ismeretek e. Számítástechnikai alapismeretek f. Idegennyelv/Szakmai idegen nyelv További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók. Az időterv az egyes évfolyamokon 36 hétre átlag heti 35 órával tervezett, az utolsó évfolyamon 32 hétre átlag 35 órával tervezett. Az időtervben jelzett óraszámok kiegészülnek: 23

a. az utolsó szakképzési évfolyam kivételével a szakképzési évfolyamon a kötelező összefüggő nyári gyakorlat óraszámaival, melynek javasolt időtartama maximum 90 óra (heti 5x6=30 óra időkerettel számolva), b. a kötelező egészségügyi és pedagógiai (re) habilitációs óraszámokkal, melynek mértéke a hatályos Kt. rendelkezése szerint tanulásban akadályozottak esetén a heti kötelező óraszám 15%-a. 24

Megjegyzés: A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni új tananyagegységekkel, és/vagy az adaptált központi programban szereplő kötelező tananyagegységek időkeretének a növelésével. Kötelezően tervezett közismereti tartalmak az Osztályfőnöki óra (évi 36 óra) valamint a Testnevelés és sport (évi 72 óra) Új tananyagegységként javasolt közismereti, szakmai és a fejlesztést szolgáló tananyagegységek (tantárgyak): a. Anyanyelv/Kommunikáció b. Matematika/Szakmai számítások c. Egészséges életmódra nevelés d. Társadalmi és életviteli ismeretek e. Számítástechnikai alapismeretek f. Idegennyelv/Szakmai idegen nyelv További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók. Az időterv az egyes évfolyamokon 36 hétre átlag heti 35 órával tervezett, az utolsó évfolyamon 32 hétre átlag 35 órával tervezett. Az időtervben jelzett óraszámok kiegészülnek: a. az utolsó szakképzési évfolyam kivételével a szakképzési évfolyamon a kötelező összefüggő nyári gyakorlat óraszámaival, melynek javasolt időtartama maximum 90 óra (heti 5x6=30 óra időkerettel számolva), b. a kötelező egészségügyi és pedagógiai (re)habilitációs óraszámokkal, melynek mértéke a hatályos Kt. rendelkezése szerint tanulásban akadályozottak esetén a heti kötelező óraszám 15%-a. 25

A 31 521 24 1000 00 00 azonosító számú, Szerkezetlakatos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek sorszáma azonosítója 1. 135st/1.0/0110-07 2. 135st /2.0/0110-07 megnevezése A tananyagegység Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok I. Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok II. 26 elméleti óraszáma Elméletigényes gyakorlati gyakorlati összes 36 0 0 36 72 72 0 144 3. 135st /1.0/0111-07 Műszaki dokumentációk 108 0 0 108 4. 135st /2.0/0111-07 Geometriai mérés 36 180 0 216 5. 135st /3.0/0111-07 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása 72 0 288 360 6. 135st /1.0/0220-07 Gépészeti kötések elméleti alapjai I. 72 0 0 72 7. 135st /2.0/0220-07 Gépészeti kötések elméleti alapjai II. 72 0 0 72 8. 135st /3.0/0220-07 Gépészeti kötések készítése I. 0 0 144 144 9. 135st /4.0/0220-07 Gépészeti kötések készítése II. 0 0 288 288 10. 135st /5.0/0220-07 Korrózió elleni védekezés 64 64 0 128 11. 135st /1.0/0224-07 Magasban végzett szerelések 36 180 0 216 12. 135st /1.0/0233-07 Anyagok I. 72 0 0 72 13. 135st /2.0/0233-07 Anyagok II. 108 0 0 108 14. 135st /3.0/0233-07 Anyagvizsgálatok 0 108 0 108 15. 135st /4.0/0233-07 Lemezlakatos munkák 72 0 144 216 16. 135st /5.0/0233-07 17. 135st /6.0/0233-07 18. 135st /7.0/0233-07 19. 135st /8.0/0233-07 20. 135st /9.0/0233-07 21. 135st /10.0/0233-07 22. 135st /11.0/0233-07 Lemezszerkezetek szerelése Szerkezetlakatos ismeretek I. Szerkezetlakatos ismeretek II. Csarnokszerkezeti lakatos és vázlakatos munkák Szerkezetlakatos munkák I. Szerkezetlakatos munkák II. Tartószerkezeti lakatos munkák 0 0 72 72 72 0 0 72 64 0 0 64 36 0 216 252 0 0 144 144 0 0 224 224 0 96 160 256

23. 135st /12.0/0233-07 Minőségbiztosítás 64 0 0 64 24. 135st /13.0/0233-07 Munkajogi ismeretek 64 0 0 64 Mindösszesen óra: 1120 700 1680 3500 Nyári gyakorlat + 270 Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. 9. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő vizsgára bocsátásának feltétele az eredményes szintvizsga A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Elsősegélynyújtás, újraélesztés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Összetett lemezalkatrész készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 240 perc 27

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Technológiai dokumentáció készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 70% 2. feladat 30% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0220-06 Gépészeti kötési feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Oldható és nemoldható kötések készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Kötések megválasztásának és létesítésének szempontjai A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 70% 2. feladat 30% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0224-06 Magasban végzett szerelések A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Termékek elhelyezése, beépítése, a magasban végzett munkák speciális munkabiztonsági és környezetvédelmi előírásai A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0233-06 Szerkezetlakatos tevékenységek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Szerkezetépítés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 240 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Munkatervezés 28

A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 180 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Munkajogi, szervezési ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 35% 3. feladat 15% A szakmai vizsga értékelése %-osan A 31 521 24 0000 00 00 azonosító számú, Szerkezetlakatos megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ennek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 20 3. vizsgarész: 20 4. vizsgarész: 10 5. vizsgarész: 40 A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet 5. (4) szerint A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel, illetve időtartammal is teljesíthető. A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyet az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott törzslapba be kell jegyezni. Tanulásban akadályozottak számára a hatályos rendelkezések szerint társuló részképesség-zavar esetén az írásbeli vizsgarész szóbeli feladatmegoldás útján is teljesíthető. Tanulásban akadályozott vizsgázónak indokolt esetben a szóbeli és gyakorlati vizsgarészek teljesítésére hosszabb időtartam engedélyezhető. Különösen jelentős a vizsgahelyzet megfelelő körülményeinek biztosítása (nyugodt légkör, ösztönző hangulat, megfelelő kérdező-tanár jelenléte). A tanulásban akadályozott tanulók esetében az egyenletes vizsgaterhelés indokolt. Ezért amennyiben a modulok időterve arra módot ad, az egyes modulzáró vizsgák letétele a képzési idő során, közvetlenül az adott modul kompetenciáinak megszerzését követően ajánlott (felnőttképzés esetén is). Így a szakmai vizsgán már csak a ráépülő modulok vizsgarészeit kell letenni. Ez fokozottan igaz a nagyszámú vizsgarész-követelményt tartalmazó szakképesítések esetében. 10. Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi alkalmassági követelmények 29

figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A fogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményének hiányában a felülvizsgáló orvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez. /Szakképzési törvény 11. (6)/ 11. Módszertani ajánlás a tanulásban akadályozott tanulók szakmai képzéséhez Az adaptált program készítőiként az Módszertani ajánlás közreadásával kívánjuk segíteni a tanulásban akadályozott (SNI) fiatalok képzését felvállaló kollégáink munkáját. Különösen szükségesnek tartjuk a segítségnyújtást, hiszen új szerkezetű, új fogalmakat bevezető és tartalmazó programot vesz kezébe az alkalmazó. Az Módszertani ajánlás egyes pontjaiban kiemelten a nem speciális szakiskolai képzésben működők, az SNI (sajátos nevelési igényű) tanulókat integráltan képzők számára tartottuk fontosnak néhány alapvető módszertani tapasztalatra, eredményes pedagógiai eljárásra irányítani a figyelmet. Reméljük e néhány alapvető fontosságú ismeret megerősítést ad, alapul szolgál munkájukhoz, melynek eredményességét a folyamatos továbbképzések, önképzések növelhetik. I. Irányelvek az adaptált program alkalmazásához I.1. Az adaptált központi program alkalmazásának lehetőségei A Kőműves szakképesítés adaptált központi programja a tanulásban akadályozott (fogyatékossággal élő) fiatalok iskolai rendszerű szakmai képzéséhez készült. Felhasználható alapprogramként a tanulásban akadályozott fiatalokat e szakképesítésre felkészítő szegregált és integrált oktatásszervezési formában egyaránt a helyi szakmai programjának, valamint speciális elemei beemelésével a tanulásban akadályozott fiatalok felnőttképzés keretében történő képzési programjának elkészítésénél. A tanulásban akadályozott tanulók számára elsősorban a gyakorlatigényes, alacsonyabb szintű (iskolai végzettséghez nem kötött), alapiskolai végzettségre épülő vagy tíz évfolyamra épülő szakképesítések elsajátításának eredményessége valószínűsíthető. A program jellemzői A speciális központi program a 31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos szakképesítés központi programjának, mint alapprogramnak az adaptációja - a tanulásban akadályozottak (SNI tanulók) sajátos nevelési igényeinek megfelelő speciális elemek beépítésével kiegészített - rehabilitációs program. 30

Az alapprogramnak megfelelően kompetencia alapú, moduláris szerkezetű, a tanulásban akadályozott (fogyatékossággal élő) tanulók sajátos nevelési igényének megfelelően gyakorlatba ágyazott, személyiségközpontú, fejlesztő jellegű program. Az adaptált központi program speciális elemei: A képzési idő kiterjesztése 4 tanévre A szakmai alapozás 2 tanévre való kiterjesztése, a szakmai alapozó tananyagegységek, tananyagelemek óraszámának módosítása A sajátos nevelési igénynek megfelelő, pozitív diszkriminációt biztosító feltételek beépítése (személyi, tárgyi feltételek, képzés szerkezete, vizsga) A képzés gyakorlatorientált, differenciált, személyiségközpontú jellegét szolgálja a képzési szerkezet, a tananyagtartalom elrendezése, a tananyag feldolgozás módja a központi program képzési szerkezetének módosítása, azaz a szakmai tananyag (a képzési folyamat teljes tartalma) átrendezése a kiterjesztett képzési időkeretnek megfelelően, javaslatok a szabad sáv időkeretének felhasználására: javaslat a szakmai kompetenciák kialakítását erősítő közismereti tantárgyakra javaslatok a rehabilitációt szolgáló (fejlesztést, munkába állást, az önálló életvitelt) tananyagegységekre, a tulajdonságprofilban megfogalmazott kompetenciák teljes körű megszerzéséhez tananyagegységekhez, esetenként tananyagelemekhez az SNI tanulók képzésében eredményesen alkalmazható képzési jelleg, képzési helyszín, tanulói munkaformák beépítése. A képző intézmények e speciális szakmai központi program alapján a helyi sajátosságok ismeretében és azt figyelembe véve készíthetik el a pedagógiai programjuk részeként a helyi szakmai programjukat. I.2. A sajátos nevelési igényű (SNI), tanulásban akadályozott fiatalok és a tanulási tevékenységet nehezítő tényezők Tanulásban akadályozottak mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség hiányosságai, fejlődési zavara következtében tartósan feltűnően nehezen tanulnak. A tanulásban akadályozottság kialakulása több tényezőre vezethető vissza. Ezen adaptált program azoknak a tanulásban akadályozott fiataloknak a szakmai felkészítéséhez készült, akiknél a tanulásban akadályozottság alapvetően a központi idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai gyermekkorban szerzett sérülésével vagy funkciózavarával függ össze. A tanulásban akadályozottság (enyhe értelmi fogyatékosság) megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komplex vizsgálatok alapján. Szakértői véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait. A tanulásban akadályozottak csoportján belül rendkívül változatos eltérések tapasztalhatók. A tanulóknál jelentős különbségek mutatkoznak: a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében, pszichikus funkciók érintettségében (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi-akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés, stb.), a fejlődés ütemében, a fejlesztés várható eredményében. A tanulásban akadályozott tanulók iskolai tanulásának eredményességét akadályozzák a tanulási helyzetekben (eltérő mértékben és egyedi kombinációban) megmutatkozó jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció gyengeség, a bonyolultabb gondolkodási 31

folyamatok, a kommunikáció, a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései, valamint a tanulási képességek különböző fejlődési zavarai. A tanulásban akadályozott tanulók képzése során számolni kell a tanulási-tanítási tevékenységet változó mértékben és variációban előforduló nehezítő tényezőkkel: a tanulási és a munkavégzési motiváció gyengesége, a kognitív képességek zavara (a figyelem szűkebb terjedelme, szétszórtsága; az emlékezet szűkebb terjedelme, a bevésés-felidézés gyengeségei; az elvont gondolkodás gyengeségei), a személyiség-fejlettség alacsonyabb szintje (önállótlanság, ingerlékenység vagy zárkózottság, befolyásolhatóság), a szociális érzékenység gyengesége (kommunikációs zavarok; kapcsolatteremtési és kapcsolattartási képesség fejletlensége), egyéb társuló problémák (egészségügyi, szociális és magatartási zavarok) A tanulásban akadályozottságból fakadó pedagógiai jellemzők: speciális nevelési igény, fejlesztés a többségi iskola átlagos feltételei között nem biztosítható, külön segítségadás nélkül akadályozott tanulási folyamat, speciális nevelési igény kielégítéséhez, eredményes tanulási-tanítási tevékenységhez pedagógiai többletszolgáltatások, egyéni gyógypedagógiai megsegítés szükséges. Az SNI gyermekek, tanulók egyénre szabott, folyamatos fejlesztésük attól is függ, hogy milyen egyéb társuló egészségügyi, érzékszervi, mozgási, beszédfejlődési rendellenesség, magatartászavar kapcsolódik a fogyatékosságukhoz. A fejlesztés a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés - a szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet A nevelést-oktatást meghatározó jellemzők miatt a hosszú fejlesztési folyamatban az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia: az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (osztály, csoport, egyéni), a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A tanulásban akadályozott fiatalok alapfokú iskoláztatása sajátos nevelési igényeinek megfelelően szegregált vagy integrált szervezetei formában történhet. Ma még zömében szegregált gyógypedagógiai iskolai rendszerben a speciális nevelés-oktatás során az alapismeretek elsajátításának folyamatában képességeik fejlesztése, korrekciója útján, személyiségük fejlettségi szintje alapján válnak alkalmassá a szakképzésbe való bekapcsolódásra. II. Módszertani javaslatok II.1. A képzés bevezetésének előkészítése A képzés bevezetése, eredményessége kellő előkészítést igényel. A képzést bevezetni szándékozóknak rendelkezniük kell a tanulásban akadályozott tanulók sajátos nevelési igényének megfelelő alapvető speciális képzési feltételekkel. A pedagógus - a tanulásban akadályozottak tanára, oktatója - szerepe, a tanulókra gyakorolt hatása igen jelentős tényező a képzés eredményességében. A tanulásban akadályozott tanulók többségére jellemző az általuk elismert felnőtt elfogadása, a példakövetés. A feltételek sorában kiemelkedő jelentőségű, hogy emberi tulajdonságaikban elismert képzők alapvető gyógypedagógiai és 32

módszertani felkészültséggel rendelkezve, azt alkalmazva vegyenek részt a nevelés/oktatás/képzés folyamatában. Különösen fontos az integrált szervezési formában történő képzés esetén a képzők e szempont szerinti kiválasztása, felkészítése. A képzőktől elvárt szemlélet és kompetenciák A pedagógiai szemlélet jellemzője a tanulóközpontúság, nevelésfilozófiai elemei: empátia, tolerancia, nyitottság, előítélet-mentesség, elfogadó attitűd, pozitív értékrend. Kompetencia területek: szakmai tapasztalat, felkészültség, alapvető gyógypedagógiai ismeretekkel pedagógus hívatás iránti elkötelezettség, kitartás tanulási és fejlődési készség elmélet és gyakorlat egységében való gondolkodás csoportban való együttműködés személyközpontú pedagógiai megközelítés kommunikációs készség, motivációs képesség Az elvárások nemcsak szakmai szinten fogalmazódnak meg a képzők felé, de emberi tulajdonságokban, személyiségjegyekben is (derűs, empatikus személyiség, az átlagosnál nagyobb teherbíró képesség, a folyamatos team-munkában való együttműködési képesség). Ezért is fontos, hogy szegregált és integrált szervezési formában egyaránt, csak megfelelő felkészültségű és személyiségű kollégák vállalják a tanulásban akadályozottak képzését. Ismerjék mindazokat a tananyagokat, taneszközöket és módszereket, melyek alkalmazásával megvalósítható a tanulásban akadályozottak rehabilitációt szolgáló komplex, egyénre szabott fejlesztése, szakmai felkészítése. A kívánt cél, amit a komplex rehabilitációs program megvalósítani kíván csak összehangolt team munka eredményeként érhető el. Fentiek ismeretében eldöntheti az intézményvezető alkalmas, illetve a képzésre vállalkozó pedagógus, hogy vállalja-e a tanulásban akadályozott tanulók szakképzésében a feladatot. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tananyagegységek (tantárgyak) fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert is be kell vonni a fejlesztő munkába. A speciális személyi feltétek körében említettek (Lásd. Általános irányelvek 3.) közreműködése teszi teljessé a rehabilitációs feladatok megoldását. A tanulók felkészítése a képzésbe való belépésre, beiskolázás A Szerkezetlakatos szakképesítésre való beiskolázásnál nagy szerepe van a pályairányítók (elsősorban a pedagógusok) körültekintő eljárásának. A szakképesítés megszerzésével végezhető munkatevékenység szükségessé teszi a rendkívül körültekintő pályaorientálást. Különös tekintettel kell figyelembe venni, hogy a kőműves közepesen nehéz fizikai munkát végez, gyakran a szabadban, vagy nyílászáró nélküli hideg, huzatos helyiségben, illetve magasban. A pályaorientációs iskolai szakasz feladata kiválasztani azokat a tanulókat, akik kognitív és manuális képességeik, egészségi állapotuk alapján felkészíthetők a képzésbe való belépésre. Nagy felelősség hárul a pályairányítást végző iskolára a képzésre történő felkészítésben (a szakma tanulását megalapozó közismereti tudás, eszközhasználat, motiváltság stb.) A 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 3. számú melléklete tartalmazza az gépészeti szakmacsoport bementi kompetenciáit modulokba rendezve. Ennek ismerete és alapul vétele elengedhetetlen a szakképesítésre beiskolázás során. (Lásd. 2.számú Melléklet ). A 33