Kerepes Nagyközség Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. Szakmai Program. 2012. március 1.



Hasonló dokumentumok
ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Család és Gyermekjóléti Szolgálat, Házi segítségnyújtás, Szociális étkeztetés

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

1. Általános rendelkezések

Ikt. /2018 Címzett: Gomba Község Képviselő - Tárgy: Beszámoló a gyermekjóléti és. Tisztelt Képviselő testület! testülete

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Az ellátott lakóhelyének közelében nyújtott szolgáltatások, az alapellátás intézményi rendszere

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

Szociális Szolgálat ALAPÍTÓ OKIRATA. Módosítása

(2) Szakosított ellátás: - ápolást- gondozást nyújtó bentlakásos otthon: Magyarország közigazgatási területe.

POLGÁRMESTER Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a évről ;

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

Beszámoló. Gyermekjóléti Szolgálat év. Mórichida

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete

1. Általános rendelkezések

1. A rendelet célja és hatálya 1.

Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának évi. Szakmai Beszámolója

Házirend. Szociális Alapellátási Szolgáltatási Egység Magyarcsanád 2013.

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

MUNKAKÖRI LEÍRÁS családsegítő

Házirend. Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat: zárva Vasárnap: zárva

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) ; foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának évi. Szakmai Beszámolója

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Tóth József Alapszolgáltatási Központjának Szervezeti és Működési Szabályzata

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének május 28-i soros ülésére

II. cím A rendelet hatálya 2. III. cím Személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái 3.

I. cím A rendelet célja

Kerepes Nagyközség Önkormányzat Szociális Alapszolgáltatási Központ. Szakmai Program augusztus 15.

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat működése, tevékenysége

IDŐSEK KLUBJA MEZŐZOMBOR, JÓZSEF.A.U.5. TEL: 06/ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

Támogató szolgálatunk február 01. óta működik, feladata a fogyatékkal élő személyek ellátásának biztosítása.

2013. Beszámoló Gyermekjóléti Szolgálat évi tevékenységéről. Kétpó

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról

Kartal Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2017 (VIII.31.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (III.31.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E. a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének

A rendelet célja. A rendelet hatálya

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete április 18-i ülésére

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Lövő

I.fejezet A rendelet hatálya

Család és Gyermekjóléti Szolgálat-észlelő és jelzőrendszer. Szekszárd

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja:

VASKÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 23/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete

Nagykanizsai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

I. A RENDELET HATÁLYA

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 18.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

Beszámoló a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat évi munkájáról

Beszámoló a Társult Önkormányzatok Együtt Segítőszolgálatainak

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

A L A P Í T Ó O K I R A T

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat. Az étkeztetés célja, feladata

2017. évi szakmai beszámoló. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Lövő

POLGÁRMESTER Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről

VASKÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 23/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

1. 1 Az ellátások formái

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata

Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézménye ALAPÍTÓ OKIRATA

AZ EZÜSTKOR SZOCIÁLIS GONDOZÓ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ. Gyermekjóléti-és Családsegítő Szolgálat Túrkeve, Széchenyi út 27

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 42/2007.(XII.19.) SZÁMÚ RENDELETE A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZO- CIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Az ember számára éltető erő, ha elfogadják. Nem tanácsokra vágyik, hanem meghallgatásra, megértésre. Tájékoztató

Az intézmény által nyújtott szolgáltatások

KIVONAT a Képviselő-testület június 23-i ülésének jegyzőkönyvéből

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű)

J o g s z a b á l y v á l t o z á s szeptember 1-jétől módosul

Hét Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (IV.27.) számú rendelete. a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről

A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás. Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény

KISKUNMAJSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2009 (II.27.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Átírás:

Kerepes Nagyközség Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai Program 2012. március 1.

I. A Szolgáltatásra vonatkozó alapadatok 1. Vonatkozó jogszabályok A szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint szervezetek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatások, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. Rendelet 2. Kötelező dokumentációk A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat fontosabb kötelező dokumentumai: Alapító okirat Szakmai program Szervezeti Működési Szabályzat Házirend Továbbképzési terv Pénzügyi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat 3. Általános adatok, közös rendelkezések a. Az Intézmény neve, címe Név: Kerepes Nagyközség Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Cím: 2144 Kerepes, Szabadság út 165. b. Az Intézmény fenntartója: Kerepes Nagyközség Képviselő Testülete Cím: 2144 Kerepes, Vörösmarty út 2 Tel.: 06-28-561-050

Az intézményvezetőre vonatkozóan a munkáltatói jogokat Kerepes Nagyközség Képviselőtestülete gyakorolja c. Az Intézmény jogállása Az intézmény önálló szakmai és gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. A munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. A szolgáltatást végző dolgozók közfeladatot ellátó személynek minősülnek. A munkatársak a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állnak. A fenntartó gondoskodik a megfelelő munkavégzési körülményekről. A dolgozók részére az intézmény fenntartója lehetőség szerint biztosítja a szupervízióban, továbbképzéseken, esetmegbeszéléseken, szakmai fórumokon, valamint a munkamegbeszéléseken való részvételt. d. Intézmény felügyeleti szervei Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal (1141 Budapest, Komócsy u. 17-19.) Pest Megyei Módszertani Gyermekjóléti Központ (2030 Érd, Emma u. 7.) Közép-Magyarországi Regionális Szociális Módszertani Intézmény Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ Családsegítő Módszertani Központ (Budapest I. kerület Attilla u. 89 e. Az Intézmény szervezeti felépítése Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítés Gyermekjóléti Szolgáltatás Házi Segítségnyújtás, Étkeztetés f. Az Intézmény ellátási területe Kerepes Nagyközség közigazgatási területe

g. Az Intézmény nyitvatartása Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: 8-18-ig 8-16-ig 8-16-ig 8-18-ig 8-14-ig Az Intézményben dolgozó szociális munkások ügyeleti rendszerben dolgoznak, az ügyeleti beosztásról a szociális munkás előre tájékoztatja a rábízott klienseket. Az intézmény teljes nyitva tartása alatt rendelkezésre áll szociális munkás, aki segítséget nyújt a hozzá forduló kliens számára. h. Irányítás Vezető Vezető helyettes Gondozási csoport Étkeztetés Családsegítő csoport Gyermekjó léti csoport i. Szakmai létszámok, végzettségek Szervezeti pozíció Fő Munkakör Végzettség Intézményvezető 1 fő Vezető Szakvizsgázott szociális munkás Családsegítő Csoport 2 fő Családgondozó Felsőfokú szociális alapvégzettség Gyermekjóléti 3 fő Családgondozó Felsőfokú szociális Csoport Gondozási csoport 1 fő Intézményvezető helyettes, vezető gondozónő alapvégzettség Felsőfokú szociális asszisztens 2 fő Gondozónő Szociális gondozó ápoló

j. A szolgáltatás megszervezésének szükségessége Kerepes község (akkor még Kerepestarcsa) vonatkozásában az 1980-as évek végétől működött Családsegítő Szolgálat. Az önálló önkormányzati intézmény 2001 január 1.-től Alapítványi formában folytatta tevékenységét. A feladatot ellátó SUPPORT Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvány Kerepessel kötött ellátási szerződés alapján látta el a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást és a házi segítségnyújtást. Kerepes Nagyközség Önkormányzata az ellátási szerződést 2008. decemberében felmondta és úgy döntött, hogy a feladatellátás a továbbiakban önkormányzati intézményben történik. Családsegítés Az Alapítvány tájékoztatása szerint 2007. évben a Családsegítő Szolgálat éves forgalma 722 fő volt. Klienseink száma 272 fő. Az esetkezelések folyamán az alábbi fő problémák fordultak elő: Ügyintézési nehézségek Eladósodás, anyagi gondok Munkanélküliség Családi, kapcsolati problémák Szenvedélybetegség, deviancia Jogi problémák Hajléktalanság Információkérés A családsegítő szolgálat esetkezeléseinek jellege: 2005 2006 2007 Szociális, mentális 1013 alkalom 1074alkalom 1165 alkalom esetkezelés Jogi esetkezelés 154 alkalom 145 alkalom 165 alkalom Összesen 1167 alkalom 1219 alkalom 1330alkalom A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái 2004 2005 2006 2007 Életviteli 5% 3% 2% 1% Családi-kapcsolati 20% 7% 10% 10% Lelki-mentális 15% 2% 3% 3% Gyermeknevelés 2% 2% 2% 1% Anyagi 10% 15% 18% 18% Foglalkoztatással 7% 13% 15% 17% kapcsolatos Egészségkárosodás 8% 4% 3% 5% következménye Ügyintézéshez 2% 37% 35% 33% segítségkérés Információkérés 15% 14% 10% 8%

Családon belüli 9% 1% 1% 1% bántalmazás Egyéb 7% 2% 2% 3% Összesen 100% 100% 100% 100% Az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők megoszlása Iskolai végzettség Fő Százalék Kevesebb, mint 8 általános 17 32 8 általános 18 31 Szakmunkás 10 22 Érettségi 7 15 Összesen 53 100 aktív korú nem foglalkoztatottak 19% 13% 33% Kevesebb, mint 8 általános 8 általános Szakmunkás 35% Érettségi Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgálat vonatkozásában 2007. évben: - 673 esetben fordultak a szolgálathoz információért - Tanácsadásra 616 esetben került sor. - 578 esetben került sor hivatalos ügyekben való közreműködésre. Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint %-os megoszlásban (összehasonlító adatok)

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 1. anyagi 30% 41% 33% 17% 11% 15% 15% 22% 2. gyermeknevelési 19% 30% 30% 18% 15% 28% 29% 22% 3. gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség 2% 7% 11% 15% 10% 11% 9% 10% 4. magatartászavar, teljesítményzavar 3% 5% 8% 9% 9% 12% 6% 7% 5. családi konfliktus 4% 6% 7% 16% 29% 15% 20% 11% 6. szülő vagy család életvitele 19% 4% 6% 13% 14% 13% 10% 10% 7. szülői elhanyagolás 5% 2% 3% 7% 3% 4% 4% 4% 8. családon belüli bántalmazás 1% 1% 1% 3% 6% 1% 2% 3% 9. fogyatékosság, 12% 4% 2% retardáció 10. szenvedélybetegségek A védőnői szolgálat adatai 1% 2% - 1% 7% 5% 0% 1% 1% 1% 1% 5% 5% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% Kismama 0-1 éves 1-3 éves 3-6 éves Összes gyermek Összes gondozott 192 120 255 346 721 Egészségügyi okokból 46 9 11 17 37 fokozott gondozást igényel Környezeti okokból 10 13 18 16 47 fokozott gondozást igényel A kettő együtt 15 3 2 1 6 Összesen 65 (34%) 25 (21%) 31 (12%) 34 (10%) 90 (12%) 7-18 év közötti oktatási 10 fő intézménybe ne járó gyerekek 0-6 éves korig a gondozott 602 családok száma Elhanyagoló család 11 (2%) Házi segítségnyújtás 2007.-ben 7 fő igényelt közreműködését, szociális otthonba történő elhelyezéshez. Szociális otthonokba jelentkező idősek rossz egészségi állapotuk, illetve életkörülményeik miatt nem képesek otthon élni. Az otthonba történő elhelyezésük több évet is igénybe vehet, ez idő alatt fokozott segítségre szorulnak, szükség lehet átmeneti elhelyezésre is. A teljes gondozást-, ápolást igénylők, megfelelő ellátást biztosító intézményben történő elhelyezése akadályokba ütközik Sajnálatos módon a Flór Ferenc kórházban, megszüntették az ápolási osztályt. Az alapítványi, illetve a magán kézben lévő gondozó házak olyan magas térítési díj ellenében biztosítanak ellátást, hogy tapasztalataink szerint, az éppen arra leginkább rászorulók esnek ki az ellátásból. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felé, 5 fő esetében került benyújtásra átmeneti elhelyezés iránti kérelem, mivel ellátásuk alapellátás keretében már nem volt

biztonsággal megoldható. 4 fő ellátását a Váci Máltai Szeretetkórházban biztosítják/ biztosították, 1 fő a Rókus Kórház ápolási osztályán került elhelyezésre. Statisztikai mutatók: Házi segítségnyújtásban részesülők száma : 27 fő Gondozási látogatások száma: 1383 Gondozási tevékenységre fordított idő: 2080 óra Szociális étkeztetés Az étkeztetés olyan szolgáltatás, amely hét közben (hétfőtől-péntekig) vehető igénybe, és napi meleg étel biztosítását jelenti. A szociális étkeztetés az ebéd házhoz szállításával történt. Az ebédet azok a személyek igényelhetik, akik szociálisan rászorulnak, illetve életkoruk vagy egészségi állapotuk ezt indokolja, és akik önmaguk vagy eltartottjaik részére a napi meleg ételt más módon nem képesek biztosítani. Szociális étkeztetésben részesülök száma : 74 fő Az Önkormányzat nyilvántartása szerint jelenleg: rendszeres szociális segélyben részesül: 66 fő lakásfenntartási támogatásban részesük: 77 fő átmeneti segélyben részesült: 200 fő időskorúak járadékát kap: 4 fő k. Helyettesítési rend A családgondozók szabadsága, betegsége, egyéb távolléte esetén az intézménynek helyettesítést kell biztosítani. A távollét időtartamára az intézményvezető jelöli ki azt a családgondozót, aki a távolmaradót helyettesíti, és erről tájékoztatja a klienst is. A házi segítségnyújtás és az étkeztetés vonatkozásában az intézményvezető helyettes (aki egyben koordinálja a fenti két szolgáltatást) jelöli ki a helyettest, az ellátást igénybevevő tájékoztatása mellett. l. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme: Az ellátás megkezdésekor a szolgáltató gondoskodik az ellátást igénybe vevők tájékoztatásáról: az ellátás tartalmáról és az intézmény által vezetett nyilvántartásokról. A z ellátást igénybe vevő írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtéről. A szakma etikai kódexében meghatározottak szerint a szolgáltatást igénybevevőnek joga van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák emberi méltóságát, értékét, jogait, céljait és szándékait. A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles biztosítani a titoktartást és az információk felelős kezelését, de társadalmi felelőssége vagy egyéb kötelezettségek módosíthatják ezt a felelősségét, amit mindenkor a kliens tudomására kell hoznia. A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített és az azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra, esetismertetésekre és publikációkra is vonatkozik.

Az Intézmény az irányadó jogszabályok szerinti nyilvántartásokat köteles vezetni, amelynek eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz vagy módszer, amely biztosítja az adatok védelmét a vétlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, és azt, hogy azokhoz jogosulatlan szerv vagy személy ne férhessen hozzá. A fenti nyilvántartások naprakész vezetése a családgondozók munkakörébe tartozik. Azt rendszeresen ellenőrzi az Intézményvezető. Szolgálati tikoknak minősül az adathordozó formájától függetlenül- minden ügyirat, amely a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényben, illetve az etikai kódexben rögzített, titkosnak minősülő információt tartalmaz. A szolgálati titok valamennyi intézményi dolgozó kötelessége. A titoktartási kötelezettség megsértéséből eredő károkért az adat kiszolgáltatója személyes felelősséggel tartozik. A felelősség mértékét és az okozott kár mértékének megállapítását az Intézmény peres úton is érvényesítheti. Az intézmény munkatársainak tudomására jutott adatok és tények nyilvántartására és kezelésére, valamint az általuk adott információkra és az adatok védelmére az1992. évi LXIII. törvényt, az 1992. évi LXVI. törvényt, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt kell alkalmazni. A fenti törvényekben nem szabályozott egyéb kérdésekben tevékenységükre a Szociális munka etikai kódexe az irányadó. Tudományos célt szolgáló közlés csak oly módon történhet, hogy a közlés alapján az érintett egyént, családot, családtagot ne lehessen felismerni. A szociális munkás a kliens kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza. Munkája során a segítségnyújtás a döntő, és csak ennek részeként, az együttműködés érdekében végez kontroll tevékenységet különös tekintettel - az együttműködésre kötelezett kliensekre. Az illetékes gyermekjogi képviselő: Nyári Gabriella Az illetékes ellátott jogi képviselő: Carlos Latez Pavez (Pontos elérhetőségük az intézményben jól látható helyen van kifüggesztve.) m. Esetátadások rendje Amennyiben a családsegítő szolgálat által gondozott családok esetében a felmerülő probléma elsősorban az adott családban nevelkedő gyermekeket érinti, a családsegítő szolgálat családgondozója az intézményvezető és a kliens tájékoztatása mellett azt átadja a gyermekjóléti szolgálat - intézményvezető által kijelölt - családgondozójának. Új eseteknél az esetet felvevő szociális munkás a probléma jellegétől függően közvetíti a klienst a megfelelő szolgáltatóhoz (Családsegítő/Gyermekjóléti csoport). A gyermekjóléti szolgálat a konszenzus anyagoknak megfelelően ellátja az esetgazdai, vagy esetfelelősi feladatokat a kerepesi illetékességel rendelkező de átmeneti gondozásban, esetleg szakellátásban (átmeneti nevelésben) élő gyermekek (családok) esetén.

Amennyiben a gondozott gyermekre vonatkozóan az Intézmény illetékessége megszűnik, a szolgálat haladéktalanul értesíti az illetékes gyermekjóléti szolgálatot, és kezdeményezi az eset átadását. II. Szakmai részegységek 1. Családsegítés a. A szolgáltatás célja, feladata: Szociális és/vagy mentálhigiénés problémák, ill. egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára nyújtott személyes szociális alapszolgáltatás, melynek célja a problémához vezető okok feltérképezése, a megoldásban való segítő közreműködés, a krízishelyzet megszüntetése, az életvezetési képesség fenntartása. A segítő folyamat során cél, hogy a szolgáltatást igénybevevők képessé váljanak saját problémájuk felismerésére, kezelésére, kialakuljanak érdekérvényesítő képességeik. c. Az ellátottak köre: A Szolgálat Kerepes Nagyközség közigazgatási területén élők ellátását végzi. Tevékenysége mentes a diszkriminációtól, köteles segítséget nyújtani nemre, korra, politikai, ideológiai meggyőződésre, etnikai hovatartozásra és állampolgárságra való tekintet nélkül mindazoknak, akik a Szolgálatot bizalmukkal megtisztelik, vagy akik a Szolgálattal való együttműködésre kötelezettek. d. A szolgáltatás szakmai tartalma, módja: A családsegítés keretében végzett tevékenységek - a szolgáltatást igénybevevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig kiterjednek az igénybevevő környezetére is, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha: - a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és - a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. A családsegítés kiemelkedően nagy hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, ezért ennek érdekében: Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a település lakosságának szociális és mentálhigiénés helyzetét. A leggyakrabban előforduló problémák okainak vizsgálata elengedhetetlen. Célszerű rendszeres időközönként szociológiai adatfelvételekkel szükséglettérképet készíteni. A szükséglettérkép segítségével javasolni kell az illetékes szerveknek, új szükséglet alapú szolgáltatások, ellátások bevezetését. A helyi újságban célszerű rendszeresen megjelentetni tájékoztató, illetve szemléletformáló, ismeretterjesztő jellegű írásokat. Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet. A működő jelzőrendszer elősegíti a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, a közoktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, és egyéb intézmények, valamint

társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben. A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés kereteit jogszabály tartalmazza. A családsegítésen belül az egyének és családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és család életében jelentkező probléma megoldása érdekében a következő szolgáltatások biztosíthatók: az ellátást igénybevevő részére információnyújtás a szociális, családtámogatási, egészségés nyugdíjbiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról; szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás nyújtása; a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére nyújtott tanácsadás; az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programjának szervezése; segítségnyújtás az érintettek részére hivatalos ügyeik intézéséhez, mely magába foglalja többek között a különböző nyomtatványok biztosítását, illetve beszerzését, továbbá szükség esetén segítségnyújtás azok kitöltésében, kérelmek megírásában, szociális és társadalombiztosítási transzferek megigénylésében; családgondozás, a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése érdekében. pszichológiai, jogi, mentálhigiénés tanácsadást szervezése a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, konfliktuskezelő mediációs programok és szolgáltatások, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatások biztosítása a lakosság szüksége és igénye szerint; a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése igény szerint; szabadidős programok, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szervezése, működtetése a lakosság szüksége és igénye szerint; csoportok, magánszemélyek vagy családok által nyújtott segítség közvetítése; A családsegítés a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő, tisztázó beszélgetés és segítő munkaformák, valamint a problémához igazodva az igénybevevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások útján valósul meg. A családsegítés során együtt kell működni az egyéb szolgáltatásokat biztosító- különösen egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási szolgáltatókkal, intézményekkel. A családsegítés során végzett családgondozói feladatokat, ellátások közvetítését és szervezési tevékenységeket forgalmi naplóban és esetnaplóban kell dokumentálni, melyet az intézményvezető negyedévenként ellenőriz. e. A szolgáltató és az ellátást igénybevevő közötti kapcsolattartás módja: A családsegítés szolgáltatásainak igénybevétele történhet önkéntesen, vagy együttműködési kötelezettség alapján. Önkéntes igénybevétel: A Szolgálat munkatársai a hozzájuk forduló, vagy velük egyéb módon kapcsolatban álló személyekkel, családokkal az önkéntesség alapján alakítanak ki együttműködést. A családgondozó kizárólag az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni, információt szolgáltatni, kivéve a különös veszélyeztetés esetét.

Különös veszélyeztetés az a magatartás, amelynek következtében a magatartás tanúsítójának, vagy más személynek életét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan fenyegető helyzet áll elő. Együttműködési kötelezettség: A nem foglalkoztatott személyek a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként kötelesek együttműködni egy az önkormányzat által kijelölt szervvel.az érintettek a segély folyósításának időtartama alatt kötelesek az együttműködési megállapodásban foglaltakat teljesíteni. Az együttműködés eljárási szabályait a Sztv. előírásaihoz igazodva az önkormányzat helyi rendeletében szabályozta. A családsegítő szolgálat szolgáltatásai térítésmentesen vehetők igénybe. Az intézmény családgondozói ügyeleti rendszerben dolgoznak, de a nyitvatartási időn belül mindig van szociális munkás, aki segítséget tud nyújtani. Az intézményben kialakításra került: - 1 váróhelység - 1 munkaszoba - 1 interjúszoba - 1 vezetői iroda - 1 konyha - 1 fürdő - 3 mosdó (személyzeti és kliens) f. Szakmai létszámok, szakképzettség: A jogszabályban meghatározott létszámminimum a családsegítés vonatkozásában 5000 lakosonként 1 fő. Ennek értelmében a feladatot az intézményvezető irányítása mellett 2 fő családgondozó látja el. A képesítési előírások tekintetében szigorodtak a jogszabályi keretek a tekintetben, hogy a jövőben családgondozó csak felsőfokú szociális alapvégzettséggel, közösségi szociális munkás, családterapeuta valamint teológus végzettséggel alkalmazható.

2. Gyermekjóléti Szolgáltatás a. A gyermekjóléti szolgálat célja, feladatai A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatást úgy kell megszervezni, hogy az kiterjedjen a Kerepesen élő valamennyi gyermekre. b. Az ellátottak köre A szolgáltatás klientúrája: a Kerepesen bejelentett lakcímmel illetve bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező gyermekkorú személyek, valamint a településen átmenetileg tartózkodó gyermekek akiket a segítségnyújtás elmulasztása veszélyeztetne. A szolgálat klientúrájához tartoznak továbbá a válsághelyzetű várandós anyák. c. A szolgáltatás szakmai tartalma, módszerek bemutatása: A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozás), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) vagy szervező tevékenységgel kell biztosítani. A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében: A gyermeket, ill. szülőjét tájékoztatni kell mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, melyek összefüggésben állnak a gyermek testi lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével. Az ezzel kapcsolatos ügyintézésekben a szolgálat szükséges mértékig segítséget nyújt. A családgondozást a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a szociális munka eszközeit használva végzi, e tevékenységében: Életvezetési, pszichológiai, mentálhigiénés, gyermeknevelési tanácsadást nyújt Ügyintézési segítséget biztosít A szociális válsághelyzetben lévő várandós anyát segíti problémái megoldásában a rendelkezésére álló eszközök igénybevételével. Segíti a gyermeket, ill. családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: - Észlelő és jelzőrendszert működtet a veszélyeztető tényezők időben való feltárásának érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. A jelzőrendszer tagjai: 1. Családsegítő Szolgálat 2. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, 3. A közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, 4. Rendőrség, 5. Pártfogói felügyeleti szolgálat 6. Ügyészség 7. Bíróság 8. Az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek 9. A társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok - Szervezi a jelzőrendszer tagjainak részvételével 1. szakmaközi megbeszélést (Évente 6 alkalommal az intézmény területén) 2. esetmegbeszélést, 3. esetkonferenciát (Esetkonferencián résztvevők köre: a kliens és családja amennyiben adekvát az esetet jelző, a konszenzus anyagoknak megfelelően - az esetgazda, esetfelelős, esetvivő, az esetkezelésben részvevő szakemberek. Az esetkonferencia helyszíne lehet: A szolgálat hivatalos helysége, esetlegesen az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltató helysége, stb.) 4. éves tanácskozást szervez.(az éves tanácskozást a jelzőrendszer tagjaival a következő év január 31.-éig hívja össze a Polgármester, a tanácskozás helyszíne: Kerepes Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala) - Fogadja a gyermekek veszélyeztetettségéről szóló jelzéseket, - Meghallgatja a panaszával hozzáforduló gyermeket - Prevenciós célú programokat szolgáltatásokat nyújt 1. Integratív fejlesztési programok (Célja a rászoruló gyermekek képességeinek fejlesztése, iskolaérettségi, beiskolázási, tanulási nehézségek korrekciója (szoros együttműködésben a Nevelési Tanácsadóval), esetleges korrepetálás, tanácsadás az intézményes és otthoni nevelési problémák kezeléséhez) 2. Közösségi programok (Rendkívül fontos a meglévő, működő közösségi csoportok felkutatása, működésük segítése. A szolgálat mintegy új közösségi tér, képes arra, hogy befogadjon szociális célú civil kezdeményezéseket. Fontos, hogy a helyi gyermekek, családok számára rendszeresen játszóházakat, tematikus napközis táborokat, a fiatalok számára alternatív szabadidős programokat kínáljunk, ami a szociális munka

eszközrendszerének felhasználásával prevenciós célokat szolgál.. 3. Iskolai, óvodai szociális munka ((A gyermekjóléti szolgálat elengedhetetlen feladata a közoktatási intézményekkel való szoros együttműködés. Az együttműködés keretében fontos, hogy a szolgálat szociális munkásai rendszeresen megjelenjenek (akár ügyeleti időt biztosítsanak) az intézményekben a pedagógusok, a gyerekek és a családok számára. Szükséges, hogy segítsék a nevelők (főként az ifjúságvédelmi felelős) ilyen irányú munkáját, regisztrálják és reagálják az intézmények jelzéseit, esetmegbeszéléseket szervezzenek, valamint közösen a pedagógussal segítsenek a nehéz helyzetben lévő gyermeken, családon. A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében a Szolgálat feladata: Információ nyújtása (gyermekjogokról, szülői kötelezettségekről, szociális, nyugdíj és egészségbiztosítási, családtámogatási ellátásokról) Tanácsadás (életvezetési, gyermeknevelési) Segítő beszélgetés (szülővel, gyerekekkel) Konfliktuskezelés Családgondozás (tervezett módon, határidővel) A családgondozó a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve gondozási tervet készít, a gondozás eredményességét rendszeresen értékelik a gyermekkel, családdal közösen. A gyermekjóléti szolgálat az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a veszélyeztető helyzet megszüntethető e az önként igénybe vehető ellátásokkal, vagy hatósági eljárás kezdeményezésére van szükség. Ellátja a védelembe vétellel kapcsolatos gondozási feladatokat. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást, utógondozást végez. Adminisztráció A gondozási esetekről a családgondozók esetnaplót vezetnek. A családgondozás során a Gyermekeink védelmében elnevezésű nyilvántartási rendszer adatlapjait használjuk. A nyilvántartás megfelel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. 137 142. előírásainak. Továbbá vezetjük a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlapot. Az eseteket az esetnaplón túl forgalmi naplóban is meg kell jeleníteni, ami a KSH-val szembeni adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésében is segítséget nyújt.

c. Az ellátás igénybevételének módja: A szolgáltatás igénybevétele történhet önkéntesen, hatósági eljárás keretén belül azonban az igénybevétel kötelezővé tehető. A jelzőrendszertől, lakosságtól érkező jelzéseket követően a családgondozó felveszi a kapcsolatot az érintett gyermekkel és családjával. Az eset körültekintő feltárását követően mérlegeli, hogy milyen típusú beavatkozásra van szükség. A családgondozók ügyeleti rendszerben dolgoznak. Az ügyeleti időn kívül történik a családlátogatás, illetve az oktatási intézményekben az esetleges fogadóóra tartása. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége nem hatósági jellegű, a dolgozók titoktartásra kötelezettek. A Szociális Munka Etikai Kódexének előírásai a munkatársakra nézve kötelezőek. d. Szakmai együttműködések A szolgálat a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, (feljebb felsorolt tagokkal) jelzőrendszert működtet Jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és gyermekek érdekét képviselő társadalmi szervezet is élhet. A tevékenység során a szolgálat együttműködést alakít ki minden olyan intézménnyel, szervezettel melyek elősegíthetik a probléma megoldását (más szociális szolgáltatókkal, munkaügyi központtal, civil szervezetekkel) A családgondozók hetente team ülést tartanak, melyen szakmai kérdésekről, teendőkről esik szó. Az esetmegbeszélés szükség szerinti rendszerességgel történik, a feldolgozott esetekről célszerű feljegyzést vezetni. Szükség szerint, illetve a védelembe vétel kezdeményezését megelőzően esetkonferencia lebonyolítása a család és a gyermekkel kapcsolatban álló szakemberek részvételével Szükséges, hogy a Szolgálat munkatársai rendszeresen szakmai továbbképzéseken, illetve szupervízión vehessenek részt. f. Szakmai létszámok, szakképzettség: A gyermekjóléti szolgáltatást (jogszabályban meghatározott minimális szakmai létszámmal) 3 munkatársnak kell ellátnia. A képesítési előírásokat is szigorúan előírja a jogszabály. Ennek értelmében a szolgálat vezetőjének felsőfokú szociális alapvégzettséggel, pszichológus, pszichopedagógus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális igazgatásszervező oklevéllel kell rendelkeznie. Emellett elfogadható az óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelő-tanár, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár, jogász, igazgatásszervező, vagy szociális menedzser oklevéllel rendelkező: pedagógus, védőnő végzettség. Családgondozókra vonatkozó képesítési előírás: felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, pszichopedagógus, vagy mentálhigiénés szakember, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár

3. Házi Segítségnyújtás, étkeztetés 3.1 Közös szabályok a. Az ellátás igénybevételének módja A gondozási szükségletet maguk az érintettek, vagy hozzátartozóik, ismerősük, illetve háziorvosok, szociális nővérek jelzik. Az igénybejelentés után a legrövidebb időn belül a szolgálat családlátogatást tesz, környezettanulmányt készít, előgondozást végez. Az előgondozás alkalmával a szakemberek tájékoztatást kapnak az ellátást igénybe vevők családi körülményeiről, egészségi állapotáról, kirajzolódnak a szükséges gondozási teendők, megbeszélésre kerül a gondozási látogatások gyakorisága. Az igénylőknek a szolgáltatásra vonatkozó kérelmüket írásban az intézményvezetőjéhez kell benyújtani. A szolgáltatás megszűnése esetén szintén írásban, kell az erre vonatkozó kérelmet az intézményvezetőjéhez benyújtani. Amennyiben a kérelem az Sztv. 63. (1) (2) bekezdésének a) b) és c) pontjain alapul, az igénylő a kérelméhez köteles csatolni háziorvos véleményét egészségi állapotára vonatkozóan. Az étkeztetés vonatkozásában az ételt kiszállító vállalkozóról - közbeszerzési eljárás keretében -az Önkormányzat dönt. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően lakásra szállítással történik. A szolgáltatásért fizetendő térítési díjat a szolgálat székhelyén (Kerepes, Szabadság út 165.) kell az ellátottnak kifizetni. Az ellátást igénybevevőknek az ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni. Az ellátásokért fizetendő intézményi és személyi térítési díjat Kerepes Nagyközség Önkormányzata állapítja meg. A jogosultsági feltételek részletes szabályait Kerepes Nagyközség Önkormányzata a szociális rendeletében határozza meg b. A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja Az ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátott, - cselekvőképesség hiányában - törvényes képviselőjének kérelmére történik. Az igénybevevő és az intézmény közötti kapcsolattartás írásban, szóban, vagy telefonon történhet. Az intézmény vezetője a kérelmekről nyilvántartást vezet. c. Az ellátotti jogviszony megszűnése Az ellátás megszűnik: az ellátásra jogosult kérelme alapján, a jogosultság megszűnésével,

a jogosult halálával, az intézmény jogutód nélküli megszűnésével 3.2 Házi Segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik önmaguk ellátására önerőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. a. A szolgáltatás feladatai A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását, megőrzését célozza, így az ellátás a kliens szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében történik. A szolgáltatás jogszabályban meghatározott feladatai az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában, közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében, segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában, segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, az előgondozást végző személlyel való együttműködés, szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. A házigondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel. kapcsolattartás más szociális, illetve egészségügyi intézményekkel, b. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége Gondozási tevékenység: segítségnyújtás az ellátást igénybevevőnek a környezetével való kapcsolattartásban, a hiányzó családi gondoskodás pótlása, segítő kapcsolat kialakítása, az ellátást igénybevevővel az ellátott egészségi, higiénés viszonyinak javítása, mentálhigiénés gondozás biztosítása, tétlenséggel járó káros hatások kialakulásának megelőzése, meglévő képességek fenntartása, fejlesztése, az orvos előírása szerint alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása,

segítségnyújtás az ellátást igénybevevő háztartásának vitelében (bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása), segítségnyújtás a személyi higiéné megtartásában (fürdésnél való felügyelet, esetleg segítség megadása), segítségnyújtás a szociális ellátáshoz való hozzájutásban. Egészségügyi ellátás: Egészségi állapot figyelemmel kísérése, értesítve a háziorvost, az ügyeletes orvost. A rendszeresen szedett gyógyszerek felíratása, beszerzése, a gyógyszerszedés ellenőrzése. Mentális pszichés gondozás: Az egyes gondozottakkal való egyéni foglalkozás biztosítása. Jó hangulat, az otthon légkörének javítása. Baráti, családi kapcsolatok ápolásában való közreműködés. A külvilággal való kapcsolat megtartása, /TV, rádió - hallgatásra, újságolvasásra való buzdítás/ érdeklődés felkeltése. Egyéni, csoportos szabadidős foglalkozások, rehabilitációs programok szervezése Érdekvédelem: Rendszeres tájékoztatást nyújtunk az időseket érintő, rájuk vonatkozó jogszabályokról. A gondozónő segítséget nyújt: - ügyintézésében, - kérvények, beadványok, nyomtatványok kitöltésében. - szakellátás intézményrendszeréről (elérhetőségek, jogosultság, stb.) c. Szakmai létszámok szakképzettség A házi segítségnyújtásban dolgozók képesítési előírásait a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló I/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet írja elő. Kerepesen a szolgáltatást minimum 2 fő főfoglalkozású gondozó tudja ellátni, akik maximum 12 fő gondozását végzik. Ha az ellátást igénybevevők száma növekszik szükséges további státuszról, illetve tiszteletdíjas gondozókról gondoskodni. 3.3 Étkeztetés a. Az ellátás célja, feladata Étkeztetés keretében, a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek részletes szabályait Kerepes Nagyközség Önkormányzatának szociális rendelete határozza meg.

b. Szakmai létszámok szakképzettség Az étkeztetésben dolgozók képesítési előírásait a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló I/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet írja elő. Kerepesen a szolgáltatást 1 fő főfoglalkozású munkatárs látja el. Kerepes, 2012. március 1.