VESPERÁS JÉZUS SZÍVE TISZTELETÉRE I. BEVEZETÉS II. ZSOLTÁROZÁS ANTIFONA: 109. ZSOLTÁR (A Melkizedek szerint való fõpapról.) Mondá az Úr az én /Uramnak: * Ülj az én job/bomra! Míg ellenségedet zsámollyá /teszem * a te lába/idnak. A te erõdnek pálcáját kibocsátja az Úr /Sionból * uralkodjál a te ellenségeid köze/pette. Tenálad van az elsõség a te hatalmadnak napján a szentség /fényében * magamból szültelek téged a hajnali csillag /elõtt. Megesküdõtt az Úr és meg nem /bánja * Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje /szerint. Az Úr áll a te jobbod /felõl * haragja napján eltapossa a kirá/lyokat. Ítéletet tesz a nemzetek között + a holttesteket halomba /gyûjti * összezúzza fejüket a széles /harcmezõn. Útja közben a patakból /iszik * azért emeli magasra büszkén a /fejét.
110. ZSOLTÁR (Az Oltáriszentség: a szövetség örök emlékezete.) Hálát adok néked, Uram, teljes /szívembõl * az igazk tanácsában és gyülekeze/tében. Nagyok az Úrank /mûvei * ismerjék meg õket mind, akik /szeretik. Fönség és ékesség az õ /mûvében * és igazsága megmarad örökkön /örökké. Emlékeztet szerzett csodatetteink az irgalmas és könyörülõ /Isten * eledelt adott az õt fé/lõknek. Megemlékezik az õ szövetségérõl /örökké * cselekedeteinek erõsségét hirdeti az õ /népének. Hogy nekik adja a hitetlenek örök/részét * az õ kezének mûve: igazmondás és igaz /ítélet. Erõsek mind az õ végzései + szilrádan állnak minden /idõkre * hûségben és igazságban hajtja végre /õket. Váltságot küldött az õ /népének * megparancsolat örökké az õ szövet/ségét. Szent és rettenetes az õ /neve * a bölcsesség kezdete az Úr fé/lelme. Jól gondolkodnak mind, akik eszerint csele/kednek * az õ dicsérete pedig megmarad örökkön /örökké. 147. Zsoltár ( A gabona javával elégít ki téged. ) Dicsérjed, Jeruzsálem, az /Urat * dicsérjed, Sion, a te Iste/nedet! A te kapuidnak zárját õ tette /erõssé * fiaidnak áldást /õ adott. A te határaidon békét /õ teremt * a gabona javával elégít ki /téged. Õ elküldi szavát a /földre * sebesen fut az õ be/széde. Õ az, ki mint gyapjút teríti szét a /havat * s mint a hamut, hinti a /zúzmarát. Ki darabokban hullatja /jegét * ki bírná elviselni annak /hidegét?! Kibocsátja az õ igéjét, és megolvasztja /azokat * az õ szele fúj, és a vizek újra /folynak. Ki az õ igéjét Jákóbnak /hirdeti * igazságát és ítéleteit Izra/elnek. Ezt más néppel õ meg nem /tette * és törvényeit velük nem kö/zölte.
III. OLVASMÁNY (Capitulum) és RESPONZÓRIUM Capitulum: Ef 3. Testvérek! Legyetek a szeretetben meggyökerezve és megalapozva, hogy fel tudjátok fogni az összes szentekkel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység, / és megismerhessétek Krisztusnak mindent felülmúló szeretetét // s beteljetek az istennek egész teljességével. ISTENNEK LEGYEN HÁLA. Responzórium: IV. HIMNUSZ és VERZIKULUS Ó Jézus, emlékezni rád a szívnek szent örömt ád, de minden méznél édesebb szívünkben bírni tégedet. Nincs szó a földön kedvesebb, - nincs dallam zengõbb, édesebb, gondolni szebbet nem lehet, - mint Jézus, édes szent neved. Bûnbánó nálad lel reményt, - könyörgõ szív jótéteményt, ha keresünk, itt jársz velünk, - mi várhat majd, ha föllelünk. A nyelv azt nem mondhatja ki, - betû ki nem fejezheti, csak aki érzi, tudja azt, - Jézust szeretni mily malaszt. Te légy, ó Jézus, örömünk, - mennyekben gazdag örökünk, te adj az ében koronát, - most és örök idõkön át. Ámen. Verzikulus: V) Emlékezetet szerzett csodatetteinek az Úr. R) Eledelt adott az õt félõknek. ANTIFONA: V. MAGNIFICAT (Szûz Mária hálaéneke)
+ MAGASZTALJA * az én lelkem az /Urat. És örvendezik az én /lelkem * az én üdvözítõ Iste/nemben Mert meglátta az õ szolgálójának alázatos/ságát * és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden /nemzetek. Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a /Hatalmas * és a szent a szent az õ /neve És az õ irgalmassága nemzetségrõl nemzet/ségre * azokon, kik õt félik. Hatalmasságot cselekedett az õ /karjával * szétszórta a gõgösöket szívük elbízotsága /által. Letette a hatalmasokat a /székrõk * és fölmagasztalta az alázato/sakat. Az éhezõket betöltötte /jókkal * és a gazdagokat üresen /küldte el. Fölvette Izraelt, az õ /szolgáját * hogy ne felejtse irgalmas/ságát. Miképpen megmondotta vala atyá/inknak * Ábrahámnak és az õ maradékának mindö/rökké. (Meghajolva) Dicsõség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek. és mindörökkön örökké, /amen. VI. KÖNYÖRGÉS ÉS BEFEJEZÉS P: Az Úr legyen veletek! N: És a te lelkeddel! (Ha nem pap vezeti: Uram hallgasd meg könyörgésemet! És az én kiáltásom jusson eléd) P: Könyörögjünk! Isten, aki Fiadnak bûneink által megsebzett Szívében szeretetednek véghetetlen kincseit nyújtottad irgalmasan nekünk, engedd, kérünk, hogy míg gyermeki szeretetünk önátadó tiszteletét neki bemutatjuk, ugyanakkor méltó elégtételünk kötelességét is teljesítsük. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. AMEN. ÁLDÁS (ad libitum tetszés szerint): 1. Isten, ki Egyszülötte által szeretete tüzét árasztotta a földre, gyújtsa lángra szívetekben Szent Szívének izzó szeretetét. AMEN. 2. Hogy szívetek szelídsége és alázatossága által Hozzá hasonlóvá legyetek, és e kihûlõ világot újra meleggé tegyétek. AMEN. 3. Így végül e Szent Szív lángoló szeretete, alázatosságának magatokra vett igája tegyen titeket e világtól szabaddá, és biztosan vezessen a mennyben reátok váró jutalmak felé. AMEN. 4. Mindezt adja meg nektek õ maga, kinek országa és birodalma megmarad vég nélkül, minden századokon át. AMEN. 5. A mindenható Isten, + az Atya, a Fiú és a Szentlélek áldása szálljon reátok és maradjon rajtatok mindvégig. AMEN.
Befejezés: P: Az Úr legyen veletek! N: És a te lelkeddel! (Ha nem pap vezeti: Uram hallgasd meg könyörgésemet! És az én kiáltásom jusson eléd) P: A meghalt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak. Amen. Kivonulásra MÁRIA antifóna: (fordítás: Üdvözlégy, Királynõ, irgalmasság Anyja, életünk, édességünk, reménységünk, üdvözlégy! Hozzád kiáltunk, Évának számkivetett fiai, hozzád sóhajtunk sírva és zokogva e siralom völgyébõl. Fordítsd reánk tehát, Szószólónk, irgalmas szemedet, és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét! Ó irgalmas, ó kegyes, ó édes Szûz Mária!) Salve Regina, Mater misericordi ae, vita, dulce do, et spes nostra, salve Ad te clamamus, exules, fi - li i He vae. Ad te suspiramus, gementes et flentes, in hac lacri - marum valle. E ia ergo, Advocata nostra, illos tu - os mise - ri - cordes o - culos ad nos con - ver - te. Et Je - sum, bene - dictum fructum Ventris tu i, no bis post hoc exsi - li um os - ten de, O clemens O pi - a, o dulcis virgo Ma - ri - a. vagy magyarul: Mennyországnak Királynéja (Hozsanna 207.)