Technológia Raspberry Pi Íme, a Raspbian legfontosabb funkciói Az előző oldalakon már láttuk, hogy a Raspberry Pin és egy microsd-kártyán kívül nem sok minden kell ahhoz, hogy a Raspbiant elindítsuk most megmutatjuk, mit hol talál a rendszerben. A menü, vagy más néven tálca, a képernyő felső részén helyezkedik el az LXDE-ben, és lenyíló menüket tartalmaz. Alapértelmezés szerint az asztalfelületen egyedül a Kuka látszódik. Információs panel Az információs panelen megjelenő adatok bővíthetők, ha jobb egérgombbal kattintunk a felületén, majd kiválasztjuk, hogy milyen információkat szeretnénk még látni. Példánkban hálózati adatokat kértünk. Az adatok akkor jelennek meg, ha az egeret a szimbólum fölé húzzuk. Új szoftverek helye Amennyiben új programot telepít fel, akkor annak ikonja automatikusan bekerül a Raspbian megfelelő menüjébe. A Raspbian egyértelműen a legjobb Linux-disztribúciók egyike, ha valaki még csak most ismerkedik az operációs rendszerrel és/vagy a Raspberry Pivel. Az OS a Debianon alapszik, és elég jól felszerelt és természetesen kifejezetten a Raspberry Pire optimalizálták. De nemcsak az operációs rendszer, hanem az LXDE grafikus interfész tervezésekor is maximálisan figyelembe vették a minigép igényeit. Internetezni az Epiphany segítségével lehet, a szöveges rendszerfájlok szerkesztésére és jegyzetelésre használhatjuk a Leafpad és Nano alkalmazásokat, de a Raspbianban van PDF-nézőke és gyári játék (Minecraft Pi) is. A rendszer frissítése A továbbiakban megosztunk néhány olyan tippet, amelyek segítenek karbantartani az operációs rendszert. Az egyik legfontosabb teendő, hogy a Raspbian mindig naprakész legyen, vagyis az, hogy a frissítéseket mindig telepítsük. Aki Windowshoz szokott, annak elsőre talán meglepő, hogy ehhez terminált (parancssort) kell nyitni, Új mappa létrehozása Ha saját mappát szeretne készíteni, akkor éppen úgy, mint a Windowsban, a jobb egérgombbal kell kattintania az asztalra, majd a felugró menüben a megfelelő menüpontot kell kiválasztani. Tipp Érdemes rendszeresen ellenőrizni, hogy a Raspbian képfájl nem frissült-e. A Raspberry Alapítvány nagyon jól karbantartja a szoftvert, így az jellemzően mindig naprakész. viszont maga a folyamat cseppet sem bonyolult, csupán két utasítás kiadását igényli: sudo apt-get update sudo apt-get upgrade Az első parancs megnézi, hogy a telepítettekhez képest van-e olyan új modul, amelyet telepíteni kell, míg a második a meglévők frissítését végzi el. A parancsokat távoli gépről is kiadhatjuk, ha tudjuk, hogyan kell bejelentkezni SSH vagy putty segítségével. Az apt-get alternatívájaként a Synaptic grafikus csomagkezelőt is használhatjuk, ez azonban egyelőre 80 2015/4
A Synaptic segítségével a Raspbiant is frissíthetjük, és szoftvereket is telepíthetünk A Midnight Commander sokkal kényelmesebb fájlkezelést tesz lehetővé, mint a bonyolult parancssori utasítások (a Raspbian alapállapotában) nem elérhető. Hogy hogyan kell telepíteni, azzal néhány sorral lejjebb foglalkozunk. Szoftverek telepítése További alkalmazásokat letölteni és telepíteni szintén szöveges módban tudunk, ez egyébként talán a legelegánsabb módja is a dolognak. Az alábbi parancsok példaként remekül használhatók: sudo apt-get install synaptic sudo apt-get install mc sudo apt-get install shutter A Synaptic, ahogyan fentebb már írtuk, a csomagok kezelésére szolgáló grafikus interfész. Az MC a Midnight Commander fájlkezelőt takarja, míg a Shutter segítségével képernyőmentéseket lehet készíteni. Új szoftverek keresése Ahogyan az előző oldalról is kiderült, az apt-get jelenti a kulcsot ahhoz, hogy különféle csomagokat, szoftvereket töltsünk le az internetről, hogy aztán telepítsük is őket a Raspbian alá. Ez azonban csak akkor működik, ha tudjuk, hogy milyen szoftvert szeretnénk feltelepíteni; meg kell tehát tanulni azt is, hogyan lehet a meglévő alkalmazások között keresni. Írjuk be az alábbi parancsot példaként: apt-cache search chess less Aki ért angolul, az tudja, hogy a fenti paranccsal sakkprogramokat kereshetünk, az eredményeket egy listában kapjuk vissza. Telepítéshez mindig az adott csomag (szoftver) pontos nevére van szükség ez a listában mindig a kötőjel előtt szerepel. A listában a nyilak segítségével lehet fel-le mozogni. Telepítés a Synaptic segítségével Teljesen biztosra mondjuk, hogy akinek egy kicsi gyakorlata is van, az sokkal gyorsabban végezheti el a szoftvercsomagok telepítését parancssoros módban, mint a grafikus felület segítségével, a Windowshoz szokott, illetve az avatatlan szem azonban talán otthonosabban mozog (főleg kezdetben), ha a Synapticot lehet erre a célra használni. A csomagkezelőt az LXDE alól indíthatjuk el, mégpedig a következő módon: Menü Beállítások Snyaptic Packet Manager. Indításhoz be kell írnunk azt a jelszót, amelyet a Raspbian telepítésekor adtunk meg. Kereséshez, nem túl meglepő módon, a keresődobozt kell használni, amelylyel viszonylag gyorsan megtalálhatjuk azokat az alkalmazásokat, amelyek szóba jöhetnek. A Synaptic nagy előnye, hogy a találatokat sokkal áttekinthetőbb módon adja vissza, mint a parancssoros nézet. Ha megtetszik valamelyik alkalmazás, akkor a telepítéséhez egyszerűen csak be kell ikszelni a neve előtti jelölőt, minden más teendőt elvégez a Synaptic. A telepítő még abban is segít, hogy leellenőrzi, minden szükséges előzményt feltelepítettünk-e ha nem, akkor ezek konfigurálását is elvégzi helyettünk. A Synaptic egyébként nemcsak az alkalmazások telepítésében, hanem a Raspbian frissítéseinek telepítésében is a segítségünkre lehet. A rendszerfrissítések megkeresése után a Mark all updates gombbal jelöljünk be minden frissítést, majd indítsuk a telepítést. Ha a Synapticot távoli számítógépről szeretnénk elindítani, akkor egy VNC-szerver telepítésére is szükség van. A másik számítógép természetesen használhat Linux, Windows vagy akár Macintosh operációs rendszereket is. Fájlok és mappák kezelése Aki Raspbiant használ, előbb-utóbb belefut abba, hogy rendszerfájlokat kell szerkesztenie, scripteket kell írnia, mappákat kell készítenie, fájlokat másolnia, mozgatnia, törölnie. Ezeket a feladatokat természetesen el lehet végezni a terminál (parancssor) segítségével is, legalábbis mindaddig, amíg valakinek elég nagy gyakorlata van az ilyesfajta műveletekben a valóságban azonban szinte biztos, hogy praktikusabb, ha fájlkezelőt használunk. Az egyik legjobb erre a feladatra a Midnight Commander, mi is ezt a szoftvert ajánljuk, amely további érdekességekre, például távoli gépeken történő fájlkezelésre is alkalmas. Az MC a szokásos, kétpaneles nézettel rendelkezik, amely a fájlműveleteket rendkívül egyszerűvé teszi, valahogy úgy, mint anno a Norton Commander, vagy Windows alatt a Total Commander. A Midnight Commander segítségével lehet keresni, szöveges fájlokat szerkeszteni, mappák vagy fájlok tartalmát összehasonlítani stb. Megoldható vele természetesen az is, hogy csak bizonyos feltételeknek megfelelő fájlokat listázzon. További előny, hogy az alkalmazás képes a tömörített fájlokat úgy kezelni, mintha azok mappák volnának: beléphetünk, és megnézhetjük, hogy mi található bennük. Ha rendszerfájlokat is kezelni szeretnénk, akkor a Midnight Commandert a sudo mc paranccsal kell elindítani. Figyelem! Ebben az esetben rootjogosultságot kapunk, ami azt jelenti, hogy kritikus rendszerfájlokat is törölhetünk. Ha nagyon mellényúlunk, akkor előfordulhat, hogy csak a rendszer teljes újratelepítésével tudjuk a helyzetet orvosolni. Az LXDE asztal felülete Aki régebb óta használja a Rasbiant, annak feltűnhetett néhány változás. Például az, hogy a menü és a tálca a képernyő felső részére került, a böngésző és egyéb szoftverek ikonja pedig eltűnt az asztalról, egyedül a Kuka ikonja maradt meg. A megjelenítésen persze lehet változtatni, ehhez csak ki kell választani a Menü Beállítások opciót, és mindent az igényeinkhez mérten alakítani. A Midnight Commander egyébként a rendszereszközök között helyezkedik el, a Synaptic pedig egyszerűen csak beteszi magát a (fő)menübe. 2015/4 81