Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi ar OMMUNIÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY nappali alapszak BA Tájékoztató 2008/09. tanév
I. Az alapképzés hagyományai, célja és sajátosságai Előzmények A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 1998-ban létrejött Gazdaság- és Társadalomtudományi aron folyó oktatási és kutatási tevékenység megalapozta a szakos képzés indításának lehetőségét. A karon már régóta van egyes képzésekben kötelezően, más szakos képzésekben kötelezően választható vagy szabadon választható tárgyak formájában kommunikációoktatás. A kommunikációs tárgyak oktatása elsősorban a Szociológia és ommunikáció Tanszék feladata, de mellette más kari tanszékek is indítanak kommunikációs kurzusokat. Oktatásuk a tréningtípusú gyakorlattól az elméleti képzésig különböző formákban valósul meg. Meg kell továbbá említeni a ommunikáció és médiatudomány alapszak megindításának előzményeként a Szociológia és ommunikáció Tanszék által oktatott tárgyakat: özvetlen emberi kommunikáció, ommunikáció közgazdászoknak, A tömegkommunikáció szociológiája, Társadalmi kommunikáció, Vizuális kommunikáció, Művészeti kommunikáció, ommunikáció és média, Új média. A tárgyakhoz különböző jegyzetek és segédanyagok készültek. Tanszékünk oktatói és kutatói a kommunikáció és médiatudomány területén jelentős kutatási tapasztalatokkal és publikációs tevékenységgel rendelkeznek. Az előzmények közé tartozik a tanszék által gondozott Médiatervező szakirányú továbbképzési szak, amelynek célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik elsősorban a média területén a más-más előzetes felkészültséggel rendelkező mérnöki, informatikus világ és a megrendelő, felhasználói oldal között közvetíteni képesek. Több mint 10 éve folyik kommunikáció szakképzés a felsőoktatás különböző típusú intézményeiben, azonban érdemes megemlíteni, hogy a bolognai folyamat keretében újragondolt kommunikáció szak a bölcsészettudományi területről most átkerült a társadalomtudományi területre. A ommunikáció és médiatudomány alapképzés (baccalaureus, bachelor rövidítve: BA) képzési és kimeneti követelményeit kidolgozó ommunikáció Bologna Bizottság munkájában részt vett a BME is, és szerepelt a szakalapítási kérelem benyújtói között.
Az alapszak ismertetése, célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a társadalmat működtető kommunikációs rendszereket, a társadalmi kommunikációt, valamint a kommunikáció és a média fontosabb intézményeit. Megszerzett tudásuk birtokában képesek a társadalmi kommunikáció alapvető intézményeiben kommunikációs munka végzésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban a mesterképzésben történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a kommunikátorok alkalmasak: - információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmai közönségnek idegen nyelven és a prezentáció legújabb eszközeivel hatékonyan kommunikálni, - az információk kritikus elemzésére és feldolgozására, az elemzés során felmerülő problémák megoldására, - a kommunikáció és média intézményeiben szakmai tudásuknak megfelelő munkakörök, feladatok továbbá közvetítő-társadalmi segítők, mediátorok, PR szakemberek tevékenységének ellátására; - továbbá rendelkeznek együttműködő, kezdeményező, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, önismerettel, kritikai önreflexióval, felelősségtudattal, hatékony és sikerorientált gondolkodással. II. Jelentkezés, felvételi eljárás A ommunikáció és médiatudomány alapszak BA a Társadalomtudományi képzési terület Társadalomismeret képzési ágához tartozik (az Informatikus könyvtáros; a ulturális antropológia; a Szociológia és a Társadalmi tanulmányok alapszakokkal együttesen). A hatályban lévő felvételi jogszabályok figyelembevételével a jelentkezésre vonatkozó általános előírások mellett a Társadalomtudományi képzési területre az alábbi sajátos feltételek vonatkoznak: - Érettségi vizsgatárgyak: idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy magyar vagy matematika vagy társadalomismeret vagy történelem vagy szakmai előkészítő tárgy; a képzési területen választható szakmai előkészítő tantárgyak: művelődési és kommunikációs alapismeretek, szociális alapismeretek. - ét középszintű érettségi vizsgatárgyat kell választani a fentiekből, a jelentkezőnek. 4
III. Az alapképzés kerete, szerkezete Az alapszakra vonatkozó képesítési és kimeneti követelmények elvárásai alapján: - A képzési idő 6 félév - A megszerzendő összkreditpont 180. Az alapszak keretében összefüggő szakmai gyakorlat nincs. A képzés során a hallgatók az alábbi szakirányok közül választhatnak: - nemzetközi kommunikáció szakirány - kommunikációtechnológia szakirány - vizuális kommunikáció szakirány. Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges kreditpontok összetétele az alábbiak szerint került meghatározásra: - A képzési ág közös képzési szakaszának kredipontjai 60 - A szakirányhoz rendelhető kreditpontok 50 - A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditpont 16 - A szakdolgozathoz nem tartozik kreditpont, teljesítése kritériumkövetelmény - A gyakorlati ismeretekhez rendelhető kreditpont 54 A szakképzés szempontjából meghatározó ismeretkörök összetétele: - Alapozó modul: ember és társadalom, a szabályozott társadalom, társadalomtörténet, elemzési technikák, kommunikációs készségfejlesztés - Szakmai törzsmodul: A/ szakmai elméleti ismeretek: a kommunikációs és a média társadalomtörténete, a kommunikáció fontosabb szinterei, a kommunikáció fontosabb eszközei, a kommunikáció fontosabb funkciói, a kommunikáció interpretációja, a társadalmi kommunikáció B/ speciális kommunikációs ismeretek: Humán kommunikációs ismeretek (média és kommunikáció, a kommunikáció sajátos szinterei, a kommunikáció dinamikája, a kommunikáció szabályozása, kommunikációs zavarok); Médiakommunikációs ismeretek (medializált kommunikáció, a médiakommunikáció sajátos szinterei, médiaismeretek, médiadinamikák, a média szabályozása) C/ választható szakmai ismeretek: differenciált szakmai ismeretek (pl. PR, marketing, üzleti kommunikáció; újságírás; hálózati kommunikáció, közéleti kommunikáció; mediáció; segítő-fejlesztő; egyházi kommunikáció; nemzetközi kommunikáció; vizuális kommunikáció; archiválás; kommunikáció technológia szakirányokhoz tartozó ismeretkörök. A kritériumtárgyak között szerepel a szakdolgozat, továbbá kreditpont nélkül a: - Testnevelés (4 félév, heti 2 óra) - Idegen nyelv (5 félév, heti 4 óra) Nyelvi követelmény: az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből kétnyelvű középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. A képzés tantervi követelményeinek teljesítése után a hallgatók záróvizsgával fejezik be tanulmányaikat. A szakdolgozat megvédése és a sikeres záróvizsga után az előírt nyelvvizsga követelmény igazolásával szakképzettséget szereznek, melynek - szintje: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve BA) - szakképzettsége: kommunikátor (zárójelben megjelölve a szakirány) 5
IV. Az alapképzés mintatanterve Jelölések, magyarázatok a mintatantervhez A kontaktóra jellemzői sorrendben: Pl. Társadalomtörténet 2/0/0/v/3 előadás óraszáma / gyakorlat óraszáma / laboratórium óraszáma / számonkérés módja / kreditérték Számonkérés módja: v: vizsga f: félévközi jegy a: aláírás Tárgy típusa: : kötelező tárgy V: kötelezően választható tárgy V: szabadon választható tárgy R: kritériumkövetelmény Tárgy jellege (a képesítési és kimeneti követelmények szerint): MA: gazdaságtani és módszertani alapismeretek T: társadalomtudományi alapismeretek SZ: szakmai törzsanyag ZV: záróvizsgatárgya Egyéb kiegészítés a mintatantervhez A mintatanterv a javasolt haladási ütemet tartalmazza a kreditrendszer követelményeit figyelembe véve. A tanulmányok folytatásának keretét, lehetőségeit és előírásait az egyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzata fogalmazza meg. A képzés során a tantárgyak egy része egymásra épülhet, valamely tantárgy felvételéhez szükséges előkövetelmény(ek) teljesítését a szak előtanulmányi rendje írja le. 6
Tantervi összefoglaló táblázat A tantárgyak megnevezése Jellege Típusa Félévek 1. 2. 3. 4. 5. 6. Alapozó modul (20/7/0/40) Szociológia (Ember és társadalom) 2/0/0/v/3 Pszichológia (Ember és társadalom) 2/0/0/v/3 Filozófia (Ember és társadalom) 2/0/0/v/3 Társadalomtörténet 2/0/0/v/3 Logika (Elemzési technikák) 2/0/0/f/3 Általános nyelvészet (Elemzési technikák) 2/0/0/f/3 Bevezetés az informatikába 2/0/0/f/2 Mikro- és makroökonómia (Ember és társadalom) 4/0/0/v/4 Szemiotika (Elemzési technikák) 2/0/0/f/4 Tudományos írásmű (ommunikációs készségfejlesztés) 0/2/0/f/2 ommunikációs tréning I. (ommunikációs készségfejlesztés) 0/2/0/f/2 ommunikációs tréning II. (ommunikációs készségfejlesztés) 0/2/0/f/2 Projektfeladat I. 0/1/0/v/6 Szakmai törzsmodul (18/9/0/45) ommunikáció- és a médiatörténet ZV 2/0/0/v/4 özvetlen emberi kommunikáció (A kommunikáció fontosabb színterei, eszközei, ZV 2/2/0/v/5 funkciói, dinamikája) Hálózati kommunikáció (A kommunikáció fontosabb színterei, eszközei, 2/0/0/f/3 funkciói, dinamikája) Humánkommunikáció-etológia (A kommunikáció interpretációja) 2/0/0/f/3 ommunikáció és etika (A kommunikáció interpretációja) 2/0/0/f/3 ommunikációelméletek (A kommunikáció interpretációja) ZV 2/0/0/v/3 Vizuális kommunikáció (A kommunikáció fontosabb színterei, eszközei, 2/0/0/f/4 funkciói, dinamikája) Medializált kommunikáció (A kommunikáció fontosabb színterei, eszközei, 0/2/0/f/3 funkciói, dinamikája) ultúraközi kommunikáció (A kommunikáció fontosabb színterei, eszközei, 0/2/0/f/3 funkciói, dinamikája) Pszicholingvisztika (A kommunikáció interpretációja) 2/0/0/f/3 ommunikációs zavarok (A kommunikáció interpretációja) 0/2/0/v/2 Társadalmi kommunikáció (A kommunikáció interpretációja) ZV 2/0/0/v/3 Projektfeladat II. 0/1/0/v/6 Szakirányok: 1. Nemzetközi kommunikáció; 2. ommunikációtechnológia, 3. Vizuális kommunikáció Nemzetközi kommunikáció szakirány (22/22/0/46) Írásos kommunikációtechnikák 0/2/0/f/3 Idegen nyelvi kommunikációtechnikák ZV 0/2/0/f/3 Nemzetközi kapcsolatok és intézmények ZV 2/2/0/v/5 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 4/0/0/f/4 Összehasonlító országtanulmányok I. 2/0/0/v/2 Írásbeli és szóbeli idegen nyelvi közvetítés I. 2/2/0/f/2 Üzleti jog 2/0/0/f/2 Marketing alapjai 4/0/0/v/5 Összehasonlító országtanulmányok II. 2/2/0/f/3 Írásbeli és szóbeli idegen nyelvi közvetítés II. 0/2/0/f/2 Tárgyalási stratégiák és taktikák I. 0/2/0/f/2 Pénzügyek 0/2/0/v/2 Írásbeli és szóbeli idegen nyelvi közvetítés III. 0/2/0/f/2 Marketing II. 2/0/0/v/3 Tárgyalási stratégiák és taktikák II. 0/2/0/f/2 Üzleti etika 2/0/0/v/2 Számítógépkultúra-történet 0/2/0/f/2 7
A tantárgyak megnevezése Jellege Típusa Félévek 1. 2. 3. 4. 5. 6. ommunikációtechnológia szakirány (29/13/2/46) Digitális médiatechnika alapjai ZV 2/1/0/v/3 ommunikáció akusztika 2/1/0/f/3 Elektronika 2/2/0/v/4 Számítástechnika és intelligens rendszerek ZV 2/2/0/v/5 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 4/0/0/f/4 Videotechnika 2/1/0/f/3 Üzleti jog 2/0/0/f/2 Adatbázis-kezelés 2/1/0/v/3 Webtervezés és számítógépes kiadványtervezés 1/2/0/f/3 Multimédia eszközök 2/1/0/f/3 ép- és hangtechnikai munkafolyamatok 2/1/0/v/3 Méréstechnika alapjai 2/1/0/v/3 Minőségmenedzsment alapjai 4/0/0/f/5 ommunikációstechnológiai laborgyakorlat 0/0/2/f/2 Vizuális kommunikáció szakirány (28/16/0/46) ép 2/2/0/v/4 Tárgy 2/2/0/v/4 Tér 2/2/0/v/4 Művészeti kommunikáció 2/2/0/f/4 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 4/0/0/f/4 Üzleti jog 2/0/0/f/2 Vizuális művészetek 2/2/0/v/4 Vizuális antropológia ZV 2/2/0/v/4 Vizuáliskommunikáció-etológia 2/2/0/v/4 Meggyőző vizuális kommunikáció 2/1/0/f/4 Új médiumok 2/1/0/v/4 Vizuális percepció és megismerés ZV 2/0/0/v/2 A vizuális kommunikáció története 2/0/0/f/2 ötelezően választható tárgyak (Előtanulmányok) (0/16/0/16)) ötelezően választható tárgy I. V 0/2/0/f/2 ötelezően választható tárgy II. V 0/2/0/f/2 ötelezően választható tárgy III. V 0/2/0/f/2 ötelezően választható tárgy IV. V 0/2/0/f/2 ötelezően választható tárgy V. V 0/2/0/f/2 ötelezően választható tárgy VI. V 0/2/0/f/2 ötelezően választható tárgy VII. V 0/2/0/f/2 ötelezően választható tárgy VIII. V 0/2/0/f/2 Szabadon választható tantárgyak (0/16/0/16) Szabadon választható tárgy I. V 0/2/0/f/2 Szabadon választható tárgy II. V 0/2/0/f/2 Szabadon választható tárgy III. V 0/2/0/f/2 Szabadon választható tárgy IV. V 0/2/0/f/2 Szabadon választható tárgy V V 0/2/0/f/2 Szabadon választható tárgy VI V 0/2/0/f/2 Szabadon választható tárgy VII. V 0/2/0/f/2 Szabadon választható tárgy VIII. V 0/2/0/f/2 ritériumtárgyak Szakdolgozati konzultáció I. R 0/1/0/f/3 Szakdolgozati konzultáció II. R 0/1/0/f/3 Szakmai gyakorlat (három hét) R 0/0/0/a/11 Testnevelés R 2/0/0/a/0 2/0/0/a/0 2/0/0/a/0 2/0/0/a/0 Idegen nyelv V 0/4/0/f/0 0/4/0/f/0 0/4/0/f/0 0/4/0/f/0 0/4/0/f/0 Nemzetközi kommunikáció Összes heti óra (132) 22 21 24 23 25 17 Összes kreditpontszám (180) 26 36 31 29 27 31 Vizsgaszám 3 4 3 3 2 2 ommunikációtechnológia Összes heti óra (132) 22 21 24 26 23 16 Összes kreditpontszám (180) 26 36 31 32 25 30 Vizsgaszám 3 4 3 4 2 1 Vizuális kommunikáció Összes heti óra (132) 22 21 24 25 26 14 Összes kreditpontszám (180) 26 36 31 30 29 28 Vizsgaszám 3 4 3 4 3 2 8
V. Tehetséggondozás, továbbtanulási lehetőségek Szakmai meggyőződésünk szerint a mesterképzésekre való felkészítés egyik sarokpontja az erős, színvonalas szakmai alapozás. Ennek keretében nemcsak a szűkebb szakmai területekre gondolunk, hanem a tágabb társadalomtudományi jellegű képzés előtérbe helyezésére, vagy például az idegen nyelvi képzés kiemelésére is. ülön hangsúlyt fektetünk a tanultak gyakorlatiasabb elmélyítésre is, ezt nemcsak a tantervben megtalálható projektfeladatok és a szakdolgozat-készítés szolgálja, hanem a tantárgyi tematikákba beépülő számos ilyen jellegű oktatási rész is. Részben más jellegű kihívást jelent az akadémiai, a tudományos jellegű tehetséggondozás. Ennek egyrészt teret lehet nyitni a fentebb említett projektfeladatoknál is úgy, hogy korlátozott számban, a kiemelkedő tehetségű hallgatóknak tudományos jellegű feladatok, témák feldolgozását is lehetővé tesszük. Másrészt ezt szolgálja a karon folyó Tudományos Diákköri onferenciák továbbvitele, a hallgatói önképzés támogatása és természetesen a tehetséges hallgatók kari tudományos munkákba való bevonása, demonstrátorként, ösztöndíjasként. Szintén a belső tehetséggondozás részeként kezeljük az évente megrendezésre kerülő különféle tanulmányi versenyeket, illetve az erre való módszertani felkészítést is. Mind a mesterképzés előkészítését, mind pedig a tehetséggondozást általában segítik az olyan egyetemi szolgáltatások, mint a BME-OMI önyvtár, amely az ország második legnagyobb könyvtára, és az ennek keretében működő Gazdaság- és Társadalomtudományi Szakolvasó, továbbá a magas szintű informatikai háttér vagy a nemzetközi hallgatói csereprogramok támogatása, szervezése. A jelenlegi szakmai konszenzus szerint a ommunikáció és médiatudomány mesterszak (master, MA) több szakiránnyal kerül megalapításra, amelyen a Társadalomismeret képzési ágon végzett hallgatók további tanulmányokat folytathatnak. 9
VI. Gazdaság- és Társadalomtudományi ar Szervezeti egységek Dékáni Hivatal. épület I. 58.. Tanulmányi Hivatal. épület I. 58/a. A képzésről tájékoztatás: 463-3748 Dékán: Oktatási dékánhelyettes: Tudományos és nemzetközi dékánhelyettes: Gazdasági dékánhelyettes: Hivatalvezető: Dr. Veress József egyetemi tanár Dr. Sturcz Zoltán egyetemi docens Dr. Meyer Dietmar egyetemi tanár Dr. Ormos Mihály egyetemi docens Bodrogi Bence Péter özgazdaságtudományok Intézet Dr. Szlávik János egyetemi tanár, tanszékvezető, intézetigazgató St. épület IV.402. özgazdaságtan Tanszék St. épület IV.414/a. Tanszékvezető: Dr. Meyer Dietmar egyetemi tanár örnyezetgazdaságtan Tanszék St. épület IV.402. Tanszékvezető: Dr. Szlávik János egyetemi tanár Üzleti Tudományok Intézet Dr. Veress József egyetemi tanár, intézetigazgató R. épület II. 202. Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék T. épület IV.41. Tanszékvezető: Dr. övesi János egyetemi tanár Pénzügyek Tanszék R. épület II. 210. Tanszékvezető: Dr. Andor György egyetemi docens Üzleti Jog Tanszék R. épület II. 212 Tanszékvezető: Dr. Pázmándi inga egyetemi docens 10
Társadalomismeret Intézet Dr. S. Nagy atalin egyetemi tanár, tanszékvezető, intézetigazgató St. épület fsz.11. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék St. épület fsz.2/a. Tanszékvezető: Dr. Margitay Tihamér egyetemi tanár ognitív Tudományi Tanszék St. épület III. 311/A. Tanszékvezető: Dr. ovács Ilona egyetemi tanár Szociológia és ommunikáció Tanszék St. épület fsz.11. Tanszékvezető: Dr. S. Nagy atalin egyetemi tanár Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Dr. Benedek András egyetemi tanár, tanszékvezető, intézetigazgató E. épület IV.5. Ergonómia és Pszichológia Tanszék E. épület III.11. Tanszékvezető: Dr. Izsó Lajos egyetemi tanár Műszaki Pedagógia Tanszék E. épület IV.5. Tanszékvezető: Dr. Benedek András egyetemi tanár Idegennyelvi özpont E.épület IX.5/a. Igazgató: Dobosné Dr. Sárvári Judit egyetemi docens Testnevelési özpont St. épület III. 323. Igazgató: Dr. Vincze Pál 11
12
13