A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2009. JANUÁR-MÁRCIUS) TARTALOMJEGYZÉK

A MAGAZINMŰSOROK TARTALOMELEMZÉSE (2009. JANUÁR-MÁRCIUS) TARTALOMJEGYZÉK Előterjesztés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. I. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA... 2 I.1 A VIZSGÁLAT MINTÁJA... 3 II. AZ ELMÚLT HÁROM HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI... 5 II.2 A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA... 8 III. A MAGAZINMŰSOROK TÉMÁI... 10 IV. A MAGAZINMŰSOROK TARTALMI JELLEMZŐI... 20 IV.1 A POLITIKAI SZEREPLŐK MÉDIAHASZNÁLATA... 23 V. A POLITIKUSOK MÉDIAHASZNÁLATÁNAK TENDENCIÁI... 29 V.1 A SZEREPLŐK VERBÁLIS MEGJELENÉSE... 34 VI. A MÁSODLAGOS SZEREPLŐK MEGJELENÉSE A MAGAZINMŰSOROKBAN... 45 VI.1 A VITATOTT KÉRDÉSEK BEMUTATÁSA... 46 VII. HÍR- ÉS MAGAZIN MŰSOROK NÉZETTSÉGE... 51 VIII. MELLÉKLET... 53 IX. ÖSSZEFOGLALÓ... 56 X. FÜGGELÉK... 63 X.1 ÖSSZESÍTETT ADATOK AZ MSZP-RŐL... 63 X.2 ÖSSZESÍTETT ADATOK AZ SZDSZ-RŐL... 65 X.3 ÖSSZESÍTETT ADATOK A FIDESZ-MPSZ-RŐL... 67 X.4 ÖSSZESÍTETT ADATOK A KDNP-RŐL... 69 X.5 ÖSSZESÍTETT ADATOK A MDF-RŐL... 71 X.6 ÖSSZESÍTETT ADATOK A MIÉP-RŐL... 73 X.7 ÖSSZESÍTETT ADATOK A MIÉP-RŐL... 74 X.8 ÖSSZESÍTETT ADATOK A MUNKÁSPÁRTÓL... 76 X.9 ÖSSZESÍTETT ADATOK A HUMANISTA PÁRTRÓL... 76 XI. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 77

I. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorfigyelő és -Elemző Igazgatósága megvizsgálta a fontosabb (nézettségi és hallgatottsági adatok alapján) közszolgálati funkciót betöltő rádiós és televíziós magazinműsorokat, illetve közszolgálati műsorblokkokat (riportokat, összeállításokat) 2009. 1. és 31. között. Magazinműsornak tekinthetőek azok a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekkel kapcsolatos háttérműsorok, melyek az aktuális politikai, társadalmi, gazdasági stb. kérdésekben vitára, beszélgetésre, kommentárra adnak lehetőséget. Míg a hírműsorok az események, történések, problémák rövid, tényszerű bemutatására törekednek, addig a magazinműsorokban több idő jut az eltérő nézetek, vélemények és azok mögöttes tartalmának bemutatására. Felmérésünk fókuszában elsősorban a politikai beállítottságú háttérműsorokban szereplő személyek megjelenéseinek gyakoriságára, valamint ezen személyek megszólalásainak kvalitatív, illetve kvantitatív elemzései állnak. Az elemzés célja elsősorban a politikusi és közszereplői megnyilvánulások gyakoriságának vizsgálata, a magazinműsorok tájékoztatási gyakorlatának strukturális feltérképezése volt, másodsorban mennyiben érvényesül a politikai magazinműsorokban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának, pártatlanságának törvényi követelménye. A kvalitatív kutatási módszernél fontos szempont volt a politikusi és közszereplői médiahasználat vizsgálatánál, hogy a szereplők milyen arányban és összefüggésben jelentek meg a vizsgált háttérműsorokban. Politikusnak tekintettük mindazokat, akik a kormány és kormánypártok tagjaiként, vezetőiként, a parlamenti ellenzék reprezentánsaiként, illetve a települési önkormányzatok választott (politikailag beazonosítható) tagjaiként tűntek fel a televíziók, valamint a rádiók információs műsoraiban. Szereplőként kezeltük a meghívott szakértőket, akik a felmerülő kérdések kapcsán fejtik ki véleményüket. Mivel a tanulmányban használt kategóriák, meghatározások megegyeznek a hírműsorokról készült tartalomelemzés definícióival, ebből adódóan a két kutatás eredményei összevethetők egymással, mely összehasonlított eredményei jelentősen hozzájárulnak a magazinműsorok, valamint hírműsorok belső szerkezetének megértéséhez. A negyedéves vizsgálatnál a pártatlan, tárgyilagos, sokoldalú tájékoztatás megvalósulásra, vagy ennek hiányára is fókuszálunk. Vizsgálatunk nagy részében azokat a megjelenéseket vesszük figyelembe, amikor a műsorok ismertették a szereplők álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. Külön figyelmet szentelünk a műsorokban másodlagos szereplőként megjelenő politikusoknak is 2006 ja óta, mely szerint másodlagos szereplő alatt azokat értjük, akiket a nyilatkozók említenek meg, önálló szereplőként nem jelennek meg. Az analízis 2

módszertanának tökéletesítése érdekében a Műsorfigyelő és -Elemző Igazgatóság 2003 áprilisától a standard protokollok mellett vizsgálati szempontként jelent meg az Rttv. 23. teljesülése a közszolgálati televíziós és rádiók magazinműsoraiban. A megjelenítette adatok értelmezésnél fontos figyelembe venni egyrészről azt a tényt, hogy a grafikonokon, táblázatokban ábrázolt százalékos mutatókat kerekítjük, melynek következtében a kerekített összegek nem minden esetben érhetik el a száz százalékot, másrészről havi megjelenési, gyakorisági emelkedést vagy csökkenést csak három százaléknál nagyobb változásánál értelmezzük. Véleményünk szerint a három százaléknál csekélyebb arányú differenciák nagy valószínűséggel a módszertanból fakadó torzításnak köszönhető, emiatt a politikai élet vagy a műsorszerkesztési irányelvek változásáról nem tudunk határozott és biztos konklúziókat megállítani. I.1 A VIZSGÁLAT MINTÁJA A mintába a 2009. 1. és 31. között sugárzott valamennyi politikai tartalmú magazinműsor bekerült. Ezek a következők voltak: Magyar RTL Magyar MTV: Duna TV: TV2: Rádió: Klub: ATV: Hír TV: Parlamenti Házon Este Közbeszéd Mokka Egyenes ütköző kívül beszéd Rájátszás Magánhangzó Nap-kelte Heti Hírmondó Napló Pont7 Péntek 8 Vasárnapi A szólás Újság szabadsága Célpont Lapozó Szempont Klubrádió: Infórádió: Lánchíd Echo Rádió: TV: Kontra Aréna Szabad Heti Gondolat Mérleg Hetes Stúdió Ezek alapján elmúlt három hónapban 2540 magyar vonatkozású kül- és belpolitikai tudósítást dolgoztunk fel. A riportok, tudósítások, stúdióbeszélgetések megjelenési gyakoriságának értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az egyes adások milyen sűrűn és milyen időpontokban jelentkeznek. A reggeli időpontokban sugárzott műsorok közül hétköznaponként a Nap-kelte (hétköznap 5:50-9:30; hétvégén 6:50-9:00) a Mokka (7:00-9:00), valamint Szabad Gondolat (vasárnap 07:00-09:00) műsorszámait elemeztük. A hétköznap esténként, illetve éjjel műsorra kerülő programok közül a következőket figyeltük: Parlamenti ütköző (18:00-18:15), Este (22 óra körül), Rájátszás (hétfőtől csütörtökig 20:00), Egyenes beszéd (hétköznapokon 19:20 körül), Magánhangzó (hétköznapokon: 12:00), Közbeszéd (hétköznapokon: 21:45), Kontra (hétköznap 18:00-19:30)), Aréna (mindennap 19:00-20:00). 3

Mintánkba tartozott továbbá a vasárnap reggelenként műsorra kerülő Vasárnapi újság (6:00-8:25), Hetes stúdió (09:00) az este látható A szólás szabadsága (21:00 körül), Napló (19:00), Heti Hírmondó (18:10), valamint Pont7 (18:55-20:00), szombaton megjelenő Heti Mérleg (21:00), a pénteken látható Péntek 8 (20:00), és a Célpont (21:00), csütörtökön látható a Szempont (20:10) és a késő este közzétett Házon kívül (22:45 körül) végül a szerdánként sugárzott Lapozó (22:00 után). A tartalmi jellegzetességek elemzésénél figyelembe kell venni az egyes műsorok terjedelmét is, hiszen ez nagyban befolyásolja, mekkora időt szánnak a szerkesztők egy-egy téma bemutatására és megtárgyalására. A három hónapra kiszámolt és összesített magyar vonatkozású műsoridőt az 1. táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat N=2540 A negyedév magazinműsorainak magyar vonatkozású műsoregységeinek száma és azok hossza műsoregységek (másodperc) száma Naponta jelentkező műsorok Nap-kelte 454 341635 Egyenes beszéd 252 175716 Kontra 164 175547 Aréna 226 140437 Rájátszás 206 121001 Este 219 102288 Mokka 241 97029 Közbeszéd 164 69751 Parlamenti ütköző 62 43362 Hetente jelentkező műsorok Vasárnapi újság 114 72559 Szabad gondolat 52 41505 Hetes stúdió 59 39088 A szólás szabadsága 37 37195 Péntek 8 33 32289 Napló 51 31294 Szempont 69 22728 Heti mérleg 30 21093 Házon kívül 38 18691 Heti Hírmondó 24 18033 Pont 7 29 16377 Célpont 16 10725 Összesen 1904 162.834.3 4

II. AZ ELMÚLT HÁROM HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI A rendszerváltozás óta eltelt időszak egyik legeseménydúsabb első negyed évén van túl a hazai politikai, gazdasági, társadalmi rendszer, melyek dinamikái jelentősen befolyásolták a vizsgált hír- és magazinműsorokban megjelenő témákat, szereplőket. Általában az első hónapot jellemző politikai, gazdasági uborkaszezon a 2009-es esztendő első egy-két hónapjában elmaradt. Míg ban, a politikai közbeszédet elsősorban a már menetrendszerűen megérkező gázválság határozta meg, addig ban cigány kisebbség helyzet befolyásolta a közbeszédet Cosma gyilkosság, Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány kijelentése, míg a i hónap slágertémája egyértelműen a kormányválság volt. Gyurcsány Ferenc saját magával szembeni konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a 20-ai pártkongresszuson, mely a rendszerváltozás óta eltelt időszakban egyszer sem fordult elő. Az első negyedév utolsó hónap összesített adataiból teljes mértékben kiolvasható, hogy a hír- és magazinműsorokban egyértelműen domináns témája a kormányválság volt, szemben a ban megjelenő gázkrízissel, vagy a t uraló romakérdéssel. A politikai magazinműsorok adatainak könnyebb értékelése érdekében a következőkben felsoroljuk a vizsgált negyedév fontosabb eseményeit. A történéseket időrendben közöljük, forrásként 2009 jától az MTI híradatbázisát használjuk. 2009. Január 7.: 15.30 órakor leállt Ukrajnából az orosz földgáz szállítása Magyarország felé - jelentette be Molnár Csaba energiaügyi miniszter. Január 8.: Magyarország 1-2 millió köbméter gázt ad el Szerbiának, ami 4-6 órán belül már ott lehet - jelentette be Gyurcsány Ferenc. Január 15.: A kormány azért hív össze rendkívüli parlamenti ülést 29-ére, hogy az Országgyűlés nyilvánossága előtt mondhassa el, a folyamatosan romló gazdasági kilátások fényében hogyan értékeli a gazdasági helyzetet - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Január 20.: Verók István, Terézváros polgármestere az ellenük indított eljárás kapcsán azt mondta sajtótájékoztatóján: a Budapesti Rendőr-főkapitányság feltehetően erős politikai nyomásra - az ügyészség utasítására - egy három éve folyamatban lévő ügyben önkormányzati képviselők ellen indított nyomozást, amelyet "büntetőügynek álcáztak, de valójában politikai bosszú". Január 26.: A Fidesz szerint Ferencváros elindította a változás évét, az emberek azt üzenték a vasárnapi időközi választáson, hogy alkalmatlannak tartják a jelenlegi 5

kormányt arra, hogy kivezesse az országot a válságból - mondta Bácskai János, a Fidesz-KDNP jelöltjeként parlamenti mandátumot szerző politikus. Január 27.: Feloszlatná az Országgyűlést a Fidesz és a KDNP 8-i hatállyal, és azt szeretnék, ha a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen már napirendre vennék az erről szóló indítványukat - jelentette be Navracsics Tibor. 2009. Február 1.: Folytathatja eredeti munkáját Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány, átvezénylését Bencze József országos rendőrkapitány, Draskovics Tibor rendészeti miniszter jóváhagyásával megszüntette Február 8.: Egy veszprémi szórakozóhelyen szíven szúrták Marian Cozmát, az MKB Veszprém kézilabdacsapatának román beállósát, aki a kórházba szállítás után életét vesztette.. Február 10.: Őrizetbe vette Hunvald Györgyöt, a VII. kerület szocialista polgármesterét a Központi Nyomozó Főügyészség; a polgármestert gyanúsítottként hallgatják ki az erzsébetvárosi ingatlanügyekkel kapcsolatban. Február 16.: A kormányfő szerint öt területen kell változtatásokat kezdeményezni: az adó-, a szociális-, a nyugdíjrendszer, valamint a reálgazdaság és a politikai-közjogi ügyek terén. Gyurcsány Ferenc erről csaknem egyórás évindító beszédében szólt az Országgyűlés plenáris ülésén. Február 23.: Az Országgyűlés elutasította a parlament feloszlásáról szóló Fidesz- KDNP-javaslatot, valamint az ugyanerről szóló országos népi kezdeményezést. Február 28.: Göncz Kinga külügyminiszter vezeti az MSZP európai parlamenti listáját - jelentette be Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke. 2009. Március 8.: Kilép a Magyar Demokrata Fórumból Csáky András, mert véleménye szerint az EP-lista elfogadásával a párt feladta politikai hitvallását. Március 9.: Leváltaná Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Bokros Lajost jelölné kormányfőnek az MDF, amely hétfőn konstruktív bizalmatlansági indítvány beterjesztését javasolta. Március 22.: Az MSZP nyitott, nemzeti kormányt szeretne alakítani, amelynek az a célja, hogy a gazdasági világválság közepette olyan intézkedéseket hozzon, amelyek csökkentik a recesszió hatásait, mérséklik a szociális és foglalkoztatási feszültségeket, valamint segítenek, hogy mielőbb magára találjon a gazdaság - közölte Gyurcsány 6

Ferenc. A miniszterelnök saját maga ellen konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményez az MSZP- párkongresszuson. Március 22.: A legfőbb ügyész visszautasítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az MSZP kongresszusán az ügyészekre tett sértő kijelentéseit - közölte az Legfőbb Ügyészség Március 24.: Glatz Ferenc akadémikus, Surányi György volt jegybankelnök és Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke az MSZP miniszterelnök-jelöltje - jelentette be Gyurcsány Ferenc kor mányfő. Március 24.: Lerövidítené az országgyűlési választások kiírásának törvényi határidejét a Fidesz és a KDNP, hogy mindenképpen a júniusi európai parlamenti választással egy időben lehessen megtartani egy előre hozott parlamenti voksolást - jelentette be Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke Március 26.: Az SZDSZ sajnálattal vette tudomásul, hogy Surányi György nem vállalta a jelöltséget - mondta Fodor Gábor. Március 27.: Az SZDSZ azt javasolta az MSZP-nek, fontolja meg Bokros Lajos miniszterelnök-jelölését - mondta az MSZP és a szabad demokraták egyeztetése után Fodor Gábor szabad demokrata pártelnök. Március 27.: Suchman Tamás szerint az MSZP-nek új elnököt kell választania, Gyurcsány Ferencnek pedig ki kell vonulnia a politikai folyamatokból. Március 28.: Benyújtotta lemondását Gyurcsány Ferenc a pártelnöki posztról. Március 30.: Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az MSZP hivatalos kormányfőjelöltje, akit az SZDSZ is támogatásáról biztosított. 7

II.2 A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vizsgált hír és magazinműsorok szereplői, valamint ezen műsorok témaszerkezetét az első negyedévben három fontosabb témakör határozta meg. Míg az első hónapban a már fentebb említettek alapján az ukrán -orosz konfliktusból fakadó gázellátási, és az ezzel összefüggő gazdasági témák tematizálták a vizsgált műsorokat, ban a roma kérdés határozta meg a főbb irányvonalat, a i hónap egyértelműen a kormányválságról, a miniszterelnöki konstruktív bizalmatlansági indítványról, valamint az MSZP- elnökének lemondásáról szólt. Az tevékeny politikai, társadalmi közhangulat következtében az első negyed évben a politikum szereplői nagyobb arányban exponálták magukat, míg az egyéb szereplők kisebb arányban jelentek meg a magazinműsorokban, az előző év utolsó negyedévéhez viszonyítva. A vizsgált időszakban a műsorok szereplőinek 41 százaléka a parlamenti politikum prominensei közül került ki, amelyből a kormányzatot a szereplők 21,9 százaléka, a parlamenti ellenzéket 19,2 az egyéb szereplőket 59 százalék képviselte. Az adatok azt mutatják, hogy a naponta jelentkező magazinműsorok jóval többször szerepeltették a politikum képviselőit, mint hetente jelentkező társaikban (41% vs. 22%). (6/a-b. ábra). A napi magazinműsorokban a kormányzat szereplései 53 százalékát, a parlamenti ellenzéké 46 százalékot, míg a független képviselőké 0,5 százalékot tett ki (7/a. ábra). A heti periodicitással jelentkező magazinműsorok esetében a kormányoldal 54 százalék, a parlamenti ellenzék 45 százalék, a függetlenek a 0,2 százalékát birtokolták az összes szereplésnek (8/a. ábra). A naponta megjelenő magazinműsorokban a kormány a beszédidő 49 százalé1kát, az ellenzék 50 százalékát, a független képviselők pedig 0,3 százalékát tudhatták magukénak (12/a. ábra). Az első negyedév intenzív politikai, gazdasági eseményei gázválság, romaügy, kormányválság elsősorban kormány szereplésének kedvezett. A számok azt mutatják, hogy a hetente jelentkező háttérműsorokban az év első két hónapjában a kormány nyilatkozhatott hosszabban az ellenzéknél, míg ban kiegyenlítődtek az erőviszonyok. (13/a. ábra). A miniszterelnök csere, valamint az MSZP- pártelnökváltás miatt a leghosszabban megszólaló politikus Gyurcsány Ferenc volt, aki mindkét pozíciót birtokolta, majd őt Mesterházy Attila követi (6. táblázat), míg az ellenzék részéről Dávid Ibolya beszélt a legtöbbet. 8

A magazinműsorokban a leggyakrabban Gyurcsány Ferenc tűnt fel, a második helyen Orbán Viktor szerepelt (10. táblázat). Míg az egyre feszültebb társadalmi problémák miatt, a roma lakosságot ért támadások következtében, a civil szereplők közül Bencze József, országos rendőrfőkapitány jelenhetett meg a legtöbbször a háttérműsorokban. 9

III. A MAGAZINMŰSOROK TÉMÁI A politikai hír- és magazinműsorok mélyebb és szabatosabb elemzése érdekében 2005 szeptemberétől bevezettük a napirend-vizsgálatát. Ennek lényege, hogy a műsoregységek témáinak nyitott változót szentelünk, a kódolók nem különböző kategóriákból választanak, hanem röviden összefoglalják, hogy milyen témákat érintettek a műsoregységben. A metodikai változtatás célja kettős, egyrészt a hírekben felvetődött kérdéskörök leírása pontosabb képet ad, másrészt lehetőség nyílik arra, hogy a kurrens problémákat nyomon kövessük. (A régi módszerrel pl. képtelenek voltunk az aktuális skandalumokat külön-külön beazonosítani, kizárólag a politikai botrányok tematikai súlyáról referálhattunk - ami bizonyos esetekben, főleg rövidebb periódusokat vizsgálva, nem tekinthető elégségesnek). A magazinműsorok elemzése során regisztrált témákat a könnyebb feldolgozhatóság érdekében 16 témakörbe csoportosítottuk: országgyűlési választások: az egyes politikai pártok kampánya, a választás technikai lebonyolítása stb. a kormány működése: kormányzati támogatás a gazdaságnak, kormányintézkedések az oktatásban, egészségügyben, kultúrában stb. belpolitikai ügyek: az Országgyűlés, köztársasági elnök tevékenysége stb. pártpolitika: pártok belső ügyei gazdasági szféra: infláció, árak alakulása, az ország általános gazdasági, egyes gazdasági ágazatok állapota, gyárbezárások stb. szociális szféra: egészségügy, nyugdíjasok, kisebbségek helyzete, környezetvédelem stb. külpolitika: külpolitikai kapcsolatok, magyar vonatkozású külpolitikai események, ENSZ, NATO stb. Európai Unió: külpolitikai és gazdasági kapcsolat az Unióval, az uniós intézmények működése stb. államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése önkormányzatok működése oktatási szféra: oktatás helyzete, felvételik, érettségik stb. érdekvédelem, civil szféra: sztrájk, nem politikai megmozdulás stb. belpolitikai botrányok: államigazgatási szervek botránya, Kulcsár-ügy, önkormányzatok botrányai stb. nem politikai botrányok: élelmiszer botrányok, gazdasági, kulturális botrányok stb. egyházak, kultúra, média: hitélet, kulturális események, média események stb. 10

rendvédelmi szervek működése: rendőrség, tűzoltóság, honvédség helyzete, tevékenysége bűnözés: bűncselekmények, bírósági tárgyalások stb. baleset, természeti katasztrófa: ipari-, természeti katasztrófák, közúti balesetek, háztartási balesetek, betegségek terjedése stb. megemlékezések, ünnepnapok, híres emberek halála, kitüntetések bulvár: érdekességek, szenzációk információs híradások: értesítés útlezárásokról, műsorváltozásról stb. Az év eleje óta tartó kormányzati bizonytalanság a magazinműsorok tudósításainak ranglistáján is manifesztálódik, míg a 2008-as és utolsó negyedévében a gazdasági szféra eseményeire koncentráltak a magazinműsorok, addig a 2009-es első negyedévében, a fent említett kiváltó okok miatt, vezető téma a kormány működés volt. A témakör aránya a hírműsorokban, ban 49, ban 60, míg ban 34 százalék volt. (A három hónapot összevonva 47 százalékot tett ki az összes témakört tekintve) (2. táblázat). A témacsoporton belül míg az első két hónap a legfontosabb napirendi pontnak a pénzügyi válság történései számítottak (lásd 11/a-c. táblázat), addig a harmadik hónapban Gyurcsány Ferenc lemondása, az új kormány megalakulása határozta meg a magazinműsorokat. A hazánkat nagymértékben sújtó gazdasági világválság, és az ezzel párosuló gazdasági visszaesés, munkanélküliség, exportcsökkenése, ipari termelés hatalmas zuhanása, az ezekből fakadó adóbevételek csökkenése újabb megszorító intézkedésekre sarkalta a kormányt. Az egyre bizonytalanabb politikai, gazdasági helyzet miatt váratlanul a már közel egy éve amúgy is kisebbségben lévő kormány Gyurcsány Ferenc konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezett maga ellen, a i MSZP pártkongresszuson. Míg ban kormány gazdasági intézkedései 11%, a tőzsde helyzete, gazdasági válság 6% - és ban egyértelműen a kormány gazdasági intézkedései uralták a magazinműsorok tematikáját addig ra Gyurcsány Ferenc lemondása lett a leggyakoribb hír, majd ezt a gazdasággal foglalkozó témák követik. Márciusban Gyurcsány Ferenc lemondásának híre (10 százalék), valamint a kormány gazdaságpolitikai (9 százalék) intézkedéseiről szóló beszámolók jelentek meg legtöbbször a vizsgált műsorokban. Habár a kormányválsággal összefüggő témák ban egyértelműen dominánsak voltak, összesítve a háromhavi adatokat a miniszterelnök lemondása érdemben nem befolyásolta a magazinműsorok témáinak rangsorát. (Bár az előző negyedévhez viszonyítva egyértelműen új témaként jelent meg a kormánykrízis). Az előző negyedévhez hasonlóan, ezekben a hónapokban is a kormány gazdaságpolitikai intézkedései határozták meg a hírszerkesztést (lásd 11/a-c. táblázat). 11

Az esztendő első negyedévében az látható, hogy a harmadik, negyedik helyen a pártpolitika események voltak meghatározóak, ami a műsoregységek 15 százalékában fordult elő - a negyedév folyamán a kormány és a Fidesz viszonyával foglalkozó műsoregységek megjelenése számított meghatározónak (lásd 11/a-c. táblázat). A műsoregységek vizsgálatánál árnyaltabb képet kapunk abban az esetben, ha a magazinműsorok témáira fókuszálunk. Az első negyedév összesített adatai szerint a magazinés hírműsorok elsősorban a kormány működésével (47 százalék, mindhárom hónapban vezető hírként szolgált), majd ezt követően a gazdasági, valamint a belpolitikai hírekkel foglalkoztak a leggyakrabban (32 százalékkal). (lásd. 2. táblázat). Az egyre fokozódó társadalmi, szociális, etnikai feszültség ban érte el csúcspontját. Szociális, társadalmi szempontot illetően ban jelentették be a 13. havi nyugdíj elvételt, családtámogatási rendszer átalakítását, míg az etnikai feszültségek a Cozma gyilkosság, valamint a romák elleni támadássorozatok ebben a hónapban váltak a közbeszéd meghatározó témaivá. A 2. táblázatból látható, hogy a negyedévet összesítve a harmadik, negyedik leggyakoribb témái a magazinműsorokban a szociális-, bűnözési-, valamint a belpolitikai (10 százalék) szférával foglalkozó hírek voltak, de havi bontásnál, a már fentebb említett kiváltó okok miatt, ba jelentős eltérést láthatunk a hírműsorokat meghatározó témákat tekintve. A negyedév utolsó hónapjában egyértelműen a kormányválság, a közel két hétig tartó kormányfőkeresés, a miniszterelnöki csere alkotmányjogi megalapozottsága, és az ezzel szorosan összefüggő bel- illetve pártpolitikai ügyek voltak dominánsak a magazinsorokban. Március hónapban a kormányválsággal összefüggő témák (kormány működése 35, belpolitikai ügyek 49, pártpolitika 40 százalék) jóval gyakrabban fordultak elő a gazdasági jellegű (26 százalék) híreknél. Ellentétben az előző év utolsó negyedévével, jelentősen csökkent a külpolitikai hírek száma a vizsgált műsorokban, ami annak tudható be, hogy nem történt jelentősebb külpolitikai esemény a vizsgált időszakban, ellentétben a tavaly novemberi Dunaszerdahely - Slovan Bratislava meccsen történtekkel. A civil szereplők leggyakoribb megszólalója Sólyom László köztársasági elnök (60 szereplés), majd Bencze József országos rendőrfőkapitány (38 szereplés), végül azonos szereplési számmal (30) Surányi György volt jegybank elnök, valamint Szabó Máté általános ombudsman volt. (lásd 12. táblázat). A Köztársasági Elnök gyakori szereplése nem mondható meglepetésnek, hisz közjogi funkciójából adódóan aktív szereplővé lépett elő a kormányválság, a kormányátalakítás idején, míg az Országos Rendőrfőkapitány inkább a cigányok elleni támadások, Pásztor Alber miskolci főrendőr, valamint a Cozma ügy miatt került nagyobb reflektorfénybe, az Általános Ombudsman a kisebbségi ügyekben, valamint 15-ei rendőri intézkedésekben szólalt fel. (lásd 12. táblázat) 12

A magazinműsorokban leggyakrabban előfordult témákat a Mellékletben tüntettük fel (11/a-c. táblázat). 2. táblázat N=2540 A magazinműsorok tudósításainak témái (a magyar vonatkozású műsoregységek százalékában, egy műsoregység több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya Január Február a kormány működése 49,3 60,5 34,3 47,3 gazdasági szféra 44,6 31,7 25,7 32,2 belpolitikai ügyek 20,6 19,9 49,3 32,0 pártpolitika 27,7 25,3 40,2 31,9 szociális szféra 6,6 14,8 8,1 10,2 bűnözés 6,4 15,3 6,3 9,6 belpolitikai botrány 6,8 16,2 5,1 9,6 Európai Unió 7,8 7,6 9,7 8,5 civil szféra 6,6 8,4 4,8 6,5 külpolitika 8,4 5,2 4,2 5,5 egyházak, kultúra, média 5,7 4,5 6,0 5,4 nem politikai botrányok 3,1 4,3 5,0 4,3 önkormányzatok működése 3,8 1,6 4,2 3,2 baleset, természeti katasztrófa 7,1 1,9 1,7 3,0 megemlékezések, ünnepnapok 1,2 2,0 3,7 2,5 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése 2,8 1,7 2,1 2,1 rendvédelmi szervek helyzete 1,4 2,8 1,3 1,9 bulvár hírek 2,1 1,1 0,8 1,2 oktatási szféra 0,7 1,0 0,8 0,8 információs híradások 0,2 0,0 0,0 0,0 A témaköröket megvizsgáltuk a véleményt nyilvánító felek szempontjából is, melyben megpróbáltuk figyelembe venni a szereplők élőszóban kinyilvánított véleményét is. (3. táblázat). Az egyes tematikai csoportokon belüli felbukkanási arányok elemzésénél a két parlamenti pólus mellett az egyéb szereplők megjelenéseit regisztráltuk. A számokból kitűnik, hogy az egyéb szereplők abszolút mértékben gyakrabban exponálták magukat a magazinműsorokban, mint a pártpreferenciával rendelkező szereplők. A háttérműsorok aktorai nyilatkozataikat legsűrűbben a kormány működésre (40%), valamint a belpolitikára (27%) szentelték. Szereplői bontásnál azt látjuk, hogy az egyéb szereplők elsősorban gazdasági témákban (77%), másodsorban belpolitikai ügyekben (61%), valamint a kormány működésével (58%) kapcsolatban fejtették ki véleményüket. A kormányzat nagyobb súllyal szerepelt a témák többségében, mint az ellenzék. A parlamenti oppozíció hét kérdéskörben kapott nagyobb teret véleményének kifejtésére, mint a kormánypárti politikusok. Az adminisztráció legtöbbször a kormány működéséről (23%), a pártpolitikáról (22%), valamint 13

belpolitikai ügyekről (16%) fejtette ki a véleményét. Ezzel szemben az ellenzék elsősorban a pártpolitikáról (38%), ez Európai Unióról (24%), valamint belpolitikáról beszélt legsűrűbben a vizsgált műsorokban. 3/a. táblázat N=5322 A kormányoldal, az ellenzék, valamint az egyéb szereplők előfordulása az egyes témakörökben (százalékban, egy élőszóbeli nyilatkozat több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya "egyéb szereplők" nyilatkozatok aránya kormányoldal ellenzék a kormány működése 22,9 19,4 57,7 40.1 gazdasági szféra 14,0 8,8 77,2 30.2 belpolitikai ügyek 15,7 23,3 61,0 26.9 pártpolitika 21,8 38,5 39,7 24.5 szociális szféra 7,5 6,0 86,5 11.8 bűnözés 6,6 8,8 84,6 10.2 belpolitikai botrány 9,8 8,2 82,0 9.8 nem politikai botrányok 10,9 8,3 80,8 6.4 civil szféra 5,9 2,8 91,3 6.0 Európai Unió 15,5 24,2 60,3 5.8 külpolitika 17,3 10,0 72,7 5.1 egyházak, kultúra, média 3,6,4 96,0 4.7 baleset, természeti katasztrófa 5,5 2,8 91,7 4.1 önkormányzatok működése 18,3 9,8 71,9 2.9 megemlékezések, ünnepnapok 1,6 5,5 93,0 2.4 államigazgatás, közigazgatás, 9,5 8,4 82,1 igazságszolgáltatás működése 1.8 rendvédelmi szervek helyzete 8,8 10,0 81,3 1.5 bulvár hírek 3,7 4,9 91,4 1.5 oktatási szféra 6,3 1,6 92,1 1.2 A pártpolitikai, valamint intézményi megszólalását elsősorban a gazdasági válság, valamint az arra adott intézkedések határozták meg, másodsorban a ban kialakult kormányválság tematizálta a megszólóak témáit. A kormánytagok elsősorban gazdaságpolitikai vonatkozásokban, az ezzel szorosan összefüggő tőzsdei helyzettel, gazdasági válsággal, valamint a két legnagyobb parlamenti párt kapcsolatáról nyilvánult meg a leggyakrabban. A kormánypárt ugyancsak a gazdaságpolitikáról beszélt a legsűrűbben, majd ezt követte Gyurcsány Ferenc lemondása, valamint az ellenzék és a kormány közötti konfliktus. A legnagyobb ellenzéki párt elsősorban a pártok közötti ellentétekre, másodsorban a gazdaságpolitikára, harmadsorban a tőzsdei helyzettel foglalkozott a legtöbbször. A többi kisebb parlamenti párt is döntő többségében a gazdaságpolitikával, valamint a kormányválsággal összefüggésben exponálta magát a leggyakrabban a vizsgált műsorokban. 14

3/b. táblázat N=981 Az öt leggyakrabban előforduló téma a kormány tagjainak nyilatkozataiban esetszám % a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 162 16.51 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 81 8.26 a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk 61 6.22 a kormány adópolitikája 57 5.81 Gyurcsány Ferenc lemondása, új kormány felállítása 49 4.99 3/c. táblázat N=600 Az öt leggyakrabban előforduló téma az MSZP parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám % a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 82 13.67 Gyurcsány Ferenc lemondása, új kormány felállítása 47 7.83 a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk 42 7.00 a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk 33 5.50 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 31 5.17 3/d. táblázat N=350 Az öt leggyakrabban előforduló téma az SZDSZ parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám % Gyurcsány Ferenc lemondása, új kormány felállítása 46 13.14 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 38 10.86 az MSZP és az SZDSZ ellentétei, viszonyuk 38 10.86 a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk 27 7.71 az Országgyűlés feloszlatása, előrehozott választások 26 7.43 3/e. táblázat N=937 Az öt leggyakrabban előforduló téma a Fidesz parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám % a kormány és a Fidesz-MPSZ ellentétei, viszonyuk 156 16.65 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 133 14.19 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 50 5.34 a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk 49 5.23 a kormány igazságügyi és rendészeti intézkedései 45 4.80 3/f. táblázat N=112 Az öt leggyakrabban előforduló téma a KDNP parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám % a kormány és a KDNP ellentétei, viszonyuk 15 13.39 a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk 14 12.50 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 11 9.82 a kormány adópolitikája 9 8.04 Gyurcsány Ferenc lemondása, új kormány felállítása 7 6.25 15

3/g. táblázat N=311 Az öt leggyakrabban előforduló téma az MDF parlamenti frakciójának nyilatkozataiban esetszám % az MDF ügyei 60 19.29 az MDF EP-választási kampánya 36 11.58 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 33 10.61 a kormány adópolitikája 19 6.11 a kormány és az MDF ellentétei, viszonyuk 19 6.11 3/h. táblázat N=7182 Az öt leggyakrabban előforduló téma az egyéb szereplők nyilatkozataiban esetszám % a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 605 8.42 a tőzsde helyzete, gazdasági válság 503 7.00 Gyurcsány Ferenc lemondása, új kormány felállítása 209 2.91 a kormány adópolitikája 185 2.58 a cigányság helyzete 175 2.44 A műsoregységek tartalmával kapcsolatban az ORTT azt is vizsgálja, hogy a magyar vonatkozású tudósítások, stúdióbeszélgetések milyen arányban számoltak be országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról. Az analízis adatai alapján megállapítható, hogy a sikerről szóló hírek jóval elmaradnak a kudarcról szóló beszámolóktól. A kudarcoknál 45 százaléka a kormányzat, 13 százaléka az ellenzéki, 42 százaléka egyéb intézmény tevékenységéhez kapcsolódott. Az előző vizsgálathoz képest a kormány kudarcos hírei nagyobb arányban jelentek meg, mint az egyén intézményi fiaskók. A kudarcokban való kormányhivatali részesedés a hónap elejétől kezdve folyamatosan nő, míg ban mindössze 35 százalékot tett ki a kudarcok aránya, addig ez az arány a vizsgált periódus utolsó honapjára 51 százalékot tett ki. A negatív tendencia elsősorban a fiaskóval végződött miniszterelnöki cserének, valamint az egyre mélyülő gazdasági válságnak köszönhető. Az oppozíció eredménytelenségeinek megjelenése jóval elmarad a kormányzóitól, az ellenzék kudarc beszámolója mindössze 13 százalék, szemben a kormányzati 45 százalékával. Havi bontásnál azt látjuk az ellenzék esetében, hogy az kudarcélményeiről való beszámolás a vizsgált időszakban viszonylag állandó, 15-11 százalék között ingadozik. Az ellenzék sikertelenségeinek több mint felét a Fidesz (58%) majd ezt követte (190 esetből 111 eset) az MDF 31% (58 eset) végül az SZDSZ 5% (10 eset) eredménytelenségei adták a vizsgált műsorokban. A naponta jelentkező magazinműsorok esetében a kormányzat kudarcainak prezentálása a Rájátszásban volt a legmagasabb (20,5%), míg az ellenzék eredménytelenségei az Nap Keltében kapták a legnagyobb nyilvánosságot (27%). Az egyéb intézményeken belül a vállalatok, vállalkozások könyvelhették el a legtöbb sikertelenséget (593 esetből 112 eset, 19%), a második helyen nem meglepő módon a rendőrség szerepel (79 eset, 13%). 16

A vizsgált periódusban a sikerről tudósító műsoregységekben is folyamatosan csökkent a kabinet részesedése, arányuk ban érte el legmagasabb számarányát (15%), ami jóval elmarad az előző negyedév számarányától (45 százalék). Az ellenzék sikeressége is drasztikusan csökkent a magazinműsorok beszámolója alapján, mindössze 2 százalékponttal előzte meg a kormányt, 17 százalékkal. A kormányoldal eredményeire leginkább a Nap-kelte (36%), valamint az Egyenes beszédben (29%), míg az ellenzékére hasonlóan a kabinet vizsgálatánál ugyancsak a Nap- kelte (32%) koncentrált a legnagyobb részarányban a vizsgált műsorokban. 1. ábra N=1904 A sikerről és kudarcról szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 100 kudarc kudarc kudarc kudarc 80 % 60 40 20 35 43 51 45 15 11 15 13 49 46 35 42 0 kormány ellenzék egyéb intézmény kudarc 35 15 49 kudarc 43 11 46 kudarc 51 15 35 kudarc 45 13 42 17

1.a ábra A sikerről és kudarcról szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) N= 287 80 60 siker siker siker siker 67 55 52 57 % 40 20 33 38 19 31 12 10 14 12 0 kormány ellenzék egyéb intézmény siker 33 12 55 siker 38 10 52 siker 19 14 67 siker 31 12 57 A magazinműsorok majd fele (51%) számolt be valamilyen ellentétről. Az egyre feszültebb politikai légkör következtében mindhárom vizsgált hónapban a két politikai oldal pengeváltásai domináltak (ban 35%, ban 35%, ban 37%), a második helyen a kormány- egyéb szereplők összetűzései állnak, 22 százalékkal. A kormány és az egyéb szereplők véleménykülönbségei ban kaptak nagy nyilvánosságot (28%), aminek a kiváltó oka lehet a Gyurcsány kormány által bejelentett gazdasági megszorításokkal szembeni civil szembenállás. Az ellenzéki pártok közti viszályok aránya az első két hónapban lényegében állandónak mondható, míg ban az Európai Parlamenti választások kampányidőszak kezdete következtében a konfliktusok aránya a i 3 százalékról, ban 10 százalékra növekszik. Az együttműködésekről tudósító műsoregységek aránya 11 százalék volt, ami 2 százalékponttal alacsonyabb az előző vizsgált negyedévhez. A politikai erőteret vizsgálva azt látjuk, hogy a legnagyobb nyilvánosságot a kormány- egyéb ( 26 százalék), valamint kormány- ellenzék korporációja (23 százalék) volt a monitorozott műsorokban. A kormány és az ellenzéki pártok együttműködéseinek gyakorisága látványosan nőtt, míg ban mindössze 11 százalék volt, addigra ez a szám ra közel 40 18

százalékra növekszik, ami annak tudható be, hogy a kisebbségben lévő kormány gazdasági javaslatait, intézkedéseit az ellenzékben lévő SZDSZ és az MDF is támogatta. 2. ábra N=1904 A konfliktusról és együttműködésről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 50.0 konfliktus konfliktus konfliktus konfliktus 40.0 30.0 % 20.0 10.0 0.0 kormány-kormány kormány-ellenzék kormány-"egyéb" ellenzék-ellenzék ellenzék-"egyéb" "egyéb"-"egyéb" kormány-ellenzék- "egyéb" konfliktus 0.3 35.3 17.8 3.9 6.5 30.1 6.1 konfliktus 0.9 35.1 27.7 3.5 6.1 19.6 7.2 konfliktus 4.3 36.9 20.6 9.9 6.0 15.3 7.0 konfliktus 2.1 35.9 22.4 6.2 6.2 20.4 6.9 50.0 együttműködés együttműködés együttműködés együttműködés 40.0 30.0 % 20.0 10.0 0.0 kormány-kormány kormány-ellenzék kormány-"egyéb" ellenzék-ellenzék ellenzék-"egyéb" "egyéb"-"egyéb" kormány-ellenzék- "egyéb" együttműködés 1.6 11.1 34.9 1.6 0.0 47.6 3.2 együttműködés 3.2 10.6 33.0 4.3 12.8 35.1 1.1 együttműködés 1.8 39.6 15.3 3.6 5.4 32.4 1.8 együttműködés 2.2 22.8 26.1 3.4 6.7 36.9 1.9 19

IV. A MAGAZINMŰSOROK TARTALMI JELLEMZŐI Az ORTT a politikusok nyilatkozatainak tartalmi vonatkozásait is elemezte, melyben azt vizsgálta, hogy a parlamenti politikusok milyen eséllyel láthatták el kritikai, ellenőrző tevékenységüket, azaz milyen gyakran fogalmazhattak meg bírálatokat, eltérő véleményeket. A vizsgált három hónapban a szereplők 23 százaléka fogalmazhatott meg valamifajta bírálatot (3. ábra), melyből a kritikák 66 százaléka a politikai élet szereplőit célozta meg, amely 4 százalékponttal több, az előző vizsgált negyedévhez viszonyítva. Az elmúlt negyedévhez képest a kormány részesedése stagnált (45% vs. 45%), míg az ellenzéki tevékenység bírálata 17 százalékról 21 százalékra növekedett. Az ellenzék részéről a fiatal demokraták tevékenységét illették a legtöbbször negatív jelzőkkel 258 esetben. Az egyéb szereplők kategóriáján belül a legtöbb aggályt vállalatok, bankok kapták 119 esettel, majd ezeket az intézményeket követi a rendőrség, 97 említéssel. A nagymértékben devizában eladósodott lakosság egyre nehezebb helyzetével, valamint a pénzintézetekkel szembeni kritikákkal lehet magyarázni a bankok gyakori bírálatát, míg a rendőrség tevékenységét az év első negyedévében tapasztalható erőszakos bűncselekmények elszaporodásával magyarázható. 3. ábra N=8854 A magazinműsorokban elhangzott bírálatok aránya és címzettjei (az összes szereplés százalékában) bírálatot tartalmazó szereplések bírálatot nem tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata 34 77 23 21 45 20