TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 A szolgáltatástervezési koncepció célja és feladata... 5 Általános helyzetkép... 5 Demográfiai jellemzık... 8 A mőködı szociális ellátórendszer bemutatása... 10 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások... 11 2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások... 12 2.1 Szociális alapszolgáltatás... 12 2.2 Szociális szakellátások... 14 2.2.1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények... 14 2.2.2. Ápolást-gondozást nyújtó intézmények... 14 2.3. Gyermekjóléti alapellátások... 16 2.3.1. Gyermekek napközbeni ellátása... 16 2.3.2. Gyermekjóléti központ... 16 2.3.3. Gyermekek átmeneti gondozása... 17 3. Civil és egyházi szervezetek részvétele az intézményi ellátásokban... 17 A mőködı ellátórendszer finanszírozása és költségei... 18 Kecskemét Megyei Jogú Város ellátási kötelezettsége a jogszabályok tükrében... 18 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások... 19 2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások... 19 SWOT analízis... 21 Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerrel kapcsolatos céljai és programjai... 22 Fejlesztési feladatok az önkormányzat szociális intézményeiben... 23 1. Szakmai létszámok fejlesztése... 23 2. Intézmények mőszaki állapotának javítása, szakmai elıírásokból adódó fejlesztései... 24 2.1. Bölcsıdék... 24 2.2. Alapszolgáltatások, idısek és hajléktalanok átmeneti ellátása... 25 2.3. Platán Otthon... 25 2.4. Margaréta Otthon... 26 1
A hiányzó feladatok biztosítása, illetve egyes ellátások bıvítései... 27 1. Szociális ellátás... 27 1.1. Alapszolgáltatások... 27 1.2. Szakellátás... 28 1.2.1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények... 28 1.2.2. Ápoló-gondozó otthoni ellátás... 29 2. Gyermekjóléti ellátás... 29 2.1. Alapellátások... 30 2.2. Szakellátások... 30 3. Egyes már mőködı ellátások bıvítésének lehetısége... 30 4. A fejlesztések forrásai... 31 Szociális ellátások fejlesztése és feladatbıvítés a gazdasági programban... 32 Az intézmények racionális mőködésének vizsgálata... 36 Az esélyegyenlıség megteremtése... 36 1. Akadálymentesítés... 37 2. Tartós munkanélküliek és csökkent munkaképességőek foglalkoztatása. Humán-erıforrás gazdálkodás... 37 3. A roma kisebbség felzárkóztatása... 41 2005-2007-ben elért eredmények... 42 További várható eredmények és a megvalósítás nehézségei... 43 Felhasznált jogszabályok és dokumentumok:... 44 2
A szociális jogok lényege, hogy mindenki számára biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek lehetıvé teszik számára egyéb jogainak gyakorlását I. BEVEZETÉS A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban: Szt.) 92. (3) bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat feladata a szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítése. Az Szt. meghatározza a koncepció tartalmi elveit demográfiai adatok, ellátotti csoportok szükségletei, intézmény-átalakítási elképzelések, az ellátotti kötelezettség alakulása -, segítve ezzel az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások egységes szempontok szerinti fejlesztését és mőködtetését. A gazdasági törvényszerőségek Nyugat-Európában már bebizonyították ugyan, hogy a szociális túlvállalás sem lehet célravezetı út, ám ugyanakkor elismerik és nyíltan deklarálják is, hogy az államnak úgynevezett szolidaritásból fakadó kötelezettségei vannak. A modern szociálpolitika alapgondolata, hogy a társadalom különféle alrendszereinek mőködése folytán úgy az egyén, mint annak kisebb-nagyobb közösségei, különbözı módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, amelyekben magukról ideiglenesen vagy véglegesen, egyáltalán így egy elfogadható szinten nem tudnak gondoskodni. Olyan zavarokkal küzdenek, amelyek társadalomba való be- vagy visszailleszkedésüket akadályozzák, normális életvitelük, illetve megélhetésük tehát mások közremőködése nélkül nem biztosítható. E helyzetben a társadalom (végsı soron az állam) a szolidaritási elv jegyében valamilyen módon (netán többfajta eszköz együttes alkalmazásával) segítıleg lép fel. A szociális gondoskodás feladata tehát nem kevesebb, mint az, hogy e társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkezı élethelyzeteket feltárja, s azokra a jog által kínált lehetıségek keretei között reagáljon. Találja meg azokat az eszközöket, amelyekkel a felmerülı problémák a leghatékonyabban kezelhetık, s egyidejőleg biztosítsa, hogy ez a beavatkozás az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, s ugyanakkor a közösség (a többi nem veszélyeztetett állampolgár) védelme is megvalósuljon. A mai felfogás szerint a szociális feladatok körébe tartoznak a szociális (társadalmi) rehabilitáció eszközei és intézményei. A társadalomba való be-, illetve visszailleszkedés érdekében segítségre szorulnak a társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, fogyatékosság, munkaképesség megváltozása, munkanélküliség, családi körülmények vagy a család hiánya, szenvedélybetegségek stb.) társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdenek. A szociális védıháló megszövése azonban nem egyetlen intézményrendszer, hanem szervezetrendszerek együttmőködésének feladata. Az állami feladatvállalás meghatározó elve ebben a rendszerben a szubszidiaritás, amely több szinten is megjelenik. Ennek harmadik szintje a rászorultsági szint, amelyen az állami (és önkormányzati) segítés akkor lép mőködésbe, ha az egyén létfeltételei másként nem biztosíthatók. Az Európai Közösségek szabályai kezdetben arra irányultak, hogy a szociális szféra tekintetében egységes szabályozást alakítsanak ki. Ezt az elvet azonban úgy tőnik mára feladták. A három 3
lényeges összehangolandó terület: a munkanélküliség leküzdése, a lét- és munkafeltételek javítása, illetıleg a szociális partnerek részvételi jogainak biztosítása. 1992-ben az akkori Európai Közösség Gazdasági és Szociális Bizottságának egy szakértıi bizottsága egyik jelentésében a szociális ellátások egységessé tételét is elıirányozta az Európai Unión belül, a recessziós fejlemények azonban arra utalnak, hogy ez a programpont a bizonytalan jövıbe csúszik, vagy ténylegesen csak a minimális ellátások szintjén valósulhat meg. Jelenleg hazánkban a kiterjedt gondoskodás pénzügyi feltételei nem adottak, de az elv érvényesítésérıl az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk miatt nem mondhatunk le, hiszen az Európai Unió egyik alapgondolata már a Római Szerzıdés óta épp a szociális feltételek tagállamokra, illetve egész Európára kiterjedı biztosítása volt és maradt. A törvényi kötelezettség teljesítésén túl a koncepció elkészítésének elsıdleges célja, hogy a város minden lakója számára legyenek elérhetıek olyan (jogszabályban rögzített) ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják, és a minıségi ellátást biztosítják. További cél, hogy a szociális szféra mőködése magas színvonalon feleljen meg a szakmai kritériumoknak, és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat az ügyfeleknek. Ugyanakkor, bár a koncepció készítését az Szt. írja elı, az egységes szemlélet, illetve az integrált intézmények mőködése szükségessé teszi, hogy a koncepcióban az önkormányzat gyermekjóléti intézményekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségei és fejlesztési elképzelései is teret kapjanak. A koncepció elkészítését és felülvizsgálatát is segíti, hogy a hatályban levı jogszabályok szerint városnak gazdasági programmal is kell rendelkeznie. Az összegyőjtött adatok révén a város lakosságának demográfiai, foglalkoztatási helyzete, ellátottsági mutatója ismert, erre vonatkozóan statisztikai mutatók állnak rendelkezésre. Ezek az adatok, illetve a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények javaslatai alapján az igényekhez legjobban igazodó szolgáltatási struktúra kialakítása és a jelenlegi szolgáltatások fejlesztése a legfıbb feladatunk. A biztonságos finanszírozási és mőködési háttér megteremtése érdekében viszont át kell tekinteni a fejlesztés, illetve a mőködtetés költségvetési vonzatát, valamint a szükséges erıforrások strukturálását és ütemezését. Kecskemét Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepcióját a Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyőlése elıször a 779/2003. (XII.17.) KH számú határozatával fogadta el. A koncepciót a jogszabályi rendelkezések szerint kétévente kell felülvizsgálni. Ennek megfelelıen a 927/2005.(XII.21.) KH számú határozattal felülvizsgált szolgáltatástervezési koncepció új adatokkal, elért eredményekkel és a belépı új feladatokkal a jelenlegi helyzetnek megfelelıen kiegészítésre került. A koncepció felülvizsgálatának érdekében az adatok, vélemények és javaslatok megismerése céljából megkerestük a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, a Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának Bács-Kiskun Megyei Területi Igazgatóságát, illetve önkormányzatunk által fenntartott szociális intézményeket is. Ezúton szeretnénk megköszönni valamennyi tájékoztatást adó szervezet segítı együttmőködését. 4
II. A szolgáltatástervezési koncepció célja és feladata A koncepció célja: Meghatározni a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, amelyeket a település a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplıit. Részletezni azokat a konkrét célkitőzéseket, amelyeket a szociális szolgáltatások biztosítása során érvényesíteni kívánnak. Elısegíteni a szociális, illetve a gyermekvédelmi törvény által bevezetésre került új típusú intézmények feladatainak ellátását. A koncepció feladata: Elısegíteni egy egységes szociális szolgáltató politika kialakítását a településen. Információkat biztosítani egyéb fejlesztési koncepciók, tervek kidolgozásához és megvalósításához. Információt adni a különbözı szolgáltatást igénylık részére, illetve a szolgáltatást biztosító intézmények, szervezetek számára. III. Általános helyzetkép Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye a Duna-Tisza közi Homokhátság közepén, közel azonos távolságban Budapest és Szeged között, a Kelet-Nyugat, illetve az Észak-Dél irányú fıközlekedési utak keresztezıdésében helyezkedik el, lakosainak száma meghaladja a 110.000 fıt. A megyeszékhely gazdasági szerepe és munkaerı felszívó ereje jelentıs, szerepkörének megfelelı teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik. A város összterülete 321 km 2, melybıl a belterület 32 km 2, míg a külterület 257 km 2. A település szerkezetét tekintve láthatók a nagyvárost jellemzı lakótelepek (Széchenyiváros, Árpádváros), bevásárló központok, áruházláncok (TESCO, AUCHAN, METRO, SKÁLA, UNIVER), de megtalálhatók a kertvárosi részek (Petıfiváros, Hollandfalu, Mőkertváros, Rendırfalu, Szeleifalu) és a csatolt településrészek is (Hetényegyháza, Katonatelep, Kadafalva, Méntelek). A város sajátossága a rendkívül nagy területő és helyenként sőrőn beépített külterület is. (A város külterületi részeinek lakosságszáma kb. 15.500 fı) A városban mintegy 42.600 lakás található. A közmővesítés aránya a településen az alábbiak szerint alakul: Szennyvízhálózat + csapadékvíz: 90 % Ivóvíz: 95 % Elektromos áram: belterület 95 % külterület 85 % Belterületi szilárd burkolatú utak: 70 % Gáz: belterület 85 % külterület 40 % Távfőtésbe bekapcsolt lakások: 11.194 db Forrás: Polgármesteri Hivatal 5
A város lakosságát 2292 kiskereskedelmi, 127 nagykereskedelmi és 629 vendéglátó egység szolgálja, ezen túlmenıen 31 szálláshely, 17 idegenforgalmi egység, 40 kölcsönzı és 50 javítómőhely található a városban. Kecskeméten elsıdleges az élelmiszer-feldolgozó ipar, illetve a multinacionális vállalatok üzemeiként létesült szerelı-feldolgozó jellegő könnyőipari tevékenység. A településen jelenleg óvodába 3.000, általános iskolába 10.000, középiskolába pedig 10.300 gyermek jár. A városi székhelyő felsıoktatási intézményekben 4.500-4.600 hallgató tanul. A 600 bölcsıdei férıhelyre 2007. szeptemberében 816 gyermek volt beíratva, mely a korábbi évekhez képest magasabb létszám. A munkaképes korúak, a munkanélküli ellátásokban részesülık, valamint a regisztrált munkanélküliek (illetve nyilvántartott álláskeresık) száma az elmúlt években az alábbiak szerint alakult: regisztrált munkanélküli munkanélküli járad. jog rendszeres szoc. segély munkaképes korúak területi mutató 2000.átlaga 2001.átlaga 2002.átlaga 2003.átlaga 2004.átlaga 2005. jan.- okt. átlaga 3.507 3.742 3.348 3.448 3.465 3.751 1.392 1.237 1.167 1.265 1.258 1.384 702 1.009 1.064 1.082 1.112 1.171 67.493 68.580 70.753 71.336 71.514 72.219 5,20 % 5,47 % 4,73 % 4,83 % 4,85 % 5,18 % 2005.nov.- dec. átlaga 2006.átlaga nyilvántartott álláskeresı 3433 3.479 járulék típusú ellátás 1.151 1.066 segély típusú ellátás 154 317 rendszeres szoc. segély 1116 1.107 munkaképes korúak 72.219 72.722 területi mutató 4,8 % 4,88 % * Területi mutató: a regisztrált munkanélküliek (álláskeresık) száma a munkavállalói korú népesség %-ában Forrás: www.bacsmmk.hu A legnagyobb a munkanélküliség a 18-45 év közötti nık esetében, míg 56 év felett ez az arány a férfiak javára fordul. Szakképzettségi mutatók szerint a munkanélküliek aránya a szakképzetlenek között a legnagyobb, bár az országos tendenciához hasonlóan jelentıs a friss diplomások munkanélkülisége is. 6
Az egészségügyi alapellátásban 45 háziorvos, 22 házi gyermekorvos, illetve 16 fogorvos dolgozik. A háziorvosokhoz praxisonként átlagosan 2040 fı, a házi gyermekorvosokhoz 800 fı tartozik. Az átlagos betegforgalom nagysága havi bontásban a háziorvosoknál 1085 fı/hó/praxis, a házi gyermekorvosoknál 550 fı/hó/praxis. A fıbb betegségcsoportok sorrendben a hypertónia, a mozgásszervi betegségek, a diabetes, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a tápcsatorna betegségei. A fogyatékossági támogatásban részesülı kecskeméti fogyatékos személyek száma a fogyatékosság jellege szerint: mozgásszervi fogyatékos látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos halmozottan fogyatékos 464 fı 393 fı 71 fı 134 fı 27 fı Forrás: Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Megjegyzés: A fogyatékos személyek száma valójában ennél több, arról azonban pontos adatokkal nem rendelkezünk. A fogyatékossági támogatásban részesülık száma csak egy iránymutatást jelent, mivel abban nem szerepelhetnek a kiskorú fogyatékos személyek, valamint azok sem, akik a támogatás helyett megtartották a magasabb mértékő családi pótlékot. A kecskeméti nyugdíjasok, illetve járadékosok száma 2007. júliusi adatok szerint az alábbiak szerint alakult: öregségi nyugdíj 18.537 fı rokkantsági nyugdíj 6.240 fı hozzátartozói nyugdíj 7.111 fı árvaellátás 1.169 fı Forrás: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság rokkantsági járadék 238 fı mg. szövetkezeti járadék 249 fı baleseti járadék 211 fı átmeneti járadék 110 fı rendszeres szociális járadék 975 fı házastársi pótlék, hjp. 281 fı Egyéb nyugdíj, járadék 2.166 fı Összesen: 37.737 fı Megjegyzés: Aki többféle ellátást kap, több számadatban is szerepel! A szenvedélybetegségek, illetve a pszichiátriai betegségek esetében teljesen pontos adatokkal a város vonatkozásában nem rendelkezünk, egyrészt a látencia miatt, másrészt pedig a statisztikai jelentések Kecskemétre és Kecskemét kistérségére együttesen vonatkoznak. Jellemzı az, hogy a nyilvántartott drogbetegek száma növekszik, mely nem csak a droghasználat terjedésének tudható be, hanem annak is, hogy többen jelentkeznek orvosi segítségért. Ugyancsak növekedés tapasztalható a szenvedélybetegségben szenvedık leszázalékolása tekintetében. 7
IV. Demográfiai jellemzık A város állandó népessége 2006. december 31-én 110.091 fı, lakónépessége 111.976 fı. Kecskemét összterülete 321 km 2, a népsőrőség viszonylag magas: 338 fı/km 2. A város belterületén 93.829 fı él. A népesség legfontosabb adatai 2006. december 31-én: állandó népesség száma: 110.091 lakónépesség száma: 111.976 férfiak aránya: 46,7 % nık aránya: 53,3 % Forrás: Helyi vizuál regiszter gyermekkorúak aránya (0-14 év): 15,5 % középkorúak (15-59 év): 65,4 % idıskorúak (60 év felett): 19,1 % A két évvel ezelıtti állapothoz képest a város lakosságszáma kis mértékben növekedett. A gyermekkorúak és középkorúak aránya csökkent, az idısek aránya viszont ezzel szemben növekedett. A népesség kor szerinti megoszlása évenként (állandó népesség) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 0-14 éves korig 18.441 18.219 17.807 17.576 17.285 17.081 15-29 éves korig 25.087 24.955 24.617 24.136 23.489 22.972 30-39 éves korig 15.130 15.559 16.003 16.765 17.625 18.376 40-59 éves korig 30.920 30.887 30.766 30.505 30.489 30.639 60 év felett 19.073 19.483 19.756 20.347 20.756 21.023 Összesen 108.651 109.103 108.949 109.329 109.644 110.091 Forrás: Helyi vizuál regiszter Az adatokból látható, hogy Kecskemét város lakossága az országos tendenciával ellentétben növekszik, mely elsısorban a városba beköltözık számának növekedése okoz. A városba beköltözık arányának növekedése fıleg a város munkaerı elszívó erejét bizonyítja. Férfiak és nık aránya korcsoportos bontásban (2006. állandó népesség) 0-14 15-29 30-39 40-59 60 év felett Férfi 8.724 11.490 9.121 14.328 8.173 Nı 8.357 11.482 9.255 16.311 12.850 Összesen 17.081 22.972 18.376 30.639 21.023 Forrás: Helyi vizuál regiszter A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nıkénél, ami országos tendencia is. 8
Más bontásban ugyan, de a város lakosságát korcsoportonként, a választókerületek területét figyelembe véve is megvizsgáltuk, melybıl kiderül, hogy mely városrészek számítanak elöregedı, és melyek a fiatalabbnak nevezhetı területnek: Korcsoportos népesség választókerületenként %-os arányban választókerület 0-18 évesig 19-59 évesig 60 év-tıl 1. számú választókerület 21,8 63,2 15 2. számú választókerület 24,2 62,1 13,7 3. számú választókerület 20 58,5 21,5 4. számú választókerület 16,1 51,2 32,7 5. számú választókerület 17,5 58,3 24,2 6. számú választókerület 22 63,5 14,5 7. számú választókerület 19,7 63,8 16,5 8. számú választókerület 22,8 60,1 17,1 9. számú választókerület 15,1 55,4 29,5 10. számú választókerület 20 62,6 17,4 11. számú választókerület 17,2 61,5 21,3 12. számú választókerület 17,3 53,6 29,1 13. számú választókerület 18,1 58,1 23,8 14. számú választókerület 23,3 63,5 13,2 15. számú választókerület 19,3 58,6 22,1 16. számú választókerület 22 57,5 20,5 17. számú választókerület 17,7 60,2 22,1 18. számú választókerület 21 60,9 18,1 19. számú választókerület 24,7 61,8 13,5 Városi átlag 20 59,7 20,3 Forrás: Helyi vizuál regiszter A táblázat adatsoraiból látható, hogy területileg rendkívül változó a lakosság kor szerinti összetétele. Az idısek aránya igen alacsony a város átlagához képest az 1. számú választókerületben (Petıfiváros, Felsıszéktó, Felsıcsalános, Szarkás, Kmét-Úrihegy), a 2. számú választókerületben (Hetényegyháza és külterületei), a 6. számú választókerületben (Széchenyiváros Vízmő Domb felé esı része, Hollandfalu, Máriahegy egy része, Margaréta Otthon és nyugdíjasházak!!), valamint a 14. számú választókerületben (Katonatelep és Borbás). Az idısek aránya ezzel szemben nagyon magas az átlaghoz képest a 4. számú választókerületben (a Balaton és Ady Endre utcától terjedıen a Belváros), a 9. számú választókerületben (Vacsi köz elejétıl terjedıen a Nagykırösi utcáig bezárólag), és a 12. számú választókerületben (Hunyadiváros régebbi része). 9
Arányait tekintve a legtöbb fiatal a 19. számú (Kadafalva, Ballószög, Matkó, Városföld, Törökfái) és a 2. számú választókerületben (Hetényegyháza és külterületei) lakik. Ezen arányok nem választókerületi bontásban vizsgálva is érdekes képet mutatnak. Megállapítható, hogy a város legelidısödöttebb részei a Belváros (Nagykörúton belül), a Nagykörút és Akadémia krt. közötti városrész, a Máriaváros, a Hunyadiváros, a Rendırfalu és a Nagykörúttól a Mindszenti körútig terjedı városrész. A népszámlálás tízévente történik, így a kecskeméti háztartásokra vonatkozóan 1990-es és 2000-es adatok állnak rendelkezésre: A település lakosságának háztartások szerinti megoszlása HÁZTARTÁSOK 1990 2000 Egycsaládos háztartás 22.578 25.785 Egyszülıs családok 4.564 4.162 Két vagy többcsaládos háztartás 423 1.041 Egyszemélyes háztartás 9.744 11.063 Egyéb háztartás 1.233 1.099 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A településen bekövetkezett legfontosabb demográfiai változásokat az alábbi táblázat mutatja: Demográfiai változások a település lakosságstatisztikai adatában Megnevezés* 2002 2003 2004 2005 2006 Születések 2.017 1.851 2.119 2140 2.227 Halálozások 2.072 2.164 2.108 2.156 2.115 Házasságkötések 610 620 609 546 624 Válások 328 327 309 157 265 * A településen történt összes anyakönyvi esemény száma Forrás: Polgármesteri Hivatal Amint ez a táblázat mutatja a Kecskeméten született gyermekek száma növekedett az utóbbi két évben (ebben a számban azonban nem csak a kecskeméti lakhellyel rendelkezı, hanem a Kecskeméten született gyermekek száma is benne van). V. A mőködı szociális ellátórendszer bemutatása Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján biztosítja a különbözı szociális ellátásokat, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ( a továbbiakban: Gyvt.) alapján a gyermekjóléti ellátásokat. A szociális igazgatás hatósági 10
feladatait és a város szociálpolitikai ellátórendszerének koordinálását a Családvédelmi Osztály látja el. A két törvény megalkotása óta eltelt idıszakban az ellátások iránti igény dinamikus növekedést mutat, a tendencia hátterében a társadalom egyes rétegeit érintı kedvezıtlen változások állnak. Ezzel egyidejőleg a szociális kiadások súlya is jelentıs mértékben emelkedett. 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások Az Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott anyagi támogatások nagy részénél a jogosultsági feltételek konkrétan kidolgozásra kerültek. Más ellátások esetében mint pl. a lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély csekély mértékő eltérés engedélyezett. A pénzbeli támogatásoknál megállapítható, hogy a legnagyobb összeget a rendszeres jellegő segélyekre fizeti ki az önkormányzat, melyek közül kiemelkedik a rendszeres szociális segély, valamint az ápolási díj. 2001-ben került bevezetésre a rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korú nem foglalkoztatottak személyek közcélú foglalkoztatása, melynek keretén belül már több, mint 300 munkanélkülit foglalkoztatott az önkormányzat a különbözı önkormányzati fenntartású intézményeknél és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál. 2006-tól új támogatási formaként jelent meg az adósságkezelés, melynek pénzbeli részét a Családvédelmi Osztály készíti elı, míg a tanácsadást a Családsegítı Szolgálat végzi. A támogatások egy része jelentıs változásokon ment keresztül 2006-2007-ben. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépült a családi pótlékba, helyére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került. A munkanélküliek rendszeres szociális segélye családi jellegő támogatássá változott, ami azzal a kedvezıtlen változással járt, hogy a segély összege az esetek többségében nem ösztönzi a munkaerıpiacra való visszatérést. A pénzbeli és természetbeni támogatásokat döntésre a Polgármesteri Hivatal Családvédelmi Osztálya készíti elı. Pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülık arányának változása Év/fı 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Idıskorúak járadéka 132 158 145 134 128 117 116 113 110 Rendszeres szoc. segély 483 502 642 978 1.158 1.168 1215 1297 1258 1329 Lakásfenntartási támogatás 1.280 1.468 2.668 2.209 1.901 1.808 1696 1345 1958 2924 Átmeneti segély 1.329 1.192 607 352 410 444 713 1550 2266 3115 Temetési segély 135 193 258 336 268 270 182 169 183 186 Ápolási díj 219 232 237 281 314 346 359 372 400 442 Rendszeres gy.védelmi támogatás/kedvezmény Rendkívüli gy.védelmi támogatás 2.352 4.376 5.956 5.616 6.277 5.568 5020 4923 4872 3755 4.458 2.452 2.491 2.348 2.013 2.060 1388 1194 1658 2174 Köztemetés 93 87 99 106 93 112 110 38 53 55 Közgyógyellátás 3.820 3.851 4.048 4.186 4.311 4.288 4473 4291 4613 2971 Adósságcsökkentési támogatás Forrás: Polgármesteri Hivatal 118 11
2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások A városban az önkormányzat által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátási formák az alábbiak szerint épülnek fel: KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK IGAZGATÓSÁGA bılcsıdei hajléktalanok gyermekvédelem idısgondozás Margaréta Otthon Platán Otthon ellátás ellátása családsegítés átmeneti szálló családseg.szolg. étkeztetés idısek otthona idısek otthona éjjeli menedék gyermekjól.szolg. házi segítségny. idısek g.háza fogyat. otthona nappali melegedı gyerm.átm.otthon idısek klubja fogy. nappali támogató szolg. átmeneti ellátás jelzır. házigon. Máltai Szeretetszolgálat ELLÁTÁSI SZERZİDÉS ALAPJÁN népkonyhai étkeztetés családok átmeneti otthona A szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat 2007. július 1-jétıl integrált intézményként az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága (a továbbiakban: ESZII) biztosítja. Az intézményi telephelyeken a foglalkoztatottak képesítése a törvényben meghatározott elıírásnak megfelel. Több intézmény, illetve intézményi telephely, elsısorban a személyi feltételek, másodsorban pedig a tárgyi feltételek hiányossága miatt 2007. december 31-ig, illetve 2008. december 31-ig ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezik (várhatóan ezen határidık 2012-ig meghosszabbításra kerülnek). Az ideiglenes engedélyekkel kapcsolatos hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések folyamatosak, de a normatív állami támogatások csökkenése következtében kialakult nehéz költségvetési helyzet ezt a munkát igen nehézzé teszi. 2.1 Szociális alapszolgáltatás Az intézmény által nyújtott alapszolgáltatások az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, az utcai szociális munka, a családsegítés, a támogató szolgálat, az idısek nappali ellátása, a nappali melegedı, és az értelmi fogyatékosok nappali ellátása. Az elmúlt évhez képest változás, hogy a Polgármesteri Hivatal által végzett szociális információs szolgáltatás kikerült a szociális törvénybıl, így önálló feladatként errıl nem kell gondoskodni. 12
Az étkeztetés keretében az ESZII gondoskodik azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkezésérıl, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben részesül az az igénylı is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkeztetésrıl más módon gondoskodni. Ellátási szerzıdés alapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gondoskodik 100 fı népkonyhai étkeztetésérıl. A házi segítségnyújtás keretében az ESZII gondoskodik azokról az idıskorú személyekrıl, akik önmaguk ellátására nem képesek, illetve azokról, akik az egészségi állapotuk miatt erre rászorulnak, ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. 1999 óta kísérleti jelleggel mőködik a jelzırendszeres házigondozás, jelenleg már 243 készülékkel. E rendszer segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetıséget nyújt az ellátást igénybe vevı személynél történı gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. A város gazdasági programjában elıirányzott módon a jelzırendszeres házi segítségnyújtás további fejlesztésére kerülhet sor 2008-ban. A családsegítés olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különbözı közösségi csoportok jólétéhez és fejlıdéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. E feladatot több átszervezést követıen az ESZII egy központi telephelyen (a gyermekjóléti központ feladataival együtt, és kihelyezett ügyfélfogadást is tartva) biztosítja. A támogató szolgálat speciális alapellátási feladat, mely a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátására jött létre. A szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A nappali ellátást nyújtó intézmények tekintetében szintén jelentıs szerepet vállal az ESZII, melynek keretében 7 telephelyen és 450 férıhelyen idısek klubja hálózat, illetve 20 férıhelyen hajléktalanok nappali melegedıje mőködött a 2007. évi átszervezésig. A nappali ellátást érintı jelentıs normatíva-csökkenés miatt azonban a feladatot szőkíteni kellett, így jelenleg az idısek nappali ellátása 5 telephelyen és 390 férıhelyen mőködik. Az idısek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni gondozására szolgál, míg a nappali melegedı elsısorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetıséget. Az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona, 25 fı családban élı enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos személy részére biztosít komplex gondozást. Az intézmény elsısorban a harmadik életévét betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgál. A népkonyhai étkeztetést ellátási szerzıdéssel 2004. január 1-je óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat biztosítja a Kecskemét, Hoffmann J. u. 11. szám alatti telephelyén. 13
2.2 Szociális szakosított ellátások 2.2.1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi szolgáltatásokat mőködtet az ESZII a Margaréta Otthonban, illetve Jókai u. 15. szám alatti telephelyen. A két ellátást összesen 20 férıhelyen biztosítják azon idıskorú személyek részére, akik önmagukról betegségük miatt, vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni. További átmeneti ellátásként mőködik az ESZII Táncsics Mihály u. 1. szám alatti telephelyén a hajléktalanok éjjeli menedékhelye (44 férıhely), és a hajléktalanok átmeneti szállása (51 férıhely). Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetıvé tevı szolgáltatás. A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerő szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. 2.2.2. Ápolást-gondozást nyújtó intézmények Ápolást-gondozást nyújtó intézményi szolgáltatásokat nyújt az ESZII a Margaréta Otthonban (240 férıhely), illetve a Platán Otthonban (idısek otthona 145 férıhely, fogyatékosok otthona 100 férıhely). Az idısek otthonában elsısorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, de az a 18. életévét betöltött személy is felvehetı, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. 2006. január 1-jétıl ezen intézményekben a demens személyek elhelyezésérıl külön gondozási csoportban kell gondoskodni, mely mindkét telephelyen megoldásra került. A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehetı fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetıség. A fogyatékos személy részére biztosítani kell szinten tartó, képességfejlesztı, munka jellegő foglalkozást, továbbá sport és szabadidıs tevékenység végzését is. Jelenleg az intézmény e tevékenységeket igen magas szinten egy külön foglalkoztató épületben végzi. * * * 14
Az egyes alapszolgáltatásokat igénybe vevık számának változását az alábbi táblázat mutatja: Egyes alapszolgáltatásokban részesülık száma Év Csak étkeztetésben részesül helyben vagy lakásra elviszi házi segíts. nyújtásban részesül étkezt. és házi seg. nyújtásban jelzır. házi snyújt. idısek nappali intézménye fogyaték. nappali intézménye 2000 71 151 55 153 50 662 25 2001 62 216 63 160 50 652 25 2002 135 311 54 60 50 660 25 2003 143 289 62 116 50 649 28 2004 142 273 63 146 50 593 27 2005 186 259 71 165 71 613 29 2006 88 180 200 273 243 505 32 Forrás: KSH statisztika 2006-ban a nappali melegedı átlagos létszáma 51 fı, az utcai szociális munka keretében gondozottak száma 15 fı, míg a támogató szolgálat által ellátottak száma 50 fı volt. A Családsegítı Szolgálat segítségét 2006-ban 1581 fı vette igénybe. A családsegítı szolgáltatást igénybevevık hozott problémái elsısorban anyagi jellegőek, ezt követik az ügyintézéshez történı segítségkérés, és a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. Az esetkezelések közül számottevı a szociális-mentális esetkezelések száma, ezt követi a pszichológiai esetkezelés és a jogi esetkezelés. Az elmúlt években a szociális intézmények által nyújtott személyes gondoskodás területén kedvezıtlen tendenciák indultak meg. Megnıtt a bentlakásos intézményi ellátásra szorulók száma, a nappali ellátást, illetve az alapellátást nyújtó intézmények szolgáltatásait igénybe vevı idıskorúak száma viszont csak csekély mértékben növekszik, illetve stagnál, holott az idıskorúak ellátását a nemzetközi normák szerint is elsısorban lakókörnyezetükben kell biztosítani. Ezért is különösen célszerő fejleszteni az alapszolgáltatásokat, melyeket az Szt. 2001. és 2004. évi módosítása is kiemelten kezelt. Ezek szerint az alapellátási feladatok körében az idısek ellátásán túlmenıen a településeknek a helyben élı fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek ellátását is biztosítani kell. Tény azonban, hogy az intézmények többségének jelentıs problémát okoz a jogszabályban elıírt személyi és tárgyi feltételek, valamint egyéb elıírások biztosítása, melyet normatív támogatásból plusz önkormányzati finanszírozás nélkül megoldani nem képesek. További gondot jelent az ellátások iránti egyre növekvı igény, mely fıleg az idısotthonba várakozó személyek létszámán látszik elsısorban. Az önkormányzat által fenntartott idısek otthonainak vonatkozásában jelenleg is 300 fı felett van azoknak a száma, akik intézményi elhelyezésre várnak. 15
2.3. Gyermekjóléti alapellátások 2.3.1. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátását az ESZII hét önkormányzati bölcsıde mőködtetésével 600 férıhelyen biztosítja. A bölcsıde a családban nevelkedı három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását és nevelését oldja meg. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a negyedik évének betöltését követı augusztus 31-ig nevelhetı és gondozható bölcsıdében. Bölcsıdei férıhelyek és felvettek számának alakulása Év Férıhelyek száma Felvettek száma 1998 600 764 1999 600 736 2000 600 671 2001 600 655 2002 600 662 2003 600 662 2004 600 774 2005 600 802 2006 600 824 A statisztikai adatok szerint az utóbbi három évben az elızı években tapasztalható csökkenés, illetve stagnálás után - a bölcsıdei ellátást igénybe vevık aránya növekedett. Az ellátásra vonatkozó adatokból látszik, hogy a zsúfoltságot tekintve már rosszabb a helyzet, mint a korábbi években és a mostani tendencia folytatódása a bölcsıdei kapacitás kimerülését eredményezheti 2.3.2. Gyermekjóléti központ Az ESZII mőködteti a Gyermekjóléti Központot, melynek keretén belül gyermekjóléti szolgáltatást, illetve speciális szolgáltatásként utcai és lakótelepi szociális munkát, kórházi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet kell biztosítani. A gyermekjóléti szolgáltatás elsıdleges feladata a gyermek családban történı nevelésének elısegítése, veszélyeztetettségének megelızése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek családba történı visszahelyezésének elısegítése. A gyermekjóléti szolgáltatásban végzett sokrétő gondozási tevékenységét az alábbi táblázat adatai is bizonyítják. 16
Gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége 2006-ban Gondozási esetek Gyermekek száma Alapellátásban történı gondozás 516 Védelembe vétel 173 Családba történı visszahelyezés, utógondozás 171 Összesen 850 Forrás: KSH statisztika 2.3.3. Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása keretében az ESZII mőködteti a 12 férıhelyes gyermekek átmeneti otthonát, mely 2001. decemberétıl kezdıdıen mőködik. Az átmeneti otthonban az a családban élı gyermek helyezhetı el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Ellátási szerzıdés alapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mőködteti az általa létrehozott 21 férıhelyes családok átmeneti otthonát, ahol a gyermek és szülıje együttesen helyezhetı el, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani a szülıtıl. 3. Civil és egyházi szervezetek részvétele az intézményi ellátásokban Az önkormányzati fenntartású szociális intézmények mellett lassan ugyan, de növekedést mutat az egyházi és nem állami fenntartású szociális szolgáltató tevékenysége. A városban az alábbi mőködési engedéllyel rendelkezı nem önkormányzati intézmények mőködnek: Fenntartó Máltai Szeretetszolgálat İszikék KHT Zöldkereszt Házigondozó KHT Református Egyház Evangélikus Egyház Ölelı Kéz Ápolási és Hospice Alapítvány Hírös Diák Alapítvány Fıplébániai Karitász Alapítvány Támasz 2005. Kht. Kecskeméti Jóléti Egyesület Anonim Központ Kht. Széchenyivárosi Közösségépítı Egyesület Szent Anna Porta Kht. Tevékenység népkonyhai étkeztetés, nappali melegedı (70 férıhely), utcai szociális munka, családok átmeneti otthona (21 férıhely) idısek otthona (18 férıhely), idısek nappali ellátása, támogató szolgálat, házi segítségnyújtás idısek klubja (160 férıhely), étkeztetés, házi segítségnyújtás idısek klubja (35 férıhely) házi segítségnyújtás, családsegítés hajléktalanok átmeneti szállása és éjjeli menedékhelye, nappali melegedı, étkeztetés szenvedélybetegek nappali intézménye (25 férıhely), szenvedélybetegek közösségi ellát., alacsonyküszöbő szolg. támogató szolgálat támogató szolgálat, utcai szociális munka pszich. betegek közösségi ell., szenvedélybet. közösségi ell. támogató szolgálat népkonyhai étkeztetés 17
Örömteli változás, hogy az elmúlt években majdnem megduplázódott a civil és egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások száma, mely az önkormányzat ellátási kötelezettsége, illetve a városi intézményi férıhelyek növekedése szempontjából is jelentıs eredménynek számít. VI. A mőködı ellátórendszer finanszírozása és költségei Az Önkormányzat a szociális és gyermekjóléti feladatainak ellátását részben normatív állami támogatásból, részben pedig saját költségvetési forrásból biztosítja. Az ellátórendszer fenntartásához szükséges költségeket és az ellátórendszer állami támogatását az alábbi táblázatok tartalmazzák. A kecskeméti ellátórendszer fenntartásához szükséges költségek adatok eft-ban Megnevezés 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Segélyek 680.200 720.200 725.791 718.213 708.648 765.302 890.108 757.503 Intézmények 945.740 968.850 1.259.184 1.519.796 1.676.738 1.690.000 2.889.368 2.971.967 Összesen 1.625.940 1.689.050 1.964.164 2.238.008 2.385.386 2.455.302 3.779.476 3729.470 Részesedés a város ktg.vet. 12,2 % 12,1 % 12,1 % 11,2 % 9,6 % 11,1 % 14,9 13,3 A kecskeméti ellátórendszer állami támogatása adatok eft-ban Megnevezés 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Szociális normatíva Szociális intézm.normatíva Segélyek visszaigénylése 692.450 733.844 841.908 939.710 879.911 908.455 757.468 621.461 292.343 342.620 425.590 509.995 716.522 738.832 912.822 878.093 403.342 439.022 453.012 429.810 661.048 641.415 704.240 606.002 Összesen 1.388.335 1.515.486 1.720.510 1.879.515 2.257.481 2.288.702 2.374.530 2.105.556 Forrás: Polgármesteri Hivatal VII. Kecskemét Megyei Jogú Város ellátási kötelezettsége a jogszabályok tükrében A települési önkormányzatok ellátási kötelezettségét a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény határozza meg. Az önkormányzati törvény kötelezı feladatként csak a szociális alapellátás biztosítását említi, viszont az Szt. és a Gyvt. az intézményi gondoskodás megszervezésére a települési önkormányzatokat a lakosságszám függvényében differenciált módon kötelezte. Ebbıl következıen Kecskemét, mint megyei jogú város fıleg az intézményi ellátások területén igen széleskörő ellátási kötelezettséggel rendelkezik. 18
1. Pénzbeli és természetbeni ellátások A pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása minden önkormányzat esetében egységes. A támogatások egy része rendszeres, más része pedig eseti jellegő támogatási forma. A segélyezés egy-egy korcsoport vagy népréteg, illetve hátrányos helyzető csoport életmódjának javítását célozza meg, mivel a támogatási formák kiterjednek külön a gyermekekre, az idısekre, a fogyatékosokra, a munkanélküliekre, a súlyos mozgáskorlátozottakra, illetve egyéb krízishelyzetben lévı emberekre. A törvények, illetve egyéb jogszabályok által elıírt pénzbeli és természetbeni ellátásokat az önkormányzat teljes körően biztosítja. 2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Abból következıen, hogy az Szt. és a Gyvt. a települési önkormányzatokat az intézményi ellátások biztosítására a lakosságszám függvényében differenciáltan kötelezte Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának jelentıs és költségigényes feladatai vannak ezen a területen. A jogszabályok minden esetben határidıt szabnak a feladatok végrehajtására, melyeket azonban jelentıs állami támogatás nélkül igen nehéz az önkormányzatoknak biztosítania. Az intézményi ellátásokat Önkormányzatnak az alábbiak szerint kell biztosítani SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Ellátások Teljesítés határideje * Teljesítés Szociális alapszolgáltatás - étkeztetés 2005 biztosítva - házi segítségnyújtás 2005 biztosítva - jelzırendszeres házi s.nyújtás 2005 biztosítva - családsegítés 2005 biztosítva - támogató szolgálat 2005 biztosítva - közösségi pszichiátriai ellátás 2005 nincs biztosítva ** - közösségi szenvedélybeteg ellátás 2005 nincs biztosítva ** - utcai szociális munka 2005 biztosítva - nappali ellátási formák idısek nappali ellátása 2005 biztosítva nappali melegedı 2005 biztosítva fogyatékosok nappali intézm. 2005 biztosítva szenvedélybetegek nappali int. 2005 nincs biztosítva ** pszichiátriai betegek nappali int. 2005 nincs biztosítva Szociális szakosított ellátás - átmeneti elhelyezést biztosító ellátási formák idısek gondozóháza 2005 biztosítva fogyatékosok gondozóháza 2005 nincs biztosítva pszich. betegek átm. otthona 2005 nincs biztosítva szenvedélybet. átm. otthona 2005 nincs biztosítva hajléktalanok átmeneti szállása 2005 biztosítva hajléktalanok éjjeli menedékh. 2005 biztosítva - ápolást-gondozást nyújtó otthonok idısek otthona 2005 biztosítva fogyatékosok otthona 2005 biztosítva további egy ellátás 2005 nincs biztosítva * Az Szt.-ben meghatározott, megyei jogú városok ellátási kötelezettségére vonatkozó szabályt 2005. január 1- tıl kell alkalmazni (2003. évi IV. törvény 82. (6) bekezdés)! ** Civil szervezet ellátási szerzıdés nélkül biztosítja. 19
GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK Ellátások Teljesítés határideje Teljesítés Gyermekvédelmi alapellátás - gyermekjóléti szolgálat 1997. november 1-ig biztosítva - gyermekek napközbeni ellátása bölcsıde 2005. július 1-ig biztosítva - gyermekek átmeneti gondozása gyermekek átmeneti otthona 2005. július 1-ig biztosítva családok átmeneti otthona 2005. július 1-ig biztosítva - gyermekjóléti központ 2005. július 1-ig biztosítva Gyermekvédelmi szakellátás - otthont nyújtó ellátás 2009. január 1-jén lép hatályba nincs biztosítva - utógondozói ellátás 2009. január 1-jén lép hatályba nincs biztosítva Az intézményi ellátások területén ahogy az az elızıekbıl is látható a következı években jelentıs számú intézményi forma létrehozásáról kellene gondoskodnia az önkormányzatnak. Több ellátás kialakítására adott törvényi határidı már lejárt, viszont a hiányzó intézménytípusok kialakítása és mőködtetése jelentıs költségvetési forrásokat igényel. A jelenlegi feladatokat egy önállóan gazdálkodó intézmény az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága látja el. Ellátási szerzıdést két nem állami fenntartóval kötött az önkormányzat, a már az elızıekben említett Magyar Máltai Szeretetszolgálattal két feladat ellátására, valamint az Aranykor Idıskorúak Otthona Alapítvánnyal 20 idısotthoni férıhely biztosítására. Ez utóbbinál a szerzıdés szerint 2002. év óta további beutalások nem történnek. 2000-ben több részben önálló intézmény összevonásával létrejött a Szociális Szolgáltató Központ, mellyel egyes intézményi szolgáltatások integrált szervezeti formában kerültek megszervezésre. 2004. január 1. napjával további integrációt valósított meg az önkormányzat: az Egészségügyi Alapellátási Intézmények és Bölcsıdék Igazgatósága, valamint a Szociális Szolgáltató Központ összevonásával létrejött az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága. Az ágazat legnagyobb szervezető intézménye 2007. július 1. napjával jött létre, mikor a Margaréta és a Platán Otthon is az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatóságához került. A szervezeti integrációk lehetıséget biztosítottak arra, hogy bizonyos feltételek esetében egyszerősíteni lehetett a teljesítést, átcsoportosításokat lehetett végrehajtani, és ez által könnyebben teljesíthetık lettek egyes szakmai követelmények. Az integrációban mőködı ellátási formáknak elsıdleges szakmai haszna abban mutatkozott meg, hogy az ellátást igénylı szükségleteihez igazodóan tud az intézmény szolgáltatást biztosítani, képes a változó élethelyzetekhez igazodni. Az integráció pénzügyi-gazdasági haszna az azonos tartalmú mőködési - irányítási feladatok egy szervezetben történı ellátása és a költségek összehangolása volt. Mindezek mellett elmondható, hogy az egészségügyi és szociális ágazat együttesen több önkormányzati és fejlesztési támogatásban részesült az integrációs folyamatot megelızı évekhez képest. A jogszabályok szerint azonban nemcsak az intézmények kialakítását, hanem azok megfelelı személyi és tárgyi feltételeit is biztosítani kell. A már mőködı szociális intézmények esetén a szakmai jogszabályok végrehajtási rendeleteiben meghatározott személyi feltételek biztosításáról 2007. december 31-ig, a tárgyi feltételek biztosításáról pedig 2008. december 20
31-ig kell gondoskodni. Ez az intézmények többségének jelentıs problémát okoz, mivel az elıírásokat pusztán normatív támogatásból, önkormányzati többletfinanszírozás nélkül megoldani nem képesek. Többek között e feladatok megoldását is hivatott szolgálni a 2007. évben végrehajtott átszervezés, mely döntésében kiterjedt a szociális ágazat által használt ingatlanok fejlesztésére is. A következı fejezet az önkormányzat és az intézmények szociális tevékenységére meghatározott SWOT analízist tartalmazza, mely a szociális ellátásban az Önkormányzat és a város részérıl megjelenı erısségeket, a gyengeségeket, a lehetıségeket és a veszélyeket foglalja magában. VIII. SWOT analízis Erısségek az önkormányzat érzékenysége a szociális problémák iránt sokszínő ellátórendszer tapasztalt, jól felkészült szakember gárda alapfokú szociális szakképzés feltételei adottak a városban a munkaügyi központ a szociális szféra partnere egyes civil szervezetek adottságai megfelelıek a szolgáltatások mőködtetésére kiépült alapellátás elsısorban az idısek számára Gyengeségek a szociális ellátórendszer finanszírozási elégtelensége szociális szolgáltatást igénybe vevık magas száma szociális intézmények alacsony férıhelyszáma civil szervezetek és egyházak bevonásának hiánya az önkormányzat ellátásába elavult épületek a szociális ellátásban (tárgyi feltételek hiánya) kevés szakember az elıírt létszámnormákhoz képest magas várakozói létszám az idısek otthonában Lehetıségek Veszélyek az ellátórendszer tudatos fejlesztése folyamatos szakmai képzés és szupervízió lehetıségének biztosítása civil szervezetek és egyházak fokozott bevonása a szociális szolgáltatásokba, szolgáltatások átadása ellátási szerzıdéssel az elıírt szakmai létszám biztosítása munkahelyteremtést jelentene a hátrányos helyzető csoportokkal szembeni negatív attitőd megváltoztatása a lakosság elöregedése a lakosság mentális állapotának romlása saját források elégtelensége preventív intézkedések elégtelensége az önkormányzat nem tudja határidıre megszervezni a számára kötelezı ellátásokat a szociális intézmények kapacitásának kimerülése 21
IX. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerrel kapcsolatos céljai és programjai A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerrel kapcsolatos célok: a városlakók szociális biztonságának megteremtése, a szociális szolgáltatások közelebb kerülése az ellátottakhoz, a szociális és gyermekjóléti intézmények jogszabályok szerinti mőködésének biztosítása, az önkormányzat ellátási kötelezettségének teljesítése. A fenti célok megvalósítása érdekében az önkormányzatnak az alábbi feladatokat és programokat kell megvalósítania: A hátrányos helyzetőek munkaerıpiacra való beilleszkedésének támogatása, az elmúlt években már jól mőködı közcélú munka további erısítése. A hátrányos helyzető csoportok foglalkoztatási lehetıségeinek feltárása, koordinálása. A család- és gyermekvédelem fejlesztése, a tevékenység javítása, ésszerősítése, a családos hajléktalanság kialakulásának megakadályozása. A szociális ellátórendszer intézményeinek és egyéb ellátásoknak a fejlesztése. A meglévı intézmények tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése az Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott határidıkig, illetve az intézmények mőszaki állapotának javítása. Új, még hiányzó, de kötelezıen létrehozandó intézménytípusok kialakítása a jogszabályban meghatározott idıpontokig. Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyőlése által elfogadott akadálymentesítési program végrehajtása a jogszabályban meghatározott idıpontokig. Az intézmények racionális feladatellátása érdekében szervezeti átalakítások lehetıségének vizsgálata, illetve egyes szolgáltatások (mosatás, takarítás, étkeztetés) kiszerzıdtetése külsı szervezetekhez. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei rekonstrukciójának végrehajtása, lehetıség szerint állami és uniós támogatások igénybevételével. Civil szervezetek részvételének erısítése a szociális szolgáltatások mőködtetése terén, nagy hangsúlyt fektetve az önkormányzattal megkötendı ellátási szerzıdésekre. A fentiek megvalósításához azonban az intézmények fejlesztési elképzeléseit és az önkormányzat által már kidolgozott operatív programokat végre kell hajtani, melynek pénzügyi fedezetét meg kell találni, illetve a végrehajtást megfelelıen ütemezni kell. Mindezekhez figyelembe kell venni a szociális és gyermekvédelmi törvényben meghatározott határidıket, a szakmai rendeletekben foglalt elıírásokat, de egyes szolgáltatások fejlesztéséhez elemezni kell a demográfiai adatokat és változásokat is. 22