Süttő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013.(XII.12.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Süttő Község Önkormányzati Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdés b) pontjában, 32. (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 37/A. (3) bekezdésében, 43/B. (1) bekezdésében és (3) bekezdésében, 45. (1), (3) és (5) bekezdéseiben, 50. (3) bekezdésében, 62. (2) bekezdésében, 92. (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Eljárási rendelkezések 1. Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmek Süttő Község Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) nyújthatók be. 2. Az e rendeletben meghatározott ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles a saját, illetőleg a vele egy háztartásban élők vagyoni, jövedelmi helyzetéről nyilatkozni és kérelméhez köteles a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendeletben meghatározott, valamint az ügy érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra, körülményekre keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi igazolás, gyógyszerköltséget tanúsító háziorvosi igazolás, várandó anya részére nyújtott segély esetén a terhesgondozásról szóló igazolás, elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatás, kiskorú gyermek elhelyezéséről szóló bírósági végzés, gyámhivatali határozat, tanulói jogviszony - igazolásokat és nyilatkozatokat csatolni. 3. (1) A megállapított támogatásokat a Hivatal folyósítja az alábbiak szerint: (a) a rendszeres szociális segélyt, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, az ápolási díjat, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást és az időszakos támogatásként nyújtott önkormányzati segélyt a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; (b) az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segélyt a döntést követő 8 napon belül, illetőleg a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a döntést követően azonnal.
2 (2) A támogatások kifizetése történhet: házipénztárból, postautalványon vagy lakossági folyószámlára utalással, intézményekhez, szolgáltatókhoz történő utalással. 4. E rendelet szerinti támogatások megállapításával kapcsolatos ügyek elektronikus úton nem intézhetők. 5. A Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) által hatáskörébe utalt ápolási díjjal, önkormányzati segéllyel (időszakos támogatásként nyújtott) kapcsolatos hatásköreit a Szociális Bizottságra, önkormányzati segéllyel (eseti jelleggel nyújtott), közgyógyellátással kapcsolatos hatásköreit a polgármesterre ruházza át. II. FEJEZET SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK AZ ELLÁTÁSOK FORMÁI 1. Aktív korúak ellátása 6. (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában az egészségkárosodott személyek kivételével az együttműködésre kijelölt szerv a Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat). (2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Szolgálattal. (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát a Szolgálatnál, b) írásban megállapodik a Szolgálattal a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról, c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, d) köteles a Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni. (4) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) egyéni képességeket fejlesztő program, b) életmódot formáló foglalkozás, c) munkavégzésre történő felkészítő program. (5) A Szolgálat kötelezettségei: a) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban megjelölt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, a segélyben részesülőket nyilvántartásba veszi;
3 b) tájékoztatja a segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól; c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül elkészíti a személyre szabott beilleszkedési programot; d) a beilleszkedési programról kötött megállapodás egy példányát megküldi a jegyzőnek; e) a Szolgálat vezetője három havonta tájékoztatja a jegyzőt a segélyezett együttműködési kötelezettségének teljesítéséről; f) a Szolgálat az együttműködési kötelezettség megszegéséről 15 napon belül tájékoztatja a jegyzőt; g) éves értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, melyet írásban megküld a jegyzőnek. (6) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem jelenik meg a Szolgálatnál és távolmaradásának okát 5 napon belül nem igazolja; b) a beilleszkedést segítő programban való részvételről nem köt megállapodást; c) a számára előírt foglalkozásokon, tanácsadáson nem jelenik meg és távolmaradásának okát nem tudja igazolni; d) a beilleszkedést elősegítő programban meghatározottakat nem hajtja végre. 2. Ápolási díj 7. (1) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltötte, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, ha a kérelmező munkaviszonyát ápolási kötelezettségének teljesítése miatt szüntette meg, vagy szünetelteti, illetve ápolás miatt munkaviszonyt nem tud létesíteni, valamint az ápolttal közös háztartásban nem él más ápolásra alkalmas hozzátartozó. (2) Ápolási díjra jogosult az, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. 3. Önkormányzati segély 8. (1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetőleg az Sztv. 45. (8) bekezdésében meghatározott szervek terjeszthetik elő. (2) Rászoruló az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250 %-át nem haladja meg.
4 9. (1) Önkormányzati segély formái: a) eseti segély, b) időszakos támogatás, c) kamatmentes kölcsön. (2) Az eseti segély összege alkalmanként legfeljebb 10.000,-Ft lehet. (3) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese lehet. (4) A kamatmentes kölcsön törlesztését legkésőbb a folyósítást követő 2. hónap után kell megkezdeni és legfeljebb 12 hónap alatt fizetendő vissza minden hó 20. napjáig. (5) Az önkormányzati segély természetbeni formában is biztosítható. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély a kérelemben megjelölt célra használható fel. A felhasználás célját a hatáskör gyakorlója ellenőrzi. III. FEJEZET TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Közgyógyellátás 10. Közgyógyellátásra az a kérelmező jogosult a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át; b) havi rendszeres gyógyító ellátásainak költsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át. IV. FEJEZET SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK 11. (1) Az Önkormányzat működési területén az arra rászoruló polgárok részére a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások közül a következőket biztosítja: a) étkeztetés (szociálisan rászorulók részére) b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés. (2) Az étkeztetést és a házi segítségnyújtást az Önkormányzat az általa fenntartott Szépkorúak Idősek Otthona útján biztosítja.
5 (3) Az étkeztetés és házi segítségnyújtás iránti kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője a Szépkorúak Idősek Otthona intézményvezetőjénél szóban vagy írásban nyújthatja be. (4) Az intézményvezető a kérelmet kapacitás megléte esetén azonnal teljesíti. Amennyiben a kérelem nem teljesíthető azonnal, a kérelmezőt az Sztv.-ben rögzített nyilvántartásba veszi, majd a kérelmeket a beérkezés sorrendjében teljesíti. Rászorultság és szociális körülményekre tekintettel az intézményvezető kérelemre soron kívüli ellátást biztosíthat. (5) Az ellátás megszűnik: a) az ellátott, vagy törvényes képviselőjének kérelmére, b) a térítési díj fizetési kötelezettség többszöri felszólítás ellenére történő elmulasztása esetén, c) az ellátott egészségügyi helyzetében, vagy életkörülményeiben bekövetkezett lényegi változás miatt (gyermeke vagy más gondozó biztosítja ellátását, az ellátó saját háztartásában gondozza, eltartási szerződés esetén, stb.) d) az intézmény, szolgáltató jogutód nélkül megszűnésével, e) a határozott időtartam lejártával, f) az ellátott halálával. (6) Az intézményvezető és az alapellátást (étkeztetés és házi segítségnyújtás) igénybe vevő között írásban kötött megállapodás kötelező tartalmi elemei: a) az alapellátás igénybevételének kezdő időpontja, b) az intézményi ellátás időtartama, c) az intézmény által nyújtott szolgáltatás tartalma, d) az intézményi, illetőleg személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályok, e) az ellátás megszűnésének módjai, f) a panasztétel lehetősége, kivizsgálásának módja. 1. Étkeztetés 12. (1) Az Önkormányzat az étkeztetést az Sztv. 62. -ában foglaltak szerint biztosítja. (2) A szociális étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önálló képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud, így különösen a) 60. életévét betöltötte, vagy b) korhatárra tekintet nélkül, akinek ba) egészségi állapota, vagy bb) fogyatékossága, vagy bc) pszichiátriai betegsége, vagy bd) szenvedélybetegsége, vagy be) hajléktalansága ezt indokolja.
6 (3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen gondoskodni nem tud. (4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 22-23/A. szerinti fogyatékossági támogatásban részesül. (5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. (6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. (7) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni: a) a (2) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást, b) a (2) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot, c) a (2) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt, d) a (2) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve, akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás. (8) Az étkeztetés a napi egyszeri főétkezés biztosítását jelenti, amelynek formái: a) helyben fogyasztás, b) elvitel, c) lakásra kiszállítás. (9) Az étkeztetés biztosításának módja a süttői Márvány Étterem konyhájáról történik. (10) Az étkezés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni. (11) A szociális étkeztetésért fizetendő térítési díjat külön rendelet tartalmazza. (12) Az intézményvezető a személyi térítési díjat az igénybevevő szociális körülményeire való tekintettel az alábbiak szerint módosíthatja: a) ha az igénybevevő havi jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, akkor a személyi térítési díj 30 %-kal csökkenthető.
7 2. Házi segítségnyújtás 13. (1) Az ellátás igénybevételéért 465,-Ft/óra intézményi térítési díjat állapít meg. 3. Családsegítés 14. A családsegítés szociális alapszolgáltatást társulás keretében a Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (székhely: Lábatlan, Zalka M. ltp. 5.) útján biztosítja az önkormányzat. Süttőn a Szolgálat a Rákóczi F. út 30. szám alatt minden hónap első szerdáján működik. 4. Szociálpolitikai kerekasztal 15. Süttő Község Szociálpolitikai kerekasztalának tagjai: a) Süttő Község Képviselő-testületének Szociális Bizottságának elnöke, b) Süttő Község Polgármesteri Hivatalának szociális igazgatási előadója, c) Süttő község háziorvosa, védőnője, d) általános iskola és az óvoda gyermekvédelmi felelőse, e) Süttői Római Katolikus egyházközösség elnöke, f) Vöröskereszt Helyi Szervezetének vezetője. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16. (1) E rendelet 2014. év január hó 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátásokról szóló 6/2013.(II.13.) önkormányzati rendelet és a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 11/2009.(IV.29.) rendelet. Czermann János polgármester Dr. Józó Antal jegyző