Az értékelés formáját, tartalmát is meghatározza a gyermekvédelmi törvény, az alábbiak szerint:



Hasonló dokumentumok
ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához

BESZÁMOLÓ A GYERMEKVÉDELMI ÉS GYERMEKJÓLÉTI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének május 28-i soros ülésére

1. napirendi pont Előterjesztés Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének április 25-i testületi ülésére.

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Alsónémedi Önkormányzat évi gyermekvédelmi tevékenységérıl

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Gyermekvédelmi munkaterv

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének május 26-i soros ülésére

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK május 19-ei képviselő-testületi ülésre

10. Napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának évben Szálka községben végzett tevékenységéről

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a évről ;

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

A Képviselő-testület minden évben év végén tekinti át a jövő évi szolgáltatási díjakat, köztük a gyermekétkezetés intézményi térítési díjait.

20/2016.(V.31.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Gyermekvédelmi kedvezmények. Rendszeres kedvezmények számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

9. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

I. fejezet A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1..

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Beszámoló Alsónémedi Önkormányzat évi gyermekvédelmi tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának évben Szálka községben végzett tevékenységéről

B E S Z Á M O L Ó. a gyermekjóléti szolgálat 2015.évi tevékenységéről. Tisztelt Képviselőtestület!

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

(Egységes szerkezetben, a legutóbbi módosítások dőlt betűvel jelölve)

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 5/1998./IV.30./ számú R E N D E L E T E. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Buzsák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2009. ( IV.2) önkormányzati rendelet módosításáról

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

A gyermekek védelmének helyi rendszere

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület június 28-ai ülésére

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének május 29-i nyílt ülésére. napirendi pont

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének 23/2001. (VII.01.) sz. rendelete a gyermekek védelmét szolgáló ellátások helyi szabályairól

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2008 (XII.23.) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról. I. Fejezet Általános rendelkezések

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Védőnői szolgálat. Buj Buj, Rákóczi u Védőnő: Kiss Józsefné. Tel.: +36 (20)

1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. ( ei állapot) Korcsoport(év) ffi nő Összesen

Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2004. (XI.10.) rendelete egyes gyermekvédelmi ellátásokról

Az óvoda. Csernátoni Katalin május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól

A rendelet célja. A rendelet hatálya

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV

Az önkormányzat a szociálisan és a gyermekvédelemre rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást és ellátást biztosít.

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló. 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE. I.

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL ÉV

10. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

A tankötelezettség teljesítéséről újra

Alapító okirat szerinti férőhely. Új beiratkozók száma

E L ŐT E R J E S Z T É S

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET!

E l ő t e r j e s z t é s

Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2009.(V.1.)számú r e n d e l e t e a gyermekvédelmi ellátásokról

Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

I. fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet célja és hatálya

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről

T/4448. számú törvényjavaslat

10/2005. (X. 8.) sz. Csibrák Községi Önkormányzat rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 18.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2009. (III.25.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Velem községi Önkormányzat Képviselőtestülete május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához

T á j é k o z t a t ó

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

I. fejezet Általános rendelkezések

Átírás:

Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. Tel.: 510-323 J-16520-3/2012. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat minden év május 31-ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, és a Képviselő-testület határozatával értékelésre megküldi a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított 30 napon belül javaslattal élhet az önkormányzat felé. Az értékelés formáját, tartalmát is meghatározza a gyermekvédelmi törvény, az alábbiak szerint: a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra, az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat, az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseit, feladatait (a mellékelt tájékoztató) a jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedéseket, a bűnmegelőzésben való részvételt, a felügyeleti szervek tapasztalatait, a jövőre vonatkozó feladatok. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 94. (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni

2 ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. (3) bek.] köteles működtetni. (4) A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. (5) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. (6) Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, - eltérő megállapodás hiányában - az ellátást valamennyi jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is. (7) Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást. (8) A települési önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének a bölcsőde működtetése mellett családi napközi formájában is eleget tehet. 94/A. A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését a külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás útján is biztosíthatják. Szentes város demográfiai adatai a 0-18 éves korosztály összetételére vonatkozóan: 2009. 2010. 2011. Korcsoport fiú lány együtt fiú lány együtt fiú lány Együtt 0-3 éves 500 474 974 481 477 958 437 451 888 4-6 éves 377 351 728 386 359 745 411 366 777 7-14 éves 1207 1111 2318 1161 1047 2208 1138 999 2137 15-18 éves 717 757 1474 684 719 1403 653 713 1366 Összesen: 2801 2693 5494 2712 2602 5314 2639 2529 5168

3 I. fejezet Az önkormányzat által a gyermekek védelmét biztosító ellátások 1) pénzbeli és természetbeni ellátások rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2) személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák gyermekjóléti szolgáltatás gyermekek napközbeni ellátása - bölcsődei ellátás - óvodai, iskolai napközbeni ellátás - családi napközi családok átmeneti otthona gyermekek átmeneti otthona helyettes szülői hálózat Pénzbeli és természetbeni ellátások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat a Szociálpolitikai Osztályon lehet igényelni. Az osztály látja el a jegyzői gyámhatósággal kapcsolatos feladatokat is. Az osztály létszáma 9 fő, ebből 2 fő teljes munkaidőben a gyermekvédelmi támogatásokkal kapcsolatos feladatokat látja el, vagyis a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását, rendkívüli gyermekvédelmi támogatások kiutalását (élelmiszerre, ruhaneműre, megélhetésre, napközi térítési díjra stb.), a halmozottan hátrányos helyzet megállapítását, valamint az önkormányzati ösztöndíj támogatások elbírálását. Továbbra is az Osztály biztosítja a megszűnt Magyar Államkincstár Családtámogatási Kirendeltsége helyett az ügyfelek számára a különféle igénylőlapok (családi pótlék, gyes, gyet, gyed, fogyatékossági támogatás stb.) elérhetőségét, amely nagymértékben megnöveli az ügyfélforgalmat. A jegyzői gyámhatósági feladatokat 1 fő ügyintéző kapcsolt munkakörben látja el, ami azt jelenti, hogy a szociális törvényben előírt feladatok (egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyezése, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság) mellett végzi a gyámhatósági munkát, amely sok esetben azzal is jár, hogy azonnali intézkedést igénylő esetekben (pld. ideiglenes elhelyezés) a többi feladatot másik ügyintézőnek kell átvenni. A Szociálpolitikai Osztály végezte a kistérségben működő gyermekvédelmi alapellátások működési engedélyezési eljárását is. Jogszabály változás következtében 2011. július 1-jétől a hatáskör a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához került, az eredeti iratanyagokkal együtt. Az Osztály

4 jelenleg Szentes város fenntartásában lévő szociális, valamint gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezésével kapcsolatos ügyeket tartja karban. A Szociálpolitikai Osztály 2011. évi ügyiratforgalma 21.665 db fő-, és alszámon iktatott ügyirat volt. Támogatásban részesülők átlagos létszáma segélytípusonként Támogatás megnevezése Fő Rendszeres gyermekvédelmi 1517 kedvezmény Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 20 Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény 1396 Napközi térítési díj 462 Óvodáztatási támogatás 47 Halmozottan hátrányos helyzet 331 megállapítása Önkormányzati ösztöndíj 207 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg abban az esetben, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre eső jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át ( 2011. évben 37.050,-Ft). Az egy főre jutó összeghatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-a (2011. évben 39.900,-) volt, ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozta, ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. A támogatással együtt járó kedvezmények is bővültek 2011. évben, mivel a gyermekétkeztetés esetében ingyenes ellátásra jogosultak köre az általános iskola 8. osztályába járó gyermekekre is kiterjedt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak részére évente kettő alkalommal alanyi jogon egyszeri támogatás kerül kiutalásra augusztus és december hónapokban, melynek teljes összegét központi forrás finanszírozta. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek kor szerinti megoszlása: Gyermekek 6 évesig 7-14 évesig 15-18 19 év felett Összesen száma kor évesig szerint 2009. 12.31. 414 684 328 112 1538 2010. 12.31. 384 653 257 165 1459 2011. 12.31. 366 626 307 145 1444

5 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma szerint: családok száma a Családok száma 1 gyerme kes család 2 gyerme kes család 3 gyermek es család 4-5 gyermekes család 6 vagy több gyermek es család Összesen 2009. 12.31. 420 257 115 51 6 849 2010. 12.31. 472 291 109 51 6 929 2011. 12.31. 439 230 108 46 4 827 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítására, valamint folyósítására akkor kerülhetett sor, ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek gyámja a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesült. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege egységesen a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22 %-a, 2011. évben havonta 6.270,-Ft volt. Annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) a naptári év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) a naptári év első felében történik, de júniusig nem telt el két hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) a naptári év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) a naptári év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el két hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom], b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli, óvodáztatási támogatást kell folyósítani. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A pénzbeli támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint.

6 2011. évben 47 gyermek esetében került megállapításra, és kifizetésre az óvodáztatási támogatás. A családokat abban az esetben, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg a nyugdíjminimum 50 %-kal növelt összegét, amely 2011. évben 42.750,-Ft volt, az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthette. Ellentétben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával, itt van lehetőség méltányosságra, így egyedi elbírálás alapján minden rászoruló kaphat segítséget. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható: a) átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére, b) a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követő gyámhivatali visszahelyezés elősegítésére, c) beiskolázásra, d) gyógyszerre, e) élelmiszerre, f) ruhaneműre, gyermekintézmények térítési díjának megfizetésére, g) váratlan, előre nem tervezhető, önhibán kívüli kiadásokra (pld. baleset, elemi károsultság) A természetbeni ellátások nagy hányadát tették ki a napközi térítési díjak. 2011. évben is megszervezésre került a Központi Gyermekélelmezési Konyha segítségével a gyermekek nyári étkeztetése. Nyári gyermekétkeztetés 2011. évi szabályai: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeket lehetett figyelembe venni, az összes rendszeres kedvezményre jogosult gyermek 50 %-a után lehetett pályázni úgy, hogy ugyanannyi gyermeket önerőből kell étkeztetni, legalább 45 munkanapon keresztül kellett biztosítani az étkeztetést, egy gyermekre igényelhető napi támogatási összeg 370,-Ft volt, a támogatás összege a pályázatban megjelölt támogatási összeg 32 %-a lehetett. A fentiek alapján összesen 515 gyermek nyári étkezésének megszervezésére került sor olymódon, hogy az önkormányzat közel 7 mft saját erőt biztosított a 4.2 mft központi támogatáshoz annak érdekében, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévő általános iskolás korosztály részére biztosítható legyen az ellátás. Ugyancsak természetbeni ellátás keretében kaptak a családok élelmiszer-, valamint gyógyszerutalványt, ezzel is biztosítva a valóban célszerű felhasználást. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatással 1396 gyermeket támogatott az önkormányzat ruhanemű, élelmiszer, valamint más szükségletek kielégítésére. Emellett ugyancsak a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében került átvállalásra 462 gyermek napközbeni ellátása, étkeztetése. Természetesen a

7 számokban átfedések lehetnek, hiszen aki étkezésre kapott támogatást, mellette még pld. ruhaneműre, vagy más szükségletekre kaphatott segítséget, amely gyermekenként 15.834,-Ft támogatást jelentett. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra fordítható forrásból került megszervezésre a szociális állattartási program, melynek keretében 25 család kapott választási malacot, és takarmányt. A helyi rendelkezések értelmében szociális rászorultságtól függően önkormányzati ösztöndíjat kaphattak azok a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok, akik anyagi helyzetüknél fogva erre rászorultak. A Képviselő-testület döntése értelmében a támogatás összege 30.000-50.000,-Ft-között van. 2011. évben 207 fiatal kapott ilyen típusú támogatást. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet értelmében az a gyermek, akinek szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamát fejezték be, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló után különböző többletszolgáltatások igényelhetők, különösen ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyvellátás, Útravaló Ösztöndíjprogram, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő program stb., amelyek a tanuló iskolai sikerességét segítik elő. Ahhoz, hogy a tanuló jogosultságát meg lehessen állapítani, ahhoz a szülők önkéntes nyilatkozata szükséges. 2011. évben 331 gyermek esetében került megállapításra, hogy halmozottan hátrányos helyzetű. II. fejezet A jelzőrendszer és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat nyújtó intézményrendszer 2011. évi tevékenységének összefoglalása A védőnői szolgálat, valamint a házi gyermekorvosok a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, szorosan kapcsolódnak a gyermekvédelmi rendszerhez. Szentes városban 15 védőnői körzet működik, jelenleg 14 területi védőnő látja el a védőnői feladatokat, egy körzet folyamatos helyettesítés alatt áll. A középiskolákban két ifjúsági védőnő is dolgozik. A védőnői körzetek Szentesen vegyesek, területi és iskolai munkát egyaránt ellátnak. A területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) EüM rendelet szerinti fontosabb védőnői feladatok: a törvényes képviselővel előzetesen egyeztetett gondozási terv alapján a családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében folyamatos, célzott és

8 szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és a szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása,... a területi védőnő írásban értesíti a körzetébe tartozó érintett gyermek törvényes képviselőjét a védőnői vizsgálat esedékességéről, jelentőségéről, helyszínéről és időpontjáról, a vizsgálat elmulasztásának a gyermekegészségi állapotára vonatkozó lehetséges következményeiről. A területi védőnő által elvégzendő szűrővizsgálatok ideje: 1, 3, és 6 hónapos korban, valamint 6 éves korig évente (abban a hónapban, amikor a gyermeknek a születésnapja van).a védőnő a gyermek szülője részére a vizsgálat eredményéről leletet ad. a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, ha a törvényes képviselő a területi védőnői ellátás (a családlátogatás) igénybevételét megtagadja, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. A területi védőnői gondozás szakterületei Családgondozás, Nővédelmi gondozás, Várandós anya és családjának gondozása, Gyermekágyas,- szoptató anya és családjának gondozása, Újszülött, csecsemő és családjának gondozása, 1-3 éves korú kisded és családjának gondozása, 3 éves kortól a beiskolázásig a gyermek és családjának gondozása, Otthongondozott 6-18 éves gyermekek családjának gondozása. Egyéb tevékenységeik Anyatejgyűjtés szervezése Helyet biztosítanak a csecsemőápolási és egészségnevelési, valamint az elsősegélynyújtó verseny megrendezésének is, melyet a Vöröskereszttel közösen szerveznek Karitatív munkát végeznek (ruha-, élelmiszerosztás, bútor, játék, babakocsi, gyerekágy közvetítése) Babamasszázs tanfolyamok szervezése 6 kolléganő irányításával igény szerinti időpontokban a Havas házban (Ady E.u.17.) Baba-mama klub szervezése 2004 óta a Rózsavölgyi házban (Ady E.u.18.) Születés Hete rendezvény szervezése a Vöröskereszttel és a Szülészettel közösen Anyatejes Világnap szervezése 2004. óta minden évben. A Szentesi Védőnői Szolgálat az Ady Endre utca 17. szám alatti Központi Csecsemő- és Kisgyermek tanácsadó, illetve az Ady Endre utca 18. szám alatti Terhes tanácsadó épületére elnyerte a Bababarát Terület címet. Itt biztosítanak kulturált körülményeket a kismamáknak, hogy bármikor megszoptathassák gyermeküket.

9 Statisztikai mutatók Születésszám 300 250 200 150 100 50 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 A gondozott gyermekek száma 2008-ban 1679 fő, 2009-ben 1751 fő, 2010-ben 1703 fő, 2011-ben pedig 1666 fő volt. A gyermekvédelmi céllal 67 családot látogattak meg. A jelzés többnyire írásban történt, amit általában telefonos vagy személyes egyeztetés előzött meg. Szociális okból veszélyeztetett kismama 2010-ben és 2011. évben is 16 fő volt (ebből 8 fiatalkorú). 2010-ben 2 titkolt terhességből született gyermek, 2011-ben ilyen nem volt. Otthonszülés 2011-ben nem történt és a védőnői látogatást egy család sem utasította vissza. Az iskolai munka nehézségei: A legtöbb védőnő megfelelő együttműködésről és jó kapcsolatról számolt be az iskolákkal kapcsolatosan. Nehézségek főként az orvosi szobák felszereltségének hiányából adódnak továbbra is, az eltelt év óta kevés változás történt. A felszerelt orvosi szobák sem mindig felelnek meg az előírásoknak (pl. folyosón végzett szemészeti vizsgálat.) A szűrővizsgálatok időpontjának egyeztetése néha még mindig problémát okoz. A hajtetvesség kérdése 2011-ben is problémákat okozott- általában ugyanazoknál a gyerekeknél fordul elő, ugyanazok a családok nem kezelik le és ugyanazok a családok nyilatkoznak, hogy a védőnők nem végezhetik el a gyermekükön a tisztasági szűrést. Az anyagi problémákra vezethető vissza az is, hogy, ha a diákok el is jutnak a szakrendelésekre, nincs pénze a családnak a szükséges segédeszközre.

10 Hosszú évek után 2011-ben nyílt lehetőség a HPV védőoltás beadására az önkormányzat támogatásával. A testület döntése értelmében igény szerint az 1998- ban és 1997 második félévében született, szentesi állandó lakcímmel rendelkező lányok kérhették az ingyenes vakcinát. 138 leány kérte és kapta meg a védettséget adó oltást. A védőnők által jelzett felmerülő problémák évek óta ugyanazok: első helyen az anyagi problémákat említik mélyebben gyökerező társadalmi probléma, ez egy folyamat, amely egyre több családot érint, ez főleg a munkahely hiányából adódik. A pénzhiány mindenre kihat. elhanyagolt lakókörnyezet, rossz szociális körülmények, gyermekelhanyagolás, gyermekbántalmazás, gyermekellátási problémák, viselkedési problémák (rossz minta alapján), párkapcsolati problémák, sok a válás, családon belüli erőszak, lelki terror, elmaradt védőoltások. A gyermekvédelmi feladatot ellátó személyekkel általában jó a védőnők kapcsolata, de nincs együttműködés zökkenők nélkül. Amennyiben a családok életében zavart látnak, mint elsődleges jelzőrendszer, jelzik a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a Gyámhatósággal és a Pedagógiai Szakszolgálattal is. Házi gyermekorvosok, iskola-egészségügyi szolgálat A gyermekek orvosi ellátásának személyi és tárgyi feltételei változatlanok voltak az eltelt évben. A háziorvosi praxisok betöltöttek, változatlanul probléma, hogy nincsenek kialakítva megfelelő orvosi szobák az iskolákban. A házi gyermekorvosi praxisokban a gyermeklétszám csökkenése mutatható ki, az iskola-egészségügyi szolgálatnál hozzávetőlegesen 2300 főt látnak el. Jellemző betegségek a házi gyermekorvosi praxisokban Légúti betegségek. 5,7-30%, Magas vérnyomás:0,6-15%, Allergiák: 2-30%, Elhízás:30%, Mozgásszervi: 10-20%, Szemészeti problémák: 19-20%. Jellemző betegségek az Ifjúság-egészségügyi Szolgálatnál Légúti krónikus betegségek: 4-5% Magas vérnyomás l,7-26 % Gyakran előfordul, hogy asztmás fiatal dohányzik is, miközben betegségére tekintettel felmentést, illetve könnyítést kér. Allergiák, atopiás betegségek: 3,8-17,1%

11 Elhízás: 7,8%-22% Mozgásszervi betegségek: 22% Szemészeti problémák, kancsalság 3,8% -48% Mentalis és pszichés problémák Jellemző betegségek általános okai Egészségügyi ismeretek hiánya, Anyagi problémák, rossz szociális körülmények, Egészségtelen táplálkozás, Sok válás, Tanult tehetetlenség, Hanyagság, nemtörődömség, Betegségelőny. A heveny fertőző betegségek előfordulásának okai a nem megfelelő lakókörnyezet, zsúfolt gyermekközösség, a gyermekek nem megfelelő higiéniája, a család elégtelen ismeretei a higiéniáról, a család nemtörődömsége. A krónikus légúti betegségek okai többek között a helytelen táplálás, az aktív és passzív dohányzás, légszennyezés, légúti pollenterhelés. A mozgásszervi elváltozások a kevés mozgásra - tv, számítógép extrém mértékű használata -, valamint a túlsúlyra vezethetők vissza. Az elhízás fő okai a helytelen táplálkozás, mind minőség, mind mennyiség tekintetében, kevés mozgás. Ebben az esetben van nagy jelentősége a testnevelés alóli felmentéseknek, amelyek még rontanak a helyzeten. Megoldás lehetne a speciális obes torna, amit a túlsúllyal küzdők is tudnának végezni. Pszichés problémák közül a szorongás, depresszió, iskolai stressz a legjellemzőbb gond. A fentebb felsorolt betegségeket, problémákat még jobban felerősíti a sokszor tapasztalt családi nemtörődömség. A jelzőrendszer működése a gyermekorvosok véleménye szerint egyre jobb, fontos, hogy egyértelmű jelzés utak épüljenek ki oda-vissza. Továbbra is fontosnak ítélik az összefogást, a szeretetteljes segítséget. A megelőzés érdekében fontosak a prevenciós előadások az ellátott oktatási intézményekben, a gyermekek egészségügyi ismereteinek fejlesztése, szükség esetén személyes tanácsadás, a már meglévő programok (AHA, HPV) folytatása. Az elhízás kapcsán a helyes táplálkozáshoz elengedhetetlennek ítélik az iskolai étkeztetés javítását, megfelelő testnevelés órák megszervezését. Bölcsődei, óvodai gyermekvédelem Szentes Város Önkormányzat Bölcsődéje a gyermekjóléti alapellátás része. A családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény a gyermekek 20 hetes korától-3 éves koráig.

12 A bölcsődei ellátás iránt egyre nagyobb lett az igény. A felmerült igényeket az intézmény nem tudta maradéktalanul ellátni, ezért vált szükségessé a bölcsődei férőhelyek számának emelése. A város kisgyermekes családjainak bölcsődei ellátására vonatkozó igényeinek maximális biztosítására, valamint az épület infrastrukturális fejlesztésére, a szobák bútorzatainak elengedhetetlen cseréjére, játékeszközök korszerűsítésére, bővítésére a Dél-alföldi Operatív Program keretében került sor. A pályázat kedvező elbírálása után 2010. júniusában megkezdődött az épület felújítása, bővítése. A kivitelezés befejeztével, 2011. június 30-tól, 120 férőhelyes intézményként működik a bölcsőde. A bölcsőde nyitvatartása: 6-17 óráig tart. A felújított és kibővített intézményben 5 egységben, 10 gyermekcsoport elhelyezését biztosítják. Egy egység kocsitárolóból, öltözőhelyiségből, szülők részére kialakított várakozó sarokból, mosdóból, raktárhelyiségből és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó udvarból áll. Az udvarokon homokozó, mászóka, csúszda, babaház került beépítésre. A játszótereket sövénnyel, illetve alacsony kerítéssel választották el egymástól. A tárgyi feltételek, a berendezés, bútorzat, kiválónak mondhatóak. Esztétikusak és a gyermekeknek biztonságos környezetet nyújtanak. A játékeszközök frissítése, bővítése is megtörtént. A gondozónők munkáját dícséri a csoportszobák otthonossága, hangulatossága. A bölcsődés korú gyermekek igényeinek megfelelő mennyiségű és minőségű játékkészlet rendelkezésre áll. Udvari játékeszköz készletük is jelentősen bővült. Csoportonként 2-2 fő kisgyermeknevelő neveli, gondozza a gyermekeket. A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztéséhez biztosítják a szakembert, és a fejlesztő helyiséget. A bölcsődébe járó kisgyermekek részére napirendbe illesztve lehetőség van az újonnan kialakított só-szobában heti 15-30 percet eltölteni a téli időszakban, mely jótékony hatású a légúti betegségek, asztma, allergia kezelésében. A gyermekek élelmezése a Központi Gyermekélelmezési Konyha által szállított alapanyagokból - helyben főzéssel, házi gyermekorvos által is véleményezett étlaptervezéssel történik. A speciális diétát igénylő gyermekek étrendjét is elő tudják állítani. A bölcsődébe járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását, a bölcsődét szerződés szerint látogató gyermekorvos, Dr. Végh Erika látja el. A játszócsoportot 2011. szeptember 05-től működtetik. A gyermekek 8-12 óráig szüleikkel, illetve hozzátartozóikkal együtt látogathatják abból a célból, hogy együtt játszanak az intézmény által megteremtetett kedvező körülmények között. Szolgáltatásaik közé tartozik az időszakos, valamint házi gyermekfelügyelet. A szolgáltatás lényege, hogy a szülő elfoglaltságának idejére néhány órára kérheti gyermeke felügyeletét a bölcsődében, vagy saját lakásában. Azok tudják igénybe

13 venni e szolgáltatást, akik nem akarnak visszatérni a munka világába a GYES ideje alatt, de a gyermeket egy rövid időre gyermekközösségbe szeretnék elhelyezni. Az óvodák statisztikai adatai szerint 2011. évben 979 fő gyermek ellátásáról gondoskodtak. Ebből hátrányos helyzetű 285 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 66 fő, sajátos nevelési igényű 34 fő, és veszélyeztetett gyermek 12 fő. Az óvodai nevelés tekintetében is mindenkor a gyermekek érdekét tartják szem előtt, ahol tudnak segítenek, tájékoztatnak, családlátogatást végeznek. Figyelemmel követik a gyermekek, családok helyzetének alakulását, dokumentálják munkájukat. Igyekeznek kiemelt segítséget nyújtani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében. A szülőkkel jó kapcsolatot alakítottak ki, akik kérik és szívesen fogadják az óvoda segítségét, együttműködnek, bár a szülői értekezleteken, tájékoztató előadásokon, rendezvényeken általában kisebb az érdeklődés. Együttműködés, segítőkészség, jó kapcsolat jellemzi a napi munkát, oda-vissza működik a párbeszéd, szükség esetén azonnal kapcsolatba tudnak lépni a jelzőrendszer tagjaival, megbeszélik a problémát, igyekeznek közös nevezőre jutni a gyermek érdekét szem előtt tartva. A kapcsolattartás elsősorban telefonon és elektronikus formában történik, az azonnali visszajelzési lehetőség miatt. Írásos anyagként készítik a pedagógiai véleményeket, vizsgálati kérelmeket. Folyamatosan részt vesznek esetkonferencián, személyes megbeszéléseken. Az óvodák megítélése szerint a gyermekvédelem Erősségei: A gyermekvédelemért sokat tesz a város, a szociális háló jól kiépített. A gyermekjóléti szolgálat jól koordinálja a munkát. Példaértékű az együttműködés. Elhivatottság jellemzi az e területen tevékenykedőket. Megbeszélések, előadások, ingyenes programok segítik a munkát. Gyengeségei: A prevenció területén nagyobb szükség lenne a szülők együttműködésére. Egyre több a program, de a látogatottság nem mindig megfelelő, a leginkább rászorulók nem jelennek meg. Családtervezés hiánya. Fő problémaként jelölik meg az anyagi jellegű gondokat: elszegényedés, munkanélküliség; jövőkép elvesztése; bizonytalanság, kilátástalanság, márólholnapra élnek. Fő megélhetési forrás a gyermekek után járó juttatás. A családi-nevelési hiányosságokat: kapcsolatok megromlása; válások magas száma; párkapcsolatok gyakori változása, iskolázatlan szülők aránya nagyobb, passzív nevelés, a gyermek elhanyagolása, nevelési kultúra hanyatlása, agresszív, türelmetlen nevelés. Mindezek hozadéka a gyermekek devianciája. Megoldási lehetőségek: Munkahely teremtés, megélhetést nyújtó bérezés, anyagi helyzet javítása, megtanítani az embereket a pénz beosztására, a felelősségvállalásra.

14 Családi problémákra odafigyelő óvodai légkör, közös programok. Tanácsadás, tájékoztatás a lehetőségekről, törvényi háttérről; előadások szülőknek; pszichológiai és családterápiás segítség felajánlása. Felismerés, jelzés, többszöri családlátogatás (védőnőkkel, családgondozókkal), még szorosabb együttműködés. Előrelépésként értékelik Kooperatív munka a jelzőrendszerben résztvevők részéről gördülékenyebb kapcsolattartás, konzultálási lehetőség, jó előadások, értekezletek, nyílt napok. Az intézményekbe kijáró, segítő szakemberek alkalmazása (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus,logopédus, pszichológus) Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása és Az egyenlő esélyért Szentesen c. pályázati projektek bevezetése. Családok Átmeneti Otthona, és a Dózsa ház felújítása, Közösségi tér működtetése. Megemelt gyermekvédelmi pótlék. Gyors rendkívüli segélyek biztosítása. Statisztikai adatok Iskolai, kollégiumi gyermekvédelem Iskolák Össz. diák HH HHH SNI/ BTM Veszélyeztetett Deák Ferenc 325 133 160 109 8 Kiss Bálint 442 81 12 47 25 Klauzál 454 230 93 83 75 Gábor Koszta 62 111 12 49 11 József Szt. Erzsébet 361 71 15 14 9 HH- hátrányos helyzetű, HHH-halmozottan hátrányos helyzetű, SNI sajátos nevelési igényű, BTMN beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség Gyermekvédelem, prevenció területén az iskolák véleménye szerint a városunkban a programok elegendőek, jók, a szakemberek közötti együttműködés megfelelő, a prevencióért mindenki sokat tesz, viszont a hatékonysága nem mindig mérhető, a családok elutasító magatartása okán. Megállapítható azonban, hogy nőtt a gyermekvédelmi problémák száma. Ezért is jó, hogy minden iskolának jó a kapcsolata a gyermekvédelmi ellátórendszerrel, a szociálpolitikai osztállyal, a gyámhatósággal, gyámhivatallal.

15 Az iskolapszichológusok, fejlesztő pedagógusok nagy segítséget jelentenek, jó lenne kibővíteni óralehetőségeiket. Szülők együttműködése, segítség kérése elsősorban szociális segélyek igényléséhez köthető. Családi problémák, gyermekneveléssel kapcsolatos gondok, konfliktusok esetén ritkábban fordulnak az iskolához. A jelzőrendszer tagjaként minden esetjelzési lehetőséget használnak az iskolák. Jellemző a telefonos (sürgős esetben), személyes, jelzőlapon keresztüli (súlyos esetben) írásban történő jelzés. Egyre többen vesznek részt esetkonferenciákon, esetmegbeszéléseken. Személyes a kapcsolatfelvétel a gyermekjóléti szolgálat családgondozóival, illetve közös családlátogatások. Alsó tagozatban rendszeres a családlátogatás, felsőben már inkább szükség szerinti. Két iskolában végeznek rendszeresen minden évfolyamon családlátogatást. Minden iskolában naprakészen vezetik a gyermekek dokumentumait, ami észrevehetően sok többletmunkát jelent a napi pedagógiai munka mellett. Sajnos több iskolában lecsökkentették a gyermekvédelmi felelősök órakedvezményét. Egy iskola kivételével mindenhol lecsökkent az igazolatlan hiányzások száma, a szigorúbb szabályozás, és az osztályfőnökök nagyobb kontrollja miatt is. A gyermekotthonban lakó gyermekek esetében előfordul, hogy a szökések miatt a diák iskolai kötelezettségének sem tud eleget tenni. Korrepetálással kapcsolatos lehetőségek Egy iskola jelezte, hogy biztosítani tudják a korrepetálás finanszírozását. Az anyagi források szűkössége miatt van olyan intézmény, ahol nincs külön óra korrepetálásra. Több iskolában nagyon lecsökkent az eddigiekhez képest a ráfordítható időkeret. A közös vélemény, hogy a gyermekek felzárkóztatása nagyon fontos, szükség van rá, ezért több helyen túlmunkában, karitatív módon végzik a feladatot a pedagógusok. TÁMOP program keretében a 7-8. évfolyamosok között lévő SNI-s és HHH-s tanulók mentorálásával, alsóban pedig a napközis foglakozás ideje alatt segítik azokat a gyermekeket akik ilyen jellegű szolgáltatásra szorulnak. Szabadidős tevékenységek Az intézmények jelzése alapján sokszínű és jól szervezett szabadidős programokat biztosítanak a gyermekek részére. ( tanulmányi, sport, művészeti, zene foglakozások) Probléma, hogy csökken a gyermekek érdeklődése, nehezen motiválhatók, gyorsan ráunnak a programokra. A délutáni foglakozásokra nem szívesen járnak vissza, a rendszeres sport foglakozásokon egyre csökken a gyerekek száma. Jellemző elfoglaltságuk TV, videó, internet.

16 Ami jó.. Több gyerektől hallják, hogy rendszeresen jár a gyermekkönyvtárba, és a Közösségi Tér programjaira. Jellemző problémák anyagi Rossz lakáskörülmények Munkanélküliség Díjfizetési hátralék Elszegényesedés Alultápláltság Rosszul öltözöttség nevelési Család nem jól működik (konfliktusos kapcsolatok, erőszak, vita) Nevelési hiányosságok Szülői érdektelenség Gyermek devianciája Média, internet káros hatása Értékrend-változás Ingerszegény környezet Káros szenvedélyek megjelenése Megoldási lehetőségek: Munkahelyteremtés, kereset növekedés. Családon belüli kapcsolatok javítása, (családpedagógia bevezetése az iskolában). Életvezetési tanácsadás a családnak. Lakáskörülmények javítása. Szórakozóhelyek fokozottabb ellenőrzése. Az általános iskolák véleménye szerint nagy előrelépések történtek: Nagyon jó az iskolapszichológusi ellátás, viszont minden nap elérhetőnek kellene lennie a szakembernek a megszaporodott problémák kezelése okán. Kimagaslóan jó az együttműködés a jelzőrendszeri tagok, iskolák munkatársai között. Beindult a Közösségi Tér, hasznos fórumokon vehettek részt a gyermekjóléti szolgálat jóvoltából, megismerhették a különböző szakterületek munkáját. A középiskolai beszámoló szerint a város középiskoláiban 2626 fő tanul, hátrányos helyzetű 534 fő» 20%, halmozottan hátrányos helyzetű 119 fő» 4,5%, veszélyeztetett 7 fő» 0,3%. Kollégiumi ellátásban részesül 227 fő» 9%. A középiskolák által észlelt gyermekvédelmi problémák: Alkoholista, bűnöző szülők. Elhanyagoló, ráhagyó nevelés. Szegénység, munkanélküliség. Szülők alacsony iskolázottsága. Igazolatlan mulasztások, iskolakerülés. Szülő-gyermek közötti konfliktus. Fegyelmezetlenség, magatartási problémák jelzik a családi problémákat.

17 Magántanulóként teljesítik tankötelezettségüket a legszegényebbek. Szülők és iskola kapcsolattartása nem zökkenőmentes, a szülői értekezleten, fogadóórákon nem túl aktív a részvétel. Egyéni megkeresésekre többnyire együttműködőek a szülők, ha az iskola kezdeményez. Felzárkóztatás, korrepetálás Iskolánként a diákok egyéni igényeihez igazítva folyik a munka. idegen nyelvi, természettudományos és szaktantárgyakból, speciális felzárkóztató osztályba járnak, akik a 16. életévüket betöltötték és a 7. évfolyamot sikeresen befejezték, illetve akik a 15. életévüket betöltötték, a 7. évfolyamot sikeresen elvégezték + fejlesztő pedagógus dolgozik a SNI-s diákokkal havonta 16 órában szakkörök, klubok, önképző csoportok, táborok, rendszeres szabadidős programok szervezése. Prevenciós programok Bűnmegelőzési előadások a Városi Rendőrkapitányság közreműködésével. Drog prevenciós oktatócsomag és előadások. Egészségmegőrző programok iskolaorvos, védőnő bevonásával. Konfliktuskezelő tréning 10-11. évfolyamban, bizonyos tantárgyak tananyagába is be van építve: biológia, egészségügyi szakmacsoportos órák, osztályfőnöki óra, önismeret, pályaorientáció. Tanulmányi kirándulás büntetés végrehajtási intézménybe. Útravaló Ösztöndíj. A középiskolákban folyó gyermekvédelmi feladatok Továbbirányítás jellemzően a Pedagógiai Szakszolgálathoz és képességvizsgálat céljából. Családlátogatáson, esetkonferencián való részvétel, aktív együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, Pedagógiai Szakszolgálattal. Továbbképzésen nem vett részt senki, egy fő családpedagógiai mentor tanulmányokat folytat. Gyermekvédelmi feladatok végzését órakedvezménnyel és szabadidő biztosításával támogatják a munkáltatók. Feladatvégzésről a felelősök beszámolót készítenek, ezt a féléves-éves értekezleteken megvitatja a tantestület Mulasztások, magántanulói jogviszony A középiskolák viszonylatában a mulasztások arányában van növekvő és stagnáló tendencia is. Az igazolatlanok főként az első és utolsó óráról való ellógás miatt realizálódnak. Az orvosi és szülői igazolások sem mindig indokoltak, hiányzik a szülők következetessége, felelősségvállalása. A magántanulóvá válás aránya is változó (emelkedett a Zsoldos Ferenc, valamint a Bartha János Szakközépiskolában). Alkohol, cigaretta és drogfogyasztás A pedagógusok beszámolói alapján a kilencedik évfolyamon már problémák vannak az iskolai rendezvényeken, valamint a hétvégi szórakozásokhoz kapcsolódóan.

18 Aggasztó a lányok körében történő cigaretta és alkoholfogyasztás nagy száma. Az alkoholfogyasztás szinte egészében általánosan jellemző a kamasz korosztályra. Szabadidős tevékenységet csak alkohol kíséretében tudnak elképzelni. Drogfogyasztás kérdésében kedvező tendenciát érzékelnek a pedagógusok, egyrészt a drogok elfogadottsága csökkent, másrészt a szerek valódi veszélyeiről hiteles információkkal rendelkeznek a diákok. A cigarettázás tilalma még szokatlan a diákoknak, amíg nincs pénzbírság, egyesek nem veszik eléggé komolyan a változtatást. A középiskolai kollégiumban elhelyezett diákok száma: 256 fő. Általános iskolás korú 10 fő, középiskolás korú: 188 fő, nagykorú: 58 fő. Hátrányos helyzetűnek ítélt tanulók száma: 78 fő, halmozottan hátrányos helyzetűnek ítélt tanulók száma: 3 fő veszélyeztetett helyzetűnek tartott tanulót nem tartanak nyilván. Korrepetálásban, felzárkóztatásban részesülnek a gyermekek minden héten egy órában, órarend szerint a szilenciumi foglalkozásokon kívül, ami hétfőtől csütörtökig 16-19 óráig tart. Mindettől függetlenül a pedagógusok minden esetben rendelkezésére állnak a diákoknak korrepetálás céljából egyéb ügyeleti időben is. A diákok száma érdeklődéstől függ. A kollégiumban elérhető szakkörök működése elfogadható, a pedagógusok megfelelő hozzáállása révén. Sajnos tapasztalat, hogy a diákok úgy le vannak terhelve, hogy alig van szabad idejük és sok esetben emiatt nem jelennek meg a foglalkozásokon. Szakkörök: kézműves, foci (fiú, lány), kosárlabda, kézimunka, filmklub, rendszeres ismeretterjesztő foglakozások a klubban, internet foglalkozások. A szakkörök finanszírozására csak a kollégium által működtetett alapítvány tud szerény támogatást nyújtani. Táboroztatást a kollégium nem szervez. Az intézményben a legfőbb problémát a fiatalok körében egyre jobban elterjedt alkoholfogyasztás, és dohányzás. A tilalmak ellenére alkohollal és dohányáruval bármely kereskedelmi egységben kiszolgálják a diákokat. Másik nagy probléma az étkezési díj fizetésével van. Tapasztalataik szerint ennek oka gyakran csak feledékenység, de egyre többször jelentkezik a fizetésképtelenség. A szülők nem is törekszenek a kollégiumi étkezési díj hátralékok kiegyenlítésére, az intézmény leveleire nem válaszolnak, sokszor át sem veszik azokat. Telefonos megkeresésre többször arrogáns módon reagálnak, vagy egyszerűen leteszik a telefont. Amikor már több havi hátralék összegyűlik, a szülő sokszor inkább elviszi gyermekét a kollégiumból, de nem fizet. Ez esetben az illetékes önkormányzat jegyzőjének közbenjárását kérik, de sok esetben elutasítást kapnak és ilyenkor igen nehéz behajtani a tartozást. Meglepő jelenség az intézmény számára, hogy a beteg diákhoz kihívott mentő csak úgy hajlandó bevinni a beteget a kórházba, ha egy diáktárs elkíséri. Mivel ez általában éjszaka történik, a kísérő gyermek visszatérése a kollégiumba nem biztonságos, ezért nem is szívesen vállalják elkísérni diáktársukat. Az ügyeletes nevelő nem mehet el, mert a diákokat nem hagyhatja magukra.

19 A szülőkkel való kapcsolattartás postai úton, telefonon vagy e-mailben történik a nagy távolságok miatt. A tapasztalatok elég vegyesek. Sajnos, egyre többször találkoznak azzal, hogy a szülők a tények ismerete nélkül is a gyermekeknek adnak igazat a nevelőkkel szemben. Szülői értekezletre a kollégiumba nehezen jönnek be a szülők, inkább a kollégiumi nevelők mennek az iskolai szülői értekezletekre. Egyre kevesebb az együttműködő szülő. Tapasztalat, hogy a családból hozott normákat, viselkedésmintát, az otthoni életben látott, tapasztalt negatív hatásokat, mintákat nehéz pozitívan befolyásolniuk. A jelzőrendszer tagjaival főként gyermekjóléti szolgálat - a problémás esetek egyeztetése minden esetben megtörténik, hogy a gyermek helyzetén a leghatékonyabban tudjanak segíteni. A Művelődési Iroda koordinálja a nevelési-oktatási, sport és a közművelődési intézmények tevékenységét, figyelemmel kíséri programjaikat. A 2011-es év a szentesi közoktatás életében nagy változást hozott. A gazdaságossági és szakmai követelmények, valamint a csökkenő gyermeklétszámok indokolták a helyi önkormányzat fenntartásában működtetett általános iskolák 2011/2012. tanévtől történő átszervezését és feladatellátásának átgondolását. A Petőfi Sándor Általános Iskola 2011. július 1-jétől jogutóddal megszűnt, jogutód intézményévé a Klauzál Gábor Általános Iskola vált, ugyanettől az időponttól összevontan egy épületben működik tovább a Deák Ferenc Általános Iskola és a Damjanich János Tagiskola. Az átszervezésre került intézményekből sajnos a szülők nagyszámban vittek el gyerekeket a környékbeli általános iskolákba, illetve az egyházi iskolákba. A tanév kezdetével a kedélyek fokozatosan lecsillapodtak, sőt már arra is volt példa, hogy a szülő visszahozta gyermekét önkormányzati általános iskolába. Az oktatás az új tanévben zökkenőmentesen folyik, a pedagógusok és a tanulók megszokták és talán már meg is szerették az új környezetet és közösséget. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeknek lehetősége van olyan középiskolákba bekerülni, amelyek a tehetséggondozást és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést tűzték ki célul. A programba a város 2007. évben kapcsolódott be. 2011. évben a város 20 fő pénzbeli támogatását biztosította összesen 1.010,- eft összegben. A program népszerű a nyolcadik osztályosok körében, a 2012/2013-es tanévre a településről 5 tanuló jelentkezett a programba. A Művelődési Iroda mind a Gyermekjóléti Szolgálattal, mind pedig a jelzőrendszeri tagokkal együtt tud működni. A Gyermekjóléti Szolgálattal mindig törekszenek a problémák gyors és hathatós megoldására. Pedagógiai Szakszolgálat A pszichológiai ellátást az Ambulancián 2 klinikai szakpszichológus és egy tanácsadó szakpszichológus biztosítja fél állásban. Ezt az ellátási formát a

20 komolyabb, terápiát igénylő pszichés problémák esetén veszi igénybe a lakosság. Önkéntesen és intézmények által küldött eseteket fogadnak. Az utóbbi időben megnőtt a középiskolás igénylők száma, de itt foglalkoznak az óvoda- és iskolapszichológusok által terápiára beküldött gyerekekkel is. A kinti pszichológiai ellátásnak köszönhetően a tanév első négy hónapjában minden jelentkező igényét azonnal ki tudták elégíteni, a januártól jelentkezetteket azonban már csak 1-2 hónap várakozás után tudják fogadni. Az önkéntes jelentkezés minden esetben fogadóórán történik, amit minden héten 1 óra időtartamban tartanak az ambulancián dolgozó pszichológusok. Ekkor személyesen találkoznak a szülőkkel, első körben már a szakembernek mondják el problémájukat, és sok esetben ilyenkor már tanácsot is tudnak adni arra vonatkozólag, hogy mit tegyenek, amíg nem kerülnek ellátásba. Fontos ez a személyes találkozó azért is, hogy már ekkor meg tudják ítélni, hogy valóban szükséges-e ellátás, az milyen jellegű legyen és ki végezze. A féléves adatból látszik, hogy a tanulási vizsgálatok száma igen magas. Az ambulancián szinte kizárólag az egyházi iskolák, óvodák és a középiskolák tanulási vizsgálatát végezték, hiszen a többi ilyen jellegű vizsgálat helyben megtörténik a kijáró gyógypedagógusok, pszichológusok által. A vizsgálatok a középiskolások esetében mind tantárgyi felmentés, érettségi vizsga alóli mentesítés miatt történnek, főként az idegen nyelv, a matematika és a helyesírás értékelése alól kérik a szülők és a szaktanárok a tanulók mentesítését. Az utóbbi három évben nőtt meg a középiskolák ilyen irányú igénye: valószínűleg ez annak tulajdonítható, hogy ekkor kerültek be nagy számba a középiskolákba a már papírral rendelkező SNI gyerekek, s így figyeltek fel arra, hogy más gyerekeknél is az SNI tanulókhoz hasonló gondok tapasztalhatók. Sajnos a vizsgált esetek nagy részében találkoznak azzal a problémával, hogy érettségit adó képzésen olyan gyerekek tanulnak, akik képességeik alapján nem tudnak megfelelni a követelményeknek, és képességbeli problémák miatt nem tudnak matematikából előrejutni. Úgy gondolják, hogy emögött egyaránt áll az, hogy nem működik/működött megfelelően a pályaorientáció az általános iskolákban, és az is, hogy a középiskolák gyakorlatilag válogatás nélkül minden tanulót felvesznek, akik hozzájuk jelentkezik anélkül, hogy megkövetelnének egy bizonyos tanulmányi eredményt. Óvoda- és Iskolapszichológia Nagy lendülettel indult ebben a tanévben is ez a két ellátási forma. Tavalyhoz képest előrelépés, hogy az eddig fél állásban ambulánsan dolgozó kolléganő immár teljes állásban a Kertvárosi Óvoda tagóvodáit látja el, így az intézmény létszáma: 2 fő óvodapszichológus Szentesen, 2 fő iskolapszichológus Szentesen és 1 fő óvoda- és iskolapszichológus a kistérségben. Az óvoda- és iskolapszichológia elsődleges feladata a prevenció, az azonnali beavatkozás probléma esetén, az elsődleges segítség nyújtása a gyerekek és pedagógusok részére. Sokat tudnak segíteni a szervezeti problémákban, előadások tartásával tudják gazdagítani egy tantestület pszichológiai ismereteit.

21 Nagyon nagy nehézséget okoz azonban, hogy az általános iskolák összevonásával gyakorlatilag nem maradt hely erre az ellátásra. A szakemberek szinte kizárólag azokban az esetekben nem ütköznek hely-problémába, amikor komplett osztályokkal dolgoznak. A kiscsoportos és egyéni foglalkozásokra egyáltalán nincs hely, szinte minden nap újra és újra ki kell deríteniük, hogy hová húzódhatnak be a gyerekekkel a nap folyamán. Könnyen belátható, hogy egy sima tanítási órát is megnehezít, ha nem áll rendelkezésre egy biztonságos, állandó tanterem, de egy pszichológiai foglalkozás, amikor az érzelmi biztonság elengedhetetlen a feltárulkozáshoz, lehetetlen állandó, kis elkülönített, zavartalan hely nélkül. Az óvodákban hasonló a helyzet, de ez már kezdetek óta fennálló probléma. Az óvodákban csak néhány helyen van külön fejlesztő szoba, általában az irodát szokták a logopédusok, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógus és az óvodapszichológus használni. Sajnos azonban az iroda 4 ( Farkas Antal, Bocskai, Vásárhelyi, Damjanich utcai óvoda) helyen olyan kicsi, hogy ott megmozdulni is alig lehet. Erre a problémára novemberben közösen próbáltak kidolgozni megoldást, de sajnos nem történt előrelépés. Óvodai fejlesztés Szűrésen részt vett gyerekek száma: Csak vizsgált Alapozó terápia Összesen, átlag 80 387 5 6 gyerek: Felvett gyerek: 58+11 Kulcsárné -féle 196+11 Kulcsárné - féle Csoportok 12 57 száma: Fő/csoport: alapozó:10 4 fejlesztés:3-4 Lezárt terápia: 0 0 Egy gyerekre alapozós:180 35 átlag perc: alapozós fejl.:90 Többféle 116 ellátás: Óraszám 12 63 Nehézségek: Az órabeosztás nagyon nehezen alakult ki, mert 10 óvodában legalább 20 csoport (x2 óvó néni) életéhez kell alkalmazkodni. Nincs mindenhol zárható szekrény, így minden eszközt hozni-vinni kell.

22 Nem megfelelő fejlesztő szobák. A heti két fejlesztés csak az alapozó terápiás gyerekeknél megoldott. Az alapozós csoportok nagyon nagy létszámúak. A Kulcsárné - féle vizsgálatokra nincsenek órák. A fejlesztő szobák esetében is hasonló a helyzet. Bíznak abban, hogy a újonnan épülő Klauzál utcai óvoda enyhíteni fog ezen a problémán, hiszen ott elvileg lehetőség lesz legalább két fejlesztő helyiség kialakítására. A létszámokból látható, hogy milyen nagy az igény az ellátásra. Három fő fejlesztő pedagógus biztosítja a majd kétszáz gyermek ellátását, s az egy főre jutó heti ellátási idő mindössze 35! perc. Az Alapozó Terápia nagyon hatékony segítséget nyújt, az óvodapedagógusok minden esetben arról számolnak be, hogy mióta egyegy gyermek erre a terápiára jár, a gyerek fejlődése látványosan indul meg minden területen. Szükséges lenne, hogy még több csoportot tudjanak indítani, de ehhez óraszám kell. Mivel ezt az ellátást az Ambulancián a tornaszobánkban nyújtják, itt nem lenne akadály az óraszámbővítés, helyet tudnak biztosítani. Gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok Vizsgált gyerekek száma: Szűrésen részt vett gyerekek száma: Ellátott SNI gyerekek: Csoportok száma: Iskolánként átlag fő/csoport: Ellátott BTMN gyerekek: Preventíven ellátott gyerekek száma: Összesen, átlag 34 114 162 66 6 13 2 4 fő szakember végzi a gyógypedagógiai ellátást Szentesen. Az SNI tanulók ellátására fordítanak legtöbb időt, más feladatok rovására is. A Koszta József Általános Iskolában például jelenleg 4 autizmus spektrumzavarral küzdő gyerek tanul, számukra heti 2 órát tudnak biztosítani, szemben a 10 óra/fő törvényi előírással.