Gótikus festészet és szobrászat Magyarországon

Gótikus festészet és szobrászat Magyarországon

Gótikus festészet és szobrászat Magyarországon A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA BUDAPEST, 2005

A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/3 írta és szerkesztette: TÖRÖK Gyöngyi Színes felvételek: BOKOR Zsuzsa (2. oldal és 6., 12., 36., 43. kép) BORSOS Mihály (3-4.. 8-11., 13-15.. 17-19.. 2d.. 28-35.. 37-39., 41. kép) FEHÉR Katalin (5. kép) MAKÓI JUHÁSZ István (22. kép) MESTER Tibor (25. kép) Mt'DRAK Attila (2.. 14., 16., 20-21.. 24.. 33-, 40., 12. kép) SZEPSY Szűcs Levente (i 23., 2". kép) Infrafelvétel: Erwin EMM ERLING (7. kép) ISBN 963 7432 91 4 HU ISSN 0231-2387 Felelős kiadó: BERECZKY Lóránd Sorozatszerkesztő: JÁVOR Anna Nyomdai gondozás: ART BOX BT. Kiadványterv: KŐFARAGÓ Gréti Nyomdai előkészítés: A BT. Nyomás: NOVOPRINT RT., Dorog Felelős vezető: MISÉJE Attila A borítóm Szent Katalin szobra Barkáról. 1410-1420 (Fotó: FEHÉR Katalin) A hátsó borítón: Angyali üdvözlet-oltár Kisszebenből, 1515-1520 (Fotó: MUDRÁK Attila)

TARTALOMJEGYZÉK Gótikus festészet és szobrászat Magyarországon 7 Földszint I-V. terem 8 I. emelet A trónterem előtere 28 A trónterem 33 A trónterem utáni terem 48 A nyitott oltárok ikonográfiái programja 50 Irodalom 64 I lelységnevek (n

GÓTIKUS FESTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT M A G Y A R O R S Z Á G O N A Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményének legjelentősebb részét a XV-XVI. századi szárnyasoltárok alkotják. A táblaképek és faszobrok - kevés kivétellel - egykor szárnyasoltárokhoz tartoztak. Árpád-kori művészetünk festészeti emlékei a templomok freskóin és a kódexek miniatúráin maradtak ránk. A román korban a kőszobrok az építészettel álltak szoros kapcsolatban. A legkorábbi faszobrok a XIII. századból ismertek a középkori Magyarország területéről. Viszonylag kevés alkotás maradt ránk ebből az időszakból, és az emlékanyag a későbbiekben is igen hiányos. Feltétlenül gondolnunk kell arra, hogy a mostoha történeti körülmények, a török megszállás, a protestáns képrombolás, a középkor ellen fordult ízlés számtalan képünket, szobrunkat pusztította el. Bár írott forrásaink arról számolnak be, hogy az egész országban virágzó művészi tevékenység folyt, nem

1. A gótikus kiállítás a D" épület földszintjén véletlen, hogy a XIV-XVI. század emlékeinek legnagyobb része a Magyar Királyság harcoktól leginkább megkímélt területein, a Felvidéken és Erdélyben maradt fenn. A magyarországi szárnyasoltárok legnagyobb együttesét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de az esztergomi Keresztény Múzeum is jelentős középkori magyar gyűjteménnyel rendelkezik. A Magyar Nemzeti Galéria 1973-ban a Szépművészeti Múzeumtól vette át a Régi Magyar Gyűjteményt. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a magyar művészet régi és új emlékei egy múzeumon belül legyenek láthatók. A D" épület földszintjén 1979-ben nyílt meg a kiállítás első, korai része, míg a második fele az első emeleten, a Palota egykori tróntermében 1982 óta látható. Itt található a késő gótikus szárnyasoltárok legtöbbje, melyek hosszú évekig tartó restaurálás után kerültek felállításra.

F Ö L D S Z I N T A földszinti kiállítótér első terme a középkori királyi palota XIV, századi Anjou-kori kápolnájához kapcsolódik, mely a Budapesti Történeti Múzeum része. A terem délre néző ablakaiból erre az alkápolnára lehet rálátni; a XV. században Mátyás király ezt bővítette az Alamizsnás Szent János tiszteletére szentelt felső kápolnával, ahonnan a híres Bibliotheca Corviniana két termébe nyílt átjárás. A teremben a XIV. század faszobrászatának kevés ránk maradt emlékét mutatjuk be. Ezek között igen jelentős az ún. első toporci és a szlatvini Madonna, mindkettő a Szepességből származik. A kiállítás tengelyében álló toporci Madonna a korábbi, az 1340-es évekből való. Zömeik alakjával, kedves mosolyával és enyhén hajló S" vonalával még a francia katedrálisok kapuinak korábbi kő Madonnáira emlékeztet. A korai toporci Madonna mestere mégis egyéni stílust alakított ki, amelynek jegyei még jó néhány szepességi Madonna-szobron is felismerhetőek, és a szomszédos lengyel szobrászatra is hatással voltak. Az 1370-1380 között készült szlatvini Madonna karcsú, nyúlánk alakjával egy másik franciás típus egyedülállóan szép példája. Aránytalanul megnyúlt alakja, a ruharedők megmintázása a sziléziai ún. oroszlános Madonnákhoz is hasonlóvá teszi. Mestere nagy valószínűséggel azonos azzal a szobrásszal, aki a lőcsei Szent Jakab-templom főoltárának pártázatában álló apostolszobrokat faragta, melyek a templom egyik korai. XIV. századi oltárából maradtak fenn. A XIV. századi kisméretű, ereklyéket őrző házioltárok közül alig néhányat ismerünk, éppen ezért igen jelentős az a két kassai oltárszárny, amelynek belső oldalait az Angyali üdvözlet XIV. századi domborműve, külső oldalait pedig az 1430-as években megújított festmények díszítik. A szarnyak felső részein ereklyetartó tokocskákat találunk, az elveszett ereklyékre utaló mondatszalagokkal.

2. Ereklyetartó oltárka két szárnya az Angyali üdvözlet domborművével a kassai domonkos kolostorból. 1360 körül

3. Az első Madonna Toporcról, 1340-1350

4. Madonna Szlatvinból, 1370-1380

A második teremben a XV. század eleji lágy stílusú szobrászat emlékei találhatók. Közülük is kiemelkedik az 1410-1420 között készült barkai Szent Katalin és Szent Dorottya szobra. Jellemzőjük a felsőtestre simuló, csattal összefogott köpeny lapos megmunkálása, a karokról aláhulló, a klasszikus orgonasíp-redőkre emlékeztető köpenyszárnyak kialakítása, a puhán visszahajló, földre érkező drapériavégződések. Az arcok plasztikus megformálása, lírai kifejezése ugyan a Szép Madonnák" hatását mutatja, de a két barkai szent a kor idealizált női szenttípusaival szemben szokatlanul egyéni kifejező erővel rendelkezik. A barkai Szent Katalin szol ira a Régi Magyar Gyűjtemény legjelentősebb új szerzeménye az utóbbi időszakból (1999). A második toporci Madonna ( 1420 körül) a..szép Madonnák" típusának jellegzetes képviselője. Ezek a kedves, gyermekükkel játszó, álló Máriák az oltárszobrok közvetlen elődeinek tekinthetők. A..szép" kifejezést nem a művészettörténet-írás használta először. A XIV-XV. század fordulójának teológiai irodalma Mária testi és lelki szépségének harmóniáját hangsúlyozta. A bűnbeesés almája ugyancsak fontos teológiai jelentés hordozója. Máriát az..új Éva "-ként jeleníti meg. A németújvári Maria gravida" az 1410 körüli időszakból, a nyugati határszélről származik, ezért nem véletlen, hogy stílusa a bécsi lágy stílusú festészettel rokon. Eredetileg egy többjelenetes, nagyobb Mária-oltárhoz tartozó, fekvő formátumú táblakép volt, melyet bal oldalán megcsonkítottak. A kép ikonográfiáját korábban mint a József kételyei "-jelenet egy töredékét határozták meg. de az 1993-ban készült infrafelvétel alapján ez a meghatározás tovább finomítható volt. A felvétel kimutatta, hogy a festményen a Szűz Mária hasát borító köntös alatt kettős mandorlában a kis Jézus található a kereszttel. Ezt az alárajzolásnak megfelelően eredetileg a Madonna köntösére láthatóan is ráfestették, ezt azonban a barokk kori átfestés megsemmisítette. A képen József kételyeire" válaszul az Angyali üdvözletnek azt a típusát találjuk, mely a XIV. század végén elterjedt Várandós Mária" (Maria gravida kkultusszal függ össze, és amely egyidejűleg egy önálló ájtatosság] kép (Andachtsbild) típusának keletkezéséhez vezetett.

5. Szent Katalin szobra Barkáról, 6. Szent Dorottya szobra Barkáról, 1410-1420 1410-1420

7. Gyermek Jézus a kereszttel. Inírafelvétel a németújvári Várandós Mária festményéről 8. Várandós Mária (Maria gravida) Németújvárról, 1410 körül

9. A második Madonna Toporcról, 1420 körül

10. Szent László szobra ismeretlen helyről, 1430-1440

11. Ereklyetartó oltárka a trencséni piarista rendházból, 1440-1450 körül

A harmadik teremben a XV. század közepi lengyel kapcsolatokról tanúskodó festészeti emlékek dominálnak. A terem közepén elhelyezett liptószentmáriai főoltárnak csak két hatalmas szárnya maradt meg, a jellegzetes oromháromszögekkel, az oltár középső része hiányzik. Bár az oltár a XV. század közepe után készülhetett, lírai és idealizáltan megnyújtott alakjainak stílusával azt is bizonyítja, hogy a század első felének művészi törekvései a születőben lévő realisztikusabb irányzatok mellett is tovább éltek. Az ugyancsak lengyel igazodásé liptónádasdi és bártfai Madonna önálló függőkép volt, keretüket ereklyetartó tokok díszítik. Ezek a Madonna-kegyképek a bizánci ikonok kései leszármazottai, az internacionális gótika idején voltak a legnépszerűbbek, divatjuk azonban Magyarországon és Lengyelországban a XV 7. század második felében is tovább tartott. A középkorban egymással határos felvidéki és a Krakkótól délre elterülő kis-lengyelországi terület szoros művészetföldrajzi kapcsolatát bizonyítja továbbá a liptószentmáriai Mária-oltarka, két berzenkei 12 A földszinti kiállít is enterioqe a hptoszentmán n főoltár rekonstrukciójával

13. A liptószentmáriai Szűz Mária-templom egykori főoltárának bal oldali részlete. 1450-1460 oltárszárny és a turdossini Piéta ( 1450-1460 körül), valamint a Szent Adalbert és Szent Benedek legendáját ábrázoló kétoldalas táblakép (ismeretlen helyről, 1470-1480 körül). Donátora és ikonográfiája révén a teljességgel elpusztult budai oltarmuvészeuel állhatott kapcsolatban a mosód oltárképek G H" szignatúrájií mestere (1471 ). Az oltár egykori középképén, a Szentháromságot ábrázoló táblaképen a donátor, Ernuszt János címeréi is megtaláljuk, aki Mátyás király kincstartója volt. A Szentháromság Kegyelem trónja" típusának az égi sátor alait megjelenő ábrázolási formája a németalföldi festészetből ered, akárcsak a szárnyképeken látható Angyali üdvözlet szobabelsőjének bemutatása.

14. Mária-oltárka a liptószentmáriai Szűz Mária-templomból, 1450-1460 15. Angyali üdvözlet a mosóci Szentháromság-oltáron, 1471

A negyedik terem közepét a Mátyás-kori bányavárosi oltárművészet egyik jelentős alkotása, az 1480-as években készült jánosréti Szent Miklós-főoltár foglalja el. Az oltár, mint a főoltárok általában, a templom védőszentjének tiszteletére készült. Az oltárszekrényben álló szobor a névadó szentet ábrázolja, a forgatható oltárszárnyak jelenetei is Szent Miklós életét és legendáját mutatják be. Az oltár érdekes átmenetet képvisel a csupán táblaképekből álló korábbi és az egész középrészt faragványokkal kitöltő, a festményeket a szárnyakra korlátozó, későbbi szárnyasoltárok között. A középrész festett álló figurái elkülönülnek a szárnyak legendajeleneteitől, és Szent Miklós faragott szobrához kapcsolódnak. A Jánosréti Mester a XV 7. század utolsó harmadában az új irányt jelentő németalföldi művészeti törekvések jelentős tolmácsolójának bizonyult a Mátyás-kori művészetben. A korszak legjelentősebb ránk maradt szárnyasoltára a kassai Szent Erzsébet-székesegyház főoltára, mely az írott források alapján az 1474-1477-es években már állt. Két pár mozgatható szárnyát 48 festmény borítja, szekrényében három életnagyságon feliili szobor található. Valószínűleg az oltárszekrény oldalsó fülkéibe tartozott a kiállításon látható két egyházatya: Szent Jeromos és Szent Gergely szobra. Az idős. tudós szentek realisztikus ábrázolása nemcsak gyűjteményünkben, de a faszobrászat emlékei között is egyedülálló. A kassai Szent Erzsébet-főoltár passiójeleneteinek festményeivel áll szoros stiláris kapcsolatban a kassai Fájdalmas Krisztus (Vir dolorum) elmélyült ájtatosságot szolgáló önálló függőképe.

16. A jánosréti Szent Miklós-templom egykori főoltára, 1480-as évek 17. Szűz Mária- és Szent Katalin-oltár a jánosréti Szent Miklós-templomból. 1470-1-180

18. Passió-oltár a jánosréti Szent Miklós-templomból, 1480-1490

19. Szent Jeromos és Szent Gergely Kassáról, 1470-1480

A földszinti kiállítás utolsó termében két. I4o'0-l490 körül festett szepeshelyi oltárszárny került a főhelyre, a Szepesség egyházi központjának magas művészi színvonaláról adva hírt. Az oltárszárnyakon az Angyali üdvözlet. Krisztus születése, illetve a Királyok imádása és a Jézus bemutatása a templomban jelenetei láthatók. A figurák szobrászi keménységet érzékeltető árnyékolása, a Jézus születése hátterének kékes sötétben úszó éjszakai tája tehetséges festő ecsetjéről tanúskodik, aki ugyanabban a körben működött, mint a szepeshelyi Mária koronázása-oltár (1499) kitűnő festője. 20. Oltárszárnyak Szepeshelyről. az Angyali üdvözlet. Krisztus születése, a Királyok imádása és Jézus bemutatása a templomban jelenetével. 1480-1490

21. Madonna rózsával Kassáról, a XVI. század eleje A teremben a XV. század végi kassai művészet két alkotása is helyet kapott: az egykori szárnyasoltár középszekrényét betöltő, Szűz Mária halálát ábrázoló dombormű az 1490-es evekből és egy félalakos Madonna függőképe a XVI. század elejéről. Az utóbbi ugyanabba az indás hátterű, egykor relikviákkal keretezett csoportba tartozik, mint a liptónádasdi és a bártfai Madonnák.

22. Mária halála Kassáról, 1490-1500 (restaurálás közben) A Mária halála-dombormű Szűz Mária utolsó imájának" térdelő típusa Közép-Európára jellemző ikonográfiái ábrázolás, melynek gyűjteményünkben is számos további példája található. A kiállítás az első emeleten, a Palota egykori tróntermében folytatódik, a folyosón a hatalmas, késő középkori hagyományokat őrző gyöngyösi Kálvária Krisztus-korpusza jelzi a bejáratot a szemközti oldalon.

I. E M E L E T A trónterem előtere A kisméretű teremben az 1500 köriili időszakból származó festmények és szobrok láthatók. A legjelentősebb közülük MS Mester Mária látogatása Erzsébetnél című festménye 1506-ból. A kép a fontos bányaváros, Selmecbánya Szűz Mária-templomának egykori főoltárát díszítette, az esztergomi Keresztény Múzeumba jutott négy passiótáblával együtt. Itt található a Krisztus feltámadása jelenetén a festő mindmáig feloldatlan szignatúrája a mesterjeggyel és az 1506-os évszámmal. MS Mester művészete a magyarországi késő gótikus festészet csúcspontját jelenti. A Vizitáció a tájnak nagy szerepet juttató ún. Dunai iskola festői stílusával rokon, és a fiatalkori Dürer festészetének ismeretéről is tanúskodik. A Vizitáció a két szent asszony találkozását bensőséges lírával ábrázolja. Erzsébet alattvalói kézcsőkkai köszönti Máriát, akiben magzatával együtt az Istenanyát ismeri fel. A szereplőkkel egységet alkotó idilli táj tovább fokozza a kép költői hangulatát. A festmény ábrázolása azt a németalföldi eredetű ikonográfiái típust képviseli, amely a két szent nő találkozását nem Erzsébet házánál, hanem gazdag tájban a kézcsók motívumával örökíti meg. Mária és Erzsébet egyenlő nagyságú figurája szimmetrikus kompozíciót alkot, amelyet az előtér színben is hozzájuk rendelt szimbolikus virágai, a nőszirom és a pünkösdirózsa még jobban megerősítenek. A festmény restaurálása 1997-ben fejeződött be.

23. MS Mester: Mária látogatása Erzsébetnél Selmecbányáról. 1506

24. Jézus bemutatása a templomban Okoliesnóról. 1500-1510

25. Szent István és Szent László Mateócról. 1500 körül

26. Szent Anna harmadmagával Eperjesről, 1520 körül

27. A késő gótikus szárnyasoltárok kiállítása a Budavári Palota egykori tróntermében A trónterem A trónteremben a XVI, század eleji szárnyasoltárok fogadják a látogatót. A palota egykori trónterme az oromzatos. magasba szökő késő gótikus szárnyasoltárokkal templomi környezet illúzióját kehi. A trónterem jobb oldali folyosóját mintegy templomi mellékhajóként is értelmezhetjük. A templomi hatást különösen fokozza a magasan gerendám helyezett szepesbélai Krisztuskorpusz a latrokkal (ti XVI. század elejéről). Ilyen szoborcsoportok Szűz Mária és Szent János evangélista szobrával kiegészülve a templomok hajóját a szentélytől elválasztó diadalíven foglalnak helyet.

28. A cserényi Szent Márton-templom egykori főoltára, 1483 A terem tengelyében a kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár ( 1515-1520) áll, melynek faragványai a legnagyobb hatású felvidéki szobrász. Lőcsei Pál mester és műhelyének stílusát kenetik. Ugyanehhez a körhöz tartozik a bejárattól balra látható kisszebeni Szent Anna-oltár is. Jobbra két hasonló oromzatú leibici oltár: a Szent Anna-oltár (1510-1520) és az. ún. Két noi szent oltára (1521), az utóbbi szekrényébe késeibb két püspökszent szobra került. Középen balra a kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár (1490-1516) életnagyságon felüli szobrai láthatók: a Madonna, Keresztelő Szent János és Szent Péter társaságában, mellettük az oltárhoz tartozó további szobrok és festmények. A bejárat bal és jobb oldalán a földszinti kiállítás anyagához kapcsolódóan két XV. századi oltár kapott helyet: a cserényi Szent Márton-oltár (1483) és a berki Mária Magdolna mennybeviteleoltár. A cserényi oltár szárnyain Szent Márton és Szent Bereck legendáját meséli el a festő, aki a jánosréti Szent Miklós-főoltár mesterének köréhez tartozik. A berki Mária Magdolna-oltár ( 1480-Iu90) domborműve a kassai Szent Erzsébet-főoltár kiemelkedő faragványaival mutat szoros kapcsolatot.

A XV. század folyamán igen nagy mértékben megnövekedett az oltárok száma. A templom védőszentjének tiszteletére emelt főoltár mellett, mely a szentélyben áll. befolyásos családok és jámbor testvérületek is oltárt állíttattak a templomhajókban a pillérek mellé vagy a mellékkápolnákba. Az oltárok számának megnövekedésével a szárnyasoltár a céhes keretekben dolgozó festők, aranyozok, fafaragók és asztalosok legfontosabb feladata lett. A késő gótikus szárnyasoltár az oromzattal, a mélyterű szekrénnyel, faragott színes szobrokkal, ornamentikával, domborművekkel és a szárnyak festményeivel együtt lehetőséget nyújtott arra, hogy a legfőbb művészeti ágakat egy dekoratív építészeti egysegén belül összehangolja. Ez a finom kisépítészet" jól beilleszkedett a gótikus templom monumentális terébe. 29. Mária Magdolna mennybevitele-oltár a berki Szent Katalin-templomból. 1480-1490

Az oltárok elkészítéséhez szükséges munkákat végezhette ugyan egyetlen mester is. de a nagyobb megbízásokat a vezetőmester - legtöbbször egy személyben a vállalkozó - szétosztotta a tanítványai és műhelytársai között. A XV. századi európai források többnyire iparos céhekről szólnak, ide tartozhattak a művészek is. Csak a nagyobb városokban voltak festőcéhek, ezek a faszobrászokat is egyesítették; hiszen a fafigurákat is rendszerint festették. A szoborfestők munkája - hasonlóan a táblakép-festőkéhez - a gondos krétaalapozással kezdődött, és csak azután következett a festés és az aranyozás. A XV. század második leiében általánossá vált. hogy a megrendelő a munka megkezdése előtt látni akarta az egész oltár tervét, amelyet leggyakrabban a festő rajzolt meg. A világi vagy egyházi megrendelő által pontosan meghatározott, a szerződésben és a tervrajzban rögzített programot a vállalkozó köteles volt megtartani. M). Szu/ Mária-oltára liptószentandrási Szent András-templomból, 1 iho körül

31. Szűz Mária-oltár a nagyszalóki Szent András-templomból, 1483 A szárnyasoltár tulajdonképpen egy oltárasztalra helyezett felépítmény szilárd középső résszel, mely az alsó tartó predellából és a felette lévő oltárszekrényből áll, ez utóbbihoz egy vagy két pár szárny csatlakozik. Az oltárszekrény a szárnyakkal nyitható és zárható. Az oltár ilyenformán változtatható alakja igen alkalmas volt arra, hogy a témákat az egyházi ünnepeknek megfelelően osszák el. Az oltárok az év legnagyobb részében zárva voltak, s a hívek csak ünnepnapokon láthatták a faragásokkal gazdagon megrakott oltárszekrényt és a szárnyak aranyozással díszített belső oldalait. A XIV. századi oltárok még többnyire relikviákat őriztek. Az ábrázolásokon az ó- és újszövetségi jelenetek tipologikus szembeállítása ekkor még általános, a XV. századra azonban az ószövetségi témakör csaknem teljesen eltűnik a programból. A két újszövetségi téma: krisztus szenvedése és Márta élete kiválasztott jelenetei mellett az apostolok és még inkább a szentek élete került előtérbe. A szentek kiválasztásakor elsősorban a templom, a donátor, vagyis az adományozó és az oltár védőszentje jött szóba. Ehhez járultak még más széniek, akiket a templomban, a városban vagy az egyházmegyében tiszteltek, a helyi vonatkozások itt tehát jobban érvényre jutottak.

32, Keresztelő Szent János szobra a kisszebeni Keresztelő Szent Jánosplébániatemplom egykori főoltáráról, 1490 körül

33- Az angyal hírül hozza Keresztelő Szent János születését, jelenet a kisszebeni Kelesztek) Szent János-plébániatemplom egykori főoltáráról. 1510-1516

34. Szent Miklós-oltár a nagyszalóki Szent András-templomból. 1490-1503 Szűz Mária életéből vett jeleneteket mutatnak be a kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár és a csíkmenasági Szűz Mária-főoltár táblaképei. A szentek életének részletes ábrázolására jó példával szolgál a cserényi Szent Márton-oltár, ahol a szent legendájának több jelenetét is megfestették vagy a Szent András apostolnak szentelt liptószentandrási Szent András-oltár. Különböző szentek egyenként vagy csoportosan bemutatott alakjai láthatók a liptó szentandrási Szűz Mária- és Szent András-oltáron, a leibici Kél női szent-oltárán, a kisszebeni Szent Anna-oltáron vagy a csíkszentléleki szárnyasoltáron. Gyakran ábrázolták együtt a négy vértanú szüzet: Szent Katalint, Borbálát, Margitot és Dorottyát. A magyar szentek közül Szent István, Imre, László ábrázolását találjuk két

35. Mettercia-oltár a radácsi vagy berzenkei plébániatemplomból, 1500 körül nagytótlaki oltárszárnyon, Szent István és Szent László faragott szobrát Mateócról őrzi a gyűjtemény. A megrendelő portréja többnyire kiszorul az oltárábrázolásokról, és önálló függőképen jelenik meg. Ilyen Hütter János fogadalmi képe Eperjesről, Ezzel szemben a címer gyakran látható az oltárpredellákon, mint például a csíkszentléleki szárnyasoltáron a Czakó családé. A XV. század közepe táján még általános az oltár középrészének festői megoldása, a század második felében azonban a szekrényes, szobros oltárok kerülnek túlsúlyba. Ez nem jelenti azt, hogy az előző típus teljesen eltűnik, mint ezt a csupán festményeket tartalmazó liptószentandrási Mária-oltár vagy a csíkszentléleki szárnyasoltár is bizonyítja. A szobrászat vezető szerepének érvényesülése, az oromzatban is elhelyezett szobrokkal és mélyterű. többfigurás oltárszekrénnyel az 1470-es évektől kezdve tapasztalható. A belső szárnyakat festmények helyett domborművekkel borító késői típus szép példái a kisszebeni mellékoltárok a XVI. század elejéről. il

36. Mária halála-oltár szekrénye a dobronyai Szent Mihály-templomból, 1

37. A liptószentandrási Szent András-templom egykori főoltára. 1512

38. Szent Anna-oltár a leibici Szűz Mária mennybevétele-templomból, 1510-1520

39. Kél női szent oltára a leibici Szűz Mánia mennybevéiele-lemplomból. 1S.2I

40. Angyali üdvözlet-oltár a kisszebeni Keresztelő Szent János-plébániatemplomból. 1515-1520

4l. Szent Anna-oltár a kisszebeni Keresztelő Szent János-plébániatemplomból. 1515-15.20

A trónterem utáni terem A kiállítás utolsó termében a XVI. század eleji erdélyi művészet alkotásait mutatjuk be. Fönn az 1503-1518 között készült gogánváraljai kazettás famennyezet látható, melynek Bethlen Miklós volt a donátora. i2. A csíkszentléleki Szentlélek eljövetele-templom egykori főoltára, IS 10 Az erdélyi oltárokon a gótikus oromzat helyét a XVI. század elején a festett, félkör alakú lunetta foglalja el, az oltár ez által zártabb formát nyer. A reneszánsz elemek legerősebben az oltárok szerkezetében mutatkoznak: reneszánsz pillérek, tojássoros párkányok jelennek meg. Ennek legszebb példája Csíkmenaságról való az 1520-as évekből, és ez időben is zárja szárnyast)ltáraink sorát.

43. A csíkmenasági Szűz Mária-templom egykori főoltára. I523(?)

A NYITOTT OLTÁROK IKONOGRÁFIÁI P R O G R A M J A (A római számok a szobrokat. Metre dombormüveket, az arab számok a festményeket jelölik. ) 1. Ereklyetartó oltárka a trencséni piarista rendházból, 1440-1450 körül, kerete Will, század (11. kép) 1. Madonna a gyermek Jézussal 2. Szent Katalin 3. Szent Borbála 2. A liptószentmáriai Szűz Mária-templom egykori főoltára. 1450-1460 (12-13. kép) 1. Szent Borbála 2. Szent Katalin 3. Angyali üdvözlet 4. Vizitáció 5. Jézus születése 6. A királyok imádása 7. Krisztus elfogatása 8. Krisztus Pilátus előtt 9. Keresztvitel 10. Kálvária 11. Sámuel próféta 12. Dávid próféta 13. Habakuk profét 14. Dániel próféta 15. Jeremiás próféta 16. Mózes próféta

3. Mária-oltárka a liptószentmáriai Szűz Mária-templomból, 1450-1460 ( 14. kép) 1. Madonna Szent Katalin és Szent Margit között 2. Püspökszent 3. Püspökszent -t. A janosreti Szent Miklós-templom egykori főoltára, 1480-as évek ( 10. kép) 1. Szent Miklós szobra 1. Szent Péter 2. Szent Pal 3. Szent Erazmus -t. Püspökszent 5. Szent l'lrik 6. Szent Farkas 7. Szent Miklós megajándékozza a szegény nemes három lányát (S. Szent Miklós lecsendesíti a vihart, Diana olaja 9. Hamis eskü a bíró előtt 10. A botba rejtett arany csodája 11. A tolvajok meglopnak egy zsidót, aki dühében elveri Szent Miklós képmását 12. Szent Miklós megparancsolja a tolvajoknak az. ellopott kincs visszaadását 1.3. Szent Miklós megakadályozza három ártatlan ifjú kivégzését 14. Zarándokok Szent Miklós sírjánál

Szűz Mária- es Szent Katalint?)-oltár a jánosréti Szent Miklós-templomból, 1470-1480 ( 17. kép) I. Madonna szobra II. Szent Katalin (?) szobra 1. Szent Péter es egy püspökszent 2. Szent Bertalan és Szent János evangélista 3. Szent Borbála és Szent Dorottya a. Szent Margit és Szent Apollónia 6. Passió-oltár a jánosréti Szent Miklós-templomból, 1 480-1 190 ( 18. kép) I. Krisztus siratása 1. Keresztvitel 2. Krisztust megfosztják ruháitól 3. Krisztus sírbatétele I. Krisztus feltámadása

7. A cserényi Szent Márton-templom egykori főoltára. 1 is3 (datált)(28. kép) I. Szent Márton szobra II. Szent János evangélista szobra III. Szent Bereck (?) szobra 1. Szent Marton és a koldus 2. Szem Márton albengai miséje 5. Szent Márton legyőzi a/ ördögöt I. Széni Marton beteget gyógyít 5. Szem Veronika kendője Szent Peterés Szent Pál apostol között <S..Maria Magdolna mennybevitele-oltára berki Szent Katalin-templomból. 1480-1490 (29. kept 1. Maria Magdolna mennybevitele-dombormti 1. Krisztus mennybemenetele 2. Mária halála 3. Szent Orsolya vértanúsága r Kálvária es a tízezer vértanú

9. Szűz Mária-oltár a liptószentandrási Szent András-templomból. 1Í80 körül (30, kép) 1. Trónoló Madonna angyalokkal 2. Szent Borbála 3. Szent Dorottya l i. Szent Márton pápa 5. Szent Lénárd 6. Veronika kendője és két angyal 10. Szűz Mária-oltár a nagyszalóki Szent András-templomból, 1483 (datált) (31. kép) I. Madonna szobra II. Szent Dorottya szobra III. Női szent szobra IV. Szent Katalin szobra V. Női szent szobra 1. Angyali üdvözlet (Az angyal mondatszalagján 1483-as évszám) 2. Vizitáció 3. Jézus születése i. Királyok imádása

11. Szent Miklós-oltár a nagyszalóki Szent András-templomból, az. oltárszekrény és a szárnyak az. 1490-es évekből, a predella 1503-ból (datált) (34. kép) I. Szent Miklós szobra 1. Szent Miklós lecsillapítja a vihart 2. Szent Miklós megakadályozza bárom ártatlan ifjú kivégzését 3. Szent Miklós gabonacsodája -t. Szent Miklós és a szegény nemes három lánya 5. Szent Anna harmadmagával (Mettercia), 1503 12. Mettercia-oltár a radácsi vagy berzenkei plébániatemplomból, 1500 körül (35. kép) 1. Szent Anna harmadmagával Szent Magdolna és Arpád-hází Szent brzsébet között 2. Szent Ilona 3. Egyiptomi Szent Mária t. Szent Zsófia a lányaival 5. Szent 1 ledvig

13. Maria halála-oltár a dobronyai Szent Mihály-templomból. IS 19 (datált i (36. kép) I. Mária halála az. apostolok körében-dombormu II. Szent Katalin-dombormű III Szent Borbála-dombormu IV. Szent Lőrine(?)-dombormű V. Szent István vértanú domborműve

14. A liptószentandrási Szent András-templom egykori főoltára, 1512 (datált) (37. kép) I. Szent András szobra II. Szent Bertalan szobra 1. Kálvária 2. Krisztus feltámadása 3. Szent András kínzása 4. Szent András keresztre feszítése 5. Veronika kendője, két angyallal

IS. Szent Anna-oltára leibici Szűz Mária mennybevétele-templomból, 15IO-1520 (38. kép) I. Szent Anna harmadmagával (Mettereia)-szoboresoport II. Alamizsnán Szent János szobra III. Szent Kristóf szobra IV. Férfiszenl szobra V. Fájdalmas Krisztus félalakos szobra VI. Fájdalmas Mária félalakos szobra VII. Szent János evangélista félalakos szobra 1. Szent Orsolya 2. Árpád-házi Szent lázsebei 3. Szent Apollónia 4. Szent Magdolna

16. Két női szent oltára a leibici Szűz Mária mennybevétele-templornból, 1521 (datált) (39. kép) I. Szent Miklós szobra (egy női szent helyén) II. Püspökszent szobra (egy női szent helyén) III. Id. Szent Jakab szobra IV. Szent Flórián szobra V. Férfiszent szobra (Szent Jeromos?) VI. krisztus siratása dombormű (A dombormű mögött rejtetten, antiqvia leiirattal: ANNO I> 1521'") 1. Szent Otília 2. Szent Margit 3. Szent Apollónia 4. Szent Orsolya 5. Férfialak mondatszalaggal: vére la[n]guores niosoros túlit [ejt peecata nostr a portavit" (Is 53,4) (). Férfialak mondatszalaggal:..quit pateris nichil est si xpi (=Christi) vulnera penses 1521"

17. Angyali üdvözlet-oltár a kisszebeni Keresztelő Szent János-plébániatemplomból. 1515-1520 (40. kép) I. Angyali üdvözlet angyal szobra II. Angyali üdvözlet Mária szobra III. Atyaisten, dombormű [V. Angyal hegedűvel, dombormű V. Angyal lanttal, dombormű VI. Szent Dorottya, dombormű VII. Szent Borbála, dombormű VIII. Szent Margit, dombormű IX. Szent Katalin, dombormű X. Női szent szobra XI. Szent Agnes szobra XII. Női szent szobra XIII. A királyok imádása Mária-szobra XIV. A királyok imádása két királyszobra XV. A királyok imádása szerecsen királv-szobra

i 18. Szent Anna-oltár a kisszebeni Keresztelő Szent János-plébániatemplomból. 1515-1520(41. kép) 1. Szent Anna szobra a Szent Anna harmadmagával csoportból II. Mária a kis Jézussal, szobor a Szent Anna harmadmagával csoportból III. Drapériái tartó angyal domborműve IV. Alpheus domborműve V. Maria Kleofás dombomtüve VI. Xebedcus domborműve VII. Mária Salome domborműve VIII. Maria Magdolna szobra IX. Ni IÍ szent sz<ibra X. Szent Otília szobra \l. Alvó Jesse domborműve

19. A csíkszentléleki Szentlélek eljövetele-templom egykori főoltára. 1510 (datált) (42. kép) 1. A Szentlélek eljövetele 2. Assisi Szent Ferenc stigmát izációja 3. Szent Balázs. Szent Ágoston és Szent Miklós a. Szent Anna harmadmagával. Szent Erzsébet és Mária Magdolna között 5. Szent Katalin. Szent Borbála és Szent Dorottya 6. Mária koronázása 7. Fájdalmas Krisztus. Szűz Mária és Szent János evangélista között. A bal oldalon mondatszalagos Czakó címer antiqua felirattal:..insignia FILIORUM CZAKO 1510". A jobb oldalon II. Ulászló címeiantikva felirattal:..insignia DOMINI REGIS UNGARIE" (!)

20. A csíkmenasági Szűz Mária-templom egykori főoltára, 1523C?) (43. kep) I. Madonna szobra II. Koronát tartó angyalpár szobra III. Szent Borbála szobra IV. Szent Margit szobra 1. Angyali üdvözlet 2. Vizitáció 3. Jézus születése 4. A királyok imádása 5. Szent Anna harmadmagával 6. Krisztus siratása

I R O D A L O M K\i«x>tt Dénes: A középkori Magvarorszag táblaképei. Budapest. 19SÏ i korpusz, a teljes korábbi irodalommal) RADOCSVI Dénes: A középkori Magyarország faszobrai Budapesl. 1%~ i korpusz, a teljes korábbi irodalommal I TOKOK Gvöngvi: Gótikus szárnvasollárok a középkori Magyarországon. Állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Budapest. 200s HELYSÉG N E V E K Magyar barka (v. (iömör vm. I bánfa i v. Sáros v m. i Berki iv Sáros vnu líerzenke i v. Sáros vm. 1 Cserény (v. Zólyom v m. i Dobronya i v. Zólyom vm. I Eperjes tv. Sáros vm 1 Hervartó l\. Sáros vm. i lâno.srétlv liars vm.i Kassa i v. Abauj-Torna van. i Kisszeben ' v. Sáros vili. ) t.eihie t v. Szepes vm. 1 Lipn'niádasd i v Liptó vm. i Liplószentmária iv. Liptó vm.i Lipti iszenlandrás i v. Liptó vm, * Lőcse to. Szepes vm. I Mateóc! \. Szepes vm.) Mosoc ív. Turoc v m i Nagyszalók i v. Szepes vm. i Okolicsnö ív. Liptó vm. > Radáestv, Sáros vm i Selmecbánya (v. I Iont v m, i Szcpesbéla iv Szepes vm.) szlaivin I v. Szepes vm, i Szepeshely (v. Szepes vm.) Toporc tv. Szepes vm. i Tivncst-n (v. Trencsen v m. I Turdossin tv. Ana vm.i Szlovák (német) Borisa Bardejov (Bartfeld) Rokvcany Bzenov < 'ei ín I )i >brá Niva l'resov (Eperies) 1 lervartt iv Lúcky pri Kremnici (Honneshay) Kosiee (Kaschau i Sabinov ( Zehen ) Lubica (Leibitz) Trstene l.iptov ská Mara Liptovsky Ondrej nad Váhom Levi iêa I Leulseliau > Mateji ivce ( Malzdorf) Mosovcc Verity Slavkov (GroRschlagendorfl Okolicnc Radacov Banská Stiavniea (Schemnitz) Spisská belá (Zipser Heia) Slaiviiia Spisská Kapiiula (Zipser Kapitel) Toporec (Toppertz) Trcncin (Trentschin) Tvrdosin ( isfltmenaság i v. Csík v m. ' Csíkszentlélek tv. Csík vm.) ( iogánváralja i \. Küküllö \ m. ' Román (német) Annäseni (Heldsdoif) Le I iceni Gogan Szlovén Nag\ tótlak tv. Vas vm.) Selo Osztrák Németújvár tv. Vas vm.) ( 1 iissing