SZAKMAI PROGRAM DMJV GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONT
1. Az Intézményre vonatkozó általános adatok Az Intézmény neve: Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye Székhelye: 4032 Debrecen, Böszörményi út 68. Telephelyei: 4225 Debrecen, Felsőjózsai u. 7. 4033 Debrecen, Süveg u. 3. 4031 Debrecen, Pósa u. 1. 4026 Debrecen, Mester u. 30. A költségvetési szerv működési köre: Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe A Szakmai Program A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és annak végrehajtási rendeletei, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybe vételéről és a térítési díjakról szóló 15/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet alapján készült. Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézményének feladatai Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézményének Szakmai Programja az intézmény szervezeti felépítéséhez igazodik, ugyanakkor valamennyi szolgáltatásra vonatkozóan önálló Szakmai Program készült. Az intézmény a következő feladatokat látja el: 1. Családsegítés a kijelölt ellátási területen 2. Gyermekjóléti szolgáltatás a kijelölt ellátási területen 3. Gyermekek átmeneti gondozása a város egész területére kiterjedően gyermekek átmeneti otthonában 4. Gyermekek átmeneti gondozása helyettes szülői hálózatban a város egész területére kiterjedően 5. Gyermekek átmeneti gondozása családok átmeneti otthonában 2. oldal, összesen: 16
Az Intézmény szervezeti felépítése INTÉZMÉNYVEZETŐ Közalkalmazotti Tanács Érdekképviseleti Fórum Szakszervezet Intézményi Tanács Összdolgozói Értekezlet Intézményvezető-helyettes Vezető Vezető Vezető Vezető Családsegítő Központ Gyermekjóléti Központ Gyermekek Átmeneti Otthona Családok Átmeneti Otthona Adminisztrációs egység Kisegítő dolgozók 3. oldal, összesen: 16
A feladatok integrált, többcélú intézményben történő ellátása a hatékonyabb működést, az erőforrások célszerűbb kihasználását szolgálja. A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatai erőteljesen kapcsolódnak egymáshoz, a munkatársak szoros együttműködése teljesebbé teszi mindkét egységnél a feladatok ellátását. Az információnyújtás és szociális ügyintézés esetében mindkét központ munkatársai tudnak élni egymás segítésének lehetőségével, az információforrások felderítése kevesebb energiát igényel, mert mindkét szervezeti egység profitál a beszerzett ismeretekből. A családgondozói tevékenység végzése során egymás jelzőrendszerének tagjai, és az információk közvetlen átadásával, az ügyintézés menetének lerövidülésével a gyors beavatkozás válik lehetővé. Prevenciós programok szervezése, klubtevékenységek, szabadidős programok bonyolítása mind a Családsegítő Központ, mind a Gyermekjóléti Központ profiljának megfelelően történik. Az egységek munkatársai a toborzásban és gyakran az együttes megvalósításban segítik egymást. Tanácsadások ügyében kölcsönösen ajánlják a Központok munkatársai az ellátottaknak egymás szolgáltatásait. A Gyermekjóléti Központ tevékenysége szorosan kötődik az Intézmény gyermekek átmeneti gondozást végző szervezeti egységeihez is. A gyermekek átmeneti gondozására nagyon gyakran a gyermekjóléti szolgáltatást biztosító családgondozó javaslata alapján kerül sor. A Gyermekjóléti Központ családgondozója heti 10 órában segíti a Gyermekek Átmeneti Otthonában ellátott gyermekek kapcsolattartását szüleikkel. Szervezi az együttműködést a gyermekek segítésében érintett személyekkel, intézményekkel. Az átmeneti gondozás formái a gyermekek átmeneti otthona, a helyettes szülői hálózat és a családok átmeneti otthona között közvetlen információcsere valósul meg, és a gyermek, családok számára leginkább megfelelő ellátási forma kiválasztása lehetséges. A szervezeti egységek kapcsolatrendszere igen szoros. Ezáltal az esetek alapos átgondolására, a gyermekek ügyében születő döntések megtervezett előkészítésére van lehetőség. Több feladat egy intézményben történő integrálása következtében a szakmai tevékenységet végzők munkájának segítésére elegendő egy szűk adminisztrációs és kisegítő személyzet. 4. oldal, összesen: 16
2. A Családsegítő Központ Szakmai Programja Missziónk: Családsegítő Központunk célja, hogy az elsősorban ellátási területünkön élő, szociális és mentálhigiénés problémák miatt, átmenetileg vagy tartósan nehéz helyzetbe került embereket és családokat segítse, életvezetési gondjaik megoldásában. Feladatunk feltárni az egyén és a család életében jelentkező problémák okait, tájékoztatást adni a különböző ellátások formáiról, a hozzájutás módjáról és lehetőség szerint intézkedni a problémák megoldása érdekében. Képessé tenni a családokat és egyéneket az önálló érdekérvényesítésre, saját erőforrásaik felhasználásával. Tevékenységünkkel szeretnénk hozzájárulni az egyének, családok és közösségi csoportok jólétéhez. 2.1. A település jellemzői Debrecen város lakónépessége 2012-ben 207.594 fő volt. 1970 óta közel 50.000 fővel növekedett a városban élők létszáma, ami egyrészt a természetes szaporodásnak, másrészt a munkahelyek nagy számának volt köszönhető. Az elmúlt évtizedben az országos folyamatokhoz hasonlóan Debrecenben is megfigyelhető a népesség elöregedésének folyamata. Ez legjobban a gyermekkorúak számának csökkenésében és az időskorúak számának növekedésében mutatkozik meg. A népesség korösszetétele az országos átlagnál lassabban öregedő népességet mutat egészen 2003- ig. Ekkor fordul meg a kedvező tendencia, és a 0-14 évesek aránya alatta marad a 60 év felettiek arányának, a 0-18 éves korú gyermekek összlakossághoz viszonyított aránya ezt követően folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Amennyiben a korösszetétel az elkövetkezendő években nem változik jelentősen, az inaktív korúak száma növekedni fog, a városban pedig megindul egy erős elöregedési folyamat. A házasságkötések száma csökken, miközben a válások száma növekszik, minden évben meghaladja a házasságkötések számának 50%-át. Az élettársi kapcsolatban élők száma folyamatosan nő, és nő ezen kapcsolatokban született gyermekeknek aránya is. A szülők párkapcsolatának sérülékenysége, az egyszülős családok magas száma jelentősen befolyásolja a gyermekek egészséges fejlődését. A legnagyobb szociális problémát a munkanélküliség, a lakossági adósságállomány növekedése, és az ebből következő megélhetési problémák, elszegényedés jelenti. 2.2. A Családsegítő Központ ellátási területe, az ellátandó terület jellemzői Kassai út Nyíl utca Füredi út Balmazújvárosi út által határolt terület, Vámospércsi út Faraktár utca Luther utca Keresszegi utca Ótemető utca Rakovszky utca Kassai út által határolt terület, Józsa városrész Külterületek: Apafa, Pallag, Kismacs, Gáspár György kert, Méhészkert, Dombostanya, Tornyostanya, Bellegelőkert, Nagycsere, Haláp, Szikigyakor, Harstein-kert, Domokos Márton kert A Böszörményi úti központhoz tartozó településrészen lakótelep, illetve új építésű lakóparkok találhatók. A lakótelepen - a fiatal, első lakásukat ott vásárló házaspárok mellett - lecsúszott, eladósodott családok élnek jelentős számban. Rájuk jellemző több generáció, illetve több család együttélése. A lakóparkokban magasan kvalifikált családok laknak, akiknél a szociális problémák kevésbé jelentkeznek, bár a hitelfelvétel következtében keletkezett anyagi nehézségekkel többen küzdenek. Ezekben a családokban a családtagok elfoglaltságából adódóan gyakran kapcsolati problémák figyelhetők meg. 5. oldal, összesen: 16
Az óvároshoz tartozó régi városrészben zömében hátrányos helyzetű lakosok élnek. Kismacson, és Józsán a városból kiköltözött, középosztálybeli lakosok száma jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. Józsa régi falusias városrész, tősgyökeres lakókkal, illetve a kiköltözött, új családi házban élőkkel. Ezen a területen kevésbé jelentkeznek a szociális problémák, de itt is előfordul az eladósodás. A lakosság végzettsége, anyagi lehetőségei, összetétele az utóbbi évtizedekben felfelé mozdult, a kiköltözésnek köszönhetően. A Nagysándor telepen a mélyszegénységben élők nagy száma mellett új építésű területek is találhatók, ahol inkább az iskolai hiányzás és kapcsolattartási problémák okoznak gondot. A Csapókert kertvárosias lakóterület, ahol a középosztálybeli lakosok - eladósodás és munkanélküliség következtében történő - lassú lecsúszása figyelhető meg,. A külterületeken, a tanyavilágban (Pallag, Dombostanya, Haláp, Domokos Márton kert, Harsteinkert, stb.) alapvetően a mélyszegénységben élők jelenléte a meghatározó, akik a megélhetési nehézségek által kiváltott egyéb, halmozott problémákkal is küzdenek. A városban teljesen ellehetetlenült családok közül sokan ezekre a területekre húzódnak. A Családsegítő Központ területi irodáinak címe, és a hozzájuk tartozó ellátási terület Központ: 4032 Debrecen, Böszörményi út 68. Kassai út Nyíl utca Füredi út Balmazújvárosi út által határolt terület Külterületek: Apafa, Pallag, Kismacs Az ellátottak számára nyitva álló helyiség a Csapókertben: 4033 Debrecen, Süveg u. 3. Vámospércsi út Faraktár utca Luther utca Keresszegi utca Ótemető utca Rakovszky utca Kassai út által határolt terület Külterületek: Gáspár György kert, Méhészkert, Dombostanya, Tornyostanya, Bellegelőkert, Nagycsere, Haláp, Szikigyakor Az ellátottak számára nyitva álló helyiség Józsán: 4225 Debrecen, Felsőjózsai u. 7. Józsa városrész Külterületek: Harstein-kert, Domokos Márton kert Az ügyfélfogadás rendje Böszörményi út 68. sz. Süveg u. 3. sz. Józsa, Felsőjózsai u. 7.sz. Hétfő 12.00-16.00 12.00-16.00 12.00-16.00 Kedd 10.00-18.00 08.00-16.00 08.00-16.00 Szerda 08.00-16.00 10.00-18.00 08.00-16.00 Csütörtök 08.00-16.00 08.00-16.00 10.00-18.00 Péntek 08.00-16.00 08.00-16.00 08.00-16.00 2.3. Az ellátandó célcsoport jellemzői Az ellátási területen élő lakosság összlétszáma: 79.786 fő 0-18 évesek száma: 14.545 fő 19-120 évesek száma: 65.241 fő Az itt élő lakosság helyzetére az alábbi problématípusok jellemzőek: anyagi, életviteli, családon belüli konfliktusok - kapcsolati konfliktusok, lelki - mentális gondok, egyedülállók problémája, elmagányosodás, 6. oldal, összesen: 16
gyermektelen házaspárok krízishelyzete, szenvedélybetegség (leginkább alkoholizmus), munkanélküliség - foglalkoztatottsággal kapcsolatos problémák, egészségkárosodás következtében adódó életvezetési problémák, lakhatási gondok, hátralék kezeléséből adódó problémák (lakáshitel, közüzemi díjtartozás), konfliktus a környezettel való együttélésben (szomszédokkal, stb.). 2.4. A szolgáltatás szakmai tartalma A Családsegítő Központ szakemberei a családsegítést az ellátási területen a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében végzik. Szociális és mentálhigiénés alapellátást biztosítanak az ellátási terület lakosságának, illetve a hozzáforduló személyeknek. A családsegítő szolgáltatás keretében a szolgáltatást igénybe vevők részére segítséget nyújt a Családsegítő Központ önálló életvitelük fenntartásában, egészségi és mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával a helyi szükségletek figyelembe vételével nyújtja szolgáltatásait. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás azonos helyre telepítését az indokolja, hogy egy-egy adott területen nem lehet élesen elkülöníteni a családsegítő és gyermekjóléti feladatokat, azok szorosan összekapcsolódnak, átfedik egymást. A szakmai tevékenységet a Családsegítő Központ vezetője irányítja. 2.5. A szolgáltatás célja A szolgáltatás célja, hogy az egyének és családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétét, fejlődését, a szociális környezethez való alkalmazkodását segítse. Szociális és mentálhigiénés problémák miatti veszélyeztetettség esetén, a működési területen élő egyének és családok életvezetési képességeinek megőrzésében, a kialakult krízishelyzet megszüntetésében működnek közre. Mindezek érdekében családgondozói feladatokat végeznek, ellátásokat közvetítenek, szervezési tevékenységeket folytatnak. Az ellátottak körét egyének, családok, közösségi csoportok képezik. 2.6. A Családsegítő Központ feladatai, szolgáltatásai 2.6.1.Az ellátási területen meglévő szociális problémák feltérképezése A Családsegítő Központ munkatársai folyamatosan nyomon követik az ellátási területen jelentkező szociális problémákat. Figyelemmel kísérik a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárják a nagy számban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező problémák okait. A fentiekkel összefüggésben kezdeményezik: a települési önkormányzatnál az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezését, új ellátási formák bevezetését, egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek ellátását. 7. oldal, összesen: 16
Közreműködnek a szolgáltatástervezési koncepció megalkotásában, majd megvalósításában. Elősegítik és ösztönzik a humán jellegű civil kezdeményezéseket, melyek segítséget nyújtanak a lakosság szükségleteinek differenciált kielégítésében. Információnyújtás A szolgálathoz fordulók tájékoztatása, ügyeinek intézése céljából szükséges a szociális ellátásokkal kapcsolatos információk beszerzése, gyűjtése, nyomon követése, nyújtása. Az információ nyújtás célja az, hogy a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Munkatársaink a következő területekről rendelkeznek információkkal: önkormányzati szociális ellátások, szolgáltatások, helyi rendeletek, családtámogatási ellátások, társadalombiztosítási ellátások, jogosultsági feltételek, munkanélküliséggel összefüggő információk, lakhatással kapcsolatos ismeretek, hátralékkezelés, a városban működő civil szervezetek, szolgáltatásaik, idősellátással kapcsolatos információk: idősgondozás lehetőségei, szociális otthoni ellátások feltételei, gondozási központok, klubok, egészségügyi ellátások, helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köre, feltételei és igénybevételük módja, helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások, ellátások igényléséhez szükséges iratok, sérült emberek ellátásával kapcsolatos intézmények, egyesületek, szolgáltatásaik, kulturális és sportprogramok, ifjúsági ügyek. Ezen témakörökkel kapcsolatos ismereteket kollégáink folyamatosan nyomon követik, és a rászorulók rendelkezésére bocsátják, hogy így támogassák őket érdekeik érvényesítésében. Ha a tájékoztatást kérő személy által igényelt szociális szolgáltatás helyben nem érhető el, a szakembereink felkutatják az ellátási lehetőségeket, segítséget nyújtanak a szolgáltatóval való kapcsolatfelvételben és az ügyintézésben. A központ munkatársai az ügyfélfogadási idő keretében tájékoztatást adnak a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról. Információkat gyűjtenek és szolgáltatnak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátásokkal, ezek igényléséhez szükséges iratokkal kapcsolatosan. Folyamatosan nyomon követik a Munkaügyi Központ által hirdetett állásajánlatokat, és a rászorulók számára biztosítják az információkhoz történő hozzájutást. Információt nyújtanak ifjúsági ügyekben. Az ellátást, szolgáltatást igénybe vevő személyeket tájékoztatják az ellátottjogi, gyermekjogi, és a betegjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségeiről, a képviselők elérhetőségéről, a jogi segítségnyújtó szolgálatról. Beszerzik a támogatások igényléséhez szükséges űrlapokat, és közreműködnek azok kitöltésében. Az információk és szolgáltatások nyilvántartása, folyamatos aktualizálása érdekében kapcsolatot tartanak fenn a városban, illetve Hajdú-Bihar megyében működő intézményekkel, szolgáltatókkal, a pénzbeli, illetve természetbeni ellátások megállapítására hatáskörrel rendelkező szervekkel. Tájékozódnak a helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások lehetőségeiről, igénybe vételük módjáról. Az információs szolgáltatást valamennyi területi irodában ügyeleti rend alapján a teljes ügyfélfogadási időben biztosítják a Családsegítő Központ munkatársai. 8. oldal, összesen: 16
Tanácsadás A Családsegítő Központ munkatársai szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújtanak valamennyi területi irodában a rászorulóknak. Ingyenes jogi, és pszichológiai tanácsadást külső szakemberek bevonásával biztosítja a Családsegítő Központ. Prevenciós tevékenység A Szociális törvénynek megfelelően folyamatosan nyomon követik az ellátási területen élő lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetének alakulását, melyről tájékoztatják az Önkormányzatot. Kezdeményezik új szociális ellátások bevezetését. Az intézménybe önszerveződő csoportokat fogadnak be, a terület sajátosságaihoz igazodva. Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújtanak a klienseknek. Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtetnek, elősegítik az egészségügyi szolgáltatók, nevelési, oktatási intézmények, a gyermekjóléti központ, a gondozási központok, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben. A gyermekeket nevelő családok részére speciális programokat szerveznek, illetve bekapcsolódnak a település-szintű programok, mint például a józsai, csapókerti gyermeknap, szüreti nap, kismacsi falunap szervezésébe. Az iskolai szünidőkben szabadidős programok, nyári táborok szervezésével segítik a családokat abban, hogy a szülő elfoglaltsága idején a gyermekek napközbeni felügyeletét, foglalkoztatását megoldja. Hetente kézműves, illetve számítástechnikai foglalkozások keretében gondoskodnak arról, hogy a gyermekek csavargás helyett hasznosan tölthessék el idejüket. A primer prevenció keretében baba-mama klubot, serdülők számára önismereti tréninget, önkéntes női kört, gyermek idős programot működtetnek, heti rendszerességgel. 2.6.5. Ügyintézésben való közreműködés A Családsegítő Központ működésének célja az, hogy a lakosságot segítse a kézzelfogható szolgáltatásokhoz való hozzájutásban, hogy a klienseink képesek legyenek a rendelkezésükre álló lehetőségek kihasználására, önálló problémamegoldásra. A Családsegítő Központ segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében. Munkatársaink segítséget adnak az ellátási formák igénylésében, azok ügyeinek intézésében. Közreműködnek a különböző hivatalok, intézmények, szervezetek munkatársaival történő kapcsolattartásban. A Családsegítő Központba érkező kliens panaszát meghallgatják a szakemberek, és lehetőség szerint közreműködnek, intézkednek annak orvoslása érdekében. A munkahely keresésében, valamint albérlet felkutatásában aktív szerepet játszanak. 2.6.6. Családgondozás A családgondozás többszöri kapcsolattartás keretében végzett komplex szakmai tevékenység. A családgondozó és a család vagy személy együttes és egyenrangú kapcsolata, mely a szociális szolgáltatás keretében segítő beszélgetés és segítő tevékenységek útján valósul meg. A probléma megfogalmazását követően lehetséges megoldási alternatívák kidolgozására kerül sor. A cél a család funkciózavarainak rendezése, amit a család igényeinek megfelelő szinteken és módszerekkel igyekszenek a családgondozók elérni. Közreműködnek a család hivatalos ügyeinek intézésében (kérvények, beadványok megfogalmazása, benyújtása). 9. oldal, összesen: 16
A szociális nehézségek, rossz anyagi körülmények, rendezetlen lakásviszonyok, munkanélküliség miatt krízisbe került családok esetében a különböző ellátási formák, lehetőségek feltérképezésében, azokhoz való hozzásegítésben nyújtanak segítséget (például hátralékprogram). Az életviteli és mentális zavarok, a gyermek - szülő, valamint párkapcsolati problémák esetén rendszerszemléletű megközelítéssel térképezik fel a család belső viszonyait, és segítő kapcsolatban tervezetten végzik a családsegítést, a családterápiát. Szükség esetén egészségügyi, pedagógiai szakellátás igénybevételére ösztönzik, illetve segítik hozzá a klienseket. A konfliktus-kezelési stratégiák ismertetése, tudatosítása során a kliens korábban már sikeresen alkalmazott megoldási módjainak feltárása, új helyzetben történő alkalmazása segít a kitűzött célok elérésében. A családok konfliktus-kezelési eszköztárának bővítésére, konfliktusaik megoldásának segítésére szakemberek által nyújtott szolgáltatás a mediáció és a családterápia. A mediáció, mint a konfliktus-kezelés egyik módszere, alkalmazásával a vitatkozó feleknek egy kívülálló, semleges harmadik fél segít pártatlanságának megőrzésére törekedve problémájuk megoldásában. A komplex családgondozással elősegítik a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását. A családban jelentkező problémákat egységben szemlélve nyújtanak segítséget. A családterápia a hibás családi szerkezet és a kóros családi kapcsolati dinamika kialakulásának megelőzésével, és annak kezelésével próbál segítséget nyújtani a hozott probléma megoldásában. A családot, mint rendszert kezeli, ahol a szakember ideiglenesen belépve a családrendszerbe az egyén szempontjából olyan helyzetet teremt, amely segíti őt problémái átgondolásában, megoldásában. A családgondozók családgondozással segítik elő a családban jelentkező krízis, működési zavarok megoldását. A családokkal történő kapcsolattartás során mediációs szolgáltatást biztosítanak, közvetítést végeznek a családon belüli konfliktusok tisztázása, rendezése érdekében. Segítséget nyújtanak az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához. Hozzásegítik a klienst a családterápia igénybevételéhez, a kapcsolaterősítés különböző formáihoz. Krízishelyzethez vezető okok megelőzése, krízishelyzet megszüntetése családgondozással történik, melynek során elsődleges szempont komplex szakmai tevékenység keretében a kliens életvezetési képességének megőrzése, problémamegoldó készségének fejlesztése az esetkezelés különféle módszereinek alkalmazásával. A családgondozási tevékenységnek a kliens érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül ki kell terjednie a kliens környezetére, különösen családjainak tagjaira. Kiskorú személyre az általános szolgáltatás akkor terjed ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása e szolgáltatás keretében indult, illetve a kiskorú érdekei a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül az általános segítő szolgáltatás eszközeivel is megfelelően biztosíthatók. A családgondozást egyénre, illetve családra vonatkozóan elkészített gondozási terv alapján végzi a családgondozó, melynek elkészítése a szakember szakmai kompetenciájába és felelősségi körébe tartozik. A családgondozó a segítségnyújtást az I/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 7. számú melléklete szerinti forgalmi naplóban és esetnaplóban dokumentálja, melyeket a szolgálat vezetője legalább negyedévente ellenőriz. A családgondozó munkája során köteles betartani az adatvédelemre vonatkozó szabályokat. 10. oldal, összesen: 16
2.6.7. Speciális szolgáltatások Szolgáltatások közvetítését végzik a családgondozók: tartós munkanélküliek, aktív korú nem foglalkoztatottak, fiatal munkanélküliek, adósságterhekkel, lakhatási problémákkal küzdők, fogyatékkal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, kábítószer problémákkal küzdők számára. Családokat segítő speciális szolgáltatásokat nyújtunk a családok kapcsolat-építését szolgáló, közösségépítő közös programok (közös családi alkalmak) megszervezésével, családterápiás szolgáltatás biztosításával, mediáció végzésével, nehéz élethelyzetben lévő családokat segítő szolgáltatásokkal (pld. adományszervezés). Szolgáltatásaink Szociális ügyintézési tanácsadás, munkahely-, albérlet felkutatásának segítése, életvezetési tanácsadás, segítségnyújtás kilakoltatással kapcsolatos ügyekben, külterületen élők komplex segítése, pszichológiai tanácsadás, mediációs szolgáltatás, jogi tanácsadás, ruha-, használati tárgy-, élelmiszer adományok gyűjtése, és közvetítése a rászorultak részére, szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás, információnyújtás, ügyintézés segítése, ellátások közvetítése, az egyén, a család segítése gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében, komplex családgondozás, konfliktuskezelés: családterápia, mediáció, szabadidős klubok működtetése, kézműves foglalkozás gyermekek részére, szabadidős programok szervezése gyermekek részére tanítási szünetekben, családi napok szervezése, önismereti tréning serdülők számára, baba-mama klub, kismama-klub, önkéntes női kör, gyermek és idős program. Eseti gondnoki feladatok ellátása 2010. szeptember 16. óta a tanköteles gyermek esetében, ha az igazolatlan órák száma az 50 órát eléri, az iskoláztatási támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. Az iskoláztatási támogatás természetben történő felhasználása a gyámhatóság által kijelölt eseti gondnok személyén keresztül történik. A Családsegítő Központ munkatársai közül többen látnak el eseti gondnoki teendőket. 11. oldal, összesen: 16
A végzett tevékenység során a legfontosabb feladatok: az iskoláztatási támogatás felhasználása a pénzfelhasználási terv alapján, kapcsolat kiépítése, megfelelő együttműködés kialakítása az érintett családokkal, folyamatos egyeztetés és együttműködés a Gyermekjóléti Központ családgondozóival, a gyakorlat során felmerült kérdésekre megoldások keresése, azok közvetítése más intézmények felé, folyamatos kapcsolattartás a gyámhatósággal, a jogszabály által előírt időkeretek és elszámolások betartása. Adományok szervezése, gyűjtése A rászoruló családokat ruha-, és élelmiszer adományokkal segítik a Családsegítő Központ munkatársai. Folyamatosan fogadják a lakosságtól, magánszemélyektől érkező ruha-, játék-, használati cikk adományokat, és továbbítják azokat a kliensek részére. Lehetőség szerint Karácsony és Mikulás alkalmával élelmiszer adományokat juttatnak el a rászorulóknak. A kliensek családjában jelentkező súlyos anyagi krízishelyzetek esetében személyre szólóan igyekszenek adományokat gyűjteni, hogy azzal is segítsék a kilábalást, illetve a nehéz időszak áthidalását. Az intézménybe beérkezett adományok nyilvántartó füzetben, illetve az ügyfélforgalmi naplóban vannak nyilvántartva. A kliensekhez eljuttatott adományozás nyilvántartása az ügyfélforgalmi naplóban jelenik meg. Jelzőrendszer működtetése A jelzőrendszer működésének célja a problémák időben történő felismerése, különböző szakterületek összehangolt munkájával minél hamarabbi megoldása. Legfontosabb feladat az együttműködés és a hatékony kapcsolatok kiépítése. A Családsegítő Központ munkatársai tájékoztatják a jelzőrendszer tagjait a Családsegítő Központ szolgáltatásairól, működési rendjéről, szóróanyaggal, friss információval segítik tevékenységüket. A Családsegítő Központ és a Gyermekjóléti Központ egyaránt jelzőrendszerei egymásnak, összehangoltan végzik tevékenységüket. Amennyiben a gyermek érdeke az általános segítő szolgáltatás keretei között nem biztosítható, akkor a Gyermekjóléti Központ felé jelzéssel élnek a Családsegítő Központ munkatársai, és a továbbiakban a Gyermekjóléti Központ biztosítja a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatást. Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet a Családsegítő Központ, melynek keretében elősegíti az egészségügyi és szociális szolgáltatók, oktatási intézmények, a Gyermekjóléti Központ, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó, az idősgondozás intézményei, valamint a társadalmi szervezetek, egyház és magánszemélyek részvételét a megelőzésben. A Családsegítő Központ munkatársai együttműködnek: a Gyermekjóléti Központ munkatársaival, a védőnőkkel, a felnőtt, és gyermek háziorvosokkal, az óvodák, és két általános iskola munkatársaival, a gondozási központokkal, a Református Egyházközséggel, az Adventista Egyház Józsai Gyülekezetével, a körzeti rendőr megbízottakkal, a józsai részönkormányzattal, az újkerti, a csapókerti, a józsai, valamint kismacsi közösségi házzal, 12. oldal, összesen: 16
a Józsai Segítő Szolgálattal, a Józsai Településfejlesztő Egyesülettel, a Józsáért Alapítvánnyal, egyéb civil szervezetekkel, a támogató szolgálatok munkatársaival, valamint magánszemélyekkel. 2.7.Az együttműködés módjai 2.7.1. Együttműködés a Gyermekjóléti Központtal és az Intézmény egyéb szakmai szervezeti egységeivel A Családsegítő Központ munkatársai szorosan együttműködnek a Gyermekjóléti Központ szakembereivel. Szükség szerint közös családgondozást végeznek, közös esetmegbeszéléseket tartanak, szabadidős klubok, programok a kollegák együttes részvételével zajlanak. A Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti Otthona dolgozóival szükség esetén közös gondozást végeznek, és a rászoruló családoknak segítenek a lakhatási- és munka lehetőségek felkutatásában, hivatalos ügyintézésben, információnyújtásban, adományszervezésben. 2.7.2. Együttműködés más intézményekkel, szervezetekkel A Családsegítő Központ munkatársai nagy hangsúlyt fektetnek a szakmaközi kapcsolatok fejlesztésére, a személyes kapcsolatok kiépítésére, a szükséges információk áramoltatására. Rendkívül fontosnak tartják a kapcsolattartást a város családsegítő szolgálataival, egyéb intézményeivel, civil szervezeteivel. Az együttműködés a szociális munka hatékonyságát növeli, és lehetővé teszi a komplex segítést. Szoros együttműködést valósítanak meg DMJV Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályával és Intézményfelügyeleti Osztályával, a Rendőrséggel, Ügyészséggel, Bírósággal. Együttműködnek a józsai, a csapókerti, és más településrészek civil szervezeteivel. Aktív szerepet vállalnak az ellátási területen zajló közösségi rendezvények (pld. gyermeknap, szüreti nap) megszervezésében és lebonyolításában. A kapcsolattartás ezekkel az intézményekkel, szervezetekkel, hatóságokkal folyamatos. Kollégáink rendszeresen szerveznek szakmai találkozókat, egymás szakmai programjait támogatják, egyeztetéseket végeznek kliensek ügyében, az ügyfeleket tájékoztatják egymás szolgáltatásairól, programjairól. 2.8. Adatkezelés, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme 2.8.1. A kliensek jogainak védelme A családsegítő tevékenység során a Családsegítő Központ munkatársai a tudomásukra jutott személyes adatokat az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kezelik. Tevékenységüket a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltaknak megfelelően végzik. Az ellátottaknak nyújtott szociális szolgáltatások során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai véleményre, korra, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. A kliensek érdekeinek védelme céljából az ellátottjogi képviselő telefonszáma nyilvános helyen, kifüggesztve található meg az Intézményben. Kollegáink arról tájékoztatják a rászorulókat, és szükség esetén közreműködnek a kapcsolatfelvételben is. 2.8.2. A dolgozók jogainak védelme A szociális szolgáltatást végzők közfeladatot ellátó személynek számítanak, számukra biztosítani kell emberi méltóságuk, személyiségi jogaik tiszteletben tartását, munkájuk elismerését. 13. oldal, összesen: 16
A segítő munkát végző szakemberek érdekeinek és jogainak védelme a Szociális Munka Etikai Kódexében foglalt alapelveknek megfelelően történik. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a szociális munkás eltérő véleményét, a nézetkülönbségek egyeztetések során történő rendezésére törekszünk. Támogatjuk szakembereinket a szakma, illetve a kliensek érdekeinek képviselete során vállalt esetlegesen kialakuló konfliktusokban. A kollégák kompetenciahatárainak tiszteletben tartása mellett, hatékony együttműködések kialakítását tartjuk szem előtt. A kiégés megelőzése érdekében a szakemberek mentálhigiénéje, szakmai fejlődése érdekében állandó esetmegbeszéléseket tartunk, szupervízión, továbbképzéseken veszünk részt. Személyes adataikat védjük az idegeneknek, klienseknek történő kiadástól. 2.9. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja A lakosság tájékoztatása a sajtón, szórólapokon, plakátokon, interneten keresztül történik. 2.10. A szolgáltatások igénybevételének módja A szolgáltatást szóban és írásban lehet kérelmezni. A szolgáltatások igénybevétele ingyenes és önkéntes. A probléma jelzése a jelzőrendszer tagjaitól érkezhet írásban, telefonon, illetve személyesen. A beérkező eset általában az ügyeletes családgondozóhoz kerül, vagy esetmegbeszélésen dől el, ki lesz az esetgazda. Krízishelyzet esetén a családgondozó egy napon belül, más esetben három munkanapon belül veszi fel a kapcsolatot a klienssel. A kliens személyes megkeresése esetén, amennyiben a felkínált probléma az első interjú során tett intézkedésekkel nem megoldható, gondozásba vételre kerül sor. 3. Középtávú tervek Az intézményben folyó szakmai munka továbbfejlesztésével kapcsolatosan középtávon az alábbi terveket fogalmazta meg a szakmai testület: Közösségi szolgáltatások újabb formáinak beindítása, működtetése az ellátási területen. Filmklub, kézműves klub, valamint egyszülős klub beindítása az újkerti városrész területén. Fiatalok órája elnevezésű életvezetési tanoda Kismacson a 7.-8. osztályos iskolások részére, készségfejlesztési, önismereti jelleggel. Életvezetési tanácsadás, mentális egészség megőrzése idősek körében Kismacson. Készségfejlesztő foglalkozás Józsán, felső tagozatos gyermekek részére. A szünidő hasznos eltöltését segítő programok szervezése valamennyi ellátottak számára nyitva álló helyiségében. 14. oldal, összesen: 16
Közalkalmazotti Tanács véleménye A Közalkalmazotti Tanács a Szakmai Programot megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetértett Debrecen, 2013. május 31. 15. oldal, összesen: 16
16. oldal, összesen: 16