JOG (órai jegyzet) szociális gondozó, ápoló képzés 1 A jog fogalma: 2 Jogrendszer: A mindenkori hatalom, (állam) akaratát kifejező, írásba foglalt, és kikényszeríthető, magatartási szabályok összessége. Az államok kialakulásával jött létre. Egy állam jogszabályainak, jogágakra tagozódó rendszerezett összessége. A mai Magyar jogrendszer 13 jogágra tagozódik. (Alkotmány jog, Büntető jog, Családi jog, Polgári jog, Nemzetközi jog, Stb,) 3 Jogforrás: jelenti a jog alkotóját (pl: parlament) és jelenti a jogszabályt (pl: törvény) 4 A jogszabályok szerkezete: Minden jogszabályi elem három részből áll: 1. tényállás Példa a jogszabály szerkezetére: 2. rendelkezés VAGYONI (pénzbeli) 3. büntetés (szankció) SZEMÉLYI (börtön) ÉRVÉNYTELENSÉGI (semmis szerződés) BTK 316 lopás: Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el, és ezért alapesetben 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. 5 A jogszabály akkor érvényes, ha: 1. Megalkotójának, hatásköre volt rá. 2. Betartották az eljárási szabályokat. 3. Illeszkedik a jogszabályok hierarchikus rendszerébe. 4 A jogszabályt kihirdették. 5. Nem lépte túl a törvényi felhatalmazást.
A jogszabály hatálya: 1. Területi: Az ország egész területén, és a felségterületeken. (Malév, nagykövetségek) 2. Időbeli: A hatályba lépés napjától. 3. Személyi:- Magyar állampolgárok, természetes személyek - Jogi személyek - Külföldön tartózkodó, magyar állampolgárok 6 A jogszabályok hierarchiája: Alá-fölérendeltséget jelent, amelynek alapján, az alacsonyabb rendű jogszabály, nem lehet ellentétes a felette levővel, végső soron pedig az Alkotmánnyal. A Magyar Alkotmány: 1949. évi XX. Tv. 7 A hierarchikus sorrend: 1. Törvények (parlamenti hatáskör) 2. Kormányrendeletek 3. Miniszteri rendeletek 4. Önkormányzati rendeletek. 8 Jogképesség, és cselekvőképesség: A törvények, és egyéb jogszabályok a jogalanyokra vonatkoznak: 1. Természetes személy (ember) 2. Állam: Állandóan változó hatalmi, politikai szervezet. 3. Jogi személyek: Állami, gazdasági, társadalmi szervezet, amely feladatai miatt, M. Melinda 2010 Vagyoni jogokkal, és kötelezettségekkel rendelkezik, és amelyet az állam Cégbírósági bejegyzéssel elismer. Jogképesség fogalma: A jogalanyoknak az a képessége, hogy jogokat szerezhetnek, és kötelezettségeket vállalhatnak. Minden ember jogképes a fogantatásától kezdődően, de nem mindenki cselekvőképes. Ezt a törvény úgy fogalmazza meg, hogy cselekvőképtelenek. Cselekvőképtelenek: 1. A 18 év alatti fiatalkorúak. 2. Akit szellemi fogyatékossága miatt, a bíróság gondnokság alá helyezett. 3. Átmenetileg cselekvőképtelenek. (kóma, súlyos alkoholos befolyásoltság, drogos befolyásoltság)
Cselekvőképesség: Az az állapot, amikor az ember, saját nyilatkozatával (döntés) szerez jogokat, és viselhet kötelezettségeket. Képviseleti lehetőségek: Eljárni nem csak személyesen lehet hivatalos ügyekben: 1. Törvényi rendelkezés alapján (szülő, gyám, gondnok) 2. Jogi személy vezetője (képviseleti) 3. Meghatalmazás (ügyvédi, vagy szabályos meghatalmazás) M. Melinda 2010 9 Jogalkalmazás Állami szerveknek az a tevékenysége, melynek során, egyedi esetre alkalmazzák. Jogalkalmazó szervek: 1. Államigazgatási szervek (minisztériumok, önkormányzatok, állami hivatalok) 2. Bíróságok 3. Rendőrség, és Ügyészségek Állami szervek rendszere 1 Szervezeti rendszer: 1. Parlament (Országgyűlés) 2. Kormány (Minisztertanács) 3. Köztársasági elnök 4. Alkotmánybíróság (AB) 5. Bíróságok 6. Ügyészségek 7. Állami Számvevőszék (ÁSZ) 8. Közjegyzők Parlament: 386 fő, 4 évre választják.
Feladatai: - Törvényalkotás - Dönt a Kormány programjáról - Háborúba lépés, és béke kötés - Közkegyelem gyakorlása (Amnesztia) - Nemzetközi szerződések M. Melinda 2010 - Meghatározott tisztségekre választ (Köztársasági elnök, ÁSZ elnöke, Legfelsőbb ügyész, Legfelsőbb bíróság elnöke) Kormány: A legfőbb végrehajtó szerv. A Miniszterelnökből, és a Miniszterekből (13+1) áll. A Miniszterelnököt a választás után, a győztes párt jelöli a Köztársasági elnöknek, akinek a javaslatára az Országgyűlés megválasztja. A Minisztereket a Miniszterelnök javaslatára, a Köztársasági elnök nevezi ki, és a Parlament előtt tesznek esküt. Feladatai: - Biztosítja a törvények végrehajtását - Irányítja a Minisztériumokat - Meghatározza az oktatási, egészségügyi, és a szociális ellátó rendszert - A közrend, és a közbiztonság fenntartása - Ellenőrzi az önkormányzatok törvényes működését (19 megyei, 3200 települési önkor) A Köztársasági elnök (Államfő): 5 évre választják, max 2 ciklus. Más tisztséget nem vállalhat, személye politikailag összeférhetetlen minden más tevékenységgel. Feladatai: - A hadsereg főparancsnoka - Egy személyben képviseli a Magyar Államot - Megbízza, és kinevezi a nagyköveteket - Egyéni kegyelmet gyakorol - Kiírja a választások időpontját - Állampolgárságot engedélyez Alkotmánybíróság: 11 fő (Alkotmány szerint). Tagjait a Parlament választja, 2/3-os többséggel. Személyük politikailag
összeférhetetlen. Feladatai: - Biztosítja a jogszabályok Alkotmányosságát - Az Alkotmánybírósághoz bárki fordulhat jogorvoslatért. Bíróságok: Az igazságszolgáltatás szervei (kizárólagos). A Bírák politikailag összeférhetetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve. Szintjei: 1. Városi Bíróság 2. Megyei Bíróság 3. Ítélő Táblák (5db) 4. Legfelsőbb Bíróság (elvi irányítást ad) Ügyészségek: Az Ügyészek politikailag összeférhetetlenek. Feladatai: - Általános törvényességi felügyeletet gyakorol - Nyomozások törvényességét vizsgálja - A Büntetésvégrehajtás feletti felügyelet - Vádemelés, és képviseli a vádat a Bíróság előtt Szintjei: 1. Városi Ügyészség 2. Megyei Főügyészségek 3. Fellebbviteli Főügyészségek 4. Legfőbb Ügyészség Állami Számvevőszék (ÁSZ): Az Állami költségvetés végrehajtását ellenőrzi. Ezen belül vizsgálja az éves költségvetés megalapozottságát, és célszerűségét. Az éves ellenőrzés eredményét, beterjeszti a Parlament elé, amely köteles azt megtárgyalni. Valamint az Önkormányzatok, mint alrendszer, költségvetését ellenőrzi. 1. bevételek Költségvetés = 2. kiadások }ellenőrzése 3. hiány
Közjegyzők: Lazán kapcsolódnak az Államhatalmi szervekhez. Legjellemzőbb Feladatai: - Hagyatéki eljárás lefolytatása, és hagyaték átadó végzés elkészítése - Okiratok szerkesztése - Okiratok hitelesítése ADATVÉDELMI TÖRVÉNY: 1992 évi LXIII. tv. A közérdekű adatok védelméről, és nyilvánosságáról, valamint a személyes adatok védelméről. 1 A törvény célja kettős: - személyes adataival mindenki maga rendelkezzen. - a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. Közérdekű adat: Állami, vagy önkormányzati közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő minden olyan adat, amely nem minősül személyes adatnak. Személyes adat: (a) SZEMÉLYHEZ KÖTHETŐ ADATOK: - név - születési hely - születési idő - anyja neve - lakcím - (b) KÜLÖNLEGES ADATOK: - TAJ szám - adó szám - faji eredet - vallás
- betegség - párt állás - szexuális szokások - kóros szenvedélyek - képmás Személyes adat akkor használható fel, ha: - ahhoz az adat tulajdonosa hozzá járult - az a team, vagy hatóság rendelkezik vele Különleges adat, viszont, csak akkor használható fel, ha: - ahhoz az érintett írásban hozzájárult - bűncselekmény felderítése érdekében (rendőrség, vagy ügyészség részére) - egyéb ügyekben a törvény elrendeli (közveszély érdekében) Az adatok célhoz kötöttsége: Ez az adatok használatában azt jelenti, hogy különleges adatot, a megkeresett szerv, (pl: kórház) csak a megkérésben szereplő célból, jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében, feltétlenül szükséges adatokat adhat át. Adat biztonság: A különleges adatokat az adat kezelője és birtokosa (aki nyilvántartja) köteles védeni különböző módokon: megsemmisülés, megváltoztatás, jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozatal ellen. (páncélszekrény, páncélterem, számítógépes biztonsági kód, jelszó, biztonsági őrzés) Az adatok tulajdonosának jogai: - az érintett, tájékoztatást kérhet személyes adatairól, az adat kezelő szervtől. - Kérheti adatainak törlését, vagy indokolt esetben, megváltoztatását. - A megkeresett szerv, 30 napon belül köteles tájékoztatást adni. Bírósági jogérvényesítés: Akit személyes adataiban bármilyen módon megsértettek, jogérvényesítés érdekében bírósághoz fordulhat. A tudomására jutástól számított 30 napon belül. A bíróság a tárgyalás után, a körülményekhez igazítva, nem vagyoni kártérítést állapíthat meg
Kártérítési felelősség: Az adat kezelő szerv, büntető jogi, és kártérítési felelősséggel tartozik azért a személyért, aki munkaköréből adódóan, megsértette az adatvédelem szabályait. Adatvédelmi biztos (Ombudsman): Dr. Jóri András Az Országgyűlés, meghatározott feladatokra, így az adatvédelemre is, külön biztost nevez ki. Az adatvédelmi biztos a törvény alapján, az adott ügy vizsgálata során, bármilyen iratba, bármelyik szervnél betekinthet. Még az állami, és szolgálati titokba is. 1990. évi LXV. tv. A Helyi Önkormányzatokról szóló törvény. Az Önkormányzatok a helyi közügyekkel foglalkoznak. 1 Helyi közügy: Minden olyan ügy, amely jogszabálynál fogva nem tartozik más szerv hatáskörébe. (Hatáskör: eljárási jogosultság, csak törvény állapíthatja meg) Az Önkormányzatok a rendszerváltás óta működnek (1990), és a korábbi tanácsok jogutódai. 2 Az Önkormányzatok alapvető feladatai: 1. Helyi közszolgáltatások: területfejlesztés, vízrendezés (árok), temető fenntartása, helyi közvilágítás, köztisztaság, utak fenntartása, helyi tömegközlekedés. 2. Helyi tűzvédelem, és közbiztonság fenntartása (tűzoltóság, és rendőrség bevonásával) 3. Helyi energiaszolgáltatás: víz, gáz, áram (szolgáltatók közreműködésével) 4. Alapfokú oktatás, és közművelődés (iskola /csak általános, óvoda, közkönyvtár) 5. Egészségügyi és Szociális intézmény fenntartása (Kórház, rendelő, ügyelet, és Szociális otthonok) 6. A kisebbségi jogok védelme (Magyarországon 13 kisebbség van) 3 Az Önkormányzatok szervezeti felépítése: Az Önkormányzati jogokat a választott Képviselő testület gyakorolja. Számát a törvény, a lakosságszám szerint határozza meg. Legkisebb létszáma 3 fő. A Képviselőket közvetlenül választják a választó polgárok. A Képviselő-testület hivatali ügyeit, és a választó polgárok közügyeit, a Polgármesteri hivatal látja el. A Polgármesteri hivatal politikai vezetője a Polgármester, szakmai vezetője pedig a Jegyző.
A Képviselő-testület hatásköre: 1. Helyi rendelet alkotása 2. Községi, vagy települési szervezetek létrehozása (Múzeum, könyvtár, öregek klubja) 3. Helyi népszavazás kiírása. 4. A település éves költségvetésének elkészítése. 5. Társulások létrehozása (igazgatási, intézményfenntartó, egészségügyi ügyelet) 6. Helyi intézmények létrehozása, és azok vezetőinek kinevezése. 7. Közterületek elnevezése. A Képviselő-testület hatáskörében hozott ügyekben, a döntés ellen fellebbezni nem lehet, de törvénysértés esetén Bírósághoz lehet fordulni. A Képviselő-testület ülései: Évente legalább hatszor, köteles ülésezni. Az ülések alapvetően nyilvánosak Zárt ülést tart: egyedi szociális ügyek tárgyalása, kinevezés, fegyelmi ügy tárgyalása. Szavazás módja: - nyilvánosan (kézfelemelés, vagy gépi szavazás) - titkosan (zárt ülés esetén, urnába helyezéssel) Szavazás lehetőségei: igen, nem, tartózkodás. A Képviselőtestület üléseit a Polgármester vezeti, vagy távollétében az Alpolgármester. Közmeghallgatás: A Képviselőtestület, évente egyszer köteles közmeghallgatást tartani. Bizottságok: A Képviselőtestület szabadon dönt arról, különböző szakkérdések eldöntésére hoz-e létre bizottságot. De 2500 lakos felett, kötelező pénzügyi bizottság létrehozása. Polgármestert: A település választópolgárai, 4 évre közvetlenül választják. Képesítési előírás nincs a személyére, de köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A Polgármesteri tisztség két módon látható el: - Főállásban, munkaviszonykeretében - Tiszteletdíjasként, társadalmi megbízatásban
Alpolgármester: M. Melinda 2010 Minden Önkormányzat köteles a Képviselők közül, a Polgármester javaslatára, legalább egy Alpolgármestert választani. Jegyző: Minden Önkormányzat köteles, képesítési előírás szerint (jogász, vagy falvak esetén államigazgatási főiskolát végzett), pályázat útján, Jegyzőt választani. A választás után, a Jegyző határozatlan időre szóló kinevezést kap. A Jegyző, a Polgármesteri hivatal szakmai vezetője. Feladatai: 1. Az Önkormányzat törvényességi felügyelete. 2. Munkáltatói jogokat gyakorol, a Köztisztviselők felett. 3. Előkészíti a testületi üléseket. 4. Biztosítja az Önkormányzat működési feltételeit. 5. Saját hatáskörében döntéseket hoz. A Jegyzői feladatok, közös Kőrjegyzőségben is elláthatók. 4 Önkormányzatok gazdálkodása: két forrásból történik - Állami költségvetésből, lakosságszám után járó Állami normatíva. - Saját bevételek: helyi adók, Önkormányzati intézmények bérbeadása, helyi bírságok, helyi illetékek. Az Önkormányzatok a saját bevételeikből, szabadon gazdálkodnak. Ezeket a bevételeket, pályázati pénzek kiegészíthetik. A közigazgatási eljárásról szóló törvény. 2004. évi CXL. tv. 1 A törvény szerint, eljárási alapelvek: 1. A jogalkalmazó szervek, vagyis a hatóságok, az eljárások során kötelesek betartani a törvény rendelkezéseit. 2. A hatóság, a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza. 3. Az ügyfeleket megilleti a törvény előtti egyenlőség. 4. A hatóságok az eljárás során, hivatalból járnak el. (tárgyalást kell tartani, bizonyítási eljárást lefolytatni, döntést hozni) 5. Minden ügyfelet megillet, a saját anyanyelvének használati joga. 6. Minden döntés ellen jogorvoslattal lehet élni.
7. A hatóság az eljárás során, köteles tájékoztatni az ügyfelet jogairól, és kötelezettségéről. (tájékoztatási kötelezettség) 8. Az ügyfél az eljárás során köteles jóhiszeműen eljárni.. 9. Az ügyeket bizonyos körben, elektronikus úton is ellehet intézni. 2 Hatáskör, és illetékesség: M. Melinda 2010 HATÁSKÖR. Eljárási jogosultság, amelyet, csak törvény állapíthat meg, és amelyben a hatóság köteles eljárni. ILLETÉKESSÉG: Az ügyek megosztását jelenti, az azonos hatáskörű szervek között. Illetékes az a hatóság: 1. Ahol az ügyfél lakik, vagy székhelye van. 2. Ahol az ingatlan fekszik. 3. Ahol a tevékenységet folytatják. 4. Ahol a jogellenes cselekményt elkövették. Hatósági ügy: Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv, ügyfelet érintő jogot, vagy kötelességet állapít meg. Adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. Hatósági ügyekben eljáró hatóságok: Ügyfél: 1. Államigazgatási szervek. 2. Önkormányzatok képviselőtestületei. 3. A jegyzők. 4. Társulások (PL: gyámügyi társulás) Az a természetes, vagy jogi személy, akinek jogát, vagy érdekét, az adott ügy érinti. Elsőfokú eljárás: (Az eljárás indulási lehetőségei:) 1. ügyfél kérelmére 2. bejelentésre 3. feljelentésre 4. hivatalból (más hatóság kezdeményezésére)
Ügyintézési határidő: Az általános törvényes határidő 30 nap. De, soron kívül kell eljárni a következő ügyekben: Kiskorú ügyében Életveszély esetén Közbiztonsági ügyben Az eljárás megindítása: A kérelmet be lehet adni írásban, de szóban is. Ekkor azonban az eljáró hatóság, ezt jegyzőkönyvbe foglalja, az ügyfél pedig aláírja. A MÁR BENYÚJTOTT KÉRELEM, A DÖNTÉS MEGHOZATALÁIG VISSZAVONHATÓ. Eljárási képviselet: Hatósági ügyekben eljárni, nem csak személyesen, hanem képviselet útján is lehet. Ellenérdekű ügyfeleknek, nem lehet ugyanaz a személy a képviselője. Az idézés: Amennyiben a hatóságnak szüksége van arra, hogy valamely ügyfelet személyesen meghallgassa, azt megidézi. Az idézést úgy kell kiküldeni, hogy azt az ügyfél, a közölt időpont előtt legalább 5 nappal megkapja. Az idézésre megjelenni állampolgári kötelesség. Ha menthető okból az ügyfél nem tud megjeleni, 8 napon belül, igazolási kérelmet nyújthat be, csatolva a bizonyítékát. A határidő jogvesztő. Aki az idézésre nem jelenik meg, a hatóság megbírságolhatja, vagy ismételt esetben, rendőrség útján elővezettetheti. Tényállás tisztázása. A hatóság, csak úgy tud döntést hozni, ha az ügyet tisztázza, vagyis lefolytatja a bizonyítási eljárást. Bizonyítási eszközök: 1. AZ ÜGYFÉL NYILATKOZATA: Az ügyfél megtagadhatja a vallomást, de ezzel azt kockáztatja, hogy a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. Az ügyfél a vallomást megtagadhatja, ha: állami, szolgálati, vagy egyéb jogi titok birtokában van, és ez alól felmentést nem kapott.. ha önmagát, vagy hozzátartozóját, bűncselekmény elkövetésével vádolná. 2. AZ IRATOK:. (a legbiztosabb bizonyítási eszköz) Az iratokkal egy tekintet alá esik a film, a fénykép, a CD lemez, az e-mail. 3. TANÚVALLOMÁS: Az ügyfél a tanúként idézésnek köteles eleget tenni. A hatóság figyelmezteti a tanút, a hamis tanúzás következményeire. Tanúként nem hallgatható meg, illetve, a vallomás nem értékelhető, ha: A tanúvallomást tevő személytől, valamely okból, nem várható értékelhető
vallomás. A tanú a vallomásával önmagát, vagy hozzátartozóját, bűncselekmény elkövetelésével vádolná. 4. SZEMLE: Ha az ügy eldöntésére valamely helyszín, vagy tárgy megtekintése szükséges, a hatóság szemlét tart. 5. SZAKÉRTŐK. Ha az ügy eldöntéséhez, különleges szakértelem szükséges, a hatóság szakértőt rendel ki. (igazságügyi, orvosi, építésügyi, írásszakértő) A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA UTÁN, A HATÓSÁG MEGHOZZA A DÖNTÉSÉT A döntés ellen az érdekelt jogorvoslattal élhet. Jogorvoslatok formái: 1. Fellebbezés (15 napos határidő) 2. Bírósági per (csak, jogerős döntés ellen, 30 napon belül) 3. Méltányossági eljárás (PL: daganatos beteg börtönben) 4. Újra felvételi eljárás (újadat, vagy bizonyíték merült fel) Végrehajtás: Végrehajtani, csak jogerős döntést lehet. A határozat akkor jogerős, ha: Fellebbezést nem nyújtottak be Ha benyújtottak ugyan, de a másodfokú hatóság, azt elutasította Nem lehet fellebbezni. (A Köztársasági elnök, és az Alkotmánybíróság döntése ellen) A végrehajtás módjai: 1. Pénz követelés esetén, a hatóság letiltást hajt végre. (munkabérből, nyugdíjból, bankszámláról / inkasszó, 33% erejéig) 2. Nagy összegű tartozás esetén, ingatlan végrehajtás. (jelzálogjog bejegyzés) 3. Végrehajtás adótárgyra (lefoglalás, és árverezés) A szociális igazgatásról, és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. A szociális ellátásokat az Államnak, és az önkormányzatoknak kell biztosítani. 1 A törvény hatálya kiterjed: Magyar állampolgárokra Bevándoroltakra, és letelepedettekre Hontalanokra
Menekültekre (Európai szociális karta/egyezmény alapján) 2 Értelmező rendelkezések: Jövedelem: - Minden igazolt bevétel járulékkal csökkentve (nettó érték), és - A vállalkozói jövedelem, mely után adót kell fizetni, továbbá - Minden adómentes bevétel (nyugdíj), - A családi pótlékot, az árvaellátást, és a tartásdíjat, annak a személynek a jövedelmeként veszik figyelembe, akire nézve azt folyósítják. Nem jövedelem: 1. temetési segély, átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, adósságrendezési támogatás. 2. rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény, nevelőszülői díj és ellátmány. 3. anyasági támogatás. 4. szépkorúak jubileumi juttatása, 90 és 100 éveseknek. 5. súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, vakok személyi járadéka, fogyatékossági támogatás. 6. az AM könyvvel (alkalmi munkavállaló) foglalkoztatottak, havi ellenértéke. 7. házi segítségnyújtásért kapott tiszteletdíj. 8. energia felhasználáshoz nyújtott támogatás. Vagyon: Hasznosítható ingatlan, jármű, és vagyoni értékű jogok. Család: Egyetlen lakcímen, oda bejelentett, közeli hozzátartozók. Közeli hozzátartozók: Házastárs, élettárs, 20 évesnél fiatalabb, de önálló keresettel nem rendelkező személy. 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, NAPPALI TAGOZATOS tanuló. 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, FELSŐFOKÚ, NAPPALITAGOZATOS tanuló. > Vérszerinti, örökbefogadott, vagy nevelt gyermek. Korhatárra tekintet nélkül,a fogyatékos gyermek, ha a fogyatékossága 25 éves kora előtt történt.
Egyedül élő: Az egy lakásban, egyszemélyes háztartást folytató személy. Háztartás: Az egy lakásban együtt élők, és oda bejelentett személyek életközössége. Kereső tevékenység: Minden olyan MUNKAVÉGZÉSSEL járó tevékenység, amelyért ellenérték jár. Aktív korúak: 18-62 év közöttiek. Egyedül álló: Hajadon, özvegy, nőtlen, elvált vagy külön él, kivéve, ha élettársi kapcsolatban van. Családi egység (fogyasztási egység): A családon belül, a családtagok fogyasztási arányszáma, ahol: Az első családtag, a családfő; 1 A második nagykorú családtag; 0.9 Az első, és a második gyerek; 0.8 Minden további gyerek; 0.7 Hajléktalan: Állandó bejelentett lakcímmel nem rendelkező személy, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. Súlyos mozgáskorlátozottak: Súlyos mozgáskorlátozottak ügyében hozott, elsőfokú hatósági döntés ellen, bírósági keresettel lehet élni. 3 A Szociális ügyekben eljáró hatóságok: Képviselőtestület Polgármester Jegyző Szociális hatóság (szociális bizottság)
Eljárási rendelkezések: M. Melinda 2010 1. A kérelmezőt kötelezni lehet arra, hogy családja, és saját vagyoni, és jövedelmi viszonyait igazolja. A hatóság megkeresheti a társhatóságokat is. 2. A szociális ügyekben beadott kérelmek illetékmentesek. 3. A kettős ellátás tilalma érvényesül, vagyis a jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen felvett ellátásokat kamatostól vissza kell fizetni. 4. A jegyző, a bármilyen címen folyósított ellátásokról, és ellátottakról, köteles folyamatos nyilvántartást vezetni. Az ellátások formái: I. Pénzbeli ellátások II. III. Természetben nyújtott ellátások. Szociális szolgáltatások I. Pénzbeli ellátások: 1 Időskorúak járadéka 2 Rendelkezésre állási támogatás (aktív korúak ellátása) 3 Rendszeres szociális segély 4 Ápolási díj 5 Lakásfenntartási támogatás 6 Átmeneti segély 7 Temetési segély 1 1. Időskorúak járadéka: Jogosult rá: 62. évét betöltött, ha rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíj minimumot (jelenleg 28500Ft). Illetve, egyedül élő esetén, a 95%-át. Havi összege: 62év betöltve, a jövedelem határ a nyugdíjminimum 80%-a 62év betöltve, egyedül álló, a jövedelemhatár a nyugdíjminimum 95%-a 75év betöltve, egyedül álló, a jövedelem határ a nyugdíjminimum 130%-a Időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással
rendelkeznek. Jogosultak köre M. Melinda 2010 Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Ki állapítja meg az időskorúak járadékát? A települési önkormányzat jegyzője. A jegyző kinek állapítja meg az időskorúak járadékát? - a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (2009. január 01-től 22.800,- Ft) - az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személynek, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át (2009. január 1-től 27.075,- Ft) - az egyedülálló, 75. életévét betöltött személynek, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (2009. január 1-től 37.050,- Ft) Összege - a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (2009. január 01-től 22.800,- Ft) - az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (2009. január 1-től 27.075 Ft) - az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (2009. január 1-től 37.050,- Ft) A jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete 2 2. Rendelkezésre állási támogatás (aktív korúak ellátása): Ilyen ellátásra jogosult, aki: Munkaképességét, legalább 67%-ban elvesztette, vagy Vakok személyi járadékában részesül, vagy Fogyatékossági támogatásban részesül, vagy Lejárt az álláskeresési támogatása, vagy Legalább 1 évig együtt működött a munkaügyi központtal, aki munkát adni nem tudott. Egyéb keresőtevékenységet nem folytat, és az egy főre jutó jövedelemhatár, nem haladja meg a nyugdíjminimum 90%-át. Akinek ilyen ellátást megállapítottak, annak előírnak közfoglalkozási kötelezettséget. Akinek ilyen munkát felajánlanak, el kell fogadnia, ha: - a felajánlott munka megfelel a szakképzettségének, vagy egyel alacsonyabb végzettségnek - a felajánlott munka, 8 órában eléri a minimálbért
Aki a 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik, köteles az előírt képzésnek eleget tenni. 3. Rendszeres szociális segély: Az az aktívkorú ellátásra jogosult személy, aki a jogosultsága kezdő napján: - legalább 50%-ban egészségkárosultnak minősül - 55. életévét betöltötte - Legalább egy, 14 éven aluli gyermeket nevel, és a gyerek ellátását intézmény nem tudja biztosítani Ilyen ellátást egy családban, csak egy személy kaphat, és köteles együttműködési megállapodást kötni az önkormányzattal. A rendszeres szociális segély havi összege: a jövedelemhatár összegének, és a jogosult családi összjövedelmének különbsége. 4. Ápolási díj: a. Jegyzői hatáskőr. A súlyosan fogyatékos, fokozott ápolást igénylő személy kérelmére, az ápolást végző részére állapítja meg az illetékes jegyző Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások segítsége nélkül, önállóan nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, vagy lakáson belül közlekedni. A rászorultságot, szakértői orvosi vélemény állapítja meg. A jogosultsághoz, a felsoroltak közül legalább háromnak egyidejűleg kell fennállnia. Összege, a nyugdíjminimum 130%-a. b. Képviselőtestületi hatáskőr. Az önkormányzat képviselőtestülete, a saját rendeletében foglaltak szerint, ápolási díjat állapíthat meg, annak a hozzátartozónak, aki a 18. évét betöltött, tartósan beteg személy ápolását végzi. Jövedelem határ, a nyugdíjminimum összege. Összege: a nyugdíjminimum 80%-a. c. Jegyzői hatáskőr. A jegyző, ápolási díjat állapíthat meg, annak a hozzátartozónak, aki - súlyosan fogyatékos - tartósan beteg, 18 évesnél fiatalabb személy ápolását végzi Orvosi igazolást kötelező csatolni. Az ápolási díj összege: a nyugdíjminimum összege, jövedelemhatár nincs. Az ápolási díj folyósítási ideje, munkaviszonynak számít, vagyis beszámít a szolgálati időbe, ezért járulék levonással jár. 5. Lakásfenntartási támogatás: a. Normatív alapon: Jogosult rá az a személy, akinek háztartásában a jövedelemhatár, nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át. Feltéve, hogy a lakásfenntartásának havi költsége, az
összjövedelmük 20%-át meghaladja. Az elismert lakásnagyság, és az egy m2-re jutó költség szorzata adja, az önkormányzati rendelet által elismert, havi költséget. Az elismert lakásnagyság: - Ha a háztartásban egy személy lakik, 35m2 - Ha két személy lakik, 45m2 - Ha három személy lakik, 55m2 (stb.) Legfeljebb egy évre, illetve egy fűtési szezonra adható, de indokolt esetben megismételhető. b. Ugyanilyen ellátásra jogosult, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül. Mind két ellátás (a. b.) összege: A lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jövedelemhatár nem több mint a nyugdíjminimum 50%-a. De minimum havi 2500Ft. c. A helyi önkormányzat rendelete szerint, és az ott meghatározott feltételekkel, méltányossági alapon is adhat lakásfenntartási támogatást. 6. Átmeneti segély: Az önkormányzatok a saját rendeletükben foglaltak szerint, átmeneti segélyt adhatnak, annak, aki létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, vagy átmenetileg, létfenntartási gondokkal küzd. Kamatmentes kölcsön formájában is adható az átmeneti segély. Jövedelemhatár a nyugdíjminimum összege. Összegét a helyi önkormányzati rendelet szabja meg. 7. Temetési segély: Az önkormányzat a helyi rendelete szerint, temetési segélyt adhat, ha az eltemettető létfenntartását veszélyeztetné az eltemetés költsége. Jövedelemhatár a nyugdíjminimum összege. A temetési segély összege, nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10%-nál. II. Természetben nyújtott szociális ellátások Az önkormányzatok a saját rendeleteik alapján, bizonyos pénzbeli ellátásokat, természetben is adhatnak, azért, hogy az ellátás a törvény szerinti célt szolgálja. 1 Rendszeres szociális segély 2 Lakásfenntartási támogatás 3 Átmeneti segély 4 Temetési segély A négy ellátás természetben úgy folyósítható, hogy az önkormányzat a saját rendeletében foglaltak szerint, a meghatározott összegnek megfelelően: Számlákat egyenlít ki
Tankönyveket vásárol Tüzelőanyagot vesz Házfelújításhoz építőanyagot vesz Étkezést térít A Rendszeres szociális segély: csak akkor adható természetben, ha a családban védelembe vett gyermek él. A kiutalt segély összegének a 60%-a erejéig. 5 Köztemetés: Az önkormányzat köteles gondoskodni, közköltségen olyan személy eltemetéséről: Akinek nincs eltemetésre köteles hozzátartozója. Vagy erre nem képes a hozzátartozó. A köztemetés költségét, a haláleset helye szerinti önkormányzat viseli, de azt utólag, az elhalt utolsó lakhelye szerinti önkormányzattól visszakövetelik. Köztemetés esetén a helyben szokásos legolcsóbb temetést kell alkalmazni. Amennyiben ismert az elhalt hozzátartozója, az illetékes közjegyzőnél, a temetés költségét, hagyatéki teherként be kell jegyezni. 6 Közgyógyellátás: Három módon adható. Ilyen közgyógyellátási igazolvány alapján, a jogosultszemély, térítésmentesen jogosult: Gyógyszerek kiváltására, saját gyógyszerkerete erejéig. Meghatározott gyógyászati segédeszközökre. (protézisek, járókeret) Rehabilitációs ellátásokra. a. Közgyógyellátásra jogosultak, A TÖRVÉNY EREJÉNÉL FOGVA, VAGYIS NORMATÍV ALAPON: Átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett kiskorúak Rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottak. Hadi, és nemzeti gondozottak. Szociális járadékban részesülők (rokkantsági fok) Első, és második csoportú rokkant nyugdíjasok. Az a személy, aki után eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. b. Az önkormányzat rendelete szerint, közgyógyellátásra jogosult az is, akinél a RENDSZERES GYÓGYÍTÓ ELLÁTÁS KÖLTSÉGE, A NYUGDÍJMINIMUM 10%-ÁT MEGHALADJA, ha a családi jövedelem határ, nem éri el a nyugdíjminimumot. (28500Ft.)