TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS CSURGÓ ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZLEVEZETÉSE ÉS TISZTÍTÁSA

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS CSURGÓ ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZLEVEZETÉSE ÉS TISZTÍTÁSA Az alább felsorolt települési önkormányzatok képviselő-testületei elhatározzák, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (1) bekezdés h) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 41. (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (Ttv.) 16. -a által meghatározott társulási jog alapján, Csurgó és térsége szennyvízlevezetése és tisztítása, mint közös cél megvalósítására és a közös érdekérvényesítés elősegítése jegyében Település Csurgó Város Porrog község Porrogszentkirály község Szenta község Önkormányzat címe 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. 8858 Porrog Fő utca 32. 8858 Porrogszentkirály, Fő u. 70. 8849.Szenta, Vasútállomás 2. Polgármester Füstös János Merőtey Katalin Szlávecz Károlyné Sashalmi Miklós Jegyző Dr. Kovács Tamásné Tóth Zoltán Tóth Zoltán Dr.Kovács Tamásné önkormányzatok, mint alapító tagok (együttesen és a továbbiakban, mint Tagok) önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoznak létre és biztosítják annak működési feltételeit.

PREAMBULUM Tagok jelen társulási megállapodás aláírásával, kiemelten a települések csatornahálózatának és szennyvíztisztító telepének fejlesztése érdekében, a Környezeti és Energetikai Operatív Program keretében (a továbbiakban: KEOP) igényelhető az Európai Unió által társfinanszírozott projekt keretében kívánják a meglévő szennyvízelvezető és tisztító rendszert fejleszteni, bővíteni és működtetni, valamint az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételeket biztosítani. A tagok ezen közös tevékenységüket olyan kiemelt műszaki, technikai színvonalon és a környezetet védő rendszerben kívánják megvalósítani, amely a XXI. század infrastrukturális rendszerében hosszútávon biztonságot nyújt mind a Társulás, mind a térségben élő lakosság számára. Jelen társulási megállapodás ezen együttműködési szándékuk megerősítésére szolgál. Tagok környezetvédelmi feladataik megfelelő szinten történő ellátása, saját forrásaik kiegészítése céljából igénybe kívánják venni a Kohéziós Alap pénzügyi eszközeit. A Társulás tagjai rögzítik, hogy a jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásukat szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján hozzák létre, a tagok települési önkormányzati feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldására, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (továbbiakban Ttv.) 16. -a értelmében. 2

I. cikkely A TÁRSULÁS NEVE, SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI TERÜLETE A társulás neve: Csurgói Regionális Szennyvíztársulás Idegen nyelvű elnevezése: Regional Waste Water Association Csurgó RWWA Csurgó Székhelye: 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. Működési területe: a társult önkormányzatok közigazgatási területe A társulás bélyegzője: körbélyegző körben a társulás neve, címe II. cikkely A TÁRSULÁS IDŐTARTAMA A Társulás határozatlan időre alakul, a Társulás a Társulási megállapodás aláírásának időpontjában jön létre. III. cikkely A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA 3.1. A Ttv. 16-18. -aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően, a Társulás önálló jogi személyiséggel, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, működése során a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényben foglaltak szerint a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó szervezet. 3.2. A Társulás gazdálkodási, pénzügyi-gazdasági, költségvetési feladatait Csurgó Város Önkormányzata látja el. IV. cikkely ELŐZETES MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETENDŐ ELVEK, A TÁRSULÁS ÉS TAGJAI FELADATAI 4.1. Ezen társulási megállapodás megkötésénél Tagok az Európai Unió társfinanszírozásával kapcsolatos uniós és magyar előírások mellett, a hazai irányadó jogszabályokat, különösen a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény rendelkezéseit veszik figyelembe. 4.2. Az Ötv. 8. (1) bekezdése a helyi közszolgáltatások körébe sorolja a csatornázás megoldását, amelyről a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII törvény 4. -a alapján a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni. 4.3. Tagok megállapodnak abban, hogy a preambulumban rögzített célok elérése érdekében, önkormányzati felelősségvállalással pályázatot nyújtanak be a KEOP keretében igénybe vehető támogatásra. 3

4.4. Tagok tudomásul veszik, hogy az európai uniós szabályozás, illetve támogatási rendszer elfogadása és a források felhasználása szigorú szabályokhoz kötött. 4.5. A társulási megállapodást aláíró Tagok kijelentik, hogy együttes pályázatuk sikere érdekében kiküszöbölnek minden, a hatáskörükbe tartozó és a helyi önkormányzati érdekekkel ütköző, a megvalósítást akadályozó folyamatot, cselekményt, mely szerződésük, kötelezettségvállalásuk megszegéséhez vezetne. 4.6. Így különösen nem szeghetik meg az Európai Unió és a hazai Kohéziós Alapra vonatkozó előírásokat, az Európai Unió társfinanszírozásának 2007-2013-as elszámolási időszakára vonatkozó szabályokat. Tudomásul veszik, hogy a kapott támogatást az arra előírt sorrendben csak a megjelölt beruházásra fordíthatják, továbbá eleget kell tenniük a támogatási szerződésbe foglalt mindennemű, például törlesztési, adatszolgáltatási, tájékoztatási, megőrzési kötelezettségeiknek, továbbá a pénzügyi kötelezettségeik területén működési stabilitásukat nem veszélyeztethetik. 4.7. Tagok a saját közvetlen tevékenységük során előtérbe helyezik jelen társulási megállapodás elveit és az itt megfogalmazott érdekprioritást. Ezen tevékenységeik, mint a saját hatáskörben történő jogszabályalkotás, illetve határozathozatal (pl.: helyi rendezési tervek, szolgalmi jogok, belterületbe vonás, telekhatár módosítás stb.) mind olyan feladatok, melyek nélkülözhetetlenek a projekt végrehajtásához. Ugyanezen elv vonatkozik a már esetlegesen megkötött, illetve működő üzemeltetési szerződésekre, valamint az önkormányzati foglalkoztatás- és árszabályozás-politikára (rendeletekre) is. 4.8. A társulási megállapodást aláíró Tagok a projekt előkészítése, megvalósítása, tagi önerő biztosítása érdekében hozzák létre a társulást és annak szervezeteit. Működésük időtartama alatt, annak keretében a közösen létrehozott, illetve a projekt lefolytatásával kapcsolatban létrehozott, vagy megbízott közreműködő szervezetek útján az alábbi feladatok teljesítését vállalják: 4.8.1. Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projekt megvalósítása érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással. 4.8.2. Tagok, illetve a 8.3. a) pontban meghatározott képviselőik a tudomásukra jutott információkat csak a projekt megvalósítása érdekében használhatják fel, egyébként azok bizalmasan kezelendők. 4.8.3. Kötelezettséget vállalnak, hogy az érintett térség egységes fejlődését szem előtt tartva, az itt lefektetett elveket betartják, a későbbiekben öncélúan nem akadályozzák a rendszer, illetve a Társulás működését, a saját hatáskörükben a saját területüket érintő joghatályos döntéseiket időben meghozzák, be-, illetve megfizetik a vállalt pénzügyi kötelezettségeiket, valamint a támogatási ütemtervben rögzített részfeladataikat határidőre teljesítik. 4.8.4. Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projekt végrehajtása során a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint járnak el, így különösen figyelembe veszik a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény (2003. évi CXXIX. tv.), a hatósági árszabályozás előírásait, 4

valamint tekintettel lesznek a későbbiekben megalkotandó, a végrehajtás részletes szabályait megállapító rendeletekre. 4.8.5. Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló projekt terv szerinti üzemeltetésére vagy annak biztosítására. 4.9. Szervezeti, gazdasági, jogi területen a tagok kötelezettséget vállalnak: a) a rendszer kiépítéséhez és megvalósításához szükséges pénzügyi alapok előteremtésére, így különösen KEOP-ban való részvételre; b) az önrész és a Társulás működésének biztosítására; c) a projekt kidolgoztatására; d) a működtetés szervezeti, gazdasági feltételrendszerének kidolgozására; e) hogy a Társulás a projekt és a céljai megvalósítására közbeszerzési pályázatokat ír ki, pályáztatási eljárást folytat le; f) szolgalmi jogok megszerzésére, biztosítására; g) minőségbiztosítás követelményeinek érvényre juttatására; h) a települések közötti költségfelosztás elfogadására; i) tájékoztató, informáló lakossági fórumok szervezésére, a közösségtájékoztatás dokumentálására; j) pályázati részvételek szervezésére (koordinálására); k) tervezési feladatok pályáztatásának kidolgozására a vízjogi létesítési engedélyek és az építési engedélyek engedélyese a Társulás; l) építési feladatok pályáztatásának kidolgozására; m) a projekt megvalósításához szükséges adók, díjak, illetékek viselésére (ha az nem támogatható a KEOP-ból, ezen belül a Kohéziós Alapból); n) szakértői munka koordinálására; o) monitoring tevékenységre a projekt megvalósítása folyamán. 4.10. Műszaki területen a tagok szükség szerint kötelezettséget vállalnak: a) a szennyvízmennyiség jövőbeli alakulásának felmérésére; b) a meglévő felmérések aktualizálására; c) szennyvízelvezető rendszer fejlesztésére; d) szennyvízelvezetés műveinek kialakítására; e) csatornázatlan települések és településrészek csatornázására; f) átemelők létesítésére; g) a projekttel összefüggő egyéb felmérések, műszaki megoldások, szervezési feladatokban való részvételre; h) helyszín előkészítésére és építésre; i) együttműködés a kivitelezővel (kivitelezőkkel); j) ún. Mérnöki (program felügyeletét, műszaki ellenőrzését biztosító), szakértői, építési és eszközbeszerzési szerződések megkötésére; k) közbeszerzési pályázatok elkészíttetésére, a pályáztatási eljárás lefolytatására; l) műszaki megvalósítás, a nyilvánosság érvényesülésének nyomon követésére; m) műszaki átadások-átvételek felügyeletére; n) minőségbiztosítás követelményeinek érvényre juttatására; 5

4.11. A Társulás az alábbi létesítmények megvalósítását tervezi: a) Csurgó közigazgatási területén belül (Rákóczi F., Iharosi, Csokonai utcák) meglévő csatornáira való bekötő vezetékek a kiépítése; b) Porrog község csatornázása c) Porrogszentkirály község csatornázása d) Szenta község csatornázása e) A fenti b, c, d pontban szereplő településekről összegyűjtött szennyvíz elvezetéséhez szükséges regionális vezetékek és átemelők kiépítése, a csatornahálózat végpontja a csurgói meglévő hálózat közvetítésével a csurgói szennyvíztisztító telep 4.12. Tagok kijelentik, hogy tudomással bírnak arról, hogy a KA támogatás csak a támogatás iránti kérelem benyújtása előtt meg nem kezdett beruházásokhoz igényelhető. Egyúttal nyilatkoznak, hogy jelen fejezetben részletezett munkálatok még nem kezdődtek meg. Tagok tudomásul veszik és magukra vonatkozóan kötelezőnek ismerik el az uniós társfinanszírozáshoz (KA-hoz), valamint az állami támogatáshoz fűződő speciális szabályokat. V. cikkely A TÁRSULÁS ALAPTEVÉKENYSÉGE 5.1. A Társulás tagjait képező önkormányzatok a Ttv. 11. és 20. (3) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, a Társulásra ruházzák át önkormányzati rendeleteik egyidejű módosítása mellett az alábbi feladat- és hatásköröket: a) A jelen megállapodásban meghatározott tartalmú beruházás (Csurgó és térsége szennyvízhálózat II. ütem kiépítése) megvalósítása b) a feladatok ellátásához szükséges kapcsolódó egyéb tevékenységekkel. 5.2. A Társulás a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. (1) bekezdésben meghatározott csatornázásra vonatkozó helyi közszolgáltatási feladatokat, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 4. (1) a), b) pontjában, illetve (2) bekezdés b), c) pontjában meghatározott önkormányzati közszolgáltatási feladatokat a társulási megállapodásban meghatározott működési (szolgáltatási) területen alaptevékenységként, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel, az alapítók szakmai és gazdasági felügyelete mellett végzi. 5.3. Az alaptevékenység szakágazati besorolása: a) 42210-0 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése: ebbe a szakágazatba tartozik a folyékony és légnemű anyagok elosztását és szállítását szolgáló vezeték és kapcsolódó, továbbá ezen rendszer szerves részét képező épület, épületszerkezet építése. b) 45201-4 Mélyépítőipar: ezen a szakfeladaton az utak, vasutak, hidak, vízi létesítmények, alagutak és föld alatti építmények kivitelezésének és fenntartásának bevételeit és kiadásait kell tervezni és elszámolni. c) 75188-9 Gazdaság- és területfejlesztési feladatok: ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a költségvetésben e jogcímen megjelenő bevételeket és kiadásokat. 6

d) 90111-6 Szennyvízelvezetés- és kezelés: ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a településeken keletkezett szennyvizek elvezetésével, tisztításával, a települések csapadékvizeinek összegyűjtésével és elvezetésével összefüggésben felmerült bevételeket és kiadásokat. e) 70101-5 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása f) A Társulás az alaptevékenységén kívül vállalkozási tevékenységet nem folytat. VI. cikkely A TÁRSULÁS VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA 6.1. A Társulás pénzügyi, gazdasági feladatait a Csurgó Város Önkormányzata (címe:8840.csurgó Széchenyi tér 2.) látja el. A munkamegosztás és felelősségvállalás rendjére a Társulás és a Polgármesteri Hivatal között kötött megállapodás alapján. 6.2. Ez a megállapodás tartalmazza a Hivatal és a Társulás (Munkaszervezete) közti munkamegosztásban résztvevő, a Hivatal részeit képező szervezeti egységeket, kijelölt felelősöket. 6.3. A Társulás elnöke a bankszámla pénzforgalmáról részletes kimutatást köteles évente legalább egyszer, illetve a Tagok kérelmére bármikor a Tagok rendelkezésére bocsátani. 6.4. A Társulás vagyona a tulajdonából és a Társulást megillető vagyoni értékű jogokból áll. A társulás vagyona felett a társulás Tagjai a vagyoni hozzájárulásuk arányában rendelkeznek tulajdonjoggal. 6.5. A Társulás működésének, fejlesztésének forrásai: a) A KEOP pályázat kötelezettségeiből eredő Társulásra eső önrész - a KEOP-ban közzétett Kohéziós Alapból történő támogatási arány alapján - a megvalósuló beruházás összértékének 16,9 százaléka. A Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a csatornahálózat megvalósításához szükséges kivitelezési költségek önrészét nettó beruházási költségarányosan, míg az egyéb szolgáltatások beruházási költségeinek önrészét bruttó beruházási arányosan biztosítják. Az egyéb szolgáltatások költségeinek ÁFA tartalmát a Társulás az ÁFA visszaigénylése után visszautalja a Tagok részére. b) Csurgó Város Önkormányzata kötelezettséget vállal arra, hogy a meglévő szabad kapacitású szennyvíztisztító telepen fogadja a társult települések szennyvizeit. A szennyvíz mennyiségek befogadását fejlesztési hozzájárulás megfizetéséhez nem köti. Az önrész biztosítása érdekében a Tagok víziközmű társulatot kívánnak létrehozni, mely a tagok érdekeltségi egységre eső hozzájárulásával és társulati hitel formájában biztosítja a beruházás megvalósításához szükséges önrészt. Amennyiben az így rendelkezésre álló források nem fedezik a beruházás megvalósításához szükséges önrész mértékét, úgy a tagi önkormányzatok már most kötelezettséget vállalnak arra, hogy a hiányzó részt hitelfelvétel után pótolják. Az önrészt a víziközmű társulat, illetve tagi önkormányzati hitelfelvétel esetén a tagok, a beruházás megvalósulása során a teljesítések arányában kötelesek Csurgó Város Önkormányzata által erre a 7

Társulásban részt vevő önkormányzatok Csurgói Regionális Szennyvíztársulás célra elkülönített számlájára átutalás útján biztosítani. c) A projekt előkészítés finanszírozásához szükséges önrészt a tag települések a következő táblázatban megadottak szerint viselik. Gesztor önkormányzat Partner/ Projektben résztvevő önkormányzatok Tagok neve: 1. Csurgó 4 953 750 2. Porrog 18 989 370 3. Porrogszentkirály 23 117 494 4. Szenta 35 501 866 Pénzügyi hozzájárulás mértéke Lakosságszám ezer Ft % fő 6 195 (5 382) 23 254 28 331 43 432 Összesen: 4db. 82 562 480 100% 1212 (6 399) Projekten kívüli tagok Összesen: Mindösszesen: 4db. 82 562 480 100% 1212 (6 399) d) A Tagok a Társulás működéséhez saját költségvetésükből a 6.4. e) pontjában meghatározott arányban nyújtanak támogatást. A társulás működési költségeit minimálisan 100,-Ft/fő/év lakosonként határozza meg, amíg a társulás éves költségvetése elfogadásra kerül. e) A működési hozzájárulást Tagok időarányosan, félévenkénti bontásban bocsátják a Társulás rendelkezésére. Tagok kötelezik magukat arra, hogy minden év december elsejéig elfogadják a Társulás következő naptári évre (mely azonos a költségvetési évvel) vonatkozó költségvetését. A 2009. évre jutó arányos hozzájárulás a megállapított éves díj 30%-a, amelyet az érintettek november 15-ig fizetnek meg. A következő években esedékes hozzájárulást a Tagok félévenkénti bontásban, előre kötelesek a Társulás bankszámlájára befizetni. f) Amennyiben a Társulás működési költségei előreláthatóan meghaladják a rendelkezésre álló összeget, a Társulás döntéshozó szerve, a Társulási Tanács a működési hozzájárulás mértékének emelését határozhatja el a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek jóváhagyásával. g) Tagok a Társulás működési költségeihez szükséges évi hozzájárulás összegét saját költségvetési rendeleteikben biztosítják. h) Belföldi és nemzetközi támogatások: A Társulás bevételét képezik a Társulás által pályázott nemzetközi, illetve hazai támogatások, mely támogatási összeget - Tagok megállapodása és a vonatkozó előírások alapján csak a Társulás céljainak 8

megvalósítására lehet felhasználni. i) Egyéb bevételek: a Társulás alaptevékenysége körében kifejtett gazdasági tevékenységből származó bevételek, természetes és jogi személyek felajánlásai, hozzájárulásai, egyéb pályázati bevételek. 6.6. A tagi önkormányzatok Társulásba bevitt/átadott vagy tevékenysége folytán képződött vagyonát a Társulás vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat is a Társulást illeti meg. 6.7. A beruházással létrejövő közművagyon a Társulás törzsvagyona, a KEOP pályázat lezárását követő, 5 éves fenntartási időszak végéig. 6.8. Az 5 éves fenntartási időszakot követően, a közművagyon a társulást alkotó önkormányzatok tulajdonába kerül, a KEOP pályázat előkészítési és megvalósítási szakaszában vállalt arányban: Csurgó 6% Porrog 23% Porrogszentkirály 28 % Szenta 43% 6.9. A Társulás megszűnése, felmondás vagy kizárás esetén Tagok egymással elszámolni kötelesek. 6.10. A beruházással létrejövő létesítmény aktiválását a társulás végzi. 6.11. Az üzemeltető koncessziós eljárás keretében kerül kiválasztásra. VII. cikkely DÍJPOLITIKA 7.1. Jelen megállapodás IV-V. pontjában megfogalmazott feladatok közül a működtetés gazdasági alapjainak megteremtéséhez, illetve az önkormányzatok közszolgáltatási kötelezettségének ellátásához Tagok az alábbi díjpolitikát kívánják érvényre juttatni: 7.2. A projekt keretében megvalósuló vízi közmű létesítmények üzemeltetési feladatait külön megállapodás alapján az alábbi szervezetek végzik: Csurgó város közcélú szennyvízelvezető és tisztító rendszer üzemeltetését jelenleg a Dél zalai Vízmű ZRt. végzi. A létrejövő új vízi közművek üzemeltetésével a Társulás a 16/2006 MehvM- PM együttes rendelet 25. -ban foglaltaknak, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (továbbiakban koncessziós törvény), valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) előírásainak megfelelően kívánja az üzemeltetőt meghatározni. 7.3. A Tagok eddigi együttműködése során kötött és a társulás által megfogalmazott díjképzési 9

elvek az irányadók. Ezek szerint az üzemeltetési díj az alábbi fő tényezőkből áll: a) A szennyvíztisztító telep üzemeltetési és karbantartási fajlagos költsége minden tagönkormányzatnál azonos mértékű. b) A létrejövő hálózat üzemeltetési és karbantartási fajlagos költsége minden tagönkormányzatnál azonos mértékű. c) A közművagyonra eső amortizáció a közművagyon tagönkormányzatra jutó tulajdoni arányában kerül megállapításra. d) Egységes elvek alapján kialakítandó díjpolitikát érvényesítenek, amely figyelembevételével megállapított szolgáltatási díjat a tagönkormányzatok rendeletben rögzítik. e) A közszolgáltatási díj megállapítása során az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7-18. -ainak rendelkezéseire és a hatályos önkormányzati rendeletekben foglaltakra kell figyelemmel lenni. f) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a szennyező fizet elvet és a szennyvíz (illetve ivóvíz) mennyiségét figyelembe véve kell meghatározni. VIII. cikkely BELSŐ SZERVEZETI RENDSZER 8.1. Tagok jelen társulási megállapodás aláírásával egyidejűleg az alábbi szervezeti rendszerben állapodnak meg: 8.2. Szervezeti rendszer: a) A Társulás döntéshozó szerve: Társulási Tanács b) A Társulás felügyeleti szerve: Társult Települési Önkormányzatok c) A törvényességi ellenőrzés szerve: Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal d) A Társulás pénzügyi szerve: Csurgó Város Polgármesteri Hivatala e) A Társulás vezetője, képviselője: Társulási Tanács Elnöke f) A KA projekt végrehajtó szerve: Projekt Irányító Szervezet (PIU) 8.3. Társulási Tanács a) A Ttv. 10. -a alapján a Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amely a társult Tagok képviselő-testületei által delegált polgármesterek összességéből áll. A Társulási Megállapodás aláírásakor a Társulási Tanács az alábbi összetételben kezdi meg működését: Képviselt Önkormányzat Név Beosztás Csurgó Város Önkormányzata Füstös János Társulási Tanács Elnök Porrogszentkirály Község Társulási Tanács Elnök Szlávecz Károlyné Önkormányzata helyettes Porrog Község Önkormányzata Merőtey Katalin Társulási Tanács Tag Szenta Község Önkormányzata Sashalmi Miklós Társulási Tanács Tag 10

b) Valamennyi tagi önkormányzat egy képviselő delegálására jogosult. c) A társult önkormányzat szavazati arányát a Tanácsban az 1. számú melléklet tartalmazza azzal, hogy a Ttv. 10. (3) bekezdése értelmében egyik Tag sem rendelkezhet a szavazatok több, mint 50%-ával. d) Az egyes önkormányzatokra jutó szavazati jog mértékét a megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza, melynek alapját a tagok által biztosítandó beruházási érték adja. e) A Társulási Tanács dönt a jelen társulási megállapodásban meghatározott és a Társulás tagjai által átruházott, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott saját feladat- és hatáskörben. 8.4. A Társulási Tanács kizárólagos feladat- és hatásköre: a) a Társulási Tanács elnökének, elnökhelyettesének, a PIU vezetőjének a megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, b) a működési hozzájárulás mértékének megállapítása, c) az egységes díjpolitika elfogadása, d) Tagokat terhelő egyéb kötelezettség megállapítása, e) a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról döntés, szükség szerint szakértői vélemények figyelembe vételével, f) jelen módosítása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének, minősített többséggel meghozott támogató döntése szükségeltetik, g) Társulás megszűnésének elhatározása, mely határozat a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének egyetértő döntésével lép hatályba, h) Társulás éves munkatervének, költségvetésének, év végi beszámolójának, éves mérlegének elfogadása, i) az illetékes szervezetekkel a támogatási szerződés(ek) megkötése, j) döntés minden olyan jogügyletben, amely során a Társulás 1.000.000,-Ft-ot meghaladó mértékben vállalna kötelezettséget, k) a megállapodásban foglalt célok megvalósításának áttekintése, stratégiai célok meghatározása, l) a projekt szerinti célkitűzések megvalósulásának, azok időarányos állapotának elemzése és értékelése, m) a Tagok között felmerülő esetleges vitás kérdések megtárgyalása, esetleg állásfoglalás a kérdésében, illetve a végrehajtás során felmerülő problémák körében, n) a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása. 8.5. A Társulási Tanács működése: a) A Társulási Tanács megalakultnak tekinthető, ha a tagönkormányzatok képviselőtestületeinek mindegyike - minősített többséggel meghozott határozatával/döntésével - jóváhagyta a társulási megállapodást, megválasztotta képviselőjét, és a Társulási Tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását. b) A Társulási Tanács üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A Tanács ülését össze kell hívni, ha a Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben kell dönteni, ha azt bármely Tag a napirend egyidejű 11

megjelölésével indítványozza, illetve ha a törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva azt a regionális államigazgatási hivatal vezetője kezdeményezi. c) A Tanács ülésén tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. d) A Tanács üléseinek összehívása és a napirend kialakítása az elnök feladata, de a napirend összeállításában Tanács bármely tagjának indítványtételi joga van. e) A Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze írásban, az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal korábban. f) A Tanács ülése határozatképes, ha azon a szavazatok több, mint kétharmadával rendelkező képviselők személyesen jelen vannak vagy meghatalmazott útján képviseltetik magukat. Határozatképtelenség esetén az eredeti időpontot követő 8 napon túli, de 30 napon belüli időpontra kell az újabb ülést összehívni. g) A Társulás Tagja eseti jelleggel egy alkalomra szólóan közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adhat az általa delegált képviselő helyettesítésére, mely meghatalmazás hatálya a határozatképtelenség miatt megismételt ülésre is kiterjed. h) A Társulási Tanács ülésére bármely Tag indítványozhatja szakértők vagy egyéb személyek meghívását. Ezen személyek az ülésen részt vehetnek, a napirendi pontokhoz hozzászólhatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek. i) Az ülésen a határozati javaslatról nyílt szavazással, a szavazati arányok figyelembe vételével döntenek. j) A Tanács határozatait általában egyszerű többséggel hozza. A VIII/8.4./ a)-i), n) pontokban foglalt esetekben az Ötv. 15. - ában meghatározott minősített többségre vonatkozó szabályok alapján meghozott határozat szükségeltetik azzal, hogy a minősített többséget (67%) legalább 3 tag szavazatának kell biztosítania. k) A Társulási Tanács határozatai a meg nem jelent Tagokra is kötelező érvényűek. l) A Tanács üléséről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen résztvevő képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvre a képviselő-testületek üléséről szóló jegyzőkönyv szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke és a Tanács által felhatalmazott személy írja alá. m) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül az elnök megküldi a regionális államigazgatási hivatal vezetőjének. 8.6. A Társulási Tanács elnöke a) A Társulási Tanács az alakuló ülésen tagjainak sorából, nyílt szavazással a szavazatok legalább 75%-ával választja meg a Társulási Tanács Elnökét és Elnökhelyettesét. b) Megbízatásuk önkormányzati (képviselői) tisztségük betöltéséig állnak fenn. c) A megbízás lejártát követően a Társulási Tanács Elnökét és Elnökhelyettesét a Társulási Tanács tagjainak sorából nyílt szavazással a szavazatok legalább 75%-ával választja meg, a választott-tisztségének viseléséig. A választás során a szavazatok 75%-át legalább 3 tag szavazatának kell biztosítania. 8.7. A Társulási Tanács elnöke a Társulás ügyeinek vitele keretében: a) képviseli a Társulást és a projektet harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más 12

hatóságok előtt, b) a Társulás számlavezetéséről gondoskodik, c) intézkedik a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál (korábban: TÁH-nál) a Társulás törzskönyvi nyilvántartásában szereplő adatok változásának nyilvántartásba vétele iránt, a társulási megállapodás módosítását követő 15 napon belül, d) irányítja a Társulás gazdálkodását és a projekt megvalósításának teljes menetét, e) összehívja a Társulási Tanács üléseit, összeállítja az ülések napirendjét, f) gondoskodik a Társulás éves mérlegének, vagyonkimutatásának, költségvetésének, éves beszámolójának elkészítéséről, g) a Társulás mérlegét Tagok számára hozzáférhetővé teszi, h) ellátja a Társulás adminisztrációjával kapcsolatos feladatokat, i) évente legalább egy alkalommal jelentést készít a Társulási Tanács részére a Társulás működéséről, feladatainak ellátásáról, a társulási cél megvalósulásáról, j) ellátja mindazon feladatokat, melyet a társulási megállapodás, illetve a Társulási Tanács számára előír, k) benyújtja a pályázatot a KEOP Közreműködő Szervezethez, l) a támogatási szerződést a Társulás nevében aláírja, m) bármely kérdésben észrevétellel és kérdéssel élhet a Tagok, illetve képviselőik, a hatóságok, közreműködő szervek, személyek felé, beszámoltathatja a Társulásban közreműködő bármely érdekeltet, n) az Elnök Társulással összefüggő feladatai megvalósításához - utólagos beszámolási kötelezettséggel - jogosult szakértők igénybevételére, valamint segítő szervezet létrehozására a Társulás költségén. Az elnök tevékenységét segítő munkaszervezet azonos a Projekt Irányító Szervezettel (PIU), o) a szerződés aláírásától számított 60 napon belül a PIU felállításáról a társulás elnöke gondoskodik. p) a Társulás Elnöke a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni, az Áht. 97. (1) bekezdésében meghatározott felelősséggel. Kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jog szabályai, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint felel. q) az Elnök a Társulás bevételeivel a Társult települési önkormányzatok, valamint a Társulási Tanács ellenőrzése mellett, önállóan, a Tanács hatáskörét nem sértve, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően gazdálkodik; a működéssel járó költségeket a befizetett működési hozzájárulás fedezi. 8.8. Az elnöki megbízatás megszűnik: a) a választott tisztségének megszűnése napjával,, b) az őt delegáló önkormányzat által történő visszahívással, c) a Társulási Tanács által történő visszahívással, d) lemondással, e) elhalálozással. 8.9. Lemondás esetén az elnökhelyettes köteles az új Elnök személyének megválasztásáig a megbízatásával járó feladatokat ellátni, köteles a lemondásától számított 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új Elnök megválasztásának céljából. Az Elnök lemondásával az elnökhelyettesi megbízatás nem szűnik meg. 13

8.10. A Társulás elnökhelyettesének megbízatási időtartamára az Elnökre vonatkozó rendelkezések irányadók. 8.11. A Társulás elnökhelyettese az Elnök munkáját segíti, illetve akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. 8.12. A Társulást harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt általános képviseleti jogkörrel felruházva az Elnök képviseli. Az Elnök akadályoztatása esetén a Társulás képviseletére az elnökhelyettes jogosult. 8.13. A Társulást az Elnök önállóan képviseli. A Társulás jegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott társulási név alatt az Elnök teljes nevét önállóan írja alá. 8.14. A Társulás ellenőrzési rendje, felügyelete a) Tagok jelen sal az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján a Társulás felügyeleti szerveként a Társult települési önkormányzatok képviselő-testületeit jelölik ki. b) A felügyeleti szerv köteles az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglalt kötelezettségének eleget tenni. c) A Társulás felett a Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési jogot gyakorol. d) Tagok a Társulás működését a ban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból jogosultak ellenőrizni. e) A Tagok által választott képviselő évente legalább egyszer a képviselő-testületének beszámol a Társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról. A Társulási Tanács tagjai képviselő-testületeiknek beszámolnak a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükről. f) A Tag az általa választott képviselőt visszahívhatja. 8.15. A Társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételei: A Társulás alkalmazottainak jogviszonyára a Munka Törvénykönyvében foglaltak az irányadók. Társulás elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat a PME vezetője felett. A PME vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat PME tagjai felett. IX. cikkely TAGSÁGI JOGVISZONY 9.1. Tagok ezen társulási megállapodás elfogadásával és aláírásával, kötelezettséget vállaltak arra vonatkozóan, hogy elfogadják a felmondással, illetve kizárással összefüggő felelősségi szabályokat. 9.2. A szerződés felmondása 14

a) Tekintettel arra, hogy a Társulás határozott cél megvalósítására jött létre, Tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy a törvényben biztosított felmondási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi ellenőrzést ellátó szervvel és a KEOP Közreműködő Szervezettel történt egyeztetést követően élnek. b) Amennyiben a beruházás jelen megállapodás aláírásától számított három éven belül nem kezdődik meg, illetve az aláírástól számított hat éven belül nem valósul meg, úgy Tagok a három, illetve a hat éves határidő letelte után, ezen okból is élhetnek felmondási jogukkal. c) A társulási jogviszonyt felmondani csak a naptári év utolsó napjával december 31-i hatállyal - lehet. A Ttv. 4. (2) bekezdése alapján a felmondásról szóló döntést a képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a Társulás tagjaival közölni. Felmondó Tag a felmondásról szóló döntése meghozatalakor köteles figyelembe venni a támogatási szerződésben foglaltakat. d) A társulási jogviszony év közbeni felmondásához a Társulásban részt vevő képviselőtestületek mindegyikének, minősített többséggel meghozott határozata szükséges. Tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy év közbeni felmondási jogukkal csak kivételesen, tényleges és alapos indok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi ellenőrzést ellátó szervvel és a KEOP Közreműködő Szervezettel történt egyeztetést követően élnek. A felmondást elhatározó döntés meghozatalára, és a tagokkal való közlésére a fenti szabályok az irányadók. e) Tagok átvállalják a beruházásból esetlegesen később kiváló település(ek) saját forrás részének finanszírozását. f) Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulásból kiváló Tag által befizetendő önrész teljes összege a Társulás velük szembeni jogszerű követelése, melyet a Társulás minden esetben érvényesíteni fog. g) A felmondó Tag köteles a tárgyévi vagyoni hozzájárulásának teljesítésére, valamint felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. Ezen kártérítési felelősséget Tagok szorosan értelmezik, ezért valamennyi, a felmondással összefüggő kárra vonatkoztatják. A projekt előkészítési szakaszában a Tag általi felmondás esetén a Társulási megállapodást felmondó tag kártérítési kötelezettségének alapja a rá eső és már elkészült engedélyes-, és/vagy kiviteli tervek értéke, és a felmondásáig felmerült költségek időarányos része, amennyiben a felmondó tag felmondása által a projekt továbbra is megvalósítható lesz, azaz a felmondás által más önkormányzatok nem kerülnek olyan helyzetbe, hogy a megvalósuló rendszerre nem tudnak rácsatlakozni. Amennyiben a kilépő tag kilépése miatt a projektet át kell tervezni, illetve más önkormányzatok hátrányos helyzetbe kerülnek, úgy a felmondás miatti kártérítésbe a felmondással okozott kárt, illetve többletköltségeket is bele kell érteni. Tagok megállapodnak, hogy amennyiben olyan önkormányzat kíván kilépni a társulásból, mely a kilépést követően is érintett lesz a szennyvízcsatornázás tekintetében (pl. gerincvezeték átmegy a területén), ebben az esetben az önkormányzat kötelezettséget vállal, hogy minden segítséget, nyilatkozatot, hozzájárulást megad a társulás számára a projekt megvalósítása érdekében. h) Tag általi felmondás esetén a Társulás köteles a Taggal elszámolni a vagyoni hozzájárulás arányának megfelelően, figyelembe véve a kártérítési kötelezettséget és a 15

Társulást terhelő kötelezettségeket is, majd a Tag tulajdoni hányadát pénzben megváltani. i) Felmondó Tag tudomásul veszi, hogy a projekt megvalósítása érdekében általa befizetett önrészt nem követelheti vissza a Társulástól. 9.3. Tagi kizárás a) Amennyiben a Tag a jelen megállapodásban foglalt lényeges kötelezettségét megszegi, illetve elmulasztja, az Elnök köteles a Tagot kétszer, írásban, megfelelő határidő tűzésével felhívni a teljesítésre. Ha a Tag ezen felhívás ellenére - annak kézhezvételétől számított 30 napon belül - sem tesz eleget a jelen megállapodásban rögzített kötelezettségeinek, a Tagok minősített többséggel (Tagok több mint felének szavazatával) hozott határozatával a naptári év utolsó napjával kizárható a Társulásból. b) Különösen ilyen kötelezettségszegésnek minősül a működési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása. c) A kizárás jogkövetkezményei azonosak a tagi felmondás jogkövetkezményeivel, azaz ebben az esetben sem mentesül a Tag a kártérítési és egyéb kötelezettsége alól. 9.4. Tagfelvétel a) A csatlakozási szándék kinyilvánításához a társulni kívánó önkormányzatok képviselő-testületének határozata szükséges, melynek tartalmaznia kell, hogy a testület a jelen társulási megállapodás rendelkezéseit magára nézve teljes egészében kötelezőnek ismeri el, elfogadja a Társulás céljait, továbbá a feladatok megvalósításához ráeső költségvetési hozzájárulást biztosítja. b) A Társuláshoz történő csatlakozáshoz szükséges a Társulásban részt vevő valamennyi tagönkormányzat képviselő-testületének támogató határozata. c) A csatlakozás elfogadása esetén a Társulás társulási megállapodását módosítani kell és a változást a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához (korábban: Területi Államháztartási Hivatalhoz) be kell jelenteni. X. cikkely AZ TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA, A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE 10.1. Az társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult tagönkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. 10.2. A Társulás megszűnik, ha: a) célja a támogatási kérelem elutasítása miatt lehetetlenné válik; b) a Tagok minősített többséggel meghozott határozatban elhatározzák a Társulás megszűntetését; c) a Tagok száma két fő alá csökken; d) bíróság jogerős döntése alapján. 16

10.3. A Társulás megszűnése esetén Tagok a megszűnés időpontjával bezáróan egymással elszámolni kötelesek. 10.4. A Társulás megszűnése esetén a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyon a Társulás tagjait vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg. 10.5. A Társulás megszűnése esetén a Társulás kötelezettségeiért Tagok a vagyoni hozzájárulásuk arányában tartoznak felelősséggel. 10.6. Tagok az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (3) bekezdése szerint társulás megszűntetéséről megszüntető okiratban intézkednek, amely rendelkezik a megszüntetéshez kapcsolódó egyéb kérdésekről is. XI. cikkely NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA 11.1. A Tagok általános feladatai közé tartozik a társadalmi tudatformálás. Jelen projekt megvalósításához elengedhetetlen feltétel a megfelelő nyilvánosság biztosítása. 11.2. A Tagok kötelezettséget vállalnak közvetlenül, továbbá saját szervezeteik útján, illetve a civil szervezetek bevonásával a teljes körű lakossági tájékoztatásra. Ezen tájékoztatás keretében a kötelmi jogi jellegen túlmenően, fel kell hívniuk a lakosság figyelmét a környezetvédelmi feladatokra, a jogszabályi előírásokra, valamint információt kell szolgáltatniuk a szerződés céljául szolgáló beruházás előnyeiről. 11.3. Tagok a teljes pályázati és beruházási időszakra vonatkozóan rendszeres és folyamatos tájékoztatást nyújtanak településeik polgárai számára olyan formában, amely alkalmas arra, hogy a tájékoztatás eljusson valamennyi érintetthez (pl. települési lakossági fórumok szervezése, írott és elektronikus sajtó igénybevétele, helyi kiadvány megjelentetése). 11.4. Fentiek mellett a Tagok által jelen keretében kiépítésre kerülő szervezeti rendszernek is kötelezettsége a lakossági tájékoztatást szolgáló munkálatok elősegítése, szervezése. A Társulás nemcsak az írott és elektronikus média tájékoztatására kötelezett, hanem arra is, hogy a projekttel kapcsolatos valamennyi információ a Tagokhoz, illetve azok hivatali szervezetén keresztül a lakossághoz eljusson. 11.5. A Társulásnak folyamatosan törekednie kell az országos és a regionális hatósági, valamit a civil szervezetek tájékoztatása során a beruházás elfogadtatására, ezáltal működése biztonságának megőrzésére is. XII. cikkely ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12.1. Jelen társulási megállapodás hatályba lépéséhez a Társult Tagönkormányzatok képviselőtestületei mindegyikének, minősített többséggel meghozott támogató döntése szükséges. 17

12.2. A az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján a társulási megállapodásban foglaltakat a felügyeleti szerv által jóváhagyott Szervezeti-és Működési Szabályzatban kell részletesen meghatározni. 12.3. A Társulás alapításával kapcsolatos költségek a Társulás költségei közt számolandók el. 12.4. Jelen társulási megállapodás módosításához a Társulásban résztvevő valamennyi önkormányzat képviselő-testületének, minősített többséggel meghozott határozata szükséges. 12.5. Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulási Tanácsban az önkormányzatok képviseletére jogosult személyek változása esetén, 30 napon belül meg kell jelölniük az új tagi képviselőket. 12.6. A Társulás célját képező szakmai tevékenység végzésére, írásban külső szakmai szervezetet bízhat meg. 12.7. Tagok rögzítik, hogy amennyiben jelen megállapodás valamely rendelkezése jogszabály vagy egyéb, feleken kívülálló ok miatt objektíve nem alkalmazható, a többi - fentiekkel nem érintett - része teljes hatályban fennmarad. 12.8. A Tagok vitás kérdéseiket elsősorban tárgyalásos úton, egymás közötti egyeztetéssel kísérlik meg rendezni, ennek sikertelensége esetére a Somogy Megyei Bíróság kizárólagos illetékességének vetik alá magukat. Az egymás közötti egyeztetésekbe Tagok kötelesek bevonni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet és a KEOP Közreműködő Szervezetet. Egyeztetéseik során a Tagok jogosultak mediátor (közvetítő) szolgáltatását igénybe venni. 12.9. Tagok rögzítik, hogy a társulási megállapodás elfogadásánál alkalmazták és tudomásul vették a vonatkozó magyar jogszabályokat. 12.10. Jelen Társulási megállapodásban nem szabályozott kérdésekben elsősorban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint az 1997. évi CXXXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, illetve annak végrehajtására kiadott 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény az irányadó. 12.11. Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulást törzskönyvi nyilvántartásba kell venni. 12.12. A fentiek szerint ezen megállapodást a 2 sz. mellékletet képező aláírási íven - Tagok 12 eredeti példányban jóváhagyólag aláírták. 12.13. Jelen megállapodás elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek: 1. számú melléklet: Az egyes önkormányzatokra jutó szavazatok száma és megosztása 2. számú melléklet: Aláírási ív 3. számú melléklet: Képviselő-testületi határozatok (ez a 4.sz. melléklet) 18

Csurgó, 2011. 08.31. Csurgó Város Önkormányzata Füstös János Polgármester Porrogszentkirály Község Önkormányzata Szlávecz Károlyné Polgármester Szenta Község Önkormányzata Sashalmi Miklós Polgármester Porrog Község Önkormányzata Merőtey Katalin Polgármester 19

1. számú melléklet Önkormányzat Szavazati arány % Pénzügyi hozzájárulás mértéke (Ft) Csurgó Város Önkormányzata 6 4 953 750 Porrog Község Önkormányzata 23 18 989 370 Porrogszentkirály Község 28 23 117 494 Önkormányzata Szenta Község Önkormányzata 43 35 501 866 Mindösszesen: 100,00% 82 562 480 20

2. számú melléklet Aláírási ív Csurgó Város Önkormányzata 8840 Csurgó Széchenyi tér 2. Képv.: Füstös János Füstös János Porrogszentkirály Község Önkormányzata Képv.: Szlávecz Károlyné Szlávecz Károlyné Porrog Község Önkormányzata Képv.: Merőtey Katalin Merőtey Katalin Szenta Község Önkormányzata Képv.: Sashalmi Miklós Sashalmi Miklós 21

3. számú melléklet Képviselő-testületi határozatok 22