1. Bevezetés.4 2. Szellemi tulajdon, technológiamenedzsment és technológia-transzfer... 7 2.1. Szellemi tulajdon... 7 2.2. Technológiamenedzsment... 13 2.3. Technológia-transzfer... 14 3. A szellemi tulajdon menedzsment és a technológia-transzfer jogszabályi beágyazottsága... 19 3.1. Jogszabályi háttér... 19 3.2. A szellemi tulajdon kezelési szabályzatokról... 21 3.3. Az Európai Unió Bizottságának ajánlása a szellemi tulajdon kezelésről a tudástranszfer során... 21 4. A technológia-transzfer szervezetek... 26 4.1. A technológia-transzfer szervezetek meghatározása... 26 4.2. A technológia-transzfer szervezetek küldetése... 27 4.3. A technológiamenedzser feladatai... 30 5. Kutatásmenedzsment... 32 5.1. Felkutatás, értékelés és az iparjogvédelem megszervezése... 32 5.2. Az iparjogvédelemről dióhéjban... 33 5.2.1. Iparjogvédelmi alapfogalmak... 34 5.2.2. Külföldi bejelentések (Párizsi Uniós Egyezmény szerinti bejelentés, PCT, EP)... 64 5.2.2. A technológiamenedzser szabadalmaztatással kapcsolatos teendői... 74 5.3. A technika állásának kutatása... 82 5.3.1. Az iparjogvédelmi kutatás általános megfontolásai... 82 5.3.2. Az újdonságkutatás információforrásai... 84 5.4. Az anyagátadási megállapodások menedzselése... 104 5.4.1. Az anyagátadási szerződés fogalma... 104 5.4.2. Az anyagátadási szerződés tartalma... 105 5.4.3. Eljárás az anyagátadási megállapodások menedzselése során... 106 5.5. A kutatási megállapodások menedzselése... 107 5.5.1. A kutatási megállapodások fogalma... 107 5.5.2. A kutatási megállapodás tartalma... 108 5.5.3. A K+F támogatások szerződéskötési háttere az Európai Unió jogában... 119 6. Technológia-transzfer... 126 6.1. A technológia-transzfer folyamata, eszközei... 126 6.1.1. Általános megfontolások... 128 6.1.2. Technológia-azonosítás... 129 6.1.3. Alkalmazásorientált műhelymunka... 130 6.1.4. A technológia-értékelés... 132 6.1.5. A technológia-transzfer stratégia előkészítése... 132 6.1.6. A technológia-transzfer stratégiák típusai... 135 6.1.7. A technológia-transzfer stratégia megvalósítása... 136 6.1.8. A technológia-transzfer tevékenység értékelése... 139 6.2. A szellemi tulajdon átruházása... 140 6.2.1. Önkéntes átruházás... 141 6.2.2. Más szellemi termék-átruházások... 145 6.3. A szellemi tulajdon hasznosításának engedélyezése... 146 6.3.1. A licencia alapvonalai... 146 6.3.2. A licenciaszerződések változatossága a nemzetközi gyakorlatban... 151 6.3.3. A licenciaszerződések jellemző vonásai az egyetemi technológia-transzfer folyamatokban... 154 2
6.3.4. Trendek és folyamatok a nemzetközi licenciaszerződési gyakorlatban... 158 6.3.5. Licencia-portfoliók és értékelésük: a CAPM-modell alkalmazása... 159 6.3.6. A kényszerlicencia... 160 6.3.7. A licencia-menedzsment esetpéldái... 160 6.4. A spin-off vállalkozások és menedzselésük... 162 6.4.1. A spin-off vállalkozások definíciója... 162 6.4.2. A spin-off vállalkozások növekvő szerepe: külföldi és belföldi helyzetkép... 165 6.4.3. A spin-off vállalkozások jelenlegi jogi szabályozása... 169 6.4.4. Stratégiai döntéskényszer: spin-off alapítás vagy létező vállalkozásnak történő technológia-átadás?... 188 6.4.5. A spin-off vállalatban történő hasznosítás előtt megfontolandó kérdések: kockázatok mérséklése az üzleti tervezéskor... 192 6.4.6. Gyakorlati megfontolások... 199 6.5. Az innováció állami és finanszírozása, ennek elszámolása és adózása... 200 6.5.1. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kiírt innovációs pályázatok... 200 6.5.3. Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (FP7) pályázatai... 211 7. Az innováció-marketing jellegzetességei az áttörési innovációk területén... 224 7.1. Az innovációs kultúra marketingje... 224 7.3. Az innovációs miliő marketingje... 227 7.4. Az innovációs eredmények marketingje... 228 3
SZELLEMI TULAJDON MENEDZSMENT ÉS TECHNOLÓGIA-TRANSZFER 1. BEVEZETÉS A jogászok általában szakmaidegennek tekintik a technikát, a mérnökök pedig a jogot. A jog és a technika azonban csak látszólag idegen fogalmak, rokonságot teremt közöttük az, hogy mindkét képződmény forrása az emberi szellem, egyik sem csak a létező helyzet leíró visszatükrözése, hanem mindkettőnek közvetlenül a gyakorlatra ható, jövőalakító, előíró jellege van, lehetőségeket kifejező cselekvési minták, regulatív jelenségek (Bobrovszky, 1995). Az iparjogvédelem nemzetközi hírű szakembere, Bobrovszky Jenő kicsit több mint tíz évvel ezelőtt leírt szavait találtuk a legalkalmasabbnak arra, hogy a lehető legtömörebben meghatározzuk azt a szakterületet, amivel tankönyvünk foglalkozik. A szellemi tulajdon menedzsment és a technológia-transzfer célja a gazdasági értékkel bíró, új szellemi alkotások, kutatási eredmények ipari-kereskedelmi hasznosításának, értékesítésének az elősegítése. A gazdasági folyamat innováció-elméleti alapjaival itt nem foglalkozunk részletesen, csak megemlítjük, hogy mintegy száz évvel ezelőtt lineáris (Schumpeter, 1975), később visszacsatolásokkal tarkított (Metcalfe, 1995) innovációs 1 folyamat lelkét, központi tényezőjét képezi a szellemi tulajdon menedzselésén keresztül megvalósuló technológia-transzfer. 2 A gazdasági növekedés Solow-féle modellje (Solow, 1956) értelmében három tényező: a megtakarítási ráta, a népességnövekedés és a technikai haladás hat a kibocsátás növekedésére. Az első két tényező, a megtakarítási ráta és a népességnövekedés a rövid távú növekedésnek lehet eszköze; hosszú távon a tényezők rögzítettsége mellett a gazdaság ismételten stacionárius állapotba kerül. A Solow-modell szerint tartós gazdasági (és ennek megfelelően életszínvonal-) növekedés a technikai haladással (és csak a technikai haladással) biztosítható. 1 Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely a későbbiekben megvalósítja az ötletet. A szakmai fejlesztés megjelölésére ma már széles körben használatos innováció kifejezést 1910-ben az osztrák Schumpeter írta le egyik cikkében a gazdasági fejlődéssel összefüggésben, amely később átkerült más tudományterületekre is. 2 A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény értelmében a technológiai innováció a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre, új vagy lényegesen módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, beleértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak. A nemzeti innovációs rendszer pedig az országon belül azoknak az intézményeknek, vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek, valamint azoknak az erőforrásoknak, szabályoknak, feltételeknek és intézkedéseknek az összessége, amelyek az új tudás és technológia létrehozását, átadását, terjedését és hasznosítását befolyásolják. A technológia-transzfert tankönyvünk 2. fejezetében definiáljuk. 4
Amit viszont a Solow-modell nyitott kérdésként hagy, az a módszer: hogyan érhető el az áhított tartós gazdasági növekedés. Csak tapasztalatból tudjuk, hogy az innováció-centrikus, a kutatás-fejlesztést (K+F) központi tényezőként kezelő gazdaságok egészségesebb szerkezetűek, és jobbak a növekedési és versenyképességi mutatóik. Ezért egy ideje Magyarországon is politikai szintű prioritássá vált a tudásalapú gazdaság és az innovatív társadalom elérése. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen célkitűzés egyben egy teljes gazdasági szerkezetváltást is jelent. Mint minden ilyennek, e folyamatnak is megvannak az emberekkel kapcsolatos követelményei. A technológia-transzfer mint a tudásgazdaság elérésének kulcstényezője a jelen tankönyv által megcélzott olvasói körtől, nevezetesen a jelen és a jövő kutatójától és a jövő technológia menedzserétől várja a gazdasági hasznosítást is szem előtt tartó kutatómunkát és ennek a felelősségteljes, szellemi tulajdon centrikus menedzselését. A tankönyvvel ezt a tanulási folyamatot és ennek gyakorlati megvalósítását kívánjuk elősegíteni. Ezúton fejezzük ki köszönetünket Szigethy Lászlónak, Dr. Tóth Zsófiának, Dr. Török Ferencnek és Varga Józsefnének egyes fejezetrészek kidolgozásáért és rendszerezésért, és Dr. Heffner Péternek és Dr. Varga Péternek a fáradhatatlan anyaggyűjtésért, Dr. Palágyi Tivadar és Dr. Török Ferenc lektoroknak pedig a lelkiismeretes munkáért és a jó tanácsokért, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak 3 és a MEDIPOLISZ Dél- Dunántúli Innovációs Egyetemi Tudásközpont konzorciumnak és a Szegedi Tudományegyetemnek az anyagi támogatásért és a könyv promóciójáért. 3 A második kiadás támogatása, projektazonosító: 2007alap1-00687/2007 5
Irodalomjegyzék Bobrovszky Jenő (1995) Iparjogvédelem és csúcstechnika, OTH, Budapest, p. 11 Metcalfe, J. S. (1995) Technology systems and technology policy in an evolutionary framework, Cambridge Journal of Economics, Vol. 19, February, pp. 25-46 Schumpeter, J. (1975) Capitalism, Socialism and Democracy, Harper Torchbooks, London Solow, R. M. (1956) A Contribution to the Theory of Economic Growth, The Quarterly Journal of Economics, Vol. 70, No. 1, February, pp. 65-94 6