Kitöltési útmutató a 2006. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz 1. Az iparűzési adóbevallás benyújtására kötelezettek köre Ezt a bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti települési önkormányzat az iparűzési adót bevezette. Az iparűzési adó alanyának minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:. vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély (egyéni vállalkozó). az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély,. a mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély (mezőgazdasági őstermelő, mezgazdasági kistermelő),. az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet végző magánszemély (például: az ügyvéd, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, a vállalkozó magánorvos, a vállalkozó háziorvos, a szakértő, a tervező),. jogi személy ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is, az egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéb szervezetet is. Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseiből kell kiindulni. Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephelynek minősül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj-vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, továbbá a hang, kép, adat, vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió-programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezést, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelentétet kíván. Telephelynek számít az építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkák, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységek folytatásának, illetőleg természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye(i) szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 6 hónapot meghaladja. A bevallást az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig az iparűzési adót működtető székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani! II. A bevallási nyomtatvány egyes sorai 1. Azonosító adatok Az adózó azonosításához szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni. 2. A bevallás jellege Az adózás rendjéről szóló törvény többféle esetben ír elő bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány egyes (2.1, 2.2, 2.3, 2.4, 2.5, 2.6, 2.7, 2.9,) pontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni. Éves bevallás melletti kockába akkor kell X-et tenni, ha a vállalkozást a 2006. teljes adóévben iparűzési adókötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az iparűzési adókötelezettség a a 2006. év közben keletkezett (év közben vezette be az adót az önkormányzat vagy az adózó év közben kezdte tevékenységét) és az adókötelezettség fennállt 2006. december 31-én is. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a 3. pontban a Bevallási időszak sorban a 2006. január 1. napjától 2006. december 31-ig terjedő időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától 2006. december 31-ig terjedő időszakot kell beírni. Például ha a vállalkozást 2006. július 1-jén jegyezte be a cégbíróság, vagy ekkortól létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ettől az időponttól kezdődően vezette be, akkor a bevallási időszak 2006. július 1-től 2006. december 31-ig tart. A bevallást a adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani! Azon adózónak, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követő 150. napon kell az éves bevallást benyújtani. A bevallási időszak ebben az esetben értelemszerűen az adóév (üzleti év ) első és utolsó napja közötti időszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét, ez utóbbi esetben az adóév első napja a naptári év első napjával, az utolsó napja pedig a választott mérleg-fordulónappal egyezi meg. Záró bevallást kell benyújtani, ha az adózó

átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy az egyéni vállalkozó igazolványt visszavonták, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény 33. -ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záró bevallás benyújtásának okát a 2. pontban, a megfelelő kockában kell jelölni. A 3. pontban meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A bevallás benyújtásának időpontjára az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak az irányadóak. Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre áthelyezi vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani, kivéve, ha még székhely-áthelyezés, telephely megszűntetés évében az adózó más okból záró bevallás benyújtására kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás melletti négyzetbe is egyaránt X-et kell tenni, a 3. pontban pedig az adóévben a településen fennálló adókötelezettség időtartamát is meg kell jelölni. Előtársasági bevallást a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A 3. pontban az előtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni. Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékben való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időtartam minősül. Ha az adózót a cégbíróság a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében bejegyezte, akkor az adót a bejegyzéstől számított 120 napon belül kell megállapítani, az előtársaság adókötelezettségéről szóló bevallást azonban csak a bejegyzést követő év május 31-ig kell benyújtani. Ebben az esetben a cégbejegyzést követő naptól az adóév utolsó napjáig tartó időszakról szóló éves bevallást is az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani! Ha a adózót a cégbíróság nem a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében jegyezte be a cégjegyzékbe, vagy a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet jogerősen elutasított, avagy az adózó a bejegyzési kérelmet visszavonta, akkor az adókötelezettség keletkezésétől az előtársasági időszak utolsó napjáig terjedő időtartamról szóló bevallást az előtársasági időszak utolsó napjától számítva 120 napon belül kell benyújtani.

3. A záró bevallás benyújtásának oka Az Útmutató 2. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni a bevallás benyújtásának okát a megfelelő kockában. 4. Bevallási időszak Az Útmutató 2. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. 5. A csatolt kiegészítő lapok jelölése A bevallási nyomtatványhoz különböző kiegészítő lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítő lapokat is tevékenység jellegének megfelelően ki kell tölteni. Az A -tól E -ig terjedő lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet a vállalkozásra irányadó kiegészítő lapot kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. Az F jelű kiegészítő lapot az adóalap megosztással összefüggésben kell kitölteni, annak, aki székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap megosztásra kötelezett. A G jelű kiegészítő lap pedig a más adóhatóságnál fennálló köztartozások, megnevezésére szolgál. Abban az esetben, ha az önkormányzati adóhatóság további adatokat is kér a bevalláshoz, akkor azt további kiegészítő lapokon teheti meg. Ekkor azokat is ki kell tölteni. Az A jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. A B jelű kiegészítő lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. A C jelű kiegészítő lapot a biztosítóknak kell kitölteni. A D jelű lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. A E jelű lapot a kockázati tőkealapok és a kockázati tőketársaságoknak kell kitölteni. 6.1. Az egyszerűsített adóalap meghatározása a 2005. adóévről A 2006. évben lehet élni az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módjával az alábbi adózói körben: a) a 2006. teljes adóévben a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózó vállalkozó esetében, továbbá, b) azon magánszemély iparűzési adóalany esetében, akinek a nettó árbevétele a 4 millió Ft-ot az adóévben nem haladta meg. 6.2. Az egyszerűsített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata a 2007. adóévre A Htv. Lehetővé teszi az adóalap egyszerűsített meghatározásának módját az alábbi adózói körben:. a személyi jövedelemadó törvény szerint az adóévben átalányadózást választó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó részére,. azon más magánszemély vállalkozó (iparűzési adóalany) részére, aki a 2006. adóévben a 4 millió Ft nettó árbevételt nem érte el. Amennyiben az adózó élni kíván ezzel a lehetőséggel, azt a négyzetben jelölnie kell. 1. 6.3. Itt kell jelezni, ha Ön a 2006. adóévre az adóalap egyszerűsített vállalkozó adó alanya 2. 6.4. Itt kell jelezni, ha Ön a 2007. adóévre az adóalap egyszerűsített meghatározását választja 3. 7. Könyvvezetés módja A könyvvezetés, nyilvántartás-vezetés módját a megfelelő kockában kell jelölni. 9. Az adó kiszámítása 911. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képződő, Htv. Szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel-elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó kiegészítő lapon található. A vállalkozási szintű árbevételt a vonatkozó kiegészítő lapon kell levezetni. Ezért elsőként a vonatkozó kiegészítő lap 911. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni! Az adott kiegészítő lapon szereplő (kiszámított) 911.sor összegét kell itt feltüntetni. 912. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintű eladott áruk beszerzési értékének összegét (elábé) 913. sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenő közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni. (A közvetített szolgáltatások értéke tartalmában megegyezik a Htv. által korábban használt alvállalkozói teljesítések értékével.) 914. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű nettó árbevétel-csökkentő anyagköltség összegét. 915. sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint megosztani az egyes települések között. A Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap megállapításához a 911. sor (nettó árbevétel) összegéből kell levonnia a 912. sor, a 913. sor és a 914. sor együttes összegét. Ha a 911. sor összegét eléri vagy meghaladja a 912. sor, a 913. sor és a 914. sor együttes összege, akkor

ebben a sorban 0 -t kell szerepeltetni. Az egyszerűsített adóalap meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a 6.1.ponthoz fűzött magyarázat alapján. 919. sor: Itt kell feltüntetni a 915. sorban szereplő vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló törvény szabályok szerinti települési adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településén kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ezen sorban szereplő összeg megegyezik a 915. sor összegével. 920. sor: Az önkormányzat rendeletében különféle mentességi szabályokat fogalmazhat meg. Itt kell feltüntetni azon mentességek számszerűsített hatását, melyek az önkormányzat rendelete szerint a települési adóalap összegét csökkentik. Ez a sor a 9201-9205. sorok együttes összegét kell, hogy tartalmazza. 9201-9205. sorok: Ha az adózó az önkormányzat rendelete szerint többféle jogcímen jogosult adóalap-csökkentő mentességet igénybe venni, akkor azokat jogcímenként kell ezen sorokban részletezni. 921. sor: Ez a bevallási sor az adóköteles adóalap megállapítására szolgál. A települési adóalap (919.sor) összegéből le kell vonni az adómentes adóalap összegét (920.sor). Abban az esetben, ha a 920. sor összege eléri vagy meghaladja a 918. sor összegét, akkor itt 0 -t kell feltüntetni. 922. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni, az önkormányzati rendelet szerinti hatályos adómérték alapulvételével. 923. sor: Az önkormányzati rendelet szabályai szerint adót csökkenő kedvezmények összegét kell feltüntetni, összesen. Ez a sor a 92319234. sorok együttes összegét kell, hogy tartalmazza. A 9231-9234. sorokban jogcímenként kell részletezni az adót csökkentő önkormányzati kedvezmények összegét. 924. sor: A helyi adó törvény szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét az adóalap-megosztás arányában le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például ha az adózó adóévben 200.000 forintot fizetett ki adóátalány címén, az adóalapmegosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintű adóalap 20 %-a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz 40.000 forint. 925. sor: A helyi adó törvény módosításáról szóló 1995. évi XCVIII. Törvény 10 -ának (2) bekezdése átmeneti szabályként a magánszemély vállalkozó esetében lehetővé teszi, hogy a kommunális beruházás miatt az iparűzési adó összegét csökkentse. Ha a magánszemély adóalany a hivatkozott rendelkezés szerint adóévben csökkentheti az adóját, akkor itt kell feltüntetni az adóévben e címen érvényesíthető kedvezmény összegét. 926. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparűzési adófizetési kötelezettség kiszámítására. Az adóköteles adóalapra vetíthető adó összegéből le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentő tételeket. Abban az esetben, ha az adót csökkentő tételek együttes összege eléri vagy meghaladja a 922. sor összegét, akkor itt 0 -t kell feltüntetni. 927-930. sorok: ezen sorok szolgálnak az adóévi adó elszámolására, pénzforgalmi rendezésére. A 927. sorban az adóévben adóelőlegre ténylegesen befizetett összeget, a 928.sorban pedig a kettős könyvvitelt vezetők esetében az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeget kell feltüntetni. Amennyiben a 926. sorban szereplő összeg meghaladja a 927. sor és a 928. sor együttes összegét, akkor a különbözetet a 929. sorban (még fizetendő adó) kell feltüntetni. Ezt az összeget kell éves bevallás esetén legkésőbb az adóévet követő év május 31-ig befizetni az önkormányzati adóhatóság számlájára. Záró bevallás és előtársasági bevallás esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyező időpontban kell az adót megfizetni. Kitöltési útmutató az A jelű kiegészítő laphoz Az A jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét, is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! 911. sor: Ebben a sorban kell levezetni a vállalkozási szintű nettó árbevétel összegét. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 911. sorában feltüntetendő összeggel! 9111. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 72-75. -ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott vállalkozási szintű nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebbe a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. Kitöltési útmutató a B jelű kiegészítő laphoz A B jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell íratni! 911. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 9111-9117. sorban szereplő egyes vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 9111-9116. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 9117. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 911. sorában feltüntetendő összeggel! 9111-9117. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a hitelintézete, pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) Korm.rendelet szabályai alapján kell meghatározni.

Kitöltési útmutató a C jelű kiegészítő laphoz A C jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek biztosítóknak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell íratni! 911. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 9111-9117. sorban szereplő egyes vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 9111-9116. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 9117. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 911. sorában feltüntetendő összeggel! 9111-9117. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XII.24.) Korm.rendelet szabályai alapján kell meghatározni. Kitöltési útmutató a D jelű kiegészítő laphoz A D jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell íratni! 911. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 9111-9115. sorban szereplő egyes vállalkozási szintű-nettó árbevétel-elemek összegét. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 911. sorában feltüntetendő összeggel! 9111-9115. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a befektetési vállalkozók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII.24.) Korm.rendelet szabályai alapján kell meghatározni. Kitöltési útmutató az E jelű kiegészítő laphoz A E jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek kockázati tőketársaságnak, vagy kockázati tőkealapnak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell íratni! 911. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 9111-9116. sorban szereplő egyes vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek összegé, oly módon, hogy a 9111-9112. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 9113., 9114. és a 9115. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 911. sorában feltüntetendő összeggel! 9111-9115. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Kitöltési útmutató az F jelű kiegészítő laphoz Ha a vállalkozó (adózó) több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az F jelű kiegészítő lapot is ki kell tölteni. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! A kiegészítő lap vonatkozó soraiba a vállalkozás egésze, illetőleg az adott önkormányzat területére jutó személyi jellegű ráfordítás, illetőleg eszközérték összegét kell beírni. Ha a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap megosztást alkalmazza, akkor a 101. és 102. sorokat kell kitölteni. Amennyiben az eszközérték arányos megosztási módszert alkalmazza, úgy a 103. és a 104. sorokat kell kitölteni. Ha a vállalkozás a komplex megoldási módszert alkalmazza, abban az esetben valamennyi sort ki kell tölteni. 101. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének a 1.1. pontja alapján számított (vállalkozási szintű) személyi jellegű ráfordítás összegét, azaz a személyi jellegű ráfordítás arányában történő adóalap-megosztás vetítési alapját. 102. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült személyi jellegű ráfordítás összegét. 103. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.2. pontja alapján számított, a székhely telephely szerinti településre jutó összes eszközérték összegét, azaz az eszközarányos adóalapmegosztás vetítési alapját. 104. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült eszközérték összegét.