KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG

Átírás

1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ I-V-ig értelemszerűen kell kitölteni. VI. Az adóalapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata: Az 1) esetben az iparűzési adóalap összege a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadó-alap 20 %-al növelt (1,2 vel szorzott) összege. Az 1/a) esetben az iparűzési adóalap összege a nettó árbevétel 80 %-a (0,8-al szorzott összege). Az egyszerűsített adóalap meghatározás választásakor ( 1.,1/a ) esetben nem kell kitölteni a VII. adókiszámítás 2-6. sorokat, továbbá A jelű kiegészítő lap 2-6. sorait. A VII. adó kiszámítás 1. sorában - az A jelű lapon is - 1) pont esetén az átalányadó alapját, az alpont esetén pedig a nettó árbevétel összegét kell jelölni. Az adó kiszámítás 7. sorában a fent leírtak szerint számított adóalap összegét kell jelölni. Amennyiben az adózó adóévben is élni kíván ezzel a lehetőséggel azt a négyzetben jelölnie kell. 3) Az iparűzési adóban az egyszerűsített adómegállapítást választotta, akkor azt a sorban lévő négyzetben kell x-el jelölni. VII. Az adó kiszámítás 1. sorban (az A jelű lapon is) az EVA alapját, a 7. sorban az EVA alap 50 %-át (az iparűzési adóalapot) kell feltüntetni.az A jelű lap 2-6. sorait, valamint VII. az adó kiszámítás 2-6. sorait nem kell kitölteni. Az EVA alanyiság évközi megszűnése esetén ugyanígy kell kitölteni az egyéb sorokat. Amennyiben az adózó adóévben is élni kíván ezzel a lehetőséggel azt a négyzetben jelölnie kell. VII. Az adó kiszámítása: 1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel-elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó kiegészítő lapon található. A vállalkozási szintű nettó árbevételt a vonatkozó kiegészítő lapon kell levezetni. Ezért elsőként a vállalkozásra vonatkozó (A,B,C,D,E,) kiegészítő lap 1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni! Az adott kiegészítő lapon szereplő (kiszámított) 1. sor összegét kell itt feltüntetni. 2. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintű eladott áruk beszerzési értékének összegét (elábé). Eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany anyagköltségként, közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette; 3. sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenő közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni. Azaz a számvitelről szóló évi C. törvény (Sztv.) azonos elnevezésű fogalmával, tartalmában azzal egyező (szűkebb értelembe vett) közvetített szolgáltatások értéke, illetőleg az ún. alvállalkozói teljesítések értékét, ez utóbbiba tartozik (2009. évtől) azon szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített 1

2 új lakás előállításához a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. 4. sor: A harmadik sorból az alvállalkozói teljesítmények értéke. 5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű nettó árbevétel-csökkentő anyagköltség összegét. Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany az eladott áruk beszerzési értékeként, vagy közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. Anyag, áru: a számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk. 6. sor: Ez a sor szolgál az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költség feltüntetésére. 7. sor: Ez a sor szolgál a helyi adókról szóló törvény szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. 8. sor. A 7. sorban kiszámított adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján kiszámított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett- főben kifejezett növekménye után Ft/fő. Ez csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a vállalkozás a létszámbővítéshez nem vett igénybe állami támogatást. 9. sor. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. 10. sor. A foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalap növekmény. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző évhez képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az előző adóévben igénybe vett adóalap mentesség ( e címen igénybe vett) teljes összegével az adóalapot meg kell növelni. 11. sor. Mentességekkel korrigált Htv. Szerinti vállalkozási szintű - adóalap ( ) Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint megosztani az egyes települések között. A Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap megállapításához az F jelű lapot kell használni sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló törvényi szabályok szerinti települési adóalapot. ( január 01-től a helyi adókról szóló évi C. törvény, Függelék pontja rendelkezése szerint Az 1.1,1.2,2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy 2

3 valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne) települési adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ezen sorban szereplő összeg megegyezik a 11. sor összegével. 13. sor. Amennyiben a 11. sorban számított vállalkozási szintű adóalap nem haladja meg a Ft-ot, akkor az önkormányzatra számított adóalap mentes, melyet itt kell feltüntetni. Ha a vállalkozási szintű adóalap meghaladja a 2 millió forintot, akkor az önkormányzatra számított adóalap adóköteles, függetlenül az összeg nagyságától. 14. sor. Az iparűzési adóról szóló helyi rendelet szerinti adóalapot kell feltüntetni. Amennyiben a 12 sor összege és a 13. sor összege megegyezik, akkor 0 -t kell feltüntetni. 15. sor: A évi adó összegét kell beírni. Az adó mértéke: 14..sor 2%-a. 16. sor: Önkormányzati döntés szerinti adókedvezmény (Htv. 39/C. -a szerint) 17. sor: A helyi adótörvény szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét az adóalap-megosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a 15. sor összegét, akkor itt csak a 15. sorban szereplő összeget lehet feltüntetni, a településre jutó adóátalány összegét pedig a 23. sorban kell szerepeltetni. 18 sor: Kommunális beruházás miatt magánszemély által levonható kedvezmény összege. 19. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparűzési adófizetési kötelezettség kiszámítására. Az adóköteles adóalapra vetített adó összegéből (15 sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentő tételeket. Abban az esetben, ha az adót csökkentő tétel összege eléri 15. sor összegét, akkor itt 0 -t kell feltüntetni sorok: Ezen sorok szolgálnak az adóévi adó elszámolására, pénzforgalmi rendezésére. A 20. sorban az adóévben adóelőlegre befizetett összeget, a 21. sorban pedig a társasági adóban feltöltésre kötelezettnek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltöltési kötelezettség miatt befizetett összegét kell feltüntetni. 22 sor. Amennyiben a 20. és 21. sorban szereplő együttes összeg kevesebb a 19. sorban kiszámolt adó összegétől, akkor a különbözetet (még fizetendő adó) éves bevallás esetén - legkésőbb május 31-ig befizetni az önkormányzati adóhatóság számlájára. Abban az esetben, ha a 20. sor és a 21. sor együttes összege meghaladja a 19. sor összegét, akkor a különbözet túlfizetés, melyről a G jelű lapon lehet rendelkezni. 23. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 17. sorban feltüntetett összeggel, ha a 15. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít, ha nem, akkor annál csak nagyobb összeg szerepelhet ebben a sorban. 3

4 VIII. Az adóelőleg bevallása: 1 sor az adóelőleg fizetési időszakot kell beírni, az iparűzési adó előleg megfizetésének keresztféléves jellegére tekintettel függetlenül attól, hogy az adózónak az adott településen 2010-ben 365 napon vagy csak az adóév utolsó napján (tehát 1 napra) állt fenn iparűzési adókötelezettsége július 1-től június 30-ig terjedő időszakot. 2. sor: E sorba egyfelől az előlegfizetési időszak első előlegrészletének esedékességi időpontját ez az előleg fizetési időszak harmadik hónapjának 15. napja ( naptári évvel azonos üzleti év esetén ez szeptember 15.) kell beírni. Az előlegfizetési időszak első félévére, azaz július 1-jétől december 31-ig tartó időszakra (mely az adóév II. félévének felel meg) vonatkozó előleg összegét, ez a teljes évre vonatkozó adó összegéből a adóév I. félévére (március 15-ig) az önkormányzati adóhatósághoz már korábban bevallott adóelőleg különbözete. 3. sor: E sorba egyfelől az előlegfizetési időszak második előlegrészletének esedékességi időpontját ez az előlegfizetési időszak kilencedik hónapjának 15. napja ( naptári évvel azonos üzleti év esetén ez március 15., mivel azonban ez ünnepnap, ezért a következő munkanap) kell beírni. Az előleg fizetési időszak második félévére, azaz január 1-től június 30-ig terjedő időszakra (mely az adóév I. félévének felel meg) vonatkozó adóelőleg összegét. Ez a év egészére vonatkozó, bevallott ( a főlap VII. pont 19. sorában szereplő) adóösszeg fele. IX. Nyilatkozat : Aki társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésre kötelezett, annak itt kell nyilatkozzon a megfelelő kockába tett x-el. X. E rubrikába kell a bevallás kitöltésének helyét és időpontját (év/hónap/nap feltüntetésével) beírni. A bevallási nyomtatványt e rubrikában kell az adózónak vagy képviselőjének (meghatalmazottjának) (Art ) aláírni. A bevallás aláírás hiányában, illetve aláírásra jogosulatlan személy aláírása esetén érvénytelen, azaz joghatás kiváltására nem alkalmas az ilyen adóbevallás. KIEGÉSZÍTŐ LAPOK: Minden kiegészítő lapra vonatkozóan. Együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! Az A jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. (IX/1 sor részletezése) II. Nettó árbevétel: 1. sor: Ebben a sorban kell levezetni a vállalkozási szintű nettó árbevétel összegét. A 2. sorban lévő összegből le kell vonni a 3.-6.sorig szereplő összegeket. Ez a sor megegyezik a bevallás VII/1 sorával. 2. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számvitelről szóló évi C. törvény ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott- vállalkozási szintű- nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl. társadalmi 4

5 szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. Az Szja-tv. hatálya alá tartozó adóalany esetében, ebbe a sorba kizárólag a tevékenységgel ( termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. Az egyszerűsített adóalapmegállapítást választók esetén itt a nettó árbevételt, az evaalanyoknak az eva alapjának összegét, az átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó magánszemélyek esetén az átalányadó alapját kell feltüntetni és a bevallás VII/1 sorába beírni. Az egyszerűsített adóalap-megállapítás módját választó adózói körnek a 3-6. sorokat nem kell kitölteni. 3. sor: Itt kell szerepeltetni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló tv. szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték (teljes) összegét. 4. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó összegét. 5. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott- az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegét. 6. sor: Ebbe a sorba kell szerepeltetni a felszolgálói díj árbevételét. A B jelű lap: akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülnek. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet szabályai alapján kell meghatározni. Az C jelű lap: akik/amelyek biztosítónak minősülnek. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000.(XII.24.) kormányrendelet szabályai alapján kell meghatározni. Az D jelű lap: akik/amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnek. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a befektetési vállalkozók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251./2000.(XII.24.) kormányrendelet szabályai alapján kell meghatározni. Az E jelű lap: akik/amelyek kockázati tőketársaságnak, vagy kockázati tőkealapnak minősülnek. Az egyes sorokat a számviteli törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szabályai alapján kell meghatározni. 5

6 F JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAP: Ha a vállalkozó (adózó) több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az F jelű kiegészítő lapot is ki kell tölteni. A megosztásra kötelezett január 01-től a helyi adókról szóló évi C. törvény, Függelék pontja rendelkezése szerint Az 1.1,1.2,2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. A kiegészítő lap vonatkozó soraiba a vállalkozás egésze illetőleg az adott önkormányzat területére jutó személyi jellegű ráfordítás, illetőleg eszközérték összegét kell beírni. Ha a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap megosztást alkalmazza, akkor a 1. és 2. sorokat kell kitölteni. Amennyiben az eszközérték arányos megosztási módszert alkalmazza úgy 3. és a 4. sorokat kell kitölteni. Ha a vállalkozás a komplex megoldási módszert alkalmazza, akkor az 1-4 sorokat kell kitölteni. Az egyetemes vagy közüzemi szolgáltató, villamos energia- vagy földgázkereskedő villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítés alapján, akkor a 5. és 6. sorokat, a villamosenergia-elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes estén pedig a 7. és 8. sorokat kell kitölteni. G jelű lap kitöltésével lehet rendelkezni a keletkezett túlfizetésről. 6