2014. június Tájékoztatjuk kedves Olvasóinkat, hogy a nyári szünetre való tekintettel, a Budai Sófár újság legközelebb augusztus végén jelenik meg. Továbbra is sok szeretettel várunk mindenkit az istentiszteleteken és szeptembertől a Micve Klub rendezvényein. Kellemes nyarat és jó pihenést kívánunk! Június 22-én, 15.00 órakor a Frankel Leó úti zsinagógában tartjuk a Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert mártírjairól megemlékező istentiszteletünket. Kafka macskái Szántó T. Gábor új regénye Auschwitzi túlélő egy folyóirat címlapján felismeri Kafkát, akivel együtt volt a lágerben. A történet hitelessége zavarba ejtő, hiszen Franz Kafka 1924-ben elhunyt Nyomozás Pesten, Prágán, Bécsen, Berlinen, Oxfordon és szerelmeken át Tel-Avivig. Budapesti dedikálások: Június 13. péntek, 16.00-17.00 Írók Boltja (VI. Andrássy út 45.), 17.00-18.00 Vörösmarty tér, Noran Libro pavilon. Június 15. vasárnap 11.0012.00 Vörösmarty tér, Noran Libro pavilon. Könyvbemutatók: Pécs, június 10.; Miskolc, június 11.; Debrecen, június 12.; Szeged, június 15. A forgalmazó nagylelkűségének köszönhetően, a körzet tagjai - korlátozott létszámban - lehetőséget kaptak a Fuss fiú című film díszbemutatóján való részvételre, a Puskin Moziban! Részlet a tartalomból: A nyolcéves Srulik 1942-ben menekül el a varsói gettóból. Hogy egyedül is túlélje a Budai ófár 5774.Sziván-Támuz Háztáji Hírek háború borzalmait, előbb egy gyerekcsapathoz szegődik és az erdőben próbál boldogulni, majd felveszi a Jurek nevet és keresztény árvának kiadva magát egy lengyel farmon keres menedéket. A megpróbáltatások közepette zsidó identitása elveszni látszik. Találkozik olyan emberekkel, akik jutalom fejében elárulják és megverik őt, de olyanokkal is, akik az életüket kockáztatva segítenek neki. Jurek kitartását egy szörnyű baleset is próbára teszi, ám még ekkor sem adja fel a küzdelmet saját életéért. A megrázó film igaz történetet mutat be, megtekintését mindenkinek jó szívvel ajánljuk. 90. születésnapján meghitt hangulatban ünnepeltük Dr. Tordai Sándornét, Magdikát családja, barátai és a közösség tagjainak körében! Mázel Tov, Ad mea veeszrim! Savuot Savuot 2014. június 3-án, kedden este köszönt ránk. Savuot, a Tóra-átadásának ünnepe Izraelben egy-, a világ többi részén, így Magyarországon is kétnapos ünnep. Az ünnep ötven nappal van Peszách után. A sávuot, szó szerint a Hetek Ünnepe, mivel pontosan hét héttel van Peszách után, és megegyezik az Ómer-számlálás 49 napját követő ötvenedik napjával. Innen a magyar Pünkösd elnevezés, mely a görög Pentakosion (ötven) szóból származik. Sávuot éjszakáját ébren töltjük és a Tórát tanulmányozzuk, ez köt össze bennünket a Színáj-hegyi Tóra-adás emlékével. A Tórában egyrészt, mint a gyülekezés ünnepe (áceret), másrészt a Zsengék bemutatásának ünnepe (chág hábikurim) van megemlítve, de legfőképpen a Tóra-átadása ünnepének tartják. Ezen a napon olvassák fel a Tíz Parancsolatot a zsinagógában. Az Egyiptomból csodálatos módon kiszabadult, gyülevész rabszolgahad néppénemzetté válásának legfontosabb tényezője -4- nem a fizikai szabadulás volt. A megszabadult nép még nem tudta, mit kezdjen a számára idegen fogalommal, a szabadsággal. Így következett azután be a 40 évi vándorlás a sivatagban, mely idő alatt kihalt az egykor rabszolgaságban élt nemzedék, és egy új, fogékony generáció népesítette be az Ígéret Földjét. Zsinagógánk ezen a gyönyörű zarándokünnepen zöld színbe öltözik már az ünnep beköszöntekor, majd a következő két napra is virágokkal díszítjük. Emlékezünk elhunyt szeretteinkre (június 05-én, csütörtökön tóraolvasás után), mázkir imádságot tartunk (imakezdés: 10.00). Tisztelettel kérjük Önöket, hogy minél többen jöjjenek el zsinagógánkba imádkozni. Hág száméách! Verő Tamás rabbi
Budai ófár 2014. június 5774.Sziván-Támuz A Vörösmarty Cserkészcsapat A Vörösmarty Cserkészcsapat klubunkban ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját. Az alábbiakban közöljük Verő Tamás rabbi, e jeles alkalomból elmondott beszédét. (a szerk.) Peszach a szabadság ünnepe. Széder este hágádát olvasunk. Alig pár napja, hogy vége peszach ünnepének. Egy pillanatra még azonban vegyük elő a hágádát. A cserkészek saját hágádájából idézek. Mi a hat, ki tudja? Hatan vagyunk azon tökkelütött őrsben, amely a földön alszik ahelyett, hogy ágyban aludna, ötödik azon osztálynak száma, amelybe jártunk, négy vezető volt velünk, de egy se tudta, hogy éjjel hideg van, három géhás evett tizenhét ember helyett, két csendőrtől kaptunk hasfájást az ijedség miatt, egy percig sem tudtunk aludni a Fűrész tisztásnak földjében. Ez mindent elmond róluk, rólatok. A hagyományokhoz és a természethez való ragaszkodás mindenekfelett. Honnan indult ki az egész? 1928-ban épült fel a Hitközség Zsigmond utcai bérháza, ahol most is összegyűltünk ünnepelni. 1928-ban itt kapott helyet a szobi tábor után a csapat, itt leltek otthonra 1929. szeptemberétől a farkasok, a cserkészek. 1922től a hat fős tábortól a 80 fős táborig, 11 év alatt 24 tábort tartottak. 1935-től 1948-ig 13 év alatt 25 tábort, és itt volt olyan tábor, ahol a Winnetou törzs több falkája több száz cserkészt is kitett létszámilag. Ez a mai is egy tábor, egy másmilyen tábor. De egy fontos tábort kiemelnék. Má tajvu oháleho Ez a felirat szerepelt a gödöllői világ-jamboree során felépített zsinagógán. És ott a nagy összejövetelen, a szombati istentiszteleten Dr. Vidor Pál, a csapat rabbija felhívta a figyelmet arra, hogy a szombat szentségét tisztelni kell, az imádság szavát aktívan használni kell, a tóra tanításának közös, örök értékére rá kell lelni, és ezek azok a dolgok, amelyek egyesítenek minket még akkor is, ha nem értjük meg egymás beszédét. Több korosztály van most itt. Más-más beszédek, más-más élmények. De ahogy Vidor Pál tanította: a gödöllői világ-jamboree, a szombat, ami mindjárt ránk köszön, az ima szavai, a tóra tanításai összekötnek minket valamennyíünket. Közös törvény, közös fogadalom, cserkésztestvéri szeretet kötnek össze bennünket, titeket. Ezek voltak az egész életére kiható érzések, amikor a világ-jamboree után viszszatekintett Vidor. A cserkészideál - mondotta - egyet jelent: az emberebb ember, a magyar cserkészet ezt az ideált a magyarabb magyar útján keresi, mi ehhez még hozzátesszük: zsidóbb zsidó fiúkat akarunk nevelni. Nem a cserkészkalap és nem a cserkésznyakkendő, nem a cserkészbot és nem a liliomos jelvény teszi a mi cserkészfiainkat cserkésszé, hanem a hármas szent akarás, hogy emberebb emberek, magyarabb magyarok, zsidóbb zsidók akarnak lenni. Ezt adta mindannyiótoknak a Vörösmarty. Kasznár Péter, Kovács Dénes, Feledi László 311. Vörösmarty cserkészcsapat. Cserkészkitüntetés tudjuk, csak egy van. Bronzszínű cserkészliliom. Ezt életmentésért adományozza Magyarország főcserkésze. 1930-as tahitótfalusi jamboree-ján, László Pál, aki nem sokkal előbb lábtörést szenvedett, és mozognia is alig volt szabad, belevetette magát a folyóba és egyik cserkésztestvérét kimentette az örvényből. Ő kapta meg a 311-edik cserkészkitüntetést. Talán ezért lett 311-es a 311-es. Fáklya néven került a kezekbe a csapatújság, aminek nevét most kölcsön vesszük. Fáklya kihunyt egykor, de újra gyulladt. 1941. december 31-vel a zsidó csapatokat kizárták a Cserkész Szövetségből. 1944. március 19. és 1945. március 19. Ég és föld. A fasizmus sem tudta szétbomlasztani a csapatot 1944. március 19-ig, és azután is a csapattagok sokat köszönhettek egymásnak és vörösmarty-s létüknek, de akkor megszakadt valami. És egy évvel később, igen, 1945. március 19-én a túlélők, a megmaradottak érezték, hogy szükség van rájuk, egymásra, és a csapatra. Újra fellobbant a fáklya. 1948-ban a csapat és a fal- -8- ka azonban külső nyomásra feloszlott. Fáklya utolsó pislákolása 2000. október elsejéhez köthető. Vörösmarty Mihály kétszázadik születésének évfordulós napja volt az, amikor a 311-esek összegyűltek. Ugyanitt. Most fáklya újra pislákol egyet, és pont a cserkészcsapat születésnapján, a 90-ik születésnapján. Ebből az alkalomból, ehhez az alkalomhoz én kívánok erőt és egészséget, és a szép régi emlékek felelevenítését! Vörösmarty-cserkész! Ha fogadalmi percekben, a természet ölén, vagy a magyar dicsőség terein lelkedből fohász kél, szívedből dal fakad, gondolj arra, aki azt mondotta: Mindenható egyesség Istene, ki összetartod a világokat... Soha ne csüggedj! So-ha ne hátrálj! Fejleszd az elmét, acélozd az izmot, neveld a jellemet, és valljad teljes hittel: Az nem lehet, hogy ész, erő és oly szent akarat hiába sorvadozzanak egy átok-súly alatt. Amikor a költőnek egyszer elszavalták gyermekei a Szózatot s oda értek: Vagy jőni fog, ha jőnni kell, a nagyszerű halál. Hol a temetkezés felett egy nemzet gyászban áll!, a költő felszökött helyéről és iszonyatos fájdalommal kiáltotta: Nem igaz! Nem igaz! A gyermekek ezután csak azt mondhatták: Még jönni fog, mert jönni kell, egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán. Sellyei Panni, Marton Panni Vasvári György Vörösmarty-cserkész! Vörösmarty gyermeke! Örökszent lánggal égjen lelkedben a bizonyosság, hogy a költő jóslata valósággá válik. Ha meginogtunk is egy pillanatra, most már újra érezzük, hisszük és tudjuk: nem marad örök a sötétség. Még jönni fog, mert jönni kell egy jobb kor aláírás Dr. Vidor Pál Most én, egy méltatlan utóda a rabbinak köszöntőt mondok itt és idézek tőle. Ehhez segítséget kérek egy másik rabbitól. Dr. Edelstein Bertalan rabbi, Vidor Pál egyik tanítója, példaképe azt mondta róla, hogy ő a csupa nagybetűvel mondott nevelő.
2014. június Talmud tóra növendékei Edelstein temetése napján már a tanulás folytatásának időpontjára kérdeztek rá Vidor Páltól, mert ezt Budai ófár a titkot, a titok nyitját, hogyan kell jó nevelőnek, halhatatlan nevelőnek lenni, és ezt emelte még magasabb szintre Vidor Pál. Négy generáció a tudásgazdagításhoz való szoros viszonyt örökítette át a fiatalokba Edelstein, és a gyászhét leteltekor iskolai osztályának növendékei egy jádot adtak a zsinagógának, hogy legyen azon a tórán, ékesítse azt, amelyet tőle tanultak meg imádva szeretni. Ez is azt mutatja, hogy Edelstein megtalálta 5774.Sziván-Támuz lett esett el, mint az Önkéntes Mentőegyesület fronton szolgáló, hadnagyi rangot betöltő tagja. Deák Péter -Dia, Vajda Mihály Mikor Vidor Pálra emlékezünk, egy ő általa emlékezett embert is meg kell említenünk. Dr. Dömény Lajos volt az, aki megalapítója volt a magyarországi cserkész mozgalomnak. Ő adta ki a nevet, a parancsot. Kadima, előre!. Ő az életével is előre mutatott. 1914. szeptember 5-én, a ratusini erdő mel- Mi valamennyien cserkészként tanulók vagyunk életünk végéig, és Nekünk, Nektek bizton mondható, hogy jó nevelőtők volt. Ti egymás nevelői voltatok és vagytok. Maradjon ez még így bis 120! Verő Tamás rabbi Várnai Róbert Tamás (1925-1945) versei ESŐ Esik Monoton kopogás a tetőn. Zenés csobogás, ahogy gyűlik a tócsa és dagad a sár. Mint a verés, szitál az eső. Megered, játszik. És az emberek, mint ázott verebek állnak a fák alatt. Felhők szállnak Gyújtsátok fel a földgolyót! Csináljunk sok-sok meleget Égjenek hát a tengerek! Ne fázzon többé senki sem, s te se fázz verődő szívem! Tiszapart, 1944. szept. 30. Messzire hallik vad csattogása Lüktet a mozdony kopog a váz... Falvakon robog a szerelvény végig Sípol a gőzgép, bámul a nép Hatalmas füstje felszáll az égig Mint egy nagy sárkány ily csodaszép Akár az élet olyan a vágta: Vad rohanás, vad tájakon át Előre, előre csak soh'se hátra, Kizár ez minden álmodozást Esik A fákról víz csöpög, távolról mennydörgés görög Nézem az esőt hogy szemel, szívemre esik és lever, úgy gyötör... Nosztalgia ül lelkemen. Vágyom haza! Csattog a tengely pályáján járva Csillog a vágány, messzibe vész Prüszköl a gőzös, roppan a váza Íme a mozdony - az emberi ész Szeged, okt. 1. Otthon csak az ablakon át hallanám az eső zaját. Könyvvel a kezemben ülnék, de nem olvasnám, csak néznék Messze néznék a távolt látva Csodaországba elszállva Csak révedezve tekintetem elmerengve az életen Esik Mint egy könnyű kendő Lebeg a tájon az eső Fázom Belülről remegek, Felettem sírnak a levelek. Kiskundorozsma, 1944. szept. 30. FÁZOM Hideg van Fázom, remegek, Gyújtsatok tüzet emberek! Gyújtsatok nagyot, lobogót A Fázom kézirata VONAT Száguldó kerekek csattogva járnak, Csahol a mozdony, füstöt okád Az állomáson utasok várnak, Felszáll a nép és indul tovább. Falja a távolt és robogása Elmét felőrlő nagy rohanás! -9- Várnai Róbert Tamás
Budai ófár 2014. június 5774.Sziván-Támuz Óbuda-Hegyeshalom. Visszaút? A zsidók Óbudai téglagyárba történt internálásának írásos nyomai Óbuda 1944-ben a téglagyár miatt veszélyes helynek számított. A nem zsidók is igyekeztek elkerülni a gyár környékét. K. Jenő életrajzában megírta, hogy 1944. novemberében áthelyezték az óbudai telepre, de szabadságot kért és kapott, mert köztudomású volt, hogy kicipelnek bennünket Németországba. A téglagyár A zsidó internálás első igazi nyomát az igazoló bizottság anyagának 23. lapján találtam meg, amely A. József elleni feljelentés volt. A. József a csillaghegyi gyártelepen dolgozott. Egy tisztviselő jelentette, hogy a nevezett az óbudai gyártóműbe hurcolt zsidók holmiját árusított ki a nyilasok részére. A Kolónia munkástelep lakói ezt bizonyítani is tudták. Ennek ellenére a bizottság A. Józsefet igazoltnak tekintette, hiszen magatartásában nem volt semmi munkásellenes. Kéry Gyula a XIII. kerület, Bodor utca 8. szám alatti telepről is említette, hogy 1944. október 15. után a telepen kivezényelt munkaszolgálatosok és zsidó munkások voltak. Figler János is tudott az óbudai téglagyárban odagyűjtött zsidókról. Az önéletrajzában leírta, hogy üzeneteket közvetített, név szerint özv. Onódi Pálné, Kálmán utca 23. és Löwy Jenőné, Vajdahunyad utca 12. szám alatti lakós számára. Kenyeret, cigarettát hozott a zsidó internáltaknak, sőt átengedte számukra a gyári leventeotthon mellékhelységeit. Figler baloldaliságát hangoztatta, de mind ez nem sokat használt. Ugyanis rajtakapták, hogy horogkeresztes jelvényt hordott. T. István erősítette meg a június 7-i tárgyaláson, hogy Figler János tényleg hordta a horogkeresztet a kabátján, de azt állította, hogy a fia találta meg valahol. Figler egyébként a bányatársaság titkára volt, és 1939-1943-as években a heves megyei Nagybátonyban dolgozott az első beosztásában. Az igazoló bizottság számára mindenféle papírokat szerzett be, hogy iga- zolja a nem német kapcsolatait, és hogy a munkásokkal jól bánt. Volt az iratok között Louis Lee-delise, British Colony Budapest névjegye is, de azon semmi aláírás nem volt látható. Viszont volt egy levél mellékelve, és így derült ki, hogy az angol úr Figler János sógora volt. Azt írta, hogy Figler kérte az angol adaptációt, hogy ne kelljen bevonulnia a magyar hadseregbe. A dolog sajnos nem sikerült. De mindenképpen németellenes volt a sógorom - írta. Figlert mégis nyugdíjazták az 54/2/1945. számú irat alapján a tisztviselői, majd igazgatói szolgálatból. Az indoklás szerint a horogkeresztet tényleg hordta, és németbarát kijelentései is voltak. Ezért védekezését nem tartották hitelt érdemlőnek. A bizottság még súlyosabb büntetést is kiszabhatott volna, de tekintettel volt magas korára és szemmel láthatóan leromlott idegállapotára. gyen voltak. Az orosz csapatok hol támadtak, hol visszavonultak, és ez így folytatódott február 9-ig. Az óbudai téglagyárat az oroszok az első létesítmények között foglalták le. Müller László műszaki igazgató jelentése szerint a németek fel akarták robbantani a telepet, amit mentési munkákkal megakadályozott. A robbantás tehát nem sikerült, pedig állítólag még 1944. őszén készítették elő. Februárban, amikor a budai harcokat Óbudán még lehetett hallani, Müller és az ottrekedt, vagy a cegaj elnevezésű gyári munkástelepen lakó munkások gondoskodtak az óbudai telep üzembehelyezéséről. 1945. februárjában a gyár több tanú szerint újra üzemelt, az ott elpusztult, vagy onnan elhurcolt zsidók nyoma nagyon gyorsan eltűnt. Kerestem további nyomokat az óbudai önkormányzat építési irataiban, de a téglagyár bontása során nem volt semmi meglepő esemény. De ha volt is valamilyen lelet, erről nem vettek fel jegyzőkönyvet. A gyárat és a szomszédos telepeket lebontották, helyükön több új épületet - iskolát és áruházakat létesítettek, a területét letakarta az aszfalt, és részben a fű. Cegaj T. István tanúvallomásából derült ki, hogy 1944. november 17-én a zsidók még a téglagyárban voltak. Az internáltak között ugyanis volt egy Tibor nevű kollégája, aki egy csomagot hagyott megőrzésre. T. István a csomagot az irodában helyezte el, de később csak aggódott, hogy a csomag még mindig ott volt. Ugyanis szigorúan tilos volt bármit is megőrizni a zsidók részére. Az irodák tehát az internálás ideje alatt is működtek, és a tisztviselők naponta találkozhattak a zsidókkal és láthatták, hogy mi folyik ott. A bírósági tárgyaláson T. egyébként Hudacsék és Figler ellen tanúskodott azok nyilaskeresztes kapcsolatai miatt. 1944. december elején a téglagyárban már nem maradhatott zsidó internált, mert akkorra felállt a gettó. És 1944. karácsony táján bezárult a budapesti ostromgyűrű. Eichmannék, de Vajna is már december 24-én hagyták el a fővárost, december 25-26-án az oroszok a Római-fürdőnél harcoltak, noha más források szerint 27-én Csillaghe- - 10 - Az emlékmű Csak egy kis emlékmű áll a régi gyár és a koncentrációs központ helyén, amelyet az utóbbi időben az Óbudára költözött új zsidó közösség, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség saját jellegzetes jegyeivel láttak el. Hrotkó Larissza
Budai ófár 2014. június A 5774.Sziván-Támuz júniusi programja Június 04-05. (szerda, csütörtök) SÁVUOT Június 15. (vasárnap) 19.00 órától YALE STROM csodálatos klezmerjátékában gyönyörködhetünk ismét. A művész már harmadik éve ad nagy sikerű koncertet zsinagógánkban. YALE STROM hegedűművész, író, filmrendező az európai klezmer hagyományokat kutatta, műsorát ebből a gazdag kincsből merítette. Belépő: 1.500.- Ft Állandó programjaink Hétfőnként (Június 2-án és 16-án) 16.00 órától KONDICIONÁLÓ TORNA a csontritkulás megelőzésére és a betegek állapotának javítására. Csütörtökönként (Június 12-én) 18.00 órától FRANKEL BARÁTI KÖR. Csevegés, társasjáték, kártya, sakk. Várjuk új tagok jelentkezését! Péntekenként SZOMBATFOGADÁS GYEREKEKNEK Szabó Évivel a Mezüze Klubban. Vasárnaponként 10.00-11.30 óráig TALMUD TÓRA 2-10 éves gyerekeknek. Témák: zsidó ünnepek, Biblia, héber dalok és táncok. 10.00-11.30 óráig BÁR MICVÁ ÉS BÁT MICVÁ felkészítés 10-15 éveseknek. Témák: héber nyelv írás - olvasás - beszéd, imák, zsidó élet ünnepei, ciklusai és hagyományai. (Info: www.hillel.hu, info@hillel.hu) Mindenkit sok szeretettel várunk rendezvényeinken! Kellemes nyarat és jó pihenést kíván kedves Olvasóinak a Budai Sófár! BUDAI MICVE KLUB Frankel Leó úti Zsinagóga kóser rendezvények kiváló helyszíne Esküvő, bar/bat micva, születésnap, céges rendezvények, villás reggelik teljeskörű szervezését és lebonyolítását vállaljuk. Információért, referenciákért hívjon a következő telefonszámokon: 06 30 94-28-215 (Medgyesi Andrea); 06 30 4141-640 (Arató Judit) Budai ófár A BZSH Budai Körzet és a Frankel Zsinagóga Alapítvány havonta megjelenő kiadványa Elnök: Tordai Péter = Rabbi: Verő Tamás = Klubvezető: Arató Judit Főszerkesztő: Sárosi Viktória (budaisofar@freemail.hu, 06-30-551-2002) A szerkesztőség címe: 1023 Budapest, Frankel Leó út 49. Iroda: Sárosi Éva = Irodai órák: hétköznap 7-13 óráig = Telefon: 326-1445 Internet: www.frankel.hu = E-mail: info@frankel.hu Nyomdai előkészítés: Gléda Kft. = Nyomda: Czede Kft. Támogató: Frankel Zsinagóga Alapítvány, MAZSÖK