A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta önállóan terjesztheti elő. Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A felvétel iránti kérelemről: a települési önkormányzat által fenntartott alapszolgáltatást, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén az intézményvezető, a megyei, fővárosi önkormányzat által fenntartott tartás bentlakásos intézmény esetén, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete másként nem rendelkezik az intézményvezető, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium által fenntartott intézmény esetén az intézményvezető dönt. A fenntartó, illetve az általa megbízott személy dönt a felvétel iránt kérelemről a nem állami (Alapítvány, Kht., egyéni, vagy társas vállalkozás) fenntartású intézmények, illetve az egyházi fenntartású intézmények esetében.
Fogyatékos Személyek Otthonába történő bekerülés előtt előzetes alapvizsgálat elvégzése szükséges, melynek célja az intézményi elhelyezést megelőzően annak megállapítása, hogy az ellátást igénylő az állapotának, képességeinek, készségeinek megfelelő ellátást kíván-e igénybe venni. Az intézmény vezetője a kérelem benyújtását követően gondoskodik az előzetes alapvizsgálatnak a lefolytatásáról. Rehabilitációs Intézményekbe történő bekerülés előtt rehabilitációs alkalmassági vizsgálat szükséges, melyet szakemberekből felállított vizsgáló csoport végez. A soron kívüli elhelyezés szabályai Állami fenntartású intézmény esetén a soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybevevő önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna. és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt, szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé,. kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti. A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Soron kívüli elhelyezést csak az intézményben rendelkezésre álló üres férőhelyekre lehet biztosítani. Nem teljesíthető ilyen igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. Az előgondozás Előgondozást kell végezni valamennyi ápolást-gondozást nyújtó, rehabilitációs, lakóotthoni,
egyéb speciális szociális intézményi elhelyezés előtt. Intézményi elhelyezés esetén az előgondozás célja, hogy: az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése abból a célból, hogy az intézmény szolgáltatása megfelelő-e az igénybe vevő állapotának, szükségleteinek. tájékoztatás nyújtása az intézményi életre való felkészülés céljából az ellátásra való jogosultság vizsgálata életkor, egészségi állapot, szociális helyzet alapján a szolgáltatás előkészítése a fogadó intézményben az intézményben élők. és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, a beilleszkedés zavartalan biztosítására. Az előgondozás két szakaszból áll. Állami fenntartású intézmény esetén az előgondozást az intézményvezető, vagy az általa megbízott személy, egyházi és nem állami fenntartású intézmény esetén a megállapodás megkötésére feljogosított, vagy a fenntartó által megbízott más személy végzi. Az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy az alábbi feladatokat látja el: az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása, annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra, tájékoztatni kell az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, valamint a térítési díj várható mértékéről is. Az előgondozás II. szakaszában az előgondozást végző személy az alábbi feladatokat látja el: a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben, az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása.
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Szociális alapszolgáltatási formák: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, a nappali ellátás, az utcai szociális munka. A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Az étkeztetés keretében kell gondoskodni a napi legalább egyszeri meleg étkezéséről azoknak, akik: szociális rászorultságuk miatt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani az étkezést, önmaguknak, illetve eltartottjaiknak az étkezésről koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem képesek más módon gondoskodni településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására.
Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő szolgáltatása keretében a települési önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a közösségi pszichiátriai ellátást nyújtó szolgáltatóval.
A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. A közösségi ellátások keretében biztosítani kell: a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, a pszicho-szociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen: az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,
segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. Nappali ellátást nyújtó intézmények típusai: Idősek klubja Fogyatékosok nappali intézménye Szenvedélybetegek nappali intézménye Pszichiátriai betegek nappali intézménye Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az idősek klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az előbbiek szerint meghatározott támogatásra szorul.
A fogyatékosok nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgáló, a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma. Rendkívül indokolt esetben gondozható a fogyatékosok nappali intézményében az a személy is, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. Fogyatékos személyek nappali intézményében külön jogszabályban meghatározott feltételek biztosítása esetén önellátásra részben képes, vagy önellátásra nem képes és felügyeletre szoruló halmozottan fogyatékos, illetve autista személy részére is biztosítható szolgáltatás. Szükség esetén a települési önkormányzat kizárólag halmozottan fogyatékos, illetve kizárólag autista személyek ellátásáról is gondoskodhat nappali intézményi szolgáltatás keretében. A szenvedélybetegek nappali intézménye a szenvedélybetegséggel küzdő személyek napközbeni ellátását, gondozását végzi. A szenvedélybetegek nappali intézményében elsősorban azokat a személyeket kell gondozni, akiket szenvedélybetegségük miatt korábban fekvőbeteggyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondoztak; akik az előző pontban megjelölt intézményi kezelés, gondozás megelőzése miatt erre rászorulnak. A pszichiátriai betegek nappali intézményében az a személy gondozható, aki Korábban pszichiátriai betegsége miatt gyógykezelés alatt állt, illetve akit pszichiátriai betegek intézményében gondoztak Az előző pontban megjelölt intézményi kezelés, gondozás megelőzése miatt erre rászorul és napközbeni ellátása másképp nem oldható meg Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.
ÁTMENETI ELHELYEZÉST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembe vételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti szállása. Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.
A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhető el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteggyógyintézeti kezelése nem indokolt. A szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhető el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg. TARTÓS BENTLAKÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK Ápolást, gondozást nyújtó intézmények típusai: Idősek otthona Pszichiátriai betegek otthona Szenvedélybetegek otthona Fogyatékos személyek otthona Hajléktalanok otthona Idősek otthona Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását végzik, akik egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az idősek otthonában az a 18. életévet betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Amennyiben az idősek otthona ellátási formát kérelmező pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni. Pszichiátriai betegek otthona A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás
igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. Azon ellátást igénylő, akinek a kezelőorvos által meghatározott alapbetegsége -időskori vagy egyéb szellemi leépülés, -súlyos antiszociális, közösségi együttélésre képtelen személyiségzavar, -szenvedélybetegség, csak abban az esetben vehető fel a pszichiátriai betegek otthonába, ha az intézmény az alapbetegségével összefüggésben is szolgáltatást képes nyújtani számára. Fogyatékos személyek otthona A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézmény keretek között van lehetőség. Enyhe értelmi fogyatékos kiskorú csak kivételes esetben helyezhető el a fogyatékos személyek otthonában. A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a közép. súlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását. A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten rehabilitációs részleg is működtethető. Szenvedélybetegek otthona A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de a külön jogszabályban meghatározott kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul. A területileg illetékes fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztályának, pszichiátriai gondozó addiktológusának, ennek hiányában a területileg illetékes pszichiátriai osztály szakvéleménye szükséges.
Hajléktalanok otthona A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel. Rehabilitációs intézmények A rehabilitációs intézménybe történő elhelyezés időtartama nem haladhatja meg az öt évet. Az ötéves időtartam egy alkalommal, legfeljebb három évvel meghosszabbítható. A rehabilitációs intézmény legfeljebb két évig gondoskodik az ellátott utógondozásáról. Az utógondozás időtartama alatt az intézményi jogviszony nem szűnik meg, függetlenül attól, hogy nem az intézményben látják el az ellátást igénybe vevőt. A rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértő megállapítása alapján azok az ellátást igénylők, akik a vizsgálat időpontjában nem felelnek meg a rehabilitációs intézménybe történő elhelyezés feltételeinek, de a rehabilitációra alkalmassá tehetők, ideiglenes jelleggel legfeljebb egyéves időtartamra elhelyezhetők az intézményben. A rehabilitációs intézmények típusai: Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye
A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye Azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai, illetve szenvedélybeteget kell ebben az intézményben ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében a gondozottak részére képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást kell szervezni, továbbá elő kell készíteni a családi és lakóhelyi környezetükbe történő visszatérésüket. A fogyatékosok rehabilitációs intézménye Azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. A fogyatékosok rehabilitációs intézménye előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást. A hajléktalanok rehabilitációs intézménye A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt. A lakóotthonok A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabá1yban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt -ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. A lakóotthonok típusai a következők:
Ápoló-gondozó típusú lakóotthon: -fogyatékos személyek lakóotthona; Rehabilitációs célú lakóotthon: -fogyatékos személyek lakóotthona; -pszichiátriai betegek lakóotthona; szenvedélybetegek lakóotthona. A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona Figyelemmel az intézményből történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire, a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el az a fogyatékos személy, aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg. Önellátásra legalább részben képes, lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még ne. A rehabilitációs célú lakóotthon Az a személy helyezhető el, aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt. Aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem ható meg. Önellátásra legalább részben képes; lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.