M2010445 Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TŰZVÉDELMI TERVFEJEZET 100 FÉRŐHELYES ÓVODA KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ 2081 Piliscsaba, Bajcsy-Zsilinszky utca 34. (Hrsz.: 1216/1) 2017. 01. 12.
TA R TA L O M J E G Y Z É K 1.Tervezői nyilatkozat... 3 2.Alapadatok... 3 3.Építési engedély határozat... 4 4.az építmény rendeltetése, kockázata... 4 5.Elhelyezés, Tűz- és telepítési távolság... 5 6.A rendeltetés tűzvédelmi vonatkozása... 5 7.Tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások... 6 7.1.Tűzszakaszok...6 7.2.Tűzgátló elválasztások...6 8.Építményszerkezetek tűzvédelmi teljesítmény jellemzői...9 8.1.Épületszerkezetek jellemzői a mértékadó és egyéb kockázati osztályok szerint...9 8.2.Az épületszerkezetek tűzállósági paraméterei...9 9.Tűzoltási feltételek... 12 9.1.Az épület megközelíthetősége...12 9.2.Oltóvíz ellátás...12 9.3.Tűzjelző berendezés...14 9.4.Automata Tűzoltó berendezés...14 10.Kiürítés... 14 10.1.Létszámadatok...15 10.2.Kiürítési koncepció...15 10.3.Alapadatok...16 10.4.Kiürítés számítás...16 10.5.Földszinti közlekedő-zsibongó kiürítése...17 10.6.Tetőszinti 115. jelű nevelőtestületi szoba kiürítése...18 11.Épületgépészet... 20 11.1.Általános épületgépészet...20 11.2.Hő- és füstelvezetés...20 12.Villamos berendezések... 21 12.1.Általános rész...21 12.2.Napkollektorok, napelemek...21 12.3.Irányfény és biztonsági világítás...22 12.4.Kábelezés...23 13.Villámvédelem... 24 14.Rajzi munkarészek... 24 Fireeng Kft www.fireeng.hu ww.tuzvedelmiszakerto.hu, info@fireeng.hu tel.: +36-30-657-5262 -2-
1. TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírott, Decsi György építész tűzvédelmi szakértő kijelentem, hogy az 100 FÉRŐHELYES ÓVODA (2081 Piliscsaba, Bajcsy-Zsilinszky utca 34. (Hrsz.: 1216/1)) kivitelezési tervdokumentációjához készített tűzvédelmi tervfejezet elkészítésénél a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény és az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, valamint az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok, műszaki feltételek előírásait betartottam, azoktól eltérni nem kellett. A tűzvédelmi tervfejezetet az építészeti adatszolgáltatás alapján készítettem el. Budapest, 2017. 01. 12. vezető tervező Decsi György tűzvédelmi mérnök, villamosmérnök építész tűzvédelmi szakértő: I 155/2013 MMK: TUÉ, TUJ, TUO 01-11689 tervező gyakornok Győri Melinda Irisz tűzvédelmi mérnök 2. ALAPADATOK Fenti címen egy földszint + tetőteres óvoda épül. Az épület vasbeton pillérvázas, kerámia vázkitöltő falas, fa fedélszékes, cserépfedéses kialakítással készül. Az épület a Pest Megyei Kormányhivatal által PE-14/EP/350-14/2016. számú határozat alapján érvényes építési engedéllyel rendelkezik. A földszint 4 darab 25 fős csoportszobával, tornaszobával, konyhával, mosdókkal, sószobával, öltözőkkel, orvosi szobával és logopédiával kerül kialakításra. Az óvoda tetőterében létesül két helyiség az óvoda vezetőnek és helyettesének, továbbá egy gazdasági iroda, öltöző-zuhanyzóval és mosdóval és egy oktatóterem a nevelők számára. A létesítmény megközelítése tűzoltógépjárművel a Bajcsy-Zsilinszky út és a Béla király útja felől lehetséges. Az óvoda több földszinti bejárattal is rendelkezik. A csoportszobákat az udvar irányából közvetlen nyíló ajtókon keresztül lehet elérni. Épület alapadatok: Összesített nettó alapterület: Földszint alapterülete: Emelet alapterülete: Legalsó használati szint magassága: Legfelső használati szint magassága: Tetőgerinc magassága: Funkció: Épület szintszáma: Tűzszakaszok száma: Benntartózkodók száma: 852,00 m2 624,81 m2 227,19 m2 ± 0,00 m + 3,35 m + 7,42 m óvoda 2 (földszint + tetőtér kialakítású) 1 180 fő (100 fő gyermek + dolgozó + néhány szülő) -3-
3. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY HATÁROZAT Az építési engedélyhez a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Érd Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a 36380/1919-1/2016.ált. sz. szakhatósági állásfoglalásában kikötésekkel járult hozzá. A kivitel tervek készítése során a határozatban foglaltakat, illetve az építési engedély kikötéseit messzemenőkig figyelembe vesszük. Az építési engedély tűzvédelmi szempontú feltételei: (1) A kivitelezés során alkalmazott azon építési termék, készülék, gép, berendezés - amelyre vonatkozóan a jogszabály követelményt támaszt - tűzvédelmi megfelelőségét igazoló iratokat a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Érd Katasztrófavédelmi Kirendeltségén (továbbiakban: tűzvédelmi szakhatóság) a használatbavételig be kell mutatni. (2) A 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiségeket a szomszédos helyiségektől tűzgátló válaszfallal kell elválasztani, melynek legalább C EI 15 tűzállósági teljesítményűnek kell lennie. (3) A használatbavételi eljárás során az épület mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján előírt szükséges oltóvíz-intenzitás (1800 liter/perc) meglétét, Vízszolgáltató által kiadott közmű nyilatkozattal, valamint a kérelem benyújtása előtt legfeljebb fél évvel készült, a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban végzett, az épület 100 m-es körzetében lévő tűzcsap(ok) egyidejű vízhozamának méréséről felvett vízhozam mérési jegyzőkönyvvel kell igazolni. (4) Az épület legalább LPS III fokozatú villámvédelmi berendezését norma szerint, csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni. A használatbavételi eljárás során az épület villámvédelmi berendezésének kiviteli tervdokumentációját, valamint a villámvédelmi berendezés létesítését követően a villámvédelmi berendezés felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvet és az annak alapján elkészített minősítő iratot a tűzvédelmi szakhatóság részére be kell mutatni. (5) Az épületben tervezett beépített automatikus tűzjelző berendezés létesítésére műszaki tervdokumentációt kell készíteni, és azt, valamint a berendezés használatbavételét külön eljárás keretében a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. (6) A napelem modulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani. A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni, a kapcsoló felett napelem lekapcsolás feliratot kell elhelyezni. (7) Az óvoda épülete és a szomszédos épületek közötti tűztávolságot figyelembe véve azok mértékadó kockázati osztályát ( AK ) legalább 6 méterben határozom meg. 4. AZ ÉPÍTMÉNY RENDELTETÉSE, KOCKÁZATA A hatályos jogszabályoknak megfelelően az épületet az abban kialakításra kerülő rendeltetési egységek alapján kockázati egységekre kell osztani. A kockázati egység az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülmények a tervezés során azonos mértékben és módon vehetők figyelembe. Közösségi rendeltetés esetén a kockázati egység részét képezhetik a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló helyiségek, a közlekedő helyiségek, valamint a villamos és gépész helyiségek. A fentieket is figyelembe véve az óvoda egy kockázati és egy rendeltetési egységként létesül. -4-
Az épület legalsó használati szintjének padlószint magassága (± 0,00 m), a legfelső használati szintjének padlószint magassága (± 3,35 m), legnagyobb befogadóhelyiségű helyiségében tartózkodók maximális létszáma (50 és 300 fő között), az ott tartózkodók menekülő képessége (segítséggel és önállóan menekülnek), valamint az épület funkciója (óvóda) alapján az óvoda alacsony kockázatú (AK) épületként alakítjuk ki. 5. ELHELYEZÉS, TŰZ- ÉS TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁG A tűz átterjedésének korlátozására, a tűzoltói beavatkozás, valamint az épületből menekülő személyek biztonságának biztosítása céljából az épületek között megfelelő tűztávolságot kell tartani. A tervezett alacsony kockázati osztályú (AK) óvoda mellett található egy szociális és családsegítő központ, amely alacsony kockázati osztályba (AK) tartozik. Az építési engedély kikötéseként a hatóság a szomszédos épülettől tartandó tűztávolságot 6 méterben határozta meg. Az óvoda a szomszédos épületektől az előírt 6 méternél messzebb épül, így az elhelyezkedése megfelelő. Épület elhelyezkedése: 6. A RENDELTETÉS TŰZVÉDELMI VONATKOZÁSA Az óvoda kialakítása során az alábbi rendeltetésfüggő OTSZ előírásokat vesszük figyelembe: 4. 98.: menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora 0-10 éves vagy 65 év feletti, értelmi vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önállóan menekülésre nem képes. 38. (2) Óvodai rendeltetés kizárólag a földszinten vagy a kijárati szinten, valamint az annál legfeljebb 7,0 méterrel magasabban elhelyezkedő szinten alakítható ki. -5-
Az OTSZ 54. alapján a menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgáló rendeltetés esetén [...] a menekülésben korlátozott személyek részére a nem menthető személyek kivételével a kijárati szinten biztonságos térbe jutást, a kijárati szinttől eltérő építményszinten átmeneti védett térbe jutást kell biztosítani. Mivel a csoportszobák közvetlen szabadba vezető kijárattal rendelkeznek az udvar felé, illetve onnan az épület érintése nélkül az oldalkerten keresztül el tudják hagyni az épületet, így az épület tervezett kialakítása a rendeltetésfüggő előírásoknak megfelel. 7. TŰZSZAKASZOK, TŰZGÁTLÓ ELVÁLASZTÁSOK 7.1. Tűzszakaszok Az óvoda épület helyiségeit egy tűzszakaszként alakítjuk ki. Az OTSZ 5. melléklete alapján az alacsony mértékadó kockázati osztályba tartozó óvoda épület maximum 1500 m2 lehet. Mivel az óvoda összesített alapterülete (822,21 m2) a megengedett 1500 m2-nél kisebb, így a jogszabályi előírásoknak megfelel. 7.2. Tűzgátló elválasztások 7.2.1. Kockázati egységek épületszerkezeti követelményei Az egymással szomszédos kockázati egységek között a hatályos jogszabály szerinti tűzterjedés elleni védelmet biztosítunk. Mivel az épület egy kockázati egységként létesül, csak a szomszédos épületek felé biztosítunk tűztávolsággal. így tűzterjedéselleni védelemet Az OTSZ 20. (1) alapján tűzgátló válaszfallal választjuk el a) a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a szomszédos helyiségtől. Ennek megfelelően a csoportszobák, a tornaszoba, a zsibongó és a belső középfolyosók legalább D EI 15 tűzvédelmi tulajdonságú tűzgátló válaszfallal lesznek elválasztva a szomszédos helyiségektől. Továbbá az OTSZ 33. (7) alapján az adott épület mértékadó kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni a) a központi szellőző berendezés padlástéri helyiségeit, b) a villamos kapcsoló helyiségeket [ ], Az érintett helyiségek módon készülnek. a fentieknek megfelelően tűzgátló épületszerkezettel határolt 7.2.2. Homlokzati tűzterjedés, külső térelhatároló falak Az OTSZ 26. szerint homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény van (a) a nyílásos külső térelhatároló falszerkezetekkel szemben, (b) a B-E tűzvédelmi osztályú külső térelhatároló falszerkezettel szemben, (c) a légrés nélkül rögzített, szerelt B-D tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt hőszigetelő rendszerek, valamint a légréses A1-D tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt hőszigetelő rendszerek alkalmazása esetén az érintett külső térelhatároló falszerkezettel szemben. -6-
A homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan (a) [...] földszint és legalább 2 további építményszint esetén Th 15 perc A fentiek alól kivételt képeznek: a nyílásos homlokzat nyílás nélküli lábazati fala, az egy légteret képező helyiséghez tartozó homlokzatrészek. Tervezett hőszigetelő rendszer: Az épületrészek általános homlokzatszakaszain a fenti követelménynek megfelelő min. 15 perces homlokzati tűzterjedésgátlásra minősített 15 cm vastag EPS magos hőszigetelő rendszer kialakítása tervezett. A B-E tűzvédelmi osztályú, 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő maggal rendelkező burkolati, bevonati és egyéb vakolt hőszigetelő rendszereket az alábbi pontok szerint kell kialakítani: a) a homlokzati nyílászárók felett mindenütt legalább 20 cm magasságú, legalább kg/m 3 testsűrűségű, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból tűzvédelmi célú sávot kell elhelyezni az általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett és azzal legalább azonos vastagságban, amelynek a nyílás alapszerkezetének mindkét oldalán legalább 30 cm-rel túl kell nyúlnia, az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülő tűzvédelmi célú sáv és a nyílászáró között B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelés nem alkalmazható, b) az a) pont szerinti anyagú, magasságú tűzvédelmi célú sáv a homlokzati nyílások felett megszakítás nélkül végighúzódóan is kialakítható, ha a homlokzati nyílás alapszerkezetének felső és a felette lévő, tűzvédelmi célú sáv alsó éle közötti távolság legfeljebb 50 cm távolság, és a sáv kialakítására szintenként kerül sor. c) [...]ha a homlokzati nyílászáró a hőszigetelés síkjába esik, a homlokzati nyílászárók körül mindenütt legalább 20 cm szélességű, legalább kg/m 3 testsűrűségű, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból tűzvédelmi célú sávot kell elhelyezni az általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett és azzal legalább azonos vastagságban. A homlokzatokon a fentieknek megfelelően a nyílászárók felett 20 cm magas tűzvédelmi sávok készülnek. A tűzvédelmi sávok javasolt kivitelezési módja: ÉNY-I HOMLOKZAT -7-
ÉK-I HOMLOKZAT DK-I HOMLOKZAT DNY-I HOMLOKZAT -8-
8. ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI TELJESÍTMÉNY JELLEMZŐI 8.1. Épületszerkezetek jellemzői a mértékadó és egyéb kockázati osztályok szerint Az építmény (épület) mértékadó kockázati osztálya határozza meg a teherhordó épületszerkezetek tűzállósági paramétereit az épület legfelső és legalsó használati padlómagassága, a bent tartózkodók létszáma és menekülő képessége, esetenként az épület rendeltetése alapján. Amennyiben az épület több kockázati egységként kerül kialakításra, az épület teherhordó szerkezeteit a mértékadó kockázati osztályokra vonatkozó előírások szerint, a többi szerkezetet a kockázati egység kockázati osztálya alapján kell kialakítani. Mivel az óvoda alacsony mértékadó kockázati osztályú (AK) épületként létesül, így a beépítésre kerülő teherhordó és egyéb épületszerkezeteket az alacsony kockázati (AK) osztályú pince + földszint + maximum 2 emeletes épületekre vonatkozó előírások szerint alakítjuk ki. 8.2. Az épületszerkezetek tűzállósági paraméterei Az alkalmazott építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása az MSZ EN 13501-1 szabvány szerint történik! Az épületszerkezetek beépítésekor igazolni kell majd a megfelelő tűzállósági teljesítmény értékeket! A B 1 Szerkezet csoport 2 9 Teherhordó építményszerkezetek 4 8 Szerkezet megnevezése Teherhordó pillérek és merevítéseik a pinceszint kivételével Monolit vasbeton pillérváz Emeletközi és padlásfödém Emeletközi födém: -23 cm monolit vasbeton födém Értékelés C R 30 Min. A1 R 30 C REI 30 Min. A1 REI 30 Min. B REI 30 Padlásfödém: - deszka borítás + páraáteresztő porv édő fólia + fa tartó, közte hőszigetelés + párazáró fólia + 2 réteg RF 15 tűzgátló gipszkarton burkolat Tetőfödém tartószerkezete, merevítései, valamint a tetőfödém kg/m2 felülettömeg felett Fa tető tartószerkezet alsó tűzhatás ellen 1 réteg RF15 tűzgátló gipszkarton bukrolattal ellátva (tetőfödém térelhatároló szerkezetével együtt védve) C REI 15 Min. B REI 30 Tetőfödém térelhatároló szerkezete ( kg/m2-ig) Cserépfedés + lécezés + ellenlécezés + páraáteresztő fólia + szarufa és fogópár, közte 22 cm hőszigetelés + párazáró fólia + 1 réteg RF15 tűzgátló gipszkarton bukrolat D REI 15 Min. B REI 30 Fedélszerkezet Fa fedélszék D D Min. B EI 15 Min. A1 EI Min. A1 REI 180 Tűzgátló alapszer-kezet Tűzterjedésgátlás építményszerkezetei 11 Pince + földszint + Alkalmazott szmax. 2 emelet erkezetek tűzvédelmi osztálya, Tűzvédelmi ostűzállósági ztály, tűzállósági határértéke határérték (perc) Építményszerkezet 10 17 E KÖVETELMÉNYEK ALACSONY MÉRTÉKADÓ KOCKÁZAT ESETÉN Tűzgátló válaszfal Foglalkoztat helyiségek, logopédia, belső közlekedő-zsibongó, tornaterem, gépészeti helyiség, v alamint a velük szomszédos helyiségek közötti falszakaszok: - 10 cm vastag szerelt gipszkarton falazat - 10 cm vastag kerámia falazat - 30 cm vastag kerámia falazat -9- C EI 15
B A 1 Szerkezet csoport 2 E KÖVETELMÉNYEK ALACSONY MÉRTÉKADÓ KOCKÁZAT ESETÉN Pince + földszint + Alkalmazott szmax. 2 emelet erkezetek tűzvédelmi osztálya, Tűzvédelmi ostűzállósági ztály, tűzállósági határértéke határérték (perc) Építményszerkezet Szerkezet megnevezése Tűzgátló fal Beépítettlen padlástér és beépített padlástér közötti falszakaszok: - 30 cm v astag kerámia falazat A2 (R)EI 30 Padlástéri szellőző gépház és beépítetlen padlástér közötti falszakasz: -10 cm szerelt gipszkarton falazat Tűzgátló nyílászáró 22 Hulladéktároló helyiséget határoló falak: - 10 cm v astag kerámia falazat Tűzgátló alapszer-kezet 18 Tűzterjedésgátlás építményszerkezetei Elektromos helyiséget határoló falak: - 10 cm v astag kerámia falazat - 30 cm v astag kerámia falazat Tűzgátló falban Tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek 24 Minősített tűzgátló ajtó D EI2 30-C Tűzgátló falon átv ezetett gépészeti és szellőző rendszerek esetében az átv ezetés körül esetlgesen kialakuló rések tömítésére: - Minősített tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszer Tűzgátló lineáris hézagtömítések Tűzgátló épületszerkezetek találkozásánál esetlegesen kialakuló hézagok tömítésére: - Minősített lineáris hézagtömítés Tűzgátló záróelem Tűzgátló falon átv ezetésre kerülő légtechnikai v ezetékekben, v alamint a beépítetlen padlástér felé v ezető légtechnikai v ezetékekben: - Minősített tűzgátló záróelem az átv ezetéssel érintett szerkezettel megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb EI Értékelés Min. A1 REI 180 Min. B EI 15 Min. A1 EI Min. A1 REI 180 Min. A1 EI Min. D EI 230 C Min. EI 30 Min. EI 30 EI 30 25 26 (1) A monolit vasbeton szerkezetek méretezéssel biztosítják. követelmények szerinti EI 30 tűzállóságát EC szerinti (2) A beépítésre kerülő áthidalók követelménye D R 30. A monolit vasbeton áthidalók tűzállósága a többi monolit vasbeton szerkezethez hasonlóan EC szerinti méretezéssel készülnek. (3) A homlokzati vázkitöltő falak min. A1 REI 180 tűzvédelmi tulajdonságú 30 cm vastag kerámia falazóelemből készülnek. (4) A tetőfödémben beépítésre kerülő hő- és vízszigetelés min. E tűzvédelmi osztályú lesz, de javasolt nem éghető (A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú) hőszigetelést beépíteni. (5) A beépítésre kerülő A1 tűzvédelmi osztályú cserépfedés tűzvédelmi szempontból megfelelőnek tekinthető. (6) Az épületben menekülési útvonal nem alakul ki. A tervezett épületszerkezetek az alacsony kockázati osztály követelményeinek megfelelnek. - 10 -
8.2.1. Födémáttörések, gépészeti vezetékek beépítése Gépészeti és villamos átvezetések: A falon vagy födémen átvezetett vezetékek átvezetési helyein a nyílásokat tűzgátló tömítéssel látják el, melynek a tűzállósági határértéke azonos lesz a szerkezetre előírt tűzállósági határértékkel. A tűzgátló falakon újonnan átvezetésre kerülő légtechnikai rendszerekben legalább EI30 minősítésű hőreaktív elven működő tűzgátló záróelemet, az átvezetések körül legalább EI30 minősítésű tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszert alkalmazunk. A tűzgátló záróelemeket és réskitöltő-réslezáró rendszereket tartós jelöléssel kell ellátni az átvezetéssel érintett építményszerkezet mindkét oldalán, a villamos és gépészeti aknák belső felületének kivételével. A jelölésnek magyar nyelven tartalmaznia kell az alkalmazott lezárás a) megnevezését, b) tűzvédelmi jellemzőit, c) megfelelőségi igazolásának vagy teljesítménynyilatkozatának azonosítóját, d) kivitelezését végző vállalkozás nevét, e) kivitelezésének dátumát és f) megbontás esetére figyelmeztetést a helyreállítás szükségességéről. Szellőző rendszerek: A szintek között a szellőző rendszereket úgy alakítjuk ki, hogy a szellőző rendszer a tűz és füst átterjedését ne tegye lehetővé. A kialakításra kerülő rendszerben az elszívások önálló vezetékrendszerrel mennek a tető fölé. Mivel közös szellőző vezetékek nem készülnek, így tűzgátló záróelem nem kerül beépítésre. Az emeletközi és padlásfödémtől kezdve a padlástérben, illetve emeleti helyiségekben a vezetékrendszerek 30 perces tűzgátló építőlemezes eldobozolással készülnek, minősített 30 perces tűzgátló revíziós nyílásokkal. A szellőzőberendezéseket úgy alakítjuk ki, hogy a beépített tűzjelző berendezés észlelt tűz esetén késleltetés nélkül le tudja állítani őket. 8.2.2. Tűz- és füstgátló ajtók Az épületen belül több helyen tűzgátló ajtókat kell alkalmazni. Azon nyílászáró szerkezeteket, mellyel szemben tűzállósági határérték, vagy füstzáró képességet támaszt a jogszabály, tűzvédelmi műszaki követelmény, azt önműködő csukó szerkezettel kell kialakítani. Az ajtók várható nyitási ciklusa alapján elvárt minimum kategóriát az ajtó tűzvédelmi követelménye után zárójelben tüntetjük fel. Beépítésre kerülő tűzgátló ajtók: Földszinti 030. jelű hulladéktároló helyiség ajtaja D EI2 30 C (C4) Földszinti 019. jelű elektromos kapcsolóhelyiség ajtaja D EI2 30 C (C2) Beépítetlen paldástérbe nyíló ajtók D EI2 30 C (C2) Tetőszinti kezelőhelyiségbe nyíló ajtó D EI2 30 C (C2) - 11 -
9. TŰZOLTÁSI FELTÉTELEK 9.1. Az épület megközelíthetősége Az óvoda megközelítése a vele határos Bajcsy-Zsilinszky utca felől megközelíthető. Az épülethez tűzoltási felvonulási területet nem, csak tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére alkalmas utat biztosítunk. A tűzoltó gépjármű közlekedését az épület mellett parkoló autókon kívül más külső körülmény nem befolyásolja. Az épület több földszinti bejárattal rendelkezik, melyeken keresztül a belső helyiségek megközelíthetőek. A csoportszobák önálló szabadba nyíló ajtókkal rendelkeznek. A tetőszinti helyiségek a belső íves karú lépcsőn keresztül elérhetőek. 9.2. Oltóvíz ellátás Az oltóvízellátás elégséges voltát a vízművek elvi nyilatkozatával és a használatbavételkor egyidejű vízhozamméréssel kell alátámasztania! Az épület oltásához szükséges oltóvíz mennyiségét az épület összesített alapterülete és kockázati osztálya alapján határoztuk meg. Az oltóvízellátás utcai külső föld feletti tűzcsap(ok)ról történik. Az óvoda külső oltóvízigénye: 1800 l/perc percen keresztül Az épület oltásához szükséges tűzcsapnak 100 m-en belül kell lennie és a számításba jöhető legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm 2-es kifolyási keresztmetszetnél 200 kpa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. A tűzoltási vízszerzési helyek 1,5 m-es körzetén belül gépjárműparkolót kialakítani nem szabad, ezt helyi jelzéssel (felfestéssel) jelölni is kell! 9.2.1. Belső fali tűzcsaphálózat Alacsony kockázati osztályba tartozó, 1 000 m2 alatti kockázati egységben fali tűzcsaphálózat kialakítása nem szükséges. Az óvoda jövőbeli lehetséges bővítése érdekében kiépítésre jelen beruházás keretében kiépítésre kerül. a fali tűzcsaphálózat alapvezetéke 9.2.2. Kézi tűzoltókészülékek Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként egyet és a rendeltetési egységek alapterülete alapján az előírt oltóanyagegységnek megfelelően. Ez alapján az óvodában összesített alapterülete alapján (852 m 2) legalább 11 oltóanyagegységnek megfelelő számú tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tervezett funkciót is figyelembe véve szintenként 2 db (az épületben összesen 4 db) 4 kg-os 21A 144B C oltásteljesítményű tűzoltókészülék kerül kihelyezésre. 9.2.3. Tűzvédelmi célú berendezések jelölése A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket, valamint a központjaikat a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt (utánvilágító vagy világító) biztonsági jellel kell megjelölni. A biztonsági jeleket minden esetben a tűzoltó berendezés fölé 1,8-2,5 m magasságban kell felszerelni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van. A tűzoltó készülékek esetében a tűzoltó készülék mellett fel kell tüntetni annak alkalmazására vonatkozó típus függő jelzést is. - 12 -
Egyéb jelölések Minden menekülésre igénybe vehető kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó jobb és bal oldalán elhelyezett, az ajtóra mutató biztonsági jellel jelöljük. A menekülési útirányt jelölő biztonsági jelet tilos az ajtóra szerelni, mivel az ajtó nyitott állapotában a jel nem látható, így a meneküléshez szükséges információ eltűnik. Menekülési útirányt jelző biztonsági jelekkel jelöljük: a folyosók minden kereszteződését minden irányból, minden irányváltoztatást, bármilyen szintváltástó, a kötelezően előírt vészkijáratokat, a szabadba vezető utolsó kijáratot (a mentésben közreműködők számára kívülről is, mely külső jelölés az épületek főbejáratánál elhagyható). Magasan telepített biztonsági jelek esetében a jeleket legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb a füstmentes levegőréteg felső határáig kell rögzíteni. A magasan telepített biztonsági jeleknek közepes (10 méter) és nagy (30 méter) távolságból is felismerhetőnek kell lennie. Az ilyen magasságban rögzített menekülési útirányt jelző biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában kell elhelyezni. A telepítésnél ügyelni kell arra, hogy az épület, a menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Az építmény kiürítése és az ott keletkezett tűz jelzése, továbbterjedésének megakadályozása, valamint felszámolása során használható tűzvédelmi eszközöket megfelelő világító biztonsági jelekkel kell megjelölni. A tűzvédelmi eszközök szempontjából kiemelten kell kezelni: (a) a kézi és hordozható tűzoltó készülékeket, (b) a fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény szekrényeket és azok környezetét, valamint (c) a kézi tűzjelzésadókat, a tűzjelző telefont. A biztonsági jelek elhelyezésének változatai: A villamos táplálású, jeleket adó eszközöket tartalék energiaforrással kell ellátni úgy, hogy a hálózati energia kimaradása ne okozza azok működésképtelenségét. A biztonsági jel mérete és elhelyezése feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. - 13 -
9.3. Tűzjelző berendezés Az OTSZ 14. melléklete alapján az épületben automatikus gyengeáramú tűzjelző berendezés készül. A rendszertervek a szakhatósággal külön eljárás keretében kerülnek engedélyeztetésre! A létesítendő tűzjelző analóg jelfeldolgozású, visszatérő hurkos, egyedi címmel rendelkező, digitális jeltovábbítású, intelligens rendszer lesz. Védelmi szint: A tűzjelző rendszer teljes védelmi szintű lesz. A tűzjelző központ a földszinti 001. jelű szélfogó helyiségben kerül elhelyezésre. Jelentős részben automatikus érzékelőkből, túlnyomórészt a tűz gyors észlelésének füstérzékelőkből fog állni. Minden helyiséget automatikus érzékelőkkel lesz védve, az eredendően vizes és a kis tűzkockázatú helyiségek képeznek kivételt. Az érzékelőkön felül kézi jelzésadók kerülnek elhelyezésre a menekülési útvonalakon, a vagy szabad térbe vezető ajtók mellett. érdekében ez alól csak automatikus lépcsőházba A területen tartózkodókat a rendszer hangjelzők megszólaltatásával figyelmezteti majd a tűzjelzésre. A jelzések gyors, pontos beazonosítását riasztáskor a központ LCD-jén megjelenő információk, illetve az előlapi LED jelzések segítik. A rendszer kialakítása és technikai színvonala alapján időben, nagy biztonsággal képes lesz jelezni a várható tüzeket, valamint címzett érzékelőknek köszönhetően a tűzjelzés azonosítása is kellően gyors és pontos. A tűzjelző rendszer központja és hálózati elemei megfelelő minősítéssel rendelkeznek. A vonatkozó rendszerterveket csak megfelelő képzettségű és jogosultsággal rendelkező tervező készítheti a kiviteli tervekhez kapcsolódóan. Amennyiben az állandó felügyelet a központ mellett nem biztosított, átjelzést kell kiépíteni. 9.4. Automata Tűzoltó berendezés Az OTSZ 14. melléklete alapján az épületben automatikus vízzel oltó (sprinkler) rendszer vagy egyéb egyéb oltórendszer kiépítése nem előírás, kialakítása nem így nem tervezett. A földszinti melegítőkonyhában beépítésre kerülő közös konyhai elszívással rendelekző olajat és zsiradékot felhasználató nagykonyhai készülékek összteljesítménye 50 kw alatt marad, így konyhai oltóberendezés nem kerül beépítésre. 10. KIÜRÍTÉS Az épület kiüríthetőségének ellenőrzését kétféleképpen végezzük: az össznépesség átlagos menekülő képességén alapuló (korábbi Országos Tűzvédelmi Szabályzatok, illetve MSZ 595-6 szerinti) módszer alapján, valamint az OTSZ 52. (2-3) fejezete, illetve az OTSZ 7. melléklet 1. és 3. táblázata alapján a kiürítési útvonal paraméterei (a menekülési útvonal hossza; a menekülési útvonal, lépcsőkar szabad szélessége; a menekülési útvonalon beépített ajtó legkisebb szabad belmérete) szerint. Az épület kiürítése megfelelő, amennyiben a benntartózkodók a fenti vizsgálati módszerek közül legalább az egyik alapján a jogszabályban megengedett értéken (normaidőn vagy távolságon) belül el tudják hagyni az épületet. Az OTSZ rendelkezései közül figyelembe vettük még: 4. 75.: Kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a menekülési útvonal eléréséig vagy ha az menekülési útvonal igénybevétele nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig tar. 4. 75.: Kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart. - 14 -
4. 103.: Menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig. Az épület kiürítésére vonatkozó, jogszabály alapján megengedett kiürítési normaidőket, távolságokat és egyéb paramétereket az alapadatok táblázat tartalmazza. A számításokat az OTSZ vonatkozó fejezetei és a Kiürítésről szóló Tűzvédelmi Műszaki Irányelv szerint végezzük, de a részletes számítások helyett csak a végeredményeket közöljük automatikusan számoló excel táblázat segítségével. 10.1. Létszámadatok Az épületben 4 db 25 fős csoportszoba készül, összesen 100 fő gyermek elhelyezésére. Dolgozói létszámként csoportszobánként 2 fővel, Logopédia és orvosi helysiégben plusz 1-1 fővel, a konyhában további 4 fővel számolunk. A tetőtéri helyiségben tartózkodók száma normatíva alapján kereült meghatározásra. OTSZ SZERINTI NORMATÍV LÉTSZÁM ADATOK Helyiség/rendeltetés az épületben Helyiség típus Alapegység [ae] Normatív Adat [fő/ae] Létszám [fő]. jelű gazdasági iroda Iroda (ae.: négyzetméter) 27 0,17 5 114. jelű óv oda v ezető h. Iroda (ae.: négyzetméter) 16 0,17 3 103. jelű iroda v ezető Iroda (ae.: négyzetméter) 27 0,17 5 Fentieknek megfelelően az épületben tartózkodók száma összesen: Földszinti csoportszobák: 180 fő 4x27= 108 fő Logopédia: 1 fő Orvosi szoba: 1 fő Melegítő konyha: 4 fő Tetőszinti iroda helyiségek: 13 fő Szülők (épületbe érkezéskor és induláskor) 50 fő 10.2. Kiürítési koncepció A földszinti csoportszobák önálló szabadba vezető ajtóval rendelkeznek, így azok akik itt tartózkodónak a helyiségből közvetlen a szabadba tudnak menekülni. A földszinti közlekedő - zsibongón tartózkodók az öltözőkből nyíló szabadba vezető ajtón, valamint az előtéren keresztül tudnak a szabadba menekülni. A tornaszobában tartózkodók az előtér, majd onnan a szélfogó át tudják az épületet elhagyni. A melegítőkonyhában tartózkodók a konyhához tartozó gazdasági bejáraton át menekülnek a szabadba. Az emeleti iroda terekben tartózkodók a belső íves karú lépcsőn először a földszinti előtérbe, majd onnan a szélfogón át a szabadba menekülnek tovább. - 15 -
10.3. Alapadatok Alapadatok 0,5 alatt fő/m2 Kiürítés első szakaszának megengedett ideje Kiürítés második szakaszának megengedett ideje Alapértelmezett v ízszintes haladási sebesség Lépcsőn lefelé haladási sebesség Lépcsőn felfelé haladási sebesség 1,5 8 40 20 15 min min m/min m/min m/min Kijáratok, ajtók, szűkületek átbocsájtóképessége 41,7 fő m-1 min-1 Geometriai módszer Kockázati egységben, tűzszakaszban, épület(rész)ben tartózkodók száma Kockázati egység kockázati osztálya Kiürítés számítás TvMI szerint ALAPADATOK A vizsgált terület alapértelmezett létszámsűrűsége 180 AK fő Menekülési út elérési távolsága 45 m Átmeneti v édett tér és biztonságos tér elérési táv olsága menekülési útv onal nélkül 45 m Menekülési út elérési távolsága, v alamint átmeneti v édett tér és biztonságos tér elérési táv olsága menekülési útv onal nélkül abban az esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni v édelme biztosított m Menekülési útv onal megengedett legnagyobb hossza 300 m Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti v édett tér elérési táv olsága menekülési útv onalon keresztül, a menekülési útv onalba lépés helyétől mérve 40 m 10.4. Kiürítés számítás A földszinti csoportszobák közvetlen szabadba nyíló kijáratokkal rendelkeznek, ezekben csoportszobánként 25 fő gyermek és 2-2 dolgozó tartózkodik. Ezek kiüríthetőségét külön nem ellenőrizzük, mivel minden ajtó 0,9 m-nél szélesebb szabad belső keresztmetszettel rendelkezik, így a geometriai módszer alapján a csoportszobák kiürítése megfelelő. A földszinti közlekedő-zsibongó kiüríthetőségét az épületbe érkezés, illetve távozás során várható 50 fő gyermek és 50 fő szülő együttes jelenlétével vizsgáljuk. Mértékadó az emeleti szint kiürítése útvonalhossz szempontjából, ahol legfeljebb 22 fő tartózkodik. A 115-ös sz. nevelőtestületi szoba kiürítését ellenőrizzük a kiürítés számítás első szakaszának megengedett normaidején belül közvetlenül a szabadba. A számítás során a földszintre vezető íves karú lépcső az OTSZ. alapján kiürítésre figyelembe vehető mert rajta 50 főnél kevesebben menekülnek, valamint a lépcső 10 méternél kisebb szintkülönbséget hidal át. - 16 -
10.5. Földszinti közlekedő-zsibongó kiürítése FÖLDSZINTI KÖZLEKEDŐ-ZSIBONGÓ KIÜRÍTÉSE 1. A HELYISÉG, HELYISÉGCSOPORT KIÜRÍTÉSE (KIÜRÍTÉS ELSŐ SZAKASZA) ÚTVONALHOSSZAK ALAPJÁN Helyiségben / helyiségcsoportban benntartózkodók száma (N1) 100 fő Útvonal Hossza Létszám Sűrűség Haladási sebesség Idő 15 1-től 2-ig 29 0,52 Útv onal hosszak alapján Menekülési út elérési táv olsága Útvonal típusok 1. Útvonal leírása Közlekedő legtáv olabbi pontjából menekülés a szabadba v ezető ajtóig Vízszintes útv onalszakasz Az útvonal elhagyásának ideje (t1a ) 0,52 min Az útv onal elhagyásának maximális ideje (t 1 megengedett) 1,50 min 15,00 m 45,00 m Bejárt útvonalak hossza Maximális megengedett útv onalhossz geometriai módszer szerint 1. szakaszban Kiürítési idő alapján (t1) Kiürítés geometriai módszer szerint (távolság alapján) Kijárati ajtók szélessége alapján Ajtó leírása Névleges szélesség Szabad belméret Percenkénti átbocsájtás cm-re 1. Öltöző szabadba v ezető ajtaja 1 0,9 37,53 50 2. Öltöző szabadba v ezető ajtaja 1 0,9 37,53 50 3. Szélfogó szabadba nyíló ajtajának nyíló szárnya 1 0,9 37,53 50 Kiürítési idő (t1b ) 0,89 min A helyiség(csoport) elhagyásának, az ajtón áthaladás maximális ideje (t 1 megengedett) 1,50 min Ajtók teljes átbocsájtóképessége keresztmetszet alapján Ajtók teljes átbocsájtóképessége geometriai módszer alapján (50 fő/ cm, de minimum 0,9 m szabad szélességű ajtók v ehetők figyelembe) 168,89 fő 150,00 fő Kiürítési idő alapján(t1b ) Kiürítés geometriai módszer szerint - 17 -
10.6. Tetőszinti 115. jelű nevelőtestületi szoba kiürítése TETŐSZINTI 115. NEVELŐTESTÜLETI SZOBA KIÜRÍTÉSE 1/1 A HELYISÉG KIÜRÍTÉSE ÚTVONALHOSSZAK ALAPJÁN (KIÜRÍTÉS ELSŐ SZAKASZA) Helyiségben / helyiségcsoportban benntartózkodók száma (N1) fő 10 Útv onal hosszak alapján Menekülési út elérési táv olsága Útvonal típusok 1. Útvonal leírása Szoba elhagyása a szinti közelekedő felé Vízszintes útv onalszakasz Útvonal Hossza Létszám Sűrűség Haladási sebesség Idő 5,3 0,5 alatt 40 0,13 Az útvonal elhagyásának ideje (t1a ) 0,13 min Az útv onal elhagyásának maximális ideje (t 1 megengedett) 1,50 min 5,30 m 45,00 m Bejárt útvonalak hossza Maximális megengedett útv onalhossz geometriai módszer szerint 1. szakaszban Kiürítési idő alapján (t1) Kiürítés geometriai módszer szerint (távolság alapján) Kijárati ajtók szélessége alapján Ajtó leírása 1. Nev előtestületi szoba ajtaja közlekedő felé Névleges szélesség Szabad belméret Percenkénti átbocsájtás cm-re 1 0,9 37,53 50 Kiürítési idő (t1b) 0,27 min A helyiség elhagyásának, az ajtón áthaladás maximális ideje (t 1 megengedett) 1,50 min Ajtók teljes átbocsájtóképessége keresztmetszet alapján Ajtók teljes átbocsájtóképessége geometriai módszer alapján (50 fő/ cm, de minimum 0,9 m szabad szélességű ajtók v ehetők figyelembe) 56,30 fő 50,00 fő Kiürítési idő alapján(t1b) Geometriai módszer szerint (ajtók geometriai mérete alapján, 50 fő/ cm) - 18 -
1/2. A HELYISÉGCSOPORT KIÜRÍTÉSE (KIÜRÍTÉS ELSŐ SZAKASZA A LEGSZŰKEBB KERESZTMETSZET FIGYELEMBE VÉTELÉVEL) (1) Útvonalhosszak ellenőrzése Mértékadó kiürítési idő (t1ma ) Útvonal típusok Útvonal leírása 0,27 min Útvonal Hossza Létszám Sűrűség Haladási sebesség Idő 1. Vízszintes útv onalszakasz Közlekedőn keresztül menekülés a belső lépcsőig 14,7 0,5-től 1-ig 37 0,40 2. Lépcsőn lefelé útv onal (szintkülönbség 3x) Lépcsőn menekülés lefelé 1,53 0,5-től 1-ig 30 0,05 Vízszintes útv onalszakasz Lépcsőtől menekülés az ív es karú lépcsőig 2,84 0,5-től 1-ig 37 0,08 4. Lépcsőn lefelé útv onal (szintkülönbség 3x) Ív es karú lépcsőn menekülés a földszintre 8,52 0,5-től 1-ig 30 0,28 5. Vízszintes útv onalszakasz Lépcsőtől menekülés a szélfogóig 5,4 0,5-től 1-ig 37 0,15 Vízszintes útv onalszakasz Szélfogón keresztül menekülés a szabadba v ezető ajtóig 3,5 0,5-től 1-ig 37 0,09 3. 6. Az útvonal elhagyásának ideje (t2a ) 1,32 min A helyiség(csoport) elhagyásának, az ajtón áthaladás maximális ideje (t 1 megengedett) 1,50 min Bejárt útvonalak hossza Maximális megengedett útv onalhossz geometriai módszer szerint 1. szakaszban (helyiség elhagyása + a helyiségcsoport elhagyásának teljes útv onal hossza) 41,79 m 45,00 m Kiürítés az idő alapján (t2a ) Geometriai módszer szerint (távolság alapján) ÍVES KARÚ LÉPCSŐ SZABAD SZÉLESSÉGE (2) Lépcsőkarok, vagy menekülési útvonal legszűkebb keresztmetszeténél az átbocsájtóképesség ellenőrzése A lépcső v agy menekülési útv onal legszűkebb keresztmetszetének táv olsága a legközelebbi helyiséghez 6,8 m Eltáv olítandó személyek száma (N2) 22 fő Lépcsőkar(ok) v agy legszűkebb keresztmetszet szélessége (l3szi) 0,7 m Lépcső vagy szűk keresztmetszet elérése (ty1) Útvonal típusok 0,170 Útvonal leírása 1. Lépcsőn lefelé útv onal (szintkülönbség 3x) Ív es karú lépcsőn menekülés a földszintre 2. Vízszintes útv onalszakasz Lépcsőtől menekülés a szélfogóig Vízszintes útv onalszakasz Szélfogón keresztül menekülés a szabadba v ezető ajtóig 3. Idő az átbocsájtóképesség alapján Útvonal Hossza Létszám Sűrűség Haladási sebesség Idő 8,52 0,5-től 1-ig 30 0,284 5,4 0,5-től 1-ig 37 0,146 3,5 0,5-től 1-ig 37 0,095 A legszűkebb keresztmetszet elérésének és az áthaladás ideje A legszűkebb keresztmetszet elhagyása utáni útv onalak bejárásának ideje 0,924 min 0,525 min A menekülés ideje a legszűkebb keresztmetszet alapján (t2b ) 1,448 min Az útv onal elhagyásának maximális ideje 1. szakaszban (t 1 megengedett) 1,50 min Lépcsőkar(ok) v agy menekülési útv onal legszűkebb keresztmetszetének szükséges minimális szabad szélessége geometriai módszer szerint (100 fő alatt 1,2 m + minden tov ábbi 100 főre +0,6 m) m 1,20 Kiürítés az idő alapján (t2b ) Geometriai módszer szerint Nem felel meg - 19-0,754
(3) Kijárati ajtók szélességének ellenőrzése A(z alábbi) kijáratokon eltávolítandó személyek száma (N2) (A szám eltérhet a megadott befogadó képességétől, amennyiben a kijárat (csoporton) csak az emberek egy része menekül) A kijárat(ok) távolsága a legközelebbi helyiséghez Ajtó leírása 180 1,65 fő m Névleges szélesség Szabad belméret Percenként cm-re 1 0,9 37,53 50 1. 001 Szélfogó ajtaja 2. 008 Foglalkoztató ajtaja 1,2 1,1 45,87 50 3. 010 Foglalkoztató ajtaja 1,2 1,1 45,87 50 4. 013 Foglalkoztató ajtaja 1,2 1,1 45,87 50 5. 015. jelű Foglalkoztató ajtaja 1,2 1,1 45,87 50 6. 031. jelű Előtér ajtaja 1,05 0,95 39,62 50 Kijáratok elérésének ideje legközelebbi helyiségtől mérv e (t y2 ) Kijáratokon áthaladás ideje 0,041 min 0,69 min Kiürítési idő (t2c) 0,73 min A kijárati ajtókon áthaladás maximális ideje (t 2 megengedett) 1,50 min Ajtók teljes átbocsájtóképessége keresztmetszet alapján Ajtók teljes átbocsájtóképessége geometriai módszer alapján (50 fő/ cm, de minimum 0,9 m szabad szélességű ajtók v ehetők figyelembe) 3,94 fő 300,00 fő Kiürítési az idő alapján(t2c) Geometriai módszer szerint Fentiek alapján az óvoda a kiürítés számítás első szakaszának normaidején belül biztonsággal kiüríthető a szabadba. Ennek megfelelően az épületben menekülési útvonal nem alakul ki. 11. ÉPÜLETGÉPÉSZET 11.1. Általános épületgépészet Az épület fűtése és használati melegvíz ellátása a gépészeti helyiségben elhelyezésre kerülő 2 db kw-os (összesen 140 kw összteljesítmény alatti) zárt égésterű kondenzációs gázkazánról történik. A helyiségekben a hőleadás lapradiátorokkal és padlófűtéssel történik majd. A nyílászáróval nem rendelkező helyiségek, (mosdó helyiségek) szükséges légcseréjének biztosítására a villanykapcsolóról vezérelt, túlfutással üzemelő helyi elszívó ventilátorok kerülnek felszerelésre. A nyílászáróval rendelkező helyiségek szellőzése természetes úton a homlokzati nyílászárók segítségével lesz megoldható. Az épületben tűzvédelmi szempontból más jelentős, gépészeti berendezés nem létesül. 11.2. Hő- és füstelvezetés A menekülési útvonalak hő- és füstelvezetéséről Figyelembe vesszük azonban: jogszabály alapján gondoskodni kell! 4. 103.: Menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig. Mivel az épületben a mellékelt kiürítés számítások alapján menekülési útvonal nem alakul ki, az épületben beépített hő-és füstelvezető rendszer nem kerül kialakításra. - 20 -
12. VILLAMOS BERENDEZÉSEK 12.1. Általános rész A villamos berendezések az MSZ 10 még érvényben lévő tervlapjai, az MSZ HD 364 szabványsorozat, az MSZ EN 2364 előírásai és az OTSZ vonatkozó előírásai szerint kerülnek kiépítésre. Az elektromos vezetékek védőcsöveinek faláttörései a szerkezetre előírttal megegyező tűzgátló tömítéssel készülnek. Az épület minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos berendezése, valamint a központi szünetmentes energiaforrások úgy kerülnek kialakításra, hogy az építmény egésze egy helyről (a földszinti 001. jelű szélfogóban), tűzvédelmi főkapcsoló segítségével lekapcsolható lesz. A tűzeseti fogyasztók csoportjai külön lekapcsolható kivitelben tervezett, úgy hogy működtetésük az egyéb áramkörök lekapcsolása esetén is biztosítható legyen. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. 12.2. Napkollektorok, napelemek Az óvoda tetőszerkezetén napelemrendszer készül. A tervezett napelem rendszer az alábbi követelmények betartásával kerül kialakításra: A fotovoltaikus napelemek tűzveszélyessége az elektromos energia termelésből fakadhat, legjellemzőbb módon valamilyen elektromos meghibásodásból fakadó tűzre kell számítani. A rendszer egyenfeszültséget előállító elektromos napelem cellákból és az egyenfeszültséget váltóárammá konvertáló inverterekből áll. Bármely egység esetleges meghibásodása tűzesethez vezethet. A napelemek esetleges tűzénél különleges figyelmet kell fordítani az oltás speciális körülményeire, szükséges a beavatkozó állomány megfelelő felkészítése! A napelem modulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani. A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolójának közvetlen közelében javasolt kiépíteni. A kapcsoló felett minden esetben kötelező a napelem lekapcsolás feliratot elhelyezni. A napelemes rendszer DC oldali lekapcsolásának célja, hogy az építményben kialakult tűz esetén csökkenteni lehessen az épületben tartózkodókat és a beavatkozó tűzoltókat érő áramütés, illetve a vezetékeken esetleg kialakuló egyenáramú ív miatt bekövetkezhető újragyulladás kockázatát. A DC oldali vezetékek lekapcsolása kialakítható Inverterbe épített DC oldali leválasztással, ha az adott DC kábel épületbe való belépési pontjától indult belső DC nyomvonal teljes hossza nem haladja meg az 5 métert és nem halad át egymás feletti/alatti egynél több szinten, idegen tulajdonon, bérleményen, tűzszakaszon; Egyéb esetben a DC kábelszakaszon (épületen belül vagy kívül) leválasztással. A DC kábelszakaszon kialakított leválasztás megfelelő, ha az épületen belül elhelyezve, a DC kábel belépési pontjától a nyomvonal hosszán mért legfeljebb 5 m belül kerül kialakítása; A DC leválasztás elhelyezése a PV modulok mellett (pl. a PV modulok tartószerkezetén elhelyezve) kerül elhelyezésre. Amennyiben a PV modulok által lefedett területek legközelebbi pontja és az épületbelépési pontja között a DC kábel több, mint 10 m hosszú, mindenképp épületen kívüli DC lekapcsolás készül. - 21 -
Épületen belül történő leválasztás elvi ábrája Épületen kívüli leválasztás elvi ábrája A DC leválasztónak megfelel az a készülék, amely legalább szakaszoló-kapcsoló (terhelésszakaszoló) és távlekapcsolási funkcióval rendelkezik. A DC leválasztó készülék távlekapcsolásának módjai: Amennyiben az épület rendelkezik tűzoltósági vezérlő tablóval, akkor a távlekapcsolást erről a tablóról kell megvalósítani; Amennyiben nincs tűzoltósági vezérlő tabló, úgy a távlekapcsolási hely (azaz tűzeseti PV távlekapcsolási hely) az épület vagy több épületrészből álló létesítmény esetén a vonatkozó épületrész bejáratának közelében van. Ha ez nem betartható, a bejárattal azonos szinten, ahhoz legközelebb, de legfeljebb 15 méteren belül, kezelhető módon és magasságban legyen elhelyezve. Annak elkerülése érdekében, hogy a DC-oldali vezetékek mechanikai sérülése vagy más módon bekövetkező károsodása tüzet okozzon, vagy elősegítse a tűz épületen belüli terjedését, a DC oldali vezetékek épületen belüli szakaszát tűzvédelmi kábelcsatornában kell elhelyezni. A tűzvédelmi kábelcsatorna kialakítása megfelelő, ha a kábelcsatorna olyan gyári elemekből kerül összeállításra, amelyek kifejezetten kábelek elhelyezésére szolgálnak és a kábelcsatorna belső tűzhatással szembeni ellenállóképessége legalább 30 perc. A DC oldalon a tűzeseti lekapcsolással nem lekapcsolható vezetékeket (feszültség alatt maradó vezetékeket) jelöléssel lesz ellátva. A napelemes rendszer AC oldalán teljesül a jogszabály tűzeseti lekapcsolásra vonatkozó előírása, ha az inverterek megfelelnek a vonatkozó MSZ EN 62116 szabvány követelményeinek. A rendszer AC és DC oldali lekapcsolása a tetőtéri szinti gépészeti helyiségben kerül kialakításra. A kiérkező tűzoltó egységek részére az épület főbejáratánál vagy amennyiben ez nem kialakítható a tűzvédelmi főkapcsolónál a rendszerről figyelmeztető felirat ( Figyelem, az épületben napelem/pv rendszer üzemel! Az aktív vezetők a PV inverterről való leválasztás után is feszültség alatt maradhatnak! ) és biztonsági jel kerül elhelyezésre. 12.3. Irányfény és biztonsági világítás Az épület a kiürítés elősegítésére az MSZ EN 1838 és az MSZ EN 50172 szerinti biztonsági világítás és menekülési útirányt jelző rendszer készül. A beépítésre kerülő rendszerek legalább 30 perces működési időtartamú saját akkumulátoros lámpatestek lesznek. - 22 -
Ezen felül kiegészítésként a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más olyan megoldást kell alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági megjelölésekkel jelöli meg [gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölésével]. 12.4. Kábelezés Az elektromos vezetékek védőcsöveinek faláttörései a szerkezetre előírttal megegyező tűzgátló tömítéssel készülnek. A tűzvédelmi célú berendezések működését biztosító erős- és gyengeáramú kábelek (jelző- mérő, működtető és adatátviteli kábelek) működőképessége az alábbi táblázatokban előírt időtartamig biztosított lesz. A C 1 Időtartam (perc) Tűzeseti fogyasztó 2 3 4 15 Biztonsági világítás Beépített tűzjelző berendezés A A kockázati egység kockázati osztálya AK 30 A XV. fejezet szerint B Megengedett kiesés mértéke 1 Tűzeseti fogyasztó Biztonsági világítás AK osztályú kockázati egység Egy tűzszakasz egy szintjén belül legfeljebb 10 m 2 ellátott alapterület 3 Beépített tűzjelző berendezés rendszerelemeinek működési időtartam követelménye az XV. fejezet szerint A C 1 Rendszerelemek Időtartam (perc) 3 Tűzjelző központ és a hangjelzők, fényjelzők, kiürítési riasztást hangosító rendszer közötti vezetékek 30 4 Tűzjelző központ és bármely különálló tápegység közötti vezetékek 30 5 30 Tűzjelző központ és bármely távjelző és kijelző egység közötti vezeték 6 Tűzjelző központ különálló részeit összekötő vezetékek 30 7 Tűzjelző berendezés vezérléseinek vezetékei, kivéve, ha a vezérlőkábel sérülése kiváltja a szükséges vezérlést 30 8 Tűzjelző központ és a tűz- és hibaátjelző berendezést összekötő vezetékek 30 9 Azokon a kábelszakaszokon, ahol a visszatérő hurok mindkét iránya egyetlen véletlen esemény (tűz) hatására károsodhat 30 10 Vezérlések vezetékei, a hangjelző, és a tűz- és hibaátjelző berendezés vezérlésének kivételével, ha valamennyi vezérlés késleltetés nélkül indítja a vezérelt eszközt és a vezérlési vezetékek füstérzékelővel védett tereken haladnak át Nincs követelmény A kábelek működőképességére vonatkozó követelmények teljesülnek, ha Tűzvédelmi őségi Tanúsítvánnyal rendelkező tűzálló kábelrendszerként kerülnek kialakításra, melynek tűzállósági határértéke a fenti pontokban leírtaknak megfelel vagy a kábelek beton födémen legalább 30 mm vastag betonnal fedve kerülnek elhelyezésre vagy a kábelezés a földben fektetve kerülnek kialakításra. - 23 -