Dr. Kecskés Péter főosztályvezető részére Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Másolatban kapja: Dr. Molnár Tamás, osztályvezető, Belügyminisztérium, Európai Együttműködési Főosztály, Migrációs és Határigazgatási Osztály; Dr. Ambrus Ágnes, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság magyarországi részlegének vezetője; Dr. Haraszti Katalin, főosztályvezető-helyettes, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala; Kováts András, igazgató, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület Tárgy: A Magyar Helsinki Bizottság javaslatai az EMMI kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos jogszabálymódosításához Tisztelt Főosztályvezető Úr! A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a menedékkérő és nem menedékkérő kísérő nélküli kiskorúak befogadásával, gondnokságával és életkor-meghatározásával kapcsolatban az elmúlt években bevezetett jogszabály-változásokat, különösen a kísérő nélküli kiskorúak Gyvt. személyi hatálya alá kerülését, továbbá a kísérő nélküli kiskorúak befogadására szakosodott gyermekotthonok (Fót, Hódmezővásárhely) kijelölését. A Bizottság támogatja az érintett civil szervezetek és az EMMI részvételével eddig megrendezett kísérő nélküli kiskorúakkal foglalkozó munkacsoport-üléseket, amelyek hozzájárulhatnak a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos jogi szabályozás és gyakorlat továbbfejlesztéséhez, illetve ahol javaslatok fogalmazódnak meg e csoport helyzetének javítására. Jelen megkeresésünkkel tájékoztatni kívánjuk a tisztelt Minisztériumot azokról, a kísérő nélküli kiskorúak számára történő ingyenes jogi segítségnyújtás során tapasztalt gyakorlati problémákról, amelyek megnehezítik e kiskorúak hatékony jogi segítséghez, illetve életkoruknak megfelelő befogadási feltételekhez való hozzáférését és nem feltétlenül állnak összhangban a vonatkozó nemzetközi és uniós jogi szabályozással. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben a Munkacsoport nem ülésezett és a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatban az alábbiakban megfogalmazott javaslataink több szakterületet érintenek, a fenti tapasztalatokat és a kapcsolódó javaslatokat írásban jelezzük és valamennyi Munkacsoport tag számára (Belügyminisztérium, UNHCR, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala) megküldjük. 1. A kísérő nélküli kiskorúak törvényes képviselete A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében az eljáró hatóság (jellemzően a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a Rendőrség) szülői felügyelet hiányában a külföldi kiskorút ideiglenes hatállyal elhelyezi, gondoskodik számára az idegenrendészeti illetve menedékjogi eljárás során őt képviselő ügygondnok kirendeléséről, továbbá kezdeményezi a kiskorú gyermekotthonban történő elhelyezését. 1 Az eljáró hatóság megkeresi továbbá a külföldi kísérő nélküli kiskorúak gyámságát illetően kizárólagos illetékességgel bíró gyámhivatalt (Budapest V. kerületi Gyámhivatal), amely gondoskodik a kiskorú számára gyermekvédelmi gyám kirendeléséről. 2 1 Harmvhr. 72., Gyvt. 4. (3) bek. és 72. 2 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. 1

A Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint 2014. január 1. előtt a gyakorlat az volt, hogy a gyámhatóság a menedékjogi vagy idegenrendészeti eljárás alatt álló kiskorú számára a teljes körű törvényes képviseletét (gondozás, vagyonkezelés, törvényes képviselet, menekültügyi eljárás során képviselet) ellátó eseti gondnokot 3 rendelt ki, a már elismert menekült vagy oltalmazott kiskorúak számára pedig gyámot. A 2014. január 1-jével bevezetett jogszabályváltozás 4 eredményeképpen immáron gyermekvédelmi gyámot szükséges kirendelni az ideiglenes hatállyal elhelyezett menedékkérő és nem menedékkérő kísérő nélküli kiskorúak számára, akinek feladata ellátni a kiskorú teljes körű törvényes képviseletét. Az ágazati jogszabályok értelmében azonban nem világos, hogy a Harmvhr. 72. (2) bek. 5 és a Metvhr. 74. 6 szerint a kiskorú számára az idegenrendészeti/menekültügyi eljárásban érdekeinek képviseletére kirendelt ügygondnok feladatkörét a gyermekvédelmi gyám hivatott-e betölteni. Álláspontunk szerint szükséges lenne ennek megfelelően pontosítani a jogszabályi rendelkezést, ugyanis a hatályos rendelkezések szerint a kísérő nélküli kiskorúak számára szülői felügyelet hiányában a törvényes képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyámot, illetve a kiskorút az idegenrendészeti, menekültügyi eljárás során képviselő ügygondnokot is szükséges kirendelni. A jelenlegi gyakorlat szerint azonban a gyámhatóság kizárólag gyermekvédelmi gyámot rendel ki ilyen esetekben. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyermekvédelmi gyám kirendelése akár a menedékjogi kérelem benyújtásától számított több hónapig eltarthat, a kiskorúak törvényes képviselete (ideértve a menedékjogi eljárás során történő jogi képviseletét) ez alatt az időszak alatt nem megfelelően biztosított. Javaslat: A kiszámítható jogalkalmazás érdekében szükséges az ágazati jogszabályok (Harmvhr. és Metvhr.) megfelelő módosítása, úgy hogy a vonatkozó rendelkezések egyértelműen meghatározzák, hogy kinek a feladata a kísérő nélküli kiskorúak menekültügyi/idegenrendészeti eljárásban történő jogi képviseletének biztosítása. 1/A. Gyermekvédelmi gyám késedelmes kirendelése és az ebből fakadó nehézségek A gyermekvédelmi gyámok kirendelésével kapcsolatos akár több hónapos késedelem a menekültügyi eljárások elhúzódásához vezet és kétségessé teszi a menedékkérő kiskorúak ügyében soron kívüli eljárást előíró jogszabályi rendelkezés gyakorlatban történő érvényesülését. A Helsinki Bizottság aggodalommal tapasztalta továbbá, hogy a hosszadalmas menekültügyi eljárások eredményeképpen előfordul, hogy egy kiskorú a menedékjogi eljárás jogerős befejeződése előtt válik nagykorúvá és ezáltal később, elismert menekültként a hatályos jogszabályok szerint nem jogosult utógondozói ellátásra. Jóllehet a kísérő nélküli kiskorúak számára korábban kijelölt eseti gondnokok egy része részt vett érzékenyítő képzéseken, a gyermekvédelmi gyámok rendszeres, intézményesített képzése jelenleg nem megfelelően biztosított, holott az uniós jogszabályok 7 szerint a kísérő nélküli kiskorút (például a kérelem 3 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 136. (1) bek. és Csjt. 98. (1) bek. 4 Gyvt. 84. (1) bek. c) pont 5 Harmvhr. 72. (2) bek.: A kísérő nélküli kiskorú érdekeinek védelmében az idegenrendészeti hatóság köteles ügygondnok kirendelése iránt az eljárás megindításakor haladéktalanul intézkedni. 6 Metvhr. 74. (1) bek.: Az eljárási képességgel nem rendelkező elismerését kérőt törvényes képviselője vagy ügygondnoka jelenlétében kell meghallgatni. (2) Az ügygondnok a személyes meghallgatásról, az arra való felkészülés módjáról, valamint annak következményeiről az elismerését kérőt tájékoztatni köteles. 7 604/2013/EU sz. rendelet, 6. cikk (2) bek.: A tagállamok biztosítják, hogy a kísérő nélküli kiskorút az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során képviselő képviselje és/vagy segítse. A képviselőnek rendelkeznie kell azokkal a képesítésekkel és szaktudással, amelyek biztosítják, hogy az e rendelet szerint végzett eljárások során a kiskorú legfőbb érdekét figyelembe veszik. Az ilyen képviselő számára hozzáférést kell biztosítani a kérelmező aktájában szereplő, releváns dokumentumok tartalmához, ideértve a kísérő nélküli kiskorúaknak szóló külön tájékoztató füzetet is. 2

elbírálásáért felelős tagállam meghatározására irányuló ún. dublini eljárás során) megfelelő szakképzettséggel rendelkező gyámnak kell képviselnie. Ez azonban a menedékjogi, illetve idegenrendészeti ismeretek hiányában a gyermekvédelmi gyámok számára komoly kihívást jelent. Álláspontunk szerint aggályos továbbá, hogy a nem menedékkérő kísérő nélküli kiskorúak átadására Szerbiába (visszafogadási egyezmény keretében) a gyermek legfőbb érdekeinek képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyámmal való konzultáció nélkül, a kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezését megszüntető határozat hiányában kerül sor. Összességében megállapítható, hogy a gyermekvédelmi gyám késedelmes kirendelése a kísérő nélküli kiskorú ENSZ Gyermekjogi Egyezményben és Gyvt.-ben biztosított jogainak sérelméhez vezet. Sérül többek között a gyermek meghallgatáshoz, a személyét érintő kérdésekben véleményének figyelembe vételéhez, illetve tájékoztatáshoz való joga. 8 Ugyanebből fakadó problémaként azonosítható a kiskorúak esetében a jogi képviselethez továbbá a soron kívüli eljáráshoz való hozzáférés akadályozottsága. Javaslat: Biztosítani kell, hogy az illetékes gyámhivatal a kiskorú számára haladéktalanul rendeljen ki menekültügyi és idegenrendészeti ismeretekkel, továbbá a szükséges interkulturális kompetenciával rendelkező gyermekvédelmi gyámot. Elengedhetetlen továbbá e szakemberek célirányos képzésének folyamatos biztosítása. 1/B. Korlátozottan cselekvőképes kiskorúak jogi képviselete Álláspontunk szerint aggályos az a gyakorlat, amely szerint a korlátozottan cselekvőképes tehát 14 és 18 év közötti kísérő nélküli kiskorú jognyilatkozatának (például ügyvédi meghatalmazásának) érvényességéhez bizonyos esetekben - törvényes képviselője (a gyermekvédelmi gyám) hozzájárulása szükséges. A gyám kirendelésének több hónapos késedelme miatt ugyanis a kiskorúak menekültügyi eljárásban történő ingyenes jogi képviseletét a Helsinki Bizottság ügyvédei nem tudják ellátni mindaddig, amíg a gyermekvédelmi gyám ehhez nem járul hozzá. Ez a gyakorlat hátráltatja a kísérő nélküli kiskorúak hatékony jogi képviseletét és a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférését. Noha az ingyenes jogi segítségnyújtás lehetősége a Jst. 9 szerint biztosított, a tényleges hozzáférés a gyakorlatban nehézséget okoz, ugyanis se Fóton, se Hódmezővásárhelyen nem elérhető rendszeres, ingyenes, államilag biztosított jogi segítségnyújtás. A Helsinki Bizottság menekültügyi jogi segítségnyújtó projektje keretében a hódmezővásárhelyi és fóti gyermekotthonokban elhelyezett kiskorúak számára örömmel biztosítana szakszerű és ingyenes jogi segítséget, hasonlóan ahhoz, ahogy ez a felnőtt menedékkérők esetében országszerte történik immár másfél évtizede (a Bizottsághoz tavaly például több mint 1000 menedékkérő fordult ingyenes jogi tanácsadásért, 130 ügyben pedig jogi képviseletet is nyújtottak a Bizottság munkatársai, ügyvédei). A Bizottság álláspontja szerint a Ptk. 2:12. a) és d) pontjai értelmében a korlátozottan cselekvőképes kiskorú törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja, és köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. A kiskorú számára a Bizottság által a menekültügyi eljárásban nyújtott ingyenes jogi segítség álláspontunk szerint ez utóbbi kategória alá esik. Ezen értelmezést erősíti meg a Gyermekjogi 8 Gyvt. 8. (1) bek. és Gyvt. 9. (1) bek. e) pont 9 2003. évi LXXX törvény a jogi segítségnyújtásról, 5. (2) bek. d) pont 3

Egyezmény 12. cikke, 10 amely szerint a gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő közigazgatási eljárásban, az általa választott képviselő útján meghallgassák. Javaslat: Szükséges a gyakorlatban lehetővé tenni a kísérő nélküli kiskorú számára, hogy önállóan nyilatkozzon arról, igénybe kívánja-e venni a számára felkínált ingyenes jogi segítséget. 1/C. A jogi képviselővel és civil szervezetek képviselőjével való kapcsolattartás joga A gyermekotthonban élő gyermekeknek a Gyvt. 9. (1) bek. i) pontja értelmében joguk van személyes kapcsolataik ápolásához, ebbe a hozzátartozókkal valók kapcsolattartáson túlmenően beletartozik az is, hogy barátaikkal, illetve segítő szervezetekkel is tarthassák a kapcsolatot. A gyakorlatban azonban a Bizottság munkatársai számára sok esetben nehézséget jelent a kísérő nélküli kiskorúakkal való kapcsolattartás. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 112. -a 11 értelmében a gyermekotthon házirendjében szükséges rögzíteni a kapcsolattartás módját. Ennek értelmében a gyermekotthonok házirendjükben kötelesek gondoskodni arról, hogy az ott élő gyermekek látogatókat fogadhassanak. A civil szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás azonban több gyermekotthon esetében házirendben nem szabályozott. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 30/H. (3) bekezdése 12 szerint a gyermekvédelmi gyám feladata elősegíteni, hogy a gyermek személyes kapcsolatait ápolhassa. Amennyiben a gyermekvédelmi gyám és a kiskorú között vita merül fel a kapcsolattartás tekintetében, a gyámhatóság dönt a kérdésben. A Gyvt.-ben foglalt gyermeki jogokból 13 is következik, hogy az ítélőképessége birtokában lévő (jellemzően a 14. életévét betöltött) gyermeknek joga van ahhoz, hogy önállóan eldönthesse, kíván-e a számára ingyenesen biztosított jogi segítségnyújtás lehetőségével élni, és hogy e véleményét tiszteletben tartsák. Az átdolgozott befogadási irányelv (2013/33/EU) 18. cikk (2) bek. (c) pontja is előírja a tagállamok számára, hogy lehetőséget kell biztosítaniuk a kérelmezők számára a családtagokkal, jogi képviselőkkel, ügyvédekkel, az UNHCR, valamint releváns nem kormányzati szervezetek képviselőivel történő kapcsolattartásra. Ezenfelül a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 5. (1) bekezdés d) pontja és 37. (3) bekezdése is 10 1. Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni. 2. Ebből a célból nevezetesen lehetőséget kell adni a gyermeknek arra, hogy bármely olyan bírói vagy közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselője, illetőleg arra alkalmas szerv útján, a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak megfelelően meghallgassák. 11 NM rendelet 112. (1) bek.: A gyermekotthon belső életének rendjét, a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait a házirend tartalmazza. A házirendben kell megállapítani különösen ( ) c) a gyermeknek, fiatal felnőttnek a hozzátartozókkal, illetve más személyekkel történő kapcsolattartására, a látogatás rendjére, az intézetből történő eltávozás és visszatérés rendjére. 12 A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyermekvédelmi gyámja a gyermek érdekében és a gyermek testvéreivel való kapcsolat ápolása céljából, különösen, ha azt a gyermek is kéri biztosíthatja, hogy a gyermek személyes kapcsolatait a 28. (1) és (3) bekezdésében felsorolt személyeken kívül mással is ápolhassa. A gyermekvédelmi gyám köteles jelezni a gyámhivatalnak, ha az ítélőképessége birtokában lévő gyermek és közte vita áll fenn a személyes kapcsolatok ápolása kérdésében. A gyermekvédelmi gyám és a gyermek közötti vita esetén a gyámhivatal dönt. 13 Különösen Gyvt. 8. (1): A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. 4

biztosítja, hogy a kérelmező díjmentesen jogi segítséget vegyen igénybe, vagy elfogadja valamely jogvédelemmel foglalkozó bejegyzett egyesület ingyenes jogi segítségét. Álláspontunk szerint ez a rendelkezést egyaránt vonatkozik a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkre, így számukra is szükséges a hatékony jogi segítségnyújtást biztosítani. Javaslat: A kiskorúak elhelyezésére szolgáló gyermekotthonok házirendjében rögzíteni szükséges a civil szervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás módját, idejét. Továbbá indokolt lehet a kiskorúak elhelyezésére szolgáló gyermekotthonok és a számukra ingyenes szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást hosszabb távú együttműködési megállapodások formájában lefektetni. 1/D. Esetismertetés A fentiekben kifejtett gyakorlati problémák káros hatása egy konkrét és aktuális eset kapcsán a gyakorlatban is megfigyelhető. Tekintettel arra, hogy jelen esetben egy különösen sérülékeny, 3 éves szír kísérő nélküli kiskorú kislányról van szó, fontosnak tartjuk felhívni a Tisztelt Minisztérium figyelmét az esetre, és egyúttal kérve a gyermek érdekében soron kívüli intézkedésüket. Az érintett gyermek személyes adatai: Zaina Alhamid (született 2011. április 12-én, útlevélszáma N007928828, anyja neve: Tahany Almhrj, anya született 1982. február 10-én, anya útlevélszáma N007928771, jelenlegi tartózkodási helye: Alföldi utcai befogadó otthon, apja neve: Osama Alhamid, apa született 1970. október 3-án, apa útlevélszáma: N005734025) 2014. augusztus 27. A 3 éves Zaina megérkezett Magyarországra az édesanyja barátnőjének kíséretében, akit a rendőrség a repülőtéren hamis okmánnyal való visszaélés miatt kiutasítást előkészítő őrizetbe vett. A rendőrség a kislány adatait bemondás alapján rögzítette. A kislány szüleinek telefonszámát megtalálták, de a rendőrök anyagi korlátok miatt nem tudták a szülőket értesíteni. A rendőrség meghozta az ideiglenes hatályú elhelyező végzést, és Zainát az Alföldi utcai befogadó otthonban helyezték el. A Repülőtéri Rendőr-igazgatóság (RRI) kezdeményezte az V. kerületi gyámhivatalnál, hogy Zaina számára rendeljenek ki gyermekvédelmi gyámot. 2014. szeptember 1. A kislány édesapja, Osama Alhamid e-mailben felvette a kapcsolatot a Magyar Vöröskereszttel, és érdeklődött a kislány hollétéről. Megírta továbbá, hogy az édesanya előző nap érkezett Svédországba, és ott várta a kislányt. Az apa csatolt fényképeket a kislányról és a kísérőiről, valamint csatolta az ő, a felesége és a kislány útlevelének másolatát. Meghagyta elérhetőségét. A levelet másolatban kapta még az ORFK Kommunikációs Szolgálata, az RRI, a Svéd Vöröskereszt és Zaina édesanyja. 2014. szeptember 2. Az V. kerületi gyámhivatal megkereste a TEGYESZ-t a gyám megnevezésével kapcsolatban. A Repülőtéri Rendőrigazgatóság megkereste a Helsinki Bizottság munkatársát, hogy képviselje a gyermek érdekeit, ugyanis 1 hét alatt nem került sor Zaina részére gyermekvédelmi gyám kirendelésére. Az Alföldi utcai befogadó otthon vezetője közölte a Helsinki Bizottság munkatársával, hogy őt csak a Gyámhivatal engedélyével engedheti a kislány közelébe, mint ügyvédet. Zaina szeptemberben végül a részére kirendelt gyermekvédelmi gyám segítségével benyújthatta menedékkérelmét. 5

Az V. kerületi gyámhivatal a Helsinki Bizottság segítségét kérte, tekintettel arra, hogy megítélése szerint a gyermek személyazonossága nem igazolható. A Helsinki Bizottság munkatársa tájékoztatta az V. kerületi gyámhivatalt arról, hogy a Magyar Vöröskereszt munkatársa a gyermek szüleinek adatait, elérhetőségeit, gyermek (lefordított) anyakönyvi kivonatát, a szülők és a gyermek útleveleinek másolatát, valamint a családi kapcsolatot igazoló fényképfelvételeket már korábban az V. kerületi gyámhivatal és a gyermekvédelmi gyám rendelkezésére bocsátotta. Ennek ellenére az V. kerületi gyámhivatal álláspontja szerint a gyermek származásának tisztásásához DNS-vizsgálatra lenne szükség, de ebben a kontextusban ez túllépi a gyámhivatal hatáskörét és lehetőségeit. A gyámhivatal véleménye szerint a 604/2013/EU sz. európai parlamenti és tanácsi rendelet (Dublin III rendelet) értelmében amennyiben az édesanya benyújtotta menedékkérelmét Svédországban, akkor a dublini eljárás szerint a gyermek kérelmének elbírálására Svédország köteles és a gyermek Svédországba történő átadására kerül sor. 2014. október 3. Személyes egyeztetés a Helsinki Bizottság, az V. kerületi gyámhivatal és a TEGYESZ munkatársai, valamint a gyermekvédelmi gyám részvételével. A találkozón kiderült, hogy a gyám engedélye kell ahhoz, hogy Zaina ideiglenes hatályú elhelyezését és gondozásba vételét megszüntessék, ehhez viszont további bizonyítékokra van szükség: Hiteles oklevélmásolatokra (Zaináéra és anyjáéra), Zaina születési anyakönyvi kivonatának hiteles másolatára, Fentiek hitelesített magyar fordítására, És hiteles forrásból (svéd hatóságoktól) származó információra: hogy a kislány hogyan kerül Magyarországról az anyjához (beleértve a reptéri transzfert és a kísérőket is), hogy pontosan hol, milyen létesítményben és kivel lesz elhelyezve, és hogy milyen további támogatásra számíthat. A Magyar Vöröskereszt munkatársa értesítette a Svéd Vöröskeresztet a dokumentumok beszerzésével kapcsolatban. Kiderült, hogy az anya jelenleg a Malmö-Lundavägen-i menekülttáborban lakik és ügyében beadott okmányai valószínűleg a Svéd Migrációs Hivatalnál vannak. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal telefonos tájékoztatása szerint a svéd menekültügyi hatóság elismerte a felelősséget Zaina kérelmének elbírálásáért. 2014. október 13. A Svéd Vöröskereszt levele: a kislány utaztatása a magyar hatóságok feladata, Svédországba éréskor pedig az ottani hatóság (a Svéd Migrációs Hivatal dublini eljárással foglalkozó részlege) veszi majd át. Javasolják a Svéd Migrációs Hivatallal való kapcsolatfelvételt további információért. 2014. november 4. Megérkeznek Zaina és édesanyja útlevelének hitelesített másolatai. Az anyakönyvi kivonat eredetije nem fellelhető. Az OFFI árajánlata szerint 5 munkanapos határidővel összesen kb. 30 ezer forint lenne a hiteles fordítás elkészítése. Egyelőre nincs senki, aki állná a fordítási költségeket. Zaina esete plasztikusan szemlélteti a rendszerszinten jelentkező problémákat, melyek súlyosan és indokolatlanul hátráltatják a gyermek legfőbb érdekének érvényesülését: 1. a gyermekvédelmi gyám késedelmes kirendelése és ennek következményei; 2. a jogi segítők ügyfélhez történő hozzáférésének akadályozása (kirendelt gyermekvédelmi gyám hiányában); 3. az ügyben illetékes szervezetek közötti információáramlás lassúsága és akadályai; 4. a magyar gyermekvédelmi jogszabályok és a menedékjogi uniós jogszabályok összhangjának hiánya: A magyar jogban közvetlenül alkalmazandó Dublin III rendelet 22. cikke határozza meg, hogy a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárás során mely közvetlen és közvetett bizonyítékokat kell felhasználni. Közvetlen bizonyítéknak minősül minden olyan 6

hivatalos bizonyíték, amely a Dublin III rendelet szerint meghatározza a felelősséget mindaddig, amíg az ellenkezőjét nem bizonyítják. A Dublin III rendelet végrehajtási rendeletének (az Európai Bizottság 118/2014/EU végrehajtási rendelete) 2. melléklete felsorolja a családi kapcsolatok igazolásának megállapítása során a tagállamok által figyelembe vehető a közvetlen és közvetett bizonyítékok körét az alábbiak szerint: Közvetlen bizonyítékok Az adatok írásbeli megerősítése a másik tagállam részéről; Anyakönyvi kivonatok; A családtagnak kiállított tartózkodási engedélyek; Bizonyíték amennyiben rendelkezésre áll a rokoni kapcsolatra; Ennek hiányában, és amennyiben szükséges, DNS- vagy vérvizsgálat. Közvetett bizonyítékok Ellenőrizhető információ a kérelmezőtől; Az érintett családtagok nyilatkozata; Jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától. Kiemelendő, hogy Zaina esetében számos közvetlen bizonyíték áll a hatóságok rendelkezésére (anyakönyvi kivonat, szülők és Zaina útlevél másolatai, családi kapcsolatot igazoló fényképek), melyek alapján a Svéd Migrációs Hivatal magára vállalta a felelősséget a kislány menedékkérelmének elbírálásáért, a Dublin III rendelet alapján. Hangsúlyozandó, hogy a tagállamok számára közvetlenül alkalmazandó Dublin III rendelet nem követeli meg az okiratok hitelesített fordítását, továbbá a Dublin III rendelet 22. cikk (4) bekezdése kifejezetten leszögezi, hogy a bizonyítékok megkövetelése nem lépheti túl az e rendelet megfelelő alkalmazásához szükséges mértéket. Ebből az is következik, hogy Zaina esetében az V. kerületi gyámhivatal jogellenesen járt el, amikor megkövetelte a gyermek hitelesített anyakönyvi okiratát, ami túllépi a Dublin III rendeletben megkövetelt bizonyítási szintet. Fontos leszögezni továbbá, hogy a közvetlen bizonyítékok mindaddig hitelesnek tekintendők, amíg annak ellenkezőjét nem bizonyítják. Nem világos továbbá az sem, hogy mely gyermekvédelmi jogszabályhely alapján írja elő az V. kerületi gyámhivatal az anyakönyvi kivonatok és útlevelek felülhitelesítését. A gyámhivatal eljárása nem csak a Dublin III rendelet sérelmét okozza, de súlyosan sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 3. cikk 1. bekezdését is azáltal, hogy a gyermek legfőbb/mindenek felett álló érdekét nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja. Javaslat: Tekintettel arra, hogy a Svéd Migrációs Hivatal elismerte felelősségét Zaina menedékkérelmének elbírálásáért, szorgalmazzuk, hogy az EMMI felügyeleti szervként soron kívül intézkedjen annak érdekében, hogy az V. kerületi gyámhivatal a gyermek gondozásba vételét és ideiglenes hatályú elhelyezését haladéktalanul megszüntesse és lehetővé tegye a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal számára, hogy megszervezze a gyermek Svédországba utaztatását, az édesanyjával való családegyesítését. Ezen túlmenően megfontolandó a gyermekvédelmi jogszabályokban a Dublin III rendeletre utaló szabály létrehozása. 2. A kísérő nélküli kiskorúak anyanyelvhasználathoz való joga A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban, így az ideiglenes hatályú elhelyezés és nevelésbe vétel során is háttérjogszabályként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai érvényesülnek. Ezektől eltérni csak a Ket. által meghatározott esetekben, az ágazati jogszabályokban rögzített szabályoknak megfelelően lehet. Noha a Ket. 4. (1) bekezdés szerint az ügyfeleket, így a kiskorúakat is megilleti az eljárás során az anyanyelv használathoz való jog, a gyakorlatban a kísérő nélküli kiskorúak számára az anyanyelv használathoz való jog nem minden esetben 7

biztosított. A számukra kirendelt gyermekvédelmi gyámmal történő kommunikáció során, illetve a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások során az eljáró hatóság nem rendel ki tolmácsot. Az elhelyezést nyújtó intézmények pedig nem részesültek többlettámogatásban ahhoz, hogy külön e célra rendelt költségvetéssel biztosítsák a szükséges kommunikációt a kiskorúakkal. Ez a gyakorlat nagymértékben akadályozza a kísérő nélküli kiskorúak érdekeinek hatékony védelmét, továbbá különösen a tájékoztatáshoz, véleménynyilvánításhoz, meghallgatáshoz, panasztételhez és önálló eljárásindításhoz való joguk sérelmét okozza. 14 Javaslat: A Ket. eljárási alapelvével, az anyanyelvhasználathoz való joggal összhangban elengedhetetlen a kísérő nélküli kiskorúak számára tolmács biztosítása a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárás során is. 3. Életkor-meghatározás Az életkor-meghatározási eljárás továbbra is szakpolitikai kihívásként jelenik meg, azonban történtek előrelépések 2009 óta. A Rendőrség Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézete kidolgozott egy módszertani útmutatót az idegenrendészeti eljárásban lefolytatott életkor-meghatározási vizsgálatokra vonatkozóan, amelynek azonban nincs jogi kötőereje. További fejlemény, hogy a menekültügyi eljárásban lefolytatott életkor-meghatározási eljárás immáron igazságügyi szakértő bevonásával, a Greulich-Peyle módszertan szerint, nem pedig kizárólag szemrevételezés alapján történik. Ugyanakkor a hazai gyakorlat továbbra is kizárólag orvosi kérdésként tekint a személyazonosító okmányokkal nem rendelkező külföldi kiskorúak életkorának megbecslésére, amely azonban tudományosan nem helytálló megközelítés. Az életkor-meghatározás számos jogi és módszertani problémát vet fel: Az életkor-meghatározási eljárás elrendelésének szükségességének (a kétség esetén elv gyakorlati alkalmazása); Az interdiszciplináris megközelítés hiánya (az életkor-meghatározás kizárólag a gyermek fizikai érettségét és nem érzelmi és értelmi fejlettségét vizsgálják); Az alkalmazott módszertan figyelmen kívül hagyja az egyes népességcsoportok közötti különbségeket (kizárólag európai/észak-amerikai adatokra épül); A nemzeti szinten egységes életkor-meghatározási protokoll hiánya 15 ; Az orvosi (szak)véleménnyel szembeni hatékony önálló jogorvoslat hiánya; Az idegenrendészeti eljárás során elrendelt életkor-meghatározási vizsgálaton a gyermekvédelmi gyám/ügygondnok jelenlétének hiánya. Javaslat: Az életkor-meghatározási eljárás során biztosítani szükséges a legfrissebb tudományos eredményeket és az egyes népességcsoportok közötti különbségeket is tükröző, interdiszciplináris megközelítést a gyermekvédelmi szakemberek bevonásával, és a gyermek egyéni szociokulturális hátterének figyelembe vételével. 14 Gyvt. 8. (1) és Gyvt. 9 (1) e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák. 15 A menekültügyi és idegenrendészeti eljárás során elrendelt életkor-meghatározási eljárások módszertana eltérő. 8

4. A gyermek legfőbb érdekének vizsgálata és tiszteletben tartása MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG A Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint jelenleg nem létezik a gyermek legfőbb/mindenek felett álló érdekének meghatározását biztosító eljárás, noha ezt a menedékjogi (Met. 4. (1) bekezdés) és gyermekvédelmi (Gyvt. 2. (2) bekezdés) jogszabályok is előírják. E tény megkérdőjelezi, hogy a kísérő nélküli kiskorút érintő tartós megoldásokról az érdekeinek, véleményének figyelembe vételével kerül-e sor. Javaslat: Javasoljuk az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglaltakkal összhangban, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossággal (UNHCR), az UNICEF-fel és a hazai szakmai szervezetekkel közösen, a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárás sajátosságait is szem előtt tartó olyan eljárásrend és írott szakmai protokoll mielőbbi kidolgozását, amely biztosítja a gyermek legfőbb/mindenek felett álló érdekének hatékony meghatározását. E folyamatban a Helsinki Bizottság természetesen örömmel osztaná meg releváns tapasztalatait és ajánlásait. A fentiek szíves figyelembevételét, továbbá intézkedésüket az 1/D pontban hivatkozott egyéni ügyben előre is köszönöm. Budapest, 2014. november 13. Tisztelettel: Gyulai Gábor menekültügyi programvezető Magyar Helsinki Bizottság 9