MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT GONDVISELÉS HÁZA SIÓFOK 2013. évi BESZÁMOLÓ Készítette: Hanyeczné Fülöp Szilvia intézményvezető Siófok, 2014. április 25. 1
A hit védelme és a szegények szolgálata A MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT GONDVISELÉS HÁZA FOGYATÉKKAL EÉLŐK NAPPALI INTÉZMÉNYE 2013. ÉV SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Fogyatékkal élők Nappali Intézménye 2006. május 05.-e óta végzi tevékenységét. Az intézmény szociális alapellátási feladatokon túl immár harmadik éve a tankötelezettség értelmi akadályozottakra való kiterjesztése, s annak fogyatékos személyek számára kialakított nappali intézményben történő ellátása teljesítése okán lehetőség adódott a fejlesztő nevelés-oktatás beindítására. Az említett feladategység bevonásának hatására munkánk komplexebbé vált. Ellátottaink nem és kor szerinti megoszlása a 2013. évben Szociális alapellátásban részesülők Fejlesztő nevelésoktatásban résztvevők Fiú/Férfi 17 fő 5 fő Lány/Nő 6 fő 7 fő Összesen: 35 fő 2
SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSON BELÜL A FELNŐTT CSOPORT NAPI ÉLETÉNEK MEGSZERVEZÉSE, FOGLALKOZTATOTTSÁGA Intézményünkben, a nappali intézményen belül fontossági szempontból egyenlő szinten helyezkedik el a fejlesztő iskolai, illetve a tankötelezettségét teljesítő felnőtt korosztályt foglalkoztató részleg; két megkülönböztetett szakmai egységként jelenik meg, de mindkettő csupán egymást segítve, kiegészítve képes elvárt és hatékony munkát folytatni. A 18 év fölöttiek korosztályát három foglalkoztató csoportra osztottuk, három csoportfelelős koordinálja a napi munkát, a csoportbontásnál a foglalkoztathatóság illetve szociális érettség szempontjait vettük figyelembe. A létszám-megoszlás kiegyenlített: mindhárom csoporthoz 7-7 fő tartozik. Felnőtt gondozottaink száma: 23 fő ( 3 x 7-8 fős csoportban) Szakembereink: 1 fő pedagógus (tanár, vallástanár) 1 fő gyógypedagógus 2 fő ápoló-gondozó (nappali intézmény és fejlesztő iskola közös alkalmazásában) 1 fő óraadó gyógytornász önkéntesek (lelkész,hitoktató) Nappali intézményünk életének központi törekvése, hogy fiataljainkat, gondozottjainkat a magyar szokásokkal, jeles napokhoz kötődő hagyományokkal minél mélyebben megismertessük. Ezért ragaszkodunk foglalkoztatási tervünkben a különleges alkalmakhoz, így azt gondoljuk párját ritkította az az istentiszteleti alkalom, ahová meghívást kaptunk a helyi református gyülekezettől és egy ősi szokást elevenítettünk fel a Gergely-járás alkalmával. Ekkor sérült fiataljaink kerülhettek segítő szerepbe és összegyűjthették a hívők adományait rászoruló családok számára. Emellett kiemelkedő alkalom volt a Hit a híd programsorozat, melynek kapcsán Berzencén műsort adhattunk a helyi katolikus, evangélikus, református testvérekkel, érezve, hogy a hit valóban hidat képez sérült és ép embertársaink lelke között. Intézményünk létrejöttétől heti rendszerességgel katolikus ér református hittan keretében ismerkedhetnek sérült gondozottaink az egyház tanításaival, mindezt nagyon játékos formában, példaértékű módszerekkel, sok énekkel, zenével, gitárral. 3
A két kiemelt esemény mellett emlékezetesek voltak a nyári táborozásaink is, ahol színházban, szüreten, horgásztónál, Budapesten a Füvészkertben és még számtalan programon vehettünk részt kerekesszékes és más sérült embertársaink társaságában. Az említett események mellett fogyatékkal élő fiataljaink integrációját segítette elő a vörsi betlehem megtekintése, ahol zarándokokkal együtt énekelhettünk szép karácsonyi énekeket. Kiemelt eseményként volt jelen programsorozatunkban a Tolerancia-nap, amely egész napos eseményen ismerkedett a helyi lakóközösség a fogyatékossággal, gyakorolhatta az elfogadást. A napot nem csak a közös étkezés, játékos feladatok, meghívott sérült embertársaink előadása tette emlékezetessé, hanem az országosan ismert és elismert Nem adom fel zenekar koncertje is, ahol megindító volt egyik kis gyermek gondozottunk reakciója, aki sikítva, mosolyogva adta tudtul a külvilágnak, hogy különleges élményként éli meg az ének és zene varázslatát. Programjaink között szerepelt még: busójárás, locsolkodás illetve visszalocsolkodás népszokásának felelevenítése, a pünkösdi király és királynőválasztás, a nyarat átívelő lekvárfőzések, Szent István napi kenyérsütés és annak megáldása. Az év záróeseménye a karácsonyi ünnepünk volt, amikor rendhagyó módon egy szép erdélyi betlehemest adtunk elő, majd nagylelkű adományozóinknak köszönhetően fogadást rendezhettünk a jelenlévő szülőknek, hozzátartozóknak. 4
FOGLALKOZÁSOK A nagy csoport fiataljainak változatos foglakozásokat szervezünk Életvitel foglalkozásokon szerepel a tankonyha, háztartási ismeretek, házkörüli munkák, egészséges életmód, környezeti nevelés. Zenei foglalkozás Igényes zene-énektanítás, ritmushangszerekkel való ismerkedés, hagyományok megismertetése, népi értékek közvetítése. Logopédia Kommunikációfejlesztés, beszédfejlesztés, versek, mesék, mondókák, népi ritmusok. Kézműves foglalkozás Különböző barkács-technikák megismertetése, festés, ragasztás, vágás, színezés, textil-munkák varrás, hímzés. Mozgásnevelés Gyógytornász foglalkozik a fiatalokkal, valamint heti több alkalommal van mozgásfejlesztés, amit terápiás munkatárs tart. Siófok Város Önkormányzatának köszönhetően kedvezményt kapnak intézményünkbe járó gondozottaink a Galérius Fürdő igénybevételéhez, ahol heti 1 alkalommal lehetőséget kapnak fiataljaink az úszáshoz, valamint a vízközeli élmények megatapapasztalásához. A különböző mozgáselemek a vízben könnyebben elvégezhetők, mint a száraz földön. Ez kedvezően hat a gyermekek és fiatalok motorikus és szenzoros képességeire. Normalizálja a hiányzó képességeket., valamint a felfogóképességet is növeli. Gondozottaink májustól augusztusig lovaglásra is lehetősége nyílt Nyimben. Programjaink a támogató szolgálat szállító szolgálata segítségével tudnak megvalósulni. Hittan Katolikus az intézményben gyógypedagógusként tevékenykedő, okleveles hittanoktató vezetésével. Református a helyi református lelkész vezetésével 5
Az intézmény munkájába besegítő önkéntesek, intézmények: Az inzézménybe rendszeresen bejáró, foglalkozást tartó önkéntes segítőink: Bozsoki-Sólyom János (református lelkipásztor) Hunyadi László (katolikus hittantanár) Együttműködő partnereink 2013.-ben (akik támogatták munkánkat, vagy akikkel közös rendezvényeink voltak) : Siófok Város Önkormányzata Galérius Fürdő Ments-vár Alapítvány Dr. Gárdonyi Máté (helyi római katolikus plébános) Kiliti Római Katolikus Egyházközség Balatonkiliti Református Egyházközség Kikerics Alapítvány Fülöp Milán (táncpedagógus) Kovács Franciska (táncpedagógus) Király Johanna (úszás oktató pedagógus) Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-dunántúli Régiójában működő intézmények 6
A FOGLALKOZTATÁSI TERV KÉSZÍTÉSÉNÉL FIGYELEMBE VETT ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK személyiség formálás, gazdagítás társadalmi integráció elősegítése normalizáció, participáció kialakult képességek, készségek fejlesztése önállóság elősegítése hagyományok, népszokások ismerete egészséges életmódra nevelés szabadidő hasznos eltöltése felekezetnek megfelelő hitélet biztosítsa Intézményünkben különböző foglalkozásokat, szabadidős tevékenységeket, ünnepségeket szervezünk fiataljaink számára, a fent leírt szempontok figyelembe vételével. reggeli kör (naponta) mindig a hónap témáit dolgozzuk fel, és a napi foglalkozások alapját szolgálják zenei foglalkozás (heti egyszer, kiemelten, de mindennap beépítetten az éneklés és zenélés) kézműves foglalkozás (heti egyszer) mozgásnevelés, gyógytorna, masszázs, úszás (heti kétszer) hittanoktatás katolikus, református (heti egyszer) életvitel, egészségmegőrzés, háztartási ismeretek (heti egyszer csoportosan, egyéniben: két-három alkalom) próba (az aktuális ünnepek függvényében) logopédia, beszédfejlesztés (heti egyszer csoportosan) 7
JANUÁR ÚJ ESZTENDŐ KÖSZÖNTÉSE Adjon Isten minden jót, ez újesztendőben! A hónap témája: a tél, a téli egyházi ünnepek bemutatása. A hagyományok, az időjáráshoz kapcsolható népi megfigyelések. Fontosabb dátumok, melyekhez foglalkoztatási tervünk tartalmát kapcsoltuk: Január 2. - az Újév köszöntése Fontos hangsúlyoznunk, hogy az év kezdettel január hónappal nem kezdődik, hanem valami folytatódik. Az egyházi év, s ezzel együtt a hagyományok folyamatos körforgásban jelennek meg az életünkben, nem egymástól elkülönülve, hanem nagyon is egymásra épülve. Az előző év utolsó hónapjának ünnepei nem érnek véget decemberben, hanem tovább folytatódnak az új esztendő első hónapjában, januárban. Külön kiemeljük ezért a lentebb megnevezett január 6-hoz kötődő Vízkereszt, illetve Három királyok látogatása ünnepét. Mindkettő egyházi kötődésű, míg az előbbi a vizek megszenteléséhez, az utóbbi a megszületett Jézus látogatásához kötődik. Szépen kifejezi ez az év indítás a hagyományok és a keresztyén kultúrkör összefonódását, mely mindkettő hangsúlyos és iránymutató foglalkoztatási szempontként jelenik meg tervezetünkben. Fontos a szocializáció, illetve normalizáció szempontjából is a kiemelt dátumok ismerete, tudatossá tétele. Január 6. Vízkereszt hagyományok ismertetése, vízhez kötődő kézműves foglalkozás megszervezése; vízzel kapcsolatos zenei anyag bevonása; hittanfoglalkozás tematikájába való bevonása Három királyok ünnepe kifejezetten az ajándékozás, a látogatás, a köszönet köré kell csoportosítani a nap menetét, főként a reggeli körök alkalmasak ezek boncolgatására, illetve a kézműves foglalkozás koronakészítés több változatban. Drámapedagógiai eszközökkel a királyok látogatását összekapcsolhatjuk a következő kérdéssel: Te kinek és mit vinnél ajándékba? 8
Január 25. Pál forduló napja Január 25. - Szülői értekezlet Január 28. Farsang Szintén a hagyományokra építve járjuk körül a farsang időszakát, hangsúlyt helyezve a busó-járás szokás rendszerére. Játékos vetélkedő szervezésével, szülők, idősotthon bevonásával szervezzük meg a farsangot, mely alkalmas a közösség erősítésére is. 9
FEBRUÁR FARSANG - BÖJT Ez az a nap, a melyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vigadjunk ezen! /Zsoltárok könyve 118,24/ A hónap témája: A télhez kapcsolódó egyházi ünnepek, jeles napok, időjósló hagyományok, szokások felelevenítése. Az intézményi nevelés fontos momentuma az egyházi és világi ünnepek, hagyományok összekötése, folyamatának bemutatása. Egyaránt kiemelt figyelemmel a katolikus, és a református hit alapján, valláshoz kapcsolódó hagyományok ismertetése. Jótékonysági előadásra készülünk, a Ments-vár Alapítvány által szervezett gálaműsor, melynek bevételét az intézményünkben gondozott fiatalok megsegítésére fordítják; a csoport lehetőség szerint erre az alkalomra összeállított táncos műsorát folyamatosan próbálja. Február 2. A gyertyaszentelő napja -A naphoz különböző hiedelmek kapcsolódnak a vallási katolikus hitvilág szerint e napon szentelt gyertyát vittek a templomból a szent helyről haza, az otthoni környezetbe. E gyertya egész életüket végig kísérte, óvta a családot születéstől a halálig. Időjóslóként is használták pl.: a gyertyát e napon amilyen mélyen le tudták a földbe szúrni, olyan mélyen fagy le a föld. E témákat a reggeli körökbe és a beszédfejlesztés foglakozásokba ültetjük át. Balázsolás A népi hagyomány, a katolikus vallás szerint: Szent Balázs püspök a torok fájósok védőszentje. A templomban e napon szentelt gyertyát tesznek a gyermekek torkához, amely megvédi őket a torokgyíktól. Balázsolás népi szokásként is fent maradt, ezen a napon a gyermekek a régi időkben mendikálni mentek, gyűjtést rendeztek a tanító úr javára. Beszédfejlesztés és hittan foglakozások alkalmával dolgozzuk fel. Néphagyomány: Medvejóslás - A népi megfigyelés, ha ezen a napon a medve kijött a barlangjából, és meglátta az árnyékát, visszament, és hosszú hideg tél volt még várható. Reggeli kör témájaként, és kézműves foglalkozásokon sokoldalú feldolgozására kerül sor. Február 6. - Dorottya nap- szintén az időjárásra utaló feljegyzések: ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja vagyis ha fagyos az idő Dorottya napján a hó közepére fog csak megenyhülni. 10
Február 12-13. Húshagyó kedd, hamvazó szerda - fontos egyházi ünnep, a farsang végét, s egyben a nagyböjt kezdetét jelöli. E naptól kezdve már nem tartottak mulatságokat, és a karácsonyi ünnepkörtől tartó nagy evés-ivás végét is jelentette. Reggeli körök témájaként jelenik meg, és természetesen hittan foglalkozásokon is beszélgetünk róla. A tankonyhai alkalmakon böjtös ételeket készítünk. Február 14. - Bálint napi hagyományok- szintén fontos népi megfigyelések kapcsolódnak ehhez a naphoz: a paraszti munkálatok kezdetét metszést innentől kezdve végeztek. A madarak és verebek párválasztása, a fészekalapítás ideje is ehhez az időszakhoz kötődik. Szent Valentin ünnepe és a mostanában nagyon divatos Bálint napi ajándékozások szokása is megelevenedik ezen a napon. A hét kiemelt témáját képezi, minden foglalkozás erre épül. Megjelenik a reggeli körök témáiban, a zenei foglalkozásokon, új énekeket tanulunk (párválasztók, kesergők, csúfolódók). Kézműves foglakozásokon többféle technikával feldolgozzuk (szív motívum), majd a tankonyhai finomság is e témában készülnek el. Február 22. - Jótékonysági előadás - A gálaestet megelőző időszakban folyamatosan próbálunk a fellépő fiatalokkal. Február 24. - Mátyás-nap A népi hagyományok szerint jégtörő Mátyás ha talál jeget, megtöri, ha nem, megteremti. A paraszti kultúrkörben e napon a férfiak búzát, zabot, árpát, az asszonyok borsót, petrezselymet, sárgarépát ültettek, úgy gondolták, ha hidegben vetik nem lesz férges. Ha hideg volt jó termést jósoltak. Ha szeles idő, akkor kevés tojást vártak az asszonyok. A hagyomány szerint a Mátyás napon kikelt libák csípősek veszekedősek lettek. Reggeli körben visszatérő témaként jelennek meg a Mátyás-napi rigmusok, mondókák szokások - elbeszélésekkel vezetjük be a témakört. A zenei foglalkozásokon ide illő népdalokat tanulásával színesítjük a megtanult hagyományokat, melyet a beszédfejlesztő foglalkozásokon elmélyítünk. Kézművesen különböző technikákkal ültetési kártyákat - vetési útmutatót - készítünk. Életvitelen kisládákba palántának való zöldség és virágmagokat vetünk. 11
MÁRCIUS FELTÁMADÁS Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás az élet: aki hisz bennem, ha meghal is él. /János evangéliuma 11,25/ A hónap témája: Idén a húsvét márciusra esik, így elsősorban ehhez a keresztyén ünnepkörhöz igazítjuk foglalkoztatásunkat. Intézményi keretek között a nemzetközi Nőnap megünneplését is tervezzük. A népi megfigyelések, a természet újjászületése áll a középpontban. A hagyományokon keresztül bemutatjuk a természet változásait. Gondozottaink nevelésében nagyon fontos, kiemelt jelentőséggel bír, hogy életükben ugyanúgy megjelenjenek a kisebb-nagyobb ünnepek, mint bármelyik iskolai osztály vagy a felnőttek életétében. A 1848.-as forradalom és szabadságharc ünnepén a közeli szabadságharcos emlékműnél megemlékezést és koszorúzást tartunk az általunk készített zászlócskák elhelyezésével. A társadalmi integrációt elősegítő kapcsolatok ápolását is szem előtt tartjuk; így az idősotthonnal, nyugdíjasklubbal, óvodásokkal való közös alkalmak szervezése is ennek a hónapnak programjai között szerepel. Március 8. Nőnap Intézményünkben a fiúkkal ajándékot készítünk a lányoknak és az itt dolgozó nőknek, meglepjük őket egy csokor virággal. Hóvirágfestésre, üdvözlő kártya készítésére kézműves foglalkozás keretein belül kerül sor. Az ünnephez közel eső napokon a reggeli körökön gondolatébresztőnek szánjuk az egymás megajándékozásáról, megbecsüléséről való beszélgetést. A felnőtt fiatalok számára fontos közösségformáló, integrációt és toleranciát elősegítő témák ezek. Március 12. - Gergely-járás- Régi népszokás a paraszti kultúrában így vették számba a leendő iskolásokat, tudniillik végig látogatták a falu házait. Ahol iskoláskorú, gyermek volt meghívták az iskolába s egyben a tanító úrnak adományt gyűjtöttek. Drámapedagógiai módszerekkel feldolgozzuk e népszokást, majd ünnepélyes keretek között az idősotthon lakóinak előadjuk azt. 12
Március 14. - e Ságvári nyugdíjasklub látogatása. Az integrációs törekvések egyik fő elképzelése, hogy az óvodások mellet a nyugdíjas klubbal is kapcsolatot építsünk ki. A nyugdíjas klub egy mesefeldolgozásával készül. A reggeli körön megjelenítjük az említett mesét - Volt egy török, Mehemed. Március 15. - a 1848-as Szabadságharc és forradalom ünnepe, megemlékezés a 1848-as szobornál. A hét kiemelt témájaként minden foglalkozáson megjelenik; reggeli körön gondolat ébresztőként, majd a zenei foglalkozáson ide illő népdalok tanításával. Kézműves foglalkozásokon különböző technikákkal kokárdát készítünk. Március 18-19-21. - Sándor, József, Benedek jeles időjósló napok Sándor József Benedek zsákban hoznak meleget. Úgy gondolták az e napon vetett búza árpa jó termést hoz, az asszonyok a kiskerti veteményeket elkezdték vetni. Reggeli körön feldolgozzuk az ide illő szokásokat, mondókák, versek, énekek formájában. Március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony - fontos egyházi ünnep Jézus szentlélektől való fogantatásának ideje, az angyali üdvözlet napja. A paraszti világban e napon fákat szoktak metszeni, és gyümölcsfákat szemezni. Hittan foglalkozáson témaként szerepel, és a reggeli körön is beszélgetni fogunk róla. Életvitelen udvari munkálatokat tervezünk (rózsametszés) Március 27. szintén az integrációs törekvések megvalósulása, tavaszi kézműveskedés az óvodásokkal: témája húsvéti kézműveskedés és közös vetélkedő a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan. 13
ÁPRILIS ÁLDÁS, TAVASZ Mert, a föld, mely beissza a gyakorta reá hulló esőt és hasznos füvet terem azoknak,akikért műveltetik,áldást nyer Istentől /Zsidóknak írt levél 6,7/ A hónap témája: Április 1-jéhez kapcsolódó tréfás hagyományok. A tavaszi munkák, jeles napok, népszokások a Húsvéti ünnepkörben. Készülődés a Győri Sport napra (úszás, sorversenyek, egyéni versenyek, sakk) kétnapos kirándulás, az első nap a Kisbalatoni tájvédelmi körzet, látogatás a Héja szigeten Fekete István Múzeum, a második nap a Győri Sport nap, a versenyek közös megtekintése. Intézményi nyílt nap megszervezését is tervezzük, mely betekintést ad az előző időszak munkáiba. Április 1 - fordított nap. Régen a paraszti kultúrában a felnőttek ugratták a gyerekeket, különböző mókás kérésekkel, míg ma inkább fordított napot tartanak, iskolákban ma is élő hagyományként van jelen. A népi gazdálkodási útmutató e napot nem tartotta vetésre alkalmasnak. Napközinkben is fordított napot tartunk, minden az napi foglalkozást egy kijelölt gondozotti páros szervez és tart meg. Április 15. nyílt nap. Napközink életében, nagy fontossággal bír, hiszen az előző félév foglakozásaiból mutatunk ízelítőt, gyermekeink, fiataljaink munkáit, előre haladását, szeretnénk bemutatni a szülőknek, hozzátartozóknak. A nyílt napon minden érdeklődőt, támogatót is szívesen hívunk és várunk. Április 24. Szent György napja; az igazi tavasz kezdete, az állatok legelőre hajtásának ideje. A pásztorok ebben az időben indultak el a messzi legelőkre, és majd októberben jöttek csak vissza. Különböző praktikákkal óvták az állatok életét, szaporaságának biztosítására termékenység varázslatokat űztek. Kukorica, bab, borsó, és uborka vetésére különösen alkalmas ezen a napon. A hét kiemelt témájaként, minden foglakozáson megjelenik és beépül. A reggeli körön téma bevezetőként majd erre épül a zenei foglalkozás és kézművesen többféle technikával feldolgozzuk a témát és népi vetési naptár készítését tervezzük. 14
Április 25. - Győri Sport nap a minden évben megrendezésre kerülő rangos sportesemény a sérült fiatalok számára is lehetőséget ad a versengésre, megmérettetésre. Az ilyen jellegű szabadidős programok növelik önbecsülésüket, jó hatással van fizikális erejük javítására és motiváltságot éreznek a sportolásra. Április 26. A kirándulás ötlete: napközinkbe önkéntesként jár be Gelencsérné Ilike gyógypedagógus-logopédus, aki beszédfejlesztő foglakozásokat tart. Diavetítés alkalmával a Tüskevár című történetet mutatta be nagy sikerrel. Úgy gondoltuk a történet elmélyítésében nagy segítség lenne, ha az eredeti helyszínt bemutatnánk. A tavaszi kirándulás tervezett útvonala a Kis - balatoni Tájvédelmi körzet, Héjavár, Fekete István múzeum esetleg a Matula kunyhó. 15
MÁJUS - ÉLET Születésem óta a te gondod voltam; anyád méhétől fogva te voltál Istenem. /Zsoltárok könyve22,11/ A hónap témája: népi megfigyelések: a tél és a tavasz küzdelme. A fagyosszentek, és a meleget hozók küzdelme. A pünkösdi királyválasztás, mint népszokás, intézményi szinten való megjelenítése. Az anyák, gondviselők napja, kiemelt ünnepünk, műsorral általunk elkészített ajándékkal készülünk. Május utolsó hétvégéje pedig a gyermekek ünnepe, melynek kapcsán kirándulást tervezünk a közeli festői Ali rétre, ahol a napközi minden csoportja szülőkkel, hozzátartozókkal együtt vesz részt a tervezett programunkon. Közös főzést, családi vetélkedők lebonyolítását tervezzük. Május 1. - májusfa állítás, mint népi hagyomány, újdonságként feldíszítünk egy kisebb fát, amit a napközi születésnapján ki fogunk táncolni. Május 3. - Anyák, Gondviselők napja - ünnepi műsorral készülünk, minden foglalkozásban kiemelt szerepet kap a gyakorlás és próba. A reggeli körökön az ide illő új énekeket fogjuk gyakorolni. Beszédfejlesztésen gyakorolni fogjuk a prózai részeket. Kézművesen ajándékot fogunk gyártani (textilkép-madaras). Május 12-14. - Szervác, Pongrác, Bonifác (Fagyos szentek) időjósló, az igazi tavaszra utaló, népi hagyományok a monda szerint bosszantásból hoznak fagyott, évről- évre megfigyelések, szokások kapcsolódnak ide. Reggeli körökben és a beszédfejlesztés, valamint a zenei foglakozásokban jelenik meg az említett motívum. Kézművesen vetéskártya készítése történik (uborka, bab, tök). Életvitelen; palántaültetés. Május. Pünkösd nagyon fontos egyházi ünnep, hittanórán, reggeli körön foglakozunk vele. Kézművesen különböző technikákkal jelenítjük meg a pünkösdi történetet. Május 19. - Pünkösdi király; a napköziben megválasztjuk a pünkösdi királyt és királynét, különböző játékos versenyek győzteseként lehet elnyerni e megtisztelő címet, ugyanis az elkövetkező időszak ünnepein ők lesznek, akik fogadják intézményünkbe belátogató vendégeket. A mozgásnevelésen játékos vetélkedők zajlanak, zenei foglakozásokon tanítjuk az ide illő énekeket, mondókákat. 16
Május 25. - Orbán napja szintén a fagyos szentekhez kapcsolódó foglakozások Május 31. Gyermeknap közös kirándulás az Ali rétre egész napos családi nap, versenyek, főzési, terítési verseny. Csapatokban, versenyzünk, mindenki maga gondoskodik az alapanyagokról, a terítési versenyre egyéni ötletek alapján készülünk. 17
JÚNIUS-JÚLIUS - PIHENÉS Jobb egy teljes marok nyugalommal, mint mind a két maroknak teljessége nagy munkával és lelki gyötrelemmel és lelki gyötrelemmel. //Prédikátorok könyve4,6/ A hónapok témája: A hónap egyik legfontosabb eseménye a napközi születésnapja. A nyári szünet a mai világban a városi ember számára a kikapcsolódás, a pihenés ideje, de a mezőgazdaságban dolgozó emberek számára nagyon sok munkával járó időszak. Számukra nagyon fontos az időjósló napok, a nyári napforduló. A paraszti élet egyik legfontosabb napja, az aratás is ehhez az időszakhoz köthető. Az ország kenyere függ ennek sikerességétől. Miután intézményünkbe járó gyermekek, fiatalok többsége vidéken élő, nagyon fontosnak tarjuk, hogy tisztába legyenek, ezekkel a jeles napokkal. Június 6. - Intézményünk születésnapja (2006.június 6.), minden évben fontos dátum, közös ünneplés a szülőkkel, és meghívott vendégekkel. A hét reggeli köreibe beépítjük az ünnephez kapcsolódó fontosabb tudnivalókat. Az itt dolgozók és gondozottak névsorát elkészítjük egy közös összesítő tablón Az ünnepre való készülődés a tankonyha keretében süteménykészítés. Ha az idő engedi, kitáncoljuk a Májusfát a meghívott vendégekkel. Június 8. - Medárd nap, fontos időjósló nap az idekapcsolható népi megfigyelések megjelennek a reggeli kör témáiban, a zenei foglalkozásokban énekek tanulásán keresztül, életvitelen pedig lenvirágot vetünk. Június 10.-Margit nap a paraszti vetési naptár szerint ekkor kell vetni a retket, hogy jó zsenge maradjon, a reggeli kör alkalmával ide illő mondókát, énekeket tanulunk. Életvitelen vetési naptárt készítünk, retket vetünk kisládákba. Június24. - Szent Iván napja a népi szokások felelevenítése, dráma foglakozások alkalmával, a zenei foglalkozásokon dalokkal mélyítjük el a Szent Iván éji szokásokat. Június 26. - Péter-Pál nap a népi szokások minden foglalkozáson megjelennek, reggeli körön énekek, aratási szokások, kézművesen- aratási koszorú készítése, életvitelen- aratási étel készítésén keresztül. Június 30-július 6. Nyaralás Az integráció megvalósulása a Séllyei tábor, melyen minden évben néhány hittanossal aktívan jelen vagyunk. 18
Július 2. - Sarlós Boldogasszony napja aratási népi hagyományok, gyógyfüvek aratása Július eleje - Hagyományos táborozás (még szervezés alatt a pontos időpontot illetően) Július25. - Jakab nap a néphagyomány szerint ilyenkor szedik fel a fokhagymát, híres vásárokat tartottak e napon. Reggeli körön feldolgozzuk a témát, dramatizálva eljátszunk egy vásárt. Július26. - Anna nap régen dologtiltó nap, hagyma felszedésének ideje Ilyenkor szakad meg a kender töve. Ma Anna-bálokat tartanak e-napon. Mozgásnevelésen keringőzni tanulunk. 19
AUGUSZTUS AZ ÚJ KENYÉR HÓNAPJA A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! /Máté evangéliuma 6,11/ A hónap témája: az újkenyér, egyházi ünnepek, népi hagyományok. Augusztus 10. - Lőrinc nap, melynek apropóján a felnőtt fiatalokkal intézményi dinnye-napot tartunk, melynek keretén belül megrendezésre kerül: dinnyefaragás, dinnyéből készült ételek elkészítése, elfogyasztása, kézműves foglalkozásokon a gyümölcs ábrázolása választott technikákkal rongyvarrás, agyagozás. Augusztus 15. - Nagyboldogasszony napja: A moldvai magyarok e napon mindenféle virágokat, gyógynövényeket szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették. A Drávaszögben, Laskón azt tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen. Az említett szokásokat a lehetőségeinkhez mérten mi is intézményi keretek között, jelképesen felelevenítjük. A gyógynövények és fűszernövények leszedése, megszárítása az életvitel alkalmain kerül előtérbe, melyet az ádventi időszakra készíthetünk el. Helyet kaphat a szokások közül a gyümölcsfába vágott kereszt, mely az őszi időszakra mutat, és egyben összekapcsolja a keresztyén jelképrendszert a szokások sorával. Erre a hittanfoglalkozásokon is szót kerítünk. Augusztus 20. Kenyérszentelés: évek óta fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a természet ereje az isteni erőből táplálkozik, azért van mindennapi kenyerünk, mert az emberi erőfeszítés szántás, vetés, betakarítás mellett isteni áldás van rajta. Hangsúlyt kap ezért a helyi katolikus és református lelkészek bevonásával tartott kenyérszentelés, amelyen az általunk tankonyhán megsütött kenyeret megáldják. Idén is tervezzük az intézmény idős lakóival együtt ünnepelni, fontos számukra és számunkra is a kapcsolat szorosabbá fűzése, hiszen ezen az ünnepen generációk tudnak együtt ünnepelni és hálát adni a megkapott életért. 20
Augusztus 24., Bertalan napja - Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti. Az e napi időjárásból jósolnak a várható őszi időjárásra. A Bertalan-napkor köpült vajnak a Muravidéken gyógyító erőt tulajdonítottak. Vajköpülő nap volt, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik. A jeles naphoz kötődő hagyományok felelevenítése minden nap tematikus foglalkozásán helyet kap. 21
SZEPTEMBER - HÁLA Dicsérem Az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással. /Zsoltárok könyve 69,31/ A hónap témája: népi hagyományok (búza, rozs, vetés) baromfi szaporítás ajánlott napjai, termény betakarítás, háladadás ideje. Szeptember 1. - Egyed napja: E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Az ősz kezdetére fókuszálunk, az előttünk álló időjárási változásokra hívjuk fel a figyelmet. Összegyűjtjük az évszak jellemzőit, rákészülünk a betakarítás időszakára, átgondoljuk annak ütemtervét. Így természetesen a hét foglalkozásai közül az életvitel kap nagy szerepet kiskert (a szükséges kerti munkák összegyűjtése, esetleges kivitelezése). A jeles naphoz kötődő hagyományok a reggeli körökön, zenei foglalkozásokon jelennek meg. Szeptember első péntekén - Szülői értekezlet Szeptember 8. - Kisasszony napja: Ebben a hagyományban elsősorban a betakarítási időszaknak a kezdetét tartjuk fontosnak, a hálaadás mely majd a következő hónapban lesz igazán hangsúlyos már itt elkezdődhet. Szép szokásként elevenítjük majd fel a Kisasszony napi hiedelmet, mely szerint Kisasszony napkor rózsát hány a Nap. Ilyenkor a régi asszonyok felmentek a közeli dombra a felkelő napot nézni, abban a hitben, hogy meglátják benne Máriát és a nap körüli rózsákat. Szeretnénk ezen a napon mi is fehérbe öltözni, és jó gazdához méltóan megáldani/megáldatni az őszi búzát. A szeptember 8-hoz közel eső héten a foglalkozásainkba beépítjük tehát a vetemény megáldását, a cselédek szolgálatba állásának szokásait, illetve a naphoz kötődő időjárás-jósló hagyományokat. A fecskék búcsúzását is megemlítjük, akik elbúcsúznak, de még nem költöznek el véglegesen. Elsősorban az életvitel alkalmain tudjuk az említett témákat körül járni, illetve zenei és mozgásos napokon ide köthető énekeket, zenei anyagokat tudunk megtanulni, esetleg feleleveníteni. 22
Folyamatosan gondozzuk a napközi kicsi gyógynövény kertjét, nem elfelejtve az esedékes munkálatokról (Életvitel tankert) Szeptember 24. - Szent Mihály napja: Mivel ez a jeles nap az hagyományosan az állatok legelőkről való behajtásának ideje, ezért elsősorban a házi állatok, esetleg vadállatok körülírásával, megkülönböztetésével szervezzük foglalkozásainkat. Ennek értelmében a zenei és mozgásos napokon a pásztortánc egyszerű lépéseit tanuljuk meg, illetve pásztorokkal, állatokkal kapcsolatos énekeket tanulunk, ismétlünk. Hittanórán a jó pásztor alakját járjuk körül, életvitel foglalkozás keretén belül a pásztorok életével kapcsolatos szokások, esetleg tipikus pásztori étel elkészítését tervezzük. Kézműves alkalmon pedig hagyományos tarisznya elkészítésével próbálkozunk meg. Szeptember végén kerül megrendezésre minden évben a Kiliti városrészben a hagyományos szüreti mulatság, melynek központi helyszínén fiataljaink évek óta a műsorban színvonalas szereplésekkel szolgálják a társadalmi integrációs törekvéseket, hirdetve, hogy a fogyatékosság semmiképpen sem jelent csökkent értékűséget, hanem a megtanult szép műsorokkal valóban emelni tudják az alkalom fényét, színesítve a kisközösség hagyományokra épülő szüreti mulatságát. 23