EVANGELIKUS /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER, Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó :

Harmadik évfolyam. 9. szám. Pozsony, 1885. évi július 18. EVANGELIKUS Elf HAI és IS KOL Előfizetési ár: Egész évre. 6 frt kr. félévre... 3 negyedévre. 1 50 Egy szám ára: 1 kr. o. é. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER, Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : T R S Z T Y É N S Z K Y F E R E N C Z. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Tartalom: Azok a tankönyvek: (Dr. Masznyik Endre.) Vihar előtt. (Szeberényi Lajos Zs.) Az ev. lelkész mint honpolgár. (Döröcskei.) Belföld Külföld. Vegyesek. Pályázatok. Azok a tankönyvek! (Némi önigazolásul a bizalmas levelek-* Írójával szemben.) I.,,Egyháznnk és a tudományos élet" czímű czikksorozatom egy s más részét oly oldalról méltatták figyelemre, ahonnét nem is vártam. Volt jeles tanárom ns. Zsilinszky M. esp. felügyelő úr az akadémiai tankönyvekről elmondott nézeteim bírálatával szerencséltetett. Köszönöm, ki egykor, az neki most is és ezután is figyelmes hallgatója. De ne vegye rosz néven, ha fejtegetése egyik s másik pontjánál, mit különben vele szemben ritkán szoktam tenni, tagadólag megrázom fejemet s ha nyilt őszinteséggel ellenvéleményemet fenhangon is kimondom. Nagyságának szokása kevés szóban sokat mondani, még többet sejtetni. Sejtelemszerűleg vonatkoztatom magamra azon nyilatkozatát is, melylyel engem azon valakik" csoportjába osztott, kik bár jó szándékból oly eszméket pengetnek, melyek sem az egyház egyetemének sem egyeseknek üdvére nem lehetnek." Hanem ez esetben a jó szándékú ügyetlenség miatt lelkemet elfogó keserűségnél jobban lehangol az a tapasztalat, hogy Nagysága, bár mint mondja országos' gondoktól szabadulva most egyházi ügyekkel is lehet foglalkoznia azokat a megpendített kártékony eszméket egytől egyig háborítlanúl tenyészni hagyja, mert azt a kettőt, melynek felvetésére egyrészt a papzsák" másrészt az irott füzetek" szolgáltattak alkalmat, t. i. hogy a lelkészek anyagi helyzetén s a lelkészjelöltek szellemi kiképezésen lendítsünk, elvben helyesli s csak a kivitelre nézve ajánl más módot. De hát legyen, hogy a kényelmes agyonhallgatás egyházpolitikai chik. Hejh! rá érünk arra még. A papzsákkal és a tankönyvvel azonban valamint Nagysága én is úgy találom végezni kell. Erre szorít a szerkesztő vir is a maga tetemre-hivásával. Megillettem a papzsákot, ez nem ő! ; megillettem a tankönyvet ez ő! hangzott a vád. Előállók, Ítéletet kérek. Talán lesz, aki az utolsó" szót kimondja. A tankönyv kérdését a ns. felügyelő úr autonom egyházalkotmányunk védelmével vezeti be. E,á olvassa két fiatal egyházi férfiúra (az egyik gondolom én vagyok) a biinöst, amiért egyes speciális baj orvoslását egyetemes állapotaink megváltoztatásával akarják elérni s szervezetünket a katholikus szervezettel szemben mint tökéletlent tüntetik fel. ' ' ' - -N. A mi engem e vádból illet: kereken tagadom, hogy én valaha autonom égyházalkotmányunk ellen törtem volna. E gyanúsítást teljes indignatióval utasítom vissza, mert ha valaki e tekintetben én veres sipkás" vagyok. Egyházam függetlenségét semmiféle zsiros konczért Í3I neíö ítdom, szol 1 gálatát semmiféle szolgálatnál előbbre nem teszem. Egyháziasságot tanúlni senkihez sem megyek, - legkevésbé azon protestánsok közé, akik tudnak oly esetet elképzelni, mikor az egyháziasság a hazafisággal összeütközik, s emez érdekében amazt sarokba kell dobni. Nagyon félreértett engem a ns. felügyelő úr s e részben én is elmondhatom : szavaim, bármily világos akartam lenni, elhomályosíttattak, intentiom, bármily önzetlen, félremagyaráztatott." Nem a szó igaz értelmében vett autonom egyházalkotmányt támadtam én meg, hanem annak ellenkezőjét : alkotmányt, mely mellett alkotni, egészséges irányban tovább fejlődni, a közakaratot és erőt érvényesíteni s közjóra forgalomba hozni nem lehet. Megtámadtam egy oly egyházalkotmányt, mely csak fél alkotmány, mert betetőzve nincs; már pedig tető nélkül való épületben csak az óhajthat lakni, akinek oda se, ha a nyakába csurgó esőben elázik. Világosan megmondottam : legnagyobb bajunk, hogy az egyes gyülekezetekből gyülekezet-képviseleti alapon kiinduló szervezetépités munkája ott, ahol a köz- (törvényhozó, kormányzó és végrehajtó) szerv megteremtése, illetőleg codificálása következett, félbeszakadt, mert ennek következése az egyetem tehetetlensége. A közakarat törvényesítése nélkül ugyanannak jogos érvényesítése lehetetlen s legfeljebb önkény, külső erőszak alkalma-

30 zásával vihető keresztül. Gondolja az esp. felügyelő úr, hogy a külső erőszak (pedig ezt egy ízben épen az Ön esperességében alkalmazták a megyei pandurság egész apparatusának az egyházi közigazgatás körébe való kényszerült bevonásával) mondom, gondolja hogy a külső erőszak az autonom egyházi alkotmányos élet jellemével összeférő oly esetben, mikor annak mint végső eszköznek autonom törvényhozásban gyökeredző szentesített jog alapja nincs? Törvényekre a valóban autonom az az önkormányzatra megért egyháznak, nincs szüksége, mert annak akarata maga magának törvény, de igenis szükségök van azon elemeknek, amelyek épen az autonom kormányzatnak állanak útjában, melyek veszélyeztetik a közösségi élet rendjét s természetes fejlődését. Nincsenek ily elemek egyházunkban? Hiszen épen a ns. felügyelő úr mondja, hogy a baj oka : az egyéni erő, egyéni kötelesség, egyéni felelősség hiányában keresendő; sőt sajátos s megfoghatatlan ellenmondással kijelenti, hogy egyházalkotmányunk gyengéje : a szabadosság és a fegyelem hiánya!! No már engedelmet kérek jogintézményt (pedig az egyház az is!), mely maga szolgáltat alkalmat Vadkert! a szabadosság és a fegyelmetlenség tenyészésére, védelmezni, egyfelől megczirógatni, másfelől arczul ütni, ez ha nem is eszme", de mindenesetre oly eljárás, mely sem az egyház egyetemének sem egyeseknek üdvére nem lehet." Nem a szabadság elfojtása, ellenkezőleg a szabadosság és fegyelmetlenség meggátlásával épen a valódi szabadság, az autonom egyházi köz és egyéni akarat biztosítása végett sürgetem én az egyházalkotmány teljes kiépítését s ennek folyományát a rendet. A rend a szabadságnak nem tagadása, hanem életeleme. E két fogalom nem zárja ki egy a mást, de sőt az egyháztársadalmi jogállapot eszméjében magasabb egysége olvad. S nekünk épen ezen egyháztársadalmi jogállapot megteremtésére kell törekednünk, vagyis a lehető legnagyobb egyéni szabadságot a lehető legnagyobb rend által kell biztosítanunk. Mert a törvényes rend csak a szabadosságnak és rendetlenségnek halála : az evangyéliomi szabadságnak amint folyománya ép úgy támasza. S ép e pontnál ragadom meg az alkalmat, hogy a másik váddal szemben is megvédjem magamat. Azt mondja a ns. felügyelő úr, hogy én egyházalkotmányunkat a katholikus szervezettel szemben úgy tüntettem fel, mint tökéletlent. Engedje meg, hogy e nyilatkozatára saját rám alkalmazott szavaival feleljek : emberi gyengeség, hogy azt, a ki a rossz helyébe jobbat javasol, gyanúsítani és félremagyarázni hajlandók vagyunk." Miről beszéltem én? Egy sajátságos contrastról : szembe állítottam a római katholiczismussal (római, mert én a katholikus [szónak egymagán lényegesen más értelmet tulajdonítok) mondom a római katholiczizmussal, melynek ereje csak a szervezetben van, a protestantizmust, melynek ereje viszonyt az e s z m é ben van, s mint eljövendőre ráutaltam a protestáns katholiczismusra, vagyis az egyetemes szervezetben élőható egyetemes ker. eszme : Isten szabad cultusa korára s e kor saját körünkben való előkészítése végett megoldandó feladatainkra. Ev. E. és I. 16. sz. Hát ebből azt olvasni ki, hogy én szervezetet állítottam szembe szervezettel, különösen mikor lentebb világosan kijelentem, hogy a protestantismus eszméje egészen más, nem megmerevedett, holt, hanem fokról fokra tökéletesedő, élő szervezetet kíván : ha nem gyanúsítás legalább is félremagyarázás. Az esp. felügyelő úr persze az én nézeteimet nem helyesli s ellensúlyozásul megoktatja első levelében a lelkészeket, kik mint mondja egyben sokat tévednek, megoktatja de gondolom az oktatás nekem is szól a katholiczismus- és protestantismusról.,.a katholiczismus valódi ereje és titka úgymond nem egyházi életében, hanem a nagy gazdagságban rejlik." De en tagadólag rázom fejem s kétségbe vonom, hogy ez egyszer történeti igazságot hirdet. Igaz, hogy a róm. katholikus egyház czéljainak elérésére minden eszközt, így az anyagiakat is megragadja, de hatalmának forrását sohasem az eszköz, hanem az elv képezte. Sokszor került már nála kenyértörésre a dolog, midőn választania kellett a kettő : eszköz és elv szerinte isteni jog között, de emebből egy szemernyit sem engedett, mert nagyon jól tudja, hogy azzal halálos ítéletét írná alá. Nálunk is megfenyegették már a róm. katholikus egyház-fejedelmeket, emlékezünk, minő választ adtak : az erődöket igen, de a várat magát fel nem adják. A vár Róma. Ha Róma ledől: megdőlt a római katholiczismus, de másként nem bárha minden ő világi gazdagságát elkobozzák. Mert Rómát Rómává nem a vagyon, hanem a bitorlott isteni jog teszi. Ez a hatalom forrása:,.te Péter vagy, neked adom a mennyország kulcsát, és a mit megkötendesz e földön, a mennyekben is kötve leszen és a mit megoldandasz e földön, a mennyekben is oldozva lészen." Máté 16, 18, 19. Ez elvből foly a szervezet, s míg az elv a hivők köztudatában addig a szervezet is megáll a világon. Torzképet fest, ki azt hirdeti pedig az esp. felügyelő úr felfogásából ez következnék hogy a róm. katholiczismusés a protestantismusban nem az elvek, hanem az eszközök : a gazdagság és szegénység harczolnak s nagyon félreismeri az eszközök jelentőségét, a ki azt állítja, hog} r a szegénység előnyt nyújt a hadakozónak. Apáink vallom én is okos emberek voltak, de azért rájuk ne tessék hivatkozni. Apáink nem voltak szegények, mert áldoztak : mi vagyunk szegények, mert áldozni immár nem tudunk, mert nem akarunk, sőt erényt csinálunk szegénységünkből, mintha bizony a szegénység már magában véve is, nem tehetetlenségre mutatna s a rongyok már magukban véve is nem gyaláznák meg a tisztességre hivatott embert. Tanács helyett ha nem is kalács, legalább mindennapi kenyér, ezt kérik Önöktől, ott a kormányrúd mellett az elzüllésnek kitett lelkipásztorok. S bizony, ha a nemes erőket veszni hagyjuk, legyünk készen a felelősség elvállalására. S most áttérek azoknak az akadémiai tankönyveknek ügyére. Minthogy azonban ezzel jelen czikkem keretében már nem foglalkozhatom, a szerkesztő úr nagy nehezen kinyert szíves engedelmével, várok a jövő számra. Dr. Masznyïk Endre.

31 Vihar előtt. Sem a vihart előidézni, sem a lelkes hazafiakat provokálni nem volt szándékom e becses lap 5-ik számában foglalt czikkemmel. E lap, mely hazai ág. hitv. ev. egyházunknak egyedüli közlönye, azt hiszem, hogy nem azért keletkezett, hogy ellenségeskedést, vagy gyűlöletet vessen ; hanem hogy általa az egyházunkat érdeklő dolgok testvériesen, fenyegetés nélkül tárgyaltassanak. Elveimet e tárgyban, melyhez tiszt. ifj. Jeszenszky Károly úr e lapok 7-ik számában hozzászólott, ezen czikkemmel véglegesen kifejtettem s további polémiába nem bocsátkozom. Viharral ijeszt tiszt, úr, azzal a viharral, melylyel egykor a magyar gályarabokat akarták elpusztítani azért, mivel mertek másként imádkozni Istenünkhöz, mint a budapesti tudományos egyetem rektora által egekig magasztalt nemzeti mívelődésért" lángoló Pázmány. A magyar gályaraboktól tanultam azt, hogy a vihar csak a szemétnek árthat, miután elmozdítja nyugodt helyéről; de a keresztyén léleknek, mint minden vész, úgy ez is csak használhat! A csendes csapat alatt nem értettem én a tétlenek s gyávák seregét. Őket érdekelnie kell mindennek, a mi az egyházban vagy általában az Isten országában történik. A csendes csapat hívei hallathatják szavukat az pgyház lapjaiban is s nem mennek a politikai lapok harczterére, alarmirozni a világot. Székács, Máday s Révész alakjai mögé szeretne elrejtőzni a válaszoló úr. Mind a három nevezett férfiú hazájuknak nagy szolgálatot tevének mint tudósok, költők és papok. Az ő lelkök és kedélyük rugója nem volt a politika, hanem a hit! Ok hazafiak voltak, de a hazafiságot nem helyezték abba, hogy lelkésztársaikat gyanúsítsák, s hogy egyházukat a politikai lapok hasábjain meghurczolják. Nem ezek követői a bátor és viharra kész hazafiak s őket amazokkal egy kategóriába állítani nem volt czélom. Hiszen czikkem keletkezése indokainál is láthatta a válaszoló úr, hogy az igaz hazafiakat elitélni czélom nem volt. Hazafias lelkész szerintem az, a ki szorosan vett lelkészi kötelességeinek él és a ki hiveit a keresztyén hitben és szeretetben neveli. Az ily hazafiasságot el nem ítéltem; de igen elitéltem azt a hazafiaskodó sereget, az egyház körén belül, mely állameszmékről s nyelvekről álmodozik mindenütt s mely mindent ezen szemüvegen át néz, s mely a keresztyén hit alapföltételeit is alárendeli ott, hol álmairól van szó. Azt a hazafiaskodó pártot Ítéltem el, mely abban is a magyar közmiveltség veszedelmét látja, ha a tót- vagy németajkú hívek kívánságára, valamely magyar városban vagy községben tó túl vagy németül szolgáltatik ki az Ur szent vacsorája. Azon hazafiaskodó párt ellen szólaltam fel, mely a politikai lapokban magyarfalással, hazaárulással vádolja lelkész-társait; de saját egyházában a mint egy ily párttag nyíltan bevallá, hivei vasvillával üdvözlik a magyar szót. Azon politikai szenvedélyt Ítéltem el, melynek szív központját az képezi, hogy X. vagy Y. egyházban hányan magyarosodtak meg, vagy hányan tótosodtak el ; ahelyett, hogy saját egyházában pusztítaná az ellenségeskedés, gonoszság, babona és vakság szellemét. A politikai jellemtelenségnek nem olvashatott volna ki semmi tetszetőset a válaszoló úr, ha nem a költészeti fajt, hanem az igazságot kereste volna czikkemben. Politikai jellemtelenséget csak oly egyénnél látok, a ki bármely párthoz csatlakozik, ha e csatlakozást érdeke kívánja. En csakis azon szerény véleményemnek adtam kifejezést, hogy a lelkész utolsó teendője legyen a politikai. A politikai szenvedélyek feldúlják az egyház életét, legyen az a politika akár magyarizmus, akár szlavizmus, akár germanizmus, akár antisemitizmus. És én azt hiszem, hogy sokkal jobb, ha valamely lelkészre azt mondja a közönség : N. N. nem szerepel a politikában, de kegyes és buzgó pap", mintha egekig magasztalják hazafiasságát, de hiveit nein legelteti rendesen a pásztor. Igenis azok szívében, kiknek reggeli s esteli imájukat a Budapesti Hírlap vagy a Národnie Noviny vezérczikkei képezik, vihart támasztok, midőn azt mondom, hogy a lelkész a politikában nulla legyen. Vegyünk példát más működési térről. Az orvos, ha lelkiismeretesen akarja végezni hivatását, bizonyosan nem sülyeszti el lelkét a politikai álmok tengerében s minden képességét betegjeinek meggyógyítására szánja. Ha hívják a beteghöz nem fog tekinteni az illető politikai meggyőződésére, hanem arra. hogy valami módon megértesse magát betegjével és segítsen azon. Én nekem legalább nem lenne bizalmam oly orvosban, akit a politika jobban érdekel, mint betegjei; mert félnék mindég attól, hogy politikai ábrándokba merülve, mérget adna az ellenkező politikai irányú betegnek, tévedésből! A lelkész nem vezethet politikai pártot vagy harczot; mert neki első sorban segítenie kell kivétel nélkül a szenvedőkön ; mert ő első sorban az Isten országának szolgája. Hogy a politikai szellem átka egyházunknak, azt beláthatja mindenki, aki a politikai pártkör levegőjéből már kiszületett. Mig a róm. kath. egyház az egy pápaság által mindenütt egy czélra tör; addig minálunk, hol a szellemnek kellene állítólag egynek lenni, a legnagyobb ziláltság és elhagyottság uralkodik. A német protestáns nem érdeklődik annyira az evangyéliom iránt Magyarhonban, mint az itt élő német testvérek iránt. És fájdalom, hány evangélikus ház van hazánkban is, ahonnan sohasem száll fel ima a közös Atyához, hol azonban naponként bőviben van szitok a más nyelvű testvér ellen. A nemzetiség és faj egykoron teljesen aludtak, mig a fejlődő szellem fel nem találta ezt az aranyborjút. Azelőtt az embert emberré nevelhették, amidőn az eredendő bűnt szigorúan vették, amidőn el volt terjedve az a tan, hogy az ember az állatnál is rosszabbnak születik, ha az állatot meg nem öli önmagában az Isteni kegyelem ajándékai által. Ma a születéstől fogva azt az előitéletet verik be a gyermekbe, hogy az ő faja nyelve isteni, annak szolgáljon, ahhoz hű legyen egészen a fanatizmusig. Nem csuda aztán, ha az ily szellem keresztyének helyett betyárokat nevel. Az egyoldalú nyelv és faj imádás apostolai ne legyenek a lelkészek, a nyelv ne legyen nálunk egyéb, mint eszköz. Az emberi érzelmek el nem vesznek, ha a lelkész az evangyéliomot szolgálja lelke teljes erejével. Annak bebizonyítására, hogy nem csak én vagyok az a naiv s az emberi érzelmeket nem érző elfogúlt ember, álljanak itt a nagy tudós Müller Miksa szavai, a ki egyik művében azt

3 mondja : Es gibt eine höhere Verwandtschaft als die des Blutes, das in unsern Adern fliesst die Verwandtschaft des Blutes, das unsere Herzen vor gleicher Entrüstung und gleicher Freude schlagen macht. Und es gibt eine höhere Nationalität als die, von derselben Kaiserdynastie regiert zu sein die Nationalität gemeinsamer Lehenspflicht gegen den Vater und Regierer der ganzen Menschheit." (Essays von Max Müller, Leipzig-Engelmann's Verlag. I. köt. 53.1.) Kétkulacsosságról csak oly egyéneknél lehet szó, akik hogy ihassanak mindenkinek kulacsából, mindenkinek hízelegnek. Az ily politikai irány előttem mindég utálatos volt. De uram van ám tertium is. így például aki Krisztus idejében sem a farizeusok, sem a saduczeusok, sem az igaz hazafiak, sem a haza ellenségeinek pártjához nem csatlakozott, annak számára megvolt még az a tertium is, amit lehetőnek lenni tagad a válaszoló úr; mert követhette a názáreti ács megvetett csapatját. Bizonyos tekintetben hő vágyam, ha az Ur kegyelméből nem csak két de öt sőt tíz kulacsos is lehetnék. Hogy mint értem ezt, szabad legyen egy eseménnyel felvilágosítani. Egy tót gyülekezet lelkészéhöz, a ki szintén ama két szék között ülő csöndes csapathoz tartozott egy szomszéd majorság ref. béresének gyermekét hozták keresztelni. A lelkész a keresztszülők kívánságára magyarúl végezte teendőjét s az illetők nagy hálálkodva mentek el a paplakból s a lelkész ablaka alatt pedig a következőket mondották : ejnye ez a pap talán nem is tót, hisz oly szépen keresztelt magyarúl. A lelkész meghallva mondásukat, utánuk kiáltott: nem jól gondolják édes lelkeim; mert bíz én magyaroknak magyar, tótoknak tót s németeknek német vagyok." Es gondolja a válaszoló úr, hogy azok az egyszerű s a becsület" politikai magaslatára fel nem emelkedett emberek tán kétkulacsossággal vádolták az illetőt? Oh nem, teljes szívükből mondták az illetőnek áldja is meg érte a jó Isten." A vallási harcz maholnap megkezdődik nálunk is. Üdvhadsereg, szektaözön, ultramontanizmus maholnap betörnek hozzánk is, s ezek ellen politikai ábrándokkal küzdeni nem lehet, hanem erős hittudattal. Ne féltse kedves válaszoló úr a humanizmust a keresztyén elvek szigorú keresztülvitelétől. Az apai, gyermeki, hitvestársi szeretet emberi érzület; de ha nincs alárendelve annak az elvnek, melyet múltkori czikkemben kifejeztem úgy könnyen ama emberi" érzelmek családi egoismussá, nepotizmussá, férfivagy nőimádássá sokszor zsarnoksággá fejlődhetnek. Krisztus urunk is azt mondja, hogy aki őt akarja követni, annak el kell hagyni apját, anyját, testvérét; azaz mindenek fölé helyezni Isten országát. A keresztyén embernek bizonyos tekintetben meg kell halnia a hazára nézve is, amennyiben az a haza a világ" érdekeinek szolgál. A nemzetiségi állam nem lehet a keresztyén ember ideálja, hanem igen a keresztyén állam. Európaszerte jelenleg túlzásig van vive a nemzetiségi állameszme. A nemzetiségi állameszme alárendeli a fajérdek és számításnak a keresztyén morál alapelveit. Már Némethonban is nem egy helyről hallatszik a panasz, hogy a nemzetiségi állam keresztyénellenes, így az Allgemeine ev. luth. Kirchenzeitung a f. évi 3-ik számban e tárgyban a következőket mondja: Das s. g. Nationalitätsprinzip, das ebensowol unsere auswärtige Politik und das weite Gebiet der Legitimitätsfrage als auch die innere, in dem Schutze der nationalen Arbeit und was damit zusammenhängt, beherrscht, so hat man sich ja allerdings allmählich in die Illusion hineingeredet und gefeiert, es in der Nationalität mit einem besonders hohen Ideal zu thun zu haben, während es sich doch dabei, wenn man von den, das Volksleben beherrschenden sittlichen und religiösen Motiven und Potenzen absieht, fast nur um die Naturseite des Menschen und des Volkes handelt. (337. 1.) A hazafiasság csak egy mozzanata a keresztény lelkületnek; de élete lángja nem lehet. Es a jelen hazafiaskodó és nemzetiségieskedő korszakban nagyon is hangsúlyozni kell a lelkésznek az egy szükséges dolgot. A szentírásból idézett mondataimat a válaszoló úr egyszerűen a kenetteljes szóval vélte elütni. En azon irányt nem helyeslem, mely csak a szószékre tartja alkalmasaknak a szentírás szavait; de az életben épen kenetteljességük miatt komolyan venni nem akarja. A kettős könyvvitel igen észszerű a nagykereskedők üzletházában; de a keresztyén lelkében csak egy könyvvitel létezhetik. Urunknak a szamaritánusról mondott példázata, kell, hogy mindenkor elhallgattassa egyházunkban a nemzetiség bálványozóit. Ott világosan meg vagyon írva, hogy ki a mi felebarátunk. Egyeztesse evvel össze nt. úr lángoló hazaszeretetét, midőn a magyar nemzeti közmivelődés érdekében azt a borzasztó hírt vitte a világ piaczára, hogy a csorvási ev. magyar községben az ott élő pár tótajkú hívőnek tótúl mondatott az a veszedelmes szó,.ezt cselekedjétek az én emlékezetemre". Uram a buzgóság e foka közel áll ama szenvedély lejtőjéhez, mely a magyar gályarabokat csontig kínozta. A mi a zuglap" kitételét illeti, arra nézve megjegyzésem a következő : En czikkem nálam lévő eredetijében ezeket írtam egy fiatal békésmegyei lelkész ország világ előtt meghurczolta egyházi elöljáróit politikai lapokban; a napokban pedig egy bácsmegyei lelkész újból hazaárulással vádolta egyházi elöljáróit egy inkább zuglap jellemű lapban." Már most nem tudom, váljon én hagytam e ki az utómondatot. vagy pedig a szerkesztő úr. 1 ) A válaszolö úr tudtommal a Pesti Hírlapban közölte czikkeit, ezt én zuglapnak nem nevezem; de igenis a Budapesti Hirlap"-ot, mely hangjára, modorára nézve magyar Observatului" avagy Zástava". ) A két szék közt való maradástól ne féltésén tiszt. úr. sem a csúfolódók, sem a nagyravágyók széke nem ideálom. Meggyőződésemnél fogva tudom, hogy örökké két oldalról fognak támadni. Sem az éjszaki, sem a déli pólus felé nem kell hajolnia annak, kinek lelke nem akar lenni mágnes, hanem az élet viharaiban megedzett vas. Erős a bizodalmam, hogy tízféle tűz sem veszi be az evangyéliom várát és az egyes hivő lelkét. Az Ur hajóján nem voltak mágnesek, melyek okvetlen kell, hogy valamelyik véglet felé hajoljanak, midőn minden oldalról fenyegették a hullámok, de a hajó népével el nem veszett. Az Ur hatalmas szavára nyugodt lett a tenger s a vihar elcsöndesült! Széberémji Lajos Zs. 3 ) Biz' azt kegyed hagyta el!! Szerkesztő. ) ízlés dolga; de zuglap"-nak ez sem mondható! Szerkesztő.

33 Az ev. lelkész mint honpolgár. E czím értelme körül forog egy kis vita és eszmecsere. Megérdemli, liogy határozottan körvonaloztassék, mert úgy szokott lenni, hogy a lelkészekről következtetnek az egyházra. Ilyesféléről beszélt Szeberényi Lajos Zs. senki sem szolgálhat két úrnak" czím alatt, ilyesfélére válaszolt ifj. Jeszenszky Károly ezen lapnak f. évi 7. számában két szék között" czím alatt. Nevezzük meg a gyereket nevén, mert az evang. lelkész honpolgársága forog itt kérdésben. Nem helyes, ha valaki az evang. lelkésztől azt követeli, hogy a világon semmi egyébbel ne foglalkozzék, csak az egyháziakkal, de természetes, ha az evang. lelkész kettős alakban is gyakorolja honpolgári kötelességét, jogát, úgyis mint a haza fia, úgyis mint az evang. egyház szolgája. Mert ha állna, hogy az evang. lelkész, mint ilyen, többé nem ember, nem tagja a társadalomnak, nem fia hazájának, akkor csak egy erénye lehet a haza iránt : brav zahlen und Maul halten, mert a fizetséget még akkor sem engedné el az állam neki, de ha áll az, hogy lelkészi jellege nemcsak nem zárja ki polgári egyéniségét, sőt a mintapolgár polczára állítja, akkor absurdum arról beszélni, hogy ne politizáljon, ne hazafiaskodjék. Az evang. lelkész honpolgárságának kizárása egyenlő bizonyos mértékben lelkészi hivatásának eltörlésével, mert áll az, hogy Krisztus urunk egyik legmeghatóbb erénye volt nemzete iránt táplált jóakarata, s lángoló honszeretete, alattvalói hűsége ; a ker. tan egyik főparagraphusa a polgári erény; s az evang. lelkésznek egyik legszentebb s állásával járó kettős kötelessége, hogy megadja Istennek a mi az Istené, s a császárnak a mi a császáré. Ez pedig nemcsak pénzbeli kötelezettség. Krisztus országa nem e világból való, hanem igenis e világnak, és ennélfogva e világban való. Egyház és állam kölcsönös érintkezés és behatás alatt voltak, vannak és lesznek. Az állam nem nélkülözheti az egyházat, de az egyház sem az államot. Vannak tehát az államnak kötelességei az egyház, de van az egyháznak is az állam iránt. Ennélfogva nem lehet az egyház csupán állam az államban, mert akkor nem e világnak, hanem csak maga-magának való s czélja volna a felülkerekedés, az uralkodni vágyás, a mint az a róm. katholiczizmusban kifejezésre is talált. Krisztus urunk pedig maga is szolgálatot jött tenni, s mondá tanítványainak is, hogy az leszen köztök a legnagyobb, ki legtöbb szolgálatot tesz. Az lesz tehát az egyházak között is a legkeresztényibb, a mely nem színlelésből, vagy saját érdekéből, hanem mintegy természetéből folyólag, mintegy maga iránti kötelességből legtöbb és legőszintébb szolgálatot tesz a világnak. A róm. kath. egyház, ha tesz szolgálatot pedig tesz, az államnak csak azért teszi és teheti, hogy azzal a sok helyütt még mindig kokettirozó államnak viszontszolgálatát mintegy előre kikérje magának s biztosítsa magát az előbb-utóbb bekövetkező katasztrópha kitörése ellen, a mikor hajója el fog sülyedni. A hitjavitás által újra szervezett ker. egyház lehet csak az államnak, minden nemzetnek őszinte szolgálatára, a nélkül, hogy maga alatt vágná a fát, mert nincsen más czélja, mint alapitójának : eljönni s szolgálatot tenni a világnak, boldogítani azt, mely szolgálat által dicsőíti meg önmagát. Nem szabad tehát rossz néven venni, ha az egyház a haza javán fáradoz, nem lehet tehát félteni, ha e szolgálati hivatását tartja szem előtt, mert hisz ez által lesz az, a mi lenni akar. Az evang. lelkész nemcsak keresztény, hanem a keresztény eszmének, tannak szolgája is. Ellentmondana tehát az a lelkész Urának, a ki hazáját nem akarná szolgálni. Vagy melyik államot szolgálja a magyarhoni evang. lelkész, Chinât, Muszkaországot, vagy az afrikai új országot? Avagy az odavaló evang. lelkészek a mi hazánkat szeressék, szolgálják s ne az övékét? Ha a protestantismus egyedül képes, minden utógondolat nélkül nemzeti egyházzá lenni az egész világon, hogy bevigye minden népeknek otthonába, vérébe Istennek országát, akkor minden protest. egyénnek elsőrendű kötelessége a jó honpolgárság, a mint azt az Idvezitő maga tanította és tanúsította; ha pedig az ev. lelkész nemcsak keresztény, hanem szolgája is a ker. eszmének, tannak, bizonyára kétszeresen hűtlen sáfár, ha polgári kötelességein csak kételkedni is mer. Az igaz, hogy két úrnak nem lehet szolgálni egész odaadással, de csak a kathol. lelkésznek van két ura, neki egy s fő ura az egyház, s más ura az állam; az igaz prot. lelkészt arról ismerni meg, hogy szereti hazáját, mert ez által bizonyítja be egyháza iránti szeretetét is. Nem lehetünk magunk, családunkkal remetékké, kik a világgal csak azért érintkeznek, hogy elvegyék mindennapi kenyerüket kezéből; nem rejthetjük el egyházunk tanát szobánk négy fala közé a világosságot véka alá, hiszen, ha ki nem viszszük a világba, a világnak, nem is vagyunk szolgái egyházunknak. Ha pedig elvetjük a szolgálatot magunktól, akkor egyúttal csak töröljük ki a nagy papok nevét és emlékét! Nem új vagy valami divatos dolog tehát az ev. lelkész jó honpolgársága, mert megvolt az mindenkoron a jó pásztorság társaságában, megvolt a magyar nemzet válságos idejében is. Sa mikor a magyar állameszme a protestantismusban találta menedékét, akkor volt a magy. protestantismus leghívebb önmagához, elvéhez. Kell tehát, hogy ma is legyen az evang. lelkész mindenek előtt pap, s mint ilyen hű és mintapolgár, mert különben bármint paposkodik, nem tölti be a Krisztus törvényét. Persze a tartozó szent kötelesség és korteskedés vagy pártvezérkedés között mindig nagy a különbség. Lehet és kell is lenni annyi prudencziájának az ev. lelkésznek, hogy se egyik, se másik minőségében ne adjon okot izgalomra, mert ezzel sem egyházánek, sem hazájának nem szolgál. Csak legyünk bizony hazafiaskodók a szó legnemesebb, legszentebb értelmében, de ne egyedül és minden áron. Nem kell a paplaknak az agitátorok pokoli műhelyének lenni, de igenis lehet vár, a hol a magyar állameszme koronája menedékben van, s a hol nem hallgatnak minden szére-szóra, nem is adnak tüzet miuden kommandóra, hanem a hol a hadvezéri csendes tervezeti munkát végezik. Oktatás, higgadt és megfontolt buzdítás, itt-ott elejtett szó a maga helyén az a mag, melynek elhintése üdvére válik a magyar nemzetnek, hazának, anélkül, hogy magának vagy egyházának kárát okozná a lelkész, avagy elmulasztaná egyik legszentebb kötelességét. Egy okos ember sem fogja kívánni, hogy valaki s épen a lelkész erővel tegye ki magát az ellenszenv, a reakczió nyilainak, a nép bőszült szenvedélyének, sőt inkább épen a lelkészlakot, mint várat, mindenki

34 óvni fogja a megtámadástól, mert egy lelkészlak elvesztővel, mindig egy positiót veszt a hazafiság sz. ügye. Ha a pap, pap létére honpolgárságában végletekre viszi a dolgot, mind a két irányban elvesztette munkájának áldását. De azért közönyös se legyen, van idő, hely és alkalom a hol bebizonyíthatja, hogy se pánszláv, se pángermán, se dákoromán, sem semmiféle universalis csodalény, hanem egyszerű, igaz, hű fia hazájának. Majd ha más országba hívnak bennünket, s mi képesek leszünk a meghívást elfogadni, senkisem fogja tőlünk rosz néven venni, ha új hazánkat is híven szolgáljuk. Hogy a honvágy fájdalma elhagyja-e a szívet, az más kérdés. Ha nem volnának test és lélek, nem volna hazánk is és egyházunk is, s ha ezek nem volnának mondhatnók, hogy valamint egy forrásból kétféle ízű víz nem folyhat, úgy az ev. lelkész szívében sem élhet a hon- és egyházszeretete együtt teljesen és igazán. De az isten- és emberszeretet össze van forrva, mint a hogy az írás tanítja ; átvitt bővebb értelemben áll ez a hazára és egyházra. Azért hát csak szeresd hazádban egyházadat s járj el hazafias kötelességedben igaz hűséggel és bölcseséggel, sohasem hiúságból avagy kínálkozó érdemjelekért. Döröcskei. BUFÖLD. A tolna-baranya-somogyi ág. h. ev. egyházmegye f. é. junius 3 4-én Bonyhádon tartott közgyűléséről e becses lapok 7-ik számában hosszabb értesítés jelenvén meg, én ez alkalommal csak annak némely pontjai helyreigazítására szorítkozom, egyúttal közölvén nagytiszteletü Ritter István esperes úr a gyűlés egyik legfőbb momentumát képező időszaki jelentésének általános érdekű, s épen mostanában nagyon időszerű részét. Legelsőbben is helyre kell igazítanom a közleménynek a némedi jegyzőre vonatkozó részét. A mint az esperesi jelentés ez ügyet érintő pontjából kitűnik, ezen, egyházunk elveit, valamint az állami köztörvényeket egyaránt mélyen érdeklő esetet nem a némedi ev. lelkész úr jelentette fel az esperesi hivatalnál, mintegy azon féltékenységből, hogy ő a jegyzőnek ily hívatlan és törvénytelen eljárása által jövedelmében megkárosíttatik, hanem feljelentették a gyülekezeti hívek azon féltett erkölcsi érdekből, hogy gyülekezetükben az erkölcsi rend, a családi élet, a házasság nemcsak hogy nagy sérelmet szenved, hanem menthetetlenül felbomlik és elpusztul, ha a jegyző ezen gálád eljárásában meg nem gátoltatik. A mi pedig esperes úr eljárását illeti, ő viszont nem oly szándékkal terjeszté fel azonnal ez ügyet a főispáni hivatalhoz, hogy a túlkapó jegyző ellenében ki maga teljesíti azon társadalmi és állami funkcziókat, melyekre ezidő szerint egyedül a lelkész van hivatva a lelkész személyes érdeke óvassék meg; hanem hivatalába vágó szoros kötelességénél fogva kért tés keresett megtorlást egy oly cselekedet ellen, mely eszményi magvában hordozza a nihilizmust, mely a fennálló társadalmi és erkölcsi állapotokról, törvényről, felsőbbségről, állami és társadalmi rendről, s különösen a családról, a házassági szent intézményről a nép között oly szédelgős képzeleteket és fogalmakat terjeszt, melyek az államot, a társadalmat és az egyházat egyaránt alapjában megtámadják és megrendítik. Továbbá, téves a közlemény azon passusa, melyben az mondatik, hogy az egyházi épületek biztosítása iránt az esperesi hivatal kedvező szerződést kötött az első magyar biztosító-intézettel, miután e szerződés nem az egyházmegye, hanem az egyházkerület és a nevezett biztosítóintézet közt jött létre. A gyűlés által elfogadott egyházi adókivetési kulcs III. módozata alapjául / 3 -részben a lélekszám, '/3 részben pedig a községi lakosság direkt államadója lett felvéve. A gyámintézeti bizottság jelentésére vonatkozólag megjegyezve azt, miszerint én nem elnöke, hanem pénztárnoka vagyok nevezett bizottságnak még szükségesnek tartom jelezni, hogy az illető pénztárba befolyt : a) szabad rendelkezésre = 109 frt. 63 kr.; b) határozott czélra = (Gusztáv-Adolf-egylet, Leopoldianum, nagyszeretetadomány) 13 frt. 60 kr. = 13 frt. 3 kr. Maráza, a baranyai szórványban levő missziói telep, tudtommal továbbra is a hidasdi lelkészi hivatal gondozására lett bizva. A supplicatióra vonatkozó határozat kissé egyoldalúlag lett felfogva. Nem akarom itt az indokokat felhozni, melyek e határozatra rászolgáltak, s csak annyit említek meg, hogy az egyházmegye nem hozta azt elhamarkodva és meggondolatlanul. Gyűlés folyamán nagys. felügyelő úr, letelvén azon 6 évi cyclus, a melyre megválasztatott, hivatalát hódolva a tisztújítás elvének ismét az egyházmegye rendelkezésére bocsátotta. Yele együtt aztán lemondott az egész tisztikar, illetve az e. m. összes hivatalt viselő személyzete, a hivatalos teedőket azonban az új választásig viendi. Bizton reméljük és hisszük, miszerint szeretve tisztelt buzgó ikerelnökségünket jövőben is ott fogjuk láthatni és tisztelhetni egyházmegyénk élén s a gyűlési zöldasztalfőn! Bauer Adolf, egyházmegyei főjegyző. A vasi felső egyházmegye folyó évi julius hó 7-én tartotta meg Stettner Gyula esperes és Károlyi Antal esp. felügyelő ikerelnöklete alatt rendes évi közgyűlését. A felügyelő lemondását a gyűlés általános sajnálattal fogadta különösen azon kijelentés folytán, hogy a lemondás nemcsak az Egyházi Rendszer" szabályai értelmében történik, melyek a felügyelőnek hat évi hivataloskodás után a lemondást kötelességévé teszik, hanem hogy a felügyelő egyéb hivatalos elfoglaltsága miatt (kivált mint megyei főjegyző) egyáltalában nem volna azon helyzetben, hogy a felügyelői tisztet továbbra is viselhetné. Mindamellett az egyházmegye nem tesz le azon reményről, hogy a felügyelőt, ki párját ritkító buzgósága, erélye és tapintata folytán, nemcsak a köztiszteletnek, hanem a közbizalomnak és szeretetnek tárgya újra mint felügyelőjét fogja üdvözölhetni. A gyűlésnek kétségkívül egyik legfontosabb tárgya az egyházmegyei gyámoldának" megalapítása volt. Az egyházmegyei gyámolda alapszabályai, melyek már a tavali egyházmegyei gyűlés elé terjesztettek és egy f. évi május -én tartott esp. értekezlet alkalmával tüzetesen tárgyaltattak csekély módosítással elfogadtattak és véglegesen megállapíttattak. Az üdvös eszme megpendítője Ludig Emánuel kukméri lelkész 50 frttal járult a gyámoldai alaptőke megalakításához. Lapunk jövő száma hozza. Szerk.

35 K Ü L F Ö L D. Ausztria. A reo, déli Tirol gyógyhelyén az evangélikus élet szintén ébredez. Evenként 300 400 protestáns fordul meg e helyen és a legtöbben az egész idényt októbertől áprilig itt töltik. De épen ezen betegek számára, kik az Isten igéje után vágj'ódnak erősítésül és vigasztalásul, nincs lelkész és nincs imaház. Legújabban egy bizottság alaknlt, melynek élén Lange titkos udvari tanácsos Lipcséből és Rost lipcsei könyvkereskedő állanak, hogy első sorban gyűjtés útján alap teremtessék, melynek kamatjaiból évenként az idény tartamára egy lelkész hivatnék meg, ki maga is szükségeli a gyógyítást, de e mellett képes volna a lelkészkedést és az istentiszteletet végezni. A bizottság Koch wallerni superintendenshez fog fordulni és ő reá fogja a lelkészválasztást bizni, azon kikötéssel, hogy évről-évre felváltva egy ausztriai és egy német lelkész hivassék meg. A gyűjtés eddig ezer forintot jövedelmezett. Ha a vállalat szerencsésen sikerül, akkor egy külön imaház építése is czélba van véve. A klagenfurti evang. gyülekezet egyhangúlag Bauer Károly tresdoríi lelkészt és superintendenst választotta lelkészeül az elhúnyt R o h 1 f s helyébe. A Königgrätzben felállítandó alumneum alapszabályait a helytartóság helybenhagyta. Ezen intézetben Cseh-, Morvaország és a magyarországi tót megyék tanulói nyernek lakáson és élelmezésen kivül kellő nevelést és az evangelikus tanban való oktatást. Különösen oly tanulók kiképeztetése lesz czélba veendő, kik a lelkészek vezetése alatt az egyházat szívesen szolgálják vagy a külső és belső misszióban segédkezni akarnak. Az intézet vezetését a cseh keleti esperesség bizottsága vállalta el. A felügyelet Lányi esperes vagy ő általa kinevezendő helyettesre, későbben a mindenkori esperesre van bizva. A katecheta a fegyelem- és tanért felelős, igazgatója az intézetnek, ő teljesíti a vallásoktatást, végzi az istentiszteletet, valamint a mindennapi reggeli és esti ájtatosságokat. E mellett az esperes személyes segédje és köteles a legközelebb diasporában az utazó lelkész teendőit teljesíteni. Y S G TT w OTT* yr X Üi ^ b i!i Munkatársaimat s levelezőimet tisztelettel kérem : szíveskedjenek közleményeik terjedelmet a lap nagyságához mérni. Szerkesztő. A Luther-társaságra fizettek: alaphoz : évdíjakbau : Gráf József.... frt. kr. 4 frt. Soproni felső esperesség.. 6 Matkovich János.... Szalay Sándor.... Weber Samu... 1. Budai ev. gyül. alapítv. /o»» 5 dr. Hunfalvy János.. 4 Scholcz Gusztáv.... 4 Fanczler János... 1 r Blinczinger János... Wilcke Grottlieb... Krückenberg János.. 1. Dieckmeyer Konrád.. 1. dr. Andaházy Jászló... 4 Stettner Gyula.... 4 Vadosfai gyül.... 4. Laucsek Jónás... 4 _ _. _ Szakonyi gyül. Ritter István Haffner István Sóltz Gyula. Haendel Vilmos Sztankay Eerencz Kachelmann. Ollik. Breznyik János Bellus János Moesz Géza. Rombauer Emil Osztroluczky Gyula Veres József Schuh Ágost Jeszenszky Nándor XXVII. kimutatás 10 3 1 1065 frt. kr. 515 1 frt. Vagyonösszeg 1107 frt. 5 kr. 565 frt. Ez összeg a társaság javára a takarékpénztárban van elhelyezve. A társaság eszméjét pártoló urakat tisztelettel kérem : szíveskedjenek megjelölni, liogy adományuk az alaphoz tőkésítve csatoltassék-e, vagy évdij czimén irassék-e javukra, hogy a kimutatással való nyugtázás is e szerint szerkesztethessék. A Luther-társaságra gyüjtő-ivek beküldését kéri az Evang. egyház és iskola 11 szerkesztősége. Dicsérendő példa. A franczia nemzet a vallásos élet dolgában nem a legjobb hírben áll; de ha a francziáknak csak egyharmada is oly tanúbizonyságát adná valláserkölcsi buzgalmának, mint a franczia származású Lenoir Gtyörgy úr, a híres szliacsi fürdő tulajdonosa, megirígyelnők őket. Nem rég, midőn ő főtisztelendősége, a bányaker. püspök úr a zólyomi esperességben kánonszerű egyházlátogatását tartá, Lenoir úr felkérte, tisztelné meg őt is látogatásával; mit a püspök vir meg is tett. Lenoir úr nagy előzékenységgel fogadta, tiszteletére egész ünnepélyt rendezett zászlókkal fellobogózott fürdőjében, mely alkalommal egy díszes csokrot nyújtott át neki üdvözlő szavak kíséretében s este fényes társas vacsora rendeztetett, melyen nemcsak a fürdővendégek valláskülömbség nélkül, hanem többen a környékről is jelen voltak. Ez alkalommal a fürdő derék tulajdonosa 1000 frtot ajánlott fel jótékony czélokra, mely összeg Csipkay Károly, Zólyommegye alispánjának adatott át oly czélból, hogy annak 500 írtja az adományozó által létesítendő gyermek-menhely első részletéül szolgáljon ; másik 500 frtja pedig a környékbeli ev. egyházak közt egyházi s iskolai czélokra osztassék ki. Nemes szivének most ujabb bizonyságát adta. Ugyanis a garamszögi egykor artikularis egyház fából épült temploma már-már megtagadja a szolgálatát s előállott uj templom építésének snüksége. Minthogy az anyaegyház lélek száma háromszorta kisebb, mint a hozzá tartozó hajniki leány egyházé, elhatározták, hogy Hajnikon fogják építeni az új templomot s oda menne át lakni a lelkész is. Az egyház azonban tőkével nem rendelkezik, s így az építés nagy nehézségekbe ütközik mind a mellett, hogy az egyház érdemes felügyelője nemes Bezzegh Pál nem csekély anyagi áldozattal járúl a szent czél eléréséhez. Lenoir úr figyelme ide is kiterjedt. Vasárnap (jul. 1-én) tánczvigalmat rendezett Szliacson, melyet tombola előzött meg. A kellemest azonban a hasznossal egyesíté : a mulatság tiszta jövedelmét felajánlotta a Hajnikon építendő ev. templomalapra s ez alkalommal k. b. 500 frton felül gyűlt be, mely összeghez Lenoir úr 50 frttal járult, kijelentvén, hogy ez még nem utolsó adománya s ígérte, hogy tőle telhető módon megtesz mindent a szent ügy előmozdítására. A nemes tett önmagát dicséri. Isten kegyelme áldja meg őt! K. Gy. Az újvidéki evang. díszes új templom tornyára a kereszt folyó évi julius-hó 1-én délután vagy 3 ezernyi nép jelenlétében zeneszó mellett feltétetett, mely alkalomnál KruttschnittAntal segédlelkész a templom előtti térségen megható, nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott.

36 A mosonyi esperesség derék tanítói kara a maga jól felfogott érdekében elhatározta a tavaszszal, hogy tanító-özvegy-árva intézetet alapit. Az alapszabályok nagytiszt. Schub Ágost esperes úr szíves útmutatása szerint elkészültek, köröztettek s folyó hó 6-kán egy külön e végből Összehívott tanító-értekezleten megvitattattak, hogy a folyó évi augusztus-hó 6-kán, Levélen tartandó esp. gyűlésen végleg elfogadtatván, az új intézmény haladék nélkül életbe is léphessen. A kis-semlaki nem egészen 500 lelket számláló gyülekezet új lelkészlakot kénytelen építeni, mely czélra alapot gyűjt. Mostani, több mint 100 éves részint sártéglából, részint vert falból épült paplaka maholnap összedől. Az egyház 100 családból áll, többnyire eladósodott földmivelők és zsellérek, kik önerejökből egészen magukra hagyatva a lelkészlakot föl nem építhetik. Hitsorsosaikhoz segélyért esedeznek. Szenden 1885. évi márczius-hó 6-án elhalt Hánzli Julianna, magányos nő, a szendi ág. hitv. evang. gyülekezetnek 100 frtot o. é. végrendeletileg hagyományozott. Legyen áldott emléke a kegyes emlékezőnek. Pest-Vadkerten a papválasztás július-hó 1-én ejtetett meg és szótöbbséggel Schróth Péter lett megválasztva. A szendi ág. hitv. evang. gyülekezet június 8-án üresedésbe levő tanítói állását betöltvén, arra egyhangúlag egy évig szép sikerrel már itt működött Szebik Gyula tanító urat választotta meg. Halálozások. Mátyásfalva, Zólyomhoz tartozó leányegyház július-hó 10-én közrészvét mellett eltemette élete legszebb korában elhalt tanítóját Kudron Istvánt, ki 16 évig működött a tanítói pálya tövises mezején. Pályáját Melétén kezdte, honnét Rima-Zaluzsányba ment át s négy év előtt Mátyásfalva választotta tanítójáúl. Itteni áldásos munkálkodása közben kora 35-ik évében aszkór vetett véget életének. Öt tagból álló családot hagyott maga után egyedül Isten kegyelmére bízva. A megható gyászbeszédet Thébusz János mondotta az elhúnyt felett. A zólyomi tanítótestület, számos városi polgár, a környékbeli tanítók, barátjai és híveinek nagy száma kisérte őt az örök nyugalom csendes helyére. Ugyanezen napon temette el Baczurovo is, mely az osztrolukai anyaegyházhoz tartozik, hirtelen halállal kimúlt tanítóját : Márton Jánost. Családja nem volt. A béke angyala őrködjék poraik felett! A tolna-baranya-somogyi evang. egyházmegye bonyhádi algymnasiumának 5-ik tanszékére, mely ideiglenesen egy évre lesz betöltendő. Evi jövedelme : 600 frt. Tantárgyai : Földrajz, történet, természetrajz, esetleg egy melléktárgy. A kellően felszerelt folyamodványok folyó év augusztus-hó 15-ig alulirthoz beküldendők, az állomás folyó évi szeptember-hó 1-én lesz elfoglalandó. Kelt Gry ön kön, 1885. junius-hó 5-én. fíitter István, esperes. A kis-kőrösi evang. egyházban egy elemi első osztályú segédtanítói állomás megürülvén, annak betöltésére pályázat nyittatik. Evi fizetése: 300 frt., negyedéven kint előre fizetve ; egy szobából álló lakás és fűtés. Tannyelv kiválóan magyar, de előnyére lesz, ha a szláv nyelvet is bírja A pályázók kérvényeiket, okmányaikkal felszerelve augusztus 15-ig az iskolaszék elnökségéhez szíveskedjenek beküldeni. Ki s-kőrös (Pestm.) 1885. július-hó 13-án. Kemény János, lelkész s iskolaszéki elnök. A pesti ág. hitv. ev. mag3^ar-német egyházgyülekezet választmányának határozatához képest az ágost. hitv. ev. tanulóknak a fővárosi községi népiskolákban és polgári leányiskolákban adandó vallástanítás ezéljából három hitoktatónak alkalmasása elrendeltetvén, ezen állomás betöltése tekintetéből ezennel pályázat hirdettetik. Megkívántató minőség : hogy az illető pályázó végzett theologus s a magyar és német nyelvben teljesen jártas legyen. Ezen állomással, mely kétévi próbaidőhöz van kötve évi ezer forint, véglegesítés esetén pedig évi ezerkétszáz forint díjazás jár. Felhívom ennélfogva a pályázni óhajtókat, mikép képességüket igazoló bizonyítványokkal ellátott kérvényeiket alúlirotthoz folyó évi augusztus 15-ig küldjék be. A pesti ág. hitv. ev. magyar-német egyházgyülekezet választmányának megbízásából Vasslió Endre, iskolai I. felügyelő, (IV. kalap-utcza 16. sz.). A hódmező-vásárhelyi ág. hitv. evang. egyház kántortanítót keres, a ki egyúttal az egyház j egyzőj e is. Egy hat-osztályú vegyes iskola van, 60 80 növendékkel. A szolgálati s tanítási nyelv tisztán magyar. Van faiskola, a hol a növendékeket fatenyésztésre s nemesítésre tanítani kell; a testgyakorlás tanítása is a hivatallal jár. A jövedelem : különféle czímeken teljes bizonysággal eléri a 700 forintot osztr. értékben; ezen fölül van lakás, külön udvarral és kerttel. A kötelességek és javadalmak részletes kimutatása, a lelkészi hivatalnál megtekinthető. A felszerelt folyamodványok 1885. augusztus 15-dikéig alólirthoz beadandók; a megválasztott egyén, helyét 1885. szeptember 5-dikéig elfoglalni köteles. Hódmező-Vásárhelyen, julius 6-án. Draskóczy Lajos, ev. lelkész. A tót-pelsőczi ág. hitv. evang. anyaegyház a jövő tanévvel egy új, negyedik tanítói állomást rendszeresít, mely azonban egyelőre csak ideiglenesvagy segéd- tanítóval töltetik be. Mindazon ág. hitv. evang. tanító-jelöltek, kik a t ó t- nyelvben, mely itt tannyelvűi szolgál, elég jártassággal bírnak, továbbá kik az elemi iskola három korosztályú, számra vagy 90. növendék önálló oktatására hivatást éreznek és ez állomást elnyerni óhajtják : szíveskedjenek kellően felszerelt folyamodványukat, 1885. augusztus-hó l-éig alulírotthoz beküldeni. Az állomás legközelebbi szeptember-hó 1-én okvetlen elfoglalandó, a vele járó fizetés pedig, lakás és fűtésen kivül, egész évre 300 (háromszáz) forintban, állapíttatott meg, mely összeg kívánatra havi 5 forintos részletekben is kifizettetik. Kelt Tót-Pelsőczön (Zólyom m. p. h.) 1885. júl. 5-én. Kuzma Adolf, ev. lelkész. A temes-buttyini községi iskola tanítói állomására ezennel pályázat hirdettetik. Javadalmak : 300 (háromszáz) oszt. ért. forint évi fizetés ; egy szobából álló lakás az iskolaházban, egy konyha, éléskamra, istáló és kocsiszínnel ; egy 779^] 0 területű házkert; továbbá 3 7 hold jóminőségű szántóföld s a szokásos stólák és offertoriumok. Pályázhatnak oly okleveles tanítók, kik eddigi alkalmazásuk, jó erkölcsi magaviseletük, a magyar, tót, és német nyelvekbeni jártasságuk mellett az ág. hitv. ev. egyháznál előforduló kántori teendők végzésére való képességüket hiteles bizonyítványokkal igazolni tudják. Az állomás úti költség megtérítésére való minden igény nélkül ez évi szeptember 1-én lesz elfoglalandó. Temes-Buttyinban, 1885. évi julius 9-én tartott iskolaszéki ülésből. Kiss Kálmán ev. lelkész, isk. széki elnök. NYOMATTA WIGAND F. K. rozsonylian.