HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.4 6.6 Veszélyes hulladékok a városi környezetben Tárgyszavak: veszélyes hulladék; környezetszennyezés; egészség; városi környezet. Az emberi egészséget és környezetet károsító veszélyes hulladékok az ipari társadalom megjelenésével és elterjedésével egyre súlyosabb problémát okoznak. A körülöttünk lévő környezet az atmoszférából, hidroszférából és pedoszférából álló összetett metarendszer, amelynek folyamatos feltöltődése jelentősen függ a talaj által asszimilált és felszabadított tiszta levegő és víz bőséges áramlásától. A rendszer kölcsönös fenntartásáért a levegő, a víz és a talaj egyaránt felelős. A városi környezet nem tekinthető természetes rendszernek, az ökológiai egyensúly fenntartását az ipari termelési folyamatok nehezítik. A nagymértékben termelődő veszélyes hulladékok eltorzítják a környezet harmonikus önreproduktív természetét. A veszélyes hulladékok forrásai és osztályozása Az elkülönítetten kezelendő veszélyes hulladékokat az érvényben lévő kezelési szabványoknak megfelelően az alábbiak szerint osztályozzák: veszélyes háztartási hulladék, egészségügyi hulladék, kémiai hulladék, veszélyes szennyvíz, egyéb veszélyes szilárd hulladék. Veszélyes háztartási hulladék A háztartásokból származó veszélyes hulladékok káros hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre. Az 1. táblázat a háztartási hulladékok különböző típusait mutatja be, amelyek helytelen kezelés esetén kockáztatják a városi környezet fenntartását.
Veszélyes háztartási hulladékok típusai 1. táblázat Típus Háztartásban alkalmazott fenntartási és javító készítmények Kertápolási termékek Gépkocsiban használt termékek Háztartási tisztítószerek Gyógyszerek Vízkezelő vegyszerek Egyéb Példa festékhígító, festékmaró, festékeltávolító, ragasztók gyomirtó szer, műtrágya, gombaölő szer, növényvédő szer olaj- és üzemanyag-adalék, zsír- és rozsdaoldó, karburátor és üzemanyag-befecskendező tisztítószere, légkondicionáló hűtőanyag és akkumulátor lefolyótisztító szagtalanító, tűzhelytisztító, polirozószer, fehérítőanyag, fa- és fémtisztító, fertőtlenítőszer gyógyszer, egészségügyi hulladék, tisztálkodószer, kozmetikai és szépségápoló szer vízlágyító és keményítő, uszodai és vízkulturás vegyi anyag fluoreszkáló cső, elem (akkumulátor), füst, klór-fluor-szénhidrogén Egészségügyi hulladék Az egészségügyi és gyógyszerhulladékok közé tartoznak a fecskendők, szennyezett kötszerek, kémiai hulladékok, lejárt gyógyszerkészítmények, emberi vér és vérkészítmények, szennyezett laboratóriumi hulladékok, sebészeti hulladékok és egyéb orvosi forrásokból származó szennyező anyagok. Kémiai hulladék A kémiai hulladékok olyan kémiai anyagokból származnak, amelyek használata hatóságilag szabályozott, azonban téves felhasználásuk, kezelésük, illetve környezetre kifejtett káros hatásuk következtében mérgezővé válhatnak a nem célzott fajok számára. A legjobb példa erre a DDT (diklór-difenil-triklór-etán), a szerves foszfátok, karbamátok helytelen alkalmazása, amelyek károsítják a nem célzott madarakat és rovarokat. Veszélyes szennyvíz A veszélyes szennyvíz általában az ipari folyamatok során veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíziszap formájában keletkezik és károsítja az emberi egészséget és a környezetet.
Egyéb veszélyes szilárd hulladék Az egyéb veszélyes szilárd hulladékok kategóriája olyan szilárd anyagokat (például építési törmelék, elektromos berendezések, műanyagok) foglal magában, amelyek olajjal, színezőanyagokkal, festékekkel és kémiai anyagokkal szennyeződtek. Veszélyes hulladékok fizikai és kémiai jellemzők A legtöbb veszélyes hulladékot alkotó kémiai vegyület hajlamos az eredeti anyagnál hosszabb ideig fennmaradni a környezetben teljes lebomlás nélkül. A lebomlás folyamatát számos tényező befolyásolja, pl. az éghajlati viszonyok, a városi környezet hidrogeológiai felépítése. Általánosságban megfigyelhető, hogy a kisebb adszorpciós kapacitással rendelkező kémiai vegyületek nagyobb valószínűséggel szivárognak el a lerakóhelyről. A jelentősebb adszorpciós koefficiensű kémiai anyagok hajlamosak kötődni a talajhoz, nehezebben mozdulnak el a lerakóhelyről (erre legjobb példa a fáradt olaj és zsíros folyadék). A kémiai anyagokkal szennyeződött szilárd hulladékok ártalmatlanítását előkezeléssel lehet hatékonyabbá tenni. Az előkezeléssel törekedni kellene a kémiai semlegességre, amely lehetőséget nyújtana a kevésbé toxikus környezeti átalakulásra. A 2. táblázatban egyes kémiai anyagok alkalmazása és elfogadható határértéke látható. 2. táblázat Mérgező tulajdonságú összetevők, gyakori alkalmazásuk és megengedett koncentrációjuk Komponens Alkalmazás Megengedett szint (mg/l) Arzén ötvözetek, festékanyagok, konzerválószerek, gyógyszerek 5,0 Bárium ötvözetek és kenőanyagok 100,0 Benzol mosószerek, oldószerek 0,5 Kadmium bevonatok, festékek, elemek (akkumulátorok), fényképek stb. 1,0 Szén-tetraklorid zsírtalanítók, hűtőközeg, füstölőszerek (gáz alakú növényvédő 0,5 szerek) Klordan rovarölő szerek és olajemulziók 0,03 Klór-benzol oldószerek, növényvédő szerek, vegyipari gyártás 100,0 Kloroform műanyagok, füstölőszerek, rovarölők 6,0 Króm nukleáris kutatás, festékek, bevonatok, ötvözetek stb. 5,0
2. táblázat folytatása Komponens Alkalmazás Megengedett szint (mg/l) o-krezol nem alkalmazható 200,0 m-krezol nem alkalmazható 200,0 p-krezol nem alkalmazható 200,0 Krezol nem alkalmazható 200,0 2,4-D gyomirtás 10,0 1,4-Diklór-benzol nem alkalmazható 7,5 1,2-Diklór-etán oldószerek, zsírtalanítók, festékeltávolítók stb. 0,5 1,1-Diklór-etilén adalékanyagok, műszál 0,7 2,4-Dinitro-toluol oldószerek, hígítószerek stb. 0,13 Endrin rovarölő szerek 0,02 Heptaklór rovarölő szerek 0,008 Hexaklór-benzol rovarölő szerek 0,13 Hexaklór-butadién oldószerek, transzformátor és hidraulikafolyadékok 0,5 Hexaklór-etán oldószerek, robbanóanyagok, szerves szintézisek stb. 3,0 Ólom benzin, adalékanyagok, festékek stb. 5,0 Lindán rovarölő szerek 0,4 Higany ötvözetek, elektromos berendezések, baktericid anyagok stb. 0,2 Metoxi-klór rovarölő szerek 10,0 Metil-etil-keton festékeltávolítók, ragasztóanyagok, nyomtatás 200,0 Nitro-benzol oldószerek, fényezőanyagok, vegyi gyártási folyamatok 2,0 Pentaklór-fenol inszekticidek, gyomirtók, fakonzerválók stb. 100,0 Piridin nem alkalmazható 5,0 Szelén ötvözetek, kerámia anyagok, katalizátorok, elektronika stb. 1,0 Ezüst fényképészet, gyógyszerek, ötvözetek stb. 5,0 Tetraklór-etilén zsírtalanítók, oldószerek, szárítószerek stb. 0,7 Toxafen rovarölő szerek 0,5 Triklór-etilén festékek, szinezékek, oldószerek, zsírtalanítók stb. 0,5 2,4,5-Triklór-fenol gyomirtó és lombtalanítószerek stb. 400,0 2,4,6-Triklór-fenol gombaölő, gyomirtó és lombtalanítószerek stb. 2,0 2,4,5-TP (silvex) gyomirtók, növényi növekedést szabályozó szerek 1,0 Vinil-klorid szerves szintézisek, ragasztóanyagok 0,2 A kémiai hulladékok párolgását a lerakóhelyről befolyásolják olyan tényezők, mint pl. a talajnedvesség, más vegyülettel történő érintkezés,
hőmérséklet, a talaj ph-értéke, a talajra vonatkozó adszorpciós koefficiens. Egyes vegyületek, pl. a kloroform, metilén-klorid és etilén-diklorid nagyobb párolgási és oldékonysági potenciáljuk következtében eltávozhatnak a lerakóhelyről, illetve indukálhatják más, ártalmatlanítandó szerves vegyület kilúgozását. Habár a vegyi anyagok jelentős része biológiai és kémiai úton lebomlik, néhány közülük nemcsak hogy hosszú ideig fennmarad a környezetben, hanem olyan reakciókban is részt vesz, amelyek végterméke sokkal toxikusabb, mint az elsődleges vegyület. Például a triklór-etilén, perklóretilén, 1,1,1-triklór-etán oldószer mikrobiális transzformációja a rákkeltő vinil-klorid képződéséhez vezethet. A toxicitás attól is fokozódhat, hogy a levegővel, nedvességgel és talajrészecskékkel végbemenő közvetlen érintkezés esetén egyes vegyületek előre nem látható módon lépnek reakcióba. A szénhidrogének, fenolok, halogénezett szerves anyagok például tüzet okozhatnak vagy elpárologhatnak a lerakóhelyről. Néhány antropogén vegyület erőteljesen ellenáll a biológiai degradációnak, és ezáltal különösen káros a talajban élő szervezetek számára. Az emberi egészségre kifejtett hatás A 3. táblázat néhány veszélyes hulladék emberre kifejtett káros hatásait tartalmazza. 3. táblázat Veszélyes hulladékok hatásai az emberi egészségre Hulladék Aceton Arzén és vegyületei Azbeszt Benzol Kadmium Veszélyes hulladékok hatásai bőrirritálás, kontakt allergia fokozott pigmentlerakódás, pigmentelszíneződés, bőrirritálás és kontakt allergia, bőrdaganat képződése, ideggyengeség, perifériás idegbetegség, heveny (akut) májsejtkárosodás, félheveny májszövetelhalás, vérszegénység, szívbetegség porbelégzés okozta tüdőmegbetegedés, mezotelioma (rostos elfajulás), savós hártya daganata, tüdő és légúti, garat, nyelőcső és gége, illetve gyomor és vastagbél kóros szövetképződése bőrirritálás, női meddőség (gyanított), embriotoxicitás (gyanított), torzfejlődés (gyanított), központi idegrendszeri depresszió, csontvelősorvadás, aplasztikus anémia, leukémia, nyirokszövet-daganat férfi meddőség (gyanított), női meddőség, torzfejlődés, spontán abortusz/magzati elhalálozás (gyanított), újszülötthalál (gyanított), csökkent születési súly (gyanított), fejlődési rendellenesség (gyanított), krónikus méhkürt- vagy szövetközi vesebetegség, tüdőödéma, magas vérnyomás
3. táblázat folytatása Hulladék Szén-tetraklorid Króm és vegyületei Réz és vegyületei Cianid DDT Diklór-benzol Diklór-metán Ólom és vegyületei Higany és vegyületei Naftalin Nikkel és vegyületei Fenol Poliklórozott bifenilek TCDD 1,1,2,2-Tetraklóretán Veszélyes hulladékok hatásai akut májsejtkárosodás (májgyulladás), májzsugor, akut veseelégtelenség közvetlen szövetkárosodás pigmentelszíneződés (sárga) dikromát, bőrirritálás és kontakt allergia (krómsav), asztma, tüdő és légúti, illetve garat, nyelőcső és gége kóros szövetképződése (bizonytalan) pigmentelszíneződés (zöld) réz sói, anémia (réz-szulfát) bőrirritálás (nátrium- és kálium-cianid), fulladás (álhalál) (hidrogén-cianid), asztma (izocianátok), túlérzékenységi tüdőgyulladás (toluol-diizocianát) perifériás idegbetegség, ataxiás járás, remegés, félheveny májszövetelhalás valószínű májzsugorodással, férfi meddőség leukémia és nyirokszövet-daganat (bizonytalan) központi idegrendszeri depresszió, szívbetegség pigmentelszíneződés (kék-szürke), ideggyengeség, érzelmi instabilitás, emlékezetcsökkenés, perifériás idegbetegség, különféle betegségrohamok, koponyán belüli nyomás, férfi/női meddőség, embriotoxicitás, spontán abortusz/magzati elhalálozás, csecsemőhalál, csökkent születési súly, fejlődési rendellenesség, gyermekkori kóros szövetképződés, vérszegénység, csontvelősorvadás, krónikus szövetközi vesebetegség, gyomor kóros szövetképződése fokozott pigmentlerakódás, pigmentelszíneződés (fekete), kontakt allergia, bőrirritálás, ideggyengeség, csökkent pszichomotoros aktivitás, perifériás idegbetegség, ataxiás járás, remegés, csökkent vizuális érzékelés, embriotoxicitás (gyanított), torzfejlődés, spontán abortusz/magzati elhalálozás (gyanított), csecsemőhalál (gyanított), akut veseelégtelenség, fejlődési rendellenesség, csökkent születési súly vérszegénység bőrirritálás és kontakt allergia, fejfájás, asztma (nikkel-szulfát), tüdő és légúti illetve garat, nyelőcső és gége kóros szövetképződése bőrirritálás, asztma szőrtüsző-, ill. faggyúmirigy-gyulladás formájú bőrbetegség, akut májsejtkárosodás (májgyulladás), félheveny májszövetelhalás valószínű májzsugorodással, férfi meddőség, női meddőség (gyanított), embriotoxicitás, torzfejlődés, spontán abortusz/magzati elhalálozás, csecsemőhalál (gyanított), csökkent születési súly, fejlődési rendellenesség szőrtüsző-, ill. faggyúmirigy-gyulladás formájú bőrbetegség, akut májsejtkárosodás (májgyulladás), spontán abortusz/magzati elhalálozás (gyanított) akut májsejtkárosodás (májgyulladás), félheveny májszövetelhalás valószínű májzsugorodással
3. táblázat folytatása Hulladék Tetraklór-etilén Toluol Triklór-etán 1,1,1-Triklór-etán Triklór-etilén Vinil-klorid Vinilid-klorid Xilol Cink és vegyületei Veszélyes hulladékok hatásai csökkent pszichomotoros aktivitás, torzfejlődés (gyanított), csökkent születési súly (gyanított), kardiális toxicitás közvetlen hatás emlékezetcsökkenés, központi idegrendszeri depresszió, ataxiás járás, félheveny májszövetelhalás valószínű májzsugorodással, akut veseelégtelenség központi idegrendszeri depresszió központi idegrendszeri depresszió, szívbetegség közvetlen hatás bőrirritálás és kontakt allergén, központi idegrendszeri depresszió, perifériás idegbetegség, különféle neurológiai panaszok, akut veseelégtelenség, szívbetegség közvetlen hatás végtagok csontritkulása, különféle bőrreakciók, központi idegrendszeri daganatképződés, félheveny májszövetelhalás valószínű májzsugorodással, máj kóros szövetképződése, csírasejtek mutációja (gyanított), tüdő és légúti kóros szövetképződés, torzfejlődés (gyanított), spontán abortusz/magzati elhalálozás (gyanított) tüdő és légúti kóros szövetképződés emlékezetcsökkenés, központi idegrendszeri depresszió bőrirritálás és kontakt allergia A króm tüdőre kifejtett hatását az 1. ábra mutatja. Az állatkísérletek eredményei alapján megállapítható, hogy nátrium-kromát és cink-kromát expozíciója a tüdőben rendkívül megemelkedett krómkoncentrációkat 30 króm tüdőben, µg 25 20 15 10 5 ZnCrO4 Na2CrO4 PbCrO4 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 idő, nap 1. ábra Indikátorállatok (patkányok) tüdejének krómszintje
eredményezett. Az ábrán az is megfigyelhető, hogy a tüdők krómmal való telítődése után az ólom-kromát kiegészítő hatása csak enyhén emelte a krómkoncentrációt. Figyelmet érdemlő közegészségügyi probléma a harmadik világ városi környezeteinek szféráin belül az oxigénhiány. Vizsgálatok alapján a levegő oxigéntartalmának csökkenése a megközelítően normális 21%-ról 16% alá hányingert, hányást, agy- és szívkárosodást, sőt még halált is okozhat. A veszélyes hulladékok oxigénfelhasználása városi környezet fokozott felmelegedéséhez vezethet. Fontos megjegyezni, hogy minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a lehetőség a bakteriális reprodukcióra és a fertőző betegségek terjedésére. Talajtani hatás A pedoszféra magában foglalja a változatos talajminőség kombinált rendszerét. A talaj sok szervezet számára életadó. Eltekintve a komposztáló és lebontó tevékenységek fokozásának különféle szerepétől, a talaj közlekedési felületként funkcionál, amelyen keresztül víz és tápanyag szállítódik a növényekhez. Ebben a folyamatban a talaj filtrációs mechanizmusa segítségével a víz megtisztul mielőtt talajvízként tárolódik. A talaj szerkezete könnyen károsodik a veszélyes hulladékok reakciói hatására, amelyek kémiai bomlástermékek formájában különösen toxikusak lehetnek a talajban élő szervezetek számára. Hidrológiai hatás A veszélyes hulladékok a felszíni vizeket és a talajvizet egyaránt szennyezhetik. Felszíni víz a folyókban, patakokban, tavakban, víztárolókban, halastavakban és gátakban fellelhető édesvíz. A talajvíz az a víztömeg, amely a földfelszín alatti víztartó rétegekben található, és a legtöbb esetben csak extrakcióval vagy kútfúrással hasznosítható. A veszélyes hulladékokkal való szennyezés, amelyet a toxikus vegyi anyagokat tartalmazó ipari kibocsátások okoznak, gyakran befolyásolja a felszíni vizek minőségét. Egyes vegyi anyagok, pl. az ólom és cink belépése az édesvízbe megváltoztathatja néhány baktérium fiziológiáját, ellenállóvá téve őket a bioaktiválási eljárásokkal szemben. Emiatt jelenlétük megelőzése a szennyvízben rendkívül fontos. A Vibrio cholerae, Escherichia coli (E. coli), Salmonella, Shigella és Campylobacter jejuni bakteriális fajokat például egy vizsgálatban a rézés klórtartalom következtében szunnyadónak és átmenetileg növekedés-
re képtelennek detektálták. Ha a baktérium jelenléte a veszélyes hulladék miatt az édesvízben nem mutatható ki, a baktérium tovább abszorbeálódhat egyes rákfélék szöveteiben. A patogén szervezetek toxikus szintje a rákfélékben sokkal nagyobb, mint a környező víztömegben. E folyamat eredményeképpen az édesvíz minősége bizonytalanná válhat a halászat és ivóvízellátás számára, befolyásolva a helyi közösségek életképességét. párolgás légkör belélegzés szél által hordott részecskék diszpozíció belélegzés (felvétel) elpárolgás (elimináció) vegyianyaglerakó hely táplálék- felvétel szorpció talaj közvetlen érintkezés vízi és szárazföldi élőhely ember ülepedés táplálék- felvétel kiválasztás részecskevagy kilú- lehordás gozás párolgás kilúgozódás vagy közvetlen fellyás színi lefo- víz szedimentáció közvetlen érintkezés vízfelvétel 2. ábra Hulladékáramlás a talajvízbe A talajvíz szennyeződésének mértéke függ az adott hely specifikus geológiai és hidrológiai körülményeitől. A szivárgó vegyi anyagok a talajon keresztül a talajvízrendszerhez való mozgás folyamán áthaladnak néhány hidrológiai zónán. A telítetlen talajrétegekben elhelyezkedő pórusok levegővel és vízzel telnek meg. Egyes kémiai részecskék ab-
szorpcióval visszatarthatók a szerves anyagokon és a kémiailag aktív talajrészecskéken. Amíg néhány adszorbeált és szuszpendált vegyi anyag oxidációs és mikrobiális úton lebomlik, addig más vegyi anyagok hozzátapadnak a talajrészecskékhez. A precipitáció energetikai ereje a kilúgozás folyamatán keresztül indukálhatja a szuszpendált részecskék migrációját a földfelszín alatti víztartó rétegekhez (2. ábra). A víznél könnyebb kémiai vegyületek, például a benzin rendszerint a talajvíz felszínén maradnak, míg a feloldódott kémiai anyagok a talajvízrendszer alkotórészévé válnak. A 2. ábra azt is mutatja, hogy ha egy szennyező anyag elárasztja az ökológiai rendszert, az ökológiai hálózat alkotórészévé válik, és párolgáson keresztül megzavarhatja a légköri egyensúlyt. Légköri hatás A veszélyes hulladékok gázhalmazállapotúvá alakulással fokozhatják a potenciális veszélyt. A legfontosabb antropogén gázfázisú szenynyező anyag a kén (SO 2 ), a hidrogén-szulfid (H 2 S), a nitrogén oxidjai (NO x ), a szén-monoxid (CO), a szén-dioxid (CO 2 ), a metán (CH 4 ), az ózon (O 3 ) és a peroxi-acetil-nitrát (PAN). A 4. táblázat részletesen ismerteti a városi környezetben előforduló gázfázisú szennyező anyagokat. 4. táblázat Gázhalmazállapotú szennyező anyagok Szennyező anyag Leírás Veszély Kén-dioxid (SO 2 ) intenzív csípős szagú színtelen gáz, vízzel H 2 SO 3 -at képez káros hatású a növényzetre, építőanyagokra, légzőrendszerre Kén-trioxid (SO 3 ) oldékony vízben, H 2 SO 4 -et képezve erősen korrozív hatású Hidrogén-szulfid (H 2 S) Dinitrogén-oxid (N 2 O) Nitrogén(II)-oxid (NO) Nitrogén-dioxid (NO 2 ) kis koncentrációban záptojás szagú, nagy koncentrációban szagtalan színtelen, aeroszolokban vivőgázként alkalmazzák színtelen, néha altatószerként alkalmazzák barna vagy narancs színű gáz rendkívül toxikus viszonylag inaktív, nem égési termék égés és magas hőmérsékletű oxidáció terméke, levegőben NO 2 formává oxidálódik fotokémiai szmogképződés komponense, nagy koncentrációban toxikus Szén-monoxid (CO) színtelen és szagtalan tökéletlen égés terméke, nagy koncentrációban toxikus
Szennyező anyag Leírás Veszély 4. táblázat folytatása Szén-dioxid (CO 2 ) színtelen és szagtalan szerves vegyületek tökéletes égésének terméke, a globális klímaváltozás egyik előidézője Ózon (O 3 ) nagyon reaktív káros hatású a növényzetre, fotokémiai szmogban képződik Szénhidrogének (C x H y ) több különböző vegyület gépjárművek forgattyúházából és kipufogógázából származik Hidrogén-fluorid (HF) színtelen, csípős, nagyon reaktív alumíniumolvasztás terméke, toxikus, fluormérgezést okoz a patás állatokban koncentráció, ppb 600 500 400 300 200 szénhidrogének NO ózon aldehidek NO2 100 0 4:00 5:00 6:00 7:00 8:00 9:00 10:00 11:00 12:00 13:00 14:00 15:00 16:00 17:00 18:00 óra 3. ábra Légköri szennyeződés szénhidrogénekkel A 3. ábrán Los Angeles levegőszennyezése látható az idő függvényében. 6 és 7 óra között a szénhidrogének (személygépkocsikból és fűtésből) és NO (személygépkocsikból) emelkedő emissziós szintje látható. Erős fényben az NO oxidálódik NO 2 -vé (toxikus gáz); fotokémiai úton az NO 2 oxigénatomokat termel, amely ózonképződést (O 3 ) eredményez. Az aldehidek szintén toxikusak és kellemetlen szagúak.
Bioszférikus vagy ökológiai hatás A bioszféra a légkörnek azon része, amelyben a különféle szervezetek élnek. A bioszférikus alkotóelemek (fő alkotók: nitrogén, oxigén, hidrogén, szén; egyéb elemek: foszfor, kálium, potenciális tápanyagok és nyomelemek), illetve gázok, szilárd anyagok és folyadékok találkozását biztosító érintkezési felületek egyensúlya drasztikusan változhat a veszélyes hulladékok hatásával. A klór-fluor-szénhidrogének (CFC) (pl. oldószerek, aeroszolok, hűtőfolyadékok) égése fokozza a kémiai gázok felszabadulását a sztratoszférába, ahol a rövidhullámú sugárzás adszorpciója végbemegy. Minden egyes CFC lebomlik klórgyökké, amely azonnal megtámadja az ózont oly módon, hogy egyetlen atom klór lebont 10 5 molekula ózont. Következtetések A veszélyes hulladékok nem megfelelő ártalmatlanítása politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági szempontból egyaránt problémát okoz. A városi környezetben felgyülemlő veszélyes hulladékok káros hatásaik következtében bizonytalanságot, félelmet, stresszhatásokkal öszszefüggő betegségeket válthatnak ki az emberekből. A 3. és 4. táblázat alapján a veszélyes hulladékok által okozott egészségi problémák a daganatos megbetegedésektől a krónikus légzőszervi betegségekig terjedhetnek. A hosszú távú szisztematikus hatások következtében az orvosok számára nehézséget okoz a károsító tényezőkkel összefüggő betegségek detektálása és kezelése. A növekedő mennyiségű szennyező anyagok gazdasági szempontból fenyegetik az idegenforgalmi helyek életképességét is; ökológiai tekintetben megcsonkítják a városi ökorendszerek összefüggő funkcióját. Mindezekből következik, hogy a fennálló szennyezési problémákat nem lehet elkülönítetten kezelni, mivel kiváltó okaik és következményeik kölcsönösen összefüggenek. A hatékony megoldás multidiszciplináris módszert igényel. Összeállította: Molnár Kinga Sikabongo, F.; Storey, D.: Development implications of hazardous waste in urban environments: a problem that cannot be buried. = International Journal of Environment and Pollution, 19. k. 2. sz. 2003. p. 101 122. Luria, P.; Aspinall, P. A.: Evaluating a multi-criteria model for hazard assessment in urban design. = Environmental Impact Assessment Review, 23. k. 5. sz. 2003. aug. p. 625 653.