A zab jelentősége ZABTERMESZTÉS Seres Emese Növényvédő szakmérnök 2016. február 10 NTP-SZKOLL-15-0017 Tormay Béla Szakkollégium programja az egészséges életmód és a funkcionális élelmiszerek jegyében kedvező beltartalmi paraméterei miatt kiváló abraktakarmány magas E-vitamintartalma miatt természetes koleszterincsökkentő csecsemőtápszerek alapanyaga a korszerű táplálkozásban egyre nagyobb szerephez jut Zabtermesztés világviszonylatban Zabtermesztés világviszonylatban Termőterület rangsor a világon 2014 Zab termőterülete Magyarországon Sorrend Ország Termőterület (ha) Termésátlag (t/ha) 1 Oroszország 3 090 744 1,71 2 Kanada 912 700 3,18 3 Ausztrália 708 000 1,75 4 Lengyelország 478 572 3,05 5 Spanyolország 430 200 1,56 6 USA 416 430 2,43 7 Finnország 304 700 3,41 8 Ukrajna 243 600 2,51 9 Brazília 238 465 1,81 10 Argentína 224 528 2,33 11 Kína 200 000 3,15 12 Kazaksztán 191 500 1,32 13 Románia 179 292 2,13 14 Svédország 159 570 4,17 15 Belarus 151 340 3,45 16 Egyesült Királyság 137 000 6,04 17 Chile 136 339 4,47 18 Németország 123 800 5,07 19 Olaszország 103 460 2,33 20 Franciaország 99 134 4,47 21 Törökország 93 606 2,24 22 Görögország 79 500 1,56 23 Litvánia 75 900 2,42 24 Norvégia 71 733 4,03 25 Lettország 65 400 2,37 26 Algéria 64 801 0,87 27 Mexikó 52 592 1,77 28 Magyarország 50 870 2,66 1
Zab termésátlaga Magyarországon Termőterület megoszlás Magyarországon 2014 Termőterület (ha) Termésátlag (t/ha) Bács-Kiskun megye 2513 2,70 Baranya megye 1679 2,94 Békés megye 4075 1,92 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6078 3,20 Budapest 355 2,49 Csongrád megye 6025 2,52 Fajér megye 1291 3,00 Győr-Moson-Sopron megye 2479 2,61 Hajdú-Bihar megye 3288 2,92 Heves megye 1349 2,68 Jász-Nagykun-Szolnok megye 3312 2,54 Komárom-Esztergom megye 665 2,62 Nógrád megye 754 2,04 Pest megye 2528 2,64 Somogy megye 3341 2,73 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4109 2,24 Tolna megye 1141 3,70 Vas megye 731 3,14 Veszprém megye 3540 2,59 Zala megye 1614 2,84 A zab jellemzői erőteljes, jó tápanyagfeltáró gyökérzettel rendelkezik élelmes növény gyengébb minőségű talajokkal szemben kevésbé érzékeny vízigénye nagyobb, mint a többi kalászosé (főként május-június folyamán) termesztésére a hűvösebb, csapadékosabb területek alkalmasabbak A zab vetésváltása az előveteményre legkevésbé érzékeny a kalászosok közül, azonban a zab is meghálálja a jó előveteményeket jó elővetemények a hüvelyes növények, az évelő pillangós szálastakarmányok, a korán lekerülő ipari növények (pl.: repce) jó terméseredmény várható istállótrágyázott kapásnövény után (korai kukorica) erőteljes gyökérzete révén jól hasznosítja a feltört legelő- és gyepterületeket is a szemes- illetve silókukorica és a napraforgó nagy vízfelhasználásuk miatt közepes előveteménye csakúgy, mint a kalászosok az önmaga utáni termesztést kerüljük legalább 4 évig ne legyen előveteménye cukorrépa, burgonya illetve zöldségféle sem, mert fonálféreg-fertőzés léphet fel zab után következő évben lehetőleg ne vessünk kalászost, ugyanis erőteljes gyökérzete révén nagy mennyiségű tápanyagot és vizet vesz fel a talajból célszerű kukoricát (megemelt tápanyagellátás mellett), illetve ha az előző 5 évben nem volt napraforgót vetni zab után Zab talajművelése fontos az ősszel elvégzett, jó minőségű 18-25 cm mély szántás a tavaszi talajmunkákra kevés idő áll rendelkezésre nem érzékeny a mélyebb műveléssel felhozott nyers földre, ezért ha kénytelenek vagyunk tavasszal szántani, a zab termesztése megfelelő alternatívát jelenthet A tavaszi talajmunka szükség esetén simítózásból illetve kombinátorral végzett magágykészítésből áll 6-8 cm mélyen A zab trágyázása erőteljes, jó tápanyagfeltáró-képességű gyökérzete révén a talajból nagy mennyiségű tápanyagot képes felvenni nitrogénből célszerű mintegy 60-90 kg/ha hatóanyag mennyiséget kijuttatni a nitrogén mennyiségének meghatározásakor tekintettel kell arra lenni, hogy a fajtának milyen a megdőlésre való hajlama az ősszel kiadott mennyiség előveteménytől függően 0-40 kg/ha hatóanyag a fennmaradó nitrogén mennyiségét tavasszal, vetés előtt célszerű kiadni a foszfor és kálium kijuttatása ősszel, az alapművelés előtt történjen foszforból (talajtípustól függően) 45-80 kg/ha hatóanyag mennyiséget kell kiadni káliumból (talajtípustól és előveteménytől függően) 60-90 kg/ha hatóanyagot célszerű kiadni 2
A zab vetése vetése általában a tavaszi árpával egyidőben vagy azt követően történik az optimális vetésidő március 5-25 közé tehető kivetendő csíraszám 4,5-5,5 millió csíra/ha (ez mintegy 140-150 kg/ha-os vetőmagnormának felel meg) vetésmélység 4-5 cm a zab a magágy minőségére érzékeny, elsősorban annak morzsalékosságára A zab növényvédelme gyomok közül problémát okozhatnak a tavasszal kelő kétszikű gyomok (vadrepce, repcsényretek, ebszikfű) és az évelő kétszikű gyomok (mezei aszat, apró szulák) a gyomok ellen való védelemben alkalmazhatók a más kalászosokban alkalmazott hormonhatású készítmények vagy más, kombinált hatóanyagú készítmények problémát okozhat egyes területeken a vadzab jelenléte állati kártevői megegyeznek a többi tavaszi és őszi kalászos kártevőivel zabban nagyobb jelentőségű lehet a vetésfehérítő kártétele olyannyira, hogy akár kétszeri védekezés is indokolt lehet. a más kalászosokon nagy kárt okozó fuzárium nem jelentős zabon fontosabb betegségei közé tartozik a lisztharmat, koronás rozsda és a feketerozsda a fedett és porüszög ellen a szisztemikus hatású csávázószerek kielégítő védelmet nyújtanak. A zab betakarítása betakarításánál figyelembe kell venni, hogy a bugában nem egyszerre érnek a szemek, az érés felülről lefelé történik a betakarítási időpont megválasztásához az adhat támpontot, hogy a legfejlettebb szemek teljes éréséhez igazítjuk a betakarítást az esetleges túlérés a zab esetében nagy károkat okoz, ugyanis az érett szemek pergése hamar megindul ( repül a zab ) a betakarítást gabonakombájnnal végezzük, de ellenőrizni kell a szelelő és a dob megfelelő beállítását betakarítási ideje a kalászosok között a legkésőbbi, általában július végén-augusztus elején történik az aratás Csupasz zab fajták Abel 2004 Selgen a. s. GK Zalán 1993 Gabonakutató Nonprofit Nemzeti fajtajegyzék, 2015 3
Nemzeti fajtajegyzék, 2015 2016.06.30. Zab és bizánci zab fajták Bakonyalja 1987 Agro Vanyola Kft. Cezar 2008 Agricultural Recearch and Development Station Diakon 2007 Nordsaat Saatzucht GmbH Flämingsprofi 2004 KWS Lochow-Petkus GmbH Flämingsstern 2004 KWS Lochow-Petkus GmbH GK Kormorán 2009 Gabonakutató Nonprofit GK Pillangó 1989 Gabonakutató Nonprofit Hetman 2001 Danko Hodowla Roslin Lota 1990 Debreceni Egyetem Mv Pehely 2006 MTA Agrártudományi Poseidon 2015 Nordsaat Saatzucht GmbH Salvador 1990 IG Saatzucht Biendorf GmbH Triton 2004 Nordsaat Saatzucht GmbH Őszi zab fajták GK Impala 2005 Mv Vasderes 2011 Mv Hópehely 2007 Gabonakutató Nonprofit MTA Agrártudományi MTA Agrártudományi Nemzeti fajtajegyzék, 2015 4
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 5