Kincsek határok nélkül Poklady bez hraníc Treasures without Borders Múzeumpedagógiai feladatlap Vár a DuNA partján, rettenetes szikla tetején Visegrád az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt a XVI-XVII. században Hrad NA brehu DuNAja, NA vrchole hrôzostrašného brala... Vyšehrad pod NAdvládou Osmanskej ríše v 16.-17. storočí Múzejno-pedagogický list Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma
Az 1526.évi mohácsi csatavesztést követő oszmán térhódítás Visegrádot, a középkori Magyar Királyság egyik székhelyét sem kerülte el. A települést 1544 tavaszán a Mehmet budai pasa vezette haderő foglalta el, és ettől az időponttól kezve Visegrád 10 év megszakítással mintegy 140 évre török uralom alá került. A nemrég még virágzó középkori város területén megszűnt az élet. A várat birtokló török katonák családjaikkal együtt az Alsóvár köré költöztek. Kiállításunkon ennek az időszaknak az életét mutatjuk be az ásatásokon előkerült használati tárgyak segítségével. A feladatlap segítségével részletesebben is megismerkedhettek a török-kor emlékeivel. Legyetek ti is a múlt kutatói a feladatok megfejtésével, fedezzétek fel a letűnt török-világ gazdagságát! 1. Játékra hívunk először benneteket, jöjjetek követként városunkba! Írjatok köszöntőt a visegrádi várnagynak. Figyeljetek arra, hogy hogyan szólítjátok meg a várnagyot, milyen szavakat használtok, és milyen stílusban szólaltok meg! Választhattok, hogy kinek a nevében adjátok át üzeneteteket: a. Üdvözlet a magyar király nevében a magyar védőseregnek, mikor még magyar kézen a vár, és üzenet átadása arról, hogy mivel közeleg a török, a király nemsokára erősítést küld Visegrád védelmére. Biztassátok a vár védőit! b. Üdvözlet az ostromló török hadvezér nevében a magyar védőseregnek ostrom idején, és üzenet átadása arról, hogy a török sereg be akarja venni a Visegrádot. Fenyegessétek meg a vár védőit vagy adjatok ultimátumot számukra! c. Üdvözlet egy utazó nevében a törökök parancsnokának mikor már törökök élnek Visegrádon, és üzenet átadása arról, hogy a német császár felhatalmazásából írtok tudósítást a városról. Kérjetek engedélyt a tudósítás megírására! Idézünk néhány példát, milyen díszes megszólításokat használtak a korabeli levelezésekben: - Verancsics Antal 1560. november 10-én Kassa város tanácsát például így köszönti: Eszes és bölcs uraink, tiszteletre méltó barátaink! Üdvözletünket küldjük és Kegyelmetek figyelmébe ajánljuk magunkat. - 1563. december 5-én Kassa város tanácsának írott levelét Székely István imígyen kezdi: Kegyelmet és békességet, városotok üdvös kormányzását kérem Istentől, a mi Atyánktól a Jézus Krisztus által! Tekintélyes és bölcs férfiak, nekünk mindig tisztelendő urak, - Figyelnetek kell a befejezésre is! Erre példát Fráter Györgytől idézünk, aki 1543. május 25-én kelt levelében a következőképpen búcsúzik I. Ferdinándtól: A legjobb és leghatalmasabb Isten őrizze meg Felségedet. Kelt Gyulafehérvárott, az Úr 1543. esztendeje május havának huszonötödik napján. Mindazt pedig, amit ez a Mihály deák Felségednek az én nevemben mondani fog, méltóztassék Felséged hitelt érdemlőnek elfogadni. Ugyanazon magas Felségednek: hűséges szolgája, György barát. 2. A régészeti feltárások mellett korabeli leírásokból is ismerjük a török-kori Visegrádot. Nem könnyű azonban kihámozni az írásokból, hogyan nézett ki a vár és a település a 16-17. században. Olvassátok el, hogy Evlija Cselebi török utazó hogyan írja le Visegrádot 1664-ben, majd a leírás alapján válaszoljatok a kérdésekre: A vár a Duna partján, az ég csúcsáig felnyúló vörös kopár szikla fölé faragott kövekből épült, ötszög alakú igen erős vár. A belső várnak egyetlen észak felé néző kis kapuja van. Felér egész a Bak csillagzatig, úgyhogy az alsóvárosból az íjászok e kapuig a nyilat fel nem lőhetik. A várban zsindelyes házak, Szulejmán khán kis dzsámija, gabonaraktárak, hadszertárak és hét erős torony van. Fördő, vásártér, bazár nincs. Víztartó ciszternái vannak, és az esővizet összegyűjtik; az előkelőek azonban teherhordó lovakon alulról, a Dunából vitetik fel a vizet, és azt isszák. Ez a vár annak a Lajosnak a kincstára volt, aki Szulejmán khánnal Mohácsnál harcolt. Külvárosa a Duna folyó partján erős kerítésű vár, amelynek minden bástyája mintha Iszkander bástyája volna. Három városrésze muzulmán, kettő pedig keresztény. Van 450 deszkatetejű háza kerttel, a házak azonban téglaépítkezésűek. Három iskolája, két derviskolostora, egy fogadója, egy fürdője s mintegy ötven boltja van. E külvárost kertek, rózsaligetek veszik körül. a. Foglaljátok össze, milyen épületek voltak fenn a várban: b. Soroljátok fel, milyen épületek álltak az Alsóvárban: c. Hol állt vajon a minaret? d. Mi célt szolgált a ciszterna? e. Kik voltak a dervisek?
3. A kiállításon számos fegyvert és katonai felszerelést láthattok, amiket az ostromok során használtak a vár védői és a támadók. A haderőkben sokféle katonaság szolgált, gyalogosok, lovas katonák, tüzérség, és mindnek megvoltak a saját fegyverei. Írjuk össze, hogy mely fegyverek számítanak kézifegyvernek, melyek voltak a tűzfegyverek, és mi szolgálta a katonák védelmét! a. Kézi fegyverek: b. Tűzfegyverek: c. Védelemre szolgáló eszközök: 4. A kiállított tárgyak között láthattok sok olyan használati tárgyat, ami az ittlakók mindennapi életére utal. Nagyon változatos leletek maradtak ránk ebből a korból. Gyűjtsétek össze, hogy milyen eszközöket készítettek a következő alapanyagokból: a. vas : b. réz: c. bőr: d. agancs: e. elefántcsont: 5. A 16-17. században étkezési kultúránk is gazdagodott új élelmiszerek megjelenésével. Felismeritek, hogy milyen gyümölcsöket, zöldségeket köszönhetünk a törököknek? 6. A török hódoltság óta évszázadok teltek el, így hát nem meglepő, hogy némely dolgoknak az akkori neve napjainkra már megváltozott. A kukoricát ebben a korban törökbúzának hívták, a padlizsánt pedig törökparadicsomnak. Vajon miért nevezték így őket? 7. Nemcsak nyersanyagok, hanem ételek és italok is a törökök révén jutott el hozzánk. Tudod-e, hogy mi a fekete leves, és hogy hogyan fogyasztják? 8. Sok szavunk is a törökből származik. Néhány még ma is nagyon hasonlít az eredeti török szóra. Vajon milyen magyar szó származik az alábbi török szavakból? a. Papudz: b. Dukhán: c. Quahve: 9. Ismersz-e olyan, gyerekdalt, népdalt, amiben megéneklik a törököt?
10. Jónéhány közmondásunk is ebből a korból származik, fejtsd meg a jelentésüket! a. Törököt fogtam, nem ereszt! b. Rossz szomszédság, török átok c. Hátra van még a feketeleves! 11. Ruházat / viselet: Az alábbi két képen keresztény katonák és török katonák ábrázolását láthatod. Írd le a vonalakra, hogy mi a különbség a viseletük között! Írd le, hogy hívják a ruházatuk egyes darabjait! 12. A török-kor számos fogalmát, elnevezését ismerős lehet olvasmányaitokból és tanulmányaitokból. Ebben a feladatban kvíz-kérdésekre válaszolva mérhetitek fel tudásotokat. Válasszátok ki minden kérdésre a helyes választ! 1. Mit jelent a kádi? a. török kártyajáték b. fürdőhely c. bíró 4. Mi a mufti? a. jogtudós b. török sütemény c. egy tiltott tánclépés 2. Mi a kaftán? a. hosszú ruha b. forró reggeli ital c. szúrófegyver 5. Kiket szólítottak efendinek? a. a henteseket b. a tanult embereket c. a koldusokat 3. Mi volt a bég? a. borús jóslat b. török kerület vezetője c. kisborjú török neve 6. Kik voltak a gyaurok? a. lovas katonák b. a gyalogos futárok c. hitetlenek, azaz nem mohamedánok
13. Régen még más mértékegységekben mértek elődeink. Tippeljétek meg, mennyi lehet a ma használt egységekben mérve az alábbi három régi egység! 1. Mennyi lehetett egy icce bor a kocsmában? a. 0,848 liter b. 1,6 liter c. 0,24 liter 2. Hány liter bor volt egy akós hordóban? a. 21,2 liter b. 53,72 liter c. 100 liter 3. Milyen hosszú lehetett vajon egy láb? a. 31,6 cm b. 13 cm c. 74,3 cm 14. Visegrád török-kori épületei sajnos eltűntek az évszázadok során, csak régészeti emlékek maradtak ránk. Néhány ma már fontos műemléknek számító épület azonban ma is látható Magyarország más városaiban - látogassátok majd meg őket! Tudjátok, hogy hol láthatóak hazánkban a következő épületek? a. Gül Baba Türbéje b. Minaret c. Gázi Kászim pasa Dzsámija 15. A török írásművészetnek számos titka van. Mikszáth Kálmán Beszélő köntös c. regényében a szultán üzenete, miszerint minden kívánságát teljesíteni kell annak, aki a beszélő köntöst viseli, a köntös hímzésébe volt elrejtve. Megtaláljátok a cirkalmas török írásba elrejtett közmondást?
A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma www.visegradmuzeum.hu Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Obsah tejto publikácie nemusí korešpondovať s oficiálnym stanoviskom Európskej únie. A kiállítás támogatói Výstavu podporili www.husk-cbc.eu www.poklady-kincsek.eu ÁSZ STUDIO, email: szaboaszfoto@gmail.com