3. Melléklet Az ipari létesítmények szennyvízkibocsátásának jellemzése és meghatározása, valamint a növényvédőszerek használatából származó mezőgazdasági eredetű terhelések becslése A háttértanulmány kivonata ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS
IPARI KIBOCSÁTÁSOK A felszíni vizekre veszélyes szennyező anyagok köre meglehetősen nagy és szűkebb értelembe véve is tartalmazza a DSD I. és II. listás- illetve a VKI elsőbbségi anyagait (33-as lista). Ezt az indikatív listát tekintjük a potenciális veszélyes szennyező anyagoknak. A hazai viszonylatban releváns anyagok kiválasztása kombinált módszert igényel, amely eljárás során az egyes elemek összevetéséből születik meg a tulajdonképpeni szűkített anyaglista. A kiválasztási kritériumok egyes elemei az alábbiak lehetnek: Emisszió nyilvántartás Termelési adatok Felhasználásra vonatkozó adatok Expozíció modellezése A befogadó víz monitorozási eredménye A kibocsátás monitorozása és ennek eredménye Hatásbecslés az anyagok tulajdonságai alapján Egyéb kombinált módszer (pl. COMMPS eljárás) Egyéb speciális módszer Először 2001-ben készült átfogó jellegű felmérés a felszíni vízbe bocsátott veszélyes anyagok vonatkozásában, amely összesen 75 db. szennyező anyagra terjedt ki. Jelen munkánk során a szennyező anyagok körét lényegesen kibővítve, a rendelkezésre álló adatok alapján, különböző számítási módszerek segítségével, prognosztizálást végeztünk - elsősorban az ipari szektor vonatkozásában - a hazai pontszerű forrásokból származó kibocsátásokra, valamint a mezőgazdasági eredetű diffúz peszticid terhelésre. A kibocsátások prognosztizálásához három adatbázis került felhasználásra A környezetvédelmi felügyelőségek összegyűjtött éves emissziós adatai a kibocsátók adatszolgáltatása alapján. Ez az adatbázis a hagyományos szennyező anyagokra vonatkozó adatokat tartalmazza, a toxikus szerves mikroszennyezőkre nem ad információt. A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKK-OKBI) adatbázisa, amely a 10 tonnánál nagyobb mennyiségben önmagában vagy készítmény összetevőjében gyártott vagy importált anyagmennyiségeket foglalja össze. A VITUKI Kht. és a környezetvédelmi felügyelőségek által végzett újabb vizsgálat eredménye, amelynek során gyakorlatilag az összes potenciális veszélyes anyagra vonatkozóan megkísérelték kérdőíves módszerrel felmérni a kibocsátásokat illetve ahol ilyen adat nem állt rendelkezésre, a gyártott és/vagy importált mennyiségeket. A kibocsátások vizsgálata a KÖFE-k 2004. évi adatai alapján A hagyományos vízszennyező anyagok tekintetében általánosságban megállapítható, hogy a feldolgozóipar illetve a települési szennyvizek emissziója a meghatározó jelentőségű, a
kibocsátások több mint 90 %-át ez a két ágazat teszi ki. A toxikus fémek kibocsátását vizsgálva ez még inkább igaz, ezeken kívül a bányászati ágazatnál van még fémkibocsátás, de csak a Tisza vízgyűjtőnél. A két legfontosabb ágazatnak (feldolgozóipar és települési szennyvizek) az összes kibocsátott szennyezőanyag mennyiséghez viszonyított %-os arányát mutatja be az alábbi táblázat, vízgyűjtő területi bontásban. A feldolgozóipar és a települési szennyvizek kibocsátásainak %-os aránya az összes emittált mennyiséghez viszonyítva Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület D V D V D V D V D V BOI5 t/év 8.5 91.4 6.7 85.6 2.9 94.5 0.1 98.7 3.6 96.2 KOIk t/év 16.5 83.2 8.5 82.1 13.6 83.0 0.1 98.2 15.3 83.1 Összes oldott a. t/év 11.9 87.2 17.9 70.6 14.0 66.1 0.2 97.8 33.8 61.3 NH4-N kg/év 8.4 91.3 4.6 92.4 1.2 93.5 0.0 99.8 4.5 95.1 Extrahálható a. t/év 5.2 94.7 2.1 97.2 13.5 84.4 0.0 95.8 14.6 83.0 Összes lebegő a. t/év 23.1 76.6 10.1 80.3 12.5 79.6 0.2 98.4 23.9 72.4 Anionaktív det. t/év 2.5 97.2 2.3 96.2 12.8 82.1 0.0 99.1 0.6 99.0 Összes-P kg/év 1.9 97.9 7.2 92.0 0.9 98.0 0.2 98.3 0.1 99.7 Összes-N kg/év 12.5 87.1 13.7 83.4 1.6 95.8 0.0 99.4 4.5 94.9 Nitrát-N kg/év 41.8 57.7 25.7 73.5 0.6 97.9 0.0 99.3 4.7 94.7 Cu (összes) kg/év 5.5 94.3 41.2 56.3 100.0 0.0 0.0 0.0 56.3 42.9 Zn (összes) kg/év 2.7 97.2 20.4 77.3 100.0 0.0 0.0 0.0 38.2 59.6 Cr (összes) kg/év 26.4 72.5 57.8 29.6 100.0 0.0 0.0 0.0 80.0 20.0 Cr-VI (összes) kg/év 88.2 11.8 100.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 100.0 0.0 Cd (összes) kg/év 3.7 96.2 68.9 21.5 100.0 0.0 0.0 0.0 100.0 0.0 Ni (összes) kg/év 29.0 69.7 43.9 51.3 100.0 0.0 0.0 0.0 64.5 35.5 Fe (összes) kg/év 70.4 29.6 37.8 61.7 100.0 0.0 0.0 0.0 32.3 66.8 Pb (összes) kg/év 8.7 91.2 22.7 71.7 100.0 0.0 0.0 0.0 90.6 9.4 D V feldolgozó ipar települési szennyvizek A veszélyes anyagok szempontjából a toxikus fémeknek van jelentősége, amely igen eltérő képet mutat a vízgyűjtő területi összehasonlításban. A Balatonnál gyakorlatilag nem kell fém emisszióval számolni, a Dráva esetében a közvetlen kibocsátóktól ered a teljes mennyiség. A Dunánál a Cr-VI. kivételével valamennyi toxikus fémnél lényegesen több szennyező anyag származik a települési szennyvizekből, mint a feldolgozóipari közvetlen kibocsátóktól. A Tisza vízgyűjtő már vegyesebb képet mutat, míg a mintaterületnél már a közvetlen feldolgozóipari kibocsátás a jelentősebb. A kibocsátások becslése az OKK-OKBI adatai alapján Az OKK-OKBI adatbázisa a 10 t/év felett gyártott illetve importált anyagokra külön-külön tartalmazza a gyártott illetve importált mennyiséget és a gyártó vagy importáló cégek számát. Azzal kapcsolatban nem ad információt, hogy melyek ezek a cégek, és az iparág illetve technológia sem ismert, amelyben a felhasználás megtörténik. A gyártási, illetve felhasználási adatok alapján un. emisszió faktorok segítségével becsültük meg első lépésben a szennyvízbe kerülő anyagmennyiségeket, majd egy átlagos kommunális szennyvízkezelő tisztítási hatásfokának számítógépes modellezése révén a felszíni vízbe kerülő mennyiségeket.
A fenti módszerrel prognosztizált szennyező anyag kibocsátásokat mutatja be a következő táblázat országos összesítésben. A OKK-OKBI adatai alapján becsült kibocsátások Gyártott Importált Összes Kibocsátás menny. menny. menny. t/év t/év t/év kg/év 1,2-diklóretilén 267000 267000 541476 Benzol 100000 100000 142800 1,2-diklórbenzol 34000 550 34550 80615 Ftálsavanhidrid 20000 20000 29520 Anilin 38000 38000 28386 1,2-diklóretán 500 17000 17500 26250 Toluol-2,4-diizocianát 7000 3200 10200 23633 4-klór-3,5-dinitrobenzotrifluorid 500 500 19380 Maleinsav-anhidrid 13000 13000 19188 Karbendazim 500 500 15540 Toluol 42000 79 42079 12612 1,2-diaminobenzol 582 582 9079 Diklóracetilklorid 500 500 7530 2-etil-6-metilanilin 500 500 7380 Difenilmetán-4,4'-diizocianát 36000 500 36500 6960 Benzotriklorid 500 500 5380 3-aminobenzotrifluorid 1000 1000 5358 Vinil-klorid 49000 49000 4998 Acetanilid 500 500 4960 N-izopropil-benzilamin 500 500 4880 1,2-dietoxibenzol 500 100 600 4752 Sztirol 8000 8000 3624 Folpan 100 100 3480 Akrilnitril 13000 13000 3042 Xilol (összes) 11000 50 11500 2835 4-klórbenzotriklorid 500 500 2420 Benzoil-klorid 500 500 2400 Klórecetsav 4000 1500 5500 2252 Xilol (o-) 5000 50 11050 2022 Triklóretilén 500 500 1900 2-amino-4-klórbenzotrifluorid 50 50 1756 Perklóretilén 696 696 1643 4-aminobenzolszulfonsav 1000 1000 1494 Diklórmetán 1500 1500 1395 3-klór-anilin 90 90 1391 Benzotrifluorid 500 500 1240 Propilalkohol 5000 5000 1185 Kloroform 150 150 1074 3,5-diklóranilin 75 75 1068 Atrazin 50 50 888 Ciánamid 500 500 790 Glifozát 500 500 790 2-hidroxibifenil 1500 1500 788 Trifluralin 100 100 560 Dinitramin 50 50 547
Gyártott Importált Összes Kibocsátás menny. menny. menny. Benzil-cianid 105 105 517 Butil-izocianát 385 385 508 Fenol 257 257 401 Kaprolaktám 1500 1500 356 Aceton 1100 1100 261 2,4-diklórbenzotriklorid 50 50 171 Izopropilbenzol 100 100 118 Allilklorid 100 100 100 Bifenil 75 75 74 Tributil-foszfát 50 50 11 Di(2-etilhexil)ftalát (DEHP) 2000 2000 6 A kibocsátott mennyiségeket vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb mennyiséggel az 1,2-diklóretilén, a benzol illetve az 1,2-diklórbenzol szerepel. Mindhárom vegyületnél vagy a teljes mennyiség vagy annak zöme hazai gyártásból származik, és egy-egy cégtől. A kibocsátások becslése a VITUKI Kht. adatai alapján A VITUKI Kht-től kapott adatbázisban - amely a KÖFE-k segítségével egy ismételt országos felmérés eredménye a kibocsátók adatszolgáltatása képezte az emissziók becslésének alapját. A kérdőíves felmérés során a a KÖFÉ-k az illetékességi területükön lévő cégeket kérték fel, hogy nyilatkozzanak vagy a kibocsátásaikról (ha ismertek), illetve ennek hiányában a gyártott vagy felhasznált anyagmennyiségekről (mennyiségi kategóriák szerint). A vizsgált anyagok gyakorlatilag felölelték a teljes potenciális szennyező anyagok körét. A következő két táblázat a közvetlen kibocsátási adatokat, illetve a termelt, felhasznált mennyiségekből a már ismertetett módszerrel számított emissziókat mutatja be vízgyűjtő területi bontásban. Kibocsátási adatok a cégek adatszolgáltatása alapján Kibocsátott mennyiség kg/év Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület Összesen Toluol 0.010 72290.254 0.000 0.000 61494.000 72290.264 Tiolkarbonátok (Butilát, Cikloát, EPTC, Molinát) 0.000 22611.000 0.000 0.000 22611.000 22611.000 Fluorid 8368.630 7442.400 3.100 0.000 0.005 15814.130 Cink 12644.761 1697.363 324.200 346.200 1150.241 15012.524 Bór 7030.195 0.001 0.000 0.000 0.000 7030.196 N-izopropilanilin 0.000 2997.000 0.000 0.000 2997.000 2997.000 Króm 1651.187 1159.624 101.175 0.000 197.813 2911.986 Xilidin 0.000 2622.000 0.000 0.000 2622.000 2622.000 Réz 1818.494 575.206 0.000 91.600 336.252 2485.301 Bárium 821.082 1289.084 0.000 0.000 39.180 2110.166 Klórbenzol 0.220 2066.000 0.000 0.000 2066.000 2066.220 Nikkel 368.830 510.050 2.950 472.000 322.525 1353.830 Ólom 424.948 751.256 0.020 21.600 315.840 1197.824 Propaklór 0.000 722.000 0.000 0.000 722.000 722.000 1,2-diklóretán 0.000 582.201 0.000 0.000 582.200 582.201 Fenolindex 391.000 0.000 0.000 0.000 0.000 391.000
Kibocsátott mennyiség kg/év Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület Összesen Ón 363.583 1.064 3.200 0.000 1.027 367.847 Metazaklór 0.000 350.000 0.000 0.000 350.000 350.000 Cianid 348.243 0.707 0.000 0.000 0.650 348.950 R-29148 jelű antidótum 0.000 348.750 0.000 0.000 348.750 348.750 Lebomló ásványolajok és kőolaj eredetű szénhidrogének 0.000 246.550 0.000 85.000 246.550 331.550 Arzén 230.787 61.609 0.000 0.000 33.000 292.396 Diklórmetán 256.000 0.000 0.000 0.000 0.000 256.000 Dietilditiokarbonát 0.000 169.300 0.000 0.000 169.300 169.300 Higany 78.741 63.633 0.000 6.400 10.793 148.774 Dietildiszulfid 0.000 129.500 0.000 0.000 129.500 129.500 Molibdén 0.368 101.665 0.000 0.000 0.000 102.033 Kadmium 29.847 65.825 0.000 4.300 42.710 99.972 Vinil-klorid 0.000 51.800 0.000 0.000 51.800 51.800 Metalaxyl 0.000 47.000 0.000 0.000 47.000 47.000 Kloroform 0.190 6.834 0.000 0.000 1.800 7.024 Ezüst 2.200 4.540 0.000 0.000 4.370 6.740 Ciklohexán 0.000 4.860 0.000 0.000 4.860 4.860 Dioxinok 4.680 0.000 0.000 0.000 0.000 4.680 Naftalin 0.007 3.941 0.000 0.000 0.000 3.948 Antimon 3.600 0.000 0.000 0.000 0.000 3.600 Benzol 0.700 1.049 0.000 0.000 0.000 1.749 Xilolok 0.400 1.039 0.000 0.000 0.000 1.439 Kobalt 0.260 1.165 0.000 0.000 0.000 1.425 PAH (benzo(a)pirén, benzo(b)fluorantén, benzo(g,h,i)perilén, 0.000 1.045 0.000 0.000 0.000 1.045 1,2,3-triklórbenzol 0.000 1.000 0.000 0.000 1.000 1.000 Széntetraklorid 0.000 0.391 0.000 0.000 0.390 0.391 Perklóretilén 0.380 0.000 0.000 0.000 0.000 0.380 Szelén 0.020 0.214 0.000 0.000 0.000 0.234 1,2-diklórbenzol 0.200 0.000 0.000 0.000 0.000 0.200 1,4-diklórbenzol 0.095 0.000 0.000 0.000 0.000 0.095 Fluorantén 0.000 0.075 0.000 0.000 0.000 0.075 Antracén 0.000 0.027 0.000 0.000 0.000 0.027 Etilbenzol 0.000 0.017 0.000 0.000 0.000 0.017 Dietilamin 0.010 0.000 0.000 0.000 0.000 0.010 1,3-diklórbenzol 0.009 0.000 0.000 0.000 0.000 0.009 Vanádium 0.007 0.000 0.000 0.000 0.000 0.007 Simazin 0.005 0.000 0.000 0.000 0.000 0.005 Triklóretilén 0.004 0.001 0.000 0.000 0.000 0.005 1,2-diklóretilén 0.004 0.000 0.000 0.000 0.000 0.004 Atrazin 0.001 0.000 0.000 0.000 0.000 0.001 1,1,1-triklóretán 0.000 0.001 0.000 0.000 0.000 0.001 1,1-diklóetán 0.000 0.001 0.000 0.000 0.000 0.001 1,2-dibrómetán 0.000 0.001 0.000 0.000 0.000 0.001 1,2-diklórpropán 0.000 0.001 0.000 0.000 0.000 0.001 Hexaklórbutadién 0.000 0.001 0.000 0.000 0.000 0.001
A gyártott, felhasznált anyagokból történő emisszió becslés Kibocsátás kg/év Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület Összesen 1,2-diklóretán 0.0 126002.5 0.0 0.0 126002.5 126002.5 Benzol 124.7 53680.0 0.0 0.0 53679.9 53804.7 Toluol 291.9 19601.7 2.6 0.9 19601.4 19897.0 Fluometuron 0.0 13945.3 0.0 0.0 13945.3 13945.3 Diklóranilinek 0.0 11722.3 0.0 0.0 11722.3 11722.3 Vinil-klorid 6.7 10200.0 0.0 0.0 10200.0 10206.7 Tiolkarbamátok (Butilát, Cikloát, EPTC, Molinát) 0.0 6583.2 0.0 0.0 6583.2 6583.2 Metazaklór 0.0 5057.9 0.0 0.0 5057.9 5057.9 Etilbenzol 9.2 4551.0 0.0 0.0 4550.5 4560.2 Diuron 14.8 2441.0 0.0 0.0 2441.0 2455.8 Xilidin 0.0 2192.3 0.0 0.0 2192.3 2192.3 Xilolok 1293.9 724.2 0.0 3.4 719.0 2021.4 Propaklór 0.0 1429.4 0.0 0.0 1429.4 1429.4 Diklórmetán 1130.0 44.3 0.0 0.0 6.2 1174.3 2,4-D (sói és észterei is) 960.0 0.0 0.0 0.0 0.0 960.0 Dimetilamin 0.0 611.5 0.0 0.0 611.5 611.5 Klórbenzol 13.5 483.6 0.0 0.0 483.6 497.1 Metalaxyl 0.0 310.0 0.0 0.0 310.0 310.0 N-izopropilanilin 0.0 288.1 0.0 0.0 288.1 288.1 Benalaxyl 0.0 226.5 0.0 0.0 226.5 226.5 Epiklórhidrin 0.0 214.1 0.0 0.0 214.1 214.1 Butilacetát 144.2 0.0 0.0 0.0 0.0 144.2 Perklóretilén 55.7 68.3 4.0 3.5 65.6 131.5 Aceton 116.2 0.0 0.0 0.0 0.0 116.2 Propilalkohol 79.5 0.0 0.0 0.0 0.0 79.5 Butilalkohol 62.7 0.0 0.0 0.0 0.0 62.7 Sztirol 48.2 0.0 0.0 0.0 0.0 48.2 Naftalin 48.1 0.0 0.0 0.0 0.0 48.2 Kloroform 21.6 11.6 0.0 0.0 0.7 33.3 Di(2-etilhexil)ftalát (DEHP) 30.0 3.0 0.0 0.0 3.0 33.0 1-metoxi-2-propanol 31.8 0.0 0.0 0.0 0.0 31.8 2-metoxipropilacetát 20.2 0.0 0.0 0.0 0.0 20.2 1,3-diklórbenzol 18.3 0.0 0.0 0.0 0.0 18.3 Atrazin 17.8 0.0 0.0 0.0 0.0 17.8 1,2-dibrómetán 12.5 0.0 0.0 0.0 0.0 12.5 1,2,3-triklórbenzol 0.0 7.7 0.0 0.0 7.7 7.7 Triklóretilén 0.0 7.2 0.0 0.0 3.8 7.2 Etilacetát 5.2 0.0 0.0 0.0 0.0 5.2 Benzil-klorid 2.1 0.0 0.0 0.0 0.0 2.1 Dietilamin 0.1 1.6 0.0 0.0 1.6 1.6 Klórecetsav 1.6 0.0 0.0 0.0 0.0 1.6 Ciklohexán 0.0 1.2 0.0 0.0 1.2 1.2 PCB 0.0 1.2 0.0 0.0 1.2 1.2 Tributil-foszfát 0.0 0.1 0.0 0.0 0.0 0.1
Az emissziós adatok összesítése, értékelése A kapott eredményeknek minden pontatlansága ellenére annyiban van jelentősége, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy melyek azok a komponensek, amelyek kibocsátása hazai forrásból is származik, amit a monitoring vizsgálatok tervezésekor figyelembe kell venni. Az alábbi táblázat csökkenő mennyiségi sorrendben mutatja be az emissziókat oly módon, hogy a sorrend felállítása érdekében a kibocsátásokra kapott eredmények közül minden komponensnél a legnagyobb értéket vettük figyelembe. Kibocsátások csökkenő mennyiségi sorrendben Kibocsátás kg/év OKK-OKBI VITUKI gyártás/felhaszn. VITUKI kibocsátás Legnagyobb érték 1,2-diklóretilén 541476 0.004 541476 Benzol 142800 53805 1.75 142800 1,2-diklóretán 26250 126003 582 126003 1,2-diklórbenzol 80615 0.2 80615 Toluol 12612 19897 72290 72290 Ftálsavanhidrid 29520 29520 Anilin 28386 28386 Toluol-2,4-diizocianát 23633 23633 Tiolkarbamátok (Butilát, Cikloát, EPTC, Molinát) 6583 22611 22611 4-klór-3,5-dinitrobenzotrifluorid 19380 19380 Maleinsav-anhidrid 19188 19188 Fluorid 15814 15814 Karbendazim 15540 15540 Cink 15013 15013 Fluometuron 13945 13945 Diklóranilinek 11722 11722 Vinil-klorid 4998 10207 51.8 10207 1,2-diaminobenzol 9079 9079 Diklóracetilklorid 7530 7530 2-etil-6-metilanilin 7380 7380 Bór 7030 7030 Difenilmetán-4,4'-diizocianát 6960 6960 Benzotriklorid 5380 5380 3-aminobenzotrifluorid 5358 5358 Metazaklór 5058 350 5058 Acetanilid 4960 4960 N-izopropil-benzilamin 4880 4880 1,2-dietoxibenzol 4752 4752 Etilbenzol 4560 0.017 4560 Sztirol 3624 48.2 3624 Folpan 3480 3480 Akrilnitril 3042 3042 N-izopropilanilin 288 2997 2997 Króm 2912 2912 Xilol (összes) 2835 2021 1.44 2835 Xilidin 2192 2622 2622 Réz 2485 2485
Kibocsátás kg/év OKK-OKBI VITUKI gyártás/felhaszn. VITUKI kibocsátás Legnagyobb érték Diuron 2456 2456 4-klórbenzotriklorid 2420 2420 Benzoil-klorid 2400 2400 Klórecetsav 2252 1.6 2252 Bárium 2110 2110 Klórbenzol 497 2066 2066 Xilol (o-) 2022 2022 Triklóretilén 1900 7.2 0.0049 1900 2-amino-4-klórbenzotrifluorid 1756 1756 Perklóretilén 1643 132 0.38 1643 4-aminobenzolszulfonsav 1494 1494 Propaklór 1429 722 1429 Diklórmetán 1395 1174 256 1395 3-klór-anilin 1391 1391 Nikkel 1354 1354 Benzotrifluorid 1240 1240 Ólom 1198 1198 Propilalkohol 1185 79.5 1185 Kloroform 1074 33.3 7 1074 3,5-diklóranilin 1068 1068 2,4-D (sói és észterei is) 960 960 Atrazin 888 17.8 0.001 888 Ciánamid 790 790 Glifozát 790 790 2-hidroxibifenil 788 788 Dimetilamin 611 611 Trifluralin 560 560 Dinitramin 547 547 Benzil-cianid 517 517 Butil-izocianát 508 508 Fenol 401 401 Ón 368 368 Kaprolaktám 356 356 Cianid 349 349 R-29148 jelűantidótum 349 349 Lebomló ásványolajok és kőolaj eredetű szénhidrogének 332 332 Metalaxyl 310 47 310 Arzén 292 292 Aceton 261 116 261 Benalaxyl 226.5 226.5 Epiklórhidrin 214 214 2,4-diklórbenzotriklorid 171 171 Dietilditiokarbonát 169.3 169.3 Higany 149 149 Butilacetát 144 144 Dietildiszulfid 129.5 129.5 Izopropilbenzol 118 118 Molibdén 102 102 Allilklorid 100 100 Kadmium 100 100
Kibocsátás kg/év OKK-OKBI VITUKI gyártás/felhaszn. VITUKI kibocsátás Legnagyobb érték Bifenil 74 74 Butilalkohol 62.7 62.7 Naftalin 48.2 3.95 48.2 Di(2-etilhexil)ftalát (DEHP) 6 33 33 1-metoxi-2-propanol 31.8 31.8 2-metoxipropilacetát 20.2 20.2 1,3-diklórbenzol 18.3 0.009 18.3 1,2-dibrómetán 12.5 0.0009 12.5 Tributil-foszfát 11 0.07 11 1,2,3-triklórbenzol 7.7 1 7.7 Ezüst 6.74 6.74 Etilacetát 5.2 5.2 Ciklohexán 1.2 4.9 4.9 Dioxinok 4.68 4.68 Antimon 3.6 3.6 Benzil-klorid 2.1 2.1 Dietilamin 1.6 0.01 1.6 Kobalt 1.43 1.43 PCB 1.2 1.2 PAH (benzo(a)pirén, benzo(b)fluorantén, 0 1.05 1.05 Széntetraklorid 0.39 0.39 Szelén 0.23 0.23 1,4-diklórbenzol 0.095 0.095 Fluorantén 0.075 0.075 Antracén 0.027 0.027 Vanádium 0.007 0.007 Simazin 0.005 0.005 1,1,1-triklóretán 0.0009 0.0009 1,1-diklóetán 0.0009 0.0009 1,2-diklórpropán 0.0009 0.0009 Hexaklórbutadién 0.0009 0.0009 Diklórfosz 0.000002 0.000002 Endoszulfán 0.000001 0.000001 Fenitrotion 0.000001 0.000001 Paration 0.0000008 8E-07 Dimetoát 0.0000005 5E-07 Klórpirifosz 0.0000005 5E-07 Hexaklórbenzol 0.0000002 2E-07 Malation 0.0000001 1E-07
A MEZŐGAZDASÁGI PESZTICID FELHASZNÁLÁSBÓL SZÁRMAZÓ TERHELÉS A hazai peszticid felhasználással kapcsolatos legrészletesebb adatokat a UNDP/GEF Danube Regional Projekt tanulmány 6. függeléke (Inventory of Agricultural Pesticide Use in the Danube River Basin Countries) tartalmazza amely a legnagyobb mennyiségben alkalmazott hatóanyagok 2001. évi mennyiségi adatait illetve felhasználási módjára vonatkozó információkat adja meg. Az ebben a tanulmányban közölt adatokból kiindulva határoztuk meg vízgyűjtő területi szinten a felhasználásokat illetve becsültük meg a terheléseket az alábbiak szerint: Ugyanerre az időszakra vonatkozóan, a KSH mezőgazdaság statisztikai adatai megyei bontásban tartalmazzák a főbb kultúrák termőterületének nagyságát. Ennek felhasználásával kiszámítottuk, hogy az egyes kultúrák termőterülete hogyan oszlik meg a vízgyűjtők között. A termőterületek megoszlása illetve az egyes hatóanyagok felhasználási adatai alapján már megbecsülhető a különböző peszticidek vízgyűjtő területen belüli mennyisége, illetve %-os megoszlása, melyet az alábbi táblázat tartalmaz Peszticid felhasználás %-os megoszlása a vízgyűjtők között Hatóanyag Megoszlás % Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület 2,4-D 38.5 52.9 5.0 3.6 10.9 Alaklór 37.6 51.4 6.5 4.5 12.8 Atrazin 37.5 50.9 6.9 4.8 14.2 Klórpirifosz 36.1 55.8 4.3 3.8 20.0 Réz-hidroxid 39.6 50.5 5.0 4.9 15.7 Réz-oxiklorid 40.0 50.3 4.9 4.8 16.0 Réz-szulfát 41.5 48.9 4.7 4.9 15.7 Diuron 33.0 57.1 5.5 4.4 14.3 Endoszulfan 33.0 57.1 5.5 4.4 14.3 Izoproturon 38.4 53.6 4.7 3.4 10.9 Malation 35.9 56.1 4.3 3.8 21.2 Trifluralin 35.0 58.6 3.5 2.9 17.4 A felszíni vizeket érő terhelés szempontjából nem önmagában a felhasznált peszticid mennyisége a legfontosabb tényező, hanem a vízgyűjtő terület nagyságát is figyelembe kell venni. E célból kiszámítottuk, hogy a különböző hatóanyagok fajlagos terhelése (1 ha területre eső felhasználás kg-ban) miképpen alakul az egyes vízgyűjtőnél, illetve az ország egészét tekintve. A következő táblázat és ábra az országos átlagra vetítve %-ban adja meg a fajlagos terhelésből származtatott relatív fajlagos peszticid terhelést. Relatív fajlagos terhelés az országos átlaghoz viszonyítva Hatóanyag Relatív terhelés % Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület 2,4-D 98.8 109.7 75.8 57.6 64.7 Alaklór 96.4 106.6 98.6 72.9 75.9 Atrazin 96.1 105.4 104.3 78.1 84.3 Klórpirifosz 92.5 115.7 65.8 61.4 118.5 Réz-hidroxid 101.5 104.7 75.4 80.0 92.8
Hatóanyag Relatív terhelés % Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület Réz-oxiklorid 102.6 104.2 74.0 78.5 94.6 Réz-szulfát 106.4 101.4 71.9 78.9 92.7 Diuron 84.7 118.4 83.0 70.9 84.9 Endoszulfan 84.7 118.4 83.0 70.9 84.9 Izoproturon 98.4 111.0 71.2 54.7 64.5 Malation 92.1 116.2 65.1 60.8 125.4 Trifluralin 89.7 121.4 53.4 46.9 102.8 Relatív terhelés az országos átlaghoz viszonyítva 140.0 120.0 100.0 % 80.0 60.0 Duna Tisza Dráva Balaton Mintaterület 40.0 20.0 0.0 2,4-D Atrazin Diuron Endoszulfan Izoproturon Malation Trifluralin Hatóanyag Ha az országos átlaghoz viszonyítva vizsgáljuk a fajlagos terheléseket, akkor megállapítható, hogy a Tisza vízgyűjtő területén minden peszticid vonatkozásában a terhelés nagyobb az átlagosnál, a Duna vízgyűjtőnél általában kevesebb, mindössze a réztartalmú készítmények esetében nagyobbak az értékek. A Dráva esetében az Atrazin mutatja a legmagasabb terhelést, a Balatonnál a fajlagos értékek rendre jóval alacsonyabbak az országos átlagnál. A vizsgált mintaterületen belül a klórpirifosz, malation és a trifluralin terhelés a leginkább jelentős. A peszticid felhasználásból származó terhelés becslése a mintaterületen A mintaterületen történő peszticid felhasználásból származó vízterhelés becsléséhez felhasználtuk a A mezőgazdasági peszticid felhasználásból származó hazai felszíni vizeinket érő diffúz szennyezés felmérése 2004. évi tanulmányt (ENVI-QUA Bt), amelyben számítógépes modellezéssel történt meg a felszíni vizeket érő terhelés prognosztizálása. A következő táblázat és ábra a mintaterületen 2001-ben felhasznált hatóanyag mennyiségekből kiindulva mutatja be a felszíni vízbe jutó hányadot és az ennek alapján számított terheléseket.
A mintaterületen prognosztizált peszticid terhelés Felhasználás (kg/év) Felszíni vízbe jutó hányad (%) Terhelés (kg/év) 2,4-D 44501 1.8 801.02 Alaklór 1598 0.31 4.95 Atrazin 73901 1.05 775.96 Klórpirifosz 9672 0.02 1.93 Réz-hidroxid 16856 0.08 13.48 Réz-oxiklorid 71999 0.08 57.60 Réz-szulfát 171093 0.08 136.87 Diuron 2994 0.29 8.68 Endoszulfan 11769 0.02 2.35 Izoproturon 273 0.73 1.99 Malation 1816 0.007 0.13 Trifluralin 19317 0.06 11.59 A mintaterületen becsült peszticid terhelés 1000.00 801.02 775.96 136.87 100.00 57.60 kg/év 10.00 13.48 11.59 8.68 4.95 Terhelés kg/év 2.35 1.99 1.93 1.00 0.13 0.10 2,4-D Atrazin Trifluralin Diuron Endoszulfan Izoproturon Malation Hatóanyag A vizsgált peszticid hatóanyagok közül a 2,4-D esetében kell a legmagasabb felszíni vízbe jutó részaránnyal számolni, ezt követi a sorban az atrazin, izoproturon, alaklór és a diuron. A legalacsonyabb érték a malationnál mutatkozik.
Rövidítések AOX adszorbeálható szerves halogének COMMPS Combined Monitoring-based and Modelling-based Priority setting Scheme DSD Veszélyes Anyag Irányelv EQS Environmental Quality Standard OKK-OKBI Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete PHS elsőbbségi veszélyes anyag PPHS potenciális veszélyes anyaga PS elsőbbségi anyag QSAR Quantitative Structure Activity Relationships U.S. EPA az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala VKI Víz Keretirányelv