Emberierőforrásmenedzsment Munkaerő-piaci helyzetkép 2017 Dr. Gyökér Irén BME MSc képzés 2016 tavasz
Munkaerőpiac A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplője (munkavállaló és munkaadó) közötti cserék összessége, amelyek során megvalósul a munkavállalók munkahelyekkel való összekapcsolódása, illetve munkakapcsolatok (munkahelyek) közötti mozgása. A munkaerőmozgások összességét a munkaerő allokációjának, illetve reallokációjának nevezzük. Tömörebb megfogalmazásban a munkaerőpiac a munkaerő allokációs, illetve reallokációs intézménye.
Munkaerő-piaci egyensúly Ha a munkaerőpiacot tökéletes piacnak tekintjük, akkor feltételezhetjük, hogy megvalósul az egyensúly, azaz a kialakult bérszinteken a munkavállaló azonnal megfelelő állást talál, a munkáltató pedig azonnal megfelelő munkaerőhöz jut. A valóságos munkaerőpiacon azonban ez a tökéletesség a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangja nem valósul meg, a munkaerőpiac tehát egy eleve nem tökéletes piac, egyensúlyi állapota állandóan változik. Az elmúlt ötven-hatvan évben a világgazdaság munkaerő-piaci viszonyai jelentősen átalakultak. A II. világháború utáni évtizedekre egész Európában a teljes foglalkoztatás volt a jellemző, majd az utóbbi két-három évtizedben egyre inkább a munkaerő-piaci egyensúlytalanság vált jellemzővé
Munkaerő-kínálat tényezői demográfiai folyamatok (természetes szaporodás vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.), munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség), munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási lehetőségek függvénye (szabadidő versus munkaidő, jövedelemszerző tevékenység versus háztartási munka, munkabér versus munkanélküli segély stb.), gazdaságilag aktív népesség nagysága (foglalkoztatottak és munkanélküliek)
Munkaerő-kereslet tényezői 1. 1. A demográfiai csere során felmerülő pótlási szükséglet: a demográfiai csere, amely lehet állandó és ideiglenes munkaerőpiacról kilépő (pl. nyugdíjba vonuló idős népesség), illetve a munkaerőpiacra belépő (pl. pályakezdő fiatal) népesség egymáshoz viszonyított aránya. 2. Ha a gazdasági struktúra korszerűsödik, a technikai fejlődés hatására nő a munkanélküliség stb., akkor a pótlási szükséglet kisebb lesz a munkaerőpiacról kilépők számánál. Így előfordulhat, hogy a fiatalok egy része kiszorul a munkaerőpiacról. 3. Bővítő szükséglet a gazdaság konjunkturális állapotától függ. Konjunktúra esetén nő a gazdaság munkaerő-szükséglete, amely meghaladja a pótlási szükségletet. Dekonjunktúra esetén csökken a foglalkoztatottság.
Munkaerő-kereslet tényezői 2. 4. Reálbérszint és egyensúlyi bérszint (amely a kereslet és a kínálat megfelelésekor alakul ki) viszonya is befolyásolja a munkaerő-keresletet. Ha pl. a szakszervezetek kiharcolják a reálbérszint növekedését, akkor a foglalkoztatottság csökken. 5. Hasonló a termékpiacok monopolizáltságának hatása is. A szakszervezetek által kiharcolt béremelés költségeit a munkaadók áthárítják a fogyasztóra, mely szűkíti a fogyasztást. Ez szintén a foglalkoztatási színvonal csökkenését, a munkanélküliség növekedését vonhatja maga után.
Munkanélküliség - munkaerőhiány Valamely ország, térség, foglalkozás stb. munkaerő-piacán elméletileg - munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinteken a munkáltatók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót.
Munkanélküliség formái 1. Keresési munkanélküliség: a munkavállaló valamilyen okból elhagyja munkahelyét és információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik Szerkezeti munkanélküliség: a munkaerőkereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakad nem igény szerinti a kompetencia Diszkriminációs munkanélküliség: az emberek diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség, amely faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza.
Munkanélküliség formái 2. Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség esetében a munkaerő-kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerő-keresletet. Konjunkturális munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a több éven át tartó gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő-kereslet tartósan csökken, s a munkaerő-kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát. Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség az, amikor egy éven belül jelentős a munkaerő felesleg, s a munkaerő kínálat meghaladja a rendelkezésre álló munkahelyek számát. Ilyen szezonális munkanélküliség mutatkozhat például a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a vendéglátásban, idegenforgalomban foglalkoztatottak körében
Munkaerő-piaci szereplők részvétele a gazdaságban Munkaerő-piaci tükör Foglalkoztatottak : az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától átmenetileg (betegség, szabadság, gyes, gyed, stb. miatt) volt távol (KSH - ILO). Munkanélküliek : az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, ill. már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd (KSH - ILO). Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttesen képezik a gazdaságilag aktív népességet. Gazdaságilag inaktívak: akik nem tartoznak a két csoportba. Egyéb források: Intézményi statisztikák, ILO mérés (önbevallással), BM nyilvántartás, KSH statisztikai jelentés, Eurostat, más országok munkaügyi statisztikája, más kutatók
Munkaerőpiaci adatok 2015, 2016
Gazdaság és társadalom KSH adatok 2016 I-III negyedévekben a gazdasági teljesítmény, a GDP 1.4 %-al emelkedett (EU 1,8) A reál keresetek nőttek (7%) A foglalkoztatás növekedett számláló mellett) (63 %, + 2,4 %, de csökkenő
Munkaerő-piaci adatok 2016 I-III ne. Népesség: 9,833 millió, (2015-9,856) Ebből 15-64 éves 6,53 m munkavállalói korú népesség (4.34 m foglalkoztatott) 15 74 korú 7,54 m teljes munkaképes népesség (4,39 m foglalkoztatott) A munkavállaló korúak száma (Σ -60e) demográfiai adatok (születés, halálozás) nyugdíj korhatár növekedés (+150 e) Iskolakötelezettség leszállítása 16 év (18)
Népesség Év Ezer fő 1992=100 Éves változás (%) 1980 10 709 103,6-1992 10 337 100,0-0,3 2000 10 043 97,1-0,5 2001 10 175* 98,4 +1,3 2005 10 080 97,5-0,1 2008 10 045 97,2-0,2 2009 10 031 97,0-0,2 2011 (nov.) 9 960 96,4-0,6 2012 (nov.) 9 935 96,1-0,3 2013 (nov) 9 906 95,8-0,3 2014 (nov.) 9 877 95,5-0,3 2015 (nov) 9 856/9 833 95,3-0,2/-0,2 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 14
2013 2015 Népesség alakulása 9,906 9,877 2015/ 9,856 2016/ 9,833
Korfa Elöregedő népesség 2015 Magasabb iskolázottsági szint és képzésben töltött idő (nők) A fiatal munkavállalói réteg csökken Népességnövelő intézkedések várható hatásai
Magyarország korfái 1990 2000 2015 2050
Tendenciák a munkaerőpiacon 2015 A foglalkoztatottak száma átlagosan 4 273 ezer, az előző évhez képest 118 ezer fővel nőtt. (15-74 korúak) Csökkentő tényező a demográfia, a kivándorlás, növelő a közoktatás 16 évig, Gyes melletti munka, nyugdíj korhatár növelése Foglalkoztatási ráta 65 % (2,2 %-os növekedés) főként a férfiaknál (71%), de a bázis csökkent 60 ezerrel!!! (15-64) Munkanélküliségi ráta 6,3 %-os (1,1 %-os csökkenés) 19,2%-uk fiatal (15-24 éves), náluk a ráta 18,3 % (5,8 %-os csökkenés!) A munkanélküliek közel fele (49,=%) tartós munkanélküli Munkakeresés átlagos időtartama 18,8 hónap (0,6 hónappal nőtt) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 21
15-74 éves népesség aktivitása 2015
2016 Teljes munkaképes korú lakosság (15-74) DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 24
15-64 éves népesség aktivitása
Foglalkoztatottak ágazati jellemzői 2008 2009 2010 2012 2013 2014 2015 III. negyedév Mezőgazdaság 170,1 181 178,3 207,1 195,7 195,9 210,5 Feldolgozóipar 864,0 785,8 797,3 812,3 840,5 901,4 904,8 Építőipar 316,5 297,9 286,9 249,8 258,6 268,5 274,9 Kereskedelem 577,0 542,6 544,2 543,9 541,1 555,7 541,4 Más 1996,7 1976,2 2015,8 2122,4 2153,7 2227,1 2333,2 Összesen 3924,3 3783,5 3822,5 3935,5 3989,6 4148,6 4264,8 Teljes munkaidős 3738,3 3559,6 3594,1 3656,4 3724,7 3876,6 4008,8 Részmunkaidős 186,0 223,9 228,4 279,1 264,9 268,2 252,5 Határozatlan idejű 3162,6 3011,8 3009,2 3125,6 3142,5 3280,5 3335,3 Határozott idejű szerz. alk. 283,9 303,6 347,5 353,4 414,3 406,3 459,5 DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 28
Gazdasági aktivitás végzettség szerint
DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 31
A tükör statisztikák ennek 2, 2,5-szörösét jelzik.
Munkanélküliség 2016 Munkanélküliek száma: 226 ezer (-23%) Munkanélküliségi ráta: 4,9% (-1,3%), mindkét nem esetében azonos mértékben csökkent, de a nők körében 0.4 %-al magasabb 15-24 éveseknél 12,7 % 25-54 éveseknél 4,3 % 55-64 éveseknél 4 % A munkanélküliek 48,1 %-a tartósan munkanélküli A munkakeresés átlagos időtartama 18,1 hónap.
DR. GYÖKÉR IRÉN - EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT MBA 34
Foglalkoztatottság nemek szerint
Régiók Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Régiónkénti adatok (2014. III. negyedév) Foglalkoztatott ak Munkanélküliek Gazdasági Gazdasági Munkanélkülisé Népessé lag lag g aktívak inaktívak gi ráta ezer fő % Aktivitási arány Foglalkoztatási ráta 1321,4 77,1 1398,5 871,8 2270,3 5,5 61,6 58,2 474,0 25,4 499,4 329,2 828,7 5,1 60,3 57,2 445,9 20,8 466,8 300,2 766,9 4,5 60,9 58,1 Dél-Dunántúl 366,9 29,4 396,2 307,6 703,8 7,4 56,3 52,1 Észak- Magyarország 436,7 56,5 493,2 396,9 890,1 11,5 55,4 49,1 Észak-Alföld 580,8 75,2 655,9 473,5 1129,4 11,5 58,1 51,4 Dél-Alföld 523,0 47,1 570,1 409,4 979,4 8,3 58,2 53,4
Tartós munkanélküliség
Foglalkoztatottság iskolai végzettség szerint (III. negyedévi adatok) Időszak Általános iskola Szakiskola és 8. osztálya vagy szakmunkásk kevesebb épző Gimnázium, egyéb érettségi Főiskola, egyetem Összesen Férfi Nő 2012 229,8 780,4 637,4 465,2 2 112,7 2013 224,8 816,0 651,8 477,1 2 169,7 2014 252,7 802,6 694,0 502,9 2252,2 2012 212,6 350,5 701,1 558,6 1 822,8 2013 203,9 358,2 695,5 562,1 1 819,9 2014 215,9 356,2 722,9 601,3 1896,5
Köszönöm a figyelmet!