Karancsalja Község Önkormányzat Képviselő - testületének 7/2005. (VIII.9.) Ör. sz. rendelete az állatok tartásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében Karancsalja Község Önkormányzat Képviselő - testülete az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyeztetéséről szóló 35/1997. (II. 26. ) Korm. rendelet figyelembe vételével az állattartás helyi szabályainak meghatározására az alábbi Rendeletet alkotja. Általános rendelkezések 1. A Rendelet célja, hogy biztosítsa az állattartáshoz fűződő lakossági érdek, a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és hatósági előírások összhangját. 2. (1) A Rendelet hatálya kiterjed a Karancsalja Község közigazgatási területén állatot tartókra. (2) Nem terjed ki a Rendelet hatálya : - állatkiállításokra, - cirkuszi kiállításokra, - állatotthonokra, - kutatási és kísérleti célra tartott állatokra, - fegyveres erők, rendvédelmi szervek által tartott állatokra. (3) Nem kell a Rendelet előírásait alkalmazni a házi szükségleteket meg nem haladó, esetenként közvetlen fogyasztásra vásárolt állatok esetében sem, amennyiben azok állattartásra kialakított udvarban, vagy más zárt helyen vannak tartva, és tartási idejük a 3 napot nem haladja meg. (4) E Rendelettel nem szabályozott - állattartással kapcsolatos - kérdésekben a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. (1) A Rendelet alkalmazása során az állatok : - haszonállatok, - társállatok, - kedvtelésből tartott állatok 3.
2 lehetnek. (2) Haszonállatok : a.) baromfi félék : - tyúkfélék ( gyöngytyúk, pulyka stb. ) - vízi szárnyasok ( liba, kacsa ) b.) rágcsálók : - házinyúl ( húsnyúl, aggóra stb. ) - csincsilla és más nem vízi rágcsálók - vízi rágcsálók ( nutria, pézsma stb. ) c.) sertés, juh, kecske d.) ló, öszvér, szamár, szarvasmarha, bivaly e.) hulladékhússal táplált állatok ( nyérc, görény stb. ) f.) méh g.) galamb (3) Társállatok : a.) eb b.) macska (4) Kedvtelésből tartott állatok : a.) énekes és díszmadár b. ) halak c.) kisemlősök, tengerimalac, aranyhörcsög, fehér egér stb. (5) Veszélyes állatoknak a község közigazgatási területére történő behozatalához és tartásához a jegyző engedélye szükséges. A Rendelet alkalmazása során 1.) állattartónak minősül : - az állat tulajdonosa, - aki az állatot vagy állatállományt felügyeli, 4. 2.) állattartásnak minősül minden olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítása ( pl.: hús, tej, tojás, gyapjú... ) munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. 5. A Rendelet alkalmazása szempontjából Karancsalja község területe egy állattartási övezetre tagozódik.
3 Az állatok tartásának szabályai 6. (1) Karancsalja Község Önkormányzat közigazgatási területén állat az adott állatfajtára vonatkozó ésszerű állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható. (2) A rendelet alkalmazása szempontjából kis létszámú illetve kisüzemi állattartásnak minősül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. ( V. 28. ) FM rendelet 1. melléklet 1. függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el. (3) A ( 2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb létszámú állat indokolt esetben a polgármester engedélyével, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Salgótarjáni Városi Intézete és a Salgótarjáni Főállatorvos szakvéleményének figyelembe vételével tartható. A nagyüzemi állattartó telep, valamint a döghússal táplálkozó állatok tartási építményei és a lakóövezet között min. 1000 nm-es védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás technológiája hígtrágyás nem lehet. A védőtávolság - környezeti hatástanulmány alapján tartástechnológiától függően 500 nm re csökkenthető. 7. (1) Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állat - egészségügyi, a környezet - és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók. (2) Az állattartásra szolgáló létesítmények építése építési engedély köteles. Az illetékes szakhatóság véleményét az építéshez az építtető köteles beszerezni. (3) Tilos a szomszédos lakóépület 10 méteres védőtávolságán belül építési engedélyhez nem kötött - állatok tartására szolgáló - építmény, létesítmény (pl.: állatkifutó) elhelyezése. Állattartásra vonatkozó közös rendelkezések 8. (1) Az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről az állattartó köteles gondoskodni. (2) Az állattartónak biztosítania kell az állatok megfelelő tartását, takarmányozását, gondozását. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és a rendszeres állatorvosi ellátásról gondoskodni. (3) Állatot tartani, a társállatot és a kedvtelésből tartottat kivéve, csak lakóépületen kívül, istállóban, ólban, ketrecben szabad. Oldalkerítés mentén, amennyiben a szomszéd lakásával egyvonalban helyezkedik el, állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.
4 (4) Az állatot közös udvarba, kertbe, gyümölcsösbe kiengedni, ott legeltetni csak a társtulajdonos hozzájárulásával szabad. Ahol oldalkerítés nincs, állatot szabadon engedni tilos! (5) A község belterületén állatokat a közterületre kiengedni, ott legeltetni vagy felügyelet nélkül hagyni tilos! (6) Bármely állat csak olyan módon tartható, hogy a közterületet ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést az állat tulajdonosának, illetve az állat felügyeletével megbízott személynek haladéktalanul el kell távolítania. (7) Az állattartó köteles az állatot a jó gazda gondosságával gondozni, megbetegedés estén gyógyíttatni, védőoltásban részesíttetni, higénikus körülmények között tartani, külső élősködők észlelése estén azok irtásáról gondoskodni. (8) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozzon. 9. (1) Gazdasági udvart elkerítve, tisztán kell tartani, szükség esetén gondoskodni kell a kártékony állatok, rágcsálók, legyek, rovarok irtásáról. (2) Állati trágyát naponként, illetve szükség esetén kell a trágya tárolására kialakított gödörbe, vagy a föld fölé épített tárolóba kihordani. A trágyalé elvezetését a fedett, vízzáró trágyaléfogadó aknába kell bevezetni, az akna beteltével az erre kijelölt szennyvízlerakó telepre kell szállítani. (3) Trágyát elszállítani csak mezőgazdasági művelésű földterületre szabad. Ha a szállítás belterületre történik, azt 24 órán belül a földbe kell forgatni. (4) Szállítás közben, ha a közterület szennyeződne, az azt előidéző köteles gondoskodni a további szennyeződés megakadályozásáról és a már beszennyezett terület megtisztításáról és fertőtlenítéséről. 10. (1) Állati tetemet közterületen elhelyezni vagy elhagyni tilos! (2) Ha a tulajdonos ismeretlen, az állati tetemet fellelő személy bejelentésre a tetem elszállításáról és megsemmisítéséről az önkormányzat gondoskodik. Társállatok tartása 11. Ha magasabb szintű jogszabály másképp nem rendelkezik, a társállatok tartására a következő szabályokat kell alkalmazni : (1) Az ebek jellege ( fajtája, tartási célja ) szempontjából megkülönböztetendők :
5 a.) nagytestű ebek, b.) támadó természetű ebek, c.) harapós természetű ebek : melyek fajtájukra való tekintet nélkül embernek vagy állat - nak harapásukkal sérülést okoznak, d.) őrző és védő céllal tartott ebek: személyvédelemre, házőrzésre, gyártelepek, raktárak, különböző objektumok védelmére ill. őrzésére szolgálnak, e.) vakvezető és jelző ebek : vakvezető ebnek az eb minősül, amelyet erre a célra speci - álisan kiképeztek és a Vakok és Gyengén Látók Országos Szövetségének illetékes szervezete igazolvánnyal látott el, jelző ebnek az eb minősül, amelyet halláskárosodásban szenvedő személy tart, f.) pásztor ebek : azon ebek, amelyek nagy létszámú ( legalább 30 állat ) vagy állatcsoport terelését végzik, g.) vadászebek : azok a munkavizsgával rendelkező ebek, amelyek érvényes vadászjegy - gyel és fegyvertartási engedéllyel rendelkező vadász tulajdonában vannak, h.) kedvtelésből tartott ebek : mindazon ebek, amelyek a (2) bekezdésének c. - f. pontjába nem sorolhatók. (Az a.) és b.) alatti ebek felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza.) 12. (1) Ha e Rendelet másképp nem rendelkezik, egy ingatlanon belül korától és fajtájától függetlenül kettő eb és 3 hónapos korig azok szaporulata tartható. A község külső részein ( üdülőterületeken ) valamint 3000 nm - t meghaladó területű ingatlanokon - ha azt a személy és vagyonvédelem megkívánja - több eb is tartható a (2) bekezdésben előírtak szerint. (2) Családi lakóházak udvarain, üdülőterületeken, zártkerti és ingatlanokon olyan eb tartható, amely fajtajellegét és alkatát tekintve a szabadban tartást télen is ártalom nélkül viseli. 13. (1) Az ebtartó köteles a három hónapos kort elért ebet : - nyilvántartásba vétel végett bejelenteni a jegyzőnek és - átvenni a nyilvántartási számot tartalmazó eb azonosító jelet, továbbá - ezt követően az ebet évente a veszettség elleni védőoltásban részesíttetni. A védőoltásban részesült ebekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. (2) Az eb tartója köteles az oltási igazolást a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosultnak, hatóságnak kérésre felmutatni, elvesztés esetén pótlásáról gondoskodni, ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült oltásban, az oltási igazolást az állandó lakóhely szerint illetékes jegyzőnél bemutatni. (3) Amennyiben az eb tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozik, a változást az ebtartónak - 15 napon belül - be kell jelentenie az új tartási hely szerint illetékes jegyzőnél, egyidejűleg a legutóbbi védőoltás megtörténtét az eboltási könyvvel igazolnia kell.
6 (4) Az ebtartó köteles - 15 napon belül - a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél bejelenteni, ha az eb : - elhullott, - elveszett, - új tulajdonoshoz került, - tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott. (5) A védőoltásban nem részesült ebet mint emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet az önkormányzat állami kártalanítás nélkül köteles kiirtani. A kiirtásra akkor kerülhet sor, ha a jegyző az előző évi oltást elmulasztó ebtartót szabálysértési eljárás megindítása mellett tárgyév január 31.napjáig felszólította a 15 napon belüli pótlásra, valamint annak igazolására, de a felszólításnak az eb tartója nem tett eleget. (6) Gazdátlan, kóbor ebek befogásáról az önkormányzat gondoskodik. 14. (1) Az eb tulajdonosa tartója, felügyeletet ellátó személy ( a továbbiakban együtt : tartója ) köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások, így különösen a szomszédságban, a közös udvarban lakók nyugalmát ne zavarja, testi épségüket és egészségüket ne veszélyeztesse! (2) Az ebet tisztán kell tartani! Elhagyni, ütlegelni, zaklatni, ingerelni, uszítani, gondozását elmulasztani tilos! 15. (1) Az eb tartójának kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét illetve az ingatlan területét ne hagyhassa el, ne tudjon az utcára kijutni még akkor sem, ha az nem harapós vagy támadó természetű. Bekerített ingatlanon az eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanra való bejutását, valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. Az olyan ingatlanokon, amelyek nincsenek körbe kerítve, az eb kenelben vagy láncon tartása, tanyás ingatlanokon kolonccal való tartása kötelező. Amennyiben az állattartó az ebet kenelben tartja, annak minimális nagysága a 2 2 métert el kell érnie. A kenel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építtethető. Láncon tartás esetén a láncnak olyan hosszúságúnak kell lennie, hogy az állat szabad mozgásterét biztosítsa. (2) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb esetén az ingatlan vagy ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (3) Közterületen ebek pórázon, nagytestű, támadó természetű, vagy harapós ebek pedig pórázon és szájkosárral ellátva sétáltathatók.
7 Nagytestű, támadó természetű vagy harapós ebet csak 18 éven felüli személy vihet ki közterületre a fentiek betartása mellett. Közterületre bármilyen eb csak a kutyaürülék eltávolítására alkalmas eszközzel vihető. (4) Az eb tartója köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, a gyalogjárdát, stb. ne szennyezze be. E területek esetleges szennyeződésének megszüntetéséről az eb tartója köteles azonnal gondoskodni. (5) Ebet vendéglátó egységekbe, üzletekbe, parkokba, játszóterekre, temetőkbe, közintézményekbe, hivatalba - vakvezető és jelző eb kivételével - bevinni vagy beengedni tilos! E szabályozástól eltérni vendéglátó egységeknél és kereskedelmi szálláshelyeknél lehet e létesítmény üzemeltetője által meghatározott esetekben, az általa előírt feltételek betartása mellett. 16. Az ebtartók kérésére a jegyző kutyafuttató területet jelöl ki. 17. Ha az eb tartója nem szándékozik az állatot tovább tartani, annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni köteles. 18. Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek átadni. Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása 19. (1) Veszélyes vagy veszélyesnek minősített eb kizárólag a jegyző engedélye alapján tartható. A veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebet a jegyző nyilvántartásba veszi. (2) Ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást magakadályozó fojtó nyakörvvel, 2 méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni és ott sétáltatni. (3) A község területén tartott veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebekre a külön jogszabályi rendelkezések az irányadóak. 20. A község közigazgatási területére letelepített méhcsaládokat a jegyzőnek köztelező bejelenteni. A méhek vándoroltatásával kapcsolatos nyilvántartást a jegyző vezeti.
8 21. Az állattartással kapcsolatos ügyekben a jegyző jár el. 22. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabban büntetendő rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el az az állattartó, aki a Rendelet 8. (3) - (5), 9. (1), (3) - (4)., 10. (1), 14. (1) - (2), 15. (1) - (3) bekezdésének rendelkezéseit megszegi. (2) A szabálysértési bírság összege szabálysértési eljárás esetén 30.000 Ft-ig terjedhet. (3) A szabálysértési eljárás lefolytatására a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv-ben foglaltak az irányadók. Záró és átmeneti rendelkezések 23. (1) E Rendelet 2005. augusztus 9.napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Karancsalja, 2005.augusztus 9. Lantos Sándor polgármester dr. Behan Anett Éva jegyző
9 1. számú melléklet Az állatok tartásáról szóló 7/2005. (VIII. 9.) Ör. számú rendelethez 1./ Nagytestű eb különösen : Alaszkai malamut, angol masztiff, angol véreb, argentin dog, bernáthegyi, berni pásztor briard, fila brasiliero, ír farkaskutya, kaukázusi juhász, komondor, kuvasz, leonbergi, nápolyi masztiff, német dog, német juhász, óangol juhász, óriás schnauzer, rottveiller, sarplaninac, újfullandi fajták és keverékeik 2./ Támadó természetű eb különösen : Alaszkai malamut, angol bulldog, angol masztiff, argentin dog, bandog, boxer, bull terrier, doberman, fila brasiliero, ír farkaskutya, jgd terrier, kaukázusi juhász, kínai harcikutya, komondor, kuvasz, leobergi, nápolyi masztiff, német dog, német juhász, óangol juhászkutya, óriás schnauzer, puli, rottveiler, stafforshire bullterrier, stafforshire terrier fajták és keverékeik