Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.

Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. Budapest Bajcsy- Zsilinszky út 78. I. em. 1055 Tárgy: HUNGÁRIA értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. f.a. hitelezői igénybejelentés Tisztelt Felszámoló! Alulírott Név Születési hely, idő Anyja neve Ügyfél azonosító Értesítési cím E-mail cím Telefonszám mint Hitelező az alábbiakról tájékoztatom, illetve az alábbi hitelezői igénybejelentéssel kívánok élni. A követelés alapjául szolgáló szerződéssel kapcsolatos adatok: szerződés megkötésének időpontja szerződés típusa, tárgya, szerződésszám követelés jogcíme A HUNGÁRIA Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. f.a. -val szembeni értékpapír követelés (beleértve a kötvényeket is): értékpapír neve darabszám Amennyiben a rendelkezésre álló hely nem elegendő, kérjük, hogy a felsorolást pótlapon folytassa. 1

A HUNGÁRIA Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. f.a. -val szembeni pénzkövetelés: pénzkövetelés összege devizanem Amennyiben a rendelkezésre álló hely nem elegendő, kérjük, hogy a felsorolást pótlapon folytassa. A fentiekre tekintettel kérem a Tisztelt Felszámolót, hogy a fent megjelölt teljes követelésemet a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007.évi CXXXVIII. törvényben foglaltak szerint nyilvántartásba venni és a nyilvántartásba vételről értesíteni szíveskedjen. Nyilatkozom továbbá a Tisztelt Felszámoló részére, hogy a Befektetési vállalkozásokról szóló törvény 132.. (2) bekezdése értelmében a Csődtörvény 46.. (7) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi díj megfizetésére nem vagyok köteles. A Követelés alátámasztásául szolgáló iratok (jelölje X-el, ha csatolásra kerülnek): 1 - szerződés 2 aktuális egyenlegértesítő 3 egyéb dokumentum Kelt,....., 2017.. hó. nap bejelentő aláírása Jelen igénybejelentésem elválaszthatatlan részét képezi, az igénybejelentéshez csatolt 1. számú, általam aláírt melléklet! 2

1. számú melléklet Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1. em. Tárgy: hitelezői igénybejelentés Hitelezői igénybejelentés indoklása Tisztelt Felszámoló! A befektetési szolgáltató károsultjaként fordulok Önhöz, és a benyújtott hitelezői igénybejelentésem kapcsán az alábbiakról tájékoztatom, illetve az alábbi indokok alapján kérem a hitelezői igényem kedvező elbírálását, nyilvántartásba vételét. A Tisztelt Felszámoló fentiekkel ellentétes álláspontja esetén annak ismertetését, a felszámolói válasziratra történő észrevétel megküldésének biztosítását és ezt követően igényem elbírálása érdekében az iratok bíróság részére történő megküldését az igényem bíróság általi elbírálása érdekében. FONTOS KIEMELÉS! A befektetési szolgáltató ügyfeleként a jogalkotó számos nyilatkozatban, így különösen Rogán Antal, kormányfrakció vezető 2015. április 10-i parlamenti felszólalása és sajtótájékoztatója teljes kárrendezést ígért a befektetési szolgáltatók károsultjai számára. Ezt erősítette meg a Parlament által elfogadott és 2015. április 17-én kihirdetett 2015. évi XXXIX törvény. Személyes jogi álláspontommal összhangban a törvény korlátozó kitételeit az Alkotmánybíróság 2015. november 17-i határozata oldotta fel, melynek értelmében valamennyi károsult esetében, így esetemben is rögzíthető volt, hogy a befektetési szolgáltató által nekem okozott kár egészére kiterjedően jogosult leszek az állami kárrendezésre. A befektetési szolgáltatók ügyfeleként a jogalkotó tájékoztatása és az alkotmánybíróság idézett határozata alapján okkal bíztam az állami kárrendezésben, így az egyéb jogi utak igénybevételétől erre figyelemmel tekintettem el! Ez ugyanakkor - kifejezett nyilatkozat hiányában - nem tekinthető jogról való lemondásomnak. Károsultként a 2015. évi XXXIX törvény és a jogalkotói nyilatkozatok alapján megalapozottan bíztam abban, hogy az állami kártalanítás rám is teljes körben ki fog terjedni. Az Alkotmánybíróság 2016. december hó 6. napján hozott IV/46/2016 számú határozatával ugyanakkor egyértelművé vált, hogy az állami kártalanításom az Alkotmánybíróság által a 2015. november 17-i határozatban előírt és a jogalkotó által korábban ígért módon mégsem fog megvalósulni. Álláspontom szerint az Alkotmánybíróság 2016. december hó 6. napján hozott IV/46/2016 számú határozatával - a magyarországi jogi eljárási rend szerint már tovább nem vitatható bírói testület döntésével - kerültem ismét abba a helyzetbe, hogy igényemet a felszámolási eljárás során érvényesítsem. Figyelemmel arra is, hogy több hatályos jogszabály, a károsulti-, kárfelelősségi- és a kártalanítási eljárások során elvárja a károsultak hitelezői igény jogosultságának igazolását, melyhez a szükséges és hiteles adatokkal kizárólag a felszámoló rendelkezik. Így a közvetlen jogérvényesítés miatt szükségessé vált a mellékelt hitelezői igénybejelentésem utólagos benyújtása. A jogosultságom nyilvántartásba vételével érvényesülhet csak a Magyarország által 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményben, és a hozzá tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltak maradéktalan érvényesülése, különös tekintettel az Egyezmény 6., a 13., a 14. és a 41 cikkekre. P and P Gazdasági Tanácsadó Kft. 1

A 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Csődtv.) 28 f) pontjában foglaltak megfelelő értelmezése alapján a felszámolási eljárásba történő igénybejelentésre álláspontom szerint az Alkotmánybíróság 2016. december hó 6. napján hozott IV/46/2016 számú határozatában foglaltak megismerését követően ismét jogosulttá váltam. A Csődtv. megalkotói a törvényben meghatározott határidők kijelölésekor ugyanis nem készülhettek fel arra a helyzetre, hogy a törvényben meghatározott időszakokban, egy később hatályon kívül helyezett, az Alaptörvényben foglaltakkal igazoltan össze nem egyeztethető törvényi előírások, hivatalos állami nyilatkozatok sokasága, valamint egymásnak látványosan ellentmondó alkotmánybírósági határozatok teljes jogbizonytalanságot fognak okozni a károsultak (jogosultak) számára, egyes eljárási szabályok tekintetében pedig kötelezettek körében. A Csődtv. 28 f) pontja tartalmilag abból indul ki, hogy a felszámolás elrendelésének közzétételével kerülnek a hitelezők döntési helyzetbe a tekintetben, hogy a felszámolásban érintett társasággal szemben van-e igazolható jogszerű követelésük, illetve annak konkrétan mekkora a nagysága, és a követelésük miből tevődik össze. A jogalkotó ennek tudatában tartotta szükségesnek és egyben elégségesnek a törvényben meghatározott 40 és 180 napos határidők biztosítását a hitelezői igények benyújtására. Ezzel ellentétben a Buda-Cash Brókerház Zrt., a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor Értékpapír Zrt. tényleges hitelezői (köztük én), a három befektetési szolgáltató felszámolását elrendelő bírósági végzések közzétételekor a hitelezők felé fel nem róható okokból fakadóan nem rendelkeztek, ténylegesen nem is rendelkezhettek a fenti információkkal. Másokkal együtt én sem voltam abban a döntési helyzetben, hogy a felszámolási eljárásban egyáltalán részt kell-e vennem, illetve ha igen, akkor milyen körben, milyen mértékű követeléssel, valamint a követeléseimet mivel tudom alátámasztani. A teljesség igénye nélkül: - Ismételten utalok az azonnali kormányzati nyilatkozatokra, a néhány napon belül a Parlament elé beterjesztett, majd azonnal elfogadott kárrendezési törvényre, melyek azt a hitet keltették bennem, hogy az ekkor még nem ismert káromat teljes körben az állam egy kárrendezési folyamatban átvállalja, és a kapcsolódó eljárásokban, így a felszámolási eljárásban is már az államra átszálló követelésemet az állam fogja érvényesíteni. - A Csődtv. 28 f) pontja nem számolhatott azzal, hogy a három brókercég esetében, az okkal feltételezhető büntetőügyi kihatások miatt, a befektetési szolgáltatóknál fellelt vagyont, közte a vétlen ügyfelek különvagyonát, a különvagyonok tekintetében a hatályos jogszabályok figyelmen kívül hagyásával bűnügyi zár alá vonják, így annak megismerhetőségét kizárják. - A Csődtv. 28 f) pontja nem számolhatott azzal, hogy a három befektetési szolgáltató és kapcsolt vállalkozásai tekintetében a kijelölt felszámolók az ügyfelek meglévő különvagyonáról, az azonnali tájékoztatás és kiadási kötelezettség helyett csak hónapok, a Buda-Cash Brókerház Zrt. esetében másfél év (2016. november 22.) elteltével kerül sor. Az érintett ügyfelek meglévő különvagyona, mint meglévő, azaz a felszámolásban figyelembe nem vehető vagyoni elem ismerete nélkül, a hitelezői igényem részleges vagy akár a teljes jogalap nélkülisége is fenn állhatott. Az viszont biztosan kijelenthető, hogy e nélkül a hitelezői igénybejelentés legfontosabb eleme, a jogos igény mértéke és összetétele meghatározhatatlan volt. - A Csődtv. 28 f) pontja nem számolhatott azzal, hogy a három befektetési szolgáltató és kapcsolt vállalkozásai tekintetében, az ügyfelek megkárosítása miként és milyen kapcsolati kör bevonásával történt. Így a három befektetési szolgáltató közvetlen károsultjain kívül, a befektetési szolgáltatók igazolható, okkal feltételezhető egyetemleges felelőssége mellett mely vállalkozások károsultjainak lenne joga és lehetősége hitelezői igénnyel fellépni. Ebbe a körbe tartoznak a Quaestor Financial Hrurira Kft. és a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt. közvetlen hitelezői, akik okkal vethetik fel a hiányzó követeléseik közvetlen, és vagy a közvetett (egyetemleges) felelősségét a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolásában. Ide tartozó a Biztonság P and P Gazdasági Tanácsadó Kft. 2

Trade Kft. közvetlen hitelezői köre, akik okkal vethetik fel a hiányzó követeléseik közvetlen, és vagy a közvetett (egyetemleges) felelősségét a Hungária Értékpapír Zrt. felszámolásában. A látszólagosan a Biztonság Trade Kft. hitelezői köre esetében, a ma rendelkezésre álló dokumentumok sokkal inkább a Hungária Értékpapír Zrt. közvetlen károkozását támasztják alá, még azt sem kizárva, hogy a Biztonság Trade Kft. egyáltalán valós szereplője volt-e a hitelezők megtévesztésének. A befektetési szolgáltatók közvetlen ügyfélkörén kívüli, de okkal feltételezhetően a befektetési szolgáltatók által közvetlenül megkárosított hitelezők, a felszámolási eljárások elrendelésekor gyakorlatilag nem is lehettek tudatában annak, hogy a későbbi jogosultságuk érdekében határidőhöz kötött kötelezettségeik keletkeztek. A jogosultak érdekkörén kívül, általuk nem befolyásolható módon kialakult jogi környezet jogszerűen nem vezethet a jogosultak jogainak jogvesztéséhez! - Különleges és a Csődtv 28 f) pontjában foglalt negyven napos határidő, valamint a Csődtv 37 (1) bekezdésében meghatározott 180 napos határidők hátrányos joghatásait kizáró egyéb körülmények is nagy számban lelhetőek fel mindhárom befektetési szolgáltató károsulti (hitelezői) körében. Így az ún. Quaestor károsultak (több mint harmincezer károsult) esetében, a Csődtv 28 f) pontjai szerinti irányadó kezdő időpont 2015. április 22-e. Ugyanakkor az ún. Quaestor törvény (2015. évi XXXIX törvény.) 2015. április 17-én került kihirdetésre, mely alapján a károsultak több mint 95%-a száz százalékos kárrendezésre kapott törvényi garanciát. A törvény azonban azt is kimondta, hogy a kárrendezés fejében a kárrendezésben érintettek valamennyi követelése a törvény erejénél fogva átszállt a QKKA birtokában, és ott is volt legalább 2015. november 17-ig (bár máig egyetlen törvényi előírás sem származtatta vissza a követeléseket az eredeti jogtulajdonosokra). Így a Csődtv. által biztosított 40 és/vagy 180 napos határidő szinte egészében a QKKA várományában, majd birtokában volt az eredeti károsultak követelése, így jogszerűen nem is élhettek volna az elkülönült hitelezői igénybejelentéssel. A Buda-Cash károsultak esetében a felszámoló által is bevallottan csak másfél év elteltével, 2016. november 22-én zárult le az ügyfelek meglévő különvagyonának elszámolása, így a Csődtv. előírásai szerinti, a hitelezői követelést is tényszerűen tartalmazó, igazoló igénybejelentést az érintettek nem tehették meg. A benyújtott igénybejelentések vélelmezett összegre vonatkoztak, és elbírálásukat a felszámoló a mai napig nem fejezte be, máig sem történt meg a hitelezők nyilvántartásba vétele. A nyomozati eljárások folyamatából látszik, de még nem megállapított, hogy a látszólagosan a Biztonság Trade Kft. károsultjai, a valóságban a Hungária Értékpapír Zrt. fiókját keresték fel, annak vezetőjével állapodtak meg befektetéseikről. A Hungária Értékpapír Zrt. pénztáraiba fizettek be, hozamokat ott vettek fel, és befizetéseik a Biztonság Trade Kft-be sosem érkeztek meg. A Hungária Értékpapír Zrt. által minden esetben később átadott szerződések szerinti Biztonság Trade Kft. aláírója tagadja a dokumentum sajátkezű aláírását. Ezen túlmenően a pénz átvételét igazoló, a Hungária Értékpapír Zrt, pénztárában vagy vezetői irodájában átadott pénztárbizonylatok nem a Biztonság Trade Kft. bizonylatai. A befektetésemet fogadó félként azért is csak a Hungária Értékpapír Zrt. vehető számításba, mert a Hungária Értékpapír Zrt. jogszerűen nem közvetíthetett olyan befektetési célú hitelfelvételeket harmadik fél részére, melyről már annak ajánlásakor tudnia kellett, hogy a harmadik fél nem rendelkezik, és nem is rendelkezhet egy ilyen jogügylethez szükséges engedéllyel. A befektetést ajánló látszólagosan közvetítő - Hungária Értékpapír Zrt. azt is tudta, hogy a befektetői pénz átvételét követően, a pénz felhasználása sem a látszólagos kölcsönszerződésben foglaltak szerint fog hasznosulni. Ennek megfelelően kizárólag a jogszerűen jelen lévő felek kerültek egymással jogviszonyba. Így a látszólagosan a Biztonság Trade Kft. befektetési kölcsönszerződéseinek károsultjai a Hungária Értékpapír Zrt. felszámolási eljárásának kezdési időpontjában, illetve a rendelkezésükre álló első 40 és/vagy 180 napos időszakban nem is tudhatták, hogy a hitelezői igényüket nem az érdemi vagyonnal nem rendelkező Biztonság Trade Kft. felszámolásában kell és érdemes bejelenteniük, P and P Gazdasági Tanácsadó Kft. 3

hanem a tényleges károkozó, a Hungária Értékpapír Zrt. felszámolási eljárásában kellett volna részt venniük. A kiemelésképpen itt felsorolt, ma már igazolt körülmények, a Csődtv. előírásai szerinti teljesítésének lehetetlenülését okozták, ezért álláspontom szerint fokozottan mérlegelendőek a kérelmem elbírálása során! Személyes jogi álláspontommal megegyezően határozott az Alkotmánybíróság a 2015. november hó 17. napján meghozott 32/2015. (XI. 19.) számú határozatában. Ennek értelmében a 2015 első negyedévében bedőlt három befektetési szolgáltató valamennyi károsultjáról okkal állítható, hogy joghelyzetük, károsulti mivoltuk azonos, illetve közel azonos, melynek következtében valamennyi károsultat azonos feltételek mellett kellett volna a kárrendezési körben kártalanítani. Az Alkotmánybíróság 2015. november 17-i közleménye e körben az alábbiak szerint nyilatkozott:. ha a jogalkotó ezt lehetővé teszi, akkor azonos módon kell kezelnie minden, összehasonlítható helyzetben lévő károsultat. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. (2) bekezdése alapján három jogi személy, a Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: BEVA) tagja lényegében egyező tartalmú alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a 2015. április 17-én kihirdetett 2015. évi XXXIX törvény Quaestor törvény egészével, illetve egyes rendelkezéseivel szemben. Álláspontjuk szerint e szabályok az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, a C) cikk (1) bekezdésébe, M) cikkébe, az I. cikk (3) bekezdésébe, a XIII. cikk (1) és (2) bekezdéseibe, valamint a XV. cikk (1) és (2) bekezdéseibe ütköznek. Ezen túlmenően egy BEVA tag indítványozó a törvény egészével összefüggésben (konkrét jogszabályi rendelkezések megjelölése nélkül) terjesztett elő alkotmányjogi panaszt az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, az I. cikk (3) bekezdésének, a XII. cikk (1) bekezdésének, a XIII. cikk (1) és (2) bekezdésének valamint a XV. cikk (1) és (2) bekezdésének a sérelmét állítva. Emellett Buda-Cash károsult magánszemélyek is indítványozták a Quaestor törvény 1. (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. A támadott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét a magánszemély indítványozók az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésének sérelmére alapozták. Az alkotmánybíróság 2015. november hó 17. napján meghozott 32/2015. (XI. 19.) számú határozatában az alábbiakat mondta ki: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény 1. -a alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény 4. (5) (9) bekezdése, a 6. d) pontja és a 13. -a alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisíti. 3. Az Alkotmánybíróság a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény egésze, 4. (1) (4) és (10) bekezdései, a 10. (6) (7) bekezdései és a 11. (1) (3) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat elutasítja. 4. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat egyebekben visszautasítja. A 2015. évi XXXIX. Törvény 1. alkotmány-ellenességét az Alkotmánybíróság a Buda-Cash Brókerház ZRt károsultjainak indítványára vizsgálta, és semmisítette meg. Idézet az Alkotmánybíróság 2015. november 17-i közleményéből: P and P Gazdasági Tanácsadó Kft. 4

Az Alkotmánybíróság 2015. november 17-én hozott határozatában megállapította, hogy a Quaestor károsultak kárrendezéséről szóló törvény diszkriminatív módon, túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét,. Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette. A Buda-Cash Brókerház Zrt. károsultjai körében a 2015. évi XXXIX. törvény 1. tekintetében kimondott érintettségnek két fontos jogkövetkezménye van, mely ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a korábbi törvény személyi hatálya szűkülhet, vagy a kártalanítás mértéke csökkenthető lenne, hiszen a törvény egésze hatályában megmaradt. Az Alkotmánybíróság a törvény megsemmisített fejezeteinek hatályát is fenntartotta, a megsemmisítést kimondó határozatot megelőző időszak tekintetében. Az Alkotmánybíróság a törvény megsemmisített fejezeteit meghaladóan a törvény egészét hatályában annak ellenére megtartotta, hogy az indítványok kötött, a törvény egészének megsemmisítésére is érkezett indítványt, melyet azonban az Alkotmánybíróság határozatában kifejezetten elutasított! - Egyrészt, az Alkotmánybíróság a Quaestor csoport kötvény károsultjaival összehasonlítható helyzetben lévő károsultak körében utalta a Buda-Cash Brókerház Zrt. károsultjait is. A határozat vonatkozó része a Buda-Cash károsulti csoport indítványát elfogadva született, így annak a Buda- Cash károsulti körre való kiterjesztését nyilvánvalóan elvárta. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság indoklásában nem szűkítette le a jogellenesen kívül maradtak körét a Buda-Cash károsultjaira, hanem annak körén túlmutatva azt mondta ki, hogy azonos módon kell kezelnie minden, összehasonlítható helyzetben lévő károsultat.! Így e körbe lehet és kell érteni a Hungária Értékpapír Zrt. által megtévesztett valamennyi károsultat is. - Az azonos módon kell kezelnie minden, összehasonlítható helyzetben lévő károsultat. döntés nem csupán a befektetői szolgáltatók körének kiterjesztési elvárását fogalmazta meg, indokolta, hanem az egyes befektetési szolgáltatókon belüli, a károkozás formájától, és/vagy a kár nagyságától, valamint a károsult személyének egyéb, az Alaptörvénnyel összeegyeztethető indoklás nélküli megkülönböztetésének jogellenességére is felhívta a figyelmet. - Fontos rámutatni arra is, hogy a Buda-Cash Brókerház Zrt. károsultjai körében, mint károkozói tevékenység nem volt jelen a saját kibocsájtású kötvény, azaz egy új szabályozás során a kötvénykárosultakkal összehasonlítható helyzetben lévő károsultnak kell tekinteni a más létező vagy fiktív, pénzügyi termékek (nem kötvénykárral) látszólagos értékesítésével becsapott károsultakat is. Miközben az Alkotmánybíróság 2015. november hó 17. napján meghozott 32/2015. (XI. 19.) számú határozatában félre nem érthető módon kimondta, hogy a 2015. évi XXXIX. törvény 1. túl szűken határozta meg az érintettek körét, annak más brókercégek károsultjai körére is ki kellett volna terjednie, valamint a Quaestor csoport nem kötvénykárosultjait összehasonlítható voltuk alapján - is be kellett volna vonnia a jogosultak körében, az új kárrendezési törvényként hatályba lépő 2015. évi CCXIV. törvény 1. -a a korábbinál is szűkebb kör érintettségét határozta meg. Az Alkotmánybíróság 2015. november hó 17. napján meghozott 32/2015. (XI. 19.) számú határozatában foglaltak feloldását kellett volna szolgálnia a Parlament által megalkotott 2015. évi CCXIV. törvénynek. A 2015. évi CCXIV. törvény azonban nem oldotta a kárrendezési folyamat ellentmondásait, hanem megsokszorozta azokat. Erre utal, hogy amíg az első kárrendezési törvénnyel szemben összesen négy alkotmányossági panasz benyújtására került csak sor, addig az új kárrendezési törvény kapcsán ötvenkilenc beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Maga a beadványok számossága is rámutat arra, hogy a 2015. évi CCXIV. törvénnyel nem zárult le a kárrendezési folyamatban kialakult jogbizonytalanság. P and P Gazdasági Tanácsadó Kft. 5

Az Alkotmánybírósághoz forduló, a 2015. évi CCXIV. törvény egyes részei, és egésze tekintetében alkotmányjogi panaszt benyújtó ötvenkilenc indítványozó, és velük összefüggésben valamennyi károsult az Alkotmánybíróság 2015. november hó 17. napján meghozott 32/2015. (XI. 19.) számú határozatában foglaltak alapján okkal bízhatott abban, hogy a bírói testület, saját korábbi döntésének szellemében bírálja majd el az egyes indítványokat! 2015. április 17-én kihirdetett 2015. évi XXXIX törvény kihatásainak, így különösen a kárrendezési törvénnyel érintett személyi kör valamint a kárrendezés mértékének végső meghatározását az Alkotmánybíróság 2016. december 6-án meghozott IV/46/2016 számú határozata véglegesítette. Az Alkotmánybíróság 2016. december hó 6. napján kelt, IV/46/2016. számú döntése a panaszokat korábbi saját döntésében kifejtett indokok ellenére, saját érveit és következtetéseit figyelmen kívül hagyva - elutasította. Károsultként, a jogalkotói nyilatkozatok alapján alappal bíztam abban, hogy az állami kártalanítás rám is teljes körben ki fog terjedni. 2016. december hó 6. napján egyértelművé vált, hogy az állami kártalanításom alkotmánybíróság által a 2015. november 17-i határozatban előírt és a jogalkotó által korábban ígért módon nem valósul meg, így 2016. december 6-án megszületett, a magyarországi jogi eljárási rend szerint már tovább nem vitatható bírói testület döntésével kerültem abba a helyzetbe, hogy igényemet a felszámolási eljárás során érvényesítsem. Az ötvenkilenc beadványt egységesen elutasító, a korábbi saját döntésével is ellentétes alkotmánybírósági eljárásban 2016. december 6-án meghozott IV/46/2016 számú határozatot követően vált csak egyértelművé számomra és valamennyi károsult számára, hogy az állam teljes körben nem fog kártalanítani bennünket, így engem sem. Jogi álláspontom szerint legfeljebb 2016. december 6-a lehet az az első dátum, amely alapján a károsultak teljes köre - ideértve mindhárom befektetési szolgáltató és a befektetők megtévesztésében vele együttműködő valamennyi károsultját, így magamat is - döntési helyzetbe került. Ez egyben azt is jelenti számomra, hogy a Csődtv 28 f) pontjában foglalt negyven napos határidő, valamint a Csődtv 37 (1) bekezdésében meghatározott határidők álláspontom szerint jogszerűen kizárólag ettől a dátumtól kezdődően alkalmazhatóak. Rá kell azonban mutatni arra is, hogy különösen a büntetőeljárás folyamatában még továbbra is kerülhetnek elő olyan információk, amelyek szükségessé tehetik a hitelezői jogviszony keletkeztethetőségének ismételt megnyitását. Álláspontom szerint a jogalkotó is felismerte már, hogy előállhat olyan helyzet, amikor nem alkalmazható következetesen a Csődtv. 37. (3) bekezdése, mely szerint ezen 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogalkotó a Csődtv. 37. (3) bekezdése szerinti jogvesztéssel kapcsolatosan, éppen e kárendezési folyamat ellentmondásait észlelve két jogalany esetében mégis lehetőséget biztosít a hitelezői igény későbbi, más időponthoz igazított jogérvényesítésére, de az ellentmondás feloldását nem vitte következetesen végig. A 2015. évi CCXIV. törvény 17. (1) bekezdése szerint a befektetési szolgáltató felszámolási eljárása során az Alapra (Kárrendezési Alapra) átszállt követelések kiadása és kielégítése a Bszt. felszámolásra vonatkozó rendelkezései szerint történik, a kielégítési sorrendben a jogosultról átszállt követelés tekintetében az Alapot - a BEVÁ-val azonosan - az ügyfél (kárrendezésre jogosult) kielégítési helye illeti meg. A (2) bekezdés szerint az Alap (Kárrendezési Alap) a követelés (kötvény vagy pénzkövetelés) átszállásától számított 40 napon belül az adós ellen folyamatban lévő felszámolási eljárásban akkor is jogosult hitelezői igényt érvényesíteni, ha a hitelezői bejelentésre rendelkezésre álló határidő eltelt, függetlenül attól, hogy a követelés eredeti jogosultja a hitelezői igényt bejelentette-e. P and P Gazdasági Tanácsadó Kft. 6

A 2015. évi CCXIV. törvény 17. (2) bekezdése alapján az igény a felszámolási eljárásban akkor is érvényesíthető, ha a követelés jogosultja 180 napos határidőn belül a hitelezői igényt nem jelentette be a felszámolási eljárásba. Az új törvényi szabályozás álláspontom szerint feloldotta a Csődtv. korábbi zártságát, és így ma már egyetlen érintett esetében sem lehet szó teljes anyagi jogi jogvesztésről, hiszen akkor a Kárrendezési Alap és a Befektető-védelmi Alap sem lehetne jogosult igényérvényesítésre. Miután a jelen speciális eljárásban, különös joghelyzetben a 180 napos határidő több jogalany esetében, már törvényi előírás szerint sem jár jogvesztéssel, úgy az Alkotmánybíróság 2016. december 6-án meghozott IV/46/2016 számú határozata ismeretében és következtében én is érvényesíteni kívánom hitelezői követelésemet a felszámolási eljárásban, valamint a hitelezői jogviszonyhoz kötött egyéb jogi eljárásokban, különösen a vezető tisztségviselők és velük egy sorban nekem jogellenesen kárt okozó harmadik személyekkel szemben. Ezzel ellentétes álláspont Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdéseit sértené, mert az állami kárrendezési alapot előnyösebb helyzetbe hozná az igényérvényesítés során. Ráadásul úgy, hogy a 40, illetve 180 napos határidőn belül a jogalkotó törvényi szinten szabályozta a kárrendezéshez való jogot, illetve az Alkotmánybíróság 2015. november 17-i határozatában azt is kimondta, hogy összeegyeztethetetlen az Alaptörvénnyel, ha az azonos vagy hasonló helyzetben lévő jogalanyok kimaradnak a kárrendezésből, és vagy más módon hátrányos helyzetbe kerülnek, megkülönböztetve őket más jogalanyoktól. Fontos annak kiemelése is, hogy a hátrányos megkülönböztetés fenntartása sértené a Magyarország által 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményben, és a hozzá tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltak maradéktalan érvényesülését, különös tekintettel az Egyezmény 6., a 13., a 14. és a 41 cikkekre. Összegezve: A befektetési szolgáltató ügyfeleként a jogalkotó számos nyilatkozatban kárrendezést ígért a részemre. Az Alkotmánybíróság 2015. november 17-i döntése értelmében valamennyi károsult esetében, így esetemben is rögzíthető volt, hogy jogosultak leszünk az állami kárrendezésre. A befektetési szolgáltatók ügyfeleként a jogalkotó tájékoztatása és az alkotmánybíróság döntése alapján bíztam az állami kárrendezésben, így az egyéb jogi utak igénybevételétől erre figyelemmel tekintettem el. Ez ugyanakkor kifejezett nyilatkozat hiányában nem tekinthető jogról való lemondásnak. A felszámolási eljárásba történő igénybejelentésre álláspontom szerint azt követően is sor kerülhet, hogy egyértelművé vált bírósági Alkotmánybírósági eljárást követően, miszerint az állam teljes körben nem kártalanít engem. A leírtak alapján tisztelettel kérem a hitelezői igénybejelentésem kedvező elbírálását, illetve nyilvántartásba vételét. A Tisztelt Felszámoló fentiekkel ellentétes álláspontja esetén kérem a felszámolói álláspont részletes ismertetését, a felszámolói válasziratra történő észrevétel megküldésének biztosítását, és ezt követően igényem elbírálása érdekében az iratok bíróság részére történő megküldését az igényem bíróság általi elbírálása érdekében. Tisztelettel..... hitelező P and P Gazdasági Tanácsadó Kft. 7