Heterogén anyagok károsodása és törése

Hasonló dokumentumok
Heterogén anyagok károsodása és törése

Törés és fragmentáció statisztikus fizikája

REPEDÉSEK DINAMIKÁJÁTÓL KATASZTRÓFÁK ELŐREJELZÉSÉIG

Törés és fragmentáció statisztikus fizikája

Dimenzióváltás becsapódásos fragmentációban

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,

Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza

Impulzus alapú Barkhausen-zaj vizsgálat szerkezeti acélokon

Hidak Darupályatartók Tornyok, kémények (szélhatás) Tengeri építmények (hullámzás)

A heterogenitások hatása kritikus agyhálózati modellekben

KOMPOZITLEMEZ ORTOTRÓP

Társított és összetett rendszerek

Ó Ó ó ö ó

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

Á ű ó ó

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Á Ü É Ü Ú Ü É

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

É Á Á Ö Á

ű ő ő ő

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

É É Ö

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ü ú ú ü ú ú ú ú

Ejtési teszt modellezése a tervezés fázisában

ú É ú Ú ű Ú ű Ú ú Ú ú Ó ú ű ú Ü ú ú ű ű Á ű Ú Á ű ű ű ú Ú ú ú ű Ú Ő Ú

EGYIRÁNYBAN ER SÍTETT KOMPOZIT RUDAK HAJLÍTÓ KARAKTERISZTIKÁJÁNAK ÉS TÖNKREMENETELI FOLYAMATÁNAK ELEMZÉSE

Doktori disszertáció. szerkezete

SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA

Publikációs lista. Kummulatív Impakt faktor:

Nemlineáris anyagviselkedés peridinamikus modellezése

Anyagok az energetikában

Betekintés a komplex hálózatok világába

Biológiai evolúció SOC modellje


Monte Carlo módszerek a statisztikus fizikában. Az Ising modell. 8. előadás

Nemlineáris anyagviselkedés peridinamikus modellezése. Ladányi Gábor, PhD hallgató

MÉRÉSTECHNIKA. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) márc. 1

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

Korrodált acélszerkezetek vizsgálata

Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

Kvázisztatikus határeset Kritikus állapot Couette-teszt

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

Ü

IGAZI, GEORÁCCSAL ERŐSÍTETT HÍDFŐ ELSŐ MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁSA. Tóth Gergő

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ű ű ű ű Ü ű ű ű Ó ű Á ű Á Ö É É É Á É É É É Ü Á Á Á ű


í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

Átírás:

Debreceni Egyetem Fizikai Tudományok Doktori Iskola Heterogén anyagok károsodása és törése Halász Zoltán Doktori értekezés előzetes vita Témavezető: Dr. Kun Ferenc A prezentáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-20100024 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Miért érdekes a törés? - - Nagyon régóta kutatott Nagyon sok tudományterület által kutatott Nagyon sokrétű Erősen alkalmazott tudomány Terra incognita... Célok - 2/27 z ők m e l l ai j e Az anyagok realisztikus leírása k i n ch a a s e á m z ea A mikroszerkezet és a feszültségtér s o s i é g l l g á o fügmodellek lok kid z k a s e kapcsolatának leírása Realisztikus l a s l l vá ode kezet é a m s s é ató r és a u,,előélete Az anyag k h e k l i z a á t s l n z o a á n t chas én mikr szerkezet válasz a o mikroszkópikus t b z S lom r og ikus. a e p d t ó o a e r j k kapcsolatának feltárása A h táió rosz terektől a szaki n k e a z e ek m aramé r repr e és z s p t d s e n ek alkalmazása, y piku fizika AArestatisztikus n ó é k z m Univerzális modellek a. red t ikros alkalmazhatósága e a illetve l m o t pcs pot a a k k k Anyagfüggetlen leírás A nye é m Kísérleti adatok és szimulációk ered kiértékelése

A szálkötegmodell ϭ ϭth E εth ε - Párhuzamos szálak elrendezve valamilyen rácson Terhelés párhuzamos a szálakkal (nem rúdmodell!) A Hooke-törvénynek megfelelő viselkedés (tökéletesen rideg szálak) A kölcsönhatás (a terhelés újraosztódásának) távolsága - Egyenletes újraosztódás - Lokális újraosztódásás - A törési küszöbök valamilyen eloszlásból származnak 3/27

lkötegmodell kiterjesztése: Szálas szerkezetű kompoz Üvegszál erősítésű műanyag Fa? Kompozitok: A szálak a mátrixban megcsúsznak, majd a terhelésük - Beágyazó anyag lecsökkenése után pozíciójuk stabilizálódik. - Szálak Ez a viselkedés azonban ismert! Csúszva tapadás (Stick - slip) dinamika! 4/27

súszva tapadás (stick - slip) mechanizmusa 1 3 Rugó deformáció 2 1 4 5/27 4 2 3 Elmozdulás

súszva tapadás (stick - slip) mechanizmusa Titin (34.350 aminosav)? -> A rendszer elemei között erőlánc! dszer a tárolt hossz felszabadításával kerüli el a káro 6/27

úszva tapadás makroszkópikus mechanizmusa A modell újdonsága: A szálat képessé kell tenni a többszöri megcsúszásra! ϭth ϭ ε1 ε2 ε3 ε Az egyedi szál viselkedése: Fagyott rendezetlenség Felkeményedő szál 7/27

úszva tapadás makroszkópikus mechanizmusa A modell újdonsága: A szálat képessé kell tenni a többszöri megcsúszásra! ϭth ϭ ε1 ε2 ε3 ε Az egyedi szál viselkedése: Fagyott rendezetlenség Felkeményedő szál 8/27

úszva tapadás makroszkópikus mechanizmusa A modell újdonsága: A szálat képessé kell tenni a többszöri megcsúszásra! ϭth ϭ ε1 ε2 ε3 ε Az egyedi szál viselkedése: Fagyott rendezetlenség Felkeményedő szál 9/27

úszva tapadás makroszkópikus mechanizmusa ϭth3 ϭth2 ϭ ϭth1 ε1 ε2 ε ε3 Az egyedi szál viselkedése: Változó rendezetlenség Felkeményedő szál 10/27

úszva tapadás makroszkópikus mechanizmusa A továbbiakban legyen a törési üszöbök eloszlása Weibull-eloszlás! 11/27

csúszva tapadás fázisdiagramja is rendezetlenségű fázis -nek több maxiuma van -nek 1 maxiuma van Nagy rendezetlenségű Monoton fázis 12/27 F-J. Perez-Reche at al, PRL 101, 230601 (2008). (Driving-Induced Crossover: From Classical Criticality to SelfOrganized Criticality)

súszva tapadás mikroszkópikus mechanizmusa : azδegy csúszási lavinában megcsúszott elemek száma : a δε csúszás során megnövekedett hossz (elemi deformáció) : a δσ csúszáshoz tartozó feszültség-növekmény (elemi feszültség) Terhelésnöve Esetleges lés az első δσ Terhelés- δε Az összes szál újraosztód újabb szál megcsúszása ás csúszások megcsúszásá ig Δ 13/27

Analitikusan megadható a lavina-méret eloszlás: Ha van kvadratikus maximum: T=5/2 De mi van akkor, ha nincs: T=9/4 14/27

pontok a stick slip dinamika vizsgálata tárgyköréből 1. 2. A klasszikus szálkötegmodell olyan kiterjesztését dolgoztam ki, amelynek segítségével lehetővé vált a külső terhelésre a csúszva tapadás dinamikájával válaszoló rendszerek realisztikus vizsgálata. A modell újszerűsége a szálak egyedi viselkedésében rejlik: növekvő terhelés hatására a szálak egy véletlen terhelési küszöb elérésekor nem törnek el, hanem megcsúsznak, ezért újra képesek terhelés felvételére az eredeti rugalmassági modulusz megtartása mellett. A csúszási eseményt követően a az anyag lokálisan átstrukturálódhat, amit a modell a csúszási küszöbök változásával vesz figyelembe. Analitikus számolásokkal és számítógépes szimulációkkal vizsgáltam a csúszva tapadás mechanizmussal rendelkező rendszerek deformációjának és törésének mikroszkópikus dinamikáját. Z. Halasz and F. Kun, Fiber Bundle Model with stick-slip dynamics, Physical Review E 80. 7102 (2009). Z. Halasz and F. Kun, Slip avalanches in a fiber bundle model, Europhysics Letters 89, 6008 (2010). Z. Halasz and F. Kun, Fiber Bundle Model with stick-slip dynamics, 3rd International Conference on Multiscale Material Modelling, Freiburg, Germany (2006). F. Kun, Z. Halasz and Zs. Danku, Slip avalanches in a fiber bundle mod 5th International Conference on Multiscale Material Modelling, Freiburg, Germany (2010). 15/27

A szálkötegmodell kiterjesztése: Szubkritikus terhelés 1. Mi is az a szub-kritikus terhelés? - Ha a terhelés kisebb, mint a teherbíró-képesség - Ha állandó -> Creep. - Ha periódikus -> Fatigue. Teherbírás Yield Point Szakítószilárdság 2. Makroszkópikusan? - Megjósolhatatlan - Gyors - Zajos 3. Mikroszkópikusan? - Megjelenik benne valamiféle nukleáció (termikus) - Repedés - terjedés - Relaxáció 16/27 - Öngyógyulás (polimerek) Folyamatok versengése

17/27

Versengés, de hogyan? 1. Ha a szál terhelése nagyobb, mint a törési küszöb: 2. Ha a felhalmozódott károsodás nagyobb, mint a károsodási küszöb: Két esemény között: A klasszikus modellből származó feltétel A teljes életidő alatt: két törési küszöb származhat ugyanazon loszlásból, de független: A rendszer makroszkópikus válasza: 18/27

Makroszkópikus válasz nletes terhelés újraosztódás un at al, Fatigue failure of disordered materials, JSTAT P02003 (2007). un at al, Universality behind the Basquin-law of fatigue, PRL 100, 094301 (2008). okális terhelés újraosztódás Makroszkópikusan azonban megegyeznek! 19/27

20/27

Mi befolyásolja a - Aklaszterstruktúrát? kezdeti (külső) terhelés növelése γ - A károsodás halmozódás exponense γ a károsodás független a szál terhelésétől =0, γ Palmgreen Miner lineáris károsodáselmélet =1, γ >1, ez az érdekes! - A törési küszöbök rendezetlensége 21/27

Mivel tudjuk befolyásolni a klaszterstruktúrát? Az analitikus megoldás kedvéért származzanak az károsodás miatti törési küszöbök egyenletes eloszlásból! Egy szál életideje: Mikor lesz korrelált növekedés? 22/27 1

Mivel tudjuk befolyásolni a klaszterstruktúrát? Az analitikus megoldás kedvéért származzanak az károsodás miatti törési küszöbök egyenletes eloszlásból! Egy szál életideje: Mikor lesz korrelált növekedés? 23/27 2

Mivel tudjuk befolyásolni a klaszterstruktúrát? Az analitikus megoldás kedvéért származzanak az károsodás miatti törési küszöbök egyenletes eloszlásból! Egy szál életideje: Mikor lesz korrelált növekedés? 24/27 3

Mikroszkópikus jellemzők és törési zaj Globális újraosztódás Egyenletes újraosztódás 25/27 ELS: ξ=2.5 ELS: Z=1.0 LLS: ξ=1.8 LLS: Z=1.4

A modell relevanciája A szimuláció eredményei: Az energia hatványkitevője (nem szélsőséges terhelés esetén): ELS: ξ=-2.5 LLS: ξ=-1.8 Mérések papíron: Az energia hatványkitevője: Hagyományos szakítás preparált mintán: ξ=-1.2 Out-of-Plane szakítás: ξ=-1.8 Creep: ξ=-1.5-1.6 Fatigue: ξ=-1.7 Az várakozási idő hatványkitevője: Creep and Fatigue: z=-1.3 Egyéb anyagok: Gutenberg Richter törvény: z=1.3 Az várakozási idő A jég creep energia exponense: hatványkitevője: z=-1±0.3 ELS: Z=-1.0 A gránit creep energia exponense: LLS: Z=-1.4 A várakozásoknak megfelelően a modell exponensei nagyságrendileg z=-1.2-1.5 megegyeznek és,,valahol a két határeset között vannak. Az igazság sem ELS, sem LLS! 26/27

spontok a szubkritikus terhelés tárgyköréből 3. A szálköteg modell keretében heterogén anyagok szubkritikus terhelés alatti viselkedését vizsgáltam figyelembe véve a mehanikai feszültség lokális újraosztódását a száltöréseket követően. Állandó nagyságú szubkritikus terhelés alatt időfüggő viselkedést az eredményez, hogy a még épen maradt terhelt elemek egy öregedési folyamaton mennek keresztül, ami károsodás halmozódást okoz. Az átlagtér közelítésben végzett analitikus számítások és a számítógép es szimuláiók azt mutatják, hogy a modell képes a szubkritikus rendszerek realisztikus leírására. 4. Számítógép es szimuláiókkal vizsgáltam a kúszó törés mikroszkópikus dinamikáját. A sztohasztikus törési folyamat jellemzésére az időfejlődés mellett a repedések térbeli szerkezetét is elemeztem. 27/27 F. Kun, Z. Halasz, S. Andrade Jr. and H. J. Herrmann, Crackling noise in sub-critical fracture of heterogenous materials, Journal of Statistical Mechanics: Theory and Experiment, P01:21(15) (2009). Z. Halasz, G. Timar and F. Kun, The effect of disorder on crackling noise in fracture phenomena, Progress of Theoretical Physics Supplement 184, 385-399 (2010). F. Kun, Z. Halasz and Zs. Danku, The competition of strenght and stress disorder in creep rupture Physical Review E 85, 016116 (2012).

Köszönöm a figyelmet!