KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) MÁSODIK RÉSZ:ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK BIOSZFÉRA ÖKOSZISZTÉMÁK AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA AZ ANYAGOK MESTERSÉGES MOZGÁSA
BIOSZFÉRA A TÉRNEK AZT AZ ELEMÉT, MELYBEN AZ ÉLET TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT LEHETSÉGES BIOSZFÉRÁNAK NEVEZZÜK. RÉSZEI: ATMOSZFÉRA (levegő) HIDROSZFÉRA (víz) PEDOSZFÉRA (talaj)
BIOSZFÉRA TÉRBELI KITERJEDÉSE
BIOSZFÉRA EGYENSÚLYI HELYZETÉT AZ ANYAGOK ÉS AZ ENERGIA HATALMAS BIOGEOKÉMIAI MOZGÁSA TARTJA FENN EZ A MOZGÁS ZÁRT KÖRFOLYAMAT! ENNEK MEGISMERÉSE ÉS MEGÉRTÉSE EGYBEN A KÖRNYEZETVÉDELEM KULCSKÉRDÉSE
ÖKOSZISZTÉMÁK AZOKAT A BIOSZFÉRÁT ALKOTÓ ÖKOLÓGIAI ALRENDSZEREKET, MELYEKNEK EGYMÁSTÓL JÓL ELKÜLÍTHETŐ SAJÁTOS JELLEGÉT A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ALAKÍTOTTÁK KI ÖKOSZISZTÉMÁKNAK NEVEZZÜK (PÉLDÁUL: ERDŐ, RÉT, LEGELŐ, TÓ, STB.)
ÖKOSZISZTÉMÁK
ÖKOSZISZTÉMÁK KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK BIOTÓP, VAGY ÉLETTELEN (ABIOTIKUS) NAPSUGÁRZÁS (ENERGIA, FÉNY, UV ÉS KOZMIKUS SUGÁRZÁS, STB) VÍZ (FELSZÍNI, FELSZÍN ALATTI, CSAPADÉK, STB) LEVEGŐ (KLIMATIKUS TÉNYEZŐK, STB) TALAJ, DOMBORZAT (FÖLDRAJZI HELYZET, KITETTSÉG, TALAJFAJTÁK, STB) BIOCÖNÓZIS, VAGY ÉLŐ (BIOTIKUS) ÉLŐLÉNYEK FAJTÁI, KÖZÖSSÉGE ÉS ÖSSZESSÉGE ÉLŐLÉNYEK EGYMÁSRA GYAKOROLT HATÁSA
ÖKOSZISZTÉMÁK ANYAG ÉS ENERGIA ÁRAMLÁS AZ ÖKOSZISZTÉMÁK LEGINKÁBB A BENNÜK LEZAJLÓ ANYAG ÉS ENERGIA ÁRAMLÁS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEIVEL JELLEMEZHETŐK ENNEK AZ ANYAG ÉS ENERGIA ÁRAMLÁSNAK MEGJELENÉSI FORMÁJA AZ ÚGYNEVEZETT TÁPLÁLÉK LÁNC
ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC AZ ANYAG- ÉS ENERGIA ÁRAMLÁS TÖBB SZINTEN ZAJLÓ BIOLÓGIAI FORMÁJA TROFIKUS SZINTEK: PRODUCENSEK (TERMELŐK) KONZUMENSEK (FOGYASZTÓK) CSÚCSRAGADOZÓ REKUPERÁLÓK (VISSZAFORGATÓK) JELLEMZŐ: ZÁRT KÖRFOLYAMAT
Általános ábrázolása ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC
Fenyőerdő biocönózisa ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC
Táplálék lánc tölgyes erdőben ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC
A kultúr ÖKOSZISZTÉMÁK TÁPLÁLÉK LÁNC ökoszisztémában az ember veszi át a csúcsragadozó szerepét
AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA
Globális vízkörforgás egyszerűsített ábrája (milliárd m 3 ) AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA
Vízkészletek AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA
AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA ANTROPOGÉN HATÁS MEGJELENÉSE Víz körforgása
AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA ANTROPOGÉN HATÁS MEGJELENÉSE Karbon ciklus
AZ ANYAGOK TERMÉSZETES KÖRFORGÁSA
Egyszerűsített alapösszefüggések Az erdő és a faanyag széntároló és CO 2 csökkentő KARBON CIKLUS ÉS A FAANYAG
AZ ANYAGOK MESTERSÉGES MOZGÁSA CSAK ANTROPOGÉN (EMBERI) HATÁSRA JÖN LÉTRE TÁRSADALMI IGÉNYT ELÉGÍT KI ENERGIA FELHASZNÁLÁST IGÉNYEL NYITOTT FOLYAMAT: ANYAGOK ÉS ENERGI LÉP KI A RENDSZERBŐL A KILÉPŐ ANYAGOK ÉS ENERGIA A KÖRNYEZETET SZENNYEZIK, TERHELIK
ANTROPOGÉN ANYAGÁRAM (NYITOTT) Faanyag egyszerűsített nyitott társadalmi mozgása
Faanyag egyszerűsített elméletileg zárt társadalmi mozgása a ANTROPOGÉN ANYAGÁRAM (ELMÉLETILEG ZÁRHATÓ) fagazdaságban
A faanyag társadalmi mozgása elvileg zárttá tehető (komplex faanyag hasznosítás) A FAANYAG KÖRFORGÁSA (EGYSZERŰSÍTETT DEMO ÁBRA)
A hazai papír csomagolóanyag áram csaknem teljesen zárt PAPÍR CSOMAGOLÓANYAG FOLYAMATÁBRA (MAGYAR)
FAANYAG FOLYAMATÁBRA (NÉMET) Német fagazdaság faanyagárama (Adatok: millió m 3 faipar = zöld papíripar = sárga)
ELŐZMÉNYEK TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS Rachel Carson: Néma tavasz c. könyve 1962 Római Klub: A növekedés határai 1972, Meadows-féle világmodell. (Nulla növekedés?) ENSZ (un. Brundtland) bizottság jelentése Közös jövőnk címen 1987, melyben meghatározzák a fenntartható fejlődés fogalmát Rio-i ENSZ világ konferencia 1992 Agenda 21 c. dokumentuma, melyben elfogadják a fenntartható fejlődés alapelveit, célkitűzéseit és programot hirdetnek a megvalósítás érdekében
Római Klub Maedows féle világmodell katasztrófa változata FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELŐZMÉNYEK
ELŐZMÉNYEK Római Klub Maedows féle világmodell nulla növekedés változata
ELŐZMÉNYEK A második környezetvédelmi világkonferencián, Rio de Janeiróban, 1992-ben 178 ország értett egyet annak szükségességében, hogy a fenntarthatóság jelenjék meg az aláíró országok nemzeti környezetvédelmi politikájában és tevékenységében. Ez az Agenda 21 című nyilatkozatban került rögzítésre. Ennek alapján számos ország, illetve az Európai Unió és Magyarország is elkészítette a saját, személyre szabott programját.
ELŐZMÉNYEK Magyar jogszabályban először az 1995. évi LIII. törvényben (mely a környezet védelmének általános szabályairól szól) szerepel a fenntartható fejlődés: 1. (1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. Majd az 1997-től 2002-ig tartó időszakra szóló első Nemzeti Környezetvédelmi Programba (NKP) került be a Rio-i vállalás.
FOGDLOM MEGHATÁROZÁS A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (ENSZ bizottsági jelentés Közös jövőnk 1987) A fenntartható fejlődés a társadalmi létminőség folytonos megvalósulása, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. (Herman Daly)
ALAPELV TÖMÖREN A fenntarthatóság célja: a folytonos szociális jobblét biztosítása. Ennek elérésében a gazdaság eszköz, a környezet pedig feltétel
ALAPELVEK RÉSZLETESEN Figyelem és gondoskodás az életközösségekről Az ember életminőségének javítása A Föld életképességének és diverzitásának megőrzése Az életet támogató rendszerek megőrzése A biodiverzitás megőrzése A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása A föld eltartó képességének keretein belül kell maradni Meg kell változtatni az emberek attitüdjét és magatartását Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak saját környezetükről Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit Globális szövetséget kell létrehozni
CÉLKITŰZÉSEI (egyszerűsítve): kimerülő erőforrások igénybevételének csökkentése szennyezőanyag kibocsátás csökkentése gazdasági növekedés
Utak a fenntarthatósághoz A fenntarthatóságról, a fenntarthatósághoz vezető utakról sokan, sokféleképpen vélekednek. A legfőbb vélemények alapján a fenntartható fejlődés: a fenntartható gazdasági növekedésen keresztül biztosítható a környezetminőségen keresztül biztosítja az ember létminőségét az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást igényli a szegénység leküzdésével, az erőforrásokhoz való igazságos hozzáférésen keresztül valósítható meg csak paradigmaváltáson keresztül valósítható meg
Vélemények A fenntartható gazdasági növekedésen keresztül biztosítható Ez a törekvés azon a reményen alapul, hogyha sikerül létrehozunk egy erős gazdaságot, mely segítségével a humán és ökológiai problémáinkat megoldjuk. Ez a remény csalóka, mert problémáinkat éppen annak a gazdaságnak a működése teremti meg, amely hasznainak maximálása érdekében félreteszi a szociális és környezeti szempontokat. E véleménnyel úgy állítja be a dolgokat, mintha a gazdaság tartaná fenn a környezeti erőforrásokat, s nem fordítva. Feltételezi az ember képes uralni a természetet. A gazdaság ekkor céllá lép elő, pedig csak eszköz a társadalmi jólét kielégítéséhez. A társadalmi jólétet a gazdasági növekedéssel azonosító megközelítés népszerű, mert az emberek legtöbbje a világot anyagi javakban méri.
Vélemények a környezet minőségén keresztül biztosítható Nagyon sokan úgy gondolják, hogy jó úton haladunk, csupán a környezet elszennyezése által a környezet minőségének csökkenése fenyegeti előrehaladásunkat. Ez a szemlélet a fenntartható fejlődést hajlamos azonosítani a környezetvédelemmel, és a problémák megoldásához elegendőn, ha a gazdaság környezeti teljesítményét kijavítjuk. Azokra a megoldásokra helyezi a hangsúlyt, ahol a környezeti problémák megoldásán keresztül a gazdaság is nyer, illetve a környezet minősége is javul. Ez a jól ismert win-win (kétszer nyerni) megközelítés. (Sajnos azonban nem minden probléma oldható meg ilyen alapon, a módszer ellenzői azt állítják, hogy könnyű leszedni a fáról az alacsonyan csüngő gyümölcsöket, de ki fogja leszüretelni a fa tetejét?)
Vélemények az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást igényli E nézet abból a meggyőződésből táplálkozik, hogy elegendő Bolygónk egy hányadával fenntartható módon bánni, míg a maradék részén megengedhető a nem fenntartható erőforrás használat, feltételezve, hogy a rossz erőforrás-használatot lehet, jóval kompenzálni. (Az osztozkodás a természetvédelmi területek, rezervátumok kijelölésével már megkezdődött.) A valóságban azonban, mivel a problémák egy rendszert alkotnak, nem vagyunk képesek izolálni a természet és az ember harmóniájának szigeteit, a globális problémáktól azok is szenvednek, akik semmit nem tettek azok létrejöttéért. A fenntarthatóság ezen megközelítése úgy véli, hogy az emberi tudás, technikai ismeretek bővítésével bőségesen tágítható az ökológiai rendszerek eltartó-képessége.
Vélemények a szegénység leküzdésével, az erőforrásokhoz való igazságos hozzáférésen keresztül valósítható meg A világon megtermelt javak bőségesen elegendőek lennének ahhoz, hogy mindenki szükségletét kielégítsék, sőt, ha csak a tényleges szükségleteket kellene kielégíteni, és nem a mértéktelen fogyasztást, a jelenleg igénybevett természeti erőforrások több mint 40%-át megtakaríthatnánk. Nagy kérdés azonban, hogy a fejlett országok népessége hajlandó lenne-e megváltoztatni fogyasztási szokásait? Az a nézet, hogy a szegények is részesedjenek a fejlődés áldásaiból, igen népszerű, de ha ez a gazdagok fogyasztási szokásaival jár együtt, az azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a harmadik világ meginduló fejlődése csak tovább terheli a környezetet, mind annak minőségét, mind pedig erőforrásait, amint az már látszik is.
Vélemények csak paradigma váltáson keresztül valósítható meg Ebben a felfogásban a fenntartható fejlődés egy új paradigma, amely átfogó és radikális változtatásokat követel. Nemcsak új termelői, de új fogyasztói mintázatokra is szükség van, ezzel alapvetően támadja a fogyasztói társadalmak etikáját. A fenntarthatósághoz vezető (fentebb vázolt) módozatokat együttesen, integráltan kell alkalmazni. A kulturális, morális, etikai megfontolások mellé belép a szubszidiaritás elve, mint a globalizáció ellensúlya. Ennek jegyében a tájban, biogeográfiai területi egységek alapján önszerveződő, önigazgató társadalmi szerveződések lépnek, amelyek a gazdasági, társadalmi szükségszerűségek mentén szerveződnek nagyobb egységekbe.
Idézetek Egyetlen probléma sem oldható meg abban a szemléletben, amelyben létrejött (A. Einstein) A Föld ki tudja elégíteni mindenki szükségét, de nem tudja kielégíteni mindenki kapzsiságát. (E. Fromm) A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát. (Mahatma Gandhi)
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Az ökológiai lábnyom fogalmát a WWF vezette be a környezet igénybevétel jelzésére, az alábbi elvek szerint: Minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből azáltal, hogy itt termeljük meg életünk kielégítéséhez szükséges javainkat, és itt dolgoztatjuk fel a természettel azokat a hulladékokat, amelyeket kibocsátunk. Ennek a térnek a nagyságát méri az ökológiai lábnyom. Mivel minden egyes embernek és társadalomnak más és más fogyasztási szokásai vannak, ezért az ökológiai lábnyom nagysága utal jelenlegi életstílusunkra is. Az ökológiai lábnyom, tehát a különböző erőforrás használathoz köthető területekből tevődik össze, feltételezve, hogy minden elvett erőforrás kifejezhető területben.
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Az ökológiai lábnyom tehát a természethasználat szintjét jelző mutató, mely a javak előállításához, azaz a fogyasztás biztosításához szükséges földterületet jelzi népességarányosan (ha/fő mértékegységben) kiszámításához az embereknek mindazt az energia- és nyersanyagigényét veszi figyelembe, amely az életvitelükhöz (lakás, közlekedés, ruházkodás, táplálkozás) szükséges.
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Ábrázolás)
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Meghatározás) Az ökológiai lábnyom számszerűsíti, mekkora hatással bír az emberi életmód a természetre. Legújabb változata szerint hat elemből áll: a területből, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető, a legelőből, amely az ember által elfogyasztott hús előállításához kell, az erdőterületből, mely a fa-és papírfogyasztást fedezi, a hal-, rák- és kagylófogyasztással arányos nagyságú tenger, a lakáshoz szükséges földterület és annak az erdőterületnek a nagysága, amely az egyéni energiafogyasztással arányos szén-dioxidot megköti.
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Definiciók) Ökológiai kapacitás: világátlag, egy fő részesedése a világ ökológiai kapacitásából Ökológiai deficit: adott régió (ország, kontinens, világ) lakosainak átlagos ökolábnyoma és ugyanazon régió ökológiai kapacitása közötti különbség
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Definiciók) Ökológiai kapacitás: világátlag, egy fő részesedése a világ ökológiai kapacitásából Ökológiai deficit: adott régió (ország, kontinens, világ) lakosainak átlagos ökolábnyoma és ugyanazon régió ökológiai kapacitása közötti különbség
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Mértéke 2006- ban) 2006-ban a Föld 6,1 milliárdos népességével számolva az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2,2 hektárt tett ki. Ehhez képest Magyarországon fejenként 3,7 hektár volt ez a természeti erőforrások felhasználását jelző mutató. Mind a hazai mind a világátlag értéke magasabb a fenntarthatóság kritikus szintjénél. (Ugyanis 6,1 milliárdos világnépesség mellett a bolygó biológiailag aktív 11,3 milliárd hektáros felületéből az igazságosság jegyében fejenként legfeljebb 1,8 hektár jutna.
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ALAKULÁSA 1960 ÉS 2005 KÖZÖTT
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Tíz ország, mely a globális ökolábnyom több mint felét adja (2005 évi világ átlag 2,1 hektár/fő
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Biokapacitás és az ökolábnyom régiók szerint 2005
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Jellegzetességek) Ahogyan a GDP egyoldalúan mutatja a gazdaság növekedését, úgy az ökológiai lábnyom is egyoldalúan mutatja az emberiség környezeti hatását. A mutatók ennek ellenére is értékes jelzéseket adnak a fenntarthatóságra vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a magas GDP együtt jár a magas ökológiai deficittel, de az ökológiai deficitet az elmaradott régiók népesség növekedése is fokozhatja.
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (Jellegzetességek) A legtöbb ipari régióban a lábnyom jelentős mértékben meghaladja a helyben tényleg rendelkezésre álló területet, ami csak a világkereskedelem révén más régiók eltartó képességének rovására valósulhat meg.
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ÉS AZ ÉLŐBOLYGÓ INDEX WWF Élőbolygó jelentés 2008 alapján az élő bolygó index és az ökolábnyom változása
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ÉS AZ ÉLŐBOLYGÓ INDEX WWF élőbolygó indexe állatfajok populációjának felmérése alapján készül. A 2008-ban kiadott jelentésük szerint 1970-hez képest 30%-kal csökkent a megfigyelt fajok egyedeinek száma
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM VESZÉLYEZTETETT FAJOK A biológusok 5 és 15 millióra becsülik ma a Földön élő fajok, növények, állatok és mikrobák számát. De jelenleg 300,000 növény, 4-8 millió rovar és körülbelül 50,000 gerinces faj ismert az ember előtt. Ma azonban ezen növény- és állatfajok ezreit fenyegeti a kipusztulás veszélye, az élőhelyek elvesztése, illegális kereskedelem, túlvadászat és -halászat, szennyezések és a klímaváltozás miatt.
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM SZÁMÍTSA KI A SAJÁT ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁT ÖKOLÁBNYOM KALKULÁTORRAL http://index.hu/tech/net/okolab/
JÖVŐ STRATÉGIÁK HIPOTÉZIS: A környezet minőségi romlása, és a társadalmi belső feszültségek, azaz a globális humán és ökológiai krízis, oly mértékben fokozódik, hogy azok visszahatásai az emberi társadalom belátható időn belüli pusztulásához vezetnek. A VÁLTOZAT: Ma már túlléptük azt a határt, ahol a folyamat javítható. B VÁLTOZAT: Ma még nem léptük túl azt a határt, ahonnan a folyamat már nem javítható.
JÖVŐ STRATÉGIÁK A 1 változat: Katasztrófa forgatókönyv következtetése: Kár lenne tehát fékezni a jelenlegi növekedést, megfosztani a jelen generációit attól, hogy kiélvezze az elért fejlődést. A 2 változat: Kényszerpálya forgatókönyv következtetése: Az emberiséget csak valami totális megrázkódtatás térítheti el a jelenlegi fejlődés útjáról. Az összeomlás fogja kikényszeríteni a fenntarthatóság irányába tett igazi változtatásokat.
JÖVŐ STRATÉGIÁK B 1 változat: Techno-optimista forgatókönyv következtetése: Az emberiség eddig a tudomány és technika segítségével, mindig úrrá tudott lenni a problémákon. Minden esélye megvan annak, hogy növekvő ismereteink választ adnak majd a társadalmi és környezeti problémák kezelésére. B 2 változat: Fenntartható társadalom forgatókönyv következtetése: Ma még önként, tudatosan változtathatunk jelenlegi felfogásunkon (fejlődési nézeteinken, fogyasztási szokásainkon) s így legyőzhetjük a globális humán és ökológiai krízis végzetes következményeit.
JÖVŐ STRATÉGIÁK A világ országainak jelentős része már döntött a fenntartható fejlődés megvalósítása mellett (Rio-i ENSZ világkonferencia 1992) A kialakított stratégiák (emisszió csökkentés, megújuló energiák fokozása) techno-optimista jellegűek A zöld mozgalmak egyre erősebben követelik azonban a paradigma váltáson alapuló, fogyasztási szokásokat megváltoztató stratégiákat
(Nemzeti stratégiánk) Magyarország saját stratégiáját először 2007-ben (Rio után 15 évvel) az első Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiája (NFFS) dokumentumban fogalmazta meg. Ezalatt a 15 év alatt Magyarország fejlődését olyan, egymással nem összehangolt programok, fejlesztési tervek és projektek irányították, amelyek jelentősen korlátozták a hatékonyságot a fenntartható fejlődés alapelvei és megközelítési módjai szempontjából (Idézet az OECD 2008 évi Fenntartható fejlődés Magyarországon című környezetpolitikai teljesítmény értékeléséből)
(A stratégiák tervezett eredményei) Az ökolábnyom remélt változása az időben
(A stratégiák tervezett eredményei) A népesség várható változása
(A stratégiák tervezett eredményei) A fenntartható fejlődés várható változása az időben (szemléltető ábra) FENNTARTHATÓSÁG 1 2 1 = IPAROSODÁS 2 = RIO 1992 AGENDA 21 JÖVŐ
ÉS AZ ERŐFORRÁSOK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN A JÖVŐ NYERSANYAGA MEGÚJÍTHATÓ ÉS BŐVÍTHETŐ ERŐFORRÁSBÓL SZÁRMAZIK EZEK: Állati (zoomassza) és növényi (fitomassza ezen belül a fásszárú növények: dendromassza) anyagok
KÖVETELMÉNYEK A PAPÍR ÉS CSOMAGOLÁSTECHNIKÁBAN A CSOMAGOLÓ ALAPANYAGOK KÖZÜL EGYEDÜL A FA ÉS KÖZVETVE A PAPÍR FELEL MEG AZ ELÖBBI KÖVETELMÉNYNEK, MERT EZEK AZ ANYAGOK MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSBÓL SZÁRMAZNAK
KÖVETELMÉNYEK A PAPÍR ÉS CSOMAGOLÁSTECHNIKÁBAN Faalapanyag esetében: Növekvő fatermesztés Fakitermelés növelése (ökológiai kockázatfelmérés) Új erdők telepítése (területhasznosítás, pénzügyi támogatás) Erdei apadék hasznosítása (technológiai és logisztikai rendszerek)
KÖVETELMÉNYEK A PAPÍR ÉS CSOMAGOLÁSTECHNIKÁBAN Faalapanyag esetében: Növekvő fahasznosítás Értéknövelt fahasznosítás (fahasznosítás magasabb értéken) Fahulladékok növekvő hasznosítása (forgács- és MDF lapgyártásban) A fa csomagoló termékek élettartamának növelése (konstruktív faanyagvédelem) Elhasznált fa csomagoló termékek újrahasznosítása (recycling) A fahasznosítás hierarchiájának jogi leszabályozása (elsődleges az anyagában történő hasznosítás, míg másodlagos az energia célú égetés lehetőleg az életciklus végén)
KÖVETELMÉNYEK A PAPÍR ÉS CSOMAGOLÁSTECHNIKÁBAN A növekvő fatermelés és fahasznosítás ökológiai indoklása tíz tételben 1. A helyes erdőgazdálkodás a természetet szolgálja. 2. Az erdő és a faanyag széntároló. Az értelmes fahasználat az atmoszféra CO 2 növekedését korlátozni képes. 3. Az erdő egy önregeneráló rendszer, a fa pedig egy igen jelentős és folyton megújítható nyersanyag forrás. 4. Az erdő a fa termelésén kívül még számos más ökológiailag is hasznos és fontos funkciót tölt be. 5. A faanyag megtermelése az erdőn messzemenően környezetbarát. 6. A faanyag pedig maga az egyik legsokoldalúbban használható nyersanyag. 7. A fa az egyik legjelentősebb és folyton megújítható energia forrás. 8. A fa termesztése és a fatermékek gyártása kevésbé energia igényes és hulladék szegény. 9. A fatermékek használata energia takarékos és csökkenti a környezet terhelését. 10. A faanyag és a fatermékek biológiailag lebomlanak és így zárható az anyagok természetes körforgása.
KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) VÉGE A II. RÉSZNEK