BEMUTATJUK AZ ÚJONNAN KINEVEZETT PLÉBÁNOSUNKAT, DR. THORDAY ATTILÁT

A Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia Hírlevele IV. évfolyam 2007 szeptember BEMUTATJUK AZ ÚJONNAN KINEVEZETT PLÉBÁNOSUNKAT, DR. THORDAY ATTILÁT Honnan érkezett közénk? Az elmúlt évben szemináriumi rektorként a papnevelést irányítottam, vagyis a Dóm térről költöztem Szentmihályra. Járt már itt minálunk korábban is? A 80-as években, Gímes Gyula atyát meglátogatva emlékszem a régi kápolnára. Az elmúlt években, Laczkó István atya idejében többször is tartottam Jegyes Hétvégét a Közösségi Házban. A tavalyi búcsúi szentmiséről és az azt követő templomkerti terménymegáldásról talán vannak, akik emlékeznek rám. Már akkor szívemhez nőtt az egyházközség apraja-nagyja. Ezért alakult úgy, hogy amikor István atya továbbtanulása miatt megüresedett a plébánia, én magam kértem, hogy püspök úr bízza rám a szentmihályi hívek lelkigondozását. Mondhatom, szívesen jöttem Szentmihályra, s bízom benne, hogy jónéhány évig itt szolgálhatok. Más feladatokat is kapott? Hála Istennek a röszkei hívek saját, ottlakó plébánost kaptak, így legfeljebb kisegíteni megyünk egymáshoz, amúgy itt élek a szentmihályi hívek között. Tekintve azonban, hogy a Teológián is tanítok, napközben sokszor vagyok bent a városban. Milyen tanulmányok után lesz valaki teológiatanár? Én a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségiztem 1980-ban. Ott szerettem meg az iskolák világát, s az indított engem, hogy magam is a tanári pályát válasszam. Matematika-földrajz szakra nyertem felvételt ide a József Attila Tudományegyetemre, amelynek elvégzése után 1986-ban kaptam középiskolai tanári diplomát. Ezen egyetemista éveim során ismertem fel sajátos, életre szóló hivatásomat, hogy a hitből fakadó életre tanítsak másokat. A Szentírás értő olvasására, Anyaszentegyházunk szeretetére szeretnék mindenkit elvezetni. Udvardy József püspök úr vett fel a papnövendékek közé, majd 6 évvel később Gyulay Endre püspök úr szentelt pappá. Ezután 2 évet Rómában, a jezsuiták által vezetett Gergely Egyetemen tölthettem, hogy speciális biblikus tanulmányokat végezzek. Hazatérve Újszegeden majd a Fogadalmi templomban voltam káplán, miközben évről évre nagyobb óraszámban kezdtem tanítani bibliai szövegmagyarázatot a Szegedi Hittudományi Főiskolán. Időközben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre kaptam meghívást, ahol 5 éven keresztül tanszékvezetőként működtem. Választott egyházmegyémbe visszatérve a tavalyi év során a jövő papjainak nevelése volt az elsődleges feladatom. Jelenleg a Főiskola oktatási igazgatójaként és tanszékvezető tanáraként működöm a Dóm téren, ám otthonom a szentmihályiak körében van. Milyen tervei vannak a plébániavezetéssel kapcsolatban? Már az augusztusban megtartott képviselőtestületi ülés során, majd egyik vasárnapi szentmisén is említettem, hogy a hívek által megválasztott Képviselőtestület tagjainak meglátásaira, javaslataira szeretnék hagyatkozni. Emiatt is kezdtem őket meglátogatni otthonukban, hogy családjukkal együtt lássam őket, és rajtuk keresztül ismerjem meg a falu hagyományait. Rájuk továbbra is nagyon számítok. Október során a hittanos gyerekek szüleit tervezem végiglátogatni, hiszen minden tiszteletem azoké, akik gyermeket nevelnek. Első lépésként azzal kívántam segíteni a szülőket, hogy a hittankönyveket a szeptember 9-i vasárnapi

2 perselygyűjtés eredményeként ingyen adtuk a gyerekeknek. Bízom benne, hogy miként én is megőriztem gyerekkori hittanfüzeteimet, úgy ők is szép emlékekkel és haszonnal forgatják majd e könyveket akár évek múlva is. Ne felejtsük, hogy az esküvő alkalmával a házastársak ígéretet tesznek arra, hogy gyermeküket vallásosan nevelik, ami elsődlegesen az otthoni imádságos és szeretetteljes családi légkört megteremtését jelenti, majd a gyermekeik iskolás kora idején azt a kötelességüket, hogy hittanra és templomba hozzák őket, hogy ők is beilleszkedhessenek a Krisztus-hívők nagy családjába. Lehet-e a papnak valamiféle hobbija? Ami a jegyesek szentségi házasságra való felkészítését illeti, mondhatom, hogy ebben mindig örömömet lelem. Az elmúlt másfél évtized papi szolgálata során ebbe dolgoztam bele magam leginkább. A fentiekben már említettem, hogy Jegyes Hétvégéket szoktam tartani szerte az országban. Ez a Házas Hétvége katolikus lelkiségi mozgalom keretében kiforrott olyan hétvégi intenzív program, amelyre két házaspárral együtt készülök fel, s 10-15 jegyespárnak tartunk; gyümölcsét általában abban látjuk, hogy a fiatalok szerelme elmélyül egymás jobb megismerése által. Higgyék el: papként sokat tanulok azon házasoktól, akik meg-megújuló szeretettel tudják éltetni egymást. Én is sokféle kapcsolatban állok emberekkel, s a jó példákra nekem is szükségem van, magam pedig sajátos tapasztalataimmal segíthetem a házasokat. Mit szeretne még üzenni Szentmihály népének? Míg a családok és az ifjúság állnak figyelmem középpontjában, igyekszem feltérképezni és rendszeresen meglátogatni a magányosokat, betegeket és öregeket, felkínálva nekik a közös imádság, szentáldozás lehetőségét, évente pedig a betegeket megerősítő szentség felvételét. Ezúton is nagyon kérem a Búzaszöm minden olvasóját, hogy adják meg azt az örömet szüleiknek, nagyszüleiknek, és minden otthonrekedt, beteg embernek, hogy meglátogathassam őket. Hívjanak időben (nem csak haláluk óráján!), hogy szeretteiknek lehetőségük legyen számot vetni napjaikkal. Őszintén megvallva: mindannyian nemde erre vágyunk?! Ha pedig haláleset történik a családban, kérem, hogy a temetés időpontjáról először velem egyeztessenek, s csak utána rögzítsék a dátumot a temetkezési vállalatnál. Ami a gyermekek keresztelését illeti, az egyház örömmel fogadja a keresztény szülők kérését. Plébánosként viszont azt kérem, hogy legalább egy hónappal a tervezett alkalom előtt szóljanak erről, hogy módunk legyen elbeszélgetni. Keresztelések ezentúl mindig a vasárnapi szentmise keretében lesznek, hogy a hívek egész közössége velünk örvendhessen. Házasságkötésre az egyházjog előírása szerint minimum három hónappal, de inkább egy fél évvel a tervezett esküvő előtt jelentkezzen nálam az ifjú pár, hogy megfelelő előkészületekben részesíthessem őket. Boldog házaspárok szentmiséje Meglepő, de vannak még lám, nem is kevesen!, akik hisznek abban, hogy lehet és érdemes megújítani az egymás boldogítása iránti elkötelezettségüket. Vallják, hogy maguk is szüntelen megújulásra szorulnak. Tudják, hogy a házasság olyan intézmény, ami nem megy magától, hanem tudatosan művelniük kell. Meggyőződésük, hogy a boldog élet alapja a meghitt család. Felelősen érzik, hogy házasságuk a legszemélyesebb közügy. Aki szeptember 9-én, vasárnap délután a Kapisztrán úton járt, első látásra azt gondolhatta, hogy valami óriási lakodalom lehet a faluban. A templom előtt autók sokasága állt, kertjében gyerekek szaladgáltak, ám odabent mintegy 80 házaspár ünnepelt. Mint kiderült, ők valamennyien a Házas Hétvége katolikus lelkiségi mozgalom dél-alföldi régiójához tartoznak. Az év során havi rendszerességgel kisebb csoportokban találkoznak, hogy egymás életpéldájából tanulva szüntelen megújítsák házastársi szeretetüket. Most, a mozgalomhoz tartozó 7 pap által celebrált szentmise keretében hálatelt szívvel imádkoztak azokért a közülük való párokért, akik kerek házassági évfordulójukat tartják ebben az évben. A Szentmihályon élő jubiláns (5, 10, 15, 20 stb. éve házasodottak) házaspárok megáldását szentmise keretében november 11-én, vasárnap délelőtt 9 órakor tartjuk. Kérem a Búzaszöm minden olvasóját, hogy értesítsék mindazokat, akik Szentmihályon kötötték meg házasságukat, valamint azokat is, akik máshol esküdtek ugyan, de itt élnek.

3 SZENTMIHÁLY ZÁSZLÓJA A zászló, ez az évszázadok óta ismert és használt jelkép, számtalan alakban, változatban bukkant föl a magyar történelemben és a közösségek mindennapjaiban. Akárcsak régebbi korokban, napjainkban is kiemelkedő szerepe, jelentősége van a közéletben, és mindenütt, ahol egy közösség, egy eszme, egy mozgalom, egy kultúra egyszerűen, közérthetően, a szimbólumok nyelvén ki akarja fejezni azonosságát, megjeleníteni akarja önmagát. Egy közösség zászlója egyik oldalának le kell szögeznie: az ország polgárai bármily kis településen élnek is, a magyar korona alá tartoznak. A másik oldalnak a nemzetek felett álló keresztény egyházhoz való tartozást illik kifejeznie. Alapanyagnak valamilyen mély, elegáns színt illik választani, amelyen él és ragyog az arany és messze látszik a festményeken megszemélyesített védőszent, a fohász, és a szervezet neve, alakulásának évszáma. A szegedi múzeum zászlógyűjteménye az 1700-as évek végéről származó néhány ritka darabot leszámítva nagyobbrészt 19. és 20. századi darabokat őriz, köztük a Szentmihályi Gazdakör zászlóját is. A Szentmihályteleki Gazdasági Népkör zászlója félselyem damasztból készült, 185 158 cm nagyságú, nemzetiszínű, téglalap alakú, kétlapos, kétoldalas, hímzett, szabad szegélyein aranyrojtozás, szabad végein két aranybojt. Egyik oldalának fehér sávjában világoskék selyemrátéttel a történelmi Magyarország térképének rajzolata, benne barna fonallal a trianoni országhatárok, a folyók kékkel és a nagyobb városok barna kezdőbetűikkel jelölve. Fölötte domború aranyhímzéssel a Szent Korona. A másik oldal közepén Patrona Hungariae ábrázolás, alatta színes mezei virágokból, valamint paprikafüzérből font koszorú. A följegyzések szerint a zászló budapesti apácáknál készült. Az egyik oldal fölirata: HISZEK MAGYAR- ORSZÁG FELTÁMADÁSÁBAN SZEGED-SZENT- MIHÁLYTELEKI GAZDASÁGI NÉPKÖR 1927. A másik oldalon a következő felirat olvasható: MAGYAR- ORSZÁG NAGYASSZONYA LÉGY PATRÓNÁNK. Rúdja 302 cm hosszú, fehérre festett fa, szárán 184 zászlószöggel. P. Schneider Vencel szentelte meg 1927-ben. A zászló 1982-ben került múzeumba Gyenge Balázsné, volt szentmihályi iskolaigazgató és Gimes Gyula, falunk egykori plébánosa jóvoltából. Ábrahám Ködmen Julianna, az egykori szentmihályi Ködmen-kocsma tulajdonosa lányának visszaemlékezése szerint korábban létezett egy bordó színű, arannyal díszített zászló, melynek rúdját használták fel az 1927-ben készült újabb zászlóhoz; ezt ünnepeken rakták csak föl a rúdra, egyébként vitrines szekrényben tárolták a Ködmen-házban, mely színi előadásoknak, báloknak is otthont adott. 1945-ben a család menekülni kényszerült, a zászlót a Lábdy-malomban a főmolnár feleségére bízták. Az asszony félelmében az iskolában működő templom szentségtartójába rejtette a zászlót, ahol azt később a helyi plébános találta meg. Egyes visszaemlékezések szerint Kriska Józsefné Hajós Mária mentette a zászlót az oroszok bejövetelekor. Az iskolában lévő oltárszekrényben volt a rejtekhelye annak a tablónak, amelyet 1930-ban állítottak össze a Gazdakör tisztikaráról és választmányáról. A Szentmihályteleki Gazdasági Népkör főként 5-15 holdas kisgazdákból állt, akik paprikatermelők, kikészítők és búza-, krumplitermelők voltak. Kezdetben id. Ábrahám Ködmen Imre, majd Horváth István volt az elnöke, később ifj. Ábrahám Ködmen Imre. Először a főút melletti Nyári kocsma, majd 1929-től az újonnan megépült Ködmen-ház könyvtárral és rádióval fölszerelt szobája volt a székhelye, valamint a nagy táncterem, ahol a falu báljait tartották. A rendezvényeken a Gazdakör tagjai mindig jelen voltak, és figyelemmel kisérték az Ifjúsági Kör működését is. A Ködmen-ház adott otthont az ezüstkalászos gazdaképző tanfolyamnak is. Szeged város fizette a tanfolyam összes költségét, s a város gazdászai, tisztségviselői, tanárai oktattak. A gazdáknak, akik vizsgán adtak számot a tanfolyamon szerzett ismereteikről, sokat jelentett az ott szerzett tudás, sok újat megtanultak a földművességről, pl. mélyszántás, melegágyak készítése, a paprikapalánta korai termelése, közgazdaságtan. A gazdakör 35., valamint 40. évfordulóján a paprika Szeged életében betöltött szerepének fontossága okán Somogyi Szilveszter polgármester is megjelent, s részt vett a díszebéden. A Körnek köszönhetően valósult meg 1941 42-ben a gyálaréti átjáró. A Szentmihályteleki Gazdasági Népkör zászlójának költségeit a gazdák adták össze anyagi lehetőségeik szerint, a legtöbbet áldozók feleségei lettek a zászlóanyák. A zászló-

4 rúdon lévő díszszögek ezüstből készült címerpajzsocskákon kissé szabálytalan elrendezésben hat oszlopot képeznek a rúd zászlótartó felét elfoglalva, és az anyagi áldozatot vállaló, főként szentmihályi polgárok és szervezetek nevét örökítik meg, a közösségnek juttatott pénzadományt jelképezik. A zászló tehát a falusiak adakozása segítségével született. Összesen 184-en döntöttek úgy, hogy legyen Szentmihálynak saját zászlója. Ebből is látszik, hogy nagyapáink és nagyanyáink nyolcvan évvel ezelőtt milyen komoly összefogással és anyagi áldozatvállalással viseltettek a falu közös ügyei iránt. Egy zászló megjelenését tekintve nem más, mint egy rúdra erősített, legtöbbször négyszögletes, színes kelmedarab. Azonban nekünk, szentmihályi lakosoknak mást kell, hogy jelentsen. A hagyományőrzést, összetarást, a közösség építő erejét. Ozsváthné Csegezi Monika, a Sanctus Mychaeltől Szeged-Szentmihályig című könyv írójának szavaival élve a szentmihályiság szimbólumaként tekintsünk e zászlóra! Molnárné Szekeres Judit Forrás: Katkóné Bagi Éva Orbán Imre: Két évszázad zászlói Tisztelt Szentmihályiak! Ebben az évben lesz 80 éve, hogy a Szentmihályi Gazdakör felkérésre budapesti apácák elkészítették a gazdaköri zászlót. A zászló, csak Szentmihályra jellemző szimbólumával, (a Szűzanyát körülölelő koszorú egyik fele paprikaágat ábrázol, piros terméseivel) országosan egyedülálló. E zászló alatt ünnepeltek apáink, nagyapáink a közösségi rendezvényeken, s féltve őrizték a történelem viharaiban is. E zászlót méltán tekinthetjük falunk, és egyben a szentmihályiság szimbólumának. Jelenleg Szegeden a Fekete Ház Múzeum őrzi, s a szabályok értelmében, mint leltárba vett tárgyi emléket vissza nem adhatja. Az Egyházközösségi Képviselőtestület elhatározta, hogy a zászló hasonmását elkészítteti, és állandó helyéül a templomot jelöli meg. Nemzeti ünnepeinken, a falu jelentős társadalmi eseményein, ahol a nemzettudat és a keresztény értékrend ápolása és továbbadása hangsúlyt kap, továbbá egyes egyházi körmeneteken, (búzaszentelő körmenet) természetesen használni fogjuk. Tisztelettel kérjük a falu lakosságát, hogy aki szívügyének tekinti a zászló elkészíttetését, anyagi hozzájárulásával is segítse azt. A zászló felszentelésére 2007. szeptember 30-án a búcsúi 10 órai szentmise után kerül sor. Az ünnepségre mindenkit szeretettel hívunk és várunk. Fejes Ferenc Az Egyházközség Képviselőtestületének világi elnöke KARITÁSZ A nyári időszak után augusztus 25-én szerveztünk ruhabörzét. Több ruhanemű felajánlás érkezett csoportunkhoz, melyet ez úton is szeretnénk megköszönni. A ruhabörzére sokan jöttek válogatni, többeken tudtunk segíteni. Mindenkit arra buzdítunk, hogy a meghirdetett alkalmakkor bátran keressenek bennünket. Az idei év folyamán még kétszer szervezünk ruha-börzét a Plébánia udvarán, a kerengő alatt, amíg az időjárás engedi, hogy ki tudjuk tenni a ruhákat, és kényelmesen lehessen válogatni. A tervezett időpontokról a megszokott módon adunk tájékoztatást. (A következő ruhabörze várható időpontja október 13., szombat de. 9 11 óráig) Kérem, hogy figyeljék programjaink hirdetését, és gondjaikkal bátran forduljanak hozzánk. Ha valaki úgy érzi, hogy segítségre szorul ő, vagy valaki ismerőse, kereshetnek bennünket a következő telefonszámon: Bauer Ferenc 419-837 Mayer Istvánné 30/962-96-39 Illetve személyesen is érdeklődhetnek a csoport tagjainál (Kószó Józsefné, Kószó Vincéné, Nyári Istvánné, Szőke Józsefné, Tanács Ferencné). További terveink: Az idei évben is szeretnénk, hagyományainkhoz híven megrendezni a Magányosok karácsonyát. Ennek előkészületeiként szeretettel várjuk november 13-án mindazokat (kicsiket és nagyokat, idősebbeket és fiatalabbakat), akik szívesen részt vennének a meghívók elkészítésében. Az elmúlt évek sikerén felbuzdulva, részt kívánunk venni a karácsonyi karitász vásár előkészületeiben. A meghirdetett alkalomkor (valamikor október november hónapban) a résztvevők ajándékkártyákat, üdvözlőlapot, stb készítenek, mely a Szegedi Nagyáruházban kerül eladásra. Ezen vásár bevételeiből rászoruló családokat támogatnak téli tüzelővel. A tavalyi év folyamán a mi egyházközségünkből is két család részesülhetett támogatásban. Aki kedvet érez arra, hogy e nemes munkában részt vegyen, a meghirdetett időpontban szeretettel várjuk. Szeretnénk kérni, hogyha valakinek valamilyen ötlete van, vagy szívesen segítene, bátran keressen bennünket. Mayer Istvánné Kati Megkezdődött a pap-lak kertjének tisztítása. Megköszönjük mindazoknak, akik részt vállaltak a munkálatokban.

5 ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET Magyar földön fakadtál, Árpádvérből származtál, Idegenben hajlottál, Ki virágoztál. Árpád-házi Szent Erzsébet akit a német nyelvterületeken gyakran Thüringiai Szent Erzsébetnek neveznek, 1207-ben született II. András magyar király és merániai Gertrúd lányaként Sárospatakon. Mély és buzgó vallásossága már 5 évesen megmutatkozott. Gyermekkorától feljegyezték, hogy amit a kislány ajándékba kapott, annak tizedét a szegény lányoknak adta és imádságra buzdította őket. A kor szokásaihoz híven mindössze 4 évesen eljegyezték Őt Thüringia leendő grófjával, Lajossal. Ekkor került Wartburg várába, ahol életének nagy részét eltöltötte. A vár népe hamar megszerette a gyermek Erzsébetet jósága és kedvessége miatt, és nem volt ez másként a nála 7 esztendővel idősebb Lajossal sem, aki már az első pillanattól fogva teljes szívéből szerette. A leendő anyós, Zsófia asszony azonban nem nézte jó szemmel a lány különleges szokásait, ennek ellenére a két fiatal 1221-ben házasságot kötött egymással. Három gyermekük született: Hermann (1222), Zsófia (1224) és Gertrúd (1227), aki az altenbergi kolostorban nevelkedett és később a főnökasszonya lett, s halála után boldogként tisztelték. Házasságuk legendásan szép és boldog volt. Lajos mindig felesége mögött állt és mindenben támogatta Őt, még az 1225-ben kitört óriási éhínség idején is, amikor Erzsébet fölnyittatta a kamrákat, hogy az éhezőkön segítsen. A vár alatt építtetett egy ispotályt, ahova koldusokat fogadott be, és ahol betegeket ápolt. Valószínűleg ennek az ispotálynak a maradványait tárták fel nemrégiben a régészek a wartburgi vár alatt. Ezt a pazarlást Lajos családja azonban rosszallóan nézte. Lajos végtelen szerelmét, szeretetét és odaadását mi sem mutatja jobban, mint egy általa mondott egyszerű, ám annál szebb kis idézet: Ha ez az egész hegy aranyból volna, akkor sem adnám oda érte az én Erzsébetemet! Erzsébet kimondhatatlanul nagy fájdalmat érzett, akkor, amikor Lajos 1227-ben elindult a keresztes hadjáratra. Mintha sejtette volna a jövőt, hiszen férje megbetegedett és még útközben meghalt. Erzsébetet nagyon megviselte szeretett férjének halála. Holtteste előtt így imádkozott: Istenem, Te tudod, hogy mennyire szerettem az uramat. Odaadnám érte az egész világot, ha visszanyerhetném. De akaratod ellenére nem akarom visszahívni még akkor sem, ha csak néhány hajszálamat kellene adnom érte. Lajos oltalma nélkül már nem folytathatta addigi életét, ezért gyermekeivel együtt elhagyta Wartburg várát. Ezután fonással tartotta fenn magát, Marburgba költözött, ahol özvegyi javaiból kórházat alapított, és mint a ferences harmad rend tagja az ottani betegeket szolgálta egészen haláláig. A megmaradt ékszereit gyermekei neveltetésére szánta. 1231-ben Erzsébet megbetegedett, magas láza volt. Halála előtt magyarul énekelgetett és még elajándékozta a maradék holmiját, majd november 16-án éjfél körül fejezte be földi életét. Már 4 évvel a halála után, azaz 1235-ben szentté avatta IX. Gergely pápa, aki ekképpen dicsőítette az egyház új szentjét: Ó boldog asszony, ó csodálatos feleség, ó kedves Erzsébet, akit Isten kegyelmével betöltöttnek mondanak, aki a szegények táplálásáért az angyalok kenyerét érdemelte ki. 1670-ben vették fel ünnepét a római naptárba. Alakjához számtalan legenda fűződik, ezek közül is a legismertebb a rózsalegenda. A legenda szerint, amikor Erzsébet egy alkalommal a szegényeknek kenyeret vitt, találkozott sógorával, Henrikkel, akinek kérdésére, hogy mit visz a kosarában, azt felelte, hogy rózsákat, hiszen félt attól, hogy megtiltják majd neki a jótékonykodást. Mikor megmutatta sógorának a kosarat, kenyerek helyett illatos rózsák voltak benne. E történet kapcsán Erzsébetet legtöbbször rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Híres legendája, a köpenycsoda szerint egy alkalommal vendégek érkeztek Wartburg várába, de a hercegnő nem tudott volna megjelenni a fogadásukon, mert nem volt megfelelő ruhája, mivel mindenét a szegényeknek ajándékozta. Az imádságban keresett menedéket, amikor is megjelent neki egy angyal, aki egy csodálatos palástot és koronát nyújtott át neki. Amikor ezeket magára öltve megjelent a vendégek előtt mindenki elámult ragyogó szépségén. A legelső német életrajzírója feljegyzett még egy esetet, amikor Erzsébet férje távollétében befogadott a várba egy leprás beteget, sőt nemcsak hogy befogadta, de urának ágyába fektette, hogy mindig mellette lehessen és szolgálhassa. Egy váratlan pillanatban azonban a férje hazatért. Először Lajos szívében rosszallás és borzadás ébredt, de amint meglátta a leprás beteget, az Úr megnyitotta a szemét, és meglátta ágyában a megfeszített Jézus Krisztust, majd így szólt feleségéhez: Erzsébet, édes nővérem! Ilyen vendéget igazán gyakran fektess az ágyamba! Ezt nagyon meg kell köszönnöm neked! Lajos tehát megértette Erzsébet végtelen szeretetét, hiszen: Amit egynek tettetek akár a legkisebbek közül, nekem tettétek. (Mt 25,40) Az idén, azaz 2007-ben ünnepeljük Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját, amelynek alkalmából 2006. november 17-én Rómában elkezdődött a nemzetközi Szent Erzsébet-év. Ezen alkalomból Wartburg várában kiállítást rendeztek a tiszteletére és Sárospatakon is rendezvényekkel emlékeznek meg szentünkről. Különös, hogy Magyarországtól csaknem ezer kilométerrel távolabb is, Türingiában mennyire mély tisztelet övez egy magyar szentet még 800 év múltán is. Tiszteletére ebben az évben több Szent Erzsébet szobrot, oltárképet szenteltek fel hazánkban, színműveket mutattak be és pályázatokat írtak ki a nevében. Ma is templomok, óvodák, iskolák, alapítványok és kórházak viselik nevét. A mi kis templomunkban a Szent Erzsébet napi kenyérosztással minden évben mi is megemlékezünk különleges jóságáról és szeretetéről. XVI. Benedek pápa Erdő Péter bíboroshoz írt levelében a Szentatya a következőképpen méltatja Szent Erzsébetet ezen az évfordulóján: Az Egyház igazi leánya volt, konkrét tanulságtételével Krisztus szeretetét tette láthatóvá az emberek között. Váljon az ő kifogyhatatlan szeretete és odaadása köztünk is láthatóvá, tapinthatóvá és érezhetővé, hogy csodálatos élete és tettei soha ne merüljenek a feledés homályába; mindig tudjuk Őt példaképünknek tekinteni, és mindig tudjuk bátran kérni az ő közbenjárását. Bende Tünde

6 KÖSZÖNJÜK ISTVÁN ATYA! Laczkó István atya személyében 2003 augusztus 15-én új plébánosa lett Szentmihálynak. Kissé nehezen szokták meg az emberek a kevés beszédű, de annál tettrekészebb, állandó mozgásban lévő papot a falusi emberek. István atya Erdélyben született, édesanyja és testvére ma is Gyergyószentmiklóson élnek. Ahogy azonban kezdtük megismerni Őt, mindenben mindenkinek segíteni akaró személyét egyre inkább elfogadtuk, és megszerettük. Hamarosan létrehozott egy kisközösséget középiskolás fiatalokból, amely ma is működik. Közben pályázatokat írt, s elkezdődött a közösségi ház, akkor még plébánia, egyes helyiségeinek átalakítása, alapterületük hasznosan való kihasználása érdekében. 2004 tavaszán a védőnő vezetésével baba-mama klub alakult a nagyteremben, plébánosunk örömmel adott helyet ennek. Szeptemberben Laczkó atya kezdeményezésére megalapítottuk az azóta is negyedévente megjelenő Búzaszöm -et, leírva benne az egyházközség híreit, eseményeit, nem elhanyagolva annak evangelizációs küldetését sem. Október 24-én II. világháborús emléktáblát szenteltünk a templom kerengőjén, emléket állítva azon szentmihályiaknak, akiknek még nyugvóhelyét sem ismerjük. 2005 augusztusában István atya aktív közreműködésével, a közösség összefogásával kifestettük a templomot, ősszel, pedig gyóntatószoba épült a toronynak egy kihasználatlan részét így hasznosítva. Közben a plébánia mellett eladó lett Pap Veszter bácsi háza. István atya rögtön észrevette a nagyszerű lehetőséget, megvenni azt az egyházközség számára, így egybekapcsolva a két telket is. A Pap -ház, lett a plébános lakása, a közösségi ház pedig felszabadult, csoportok fogadására. István atya berendezte a szobákat, nagy hozzáértéssel vezette le a csoportok ellátását, nem restellve a fizikai munkát sem. Sokszor láttuk Őt kötényben mosogatni az ebédek, vacsorák után. Az így befolyt pénzből fizettük azután a banki kölcsönöket vissza. 2006 augusztusában kinevezte Őt a püspök úr röszkei plébánosnak is, s így még több elfoglaltsága lett. Úgy tudta megoldani a két egyházközség ügyeit, hogy Szentmihály ennek hátrányát nem érezte. Utoljára, de nem utolsósorban említem, hogy Laczkó atya természetesen a lelkipásztorkodásban is kivette a részét. Hitoktatott, betegeket látogatott, első áldozásra, bérmálkozásra készített föl fiatalokat, nem sorolva a többi pasztorációs feladatot. Ez év júliusában váratlanul ért bennünket a hír, Püspök atya Laczkó István plébánost Rómába küldte tanulmányait folytatni. Valamennyien megdöbbentünk. Úgy érzem, a hívek nevében is kimondhatom, megszerettük Őt. Laczkó atya azon a szentmisén, amelyen bejelentette elhelyezését, a reá jellemző huncutkás mosolyával azt kérte a hívektől, engedjék el könnyen a régi papot, és fogadják szeretettel az újat. Kedves István Atya! Kérésed első feléd nehéz lesz teljesíteni, a második felét már megtettük: szeretettel fogadtuk új plébánosunkat, dr. Thorday Attila atyát. Téged, pedig imáink kísérjenek utadon, ne feledd Szentmihályon mindig hazavárunk. Fogadd jókívánságul az Ároni áldás első sorát, Áldjon meg téged az Úr. Fejes Ferenc Budapesti vendégeket fogadtunk szeptember 2-án, vasárnap. Elsődlegesen új plébánosunkat akarták meglátogatni új szolgálati helyén. Attila atya ugyanis korábban öt éven keresztül volt lelkipásztoruk a Zugligeti Szent Család plébánián. Számunkra meglepő volt látni, hogy a 13 vendég házaspár (13 férfi és 13 asszony) együtt jön a templomba: énekelve imádkoznak és szentáldozáshoz járulnak! Bárcsak közülünk is minél többen megélhetnénk ezt a hitbeli egységet! A szentmise után a templomkertben tartottunk fogadást vendégeink számára, hogy ízletes süteményeink kínálgatása közben elbeszélgethessünk velük. Ők érdeklődve hallgatták történeteinket a templomépítésről és mindennapi életünkről. Bizony, máskor is szükség van ilyen találkozásokra, barátkozásra, kötetlen beszélgetésre

7 BÉRMÁLÁS Az első Pünkösdkor az apostolok, tanítványok mindegyikét és az egész hívő közösséget eltöltötték a Szentlélek ajándékai. Mindenki más és más lelki ajándékot, karizmát kapott és kap ma is, az Isten Lelkétől. Ezekkel az adományokkal mindannyiunknak megfelelően kell sáfárkodni, jól használni és erre megtanítani gyermekeinket, fiataljainkat is. Pünkösd hétfőjén, május 28-án Szeged-Szentmihályon került sor a bérmálás szentségének kiszolgáltatására tíz helybeli bérmálkozó és tíz röszkei bérmálkozó számára. A misét és a szertartást Dr. Kiss-Rigó László püspök úr celebrálta. A templomot megtöltötték a bérmaszülők, rokonok, vendégek. Az egész szertartást áthatotta a püspök Atya jelmondata: Erő, szeretet, józanság. Köszönjük bátorító szavait és biztató mosolyát, amit a csoportképen is megörökítettünk. A bérmálás a keresztség tudatos megerősítése, a felnőtté válás első lépése, tudatos igen a Krisztusi életre és küldetésre. Most 14-15 évesen még gyermekeknek is számítanak, de már elindultak a felnőtté válás rögös útján is. Természetesen továbbra is szükségük van lelkipásztoruk, szüleik, bérmaszüleik és egyházközösségünk iránymutató támogatására és védelmére is. Szeretném a bérmálkozók (Ábrahám Éva, Csillag Vivien, Dobó Dénes, Fülöp Kinga, Gárgyán Szilvia, Glózik Ágnes, Lapu Árpád, Lukács Huba, Lukács Tamás, Papp Anita) és szüleik nevében megköszönni Laczkó István atyának és Fejes Ferencnek az áldozatos felkészítői és hitoktatói munkájukat. Az apostolok munkája veszélyekkel, nehézségekkel és fáradtsággal teli volt, ezért nagy szükségük volt a Szentlélek erejére, ami bátorsággal, bölcsességgel, tudással, türelemmel, kitartással vértezte fel őket. Úgy gondolom, a mai ember élete és munkája ugyanúgy nehézségekkel teli és nagyon aktuális, hogy időröl-időre a Szentlelket hívjuk segítségül és merjük magunkat rábízni, erejére Csillag Józsefné NYÁRI CSERKÉSZÉLMÉNYEK Idén tíz éve, hogy megismerkedtem a cserkészettel, aminek egyik legnagyobb élménye a nyári nagytábor. Az idei is nagyon jól sikerült. Remek volt a keretmese, a táborhely, és még az időjárás is egész jó volt. Július másodikán indultunk a szegedi buszállomásról Egerbe, ahonnan egy másik busszal mentünk az Egerbakta melletti erdőbe. Néhányan már előző nap kiutaztak, hogy fölállítsanak néhány közös sátrat, és elkezdjék az építkezést. Mikor odaértünk ők vártak minket. A keretmesét idén Bi-Pi (Sir Robert Baden Powel, a cserkészet alapítója) életére építettük föl (minden nap 10 év). Minden őrs egy várost képviselt, mely valamilyen módon kötődik alapítónkhoz. Ezenkívül idén először bevezettük a pénzrendszert: minden segítség, vagy megnyert játék pénzjutalommal járt, a kihágásokért, és még néhány szolgálatért, viszont fizetni kellett ezüsttel és arannyal. Egy gyors zászlófelvonás után ebédeltünk, majd mindenki elment fölállítani a sátrát, és elkészíteni a kötelező építményeket (asztal, pad, városra jellemző építmény és művészeti alkotás) őrsönként külön körletekbe. Valamint minden őrsnek írnia kellett egy indulót. Másnap minden körletet megnéztünk, szépség és ötletesség alapján mindent osztályoztunk. Második éjszakára egy remek programot talált ki a vezetőség: drop-out. Az éjszaka közepén kb. 1-kor elkezdtem fölkelteni a táborlakókat 6-7 fős, vegyes csoportokban. Az álmos (dühös) emberek becsukott szemmel beszálltak a táborparancsnok kocsijába, aki 5-6 km-re vitte őket a tábortól, ahol kaptak egy iránytűt és egy térképet. A feladat: vissza kell találni a táborhelyre. Én is csatlakoztam az egyik csoportba. Felejthetetlen élmény volt visszatalálni. Keskeny erdei ösvényeken mentünk keresztül, és egyszer azt is hallottuk, hogy egy vaddisznó rohan az út mellett. Reggel fél nyolc körül az utolsó csoport is befutott. A következő napon a játéké volt a főszerep. Röplabda bajnokságot rendeztünk, jel-szám háborút játszottunk, aminek a szabályait az egyik lány találta ki. A következő napon sor került az immár minden táborban szokásos nagy túrára. Erre én nem mentem el, hanem a tábor őrzésére érkezett szülőkkel maradtam. Furcsa volt a tábort üresen látni. A legnagyobb élmény, ami ez alatt a két nap alatt történt egy róka megjelenése volt a táborban, de amikor meglátott minket elszaladt, és többé nem is láttuk. Másnap dél körül megérkeztek az első őrsök, majd a délután folyamán a többiek is. Egyik reggel zászlófelvonáskor minden fiú húzott egy lánynevet, akinek estére verset kellet írnia. Mire az őrsök reggeliért jöttek érkezett néhány jászberényi cserkész, akik egy remek rohampályát csináltak, melyen a nap folyamán mindenki egyesével végigment. A feladatok között volt pl. lajhármászás, földön kúszás, gránát dobás és kötélen átlendülés. Késődélután elbúcsúztunk a jászberényiektől. Az esti tábortűzön a fiúk elmondták a szerelmes verset, amit írtak. Másnap délelőtt a fiúk és lányok külön váltak, és egy-egy musicalt kellett kitalálniuk. Délben megérkeztek a kiscserkészek. Majd nem sokkal később a két csapat előadta a darabokat, melyek igen jól sikerültek. Délután paint-ball bajnokságot rendeztünk. A következő napok is igen jól teltek volt például őrsi főzőverseny és kézműves nap. Egy két kisebb sérüléstől eltekintve mindenki épségben, sok élménnyel ért haza. Bauer Magdolna

8 TAKARÍTÁSI AKCIÓ A búcsúra szeretnénk a templomot és környékét rendbe tenni. Erre kérjük a hívek segítségét szeptember 27-én, csütörtökön 13 órától. Szentjánosbogár-Rajzás Miserend Vasárnap 9:00 Kedd 17:00 Szerda 17:00 Csütörtök 17:00 2007. október 6.-án, szombaton egész napos találkozó 6 25 éves fiatalok számára. Helyszín: Szeged, Alsóváros, Mátyás tér. Program: 9:00 9:30 Gyülekező, regisztráció 09:30 14:00 Csoportos játékok, métabajnokság Közben ebéd ki mit hoz magával otthonról A felnőtt kísérőknek kiscsoportos beszélgetésre van lehetősége. 15:00-16:00 Bogármise, napzárás. 16:00 - Búcsúzkodás, hazautazás Jelentkezni lehet Szalainé Milasin Katalin hitoktatónál. Kérjük azokat, akik még nem rendezték 2007. évi egyházi hozzájárulásukat, mielőbb tegyék azt meg, hiszen ennek segítségével valósul meg plébániai közösségünk hitéleti tevékenysége. Ez rendezhető a sekrestyében, vagy csekken, vagy átutalással az OTP-nél vezetett bankszámlaszámra (Római Katolikus Plébánia, Banksz. 11735005-20498092). Dr. Thorday Attila plébános elérhető a szentmisék előtt és után a templomban, illetve a 62/427-466 vagy 30/530-6201 telefonszámon. A Szegedi Fogadalmi templom október 8-án ünnepli búcsúját, azaz védőszentjének Magyarok Nagyasszonyának napját. Az ünnepségsorozat részeként nyugdíjasok részére csoportos, szakszerű idegenvezetést nyújtanak, melynek keretében ingyenesen bemutatják a Dómot és Altemplomát. A szentmihályi nyugdijasok 11 órára kaptak időpontot. A hitoktatás rendje Szentmihályon Óvodásoknak az óvodában hétfő 14 órától 2-3. osztályosoknak az iskolában hétfő 12 órától 4-5. osztályosoknak az iskolában hétfő 13 órától 6. osztályosoknak az iskolában kedd 14.30-tól 7. osztályosoknak az iskolában kedd 15.15-től 8. osztályosoknak (bérmálkozásra készülőknek) a plébánián szerda 14.30-tól Anyakönyvi hírek 2007. április szeptember ELHUNYTAK Április Tóth Lajos Május Tanács Lajosné Pintér Ilona Négyökrü Sándor Június Szécsi István Július Király László Gombos Antal Szeptember Annus István Nyári István Prónai Mihályné Katalin KERESZTELÉS Április Blazsanik Virág Fehér Anikó Kávai Lilla Május Wittner Attila István Augusztus Reseterics Péter Izsák Szeptember Varga Zsófi és Roland HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Szeptember Papdi István és Gulyás Anita Szentségimádást tartunk minden hónap első vasárnapján a szentmise kezdete előtt fél órával. Nem történik más, mint hogy mi Istennek adjuk időnket, míg az Oltáriszentségben jelenlevő Jézus önmagával ajándékoz meg bennünket. Mi nézzük Őt, és Ő néz bennünket. Nincs ennél csodálatosabb! A Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia Értesítõje. Kiadja a Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia 6710 Szeged, Palánta u. 2. Tel.: 62/427-466 email: thorday@gmail.com Felelõs kiadó: dr. Thorday Attila plébános Nyomtatás: SIGILLUM 2000 Bt., Kökörcsin u. 17.