Az Egyesület célja, hogy tagjai valamint más természetes és jogi személyek részére lehetőséget biztosítson:

1 REGE KULTURÁLIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint elhatároztuk a REGE KULTURÁLIS EGYESÜLET létrehozását, amelynek Alapszabályát a Közgyűlés 2005. január 31-én a következők szerint fogadta el: I. Általános rendelkezések 1. A társadalmi szervezet neve: REGE KULTURÁLIS EGYESÜLET (továbbiakban: Egyesület) 2. Az Egyesület nevének rövidítése: Rege Egyesület 3. Az Egyesület székhelye: 1013 Budapest, Attila út 67., 4. em. 17/A 4. Az Egyesület önálló jogi személy. Képviseletére az elnök jogosult. 5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési és önkormányzati választásokon képviselőjelöltet nem állít. 6. Az Egyesület a cserkész szellemiséget tartja szem előtt céljai megvalósításában. 7. Az Egyesület szolgáltatásaiból a tagi körön kívüli személyek is részesülhetnek. II. Az Egyesület célja és feladatai Az Egyesület célja, hogy tagjai valamint más természetes és jogi személyek részére lehetőséget biztosítson: 1. a magyar nyelvterület tánckultúrájának megismerésére, ápolására és alkotó módon való továbbfejlesztésére Martin György, Karácsony Sándor és Rajeczky Benjámin munkásságát, életművét tekintve példának, 2. tánc- és folklórhagyományaink gyűjtésére, kutatására és színpadi bemutatására, 3. a folklór és az autentikus gondolkodásmód más, a táncokon kívüli formáinak megismerésére, 4. az egészség megőrzésére és a szabadidő hasznos eltöltésére, 5. közösségi élet szervezésével etikai és szociális nevelésre, valamint a személyiség fejlesztésére, 6. a Rege Néptáncegyüttes (továbbiakban: Táncegyüttes) művészeti és pedagógiai munkájának szellemi, erkölcsi és anyagi támogatására, 7. az anyaországi és a határontúli magyarok kapcsolatának kiépítésére és ápolására hagyományőrző tevékenységeken keresztül. Az Egyesület feladatai közé tartozik különösen: 1. az Alapszabályban megfogalmazott elveknek és céloknak megfelelően a Táncegyüttes fenntartása és működtetése, 2. a Táncegyüttes munkájához szükséges feltételek megteremtése, valamint a Táncegyüttes hazai és nemzetközi szakmai programjának megszervezése, belföldi és külföldi fellépéseinek bonyolítása,

2 3. minden érdeklődő, elsősorban a fiatalok magyar népi kultúrához való közeledésének elősegítése kiállítások, konferenciák, tánctanfolyamok, táncházak, népdalkör, zenekar és kézműves foglakozások szervezésével. Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26. c) bekezdése alapján: 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, III. Az Egyesület tagsága, a tagság jogai és kötelezettségei Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a nagykorú természetes és jogi személyek, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesület tagjait az alábbi eltérésekkel egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják Az egyesületi tagság formái: 1. rendes tagság, 2. tiszteletbeli tagság, 3. pártoló tagság. 1. Rendes tagság: 1.1 Az Egyesület rendes tagja lehet az a nagykorú személy és jogi személy, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja és a belépést követő negyedévi tagdíjat befizette. A felvételi szándékot írásban kell közölni az Elnökséggel. A nyilatkozathoz amennyiben jogi személy kéri felvételét mellékelni kell a jogi személy bírósági nyilvántartásba-vételét, vagy cégbírósági bejegyzését igazoló végzést, valamint a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesületben a tagsági jogok gyakorlójaként. Az Elnökség 30 napon belül titkos szavazással és egyszerű szótöbbséges határozatával veszi fel a jelentkezőt az egyesület tagjai közé, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. 1.2 Az Egyesület rendes tagjainak jogai: a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén; b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen; c) az Egyesület bármely tisztségére választhatnak és megválaszthatók; d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein; e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket, f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak;

3 g) az Egyesületben az Elnökség jóváhagyásával végzett munkájukért az Elnökség által megállapított tiszteletdíj illetheti meg őket. 1.3 Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei: a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait; b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását; c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni. 2. Tiszteletbeli tag 2.1 Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az Elnökség felkérése alapján az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását támogatja, elősegíti. 2.2 A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga és tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. 2.3 Tiszteletbeli tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. 2.4 Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).. 3. Pártoló tag 3.1 Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magánszemély, jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. ), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi és erkölcsi támogatására, és írásbeli együttműködési megállapodást köt az Elnökséggel. 3.2 A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. 3.3 A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A tagság megszűnik: IV. A tagság megszűnése 1. kilépés, 2. kizárás, 3. törlés, 4. jogi személy jogutód nélküli megszűnése, 5. elhalálozás esetén.

4 1. A tag az Egyesületből az Elnökséghez intézett írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet. 2. Az Elnökség határozattal kizárhatja a tagok sorából azt a tagot, aki az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti, illetve magatartása az Egyesület célkitűzéseit, érdekeit sérti. 3. Az Elnökség határozattal törölheti a tagok sorából azt a tagot, aki a tagdíjjal a jogkövetkezményekre való felszólítás ellenére három hónapnál régebben hátralékban van. A jogkövetkezményekre való felszólításnak tartalmaznia kell azt, hogy amennyiben a tag a tagdíjhátralékát a felszólítás kézhezvételétől számított 10 napon belül nem rendezi, az Elnökség törölheti a tagot a tagok sorából. A kizárást és a törlést kimondó határozat ellen a tag a Közgyűléshez 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. V. Az Egyesület felépítése, működése Az Egyesület testületi szervei: 1. Közgyűlés, 2. Elnökség, 3. Felügyelő Bizottság, Az Egyesület tisztségviselői: 4. Elnök, 5. az Elnökség tagjai, 6. a Felügyelő Bizottság tagjai, 1. A Közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés. A Közgyűlés nyilvános. 1.1 A Közgyűlést az Elnökség évente legalább egyszer az Egyesület pénzügyi évének lezárását követő száznyolcvan (180) napon belül (éves közgyűlés) köteles összehívni. Szükség szerint Közgyűlést (rendkívüli közgyűlés) az Elnökség és az Elnök önállóan is jogosult összehívni. Össze kell hívni a Közgyűlést 30 napon belüli időpontra akkor is, ha azt a törvényességi felügyeletet ellátó szerv illetőleg a bíróság elrendeli, vagy azt a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza, ennek elmaradása esetén a kezdeményező tagok a kezdeményezésben megjelölt időpontra maguk hívják össze a Közgyűlést. Ha az Elnökség tagjainak létszáma csökken, a rendkívüli Közgyűlést az elnökségi tagok 15 napon belüli időpontra összehívják, ennek elmaradása esetén a tagok egyharmada a közgyűlést összehívhatja. Az éves, rendes Közgyűlés időpontját és helyszínét pontosan tartalmazó meghívót a napirend megjelölésével és a rendelkezésre álló előterjesztések szövegének megküldésével a tagok részére írásban legalább huszonnyolc (28) nappal az éves Közgyűlés kitűzött időpontját megelőzően kell megküldeni.

5 A rendkívüli Közgyűlés időpontját és helyszínét pontosan tartalmazó meghívót a napirend megjelölésével és a rendelkezésre álló előterjesztések szövegének megküldésével a tagok részére írásban, legalább nyolc (8) nappal a rendkívüli Közgyűlés kitűzött időpontját megelőzően kell megküldeni. 1.2 A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok ötven (50) százaléka plusz egy fő jelen van. Amennyiben a Közgyűlés megnyitásakor nem határozatképes, a Közgyűlést el kell napolni. A megismételt Közgyűlést azonos napirenddel az eredeti Közgyűlés megnyitásától számított legalább egy (1), legfeljebb hetvenkét (72) óra elteltével kell megkezdeni. A megismételt Közgyűlés az eredeti napirend vonatkozásában függetlenül a megjelent tagok számától határozatképes, ha a fentiekről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták. A Közgyűlést az Elnök vagy a Közgyűlés által nyílt szavazással, esetenként megválasztott levezető elnök vezeti. 1.3 A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása és módosítása b) az Elnökség tagjainak és az Elnöknek a megválasztása és visszahívása, illetve lemondásuk elfogadása, c) a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása, illetve lemondásuk elfogadása d) a tagdíj és az elnökségi tagok tiszteletdíjai mértékének megállapítása és e rendelkezések módosítása, e) az Elnökség előterjesztése alapján az Egyesület két Közgyűlés közötti időszakra terjedő tevékenységének megállapítása, valamint az erről szóló beszámoló elfogadása, f) a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása, g) az éves költségvetés elfogadása, h) az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása, i) az Egyesület gazdálkodási tevékenységei fő irányainak meghatározása, valamint az esetleges alapítványrendelés elhatározása, j) az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása a Közgyűlésen jelenlevő tagok kétharmadának igenlő szavazatával, k) döntés minden olyan ügyben, amit a jogszabály, alapszabály vagy közgyűlési határozat a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet az Elnökség a közgyűlés elé terjeszt, l) tagsági jogviszonykérdésben hozott határozat elleni fellebbezés elbírálása határozattal. 1.4 A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, kézfenntartással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg, amennyiben jogszabály vagy ezen Alapszabály szigorúbb követelményeket nem támaszt. A Közgyűlés ugyanilyen módon határoz a közhasznú szervezet éves beszámolójának elfogadásáról. Szavazategyenlőség esetén az Elnök, távollétében a levezető elnök szavazata dönt. A Közgyűlés a tagság legalább egynegyedének (1/4) erre vonatkozó indítványa esetén többségi határozattal dönthet arról, hogy az indítványban szereplő előterjesztésről titkos szavazással kell határozni. A Közgyűlés személyi kérdésekben titkos szavazással, kétharmados többséggel dönt.

6 1.5 A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvezető személyére és a jegyzőkönyvet hitelesítő két személyre az Elnök, vagy távollétében a levezető elnök tesz javaslatot, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, időpontját, az ülésein elhangzottak lényegét, a Közgyűlésen szavazásra bocsátott előterjesztéseket, a szavazások eredményét a döntést támogatók és ellenzők számarányának feltüntetésével, valamint a Közgyűlés határozatait szó szerint. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért két (2) tag hitelesíti. 1.6. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 2. Az Elnökség Az Egyesületet öt tagból álló Elnökség irányítja a Közgyűlések közötti időszakban. 2.1. Az Elnökség tagjai: - Elnök - Elnökségi tagok A Közgyűlés az Elnököt és négy elnökségi tagot választja e tisztségre. A megválasztott tisztségviselők megbízatása három (3) évre szól és meghosszabbítható. Az Elnök és az Elnökség tagjai visszahívhatók együtt és egyenként is, ha tevékenységük ellentétes az Egyesület célkitűzéseivel, érdekeivel, ha az operatív és gazdálkodási vezetéssel, valamint az adminisztrációs feladatokkal kapcsolatos teendőket nem a tőlük elvárható gondossággal látják el. A bankszámla fölötti rendelkezéshez az Elnökség két tagjának együttes aláírása szükséges. 2.2 Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként egyszer ülésezik. Az Elnökség üléseit az Elnök vagy az Elnökség két tagja hívhatja össze, az általa meghatározott időpontra és helyszínre. Üléseire tanácskozási joggal külső szakértőt hívhat meg. Az Elnökség ülése nyilvános, amelyet az Elnök vagy távollétében a levezető elnök vezet. Bármely elnökségi tag

7 javaslatára az Elnökség zárt ülést rendelhet el, ha ezt személyiségi jogi vagy adatvédelmi szempontok indokolják. Az ülés időpontját, helyszínét és napirendjét tartalmazó meghívót az elnökségi tagok részére írásban kell megküldeni, legalább nyolc (8) nappal az ülés kitűzött időpontját megelőzően. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagok közül legalább négyen jelen vannak. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök vagy a levezető elnök dönt. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 15 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjai közül legalább hárman jelen vannak. 2.3 Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 2.4 Az Elnökség tagjait tevékenységük ellátásáért amennyiben ezt a Közgyűlés úgy ítéli meg tiszteletdíj illetheti. 2.5 A Közgyűlés, Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyv felvételéről az Elnök, annak távollétében a levezető elnök köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Elnökség látja el. A Közgyűlés, Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban igazolható módon közli az érintettekkel, valamint nyilvánosságra hozza a www.regos.hu/rege honlapon keresztül. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

8 Az Egyesület a www.regos.hu/rege honlapon keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. 2.6 Az Elnökség feladata a) ellátja az Egyesület operatív és gazdálkodási vezetésével, valamint az adminisztrációs feladatokkal kapcsolatos teendőket; b) feladatait belső munkamegosztás alapján végzi, c) előkészíti és összehívja a Közgyűlést, illetve az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára; d) gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, e) kidolgozza az Egyesület két Közgyűlés közötti időszakra terjedő tevékenységének javaslatát, valamint elkészíti az erről szóló éves beszámolót, f) dönt a két Közgyűlés közötti időszakban az Egyesület ügyeiben, kivéve azokat a tárgyköröket, amelyeket az alapszabály, vagy jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, g) szükség szerint különböző testületeket, munkacsoportokat alapíthat (pl.: Tanácsadó Testület), h) elkészíti a költségvetési tervet, gondoskodik az éves költségvetés lehetőség szerinti végrehajtásáról, i) egyes feladatok ellátására munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel bárkit foglalkoztathat, j) megállapítja az alkalmazottak, illetve tagok kivéve elnökségi tagok tiszteletdíját, k) tagfelvételi kérdésekben első fokon dönt, l) befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén, m) a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz, n) javaslatot tesz a tiszteletbeli tag személyére, és azt felkéri. 2.7 Az Elnökség az egyes szakmai vagy operatív-adminisztratív feladatok ellátására az egyesület tagjait alkalmazhatja ill. megbízhatja. A Közgyűlések közötti időszakban rendszeresen tájékoztatja a tagságot körlevél útján. Az elfogadott költségvetés keretein belül alkalmazottaknak adhat megbízást. 2.8 Az Elnökség köteles beszámolni a Közgyűlés előtt tevékenységéről. 3. Felügyelő Bizottság Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 főből áll. 3.1 A Felügyelő Bizottság a Közgyűlés által háromévi időtartamra megválasztott elnökből és két tagból áll, akiknek mandátuma meghosszabbítható. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai együtt és egyenként is visszahívhatók, ha az Egyesület működésének és gazdálkodásának

9 ellenőrzési feladatát nem a tőlük elvárható gondossággal látják el. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 3.2 Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja; b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat ; illetve d) az a) c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója; e) a közhasznú szervezetekről szóló törvény 9. (1) bekezdésében foglaltak alapján ki van zárva. 3.3 Az Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze, az általa meghatározott időpontra és helyszínre. Az Felügyelő Bizottság ülése nyilvános, amelyet az elnök vagy levezető elnök vezet. Bármely bizottsági tag javaslatára a Felügyelő Bizottság zárt ülést rendelhet el, ha ezt személyiségi jogi vagy adatvédelmi szempontok indokolják. Az ülés időpontját, helyszínét és napirendjét tartalmazó meghívót a bizottsági tagok részére írásban kell megküldeni, legalább nyolc (8) nappal az ülés kitűzött időpontját megelőzően. A bizottsági ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult bizottsági tagok többsége jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök vagy a levezető elnök dönt. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 15 napon belül a Felügyelő Bizottságot ismételten össze kell hívni. Üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. 3.4 A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. 3.5 A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg. A Felügyelő Bizottság jogosultságai és kötelezettségei: a) Felügyelő Bizottság jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a vezető tisztségviselőktől, az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. b) Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

10 c) Köteles az Elnökséget és/vagy Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, illetve a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. d) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 4. Elnök a) Levezeti a Közgyűléseket és az Elnökségi üléseket, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. b) Az Elnök meghatározza az Elnökség tagjainak feladatkörét, felügyeli az Elnökség tevékenységét, az Egyesület működését. c) Felelős az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért valamint az Egyesületre vonatkozó törvények megtartásáért. d) Az Egyesület törvényes képviselője, szakmai, emberi hitelével és közéleti magatartásával szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. e) Ha az Elnökség egyes feladatok ellátására munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel bárkit foglalkoztat, a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. f) Az Elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnökség általa felhatalmazott tagja helyettesíti. Az eseti megbízásban meg kell jelölni a képviselet tárgyát, módját és időpontját. 5. Az Elnökség tagjai: a) Az Elnökség tagjai felelősek az általuk vezetett szerkezeti egységek munkájáért, és az általuk ellátott feladatok szakmaiságáért. b) Az Elnökség tagjai a szerkezeti egységek tevékenységéről, azok eredményeiről, valamint az Egyesület érdekében végzett munkájukról kötelesek beszámolni az Elnökségnek és a Közgyűlésnek. VI. Az Egyesület gazdálkodása 1. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 2. Az Egyesület vagyona, gazdasági alapja, eszközei: a) tagdíjak, b) adományok, a tagok önkéntes felajánlásai, c) rendezvényekből, műsorokból, tanfolyamokból származó bevételek, d) pályázati úton nyert összegek,

11 e) gazdálkodásból, vállalkozásból származó esetleges bevételek, 3. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat. 4. A rendes tagság és a pártoló tagság tagdíjának mértékét az évi rendes Közgyűlésen kell meghatározni. Az Egyesület pártoló tagjai évente fizetnek tagdíjat, ezen felül belátásuk szerint támogathatják az Egyesületet. A tagdíjat minden rendes tagnak évi négy részletben kell fizetni az adott negyedév első hónapjának 15. napjáig. 5. Az egyesület céljai elérése, gazdasági feltételeinek megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve másodlagos jelleggel gazdasági, vállalkozási tevékenységet is folytathat vagy gazdasági társaságot is alapíthat, de az fő tevékenysége nem lehet. A gazdálkodás során elért esetleges eredményét nem osztja fel, azt az Egyesület céljaira fordítja. Kelt, 2005. január 31. Vajna Balázs Egyesület elnöke Ládonyi Emese jegyzőkönyvvezető