BESZÁM OLÓ KÖZGYŰLÉS Társulatunk 1994. március 16-án tartotta szokásos évi beszámoló közgyűlését az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szabó Józsel termében. Vközgyűlésen megjelentek száma 43 volt. I)r. Zámbó László elnök köszöntötte a megjelenteket. majd a közgyűlés egyperces néma felállással tisztelgett a közelmúltban elhunyt dr. Kessler I biliért tiszteletbeli elnök. dr. Horváth Tibor. a Barlangklimatológiai és -terápiái Szakosztály elnöke. Czagányi Józsefné. I lerman Ottó és Nagv Hónán a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület tagja emlékének. Továbbiakban jelenlévők meghallgatták l-eél- ()ss\ Szabolcs előterjesztésében a lótu kán beszámolót. valamint a Károly Gábornak, az Ellenőrző Bizottság vezetőjének beszámolóját. Vz elhangzottak felett kibontakozó vitában a közgyűlésen résztvevők egvségesen szorgalmazták, hogy a Társulatban uralkodó problémák megoldására mielőbb tisztújító küldöttközgyűlést kell összehívni. \ vita hevében Eszterliás István és dr. Lénárt László lemondott elnökségi tagságáról. A közgyűlés keretében dr. Fodor István, az Erembizottság elnöke érmeket és emléklapokat adott át (lásd alább). Ezt követően idős társulati tagok köszöntésére került sor. Dr. Zámbó László rövid köszöntő keretében gratulált a 70 éves dr. Balázs Dénesnek. dr. Dénes Györgynek. Dr. Leél- Ossv Sándornak és Horváth Jánosnak, a 7 5 éves Szilvássy Gyulának és a 85 éves Hégráth Gyulának. Végezetül dr. Zámbó 1 Asz ló beszámolt a karszt és Barlang Alapítvány előző időszakban végzett munkájáról és a megítélt támogatásokról adott tájékoztatást. A beszámolót követő vitában felmerült az Alapítvány esetleges megszüntetése és a tőke visszaszármaztatása a lársulat hoz. Dr. Zámbó László, mint a kuratórium elnöke a felvetett javaslatot nem ellenezte, amennyiben a Társulat más módot talál az értékmegőrzésre. Fleek N óra KITÜNTI T É S E k A Társulat Erembizottságának javaslatára az 1994. március 2 6.-i beszámoló közgyűlés a karszt és barlangkutatás területén kiemelkedő tudománvos munkásságért adományozható Kadic Ottokár-éremmel tüntette ki M ancim Lászlót. okleveles geológust, a lársulat alapító tagját. 1965-től a jósvafoi Papp Ferenc Kutatóállomás vezetője, majd a V111 KI munkatársa. I losszú akin át a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport vezetője, jelenleg is e csoport aktív tag a. I udományos munkásságát (Bidló (»á borral közösen) a vörösagyag geokémiai tanulmányozásával kezdte. Részletesen tanulmányozta a jósvafoi Nagy- Tohonya és I jófej-forrás szivornyás működését. Jelentős megállapítások (többek között a szivornvaműködés bizonyítása) mellett ez a tanulmány vezette a karsztvíz árapály-jelenségének felismeréséhez, és a litoklázis fluktuáció mérése alapján - annak bizony ításához is. Munkájának fő hangsába újabban a karsztos beszivárgás megfigy elésén van. Saját mérései és vizsgálatai alapján elemezte a korábbi beszivárgási elméleteket, és mindezek egvbevetésével jelentősen pontosította a beszivárgás számításával kapcsolatos ismereteket. Részben a beszivárgás-vizsgálatokkal kapcsolatban. - de a cseppkőnövekedés jobb megismerésére is.- vizsgálta a Vass Imre-barimig csepegő v izeit, és ezek kölcsönhatását a cseppkövekkel. Dr. Cser Ferenccel együtt tanulmányozta a karszt-
források kiürülési folyamatait és a heliktitek keltezését. A Társulat érdekében hosszú időn át végzett kimagasló társadalmi munkájáért 1975-ben I lerman Ottó-éremmel tüntették ki. Megjelent publikációinak száma megközelíti a hatvanat. A kollektív feltáró tevékenységért adományozható f oss Im re-em léklappal tüntette ki a közgy űlés a.marcel L ouben s B arlan gk u tató Egyesületet a Jáspis-barlang feltárásáért. Fleck Nóra GHOLNOKY JE N Ő K A R S Z T - É S A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Elnöksége és a KTM Természetvédelmi I livatal annak érdekében, hogy elősegítse a Társulat keretében folyó karszt- és barlangkutatási tevékenységet. főként a kutató és feltáró munka megfelelő szintíí dokumentálást, az elért eredmények összefoglalását, valamint ezek értékelését. Cholnoky Jenőről elnevezett pályázatot ír ki évenként ismétlődően. Az 1993. évi pályázat az előző évekhez hasonlóan csoport és egyéni kategóriában került meghirdetésre. A pályázatra csoport kategóriában 14, egyéni kategóriában pedig 9. a pályázati kiírásnak megfelelő, értékelhető pály amű érkezett be. A Bíráló Bizottság a Természetvédelmi 1 livatal által rendelkezésre bocsátott keret alapján a csoport kategóriában az alábbi sorrendet állapította meg: I. díj: Bekey Im re C a h o r B arlan g k u tató C soport 92 pont 5 0 000 Ft II. díj: P leco tu s B arlan gk u tató C soport 77 pont 40 000 Ft M arcel L ouben s B arlan g k u tató Egyesület 75 pont 40 000 Ft III. díj: Álba R egia B arlan gkutató C soport 72 pont 30 000 Ft A Bíráló Bizottság csoport kategóriában adható különdíjakat a \ u lk án szp eleo ló g iai K ollek tív án ak, a kiemelkedő dokumentációs munkáért 20 0 00 Ft T ro g lo n aiita B arlan gk u tató C soportn ak. a tudományos kutatás terén elért eredményekért és a dokumentációs munkáért 20 0 00 Ft V ilágörökség aján ló an y a g szerzői kollektívának. a kiemelkedő tudományos dokumentációs összefoglalásért 15 (MM) Ft BARLANCKUTATÁSI PÁIAÁZAT - M AFC B arlan gk u tató C so p o rtn ak, a dokumentációs tevékenységéért 12 000 Ft összeget ítélt oda. A Bíráló Bizottság tárgyjutalomban részesítette a Bakony Barlangkutató Egyesületet, a Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Csoportot és a 1leliktit Barlangkutató szakosztályt. Az egyéni pályázatok kategóriájában I. díj: Szál)lvár Péternek az 1987 1993. években készített dokumentációs tevékenységéért: 1987-88. évi központi kutatótábor. 1989. évi világkongresszus, 1992. évi Kossuth-napok dokumentumai, Barlangkutató emlékkert című munkájáén 20 000 Ft II. díj: Kraus Sándornak a Jelen tés 1993. évi barlangföldtani munkáimról és Sásdi Lászlónak, a Jelentés 1993. évi egyéni barlangkutató munkámról c. any agáért 12 000-12 000 Ft III. díj: Steibel Józsefnek, az -Eves jelentés a bódvaszilasi Dusa-hegyen végzett komplex kutatásaimról c. any agáért 8 000 Ft összeget ítélt oda. A Bíráló Bizottság K alicza T ib o rt, a 37. Barlangnap-Budapest, valamint a Barlangkutató emlékkert c. videofilmekért 6000 Ft. Ila rd y Ágnest, a Tapolca karsztvízrendszerének vizsgálata c. dolgozatáért 4000 Ft, B oa P étert a..klimatológiai és sugárzásmérések a Cserszegtomaji-kútbarlangban c. dolgozatáért 4000 Ft pénzjutalomban részesítette. A Bíráló Bizottság K ocsis Á kost: -M egfigyelések és kutatási eredmények a Rózsadombi karsztterületen, M ich eller Szilviát: -A barlangterápia lehetősége és szerepe az obstruktív légzőszervi megbetegedések kezelésében, V arga M iklóst: Denevérek a Keszthelyi-fennsík barlangjaiban* c. dolgozatát könyvjutalomban részesítette. Az eredmény hirdetésre és díjkiosztásra a Barlangnapon került sor. A csoport pályázat értékelésének szempontjai és pontszámai az alábbiak voltak: 7$
( Csoport V h ero n Barlangkutató szakosztály Vlha R egia B arlangkutató Csoport llrk cy Im re G á b o r B arlangkutató C sojmhi M \FC B arlangkutató Cso M>rl M arcel Ljoubens Barlangkutató Egyesület P íréulus B arlangkutató Csoport T roglounau ta Barlangkutató Csoport Veszprém i E g yetem Barlangkutató Csop. 8 2 0 5 12 10 2 0 2 2 5 10 2 5 2 5 2 0 6 12 8 2 0 10 2 5 10 15 10 2 5 15 15-2 2 2 3 5 6!*] 8 15 *7 5 2 P ju l 15 7 2 11.díj 12 9 2 1 díj 15 61 K d íj 15 7 5 II. díj 12 7 7 M díj - 6 6 K d ij 10 51 P ju l. /h r k Xóm BA R L KNAP Az \1KBT XXXVIII. Barlangna )ját a tatabányai Barlangkutató Egyesület szervezte 1994. június 24-26. között a MAFC Barlangkutató Csoport társrendezésével, a Gerecse hegységben. Vértestolnán. A háromnapos rendezvényen 269 fő regisztráltatta magát. A rendezvény második napján került sor a Marcel Eoubens Kupáért folyó barlangi ügyességi verseny lebonyolítására, amelyen a Papp Ferenc Csoport tagjaiból összeállított..terminátor** csapat bizonyult a legjobbnak. A rendezvény ideje alatt a környék II barlangjában összesen 841 fő túrázott. h írek Xóm A SOLYM ÁRI BIZOTTSÁG M EG A IA K ILV SA I S E LSŐ ÉVI TEA E k ln Y S E C L A Solymári-ördöglvuk turista jellegű bemutatását a II. világháború előtt a Magyar Barlangkutató Társulat e célból megalakított Solymári Bizottsága kezdeményezte és éveken át végezte. Az azóta eltelt közel 5 0 év alatt azonban - gazda hiányában a barlang egyre pusztulóbh állapotba került. Ezen segítendő, a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság - a Természetvédelmi I livatal Barlangtani Intézetének szakmai irányításáv al - 1993. őszén a barlangot lezáratta és felújíttatta a Cirkuszig tartó szakasz létesítményeit, a lépcsőket korláttal láttatta el, az onnan a kijáratig (Pipa) vezető útvonalat pedig overállos túrák vezetésére tette alkalmassá (létrák, biztosító kötelek beszerelése). Ezt a lehetőséget kívánta a Társulat kihasználni és a régi hagyományt felújítva 1994 tavaszától kezdve a barlangot turista jellegű látogatással hasznosítani és karbantartani. E cél érdekében az Elnökség támogatókig jóváhagyta a Solymári Bizottság megalakítását, melynek vezetésével és a látogatással kapcsolatos engedélyezései, szervezési teendők ellátásával, a látogatási feltételek kidolgozásával I lazslinszky Tamást bízta meg. Ezt követően megkérte a Budapesti természetvédelmi Igazgatóságtól a hasznosítási engedélyt és 1994. április 30. és október 2. közötti hétvégeken és ünnepnapokon megkezdte az érdeklődő látogatók vezetését. \ nyitást megelőzően a látogatók könnyebb tájékozódása érdekében mind Solymárról, mind Nagykovácsiból zöld Q jelzést festettünk fel. \ látogatók kétféle túra között választhattak: 1) Turista túra: a Főbejárattól a Pihenőig, fiiként lépcsőkön (egy helyen létrán), túraruhában, nehézség nélkül járható útvonal: időtartama lél óra. 2) Overállos túra: a Főbejárattól a turista túra útvonalán, majd annak végpontjától tovább a Cirkuszon. a Labirintuson, a Guanó-termen, a Cseppkő-folyosón. Kulissza-folyosón át a Pipáig (kijárat) vezető túraútvonal: időtartama kb. 1 óra. \ Bizottság eredményesnek mondható első évet
zárt. Összesen 749 látogatót vezettünk le a barlangba, ebből 366-an a turista szakaszt. 383 pedig í i z overállos szakaszt keresték fel. I lavi megoszlásukat a mellékelt grafikon szemlélteti. A kevésbé forgalmas napokon 3, a nagy forgalmú napokon 4-6 túravezetővel tudtuk megoldani a vezetési feladatokat. Kiadtunk egy, a barlang történetét, kialakulását, formakincsét és túraútvonalait ismertető. V 6-os méretű fiizetecskét. melyből a látogatási idény második felében 184 db fogyott. / íazsfínszkv Tamás. 1Solym ári-ördöghvk látogatóinak haronkrnti m egoszlása BAKIAN CI ID EG EN V EZET Ő K K É P Z É S E A Barlangtani Intézet és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat a korábban kidolgozott Magvar Szpeleológiai Oktatási Rendszer keretében - mint már arról korábban is bírt adtunk - 1987. óta évenként megszervezi a Barlangi idegenvezetői tanfolyamokat. A tanfolyamok helye Aggtelek (2 nap). Lillafüred (1/2 nap) és Budapest (1 nap), melyek időrendje: 1b óra elmélet (konzultáció). 8 óra vezetési gyakorlat és 3 óra vizsga (írásbeli). A vizsga eredményébe a vezetési gyakorlaton szerzett jegy is beleszámít. A sikeresen vizsgázók barlangi idegenvezetői igazolványt és jelvényt kapnak. A barlangokkal, keletkezésükkel, kitöltésükkel, élővilágukkal, védelmükkel és üzemeltetésükkel kapcsolatos ismereteket tartalmazó jegyzetet (írta Hazslinszky Tamás és dr. Lénáit lüszló) a hallgatók előre megkapják, hogy az anyaggal a tanfolyam idejéig megismerkedhessenek, mivel a tanfolyam időtartama a teljes tananyag előadását nem teszi lehetővé. így az elméleti foglalkozások konzultációs jellegűek és csak a súlyponti anyagrészek kerülnek előadásra. Célunk a tanfolyammal az is. hogy a hallgatók minél több hazai idegenforgalmi barlangot tekintsenek meg (Baradla aggteleki- és vörös-tói szakasza, Anna-. Szt. István-. Pál-völgyi-, Szemlő-hegyi-barlang), s ezzel a látókörbővüléssel reálisabb alapon tudják értékelni..saját~ barlangjukat, s egyáltalán az idegenforgalmi barlangokat. Sajnálatos, hogy a hivatásos idegenvezetők közel 60% -a hagyta el a tanfolyam elvégzése óta a pályát. A nem hivatásos idegenvezetőknek (M KB1) az alkalmi vagy időszaki vezetésben van ill. lehet szerepe, de természetesen lehetőségük van főállásúként való elhelyezkedésre is. A szakmai színvonal további emelése szükségessé teszi továbbképzések tartását is. A résztvevők ezen tájékoztatást kapnak az időközbeni változásokról. valamint konzultáció formájában elmélyítésre kerülnek a legfontosabb ismeretek. A továbbképzés keretében a résztvevők megismerkednek további hazai idegenforgalmi barlangokkal (Abaligeti-, Tapolcai-tavas-, Lóczy-, Budai Várbarlang). Az első továbbképzésre 1992. 11. 4 6. között került sor. melyen az 1991-ig végzett és jelenleg is aktív túravezetők vettek részt, éspedig 6 fő az Aggteleki N.P., 2 fő pedig a Bp-i Természetvédelmi Igazgatóság részéről. Az utóbbi évek egyre romló vizsgastatisztikája Tanfolyam ideje résztvevők száma vizsgát teltek száma 1987. 1 1.1 0-1 3. 9 9 1 9 8 8.0 3.1 6-1 9. 22 22 1088. 11. 16-10. 16 14 1080. 1 1,2 2-2 5. 9 7 1990. 1 1.2 8-1 2. 1. 14 10 1 9 9 1.0 3.1 3-1 6. 17 13 1 9 9 2.0 1.1 5-1 8. 14 12 1 9 9 2.0 3.1 1-1 4 12 11 1 9 9 3.0 3.1 7-2 0. 16 10 1093. 1 1.1 7-2 0. 17 11 1 9 9 4.1 1. 8-1 2. 7 6 153 125 Ír eddig megtartott tanfohxunok S 0
vizsgázón Aggteleki Nemzeti Park 27 Bükki Nemzeti Park 7 Budapesti Temk^etvédelmi Igazgatóság 19 MKBT 72. I tan [oly írnokon résztrerok a küldő szervezetek szerint arra késztetett'minket, hogy a tanfolyam idejét meghosszabbítsuk, elsősorban a gyakorlat javára (mivel a nem hivatásos idegenvezetőknél ezzel volt a legnagyobb gond). így az 1994. évi tanfolyamot az eddigi 4 nap helyett 5 napos programmal rendeztük meg. s ezt a továbbiakban is folytatjuk. / lazs/inszkv Tamás K Ö SZÖ N TÉSEK 75. SZÜLETÉSNAPJA ALKVIMVBOL NAGY SZ E R E T E T T E L KÖSZÖNTI í K d r. S zad i m a ry S án d o rt. aki 1919. március 15-én született. Társulatunknak az 1958-as újjáalakításától alapító tagja. 1961-tól 1991-ig töltötte be a Számvizsgáló Bizottság elnöki tisztét, melyről egészségi állapotának megromlása miatt kellett lemondania. A Számvizsgáló Bizottság vezetőjeként nemcsak a megbízatásával járó rendszeres ellenőrzéseket és vizsgálatokat bonyolította le. de vállalta a rendkívüli vizsgálatok elvégezését is. Mint tapasztalt jo gász. tevékenyen közreműködőtt több társulati alapszabály kidolgozásában is. 1986-ban a T ársulat közgyűlése a Társulat érdekében hosszú időn át végzett kimagasló társadalmi munkáért adományozható I lerman Ottó-éremmel tüntette ki. 1991-ben a közgyűlés a Társulat tiszteletbeli tagjává választotta. 60. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL S Z E R E T E T T E!. KÖSZÖNTJÜK I Inzslinszky T am ást. aki 1984. augusztus 14-én született Budapesten. 1964-ben szerzett kertészmérnüki oklevelet. életpályáját mindenkor alapvetően a természettel való szoros kapcsolata határozta meg. elsősorban a barlangokkal és a felszín alatti vizek témakörével foglalkozott. Barlangkutató pályafutását az alsó-hegvi barlangok kutatásával kezdi, majd a Budapesti Vörös Meteor Természetbarát Szakosztály alapító tagjaként folytatja ugyanezt a munkát. 1958-ban részt vesz a dr. Kessler Uubert által vezetett albániai vízkutató expedícióban. 1981-tól a Környezetvédelmi Intézet Barlangtani osztályának vezetője. 1986-tól nyugdíjba vonulásáig a Természetvédelmi I livatal Barlangtani és Földtani osztályának főtanácsosa. I ácsolatúnknak 1958-ban történt újjászerveződésétől alapító tagja, a társulati élet aktív személyiségi*. 1962-től választmányi póttag. 1964 67 között a havonta megjelenő Tájékoztató szerkesztője. 1963 65 között a Karsztbotanikai Szakosztály vezetője. 1966-tól választmányi tag. 1974-ben titkárrá. 1978-ban főtitkárrá választják. 1986-tól 1991-ig társelnök. 1994 óta a Solymári Bizottság vezetője. Számos hazai és nemzetközi rendezvény megszervezése és lebonvolítása fűződik nevéhez s /
(pl. Baradla 150. Nemzetközi Karszthidrológiai Szimpózium. Nemzetközi Lámpaflóra kollokvium), melyek közül is messze kiemelkedik a Társulatnak igen nagy nemzetközi elismerést és sikert hozó 10. Nemzetközi Szpeleológiai kongresszus megszervezése. Aktívan részt vett a magyar szpeleológiai oktatási rendszer kidolgozásában, ill. az annak részét képezd Barlangi Idegenvezetői Tanfolyam és vizsgáztatás megszervezésében és lebonyolításában. Számtalan társulati kiadvány szerkesztője, szerzője, megindította a Magyarország barlangtérképei c. atlaszsorozatot, valamint az idegenforgalmi barlangok üzemeltetőinek tájékoztatását szolgáló Fényszóró c. kiadványt. A hazai karszt- és barlangkutatás népszerűsítésében és propagálásában nagy jelentőségnek a I lidrológiai Közlönyben, az kdét és Tudományban, a Föld és Eg-ben. valamint a Természet Miágában megjelent tanulmányai, mindezek mellett több ismeretterjesztő c ikke jelent meg a Turista Magazinban is. Társszerzője és szerkesztője volt az 1987- ben megjelent Barlangtúrák 8 országban című túrakalauznak. Számos, a Tájak-korok-!Múzeumok sorozatban megjelent barlangismertető füzet szerzője. Szakmai tevékenysége kezdete óta kiemelkedő színvonalú fotográfusi tevékenységet végez, számtalan felvétele tette ismertté barlangjainkat hazai és nemzetközi vonatkozásban. A lársulat érdekében hosszú időn át végzett kimagasló társadalmi munkáért 1979-ben Hermán Ottó-érmet. a 10. Nemzetközi Szpeleológiai kongresszus megszervezéséért 1989-ben Nfl ESZ-díjat kapott. 60. születésnapja alkalmából szeretettel köszöntjük (őt. és szívből kívánjuk, hogy még sokáig kamatoztassa tudását a barlangkutatás szolgálatában. Fleck A óra 60. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL S Z E R E T E T T E L KÖSZÖNTJÜK M aiiéba László okleveles geológust. Társulatunk alapító tagját, aki 1934. december 23-án Budapesten született. Már diák korában bekapcsolódott a barlangkutatásba. \ Vass Imre-barlang egyik felfedezője és legnagyobb részének első bejárója. Az EKME Asvánv- és Földtani Tanszéke, majd a VN l KI Jósvafői Kutatóállomásának (ma Papp Ferenc Kutatóállomás) vezetőjeként sok éven át biztosította a magas szintű kutatómunkát: ő alapozta meg a Kutatóállomás, nemkülönben a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport (melynek szintén sokáig volt a vezetője, s ma is szellemi irányítója) tudományos hírnevét. Mióta gyermekei iskoláztatása érdekében visszaköltözött Budapestre, azóta a M TI KI központjában folytatja tudományos munkáját. Több mint 60 publikációt tett közzé. Jelentős eredményei a karsztos beszivárgáshoz, a szivornyás forrásműködéshez, a karszt és a karsztvíz árapályához és a cseppkövek növekedésének vizsgálatához kapcsolódnak. Mint alapító tag, már 1959-ben a választmány tagja; azóta is rendszeresen a vezetés valamelyik posztján találjuk. Ugyancsak hosszú ideje a karszt- és Barlangkutatás szerkesztőbizottságának tagja, ill. szerkesztője. Társulati munkájáért 1975-ben Hermán Ottó-érmet kapott, s most végre megkapta a rég megérdemelt Kadic Ottokár-érmet is. Szeretettel köszöntjük Maucha Lászlót és kívánjuk, hogy még sok évig jó egészségben tevékenvkedjék Társulatunkban és a tudományban! Gádoros Miklós