Glasilo obèine Lendava 9. letnik, 4. številka 18. VIII. 2006. Lendva község közleménye 9. évfolyam, 4. szám 2006. VIII. 18. 4. STRAN 5.

Glasilo obèine Lendava 9. letnik, 4. številka 18. VIII. 2006. Lendva község közleménye 9. évfolyam, 4. szám 2006. VIII. 18. S 30. seje obèinskega sveta Obèine Lendava 4. STRAN Investicijska dejavnost po krajevnih skupnostih v letu 2006 8. STRAN Dosežki v letu 2006 8. STRAN S kolesom v Berlin 16. STRAN Prireditve ob obèinskem prazniku 20. STRAN Lendva Község plakettje és elismerései 5. STRAN Beruházások a helyi közösségekben 2006-ban 8. STRAN A 2006-os év eredményei 11. STRAN Kerékpárral Berlinbe 17. STRAN Rendezvények a községi ünnep kapcsán 20. STRAN

Spoštovane obèanke in obèani! Prazniki so dnevi, ko se spomnimo pomembnih dogodkov. Ob teh priložnostih se zberemo z namenom, da drug z drugim podelimo veselje in zadovoljstvo. Podobno kot posamezniki, praznujejo tudi skupnosti, ustanove in organizacije. Obèina Lendava bo 20. avgusta slavila svoj»obèinski praznik«. V samostojni Sloveniji ga slavimo desetiè, kot sestavni del EU pa drugiè. Za našo obèino je vstop Slovenije in Madžarske v EU eden od pomembnejših zgodovinskih dogodkov, ker odpravlja barijere, vklešèenost med državne meje ter odpira nova razvojna pota. Dogodek je vsaj toliko pomemben, kot prva omemba našega kraja leta 1192, to je v èasu Haholdov, pridobitev sejemskih pravic leta 1366, ki so nas takrat postavljale ob bok Budimu, pridobitev posebnih mestnih, okrajnih pravic leta 1891 in seveda dogodek, po katerem je izbran obèinski praznik, to je tiskanje prve knjige na sedanjem slovenskem ozemlju, leta 1574. Naš praznik sovpada s praznikom sv. Štefana, kar mu daje dodaten praznièni pridih. Obèina Lendava ima dovolj razlogov, da veselo in ponosno proslavi svoj jubilejni- desetipraznik. Zadovoljstvo in optimizem vzbuja viden razvojni korak na vseh podroèjih. Iz zaspanega, nekoliko»izgubljenega«kraja nam je v razmeroma kratkem èasu uspelo spremeniti podobo mesta in veèine od 21 naselij, kjer smo urejali predvsem komunalno infrastrukturo. V obdobju 2003-2006 smo investirali veè kot 5 milijard SIT, kar nas uvršèa med uspešnejše slovenske obèine. Država je v lanskem letu primaknila okrog 2 milijardi SIT (srednješolski center), v letošnjem in prihodnjem letu pa bo zaradi posodabljanja prometne infrastrukture državno vlaganje doseglo okrog 17 milijard SIT. V takšnih okolišèinah se lažje krepi gospodarstvo, ki po statistiènih podatkih vidno napreduje in ohranja veè kot 3000 delovnih mest. Brezposelnost se je v dobrih treh letih znižala z 21,5 % na 19,5 %. Kljub temu je še vedno visoka in ob nadležnem tranzitnem prometu povzroèa najveè težav našim obèanom. Logika zaposlovanja se je spremenila. Odvisna je od izobrazbene strukture prebivalstva, njene mobilnosti in nagnjenosti k podjetništvu. Zaradi tega je pomembno, da smo nekako zaèeli dojemati globalizacijo in konkurenco na vseh podroèjih. Zaèeli smo se odzivati in prilagajati novim okolišèinam. Pomemben je predvsem pomik gospodarstva k storitvenim dejavnostim in turizmu, k vseživljenjskemu uèenju, trajnostnemu razvoju. Med uspehe lahko prištejemo izgradnjo nogometnega stadiona, na katerega smo èakali veè desetletij. Prvoligaške tekme nas ob dogodkih v športni dvorani in speedway stadionu, uvršèajo v»regijsko športno središèe«. To pozicijo smo si pridobili tudi na podroèju kulture, kjer smo deležni izredne ponudbe. Uspešno smo zakljuèili II. fazo izgradnje kanalizacijskega sistema, obnovili vodovodne sisteme in preplastili veèino vaških cest. Mesto krasi novo krožišèe, ki je izboljšalo prometno varnost. Z vlaganji smo izboljšali prometno varnost tudi v Trimlinih, na Hotizi, še letos pa je na vrsti tudi Mostje. Novo podobo in posodobljeno infrastrukturo je dobila Poslovna cona v Lendavi. Tako kot se spodobi za jubilej, bomo odprli novo mestno hišo - krono, ki je dejanska»krona«vseh naših prizadevanj. Mestna hiša je simbol bogate zgodovine, multikulturnosti in hotenja po nadaljnjem razvoju. Nadaljnja vlaganja in razvoj bosta odvisna predvsem od možnosti èrpanja evropskih sredstev, takse na mejnem prehodu ter povezovanja javnega in zasebnega kapitala na podroèju investicij. Obèina Lendava si s prekomejnim sodelovanjem utira pot k veèji razpoznavnosti. Ob našem prazniku se skupnih uspehov veselijo tudi v obèini Mursko Središèe, Lenti in Budavár. Multikulturno obmoèje»muranie«postaja razpoznavna»kapljica Evrope«. Prav od te razpoznavnosti bo v veliki meri odvisen razvoj turizma, èrpanja sredstev EU in ohranjanje naše multikulturnosti, ki jo negujemo skozi stoletja. Živimo v èasu, ko je treba imeti jasno orientacijo in vizijo. Tega nam ne manjka. Vidno smo izboljšali svojo podobo. Ta še vedno ni popolna, je pa v širšem prostoru pozitivna in prijetna. Stari rek pravi:»èe smo obrnjeni v pravo smer, moramo v tej smeri samo naprej!«in kaj nas najbolj ovira na tej poti? Demografski problemi, asimilacija, centralizacija, predvsem pa, za nas tako znaèilna neenotnost, ki jo obèasno samo navidezno premagujemo. Prav ta neenotnost in brezkompromisno prepiranje je voda na mlin vsem tistim, ki želijo da ostanemo prepirljivo in od dogodkov odmaknjeno obmejno obmoèje. In kaj nam bo ves trud in razvoj, èe ne bomo dojeli, da»na svet nismo prišli predvsem zato, da bi gledali drug skozi drugega, temveè da bi si pomagali in se spoštovali«. V tem pa je odgovornost posameznika do soèloveka in skupnosti, v kateri naj bi vsak èlan le-te zaèutil, da je nekaj dobil, èe ne drugo, pa vsaj pozornost in lepo besedo.to nam zagotovo manjka, zato smo manj uspešni, kot bi sicer lahko bili. SPOŠTOVANI PRIJATELJI! Ob desetem jubileju naše skupnosti Vam iskreno èestitam in želim vse dobro! Posebne èestitke namenjam letošnjim nagrajencem in se jim zahvaljujem za njihov prispevek k razvoju obèine Lendave. Vse skupaj vljudno vabim, da se udeležite naših prireditev, ki jih organiziramo v poèastitev praznika. Posebno vabilo velja za 25. avgust 2006, ko bomo odprli mestno hišo ter skupaj delili veselje in zadovoljstvo ob tem prijaznem dogodku! mag. Anton BALAŽEK Župan

Az ünnep olyan nap, amikor fontos dolgokra emlékezünk. Ilyen alkalmakkor azzal a céllal gyûlünk össze, hogy megosszuk egymással örömünket és megelégedésünket. Az egyénekhez hasonlóan ünnepelnek a közösségek, intézmények, szervezetek is. Lendva Község augusztus 20-án ünnepli községi ünnepét. A független Szlovéniában immár tizedszer, mint az EU tagja pedig másodszor ünnepeljük ezt a napot. Községünk számára Szlovénia és Magyarország csatlakozása az EU-ba az egyik legfontosabb történelmi esemény, hiszen eltörölte a határokat, megszüntette a határok közé szorítást és új fejlõdési útvonalakat nyitott. Ez az esemény legalább annyira fontos, mint helységünk elsõ említése 1192-ben, a Haholdok korában, a vásártartás jogának elnyerése 1366-ban, amely akkor Budával egyenrangúvá tett minket, a különleges városi, járási jogok elnyerése 1981-ben. Persze nem felejthetjük ki azt az eseményt sem, amelynek nyomán kijelöltük a községi ünnep napját, az elsõ nyomtatott könyv megjelenését a mai szlovén területen 1574-ben. Ez az ünnep egybeesik Szent István ünnepével, amely tovább növeli a fényét. Lendva községnek elég indoka van vidáman és büszkén ünnepelni a jubileumi tizedik ünnepet. Az elégedettség és optimizmus minden területen látható fejlõdést eredményez. Egy álmos, valamelyest elveszett helybõl viszonylag rövid idõn belül sikerült a város és a 21 település többségének az arculatát megváltoztatni, hiszen kifejlesztettük a kommunális infrastruktúrát. A 2003-2006-os idõszakban több mint 5 milliárd tollárt ruháztunk be, amely a legeredményesebb szlovén községek közé sorol bennünket. Az állam az elmúlt évben közel 2 milliárd tollárral járult hozzá a község költségvetéséhez (középiskolai központ), az idei és a jövõ évben pedig a közlekedési infrastruktúra felújítása miatt az állam közel 17 milliárd tollárral fog hozzájárulni az itteni fejlõdéshez. Ilyen körülmények között könnyebben erõsödik a gazdaság, amely a statisztikai adatok alapján látványosan fejlõdik és fenntart több mint 3000 munkahelyet. A bõ három év alatt a munkanélküliségi ráta 21,5%- ról 19,5%-ra csökkent. Ennek ellenére még mindig magasnak mondható és a tranzitforgalom mellett ez okozza a polgároknak a legtöbb fejfájást. A foglalkoztatás logikája megváltozott. A lakosság mûveltségi struktúrájától, mobilitásától és vállalkozó-szellemétõl függ. Emiatt fontos, hogy valamelyest sikerült felfognunk a globalizáció és konkurencia fogalmát minden területen. Reagálni és alkalmazkodni kezdtünk az új körülményekhez. Elsõsorban a gazdaság elmozdulása a szolgáltatások és turizmus irányába a fontos, valamint az élethosszig tartó tanulás és a tartós fejlõdés. Sikernek könyvelhetjük el az új focistadion megépítését, amelyre már több évtizede vártunk. A sportcsarnokban és a speedway-pályán lebonyolított elsõligás mérkõzések a régió sportközpontjává tesznek bennünket. A kultúra területén is magas rangot sikerült szereznünk, kiemelkedõ ajánlatokkal halmoznak el minket. Sikeresen lezárult a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének II. fázisa, felújítottuk a vízvezeték-hálózatot és a falvak több- O B È I N A K Ö Z S É G Tisztelt polgárok! ségében újraburkoltuk az utakat. A várost egy új körforgalom ékesíti, amely javított a közlekedés biztonságán. A közutak biztonsága javult Hármasmalomban és Hotizán is, még az idei évben sor kerül a munkálatokra Hídvégen is. Új arculatot és infrastruktúrát kapott az ipari zóna Lendván is. Ahogy azt illik, a községi ünnep alkalmából fogjuk megnyitni az új községházát a Koronát, amely törekvéseink valódi koronája. A községháza ugyanis a gazdag történelmi múlt, a multikulturalitás, a fejlõdni akarás szimbóluma. A további befektetések és fejlõdés fõleg attól függ, hogy mennyit fogunk tudni meríteni az uniós eszközökbõl, valamint a határátkelõk taxájától és attól, hogy miként tudjuk majd összekötni a köz- és magántõkét a beruházások terén. A nagyobb felismerhetõség miatt Lendva Község határokon átívelõ összeköttetéseket teremt. Ünnepünk alkalmával együtt örül a sikereinknek Muraszerdahely, Lenti és Budavár önkormányzata is. A Murania multikulturális központ Európa ismert cseppjévé válik. Ettõl az ismertségtõl függ a turizmus fejlõdése, az, hogy milyen mértékben tudunk majd tovább meríteni az EU-s eszközökbõl, valamint a multikulturalitásunk megõrzése, amelyet már évszázadok óta ápolunk. Olyan korban élünk, amikor világos tájékozódási képességre és elõrelátásra van szükség. Ezekben nálunk nincs hiány. Láthatóan javítottunk az arculatunkon. Az még mindig nem tökéletes, de már pozitív és kellemes. Egy régi mondás szerint: Ha jó irányba nézünk, akkor ebben az irányban kell tovább haladni. De mi is akadályoz minket ezen az úton? Demográfiai problémák, asszimiláció, mindenekelõtt pedig az, hogy nem vagyunk egységesek, és ez utóbbi nagyon jellemzõ ránk, és idõnként csak nagyon nehezen tudjuk legyõzni. Pedig ez csak azoknak a malmára hajtja a vizet, akik azt szeretnék, hogy zsörtölõdõ, az eseményektõl elszakított határmenti kisváros maradjunk. És mit ér mindez a törekvés és fejlõdés, ha nem fogjuk fel, hogy nem elsõsorban azért jöttünk a világra hogy átnézzünk egymáson, hanem hogy egymást segítsük és tiszteljük egymást. Ebben áll az egyén felelõssége embertársai és a közösség felé, amelyben annak minden tagja úgy érzi, hogy kapott valamit, ha nem mást, hát figyelmet és szép szót. Ez mindenképpen hiányosságunk, ezért nem tudunk olyan sikeresek lenni, amilyenek lehetnénk. TISZTELT BARÁTAIM! Közösségünk tizedik évfordulója alkalmából szívbõl gratulálok és minden jót kívánok! Külön gratulálok az idei díjazottaknak és megköszönöm Lendva Község fejlõdéséért végzett munkájukat. Szeretettel meghívom Önöket az ünnep alkalmából tartandó rendezvényekre. Külön szeretném kiemelni az új községháza 2006. augusztus 25-én sorra kerülõ megnyitását, ahol szeretném Önökkel is megosztani az örömömet és megelégedésemet. Mag. Anton BALAŽEK polgármester

S 30. seje obèinskega sveta Obèine Lendava Kljub poletnim poèitnicam so svetniki Obèine Lendava 24.07.2006 izvedli 30. sejo obèinskega sveta. Seja je bila posveèena predvsem sprejemu aktov potrebnih za izvedbo lokalnih volitev v letu 2006. Tako so svetniki sprejeli Odlok o doloèitvi volilnih enot za volitve èlanov obèinskega sveta Obèine Lendava. Sprejeti odlok doloèa 1 volilno enoto t.j. obmoèje obèine za volitve 20 èlanov obèinskega sveta, 1 volilno enoto, t.j. obmoèje obèine za volitve 2 èlanov sveta - predstavnikov madžarske narodne skupnosti - in 1 volilno enoto, t.j. obmoèje obèine za volitve 1 èlana sveta predstavnika romske skupnosti. Nadalje so svetniki sprejeli Odlok o doloèitvi števila èlanov sveta ter volilnih enot za volitve èlanov v svete krajevnih skupnosti. Odlok temelji na doloèilih Zakona o lokalnih volitvah, ki doloèa, da se volitve v svete krajevnih skupnosti izvajajo po veèinskem sistemu. To pomeni, da se pri doloèitvi števila èlanov sveta (do 7) oblikuje ena volilna enota, pri višjem številu èlanov sveta pa se oblikuje veè volilnih enot, pri èemer pa se v eni volilni enoti lahko voli od 1 do najveè 3 èlanov sveta. Obèinski svet Obèine Lendava je v letu 2002 sprejel Odlok o doloèitvi števila èlanov sveta krajevnih skupnosti ter volilnih enot za volitve èlanov v svete krajevnih skupnosti Obèine Lendava (Ur.l. RS, št. 78/02 in 80/02-pop.). Z navedenim odlokom so bile doloèene volilne enote za posamezne krajevne skupnosti in se v bistvu zaradi že uteèenega postopka izvedbe volitev tudi v novem odloku ne spreminjajo, prav tako pa se tudi ne spreminja število èlanov sveta krajevnih skupnosti, razen pri krajevni skupnosti Lendava, kjer se število volilnih enot in število èlanov sveta spreminja zaradi ustanovitve nove krajevne skupnosti Trimlini, kar je bilo potrjeno s spremembami Statuta obèine v letu 2006. Tako je v sedaj sprejetem odloku doloèeno, da se za volitve èlanov sveta KS Lendava doloèijo 3 volilne enote, v katerih se skupno voli 9 èlanov sveta, za volitve èlanov sveta KS Trimlini pa se doloèi 1 volilna enota, ki obsega obmoèje naselja Trimlini in se voli 5 èlanov sveta. Svetniki so sprejeli tudi Odlok o delni povrnitvi stroškov volilne kampanje za lokalne volitve v Obèini Lendava, v letu 2006. V odloku so na podlagi Zakona o volilni kampanji doloèeni zneski za delno povrnitev stroškov za volitve. Višina zneskov je omejena tako, da stroški volilne kampanje za volitve v obèinski svet ne smejo preseèi 60 tolarjev na posameznega volilnega upravièenca, za volitve župana pa 40 tolarjev na posameznega volilnega upravièenca, s tem, da se v primeru ponovnega glasovanja lahko poveèajo še za 20 tolarjev. Organizator volilne kampanje mora najkasneje 45 dni pred dnevom glasovanja odpreti poseben žiro raèun z oznako»za volilno kampanjo«in navesti volitve, za katere organizira volilno kampanjo. Na seji je bila imenovana tudi Komisija za sestavo volilnega imenika pripadnikov romske skupnosti v sestavi: Ružica Bernjak, Tomi Levaèiè in Rozalija Horvat. Del seje pa so svetniki posvetili tudi drugim podroèjem ter sprejeli sklep o višini in strukturi cene ravnanja s komunalnimi odpadki in nenevarnimi odpadki iz industrije. Na 8. seji obèinskega sveta dne 08.03.2004 je sicer bila doloèena cena, ki se tudi s tem sklepom ne spreminja, spreminja se le notranja struktura cene, s katero je opredeljeno kolikšen delež v enotni ceni pripada izvajalcu gospodarske javne službe (45,16 %), kolikšen delež lastniku odlagališèa za investicijsko vzdrževanje (48,39 %) in kolikšen za rento (6,45 %). Obèinski svet Obèine Lendava je v skladu z Odlokom o naèinu opravljanja gospodarske javne službe ravnanja s komunalnimi odpadki na svoji 27. seji, dne 20. 3. 2006, sprejel ceno odlaganja nenevarnih industrijskih odpadkov. Cena je zajemala tudi okoljsko dajatev (taksa za obremenjevanje okolja), kar pa ni v pristojnosti lokalne skupnosti, zato je v predlogu sklepa iz enotne cene izvzeta in prikazana posebej, saj je konèni strošek odvisen tudi od le-te. Okoljska dajatev se spreminja v skladu s podzakonskimi predpisi in od 1. 7. 2006 znaša 3,43 SIT, namesto dosedanjih 2,78 SIT. Predlagana notranja struktura cene je v deležih ista kot pri enotni ceni ravnanja s komunalnimi odpadki. Ko pa gre za odvažanja nenevarnih odpadkov, iz industrije z zabojniki, po posebnem naroèilu gospodarske družbe, je dogovor o stroških prevoza prepušèen povzroèitelju odpadkov in registriranemu prevozniku odpadkov. Sklep ponovno uvaja ceno (pred 20. 3. 2006) za odvažanje komunalnih odpadkov od vseh subjektov, katerim je odvažanje komunalnih odpadkov organizirano s specialnim vozilom v sklopu rednega tedenskega, štirinajstdnevnega ali meseènega odvažanja. Na seji pa je bil sprejet tudi sklep o spremembah in dopolnitvah Naèrta nabav in gradenj za leto 2006 ter sklep o spremembah programa prodaje obèinskega premoženja za leto 2006. Jasna Braèiè-Szabó Glasilo Obèine Lendava Lendva község közleménye Odgovorni urednik: Lajos Bence, Uredniški odbor: Mira Unger, Jutka M. Király, Alenka Kekec Galiè, Darja Šoš in Jasna Braèiè Szabó. Lektorja: Mira Unger (slovenski jezik), Nándor Böröcz (madžarski jezik). Oblikovanje: Ladislav Meseliè. Izdaja: Obèina Lendava Lendva Község, Trg Ljudske pravice 5, 9220 Lendava, tel: (02) 5789 410, fax: (02) 575 12 57, e-mail: urad.zupana@lendava.si, Tisk: S-Tisk d.o.o., Izhaja v nakladi 4200izvodov. Vsako gospodinjstvo v obèini prejme izvod brezplaèno. Felelõs szerkesztõ: Bence Lajos, Szerkesztõbizottság: Unger Mira, Király M. Jutka, Kekec Galiè Alenka, Šoš Darja és Braèiè Szabó Jasna. Lektorok: Unger Mira (szlovén nyelv), Böröcz Nándor (magyar nyelv). Grafikai tervezés: Meseliè Ladislav, Kiadja a Lendvai Község Obèina Lendava, Ljudska pravica tér 5, 9220 Lendva, tel: (02) 5789 410, fax: (02) 575 12 57, e- mail: urad.zupana@lendava.si, Készül az S-Tisk d.o.o. nyomdában, 4200 példányban. A község minden háztartása díjmentesen kapja.

A nyári szünidõ ellenére Lendva Község tanácstagjai 2006. július 24-én megtartották a községi tanács 30. ülését. Az ülést mindenekelõtt a 2006- os helyi választások lebonyolításához szükséges dokumentumok elfogadásának szentelték. Így a tanácsosok elfogadták a választási egységek meghatározásáról szóló határozatot Lendva Község községi tanácstagjainak megválasztásához. Az elfogadott határozat 1 választóegységet határoz meg, ami a község területét teszi ki 20 tanácstag megválasztásához, 1 választóegységet, amely szintén a község területét határozza meg 2 tanácstag a magyar nemzetiségi közösség képviselõinek megválasztásához, és 1 választóegységet, amely ugyancsak a község területét jelöli ki 1 tanácstag a roma közösség képviselõjének megválasztásához. Továbbá a tanácstagok elfogadták a helyi közösségek tanácsainak taglétszámáról és a választóegységekrõl szóló határozatot. A határozat a helyi választásokról szóló törvény alapján született meg, amely meghatározza, hogy a helyi közösségek tanácsába többségi rendszer alapján folynak a választások. Ez azt jelenti, hogy ha a tanács létszáma 7 fõ vagy az alatti, akkor egy választóegységet kell létrehozni, ha pedig ennél több, akkor egynél többet, ilyen esetekben minden választóegységben 1 3 jelöltre lehet majd szavazni. Lendva Község Tanácsa 2002-ben elfogadta a Lendva Község helyi közösségei tanácstagjainak létszámáról és a választóegységekrõl szóló határozatot (SZK Hivatalos lapja, 78/02 és 80/02-jav.). Az említett szabályzat alapján meghatározták az egyes helyi közösségek választóegységeit, amelyeket az új határozat sem változtat meg, hiszen a választások kivitelezése a régi formában eddig is zök- O B È I N A K Ö Z S É G Lendva Község Tanácsának 30. ülésérõl kenõmentes volt. Ugyancsak nem változott a helyi közösségek tanácstagjainak létszáma, kivéve a Lendvai Helyi Közösség tanácsát, ahol is a választóegységek száma és a tanácstagok létszáma az új Hármasmalmi Helyi Közösség létrejötte miatt megváltozik. Az új Hármasmalmi Helyi Közösség létrejöttét a statútum 2006-os módosításában hagyta jóvá a községi tanács. Így a jelenleg elfogadott határozat értelmében a Lendvai HK-ban 3 választóegység lesz, amelyekben összesen 9 tanácstagot fogunk megválasztani, a Hármasmalmi HK-ban pedig 1 választóegység lesz, amelyben 5 tanácstagot fogunk megválasztani. A tanácstagok ugyancsak elfogadták Lendva Község helyi választásainak választási kampánya során felmerülõ költségek részbeni visszatérítésérõl szóló határozatot. A határozatban meghatározták A választási kampányról szóló törvény értelmében a részleges költségtérítési összegeket. Az összegeket úgy határozták meg, hogy a községi tanácsi választások során az összeg nem haladhatja meg a 60 tollárt választópolgáronként, míg a polgármester-választás során a 40 tollárt választópolgáronként, azzal a kikötéssel, hogy ismételt választások esetén ez az összeg 20 tollárral növekedhet. A kampány szervezõje legkésõbb 45 nappal a választás napja elõtt köteles zsírószámlát nyitni A választási kampány céljából címmel és megnevezni a választásokat, amelyre a kampány irányul. Az ülésen kijelölték a magyar nemzetiségi és a roma közösségek választási névjegyzékének összeállítására kinevezett bizottságot Ružica Bernjak, Tomi Levaèiè és Rozalija Horvat személyében. Az ülés egy részét a tanácstagok más témáknak szentelték, így elfogadták a kommunális hulladék és az ipari veszélyes hulladék feldolgozásának áráról és árösszetételérõl szóló határozatot. A községi tanács 8. ülésén, 2004. 03. 08-án ugyan már meghatározott egy árat, amely ezzel a határozattal sem változik, de megváltozik az ár belsõ struktúrája. Így a gazdasági közszolgálat részesedése az ár 45,16%-a, a lerakóhely tulajdonosának részesedése a beruházási karbantartásra az ár 48,39%-a és a járadék az ár 6,45%-a. Lendva Község Tanácsa a 27. ülésén, 2006. 03. 20-án a Gazdasági közszolgálatok kommunális hulladékfeldolgozásának módjáról szóló határozattal összhangban elfogadta a veszélytelen ipari hulladékok tárolásának árát. Az ár magába foglalta a környezeti illetéket is (környezetterhelési taxa), ami pedig nem a helyi közösségek hatáskörébe tartozik, így a határozat-javaslatban az egységárból azt kivették és külön tüntették fel, hiszen a végösszeg az említett illetéktõl is függ. A környezeti illeték az altörvényi rendelet értelmében 2006. 07. 1-jétõl 3,43 SIT-re változott az eddigi 2,78 SIT helyett. Az ár javasolt belsõ összetétele a régi maradt. Amikor pedig veszélytelen ipari hulladékok elszállításáról van szó a gazdasági szereplõk külön megrendelésére, a szállítási költségek a hulladék termelõjét és a regisztrált hulladékszállítót terhelik. A határozat ismét bevezeti a kommunális hulladékok elszállításának árát (2006. 03. 20. elõtti) mindazon alanyok számára, akiknek hulladék-elszállítását különleges szállítókocsikkal végzik a rendszeres heti, huszonnégy napos vagy havi elszállítások során. Az ülésen ezeken kívül elfogadták még a 2006-os évi beszerzési és építési tervezet módosításait és bõvítéseit, valamint a községi vagyonok 2006-os évi eladási programjának módosításait is. Jasna Braèiè-Szabó

Plaketa in priznanja Obèine Lendava Plaketo Obèine Lendava a prejme Druš uštv tvo upokojence jencev Lendava za veè kot 30 letno aktivno in prostovoljno delovanje društva in njenih èlanov na razliènih podroèjih delovanja. Društvo upokojencev Lendava je bilo registrirano februarja leta 1975. Deluje kot humanitarno društvo na osnovi statuta in sprejetih pravilnikov. Ima 760 èlanov, od tega je približno polovica aktivnih. Društvo izvaja svoje dejavnosti v skladu s polletnimi in letnimi naèrti po naslednjih podroèjih: zdravstvena predavanja in storitve za upokojence, merjenje krvnega pritiska in ugotavljanje sladkorja, obiski bolnih upokojencev ter izvajanje projekta potrebe starejših na domu, pri katerem aktivno sodeluje oziroma pomaga 17 prostovoljcev. Upokojenci se znotraj društva ukvarjajo tudi s športno rekreativno dejavnostjo: kegljanjem, balinanjem, strelstvom, pohodništvom, kolesarjenjem in z roènimi deli. Èlani društva se poleg naštetega družijo tudi na organiziranih izletih in sreèanjih, vsako leto pa organizirajo tudi letovanje na morju. Društvo upokojencev Lendava je vkljuèeno tudi v Pomursko pokrajinsko zvezo, aktivnosti pa èlani opravljajo prostovoljno. Priznanje je Obèine Lendava a prejme jme gospa pa Marija ja Mira a Unger nger, za dolgoletno prizadevno in uspešno delo na podroèju vzgoje in izobraževanja ter kulture. Mira Unger je leta 1971 diplomirala na Pedagoški Akademiji v Mariboru iz slovenskega jezika. Uèiteljsko kariero je zaèela v Kobilju, nato pa je pouèevala na Dvojezièni osnovni šoli II v Lendavi,za kar si je pridobila dodatno izobrazbo iz defektologije. Delo uèiteljice je prekinila za pet let, ko je opravljala delo na obèinskem sindikatu. Od septembra 1991 pouèuje slovenšèino na Dvojezièni osnovni šoli v Genterovcih. Je pedagog s potrebnim strokovnim znanjem in izrednim obèutkom za slovenski jezik. Kot uèiteljica meni, da je njena glavna naloga in cilj predstaviti slovenski jezik in književnost na tak naèin, da ga bodo otroci vzljubili. Od vsega zaèetka je cenjena razrednièarka, ki istoèasno izobražuje ter vzgaja mladi rod. Ni zanemarljiva niti njena skrb za mlade talente, saj že vrsto let pripravlja uèence na slovensko jezikovno tekmovanje za Cankarjevo priznanje. Sodeluje tudi pri pripravi otrok za nastope na šolskih in drugih proslavah. Pomembno vlogo ima tudi pri organizaciji in izvedbi prireditev, saj je avtorica mnogih slavnostnih nagovorov in scenarijev. V uèiteljskem zboru uživa ugled in spoštovanje. Kolegi vedno lahko raèunajo na njeno pomoè. S svojim delom spodbuja spoznavanje in ohranjanje obeh jezikov in kultur. Osem let je predsedovala šolskemu svetu, poudarjajoè življenjsko vlogo osnovne šole v malem okolju ter potrebo obstoja le-te. Na kulturnem podroèju je bila aktivna v gledališki dejavnosti, bila je predsednica Sveta Kulturne skupnosti, že dva mandata pa je predsednica Sveta Galerije-Muzeja Lendava. Priznanje je Obèine Lendava a prejme jme otroš troško gledališèe e KU-KUC za izvirne in avtorske gledališke predstave za otroke in mladino ter uspešno uprizarjanje gledaliških predstav doma in drugod po Sloveniji. Ustanoviteljici in aktivni igralki otroškega gledališèa KU-KUC, ki deluje že od leta 1999, sta Miša Geriè in Urška Rašèan. Vse njune predstave so izvirne in avtorske, pripravljene za otroke vseh starosti. Doslej sta napisali pet predstav, in sicer: Èudežni pralni stroj Leonard, Deklica Lizika in vila Tabletka, Perko se vraèa domov, Kje si Dedek Mraz? in Kokstars. Zaigrali in uprizorili sta že veè kot 400 predstav po vrtcih in osnovnih šolah po vsej Sloveniji, udeležujeta pa se tudi festivalov za otroke. Tako sta uspešno nastopili na Otroškem festivalu Poèitnice so tu, v Piranu, na Prazniku èešenj na Primorskem, na Poletnem otroškem festivalu Pozdrav poletju v Novi Gorici in Otroškem festivalu v Kranju. Decembra 2005 sta imeli s predstavo Kje si Dedek Mraz? kar 34 uprizoritev. Predstava z naslovom Èudežni pralni stroj Leonard je lansko leto na nateèaju organizacije Tipovej-a v sodelovanju z Uradom RS za mladino med 40 prijavljenimi deli bila izbrana za najboljši gledališki projekt. S predstavo Perko se vraèa domov pa že dve leti aktivno sodelujeta s Svetom za preventivo in vzgojo v cestnem prometu. Letos sta napisali in uprizorili tudi gledališko predstavo za odrasle Najboljša je Emilija, ki je bila na obmoènem sreèanju gledaliških skupin v Gornji Radgoni izbrana za najboljšo gledališko predstavo, obe igralki pa sta bili nominirani za najboljšo žensko vlogo na sreèanju. Otroško gledališèe KU-KUC s svojimi predstavami navdušuje vedno veè otrok in odraslih ter postaja vedno bolj razpoznavno tako doma kot tudi v tujini. Priznanje je Obèine Lendava a prejme jme vinotoè oè Ludvik udvika a in Marije je (Muca) Kiraly aly iz Èentibe za ponudbo izvirnega vinogradniškega in kulinariènega doživetja v vinotoèu in promocijo domaèe hrane tako v lokalnem kot tudi širšem okolju. Iz stare, lepo obnovljene vinske kleti sta zakonca Kiraly ustvarila prijeten vinotoè z bogato ponudbo izvirnih, domaèih jedi. Pri njiju z užitkom pojeste hortobagyi palaèinke, bograè, pa dödöle, zapeèen fižol po receptu tete Muce, raèko z mlinci ali katero drugo mesno jed, in se posladkate z gibanico, s èešnjevimi, jabolènimi ali skutinimi zavitki oz. reteši. Seveda pa k domaèim dobrotam ponudijo lastno žlahtno kapljico. V svoji kleti imata eno izmed najboljših ponudb domaèe hrane, katere sloves in tudi okus se je uveljavil tako v Sloveniji, kot tudi na Madžarskem, saj gostita tako na našem veleposlaništvu v Budimpešti kot tudi na našem konzulatu v Monoštru. Teta Muca in Lajcsi bácsi, ki slovita po izjemni prijaznosti in gostoljubnosti, sta gostila veliko delegacij, visokih gostov in predsednikov, pa tudi družinske obletnice, prijateljska sreèanja.gre torej za ponudbo, ki v veliki meri pripomore k promociji in prepoznavnosti naše obèine.

Lendva Község plakettje és elismerései Lendva Község plakettjé ttjét t kap apja a Lendvai Nyugdíjasok Egyesüle esülete az egyesület és tagjai több mint 30 éves, a különbözõ tevékenységi területeken végzett aktív és önkéntes munkájáért. A Lendvai Nyugdíjasok Egyesülete 1975 februárjában került bejegyzésre. Humanitárius egyesületként mûködik a statútum és az elfogadott szabályzatok alapján. Az egyesületnek 760 tagja van, akiknek kb. a fele aktív. Az egyesület a féléves és éves tervek értelmében végzi tevékenységét a következõ területeken: egészségügyi elõadások és szolgáltatások a nyugdíjasok részére, vérnyomás- és vércukorszint-mérés, a beteg nyugdíjasok látogatása, valamint egy olyan projektmunka végzése, amelyben 17 önkéntes vesz részt, s azt szeretnék felmérni, mire van az idõsebbeknek szükségük otthonukban, illetve természetesen segítséget is nyújtanak. A nyugdíjasok az egyesület keretein belül sport- és rekreációs tevékenységgel is foglalkoznak: tekézés, lövészet, túrázás, kerékpározás, valamint kézimunkáznak, hímeznek is. Továbbá többször szerveznek kirándulásokat és különbözõ találkozókat, és évente nyaralást az Adrián. A Lendvai Nyugdíjasok Egyesülete tagja a Muravidéki Területi Nyugdíjasok Szövetségének, és az egyesület tagjai a munkát önkéntes alapon végzik. Lendva Község elismerésében részesül Unger Mira a sok éves odaadó és eredményes nevelõi-oktatói munkájáért, valamint a kultúra terén folytatott tevékenységéért. Unger Marija (Mira) 1971-ben szerzett diplomát a Maribori Egyetem Pedagógiai Karán, szlovén szakon. Tanári pályafutását Kobiljén kezdte, majd Lendván a 2-es sz. Kétnyelvû Általános Iskolában folytatta. A tanítást megszakítva a községi szakszervezet titkári teendõit látta el 5 évig. 1991 szeptemberétõl a Göntérházi Kétnyelvû Általános Iskola szlovén szakos tanára. Kellõ szakmai tudással, kiváló nyelvérzékkel rendelkezõ pedagógus, aki a szlovén nyelv és irodalom megismertetésén túl az anyanyelv megszerettetését, a tanulók szókincsének bõvítését tekinti fõ feladatának. A kezdetektõl nagyra becsült osztályfõnök, aki nemcsak tanítója, de nevelõje is az ifjú nemzedéknek. Tehetséggondozó tevékenysége sem elhanyagolható, hiszen évek hosszú sora óta készíti fel a tanulókat a legrangosabb szlovén nyelvi vetélkedõre, valamint az iskolai és a helyi rendezvényekre. Mindezek megszerkesztésében, kivitelezésében is oroszlánrészt vállal, ugyanis számos alkalmi beszéd, forgatókönyv szerzõje. Nem egy tanulójának ma is példaképe. A tantestület tekintélyes, köztisztelet örvendõ pedagógusa, akinek segítségére a kollégák mindig számíthatnak. Személyében nemcsak a szlovén, de a magyar nyelv kiváló ismerõjét is tisztelhetjük, aki sokat tesz az egymás mellett élõ népek hagyományainak, kultúrájának kölcsönös megismertetéséért, megszerettetéséért, a másság elfogadásáért. Az Iskolatanács elnöki tisztségét 8 évig látta el, nem egyszer hangsúlyozva a kis településen mûködõ általános iskola létfontosságú szerepét, megmaradásának szükségességét. Példaértékû kapcsolatot ápol az iskolakörzet településeivel, a szülõkkel, a szûkebb és tágabb környezettel. Lendva Község elismerésében részesül a KU-KUC gyermekszínház az egyedi és szerzõi gyermek- és ifjúsági elõadásokért, valamint azok bemutatásáért itthon és országszerte. Az 1999 óta mûködõ KU-KUC gyermekszínház alapítói és aktív színjátszói Geriè Miša és Rašèan Urška. Minden elõadásuknak õk ketten a szerzõi és elõadói, és különbözõ korosztályú gyermekeknek készítik azokat. Eddig öt elõadást írtak: Leonard, a csodamosógép (Èudežni pralni stroj Leonard), Lizika kislány és Tabletka tündér (Deklica Lizika in vila Tabletka), Perko hazatér (Perko se vraèa domov), Hol vagy, Télapó? (Kje si Dedek Mraz?) és a Kokstars (Kokstars). Több mint 400 fellépés van mögöttük Szlovénia különbözõ óvodáiban és általános iskoláiban, részt szoktak venni a gyermekfesztiválokon, Piránban, Nova Goricában és Kranjban. 2005 decemberében a Hol vagy, Télapó? címû elõadást 34-szer mutatták be. A Leonard, a csodamosógép címû elõadásuk egy pályázaton 40 mû között elnyerte a legjobb színházi projekt díjat. A Perko hazatér címû darabbal pedig már két éve együttmûködnek a közúti forgalmi és megelõzési és nevelési tanáccsal. Az idén írtak egy elõadást a felnõttek részére Emilija a legjobb címmel, amit sikeresen bemutattak, s Gornja radgonán, a színjátszócsoportok területi találkozóján a legjobb elõadásnak titulálták. A KU-KUC gyermekszínház elõadásaival egyre több gyermeket lelkesít és felismerhetõvé válik itthon és külföldön egyaránt. Lendva Község elismerésében részesül Király ály Lajos és Marija ja (Muca) csentei borozója a borászati és gasztronómiai élmény egyedi, élményszerû kínálatáért és a házi jellegû ételek promóciójáért helyi, valamint országos szinten. Az öreg, stílusosan felújított családi borospincébõl Lajcsi bácsi és Muca néni hangulatos borozót alakított ki tájjellegû ételek gazdag kínálatával. Náluk a vendég jóízûen ehet hortobágyi palacsintát, bográcsot vagy dödöllét, sült babot Muca néni receptje szerint, ropogósra sült kacsát vagy valamilyen más ízletes húsételt, esetleg Gundel-palacsintát, gibanicát vagy házi rétest. Az ételekhez természetesen saját borukat kínálják, de megkóstolhatják házi fõzésû pálinkájukat is. Borozójuk a tájjellegû ételek egyik legjobb kínálatával rendelkezõ helye, ismert hazánkban és Magyarországon egyaránt, hiszen ételsoraikat nem egy fogadáson vonultatták fel a budapesti szlovén nagykövetségen vagy a szentgotthárdi fõkonzulátuson. Muca náni és Lajcsi bácsi vendégszeretete közismert, számos magas rangú vendég és küldöttség, elnökök vendégeskedtek náluk, de családi és baráti összejöveteleknek is otthont adtak már. Egy olyan hagyományokon alapuló komplex kínálat az övék, amely községünket is sikeres promócióját is jelenti bel- és külföldön egyaránt.

Investicijska dejavnost po krajevnih skupnostih v letu 2006 O B È I N A K Ö Z S É G Beruházások a helyi közösségekben 2006-ban V prejšnji številki Lendavskih novic smo opisali potrebe po investicijskih vlaganjih v krajevne skupnosti v letu 2006. Povedano je bilo, da je v letu 2006 velik poudarek na sanaciji obèinskih cest, saj ugotavljamo, da so v slabem stanju ter potrebne veèjega popravila. Tako je bil narejen program investicijskih vlaganj v lokalne ceste in na podlagi tega izveden javni razpis, ki se bo iztekel 31.07.2007. V skladu z razpoložljivimi sredstvi pa so krajevne skupnosti v program investicij in investicijskega vzdrževanja zajele tudi druge potrebe. Pogodbe o financiranju v spodnji tabeli navedenih investicijskih del so bile z vsemi krajevnimi skupnostmi podpisane v drugi polovici meseca julija. Predvidevamo, da se bodo aktivnosti za izvedbo pogodbeno prevzetih del znotraj krajevnih skupnosti prièele v avgustu. V tabeli so zajeta vsa dela, ki so bila oziroma, ki se bodo izvedla v letu 2006 znotraj krajevnih skupnosti iz razliènih finanènih virov. DOLINA Völgyifalui Helyi Közösség A) DRŽAVNO INVESTIRANJE Állami támogatás - Sanacija ceste Útjavítás - Gramoziranje Kavicshordás - Ureditev ceste v Glavni ulici A Fõ utca rendbetétele Vzdrževalna dela Karbantartási munkálatok Èišèenje jarkov in kanalov Az árkok és csatornák megtisztítása GENTEROVCI Göntérházi HK Projektna dokumentacija A járda és az utcai világítás za ploènike in ulièno razsvetljavo dokumentációjának elkészítése Mostje-Genterovi Kamovci Projektna dokumentacija za III. Fazo A III. fázis projektdokumentációja Gramoziranje Kavicsozás Ureditev projektne dokumentacije A halottasház építési dokumentációjának za mrliško vežo in njena legalizacija elkészítése és engedélyeztetése Prekrivanje vaškega doma A faluotthon tetõzetének javítása Vzdrževalna dela na objektih Karbantartási munkálatok finanszírozása Urejanje jarkov in kanalov Az árkok és levezetõ csatornák karbantartása A Lendvai Híradó múlt számában már közzétettük a tervezett szükséges beruházásokat a helyi közösségekben. Mivel az elvégzett elemzések és a helyi közösségek munkaprogramjainak alapján megállapítottuk, hogy a legnagyobb problémát a helyi utak rossz állapota jelenti, kidolgoztuk a községi utak karbantartására vonatkozó programot a 2006-os évre. Ennek értelmében a munkálatok kivitelezésére nyilvános pályázatot jelentettünk meg, mely 2007. július 31-gyel jár le. A helyi közösségek azonban a rendelkezésre álló eszközök keretében egyéb beruházásokat, karbantartási munkálatokat is terveznek. A táblázatban feltüntetett beruházások finanszírozási szerzõdései aláírására a helyi közösségek és a község közt július második felében került sor. A tervezett munkálatok elõreláthatólag augusztus folyamán kezdõdnek meg. A táblázatban a helyi közösségekben a 2006-os év folyamán kivitelezett, illetve tervezett, különbözõ forrásokból finanszírozott munkálatok vannak feltüntetve. Hotizai HK HOTIZA Semafor na prehodu Közlekedési lámpa za pešce (DRSC) felállítása a gyalogátkelõnél Merjenje obremenjenosti Környezetterhelési mérések okolja (DRSC) Traktorska steza Hotiza Traktorút kiépítése Gyulamajorig Jula (DRSC) Kolesarska steza Hotiza Kerékpárút kiépítése Kapcáig Kapca (DRSC) Visokovodni nasip (MOP-e) Árvízvédelmi gát kiépítése Ploèniki in ulièna razsvetljava»ložiè«járda és utcai világítás Ložièig Gramoziranje Kavicsozás Vzdrževanje objektov Az objektumok karbantartása Èišèenje jarkov in kanalov Az árkok és csatornák karbantartása Popravilo objekta (realizirano) Az objektumok felújítása (realizálva) KOT Kóti HK Izgradnja visokovodnega Árvízvédelmi gátrendszer kiépítése nasipa (MOP-e) Kanalizacijsko omrežje A szennyvízcsatorna-hálózat II. faza in prikljuèki II. fázisának kiépítése rácsatlakozásokkal

Preplastitve cest (kanalizacija) Útburkolat-javítás (szennyvízcsatorna) Možnost priklopa na centralno vodo A központi vízvezetékre oskrbo z izgradnjo vodovoda való rácsatlakozás Gramoziranje Kavicshordás C) LOKALNO SOFINANCIRANJE Helyi támogatás: Urejanje vaškega doma A faluotthon körüli munkálatok Razna vzdrževalna dela Különbözõ karbantartási munkák Èišèenje jarkov in kanalov Árok- és csatornatisztítás Petesházi HK PETIŠOVCI - Gradnja AC Pince Lendava (DARS) A Pince Lendva autóút építése - Gradnja visokovodnega Gátépítés nasipa (MOP-e) - Sanacija Kopice (MOP-e) A Kopica szanálása Športni park Petišovci A petesházi sportpark Izgradnja kanalizacije Tiha ulica A Csendes utca szennyvízcsatornájának megépítése Kolesarska steza in ploèniki Kerékpárút és járdák Sanacija cestišè (Potoèna) Patak utcai útépítés Ureditev kuhinje v vaškem domu A faluotthon konyhájának elkészítése Ureditev okolice vaškega doma A faluotthon környékének rendezése Ureditev mrliške vežice A halottasház ügyének rendezése Ureditev lesenega mostu A fahíd karbantartási munkálatai Urejanje jarkov in kanalov Árok- és csatornaásási munkálatok Radamosi HK RADMOŽANCI Ureditev javne razsvetljave Az utcai világítás kiépítése Gramoziranje Kavicsozás Ureditev dostopne poti in postavitev A zarándokhelyig vezetõ út zvonika na romarskem mestu megépítése és a harang felállítása Vzdrževalna dela Karbantartási munkálatok Ureditev nogometnega igrišèa A focipálya megépítése Csentei HK ÈENTIBA Ureditev hudournika»lindiè«a Lindiè záporpatak megépítése Projektiranje ploènikov ob Az állami út melletti járdák magistralni cesti projektjének elkészítése Gramoziranje Kavicshordás Asfaltiranje»Kašovega brega«a Kásahegyi út aszfalozása Sanacija ceste»zatak«a zataki út szanálása Èišèenje jarkov in kanalov Árok- és csatornatisztítás Alsólakosi HK DOLNJI LAKOŠ - Rekonstrukcija ceste GI/3 A GI/3 út rekonstrukciója (urgenca DRSC) - zamenjava oken (DRSC) Ablakcserék Merjenje obremenjenosti okolja Környezetterhelési mérés Kanalizacija (projekt II. faza) Szennyvízcsatorna-hálózat in prikljuèki rácsatlakozásai (II. fázis) Vodovod: priklop na osrednji Vízvezeték: a központi vodovodni sistem in prikljuèki hálózatra való rácsatlakozás Preplastitev cest (kanalizacija) Aszfaltburkolatok (szennyvízcsatorna) Gramoziranje Kavicsozás Vzdrževanje vaškega doma Karbantartási munkálatok a faluotthonon Èišèenje jarkov in kanalov Árok- és csatornatisztítás Lendvahegyi HK GORICE PRI LENDAVI Sanacija ceste in jarkov Út- és árokszanálás D. vas-rožman (Hosszúfalu Rožman) Preplastitev ceste»szenyegetõ«új burkolat a Szenyegetõn Preplastitev ceste Aszfaltozás, Rožman Piramida Rožman Lármafa Preplastitev ceste Sv. Trojica A szentháromsági út aszfaltozása (Lendava vinotoè Rožman) (Lendva Rožman borozó) Cesta»karaberoš«A Karaberos út Gramoziranje Kavicsozás Program ekološke takse Az ökológiai járulék Most in cesta»kovaèiè«a Kovaèiè -híd és út Geometerska odmera cestišè Az utak geometriai mérése Razna vzdrževalna dela Karbantartási munkák Elektrifikacija Elektromos munkák Lendvai HK LENDAVA Krožišèe»Borovo«A Borovo elõtti körforgalom megépítése Regionalka Integral Hotel Lipa Az Integral és a Lipa szálló közötti regionális út megépítése Vpadnica Lakoš Lendava A Lakos Lendva bekötõút megépítése Preplastitev cest Útburkolatok Preplastitev ploènikov Járdaburkolatok Mestna hiša in ureditev njene okolice A Városháza és környezetének rendezése Športni park Lendava A lendvai Sportpark Industrijska cona Lendava Ipari zóna Prikljuèki na kanalizacije A csatornahálózatra való rácsatlakozás Ploèniki Trimlini A hármasmalmi járdák, valamint in Trimlini Petišovci a Hármasmalom Petesháza közötti járdaszakasz megépítése Ureditev Mlinske ulice A Malom utca rendezése Tlakovanje ploènikov do»banke«a bankig vezetõ járda felújítása Asfaltiranje ploènikov do Dolge vasi A járdák aszfaltozása Hosszúfaluig Vzdrževanje objektov in jarkov Az objektumok és árkok karbantartása PINCE Pincei HK - Gradnja AC Pince Lendava (DARS) A Pince Lendva autóút (DARS)

F O T O P A N O R A M A F O T Ó P A N O R Á M A Projekti za gradnjo A szennyvízcsatorna-hálózat kanalizacije III. Faza projektdokumentációja, III. fázis Gramoziranje Kavicsozás Ureditev zvonika in križa A kereszt és a harang szanálása Vzdrževalna dela na objektih Karbantartási munkák Vzdrževanje jarkov Árokásás, -tisztítás DOLGA VAS Hosszúfalui HK Prikljuèki na kanalizacijo A szennyvízcsatornára való (I. faza)- priklopov rácsatlakozás (I. fázis) Sanacija hudournika 2 x A záporpatakok szanálása Urejanje Romskega naselja A roma település ügyének intézése Projektna dokumentacija A határátkelõ járdarendszerének za ploènike pri mejnem prehodu kidolgozása Gramoziranje Kavicsozás Postavitev avtobusnega postajališèa Autóbuszállomás kiépítése Program porabe ekološke renta Az ökológiai járulék programterve Ulièna razsvetljava v Tesni ulici A Szûk utca világításterve Vzdrževanje objektov in jarkov Az objektumok és árkok karbantartása Razna investicijska dela Különbözõ beruházási munkálatok Gyertyánosi HK GABERJE Merjenje obremenjenosti okolja A környezetterhelés mérése Kanalizacija (projekt II. faza) Szennyvízcsatorna in prikljuèki (II. fázis) és rácsatlakozás Vodovod: zamenjava cevi, prikljuèki Vízvezeték: csõcsere, a központi na osrednji vodovodni sistem vízellátó rendszerre való rácsatlakozás Preplastitev cest (kanalizacija) Aszfaltozás (csatornahálózat) Gramoziranje Kavicsozás * Avtobusna postaja v vasi * Autóbuszállomás a faluban * Ureditev Kopice (urgenca) * A Kopica szanálása Vzdrževanje objektov Az objektumok karbantása Posodobitev elektrifikacije Az elektromos hálózat felújítása (elektro vzdrževanje) (karbantartása) Priklop nogometnega igrišèa A futballpálya csatornahálózatra na kanalizacij való rácsatlakoztatása Ureditev jarkov in kanalov Az árkok és csatornák szanálása GORNJI LAKOŠ Felsõlakosi HK * Delna rekonstrukcija ceste *A GI/3 út részleges rekonstrukciója GI/3 (DRSC) * Zamenjava oken (DRSC) *Ablakcserék Merjenje obremenjenosti okolja A környezetterhelés mérése Kanalizacija (projekt II. faza) Szennyvízhálózat (II. fázis projektek) in prikljuèki és rácsatlakoztatás Vodovod: priklop na centralni Vízvezeték: a központi rendszerre sistem, in prikljuèki való rácsatlakozás, kapcsolók Preplastitev cest (kanalizacija) Aszfaltozás (szennyvízcsatorna) Gramoziranje Kavicsozás Vzdrževanje objektov Karbantartási munkák Èišèenje jarkov in kanalov Az árkok és csatornák megtisztítása KAPCA Kapcai HK * Rekonstrukcija ceste GI/3 *A GI/3 út rekonstrukciója (urgenca DRSC) * Zamenjava oken (DRSC) *Ablakcserék * Kolesarske steza Kapca *Kerékpárút Kapca Hotiza (DRSC) és Hotiza között Merjenje obremenjenosti okolja Környezetterhelési mérések Kanalizacija (projekt II. faza) Szennyvízcsatorna in prikljuèki (II. fázis) és rácsatlakozások Rekonstrukcija vodovoda in prikljuèki A központi vízvezeték-rendszerre na osrednji vodovodni sistem való rácsatlakozás, csatlakozási pontok kiépítése Preplastitev cest Aszfaltburkolatok (kanalizacija II.faza) (szennyvízcsatorna II. fázis) Gramoziranje Kavicsozás Vzdrževanje objektov Karbantartási munkák Èišèenje jarkov in kanalov Árok- és csatornatisztítás Preplastitev cest Aszfaltozás MOSTJE Hídvég-Mostje HK Gradnja AC Lendava Beltinci; A Lendva Beltinci autóút építése, Lendava Dolga vas Lendva Hosszúfalu Projektiranje A járdák projektjének in gradnja ploènikov elkészítése, megépítése Prenova uliène razsvetljave Az utcai világítás felújítása Projektna dokumentacija A szennyvízcsatorna za III. fazo kanalizacije szükséges III. fázisához dokumentáció elkészítése Gramoziranje Kavicsozás *Postavitev avtobusnega postajališèa *Autóbuszállomás megépítése Asfaltiranje ceste v Banuti Aszfaltozás in širitev mostu és hídszélesítési munkák Èišèenje jarkov in kanalov Árkok és csatornák tisztítása Vzdrževanje objektov Karbantartási munkák PINCE MAROF BENICA Pincemajor Benica HK - Gradnja AC Pince Lendava (DARS) A Pince-Lendva autóút építése - Gradnja visokovodnega nasipa (MOP-e) Gátépítés, duzzasztó Projekti za gradnjo A szennyvízcsatorna-hálózat kanalizacije III. faza (III. fázis) projekt-munkálatai, kiépítése Gramoziranje Kavicsozás Ureditev spominske Emlékszoba kialakítása sobe v vaškem domu a faluotthonban Vzdrževanje objektov in jarkov Az árkok és az objektumok karbantartása

Kanalizacija in ureditev cestišè v naseljih Dolnji Lakoš, Gornji Lakoš, Kapca, Gaberje, Kot. Hitra gradnja in urejena cestišèa! F O T O P A N O R A M A F O T Ó P A N O R Á M A Dosežki v letu 2006 A 2006-os év eredményei A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése és a közutak rendbehozatala Alsólakosban, Felsõlakosban, Kapcán, Gyertyánosban és Kótban. Gyors építkezés és rendezett utak! Gradnja in obnove vodovodnih sistemov Gaberje, Kapca, Kot, Gornji Lakoš Vsem obèanom zdrava pitna voda! A vízvezetékrendszer kiépítése, illetve felújítása Gyertyánosban, Kapcán, Kótban és Felsõlakosban. Minden polgár számára egészséges ivóvizet! Po dolgih desetletjih je Lendava dobila sodoben nogometni stadion. V spomin vsem, ki so prispevali k stoletni tradiciji in v veselje tistim,ki spremljajo prvoligaške nastope. Hosszú évtizedek után Lendva modern focistadiont kapott. Azok tiszteletére, akik hozzájárultak a százéves tradíció megtartásához és azok örömére, akik figyelemmel kísérik az elsõligás mérkõzéseket.

F O T O P A N O R A M A F O T Ó P A N O R Á M A Mesto mora imeti mestno hišo.»krona«je krona vseh investicij in ponos Lendave. Városházának lennie kell egy városban. A Korona minden beruházásunk koronája és Lendva büszkesége. Po veè kot petnajstih letih smo obnovili»visokovodne nasipe«, ki nas bodo obvarovali pred poplavami (Kot, Petišovci). Több mint tizenöt év után felújítottuk a magasvízi gátakat, amelyek megvédenek minket az árvizektõl (Kót, Petesháza). Novo podobo in veèjo prometno varnost dobiva Lendava z rondojem pri»borovu«. A Borovo -nál kiépített körforgalommal Lendva új arculatot kap és a közlekedés is biztonságosabb lesz. Nadaljujemo s posodabljanjem Športnega parka v Petišovcih. Z novo notranjo ograjo bomo zadostili strogim mednarodnim predpisom glede varnosti. Folytatódik a petesházi sportpark felújítása. Az új belsõ kerítéssel eleget teszünk a szigorú nemzetközi biztonsági elõírásoknak. Za legalizacijo romskega naselja v Dolgi vasi in posodobitev komunalne infrastrukture smo pridobili državna sredstva. Állami eszközöket nyertünk a hosszúfalui romatelep legalizálására és a kommunális infrastruktúra felújítására.

F O T O P A N O R A M A F O T Ó P A N O R Á M A Poslovno industrijska cona dobiva novo podobo s povsem prenovljeno infrastrukturo. Poveèali smo tudi prometno varnost v Trimlinih,kjer smo zgradili poti za kolesarje in pešce. Podjetniki kupujejo zemljišèa in se pripravljajo za gradnjo malih industrijskih obratov. A kereskedelmi ipari zóna új arculatot kap a teljesen felújított infrastruktúrának köszönhetõen. Növeltük a közlekedési biztonságot Hármasmalomban is, ahol utat építettünk a kerékpárosoknak és gyalogosoknak. A vállalkozók építési területeket vásárolnak és kis ipari létesítmények építését tervezik. Gradnja trgovskih centrov: - Lidl (pred nogometnim stadionom) - Hofer pred Artexom Kereskedelmi központok építése: a focistadion elõtt a Lidl lesz, a Vasút utcában pedig Hofer épül. Živahna investicijska dejavnost poteka tudi po krajevnih skupnostih, ki bodo v letošnjem letu,v sodelovanju z obèino Lendava, zakljuèile naslednje investicije : - ploèniki Ložiè (enostranski) - prièetek gradnje ploènikov Mostje - Genterovci (enostransko) - nadaljnje urejanje ploènikov v Lendavi - obsežna sanacija cestišè v Lendavskih goricah, Èentibi, Dolini. Élénk beruházások folynak a helyi közösségekben is, amelyek az idei évben, Lendva község közremûködésével, a következõ beruházásokat fejezik be: - A ložièi járdák (egyirányú) - A Hídvég Göntérháza járdák kiépítésének megkezdése (egyirányú) - A lendvai járdák felújításának folytatása - Jelentõs útfelújítások Lendvahegyen, Csentében és Völgyifaluban Obèina Lendava bo v letu 2006 za investicije namenila 2.247.858.000,00 SIT. Takšen obseg vlaganj mora ugodno vplivati na rast gospodarstva in zaposlovanja. Kljub velikemu investiranju obèina Lendava ohranja finanèno stabilnost. O tem in o financiranju posameznih investicij bomo podrobneje poroèali v naslednji številki Lendavskih novic. Lendva Község a 2006-os évben 2.247.858.000,00 tollárt szán beruházásra. Ilyen mértékû befektetés a gazdaságnak és a foglalkoztatottságnak csak a javára válhat. Lendva Község a nagyléptékû beruházások ellenére továbbra is stabil gazdaságilag. Errõl és az egyes beruházások pénzelésérõl részletesebben a Lendvai híradó következõ számában számolunk be.

LOKALNE VOLITVE 2006 Štiriletni mandat se izteka in jeseni bomo ponovno stopili na volišèa, kjer bomo volili : 1. župana obèine 2.èlane obèinskega sveta 3. èlane svetov krajevnih skupnosti Soèasno z lokalnimi volitvami bodo potekale tudi volitve v obèinski svet madžarske narodne skupnosti. Volitve v obèinske svete in volitve županov bo razpisal predsednik Državnega zbora RS, najkasneje do 6. septembra 2006, ko se izteèe zakonski rok. Predsednik Državnega zbora RS bo v razpisu doloèil dan, s katerim se bodo zaèela volilna opravila in dan glasovanja, ki bo doloèen v èasu do 5. novembra 2006. Volitve v svete krajevnih skupnosti bo razpisal župan obèine, volitve v svet madžarske narodne skupnosti pa predsednik sveta. Razpisi volitev bodo objavljeni v Uradnem listu RS, obèani pa bodo o razpisih seznanjeni tudi preko lokalnih sredstev javnega obvešèanja. VOLITVE ŽUPANA OBÈINE : Župana obèine bodo lahko volili: - državljani RS, ki bodo na dan glasovanja dopolnili 18 let starosti, - državljani druge države èlanice EU in tudi tujci, ki imajo stalno prebivališèe v Obèini Lendava. Za župana bo lahko kandidiral vsak državljan RS, ki bo na dan glasovanja dopolnil 18 let starosti ter ima stalno prebivališèe na obmoèju Obèine Lendava. VOLITVE ÈLANOV OBÈINSKEGA SVETA: Obèinski svet Obèine Lendava šteje skupaj 23 èlanov, od tega sta dva èlana predstavnika madžarske narodnosti in en èlan predstavnik romske skupnosti. Glede na navedeno sestavo obèinskega sveta, se volitve izvajajo na dva naèina, in sicer: 1. 20 èlanov sveta bomo volili po proporcionalnem sistemu, kar pomeni, da bomo volili liste kandidatov. Liste kandidatov bodo lahko sestavile politiène stranke in skupine volivcev s podpisovanjem (neodvisne liste). Novost pri doloèanju neodvisne liste je, da bo listo kandidatov lahko doloèila s podpisovanjem skupina petnajstih volivcev, ki imajo v volilni enoti stalno prebivališèe. Ustavno sodišèe RS je namreè dne 22.6.2006 razveljavilo doloèilo zakona o lokalnih volitvah, ki se nanaša na volitve v obèinski svet po proporcionalnem sistemu za liste kandidatov, ki jih doloèajo skupine volivcev ( 2% od števila vseh volivcev v volilni enoti na dan volitev). Èlane sveta bodo lahko volili in bodo lahko voljeni za èlane sveta vsi državljani RS, ki bodo na dan glasovanja dopolnili 18 let starosti, državljani druge države èlanice EU in tudi tujci, pri èemer pa morajo imeti stalno prebivališèe v obèini. 2. dva èlana sveta - predstavnika madžarske narodne skupnosti in enega èlana predstavnika romske skupnosti se bo volilo po veèinskem sistemu, kar pomeni, da se bodo volili posamezni kandidati. Kandidate za èlane obèinskega sveta predstavnike madžarske narodne skupnosti bodo lahko doloèali volivci pripadniki narodne skupnosti v obèini s podpisi najmanj 15 volivcev. Kandidate za èlana obèinskega sveta predstavnika romske skupnosti pa bodo lahko doloèali volivci pripadniki romske skupnosti v obèini s podpisi najmanj 15 volivcev ali organ društvene organizacije Romov v obèini. Èlane sveta predstavnike madžarske narodne skupnosti - bodo lahko volili volivci, ki bodo vpisani v volilni imenik pripadnikov madžarske narodne skupnosti. Èlana sveta predstavnika romske skupnosti - pa bodo lahko volili volivci, vpisani v volilni imenik romske skupnosti. Zakonodajna novost pri letošnjih volitvah je tudi, da bodo morale politiène stranke in volivci, ki doloèijo v volilni enoti veè kot enega kandidata za èlana obèinskega sveta in za èlana sveta krajevnih skupnosti, zagotoviti enakomerno zastopanost spolov pri vlaganju kandidatnih list in kandidatur. To pomeni, da pripada vsakemu od obeh spolov najmanj 20% kandidatur oz. mest na kandidatni listi, pri èemer pa se morajo kandidati oz. kandidati na prvi polovici kandidatne liste razporediti izmenièno najmanj vsakega tretjega kandidata po spolu. VOLITVE ÈLANOV SVETA KRAJEVNIH SKUPNOSTI Èlane sveta v posamezni krajevni skupnosti bomo volili po veèinskem sistemu, kar pomeni, da bomo volili posamezne kandidate. Kandidate za èlane sveta bodo lahko predlagale politiène stranke in skupine najmanj deset volivcev s podpisovanjem, in sicer toliko kandidatov, kolikor se jih voli v volilni enoti krajevne skupnosti. Pravico voliti èlane sveta krajevne skupnosti bodo imeli volivci, ki imajo pravico voliti èlana obèinskega sveta in župana ter imajo stalno prebivališèe v krajevni skupnosti, pravico biti voljen za èlana sveta krajevne skupnosti pa bodo imeli volivci, ki bodo na dan glasovanja dopolnili 18 let starosti ter tudi tujci in državljani iz druge države èlanice EU, ki imajo stalno prebivališèe v krajevni skupnosti. VOLILNI ORGANI Lokalne volitve bodo vodile in izvajale volilne komisije, in sicer Obèinska volilna komisija Lendava (volitve èlanov obèinskega sveta, župana obèine in èlane sveta krajevnih skupnosti), Posebna obèinska volilna komisija Lendava za volitve predstavnikov madžarske narodnosti (za volitve dveh èlanov obèinskega sveta predstavnikov narod-

nosti) in Posebna obèinska volilna komisija Lendava za volitve predstavnikov romske skupnosti (za volitve enega èlana obèinskega sveta predstavnika romske skupnosti), doloèene naloge pri izvedbi lokalnih volitev pa bo opravljala tudi Republiška volilna komisija (izvajala nadzor nad zakonitostjo dela obèinskih volilnih organov, dajala strokovna navodila obèinskim volilnim komisijam, predpisala obrazce za volitve, doloèila enotne standarde za volilni material idr.). Volitve v obèinski svet madžarske narodne skupnosti bo izvajala volilna komisija te skupnosti. Helyi választások 2006 Lassan lejár a négyéves mandátum és õsszel ismét a választóhelyiségekbe vonulunk, ahol meg fogjuk választani: 1. a község polgármesterét 2.a községi tanács tagjait 3.a helyi közösségek tanácstagjait A választásokkal egy idõben folyik majd a magyar nemzetiségi közösség községi tanácsának megválasztása is. A községi tanácstagok és a polgármester megválasztását az SZK országgyûlésének elnöke írja ki legkésõbb 2006. szeptember 6-áig, amikor lejár a törvényes határidõ. Az SZK országgyûlésének elnöke a választási kiírásban kijelöli a választási elõkészületek megkezdésének napját és a választás napját, amely 2006. november 5-éig kerül lebonyolításra. A helyi közösségek tanácsának megválasztását a község polgármestere, a magyar nemzetiségi közösség tanácsának megválasztását pedig a tanács elnöke írja ki. A választások kiírásai az SZK Hivatalos lapjában jelennek meg, a polgárokat pedig a választásokról a tömegkommunikációs eszközök útján fogjuk értesíteni. A KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉNEK MEGVÁLASZTÁSA: A község polgármesterére a következõk szavazhatnak: - a Szlovén Köztársaság állampolgárai, akik a választás napjáig betöltötték a 18. életévüket. - az EU más tagállamainak állampolgárai és idegenek is, akik Lendva Községben állandó lakhellyel rendelkeznek. A község polgármester-választásán indulhat minden szlovén állampolgár, aki a választás napjáig betöltötte a 18. életévét és állandó lakhellyel rendelkezik Lendva Község területén. Z razpisom volitev se bodo prièela tudi volilna opravila, ki se bodo opravljala v okviru zakonsko doloèenih rokov. O volilnih rokih bodo volilne komisije obvešèale obèane, politiène stranke in druge institucije preko sredstev javnega obvešèanja in neposredno z obvestili na domu. Darja ŠOŠ A KÖZSÉGI TANÁCS TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSA: Lendva Község Tanácsának 23 tagja van, ezek közül két tag a magyar nemzetiség képviselõje, egy tag pedig a roma közösség képviselõje. A községi tanács fent említett összetétele miatt a választások két módon folynak, éspedig: 1. A tanács 20 tagját proporcionális rendszer alapján választjuk, ez azt jelenti, hogy jelöltlistáról fogunk választani. A jelölteket jelölhetik politikai pártok és választói csoportok is (független listák). Újdonság az egyéni listák összeállításánál, hogy a jelöltlistát aláírásukkal a választási körzetben állandó lakhellyel rendelkezõ tizenöt választópolgárból álló csoportok állíthatják össze. Az SZK Alkotmánybírósága ugyanis 2006. 6. 22-vel érvénytelenítette a helyi választásokról szóló törvény azon részét, amely arról rendelkezett, hogy a községi tanácsba a jelöltlistáról proporcionális rendszer alapján kerülnek be egy csoport által meghatározott (a választókerület választásra jogosult egyéneinek 2%-a a választás napján) jelöltek. A tanácstagokat választó polgár és tanácstagjelölt minden szlovén állampolgár lehet, aki a választás napjáig betöltötte a 18. életévét, valamint minden EU-s állampolgár vagy idegen, aki a községben állandó lakhellyel rendelkezik. 2. Két tanácstagot, a magyar nemzetiségi közösség képviselõit, és egy tagot, a roma közösség képviselõjét többségi rendszer alapján választunk, ami azt jelenti, hogy az egyes jelöltekre szavazunk. A község magyar nemzetiségû polgárai állítanak tanácstagjelöltet - a magyar nemzetiségi közösség képviselõjét, legalább 15 választásra jogosult személy aláírásával. A község roma polgárai állítanak tanácstagjelöltet - a roma közösség képviselõjét legalább 15 választásra jogosult személy aláírásával vagy a községi romák társadalmi szervezetének szerve jelölésével. A két tanácstagra a magyar nemzetiségi közösség képviselõire azok a választópolgárok adhatják le voksukat, akik szerepelnek a magyar nemzetiségi közösség tagjainak választási névjegyzékében. A roma közösség képviselõjére azok a választópolgárok szavazhatnak, akik szerepelnek a Roma közösség tagjainak választási névjegyzékében. Újdonság ugyancsak, hogy az idei választásokkor azok a politikai pártok és választópolgárok, akik valamely választási egységben több mint egy jelöltet jelölnek községi tanácstagnak vagy a helyi közösségek tanácstagjainak, kötelesek figyelembe venni a jelötlistákon és a jelöltségeken a nemek közötti egyenlõ képviseletet. Ez azt jelenti, hogy mindkét nem számára biztosítani kell legalább a kandidatúrán, illetve

a jelöltlistán a helyek 20%-át, továbbá a jelölteknek a cédulák felsõ részében nemek szerint váltakozva kell megjelenniük, legalább minden harmadik jelöltként. S kolesom v Berlin A HELYI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSTAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSA: A helyi közösségek tanácstagjait többségi rendszer alapján fogjuk megválasztani, ami azt jelenti, hogy szavazni az egyes jelöltekre fogunk. A tanácstagjelölteket politikai pártok vagy legalább tíz választópolgár saját aláírásával javasolhatja, éspedig annyi jelöltet, ahányat a helyi közösség választóegységében választani kell. A helyi közösségek tanácsának tagjaira az a választópolgár jogosult szavazni, aki jogosult szavazni a község polgármesterére és a községi tanács tanácstagjaira, valamint az érintett helyi közösség területén van az állandó lakhelye. A helyi közösségek tanácstagjainak választásán indulhat az a választópolgár, aki a választás napjáig betöltötte a 18. életévét, valamint idegenek és az EU más tagállamainak állampolgárai is, ha a helyi közösség területén van az állandó lakhelyük. VÁLASZTÁSI SZERVEK: A helyi választásokat választási bizottságok fogják irányítani és lebonyolítani, éspedig a Községi Választási Bizottság Lendva (a községi tanács tagjainak választása, a polgármester-választás, a helyi közösségek tanácstagjainak választása), a Rendkívüli Községi Választási Bizottság Lendva a magyar nemzetiségi képviselõk választásánál (két községi tanácstag választása a nemzetiségi képviselõk), a Rendkívüli Választási Bizottság Lendva a roma közösség képviselõinek választása (egy községi tanácstag választása a roma hitela 30-40 km naprej. Vèasih pa sva zaostala, ob kakem zanimivem mestecu in sva ga po nekaj deset kilometrih spet dohitela. Dnevne ture smo prièenjali okrog sedmih zjutraj in konèali okrog sedmih zveèer. Peti dan smo prispeli v Nemèijo. Zapeljali smo se skozi središèe Dresdena in etapo konèali v mestecu Herzberg. Tu smo bili le streljaj od Berlina, saj nas je do njega loèevalo le mesto Potsdam. Pokrajina na èeško-nemški meji je po odsekih postajala zelo hribovita, celo gorata, proti Potsdamu pa je ponovno prešla v ravnico. V Potsdamu smo prviè zaslutili prometno gneèo nemškega glavnega mesta. Kolesarjenje je postajalo težavnejše prav zaradi tega. Na zadnji etapi smo porabili veliko èasa za iskanje ustreznih, za kolesarje primernih cest. V Berlin smo prispeli po petih dneh kolesarjenja po prevoženih 1088 km. Vendar naš cilj še ni bil dosežen. Še isti dan nas je èakal obisk na slovenskem veleposlaništvu, kjer smo pokramljali v prijetni közösség képviselõje), a helyi választásokkal összefüggõ bizonyos feladatokat pedig az Állami Választási Bizottság hajtja végre (a községi választóbizottságok törvényességének felügyeletét végzi, szakmai utasításokat ad a községi választási bizottságoknak, összeállítja a választási ûrlapokat, a választási anyagra vonatkozó egységes standardokat tûz ki stb.). A magyar nemzetiségi közösség tanácsának megválasztását a közösség választási bizottsága bonyolítja le. A választási kiírás után megkezdõdik a választások elõkészítése, amelyet a törvény szabta határidõn belül hajtanak végre. A választási határidõkrõl a választási bizottságok a választópolgárokat, politikai pártokat és más szervezeteket a tömegkommunikációs eszközökön keresztül és közvetlenül a lakhelyükön is értesíteni fogják. Darja Šoš 8. julija je bil uspešno zakljuèen projekt s kolesom iz Lendave v Berlin. Na pot smo krenili 1. julija letos. Ekipo smo sestavljali Josip Šardi na kolesu ter spremljevalca v vozilu Igor Lebar in Igor Kolenko. Pot nas je prvi dan vodila skozi Madžarsko in Slovaško do Bratislave. Drugi dan smo odbrzeli mimo Dunaja na Èeško, do mesta Znojmo. Naslednja dva dni smo kolesarili po Èeškem. Etapi sta bili Znojmo Kolin in Kolin Deèin. Na poti smo obšli èeško prestolnico Prago, kljub temu pa smo uživali v lepotah manjših èeških mest: Kolin, Jihlava, Deèin. Dnevni odseki, ki smo jih premagovali so bili dolgi okrog 180 km. Pokrajina, skozi katero smo potovali, je bila pretežno ravninska, idealna za kolesarjenje. Šele proti mestu Deèin je postajala hribovita, podobna našemu prekrasnemu Gorièkemu. Zaradi možnosti kolesarjenja smo izbirali magistralne ceste, ki pa so bile velikokrat izjemno prometne in nevarne za kolesarjenje. Sistem potovanja je bil tak, da sva Josipa oskrbela s potrebnim, mu dala napotke za orientacijo in oddružbi o poteku naše poti. Z mislimi pa smo bili že na nogometnem prvenstvu. Eden izmed naših ciljev je bil ogled finalne tekme svetovnega nogometnega prvenstva v živo, vendar že pol leta prej, po neštetih posredovanjih, nismo uspeli dobiti vstopnic zanjo. In takih, ki niso dobili vstopnice, je bilo zelo veliko. Zato so na vseh veèjih trgih v Berlinu, lokalih, dvoranah, atrijih, gostilnah organizatorji pripravili velike ekrane, kjer so si ljudje lahko ogledali tekme na prostem. Zagotovo pa je bil najveèji organizirani ogled tekem na prostem FIFA FAN FEST pred Brandenburškimi vrati. Na»Milji navijaèev«ali na»fan maile«, kakor so ga imenovali domaèini, so se zgrinjale velike množice ljudi iz vsega sveta. Tik pred vrati je stal velik oder, nad odrom pa je viselo velikansko platno, ki je bilo dobro vidno tudi iz velike razdalje. Imeli smo sreèo in èast, saj nam je organizator Fan Festa omogoèil nastop na odru in predstavitev naše kolesarske poti in to celo na dan, ko je Nemèija igrala za tretje mesto na prvenstvu. V popoldanskem èasu, ko smo predstavljali projekt na odru, nas je gledala 350.000 glava množica. Od vznemirjenja so se nam šibile

želo, od koder prihajamo in kraj, ki je znan po termalnih kopališèih, izvrstnem vinu in kulinariki. Naš cilj je bil dosežen in etapa zakljuèena na najboljši možni naèin. S ponosom lahko povem, da smo bili edini Slovenci, ki so bili na kakršen koli naèin predstavljeni na svetovnem nogometnem prvenstvu. In na milji navijaèev nas je gledal svet v malem, ne samo Nemèija. Seveda je dogodek posnela tudi ekipa TV Slovenija, kolegi iz Nemèije pa so nam sporoèili, da smo kot atrakcija bili prikazani tudi na nemški televiziji ARD. Mislim, da je bila to sijajna promocijska akcija, s katero smo dosegli vse zastavljene cilje. Odtehtala je vložene napore in nas obogatila za nepozabno življenjsko izkušnjo. Igor KOLENKO Kerékpárral Berlinbe Július 8-án eredményesen befejezõdött a Kerékpárral Lendváról Berlinbe projekt. Ez év július 1-jén indultunk útnak. A csapat tagjai: Josip Šardi biciklivel, valamint Igor Lebar és Igor Kolenko kísérõk, akik autóval tették meg az utat. Az elsõ napon utunk Magyarországon és Szlovákián keresztül Pozsonyig tartott. Második nap Bécsen keresztül Csehországig jutottunk, Znojmo városáig. A következõ két napon Csehországon át vezetett az utunk. A két útegység Znojmo Kolin és Kolin Deèin voltak. Utunk során csak érintettük a cseh fõvárost, Prágát, ennek ellenére élveztük a kisebb cseh városok szépségét, láttuk Kolint, Jihlavát és Deèint. A napi megtett út körülbelül 180 km volt. A táj, amelyen haladtunk, javarészt síkság volt, mondhatni ideális biciklizésre, csak Deèin környékén kezdett el meredekebben emelkedni. Ez a táj hasonlított a mi gyönyörû Goricskónkhoz. A kerékpározási lehetõségek hiánya miatt a fõútvonalakat részesítettük elõnyben, amelyek viszont nemegyszer nagyon forgalmasak és a kerékpározókra nézve veszélyesek voltak. Az volt a szisztémánk, hogy Josipot elláttuk minden szükségessel, tájékozódási útmutatókat adtunk neki, aztán pedig 30-40 km-rel elõre siettünk. Néha pedig hátramaradtunk és megtekintettünk némelyik noge, vendar smo v odmerjenih minutah izèrpno predstavili namen projekta, deérdekes várost, majd néhány tíz kilométer után újra utolértük. A napi túrákat reggel hét körül kezdtük el és este hét körül fejeztük be. Berlinbe öt nap kerékpározás után, 1088 km megtételét követõen érkeztünk. De célunkat még nem értük el. Még aznap várt ránk egy látogatás a szlovén nagykövetségen, ahol kellemes társaságban elbeszélgettünk utunkról. Gondolatainkkal pedig már a foci-világbajnokságon voltunk. Az egyik célunk az volt, hogy végignézzük élõben a világbajnokság döntõjét, de bár már fél évvel a döntõ elõtt próbálkoztunk, számtalan közbenjárás útján sem tudtunk rá jegyet szerezni. És ilyenekbõl, akik nem kaptak belépõt, nagyon sok volt. Ezért a bajnokság szervezõi Berlin minden nagyobb terén, kocsmájában, éttermében, termében, átriumában hatalmas kivetítõket szereltek fel, amelyeken az emberek élõben nézhették a mérkõzéseket a szabadban. Minden bizonnyal a legnagyobb ilyen szabadtéri kivetítõ a Brandenburgi kapunál volt, FIFA FAN FEST címmel. A Szurkoló miliõn vagyis a Fan meile - n, ahogy azt az ottaniak nevezték, a világ minden tájáról gyûltek össze a szurkolók. Közvetlenül a kapu elõtt állt egy nagy színpad, felette pedig egy hatalmas vetí- tõvászon lógott, amely nagy távolságból is jól látható volt. Az a szerencse és megtiszteltetés ért bennünket, hogy a Fifa Fan Fest szervezõi lehetõvé tették, hogy fellépjünk a színpadon és bemutassuk a kerékpárutunkat, és ráadásul mindezt azon a napon, amikor Németország a bajnokság harmadik helyéért játszott. A délutáni órákban, amikor a projektünket mutattuk be, 350.000 ember nézett bennünket. Remegett a lábunk az izgalomtól, de a kiszabott idõn belül sikerült átfogó képet nyújtanunk a projektünk céljáról, a tájról, ahonnan érkezünk, és a vidékrõl, amely termálfürdõirõl, nagyszerû borairól és konyhájáról ismert. Célunkat elértük és az út a lehetõ legeredményesebbnek volt mondható. Büszkén mondhatom, hogy mi voltunk a bajnokságon az egyetlen szlovének, akik bármilyen módon bemutatkoztak. És a Szurkoló miliõn az egész világ nézett minket kicsiben, nem csak Németország. Az eseményt természetesen közvetítette a Szlovén TV csapata is, németországi barátaink pedig értesítettek minket arról, hogy a német ARD televízió is bemutatott bennünket érdekességként. Úgy gondolom, hogy ez egy páratlan promóciós akció volt, amellyel minden kitûzött célt elértünk. Minden befektetett erõfeszítést megért és egy életre szóló tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Igor Kolenko

34. Mednarodna likovna kolonija, Lendava 2006 11. Mednarodna mladinska likovna kolonija Lindart Prekmurski umetnostni zgodovinar, Janez Balažic, je o pomenu lendavskih likovnih kolonij skozi minula tri desetletja med drugim zapisal:»gotovo je šlo za premišljen koncept s ciljem, da bi z deli nastalimi v likovnih kolonijah izoblikovali likovno zbirko in jo umestili v prostore lendavskega gradu. Dejstvo paè je, da je ravno ta sijajni historièni milje, za katerega iz kulturnozgodovinskega izroèila in pisanj vemo, da ga odlikuje bogata preteklost, bil do skrajnosti osiromašen in v njem ni preostalo nobenih premiènin, ki bi s tako ali drugaèno zgovornostjo potrjevale bogato preteklost gradu, plemiških rodbin, kakršni sta sloviti Hahold-Bánffy in Esterházy ali pa, da bi jo nadomešèali z relikti lendavskega mešèanskega znaèaja. Po svoje je absurdno, da je zgodovinsko praznino, delno izgubo starožitnosti, v iskanju prave identitete zamenjal poskus z zbirko del lendavskih kolonij.«likovno razstavna dejavnost ima v Galeriji-Muzeju Lendava najdaljšo tradicijo. Dolgoletnemu direktorju, akademskemu slikarju, Ferencu Királyu, gre zasluga, da je postavil temelje obeh matiènih dejavnosti, galerijske in muzejske ter ustanovil še danes kljuèno prireditev na umetniškem podroèju - Mednarodno likovno kolonijo Lendava, ki velja za eno najstarejših in profesionalno koncipiranih v Sloveniji. V zaèetku so v okviru kolonije izstopala likovna dela, na katera je imela obèuten vpliv sama pokrajina lendavskih goric, Lendava, grad. Pozneje so se pridružili še drugi umetniki: grafiki, keramiki in kiparji v lesu, marmorju ter granitu. Oblikovali so monumentalne stvaritve, pa tudi figure v mali plastiki. Ustvarjena dela v likovnih kolonijah so vkljuèena v stalno zbirko sodobne likovne umetnosti v našem kraju. V èem se razlikuje lendavska mednarodna likovna kolonija od drugih? V nekaj desetletjih smo uspeli opremiti grafièno delavnico, za katero lahko trdimo, da je ena najbolj opremljenih v srednjeevropskem prostoru. V njej ustvarjamo v klasiènih tehnikah: v visokem-globokem tisku, v sitotisku, v litografiji. Opremljena pa je tudi keramièna delavnica. Višek ustvarjanja smo dosegli v monumentalnih skulpturah iz granita in marmorja. Zadnja tri leta ustvarjamo v marmorju carrare statuare, v mali plastiki, kar je zavidanja vredno, saj je v omenjenem marmorju ustvarjal tudi Michelangello. Lendavèani smo ponosni na kontinuiteto delovanja mednarodne likovne kolonije, saj od leta 1973 nepretrgano obstaja in je ena prvih likovnih kolonij v Sloveniji. Za ohranitev tradicije in za vsebinsko nadgradnjo likovnih kolonij v Lendavi ter za ustvarjanje ugodne likovno-kulturne klime si še posebej prizadevata direktor Galerije-Muzeja v Lendavi, Franc Geriè in Dubravko Baumgartner, akademski slikar. Letošnja, 34. Mednarodna likovna kolonija, bo potekala v èasu od 2o. avgusta do 5. septembra in bo v celoti posveèena kiparstvu - odlivanju v bron, kar je nekaj edinstvenega ne le v slovenskem prostoru, temveè tudi širše. Udeleženci bodo naslednji umetniki: Krisztina Kunos (Madžarska), Szogi László (Madžarska), Ladislav Sabo (Slovaška), Robert Janèoviè(Slovaška), Ferenc Kiraly (Slovenija), Metod Frlic (Slovenija), Jakov Brdar (Slovenija)ter Lujo Vodopivec (Slovenija). Organizacijski vodja bo Franc Geriè, direktor Galerije-Muzeja v Lendavi. Umetniške stvaritve bodo razstavljene v mesecu novembru na lendavskem gradu, v avli gledališke in koncertne dvorane v Lendavi pa v mesecu decembru. Ob tej priložnosti bomo izdali Katalog 34. Mednarodne likovne kolonije. Društvo mladih likovnikov LINDART iz Lendave bo v sodelovanju z Galerijo- Muzejem Lendava ter z Zavodom za kulturo in promocijo tudi letos organiziralo 11. Mednarodno mladinsko likovno kolonijo. Delovni naslov kolonije bo Portreti Lendave, potekala pa bo v sklopu Festivala umetnosti od 24. avgusta do 2. septembra 2006. Da bi delo v umetniških kolonijah popularizirali in ga približali krajanom, so se odloèili, da ga bodo preselili v staro mestno jedro. Ustvarjalci bodo ob umetniškem delu, ki ostaja v stalni zbirki društva Lindart in Galerije-Muzeja Lendava, oblikovali osnutek izvirnega umetniškega spominka, znaèilnega za našo regijo. Predhodno bo mlade umetnike seznanil z bogato kulturno-zgodovinsko dedišèino in znaèilnostmi naše pokrajine Zoltán Kepe, etnolog v lendavskem muzeju. Posebna komisija bo izbrala najboljše osnutke in jih predstavila na turistièni prireditvi - Lendavska trgatev 2006. Letošnji udeleženci bodo: Peter Orban, Dubravko Baumgartner, Sebastijan Èasar, Katja Pal in Tomka Csilla (vsi iz Lendave), Szalai Veronika, Varga Bálint, Vargáné Tasnádi Viktória, Jagodics Barbara (vsi iz Madžarske) in Tibor Lazar (SÈG). Strokovni vodja in koordinator kolonije bo akademski slikar Dubravko Baumgartner. Koloniji bosta obogateni še z razliènimi predavanji o umetnosti ter konferenco na temo o likovnih kolonijah. Vsem umetnikom obeh kolonij želimo, da bi ustvarjalno uporabili svoje znanje, nadarjenost in pridobljena spoznanja ter da bi ustvarili skulpture, ki bodo navduševale tudi prihodnje rodove. Jezik umetnosti je univerzalen in ne potrebuje prevajanja, nikakršne razlage. Potrebuje pa gledalce in njihovo pripravljenost sprejemanja. Koloniji sovpadata v èas praznovanja obèinskega praznika in ga bosta ne le obogatili, temveè tudi olepšali. Mira Unger

34. Nemzetközi Mûvésztelep, Lendva 2006 Lindart 11. Nemzetközi Ifjúsági Mûvésztelep Janez Balažic muravidéki mûvészettörténész a lendvai mûvésztelepek elmúlt három évtizedbeli jelentõségérõl a következõket mondta: Ez minden bizonnyal egy jól átgondolt törekvés volt, azzal a céllal, hogy a mûvésztelepeken létrejött alkotásokkal egy mûvészeti gyûjteményt hozzanak létre és azokat a vár helyiségeiben helyezzék el. Hiszen tény az, hogy éppen ezt a fantasztikus történelmi miliõt, amelyrõl mûvészettörténeti feljegyzésekbõl és adatokból tudjuk, hogy gazdag múltra tekint vissza, a végletekig kirabolták. Semmilyen ingóság nem maradt benne, amely tanúskodna a vár gazdag történelmérõl, a nemesi családok jelenlétérõl, amilyenek a Hahold-Bánffy és az Eszterházy családok voltak, vagy éppen a lendvai városi relikviákról. A maga módján abszurd az ötlet, hogy a történelmi ûrt, a régmúlt részleges elveszítését a valódi identitás keresésekor a lendvai mûvésztelep alkotásainak gyûjteménye helyettesítse. A mûvészeti kiállítások kivitelezésében a Lendvai Galéria-Múzeumnak van a legrégibb tradíciója. Ez az egykori igazgatónak, festõmûvésznek, Király Ferencnek köszönhetõ, aki megalapozta mindkét alaptevékenységet, a galériát és a múzeumot, valamint õ hozta létre a mai napig kulcsfontosságú mûvészeti tevékenységet, a Nemzetközi Mûvésztelepet Lendván, amely a legidõsebbnek és szakmailag kialakult arculattal bírónak számít Szlovéniában. A kezdetekben a telep azon alkotásai voltak a kiemelkedõk, amelyek a Lendvahegy, Lendva vagy a vár szépségének közvetlen hatása alatt születtek. Késõbb ezekhez más mûvészek is csatlakoztak: grafikusok, kerámiakészítõk és fa-, márvány-, valamint gránitszobrászok. Monumentális alkotásokat és kisplasztikákat is készítettek. A mûvésztelepek alkotásai az állandó gyûjteményben kaptak helyet. Miben különbözik a lendvai mûvésztelep a többitõl? Néhány évtized alatt sikerült felszerelnünk a grafikai mûhelyt, amely így Közép- Európa egyik legjobban felszerelt mûhelyének mondható. Klasszikus technikákkal alkotunk: magas- és mélynyomással, szitanyomással, litográfiával. Kerámiamûhely is van. A monumentális gránit- és márványszobrokkal értük el a mûvészi csúcspontot. Az elmúlt három évben carrare statuare márvánnyal dolgozunk, kisplasztikában, ami azért irigylésre méltó, mert Michelangelo is ilyen márvánnyal dolgozott. Mi, lendvaiak büszkék vagyunk a mûvésztelep folyamatosságára, hiszen 1973 óta megszakítás nélkül létezik és az elsõk között volt Szlovéniában. A lendvai mûvésztelep tradíciójának megõrzéséért, tartalmi továbbfejlesztéséért és a kellemes mûvészeti klímáért nagy erõfeszítéseket tett Geriè Ferenc, a lendvai Galéria-Múzeum jelenlegi vezetõje és Dubravko Baumgartner festõmûvész. Az idei, 34. mûvésztelep augusztus 20- tól szeptember 5-ig lesz, és egészében a szobrászatnak szentelik majd a szervezõk, a bronzöntés lesz a téma, ami egyedi nemcsak a szlovén térségben, de szélesebb kitekintésben is. A telep munkájában következõ mûvészek fognak részt venni: Kunos Krisztina (Magyarország), Szogi Laszlo (Magyarország), Sabo Ladislav (Szlovákia), Janèoviè Robert (Szlovákia), Király Ferenc (Szlovénia), Frlic Metod (Szlovénia), Brdar Jakov (Szlovénia) és Vodopivec Lujo (Szlovénia). A mûvészi alkotások novemberben kerülnek majd kiállításra a lendvai várban, a lendvai Színház- és Hangversenyteremben pedig decemberben. Ebbõl az alkalomból megjelenik majd a 34. nemzetközi mûvésztelep katalógusa is. A LINDART Lendvai Fiatal Mûvészek Társasága a lendvai Galéria-Múzeummal és a Mûvelõdési és Promóciós Intézettel együtt idén is megrendezi a 11. Nemzetközi Ifjúsági Mûvésztelepet. A mûvésztelep munkacíme: Lendva portréi. Hogy a telep munkáját népszerûsítsék és közelebb hozzák a lendvaiakhoz, a mûvészek leköltöznek a régi városközpontba. A telep a Mûvészfesztivál keretei között zajlik majd 2006. augusztus 24-e és szeptember 2-a között. A mûvészek a mûvészi alkotásokon kívül, amelyek a Lindart és lendvai Galéria- Múzeum állandó gyûjteményét gazdagítják majd, eredeti, a régiónkra jellemzõ mûvészi emléktárgyak vázlatait fogják elkészíteni. Elõzetesen a gazdag kulturális-etnológiai hagyatékkal és a táj jellegzetességeivel Kepe Zoltán, a lendvai múzeum etnológusa ismerteti majd meg a fiatal mûvészeket. Egy külön bizottság kiválasztja majd a vázlatok közül a legjobbakat és azokat a Lendvai szüret 2006 turisztikai rendezvényen fogják bemutatni. Az idei résztvevõk: Orbán Péter, Baumgartner Dubravko, Èasar Sebastijan, Pal Katja és Tomka Csilla (mindannyian Lendváról Szlovénia), Szalai Veronika, Varga Bálint, Vargáné Tasnádi Viktória, Jagodics Barbara (mindannyian Magyarországról), valamint Lazar Tibor (Szerbia). A telep szakmai vezetõje és koordinátora Baumgartner Dubravko festõmûvész lesz. A telep értékét növelik majd a különbözõ mûvészeti elõadások és konferenciák a mûvésztelepekrõl. Mindkét mûvésztelep mûvészeinek kívánjuk, hogy tudásukat, tehetségüket és benyomásaikat alkotó módon használják ki, hogy a jövõ nemzedékek számára is csodálatra méltó szobrokat hozzanak létre. A mûvészet nyelve univerzális és nem igényel sem fordítókat, sem magyarázatot. De igényel nézõket és igényli azok befogadókészségét. A telepek egybeesenek a községi ünneppel, és azt nemcsak gazdagítani, de szépíteni is fogják. Mira Unger

Koledar prireditev - Rendezvénynaptár Prireditve ob obèinskem prazniku Rendezvények a községi ünnep kapcsán 34. Mednarodna likovna kolonija, Lendava 2006 odlivanje v bron 34. Nemzetközi Mûvésztelep, Lendva 2006 bronzöntés 20.8.2006 5.9.2006 2006. 8. 20. 2006. 9. 5. Lendavski grad Lendvai vár Novinarska konferenca župana mag. Antona Balažeka: Razvoj obèine v obdobju 2003 2006 A polgármester sajtókonferenciája: A község fejlõdése 2003 és 2006 között 22.8.2006, ob 10 uri 2006. 8. 22., 10 órakor Hotel Elizabeta Elizabeta Szálloda Odprtje stalne etnološke razstave: Kultura hetiškega ljudskega tekstila A hetési népi textilkultúra címû állandó néprajzi kiállítás megnyitója 22.8.2006, ob 19. uri 2006. 8. 22., 19 órakor Galerija-Muzej Lendava Galéria-Múzeum Lendva 11. Mladinska likovna kolonija LINDART 11. LINDART Nemzetközi Ifjúsági Mûvésztelep 24.8.2006 2.9.2006 2006. 8. 24. 2006. 9. 2. Lendavski grad Lendvai vár X. praznik Obèine Lendava Lendva Község X. ünnepe 25.8.2006 ob 17. uri 2006. 8. 25., 17 órakor Gledališka in koncertna dvorana Lendava Lendvai Színház- és Hangversenyterem 6. Lutkovni pristan Lendava, Mednarodni lutkovni festival 2006 (ogled vseh predstav je brezplaèen) 6. Lendvai Nemzetközi Bábfesztivál, 2006 (az elõadások megtekintése ingyenes) 27.8.2006 9.9.2006 2006. 8. 27. 2006. 9. 9. razlièna prizorišèa különbözõ helyszínek Lutkovna predstava: ZMAJ BAJBAJ, Lutkovna skupina Navihanci, SKD Celovec, Avstrija Bábelõadás: BAJBAJ SÁRKÁNY, Navihanci Bábtársulat, Szlovén Mûvelõdési Egyesület, Klagenfurt, Ausztria 27.8.2006 ob 18.uri 2006. 8. 27., 18 órakor Letni oder kulturnega doma A mûvelõdési ház szabadtéri színpada Odprtje krožišèa v Lendavi A körforgalom avatása Lendván septembra 2006 2006 szeptemberében Pri krožišèu A körforgalomnál Lutkovna predstava: PEPELKA, Gledališèe Licem u lice, Split, Hrvaška Bábelõadás: HAMUPIPÕKE, Licem u lice Színház, Split, Horvátország 1.9.2006 ob 18. uri 2006. 9. 1., 18 órakor Mestni park Városi park Lutkovna predstava: O kužku in muci, Lutkovni studio Lutkovnica, Koper, Slovenija Bábelõadás: A kutyusról és a cicáról, Lutkarnica Bábstúdió, Koper 2.9.2006 ob 11. uri 2006. 9. 2., 11 órakor Dvorišèe Centra Bánffy A Bánffy Központ udvara Bograèfest 2006, Tekmovanje v kuhanju bograèa Bográcsfõzõ verseny 2.9.2006 ob 14. uri 2006. 9. 2., 14 órakor Staro mestno jedro v Lendavi Lendva, városközpont Lutkovna predstava: GLEJ TIÈKA!, Teatro Papelito, Ankaran, Slovenija Bábelõadás: Repül a kismadár!, Teatro Papelito, Brane Solce, Ankaran 3.9.2006 ob 18. uri 2006. 9. 3., 18 órakor Mestni park Városi park Speedway Zlata èelada Lendave 2006 Salakmotorverseny Aranysisak Lendva 2006 3.9.2006 ob 18.30 uri 2006. 9. 3., 18.30 órakor Športni park Petišovci Petesházi Sportpark