SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanulói munkatankönyv 3

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

A BIBLIA ÉS AZ IRODALOM A NYELVI TEVÉKENYSÉG MINT VILÁGALAKÍTÁS ÉS MINT KAPCSOLATTÁRSÍTÁS Tanulói munkatankönyv Fejlesztő k Fábián Márton Fenyő D. György Székely Zsuzsa Blaskó Ágnes

TARTALOM 5 A BIBLIA RÉSZEI, KELETKEZÉSE, NYELVEI HELYE A KULTÚRÁNKBAN 20 A TEREMTÉS ÉS A TÖRVÉNY 45 ÁBRAHÁM ÉS IZSÁK 53 A ZSOLTÁROK ÉS UTÓÉLETÜK 72 A PÉLDABESZÉDEK ÉS UTÓÉLETÜK 110 EGY BIBLIAI TÖRTÉNET ÉS PARAFRÁZISA 137 EGY MODERN EVANGÉLIUMI PARAFRÁZIS: BODOR ÁDÁM: EGY ROSSZ KINÉZETŰ EMBER 153 BIBLIA ÉS A KÉPZŐ M Ű VÉSZET

1. A BIBLIA RÉSZEI, KELETKEZÉSE, NYELVEI HELYE A KULTÚRÁNKBAN 1. Ismerkedés a Bibliával a) Töltsd ki a táblázat első két oszlopát! TUDOM (TUDÁSOM A BIBLIÁRÓL) TUDNI AKAROM (KÉRDÉSEM, ILL. KÉRDÉSEIM A BIBLIÁRÓL) MEGTANULOM (A MODUL VÉGÉRE MEGSZERZETT TUDÁ- SOM, INFORMÁCIÓIM) b) Mutasd be csoporttársaidnak az általad hozott Bibliát! Milyen kiadású Bibliát ismertettél? Ki fordította? Melyik felekezet Bibliája? Milyen részekből áll?

6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 2. Mit jelentenek a következő bibliai eredetű szólások, szóláshasonlatok, kifejezések? A) A KIFEJEZÉS NEVE MÓZESKOSÁR SAJÁT ISMERETEIM A CSOPORT TUDÁSA JÚDÁSCSÓK BÁBELI ZŰ RZAVAR B) A KIFEJEZÉS, SZÓLÁS, SZÓLÁSHA- SONLAT NEVE SAJÁT ISMERETEIM A CSOPORT TUDÁSA ÁLL, MINT A BÁLÁM SZA MARA. MATUZSÁLEMI KOR HÉTPECSÉTES TITOK

A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I H E L Y E A K U L T Ú R Á N K B A N 7 C) A KIFEJEZÉS, SZÓLÁS NEVE SAJÁT ISMERETEIM A CSOPORT TUDÁSA ELADTA EGY TÁL LENCSÉÉRT. PÁLFORDULÁS SALAMONI ÍTÉLET D) A KIFEJEZÉS, SZÓLÁS NEVE SAJÁT ISMERETEIM A CSOPORT TUDÁSA SÓBÁLVÁNNYÁ VÁLIK HITETLEN TAMÁS SZEMET SZEMÉRT, FOGAT FOGÉRT

8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M E) A KIFEJEZÉS NEVE SAJÁT ISMERETEIM A CSOPORT TUDÁSA JÚDÁSPÉNZ TAMÁSKODIK HEGYI BESZÉD 3. Ismeretek a Bibliáról A) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket! a modern tudománynak elemeznie kell mindazt, amit a Biblia és a Biblia világa az emberi műveltségnek, hogy úgy mondjam, az őstörténetből ránk hagyott, amit az emberiség hurcol magával. De amit nem szabad egyszerűen történelmileg felgyülemlett halmaznak tekinteni. Ezek emberileg nagyon jelentős információk. Ezekben a bibliai történetekben az emberiség hosszú történetének bizonyos emberi alaphelyzetei alakulnak ki, fogalmazódnak meg. Ezek a legendák, mítoszok, mitologémák, sőt ide vehetjük a görög tragédiákat is, emberileg lehetséges, társadalmilag lehetséges alaphelyzeteknek, határszituációknak, kérdéseknek a megfogalmazódásai, és ilyen értelemben lehetnek példamutatók vagy tanulságosak a mai ember számára is, aki nolens volens akarva nem akarva hordozza magában, minél műveltebb, annál inkább, az egész emberiségnek ezt a kulturális»terhét«. Ez a fontossága a Biblia ismeretének is, a Bibliát tehát nem egyszerűen csak irodalmi alkotásként kell értékelni, hanem az emberiség pszichológiai tapasztalatainak tárházaként is. Ezek tovább élnek, nemcsak a szépirodalomban, lásd Thomas Mann biblikus történeteit, de tovább élnek a mai ember pszichológiai és társadalmi problémáiban is. (A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, 1981, RTV Minerva.) a) Milyen fontos információhordozó a Biblia?

A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I H E L Y E A K U L T Ú R Á N K B A N 9 b) Milyen műfajú történetekben fogalmazódik meg az emberiség története? c) Milyen alkotásként értékelhetjük a Bibliát? B) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket! Biblia görög többes számú főnév, szó szerinti magyar fordításban: könyvecskék. Többese a görög biblion, könyvecske, kisebb terjedelmű könyv szónak. Ebből mindjárt az is következik, hogy a Biblia már elnevezésénél fogva sem egységes mű, hanem különböző, kisebb terjedelmű könyvekből összeállított gyűjtemény. Maga ez az elnevezés a görög nyelvet használó keleti keresztény egyházakban, időszámításunk II. százada óta vált használatossá, mint a héber elnevezés, szifré kódes ( a szentség könyvei, szent könyvek ) görög fordítása. Eredetileg tehát hozzá tették, később csak hozzá értették a szent (görögül: hagiosz) jelzőt. Teljes latin neve: Biblia Sacra, szent könyvecskék [ ] amikor a Biblia elnevezés a benne foglalt könyvek összefoglaló jelzéseként megszületett, a kereszténység számára ez már két gyűjteményt foglalt magába: az Ószövetséget és az Újszövetséget. A két elnevezés [ ] Jeremiás próféta könyvének egy mondatán alapszik (Jer.31:31); ebben a próféta azt ígéri, hogy a jövőben Isten új szövetséget köt majd népével, Izraellel; [ ] a szívekbe vésett eleven szövetséget. (A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, 1981, RTV Minerva.) a) Mit jelent a Biblia szó? b) Miért többes számú főnév a Biblia?

10 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M c) Kinek a kijelentésén alapul az Ó- és Újszövetség elnevezés? Mi ez a kijelentés? C) Önálló kérdésfeltevés alapján dolgozzátok fel a következő szemelvényt! Emeljétek ki a legfontosabbnak tartott ismereteket! Az Ószövetség és az Újszövetség pedig nem kevésbé egy-egy hatalmas terjedelmű irodalomnak tudatos válogatás és részben átszerkesztés útján létrejött maradványát jelenti számunkra A többi irodalmi alkotás részben elpusztult, elveszett egy része pedig, különböző szerencsés véletlenek folytán a Biblián kívüli irodalomként fennmaradt Az Ószövetség legrégebbinek elismert terjedelmesebb része a Debóra éneke (Bírák 5. fej.), amely az i. e. 12. században keletkezett A legkésőbb keletkezett könyv pedig Dániel könyve, amelynek egyes fejezetei világosan utalnak az i. e. 168 165 körüli politikai eseményekre; némely zsoltár és a prófétai könyvekbe szőtt betoldás pedig még későbbi eredetű, és nagy valószínűséggel az i. e. 130 100 közötti évekre keltezhető. Ez annyit jelent, hogy az Ószövetség legrégebbi és legkésőbbi részei között egy évezrednél is hosszabb idő telt el. Az Újszövetségnek viszont minden fennmaradt könyve néhány évtizeden belül jött létre: nagyjából az i. sz. 60-as és a 130-as évek között. [...] ez érthetővé teszi az Ószövetség érezhetően heterogén jellegét, ezzel szemben az Újszövetség feltűnően nagyobb egységét [ ] Ha az Ószövetséget egy egész nép az ókori zsidó nép évezredes fejlődést átfogó történeti kollektív emlékezetének nevezhetjük, az Újszövetségben egy frissen szerveződő, már eleve vallási jellegű közösség tanításainak tudatos összefoglalását és mintegy történeti példatárát ismerhetjük fel. (A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, 1981, RTV Minerva.)

A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I H E L Y E A K U L T Ú R Á N K B A N 11 D) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket! A Biblia két része három eredeti nyelven készült: az Ószövetség, néhány fejezet kivételével, héberül, a többi néhány fejezet arámi (vagy arameus, arám) nyelven, az Újszövetség pedig görögül. ( ) A héber és az arám is a sémi nyelvek családjába tartozott. A sémi nyelvek elterjedési területe meglehetősen nagy volt. Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz vidékén, az asszír és babilóni (közös nevén akkád) nyelvet, illetőleg két egymáshoz meglehetősen közel álló nyelvjárást beszéltek, amelyeknek ékiratos emlékei 3000 esztendőt ölelnek fel. Észak-Mezopotámiában, valamint a mai Szíria nagy részében, az i. e. 2. és 1. évezred folyamán az arám nyelv volt honos, amely sem az akkáddal, sem pedig a héberrel nem azonos, de velük rokon sémi nyelv volt. Szíria tengerparti vidékén a homéroszi Trójával egy időben, tehát az i. e. 2. évezred során, virágzott az ugariti nyelv és kultúra. ( ) Az arámi kétszer is beszélt nyelve volt a zsidó népnek. Közben azonban kb. i. e. 1500 és i. e. 500 között Palesztina nyelve a héber volt. ( ) Az Ószövetség legrégebbi kéziratait, így az eredeti szerzők saját kezűleg írt példányait is, csak mássalhangzós írással jegyezték le. Sokkal később, az i. sz. 1. évezred második felében, tehát több mint 1000 évvel a bibliai könyvek mássalhangzós szövegének eredeti feljegyzése után került sor arra, hogy az Ószövetség-tudósok (a maszoréták ) a szöveg pontossága érdekében a lehető legtökéletesebben rögzítették a mássalhangzós szöveget, ugyanakkor mássalhangzójelekkel, sőt a szertartási kiejtést szabályozó különböző más jelekkel is gazdagon ellátták. A mássalhangzós szövegek azonban ekkor már ezeréves, sőt egyes esetekben másfél ezer éves múltjuk során a sokszori másolás miatt nem egy helyen eléggé zilált állapotban voltak. Így, bár a ma rendelkezésünkre álló ószövetségi héber és arám szöveg minden szava el van látva magánhangzókkal, mássalhangzókkal és az olvasást szabályozó jelekkel, nem mondhatjuk, hogy az Ószövetség minden egyes mondata vagy félmondata teljesen világos volna számunkra. ( ) Az Újszövetség nyelve a görög. A görög nyelv elterjedése azokkal a hódításokkal függött össze, amelyeket a világtörténelem egyik legnagyobb hódító személyisége, Nagy Sándor hajtott végre

12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M az i. e. 4. század utolsó harmadában. Ennek során a perzsa világbirodalom megsemmisítése után Nagy Sándor seregei élén egészen az akkor ismert lakott világ széléig eljutott, s egyetlen birodalomban egyesítette a világ népeinek nagy részét. Nagy Sándor hódításai teljesen átformálták az egész földközi-tengeri és közel-keleti kultúra arculatát. Az ő korától kezdve ugyanis a régi keleti nemzeti kultúrák nem léteztek többé ősi formájukban, hanem Nagy Sándor és utódainak óriási birodalmában létrejött egy új, ún. szinkretisztikus, magyarul kevert jellegű hellenisztikus kultúra, amelyben a helyi, régi műveltségi elemek előbb a göröggel olvadtak össze, majd később egyre fokozódó mértékben nemzetközivé váltak. A szinkretisztikus kultúrák közé tartozott az i. e. 3 1. századok során az egyiptomi és asszír-babilóni műveltség mellett a palesztinai is. Jeruzsálemben görög gimnázium létesült, s minden téren érvényesült itt is a görög hatás. Az Ószövetség-hívő zsidóság legnagyobb része ellenállt az új irányzatnak, s sokszor véres lázadások során szembeszegült minden kísérlettel, amely vallási téren is igyekezett érvényesíteni a hellenisztikus hatást. Ez volt a helyzet még akkor is, amikor Jézus megkezdte prédikációs tevékenységét. S hogy tanítványai beszédeit és életrajzát mégsem arámiul jegyezték le, annak oka az volt, hogy a kereszténység első apostolai többé már nem nemcsak a zsidósághoz szóltak, hanem az egész emberiséghez. Ennek az igénynek pedig szükségszerű velejárója volt, hogy ne az arámi nyelvet használják, hanem az egész akkori világ közös nyelvét, a görögöt. Nagy Sándor hódításain kívül tehát a kereszténység univerzális igénye volt az az ok, ami miatt az Újszövetség szerzői a görög nyelvet használták. (Czeglédy Károly: A bibliai nyelvészet útjain) a) Mely nyelveken íródtak az Ószövetség könyvei? b) Melyik nyelvcsaládba tartozik a héber? c) Mit tudtunk meg a bibliai iratok leírásáról? d) Mely nyelven íródtak az Újszövetség könyvei? Miért ezt a nyelvet használták?

A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I H E L Y E A K U L T Ú R Á N K B A N 13 e) Mit jelent a szinkretizmus fogalma? E) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket! A Biblia héber szövegének az első és legjelentősebb fordítása a Septuaginta (LXX) vagy Hetvenes fordítás. A Biblia görög nyelvű fordításának az igénye a diaszpóra zsidósága körében merült fel sürgetően, ahol már nemcsak a héber, hanem a Palesztinában beszélt arám nyelvet sem ismerték. A fordításra az egyiptomi Alexandriában került sor. Az Aristeas-levélben fennmaradt legenda szerint a fordítás II. Ptolemaiosz (i. e. 285 246) uralkodása alatt készült. Eszerint az uralkodó a híres alexandriai könyvtár vezetőjének a tanácsára elhatározta, hogy megszerzi a könyvtár számára a zsidók szent könyvét, a Tórát. Ezért követeket küldött a jeruzsálemi zsidó főpaphoz, aki teljesítette kérését, rendelkezésre bocsátott egy arannyal írt héber Tóra-tekercset, és a fordítás elvégzésére 72 tudós rabbit is küldött Egyiptomba. A fordítók munkájukat Pharosz szigetén, egymástól elkülönítve 72 nap alatt mindenki megelégedésére el is végezték. A 72 tudós munkáját a hetvenek fordításának nevezték el. A legendából annyi igaz, hogy az i. e. II. század elején valóban megvolt még Alexandriában a Tóra görög fordítása, amelyet többen készítettek, és az i. e. II. század elejéig fokozatosan kiegészítették az Ótestamentum többi könyveivel. A Septuaginta fordítás jelentősége elsősorban nem az, hogy rajta keresztül lehetővé vált a héberül nem tudó zsidók és nem zsidók számára a Biblia tanulmányozása, hanem sokkal inkább az, hogy benne egy olyan teljes fordítás áll rendelkezésünkre, amely a héber masszoréta szövegnél több mint ezer évvel ősibb szövegen alapul, amely egykorú a holt-tengeri tekercsek között talált bibliai leletekkel. [ ] a kereszténység elterjedése nyomán két latin bibliafordítás is készült [...] E korai latin fordításokat ólatin fordításoknak nevezzük [ ] Jeromost bízta meg Damasus pápa azzal, hogy javítsa ki az ólatin fordítást. Jeromos fordítását nem fogadta osztatlan elismerés. Csak a VIII. századra sikerült teljesen kiszorítania az ólatin fordítást. Ettől kezdve azonban általánosan elterjedt. Általános elterjedtsége miatt nevezik a fordítást a XVI. századtól Vulgatának, azaz elterjedtnek. (A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, 1981, RTV Minerva.) a) Mi a Biblia görög fordításának neve? b) Mi a szó jelentése, és miért kapta ezt a nevet?

14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M c) Milyen igényt elégített ki a görög fordítás? d) Mi a görög fordítás jelentősége? e) Ki készítette el a latin nyelvű fordítást? f) Mi a latin fordítás neve és miért? F) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket! A legrégibb magyar nyelvű (nem teljes) bibliafordítás az ún. Huszita Biblia (XV. század első fele), amelyet az irodalomtörténészek nagyobb többsége Tamás és Bálint szerémségi huszitáknak tulajdonít. (Vannak azonban olyan jelek is, amelyekből arra következtethetünk, hogy már korábban is készítettek liturgikus célra vagy latinul nem tudó laikus szerzetesek és szerzetesnők számára magyar nyelvű Biblia- vagy evangéliumrészleteket.) Ugyancsak a XV. században keletkezett az a nagyobb terjedelmű, ismeretlen alkotótól származó bibliafordítás, amely a Jordánszky-kódexben található, s amelyet korábban Báthori László pálos szerzetes munkájának tekintettek. Ezt követőleg csak kisebb bibliai részletek fordításáról tudunk. Az első nyomtatásban is megjelent bibliafordítás Komjáthy Benedek nevéhez fűződik, aki Szent Pál leveleit fordította magyar nyelvre (1533). Ezt követte 1536-ban Pesti Mizséri Gábor fordítása, amely a négy evangéliumot tartalmazza, 1538-ban pedig Benczédi Székely István magyar nyelvű zsoltároskönyve. A teljes Újszövetség magyarra fordítása Erdősy Szilveszter János nevéhez fűződik (1541). Heltai Gáspár az egész Bibliát át akarta ültetni magyar nyelvre, vállalkozása azonban csak részben sikerült (1551 1565). Méliusz Juhász Péter az Ószövetségből jelentetett meg részleteket (1656), Félegyházi Tamás pedig az Újszövetséget tette közzé (1586). A teljes Bibliát elsőként a protestáns Károli Gáspár fordította le és nyomtatta ki 1590-ben Vizsolyban (Vizsolyi Biblia). Ezt követte a jezsuita Káldi György fordítása 1626-ban, amely a Vulgata alapján készült. Mindkét fordítást többször revideálták, ódon zamatát azonban meghagyták. (A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, RTV Minerva, 1981) a) Melyik a legrégebbi nem teljes magyar fordítás?

A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I H E L Y E A K U L T Ú R Á N K B A N 15 b) Melyik az első nyomtatásban megjelent bibliai szöveg? c) Ki fordította magyarra a teljes Újszövetséget? d) Mikor, ki és hol fordította le a teljes Bibliát? 4. Sugalmazott szövegek a) Olvassátok el a szövegeket, és tegyetek fel öt kérdést lényeges elemeikre vonatkozóan! (1) A keresztény, különösen pedig a római katolikus teológusok többségének nézete szerint a Szentírás nemcsak az Isten igéjét tartalmazza, hanem maga az Isten igéje. Az Ó- és Újszövetség szerzője (autor) az Isten, hiszen ő sugalmazta azt az emberi szerzőknek, ő inspirálta őket arra, hogy leírják, amit írtak, hogy ily módon írásukkal hassanak közvetlenül az emberiségre. Az első vatikáni zsinat pontosan körvonalazta Róma álláspontját, amikor megállapította, hogy az egyház nem azért tekinti ezeket (a kanonikus könyveket) szentnek és kanonikusnak, mert azután, hogy kizárólag emberi tevékenység révén létrejöttek, tekintélyük révén jóváhagyattak, és nem is pusztán azért, mert a kinyilatkoztatást hibátlanul tartalmazzák, hanem azért, mert a Szentlélek sugalma zására íródtak, mert az Isten a szerzőjük, és mint ilyeneket magára az egyházra bízta őket. (2) Idézet egy Kossuth Lajosra emlékező szónoki beszédből: (H. v. Glasenapp: Az öt világvallás) Elbűvölő erejű szónok volt. Reményt nyújtott az elnyomottaknak, büszkeséget öntött a nemesek szívébe. Maga sem tudott a nemzeti büszkeség zászlója alól kibújni, mint igazi romantikus alkat, igazi hazafi. Néhány szóval, édeszengésű hangjával egy perc alatt több sikert ért el, mint bár melyik kortársa. Ahogy Jókai írta:»amerre ment, a hír villáma járt mindenütt előtte, s már egy felzúgó tenger várt reá, férfiak tengere [ ] Sohasem ugyanazon beszédet mondta el, mindig mást, mindig újat, amit a belső hév sugallott ajakára. A nép sírt, mint ahogy sírnak az oroszlánok.«

16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M b) Készítsétek el a sugalmaz szó jelentésmezőjét a saját és a két szövegből nyert ismereteitek alapján! sugalmaz c) Beszéljétek meg, mi a Biblia szövegének specialitása az Alkotó Szöveg Befogadó hármasságának szempontjából! 5. Olvassatok el csoportban egy-egy szövegrészletet, és válaszoljatok a kérdésekre! A) A repülőgép felszállása előtt kapcsolja be a biztonsági övet, amelynek kioldása a felszállás ideje alatt tilos. Az út alatt a mobiltelefon használata és a dohányzás nincs megengedve. Milyen műfajú a szövegrészlet? Ki lehet a szöveg szerzője, és kinek szánja szövegét? Milyen kapcsolatban van a szerző és a befogadó? Vizsgáljátok meg a mondatok állítmányi részeit! A Bibliában hol találhattok hasonló felépítésű mondatokat? Keressetek példákat is!

A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I H E L Y E A K U L T Ú R Á N K B A N 17 B) A radioláriák a sarkvidéki hideg és a trópusi meleg vizekben egyaránt előfordulnak. Sokszínűek a tekintetben is, hogy a felszín közeli (50-100 méter mély) vizekben és akár több ezer méter mélységben is megtalálhatók, többnyire azonban a 100 és 1000 méter közötti tartományban élnek. Elterjedtségükben egyetlen törvényszerűség figyelhető meg: néhány fajtól eltekintve a partvonalaktól távol, a nyílt óceánokban élnek. Milyen műfajú a szövegrészlet? Miképp befolyásolja a szöveg hihetőségét az, ha tudjuk, honnan való? Mi jellemző a mondatban található igék módjára és idejére? Milyen más szövegtípusokban használják még ezt az időt és módot ehhez a szövegrészlethez hasonlóan? Keressetek olyan szövegrészletet a Bibliából, amelynek hasonló a nyelvi megformálása, és fontos a szöveg befogadáshoz a beszélő hitelességébe vetett bizalom! C) A mindannyiunk által tisztelt Professzor Úr mindig arra figyelmeztetett bennünket, hogy ha ilyen elméleti problémába ütközünk, ne csüggedjünk; számoljunk, számoljunk és újra csak számoljunk! Makacsságunk igyekezzen megközelíteni a számok makacsságát. Milyen műfajú a szövegrészlet? Kitől származik az utolsó mondat? Miért?

18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M Keressetek a Bibliában is olyan szövegrészletet, amelynél nehéz megállapítani, hogy ki beszél valójában! D) Tavaszi szél vizet áraszt, / virágom, virágom, / minden madár társat választ, / virágom, virágom. Milyen műfajú a szövegrészlet? Milyen trópus jelenik meg a szövegben? Keressetek a Bibliában is hasonló trópusokat! E) A szó elszáll, az írás megmarad. Milyen műfajú a szövegrészlet? Mi jellemző a mondatban található igék módjára és idejére? Mikor érvényes ez a kijelentés? Milyen más szövegtípusokban használják még ezt az időt és módot ehhez a szövegrészlethez hasonlóan?

A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I H E L Y E A K U L T Ú R Á N K B A N 19 Keressetek olyan szövegrészletet a Bibliából, amelynek hasonló a nyelvi megformálása és hasonló funkciója van! 6. Egészítsd ki az 1. feladat táblázatának 3. oszlopát az elmúlt két órán megtanult ismeretekkel! 7. Gyűjts képzőművészeti alkotásokat, képeket, szobrokat stb., amelyek valamilyen bibliai történetet ábrázolnak! Készíts ebből néhány lapos füzetet! A képeket fénymásolhatod könyvből, letöltheted az internetről vagy fényképezheted. A képek alatt a következőket kell feltüntetni: szerző, cím, keletkezési idő, technika. A képek történetéhez készüljön néhány mondatos ismertetés! (Mely bibliai történethez készült a kép?) A gyűjtőmunka lehetséges forrásai: könyvtár, internet, albumok stb. A képek elrendezésének elvét te magad válaszd meg! A gyűjtemény végére írj egy visszatekintő rövid esszét, amelyben visszatekintesz az alkotás folyamatára!

2. A TEREMTÉS ÉS A TÖRVÉNY 1. Egészítsétek ki saját tudásotok alapján a görögök istenvilágáról írottakat! A mítosz szó (görögül: müthosz) elbeszélést, történetet jelent. A görög istenvilág alapvetően emberi formájú, idegen szóval antropomorf világ. Alakjait emberi test formájában ábrázolták, és emberi tulajdonságokkal, típusjellemzőkkel ruházták fel. A görög főisten: Testvérei: 2. Teremtésmítoszok A) Olvassátok el Ovidius Átváltozások című művéből a következő részletet, és válaszoljatok a kérdésekre! a) Mit jelent a világ egyarcúsága? b) Ki teremtődik ki által? c) Miből teremtődik az ember?

A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 21 d) Építsétek fel a teremtés rendjét! (piramis szerkezet) 1. szint 4. mozzanat 2. szint 3. mozzanat 3. szint 2. mozzanat 4. szint 1. mozzanat 5. szint alaphelyzet OVIDIUS: ÁTVÁLTOZÁSOK (METAMORPHOSES) A világ keletkezése Tenger s föld, s mindent takaró égboltnak előtte mind e világ kerekén egyarcú volt az egész nagy természet: chaos, így hívták: csak nyers kusza halmaz; csak tunya súly: egymásra sodort, s még össze nem illő magvai nem jól összetapadt elemek tömegének. Nem ragyogott föl még, a világra világlani, Titan; nem nőtt szüntelenül, szarvát újítani, Phoebe; nem függött a körül-lebegő levegőben a föld sem, egyensúlyban tartva magát; nem tárta ki karját part-peremek köribé nagymesszire Amphitrite; s mert hol a föld, ugyanott volt lég is, tengeri ár is, nem volt állani föld, nem volt jó úszni a hullám, légbe sugár nem gyúlt; tartós alakot mi sem őrzött: ellen állt ez amannak, mert egy testben örökkön háborúságot a fagy hővel, nedvessel a száraz és a keménnyel a lágy vívott, a nehézzel a könnyű. Véget egy isten adott, meg a jobb természet, e harcnak: elszakitott égtől földet, vizeket meg a földtől, hígabb égi leget sürü légtől elkülönített. Ezt alkotta, s a vak halmazból mind kiemelte, s rakta helyükre, szilárd békével fűzte is össze. És ama tűzlelkű s minden súly nélküli égbolt felszökkent, s a világ tetejét foglalta lakásul; legközelebb hozzá helyben s kicsi súlyban a lég van; sűrűbb sokkal a föld s viselője nehéz elemeknek, súlya miatt lefelé sűllyedt; s a körébe-folyó nedv szélre vonult s a tömör szárazt körül így kerítette. Bármelyik istenség osztotta is így el e halmazt, szelte előbb sokká, azután rendezte tagokká; és legelőbb is a föld tömegét: szintjén egyenetlen itt vagy amott ne legyen, nagy gömbbé gömbölyitette. Szétzuditotta az árt, s dagadoznia adta parancsát vad viharokban, s hogy keretezze habokkal a földet.

22 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M Sok forrást is adott, tavakat, meg tágterü lápot, sok lefutó folyamárt övezett meredek peremekkel, többfeletartókat, miket itt föld nyel be magába, másutt tengernek törnek, s hol a hab szabadabb már s tágabb síkon fut, nem gátra, de szirtre verődnek. Réteket elteritett, völgyet homorodni lapított, erdőt lombositott, sziklás hegyeket magasított. S mint eget oszt két öv jobbról, s balról ugyanannyi s van közepütt egy, mely tüzesebb, mint mindvalamennyi, így különözte övekre az isten gondja az égtől körbefogott tömeget, s most itt ugyanannyi a tájék. Egy, közepütt, forró: sose lakhat rajta az ember; kettőt hó takar el; s közibük helyezett ugyanannyi mérsékelt övet is, tüzet és fagyot összekeverve. Rajtuk fekszik a lég; ami könnyebb sokkal a földnél, víznél is könnyebb, s ugyanúgy nehezebb a tüzeknél. Lakhelyet ott rendelt felhőknek, kósza ködöknek, s emberi elméket rémítő ég-rianásnak, s villámmal fagyokat fúvó fene förgetegeknek. Bár a világ megmunkálója nem adta egészen nékik a tág levegőt, zabolázni alig lehet őket míg más-más helyeken fúnak, hogy szerte ne tépjék mind a világot: olyan nagy a testvérháboru köztük. Eurus Napkeleten s nabathaeus tájakon ült meg, s a perzsák közt, meg a hajnali fény verdeste tetőkön; míg a bukó naptól hevülő part, alkonyi tájék mind Zephyrust uraló; Scythián meg az északon úr lett borzasztó Boreas; túlsó fele ázik a földnek folyton a felhőktől meg az Auster permetegétől. Mind fölibé a folyékony-tiszta, a súly-nem-igázta aethert rakja, amelyben a földnek semmi salakja. Mind e határaikat csak alig rendezte szilárddá és, mik a nagytömegű halmaznak alatta lapultak, kezdtek az égen a csillagok is fölfényleni forrón. S hogy ne legyen tájék eleventől árva, az égi térre a számos csillagkép, a sok istenalak lép; csillámló halakat befogad, helyet adva, a hullám; a föld vadnak, rezgő levegő madaraknak ad otthont. Még egy fennköltebb s mindnél okosabb eleven lény volt, mi hiányzott, hogy rajtuk gyakorolja uralmát. S ím, ember született; kit formált isteni magból tán az az építő, a világot szebbre teremtő, vagy rokon ég magvát tartotta meg ebben a fönti légtől csak nemrég különült, csak imént alakult föld; mit víz habjaival vegyített fia Iapetusnak, és mintázta a mindenen-úr magas égilakókról. Minden egyéb állat letekint görnyedten a földre,

A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 23 embernek fölemelt orcát és adta parancsát, hogy föl a csillagokig pillantson, az égre tekintsen. Így, mely imént nyers volt s formátlan, a föld sosem ismert emberi orcákkal vált végül tündöklővé. B) Olvassátok el Ovidius Átváltozások című művéből a következő részletet, és válaszoljatok a kérdésekre! a) Melyek a világkorszakok? b) Jellemezzétek az első és a negyedik korszakot a szöveg alapján! c) Építsétek fel a világkorszakokat piramisszerkezetben! 1. szint jellemzői: Aranykor 2. szint jellemzői: 3. szint jellemzői: 4. szint jellemzői:

24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M OVIDIUS: ÁTVÁLTOZÁSOK (METHAMORPHOSES) A világ négy korszaka. A gigasok S lett legelőbb az aranykorszak, mely nem fenyítéstől s törvénytől, hanem önként folyt becsületben, erényben. Félelem és megtorlás nem volt, felszegezett érc bősz szót nem mutatott, a tömeg nem nézte riadtan esdve a bíráját, bírátlan volt ki-ki biztos. Bérceiről a fenyő, bebolyongani távoli tájat, nem szállt még le a hömpölygő habos árra, kivágva; senki sem ismert még más partot, mint a magáét. Városokat meredek mély árkok még nem öveztek; görbe, rezes hadikürt s hosszú haditrombita nem szólt, nem volt harci-sisak, sem kard: katonák hada nélkül élt biztonságban minden nép, lágy nyugalomban. Ember nem kötelezte, kapák s eke se sebezte és mégis megadott a mező mindent maga önként; mind megelégedvén a magától-lett eledellel, vackort gyűjtöttek, hegyi epret szedtek az erdőn, és somot és szedret, mely tüskés cserje között csüng, s mit hullat Jupiter terebélyes tölgye, a makkot. El nem enyésző volt a tavasz, langy lengedezéssel mag nélkül született szirmot simogattak a szellők. Majd meg a fölszántatlan föld meghozta gyümölcsét, szűzi mező sárgult sok súlyos búzakalásszal; egy folyamár tejjel, nektárral folyt le a másik, zöld viruló tölgyből csepegett aranyszínű színméz. Saturnust miután a sötétlő Mélybe vetették, úrrá lett Jupiter, s az ezüst ivadék kora jött el, gyatrább, mint az arany, becsesebb a vörösszinü réznél. Juppiter ekkor az ősi tavaszt rövidebbre szorítván, tél, lobogó-hevű nyár, s hol langyos, hol hideg ősz jött, s kurta tavasz; velük így négy részre tagolta az évet. Ekkor esett legelőbb, hogy száraz hőben a lég is izzott, és hogy a szél vizeket jéggé merevített; ekkor költöztek házakba ( a ház ez időben barlang volt, sürüség, s vesszők meg háncs fonadéka); és a Ceres magvát legelőször a hosszú barázda most boritotta be, járom alatt most nyögtek az ökrök. Harmadikul meg réz-ivadék született meg utánuk, féktelenebb- lelkű, fene fegyvert rántani forróbb, ámde nem elvetemült. Vad vasból vésve a végső. Most e silányabb érc idejébe betört a gonoszság mind, sebesen; menekül hűség, jog, tiszta szemérem; és helyükbe a csel s a ravasz szív száll, a csalárdság és az erőszak, a birtoklás vétekteli vágya. Vásznat most a szelekre miket még jól nem is ismer

A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 25 bíz a hajós; s mik a hegy tetején oly hosszasan álltak, még sosem-ismert sós habokon szökdelnek a szálfák. S mely, valamint napfény s levegő, régente közös volt, mérő gondosság mesgyét vág hosszan a földbe. S már nemcsak gabonát s eledelt követeltek a gazdag föld felszínétől, de a bensőjébe hatoltak, és miket elrejtett, amiket Styx árnyaihoz vitt, kincseket ástak elő, a sok átok létrehozóit. Ekkor az ártó vas, s az arany, vasnál ami ártóbb, színre került; s lett háboru, mely küzd vassal, arannyal s vér-befutott kézzel csörget, ráz vad hadifegyvert. Rablásból élnek. Gazdát retteghet a vendég, vőt az após; ritkán szerető a fivér a fivérrel férj feleségnek, a nő férjének terveli vesztét; sápad a farkastej: szörny mostoha készíti mérgét; gyermek időnap előtt apjának kémleli évét; verve a jámborság. Vértől iszamos mezeinkről szűz Astraea röpült legvégül vissza az égbe. S jobb biztonságú hogy a felsőbb lég se lehessen, törtek az órjások, mondják, várára az égnek, s hegyre hegyet magasan halmoztak a csillagos égig. Ekkor minden-úr Jupiter veri át az Olimpust, villámmal, s üti Ossáról le a Pelion ormát. És hogy a rémületes testek betemetve hevertek, úgy mondják, a szülötteinek vérével elöntött Föld elevenné tett sok forró, szerteomolt vért, és hogy törzsének végképpen magva ne vesszen, emberi képet adott neki. Csakhogy e fajzat is éppúgy semmibe vette az égieket, vad ölésre mohóan s bőszivüen hogy látnivaló: vér volt a szülője. C) Olvassátok el a következő szemelvényt, és válaszoljatok a kérdésekre! a) Mit tudunk meg a részlet alapján az ember származásáról? b) Ki az aranykorszak égi óriása?

26 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M c) Mi jellemzi az aranykor emberi világát? HÉSZIODOSZ: MUNKÁK ÉS NAPOK Egy törzsből származnak az istenek és a halandók. Első rendje az emberi nemnek volt az aranykor. Úgy adták, kik fenn az Olymposon élnek örökké. Akkor még mindenki fölött Kronos égi király volt S könnyű szívvel, akárcsak az istenek, élt a halandó, Távol a bajtól, távol a jajtól, még az öregség Sem járt köztük, mindvégig duzzadt az erőtől Karjuk s lábuk, a kórság még nem törte meg őket. Mint lágy álom jött a halál rájuk s amíg éltek, Csak jóban volt részük, a föld meghozta magától Bő termését és dolgozni merő gyönyörűség Volt a derék társakkal s dús legelőn legelészett Nyájuk s kedvelték az olymposi boldogok őket. Majd aztán hogy a föld befogadta magába e fajtát, Jótét lelkek lettek, a nagy Zeus rendeletére, Földönjáró hű őrzői az emberi nemnek, Minden gaztettet meglátnak s őrzik a törvényt. Míg magukat köd leplezi, úgy járják be a földet, Gazdagság-gyarapítók, mert az övék ez a rang is. D) A következő szakszöveg elolvasása után válaszoljatok a kérdésekre! a) Hogyan születik meg Kronosz? b) Milyen jóslat teljesedik be rajta?

A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 27 c) Hogyan menekül meg Zeusz apja terve elől?. d) Hogyan osztozik meg Zeusz a világon testvéreivel? MITOLÓGIAI ÁBÉCÉ A világ ősállapota a Khaosz volt, alkotó részei össze-vissza bonyolódtak. Rájuk borult a sötétség, az éjszaka: a Nüx. Egy légáramlat termékenyítette meg a Khaoszt; ezüsttojásból született Erósz, a vonzalom, a szeretet. De Erósz magányától elborzadva visszabújt az ezüsttojásba, onnan hívta létre Uranoszt, az eget és Gaiát, a földet. Uranosz és Gaia gyermekei a titánok és a titaniszok. Közülük Kronosz állt bosszút apján a titánok segítségével idősebb testvérei, a Hekatonkheirek (százkezű óriások) és a Küklopszok (egyszemű óriások) elpusztítása miatt. Uranosz kiomló véréből születtek a lelkiismeret-furdalás és a bosszúállás istennői, az Erinnüszök. De Kronosz nem lehetett nyugodt győzelmében. Egy jóslat figyelmeztette arra, hogy az ő uralmának is saját gyermeke fog véget vetni. Ezért nyelte le megszületése után valamennyi gyermekét: Hesztiát, Démétért, Hérát, Hádészt (Plutónt) és Poszeidónt. Felesége, Rheia ezért rejtőzött el Kréta szigetén következő fia, Zeusz születése előtt. A gyermeket a Diké-hegy nimfái nevelték fel. Zeusz felserdülve mérget adott be atyjának, aki ettől sorjában kihányta elnyelt gyermekeit. Ezután Zeusz [.] hadat indított Kronosz és a Titánok ellen. Le is győzte apját. A világon megosztozott bátyjaival: Poszeidón lett a tengerek ura, Hádész az Alvilágé, magának pedig az égi uralmat tartotta meg. Ez a győzelem tette őt királlyá az istenek felett.

28 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M ÖSSZEFOGLALÓ A GÖRÖGÖK VILÁGRENDJÉRŐL A klasszikus görög mitológia képet formál a világ létrejöttéről, rendjéről. Az ókori alkotók közül legkorábban Hésziodosz (Kr. e. VIII VII. század) a Theogonia (Istenek születése) és a Munkák és napok című költeményében beszéli el a világ keletkezését, az istenek, titánok, héroszok és az ember származását, a világkorszakok kialakulását. Ovidius (Kr. e. 43 17) római költő Metamorphoses (Átváltozások) című költeményében ír a világ keletkezéséről és korszakairól. A tizenöt könyvre felosztott költeményciklusból számos görög-római átváltozás-történet feltárul. Az ős-rendezetlenség állapotából, a Khaoszból megjelenő mélység része Gaia vagy Gé (Föld) és a világot alkotó Erósz (Szerelem). A Khaoszból származik Nüx (Éj) és Erebosz (Sötétség). Gaiából létrejön Uranosz (Égbolt), s tőle fogannak Gaia gyermekei, az első istenek, titánok, titaniszok, gigászok, hekatonkheirek (százkezű óriások). Kronosz és Rheia nászából származnak a későbbi olümposzi istenek. 3. Olvassátok el a bibliai teremtéstörténetet! A VILÁG TEREMTÉSE (1Móz 1; 2:1-8; 18-24; 3:1-24; 4:1-15) 1 1 Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. 2 A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. 3 Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. 4 Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. 5 És Isten elnevezte a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: első nap. 6 Azután azt mondta Isten: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket. 7 Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. 8 Azután elnevezte az Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap. 9 Azután azt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a száraz. És úgy történt. 10 Azután elnevezte Isten a szárazat földnek; az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte. És látta Isten, hogy ez jó. 11 Azután mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füvet, amely magvakat hoz, gyümölcsfát, amely fajtájának megfelelő gyümölcsöt terem, amelyben magva lesz a földön. És úgy történt. 12 Hajtott tehát a föld növényeket: füvet, amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, és gyümölcstermő fát, amelynek ugyancsak fajtájának megfelelő magva van. És látta Isten, hogy ez jó. 13 Így lett este, és lett reggel: harmadik nap. 14 Azután azt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és meghatározó jelei legyenek az ünnepeknek; a napoknak és az esztendőknek. 15 Legyenek ezek a világító testek az égbolton, hogy világítsanak a földre. És úgy történt. 16 Megalkotta Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka; meg a csillagokat. 17 Az égboltra helyezte azokat Isten, hogy

A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 29 világítsanak a földre, 18 és uralkodjanak nappal meg éjszaka, és elválasszák a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. 19 Így lett este, és lett reggel: negyedik nap. Az állatok teremtése 20 Azután ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenek madarak a föld felett, az égbolt alatt. 21 És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő különböző fajtájú úszó élőlényeket, és a különböző fajtájú madarakat. És látta Isten, hogy ez jó. 22 Azután megáldotta azokat Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek meg a tenger vizét; a madár is sokasodjék a földön! 23 Így lett este, és lett reggel: ötödik nap. 24 Azután ezt mondta Isten: Hozzon létre a föld különböző fajtájú élőlényeket: különböző fajta barmokat, csúszómászókat és egyéb földi állatokat. És úgy történt. 25 Megalkotta Isten a különböző fajtájú földi állatokat, a különböző fajta barmokat, meg a föld mindenféle fajta csúszómászóját. És látta Isten, hogy ez jó. Az ember teremtése 26 Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszikmászik. 27 Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. 28 Isten megáldotta őket és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen! 29 Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. 30 Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. 31 És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.

30 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M A teremtés hetedik napja 2 1 Így készült el a menny és a föld és azoknak minden serege. 2 A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. 3 Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész alkotó és teremtő munkája után. 4 Ez a menny és föld teremtésének a története. Az első ember az Éden kertjében Amikor az Úristen a földet és a mennyet megalkotta, 5 még semmiféle mezei fű nem volt a földön, és semmiféle mezei növény nem hajtott ki, mert az Úristen még nem bocsátott esőt a földre. Ember sem volt, aki a termőföldet megművelje. 6 Akkor pára szállt fel a földről, és mindenütt átitatta a termőföld felszínét. 7 Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élőlénnyé. 8 Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. 9 Sarjasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját. 15 És fogta az Úristen az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze. 16 Ezt parancsolta az Úristen az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz, 17 de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod. 18 Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lennie, alkotok hozzáillő segítőtársat. 19 Formált tehát az Úristen a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi; mert minden élőlénynek az a neve, aminek az ember nevezi. 20 Így adott az ember nevet minden állatnak, az égi madaraknak és minden mezei élőlénynek, de nem talált az emberhez illő segítőtársat. 21 Mély álmot bocsátott azért az Úristen az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére. 22 Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az Úristen, és odavitte az emberhez. 23 Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett. 24 Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté. 25 Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat.

A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 31 A bűnbeesés 3 1 A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál, amelyet az Úristen alkotott. Ezt mondta az asszonynak: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek? 2 Az asszony így felelt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, 3 csak annak a fának a gyümölcséről, amely a kert közepén van, mondta Isten: Nem ehettek abból, ne is érintsétek, mert meghaltok. 4 De a kígyó ezt mondta az asszonynak: Dehogy haltok meg! 5 Mert Isten tudja, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudjátok, mi a jó, és mi a rossz. 6 Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett. 7 Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme, és észrevették, hogy mezítelenek. Ezért fügefaleveleket fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak. 8 Amikor azonban meghallották az Úristen hangját, amint a napi széljárás idején a kertben jártkelt, elrejtőzött az ember és a felesége az Úristen elől a kert fái között. 9 De az Úristen kiáltott az embernek, és ezt mondta: Hol vagy? 10 Az ember így felelt: Meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert mezítelen vagyok. Ezért rejtőztem el. 11 Az Isten erre azt mondta: Ki mondta meg neked, hogy mezítelen vagy? Talán ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél? 12 Az ember így felelt: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és így ettem. 13 Akkor az Úristen ezt mondta az asszonynak: Mit tettél? Az asszony így felelt: A kígyó szedett rá, azért ettem. Isten büntetése 14 Akkor ezt mondta az Úristen a kígyónak: Mivel ezt tetted, átkozott légy minden állat és minden mezei vad közt: hasadon járj, és port egyél egész életedben! 15 Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt, a te utódod és az ő utódja közt: ő a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod. 16 Az asszonynak ezt mondta: Igen megnövelem terhességed fájdalmát, fájdalommal szülöd gyermeked,

32 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M mégis vágyakozol férjed után, ő pedig uralkodni fog rajtad. 17 Az embernek pedig ezt mondta: Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél, legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben! 18 Tövist és bogáncsot hajt neked, és a mező növényét eszed. 19 Arcod verejtékével eszed a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél. Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba! 20 Az ember Évának nevezte el a feleségét, mert ő lett az anyja minden élőnek. 21 Az Úristen pedig bőrruhát készített az embernek és feleségének, és felöltöztette őket. 22 Azután ezt mondta az Úristen: Ime az ember olyanná lett, mint miközülünk egy: tudja, mi a jó, és mi a rossz. Most azért, hogy ne nyújthassa ki kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyék, és örökké éljen, 23 kiűzte az Úristen az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből vétetett. 24 És miután kiűzte az embert, odaállította az Éden kertje elé a kerúbokat és a villogó lángpallost, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat. A) A Teremtéstörténet megismerése után válaszoljatok a következő kérdésekre! Válaszaitokat a szövegből vett idézetekkel is megadhatjátok! a) Mi a teremtés módja?

A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 33 b) Mi a teremtett dolgok sorrendje? c) Azonosítsátok a különböző beszédaktusokat! Válaszotokat támasszátok alá a szövegből vett idézetekkel! d) Mit tudunk meg e teremtés elbeszélőjéről? Válaszotokat a szövegből vett idézetekkel indokoljátok! B) A Teremtéstörténet megismerése után oldjátok meg a feladatokat, válaszoljatok a kérdésekre! a) Idézzétek a teremtés mozzanatait! 7. nap. 6. nap Alkossunk embert a képmásunkra

34 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 5. nap 4. nap 3. nap 2. nap 1. nap Legyen világosság!... b) Az elolvasott szövegben kétféle teremtéstörténet található. Vessétek össze a kettőt! Mit mond az ember helyzetéről? Mit mond az Isten és ember viszonyáról? c) Miként értelmezi át az alaptörténetet János evangéliumának preambuluma (bevezetése)? 1 Kezdetben volt az Ige, és az Ige az Istennél volt, és Isten volt az Ige.

A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 35 A teremtés történetét valószínűleg a Kr. e. VI. században fogalmazhatták, a királyok korának vége felé. Minden dolgok kezdetén (kezdetben) Isten teremtő cselekvése áll. Az a héber szó, ame lyet magyarra a teremtette szóval fordítottak le, nem a valamiből való alkotást, hanem a semmiből való előhívást jelenti: a következőkben a teremtés legtöbb művét a teremtő beszédaktus ( Legyen! ) hozza létre. A teremtés első része a szétválasztás (1 3. nap), másik része a feldíszítés (4 6. nap). 4. Töltsétek ki az összehasonlító táblázatot! Válaszaitokat a szövegből vett idézetekkel indokoljátok! TEREMTÉS- MOZZANATOK A VILÁG A TEREM- TÉS ELŐ TT GÖRÖG MITOLÓGIA pl.: vak, nyers, kusza halmaz sötétség BIBLIA A TEREMTÉS 1. MOZZANATA A TEREMTÉS 2. MOZZANATA

36 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M A TEREMTÉS 3. MOZZANATA A TEREMTÉS BEFEJEZŐ MOZZA- NATA 5. Olvassátok el a Tízparancsolatot! Jelöljétek be a szövegben magukat a parancsolatokat! Csoportosítsátok őket! Megadunk néhány lehetséges szempontot, de magatok is megfogalmazhattok újabbakat. Írjátok a szempontok mellé a törvények számát! Istenhez kapcsolódó: vallási az isteni önazonosság kinyilatkoztatása emberhez kapcsolódó: ember és ember kapcsolatára vonatkozó a tulajdonviszonyhoz kapcsolódó tiltó mondat formájában megfogalmazott törvények: erkölcsi vallási

A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 37 A TÍZPARANCSOLAT (2Móz 20:1-17) 1 Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: 2 Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. 3 Ne legyen más istened rajtam kívül! 4 Ne csinálj magadnak istenszobrot, semmiféle képmását azoknak, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak. 5 Ne imádd és ne tisztelt azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad-és negyedízig, ha gyűlölnek engem. 6 De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat. 7 Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak nevét, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki nevét! 8 Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! 9 Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! 10 De a hetedik nap te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se kapuidon belül tartózkodó jövevény. 11 Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az Úr a nyugalom napját. 12 Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked! 13 Ne ölj! 14 Ne paráználkodj! 15 Ne lopj! 16 Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen! 17 Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!

38 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 6. A buddhizmus tanítása szerint öt alapszabályt, öt fogadalmat kell betartani a hívőknek. (Persze sok-sok más szabály is van.) A felsorolt szabályokhoz rendeld hozzá a Tízparancsolatból a megfelelőt! Írd le a véleményed a parancsolatról! AZ ÖT FOGADALOM NE LÉGY ÁRTALMÁ- A TÍZ PARANCSOLAT MEGFELELŐ TÖRVÉNYEI VÉLEMÉNYEM A PARANCSOLATRÓL RA SEMMILYEN ÉLŐ LÉNYNEK! NE VEDD EL AZT, AMIT NEM ADTAK ODA! NE ÉLJ MÉRTÉKTE- LEN ÉLETET! MONDJ IGAZAT, NE RÁGALMAZZ, NE BESZÉLJ DURVÁN, ÉS NE FECSEGJ! NE ALKALMAZZ TUDATODAT HÁTRÁ- NYOSAN BEFOLYÁ- SOLÓ SZEREKET!

A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 39 7. Olvass el néhány bekezdést a László király alkotta törvényekből és a Magyar Alkotmányból! LÁSZLÓ (1077 1095) TÖRVÉNYKÖNYVEIBŐL (12) Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy meneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan rabszolga pedig avagy szabad, libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s amit lopott, adja vissza. (14) Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen. (11) Ha valaki vasárnapon vagy a nagyobb ünnepen nem megy az ő kerületének egyházába, verésekkel javítsák meg. (22) Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékot visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek. 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 13.. 1. A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. 2. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. 15.. A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. 54.. 1. A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. 2. Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 55.. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.