SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS az 54 521 04 KOHÁSZATI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a X. Műszerészet ÁGAZATHOZ A szakképzési tantervi ajánlás kizárólag a 2012/2013. tanévben az érettségit követő szakképzési évfolyamon induló szakképzésekre vonatkozóan, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. (27) bekezdése alapján készült. Készítette: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási Nonprofit Kft. Gépészeti kerettantervi ajánlásokat fejlesztő munkacsoport 2012.

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS az 54 521 04 KOHÁSZATI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a X. Műszerészet ÁGAZATHOZ A szakképzési tantervi ajánlás kizárólag a 2012/2013. tanévben az érettségit követő szakképzési évfolyamon induló szakképzésekre vonatkozóan, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. (27) bekezdése alapján készült. A szakképzési tantervi ajánlás óraterve a kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett szakképzésre vonatkozik, de a szakközépiskola 9 12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett szakképzésre vonatkozó tervezett óraszámokat is tartalmazza. Az ajánlás ágazatra vonatkozó része (kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyam tartalma, 4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9 12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalom) a X. Műszerészet ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 521 04 Kohászati technikus I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési tantervi ajánlás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az 54 521 04 (OKJ azonosítószám) Kohászati technikus (OKJ megnevezés) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alap adatai A szakképesítés azonosító száma: 54 521 04 Szakképesítés megnevezése: Kohászati technikus Szakmacsoport: 5. Gépészet Ágazati besorolás: X. Műszerészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960 1440 Elméleti képzési idő aránya:50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak Pályaalkalmassági követelmények: IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. 3

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására kizárólag az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tárgyi feltételek V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakközépiskolai képzés összes elvi szakmai óraszáma (két évfolyamos): 1260 +80 +1120 = 2460 óra (öt évfolyamos képzésben: 1108 óra a 9 12. évfolyamok szorgalmi időszakában, 175 óra 9. és 10. évfolyam nyári gyakorlatában, 80 óra a 11. évfolyam nyári gyakorlatában, 1120 óra érettségi után, összesen 2483 óra). (A kizárólag 13 14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9 12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak és a nyári gyakorlat tanítási heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!) Ebből az szvk ban előírt elmélet gyakorlat arány alapján elméleti óraszám: 1230 (öt évfolyamos képzésben: 1241) óra gyakorlati óraszám: 1230 (öt évfolyamos képzésben: 1242) óra A szabad sáv (8 10%) nélkül a szakmai órák száma: legalább 2214 (öt évfolyamos képzésben: 2235), de legfeljebb 2263 (öt évfolyamos képzésben: 2284) a jelen tantervi ajánlás által meghatározott tartalmú és tantárgyi struktúrájú szakmai óraszám. 4

Szakmai követelménymodulok 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Tantárgyak Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 9. 10. 11. 12. 1/13. 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy 10184 12 Öntészeti feladatok Öntészet 2 Öntészet gyakorlat 3 10185 12 Kohászati anyagvizsgálatok és mérések Anyagvizsgálatok gyakorlat Anyagszerkezet vizsgálatok gyakorlat 3 70 4 40 2 105 3,5 40 Műszaki alapismeretek 1 1 2 3 7 10186 12 Kohászati technikus alapfeladatok 10187 12 Melegüzemi munkabiztonság és környezetvédelem Képlékeny alakítás 5 Képlékeny alakítás gyakorlat Fémtan 1 2 2 5 Munka és környezetvédelem Munka és környezetvédelem gyakorlat 2 2 1 1 Minőségirányítás 1 1 5 5

10188 12 Színesfémkohászati feladatok Színesfémkohászat 5 Színesfémkohászat gyakorlat 10189 12 Vaskohászati Vaskohászat 1 2 3 4 feladatok Vaskohászat gyakorlat 2 80 2 5 80 4 összes óra 2 3 70 3 3 105 5 2 80 8 2 18 13,5 80 16 16 összes óra 5 6 7 10 31,5 32 4 A táblázatban szereplő heti óraszámok összessége a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90% át lefedik. Az időkeret fennmaradó részének szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni úgy, hogy az alábbi heti óraszámok teljesüljenek: 9. évfolyam: 6 óra, ebből szabad sáv: 1 óra 10. évfolyam: 7 óra, ebből szabad sáv: 1 óra 11. évfolyam: 8 óra, ebből szabad sáv: 1 óra 12. évfolyam: 11 óra, ebből szabad sáv: 1 óra 5/13. évfolyam: 35 óra, ebből szabad sáv: 3 óra 1/13. évfolyam: 35 óra, ebből szabad sáv: 3,5 óra 2/14. évfolyam: 35 óra, ebből szabad sáv: 3 óra 6

Szakmai követelménymodul 10185 12 Kohászati anyagvizsgálatok és mérések Tantárgyak, témakörök 2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés óraszáma 7 Ágazati szakképzés óraszáma 9. 10. 11. 12. 1/13. Ágazati szakképzés összes óraszáma 9 12. évfolyam Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14. e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy Öntészet 64 64 Öntéstechnológia 32 32 Öntészet gépi berendezései 32 32 Öntészet gyakorlat 96 96 Öntés előkészítési gyakorlat 48 48 10184 12 Öntészeti feladatok Öntési gyakorlat 48 48 Anyagvizsgálatok gyakorlat 108 70 144 40 178 184 Roncsolásos anyagvizsgálatok 54 35 72 20 89 92 Roncsolás mentes anyagvizsgálatok 54 35 72 20 89 92 Anyagszerkezet vizsgálatok A szakképzés összes óraszáma 72 105 126 40 177 166

10186 12 Kohászati technikus alapfeladatok gyakorlat Anyagösszetételek meghatározása 36 52 54 20 88 74 Metallográfiai vizsgálatok 36 53 72 20 89 92 Műszaki alapismeretek 36 36 72 96 252 240 252 Műszaki ábrázolás 36 36 72 72 72 Mechanika 72 72 72 72 Gépészeti alapismeretek 64 72 64 72 Irányítástechnikai alapismeretek 32 36 32 36 Képlékeny alakítás 160 160 Képlékenyalakítás alapjai 10 10 Hengerlés 90 90 Egyéb képlékeny alakítások 60 60 Képlékeny alakítás gyakorlat 160 160 Meleg hengerlés 65 65 Hideg hengerlés 65 65 Egyéb képlékeny alakítások 30 30 Fémtan 36 72 64 180 172 180 Metallurgiai 36 36 36 36 8

10187 12 Melegüzemi munkabiztonság és környezetvédelem 10188 12 Színesfémkohászati feladatok folyamatok kémiai alapjai Fémtan és hőkezelési alapismeretek 72 64 144 136 144 Munka és környezetvédelem 72 72 72 72 Munka és tűzvédelem 36 36 36 36 Környezetvédelem 36 36 36 36 Munka és környezetvédelem gyakorlat gyakorlat 36 36 36 36 Elsősegélynyújtás 20 20 20 20 Tűzvédelem 16 16 16 16 Minőségirányítás 32 36 32 36 Minőségirányítás alapjai 16 18 16 18 Folyamatok 16 18 16 18 Színesfémkohászat 160 160 Színesfém metallurgia 30 30 Alumíniumkohászat 80 80 Rézkohászat 50 50 9

Színesfémkohászat gyakorlat 128 128 Alumíniumkohászat gyakorlat 64 64 Rézkohászat gyakorlat 64 64 Vaskohászat 36 64 108 100 128 236 Nyersvasgyártás 36 14 54 50 54 Nagyolvasztó 50 54 50 54 Acélgyártás 64 64 Acélművek gépi berendezései 64 64 Vaskohászat gyakorlat 72 80 64 180 80 216 128 388 Nyersvasgyártás gyakorlat 72 80 64 180 80 216 260 Acélgyártás gyakorlat 128 128 Összesen 72 108 70 108 108 105 180 72 80 256 64 648 486 80 1223 512 512 2238 Elméleti óraszámok/aránya 1160 (öt évfolyamos képzésben: 1128) / 51,8 (öt évfolyamos képzésben: 50,2) % 1160 Gyakorlati óraszámok/aránya 1078 (öt évfolyamos képzésben: 1119) / 48,2 (öt évfolyamos képzésben: 49,8) % 1078 Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat 10189 12 Vaskohászati feladatok A táblázatban színes háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90% a felosztásra került. 10

Az időkeret fennmaradó része, melynek szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni: 9. évfolyam: szorgalmi időszak 36 óra; összefüggő szakmai gyakorlat 0 óra 10. évfolyam: szorgalmi időszak 36 óra; összefüggő szakmai gyakorlat 0 óra 11. évfolyam: szorgalmi időszak 36 óra; összefüggő szakmai gyakorlat 0 óra 12. évfolyam: szorgalmi időszak 32 óra 5/13. évfolyam: szorgalmi időszak 96 óra 1/13. évfolyam: szorgalmi időszak 126 óra; összefüggő szakmai gyakorlat 0 óra 2/14. évfolyam: szorgalmi időszak 96 óra A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás. 11

A 10184 12 azonosító számú Öntészeti feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

A 10184 12 azonosító számú Öntészeti feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Öntészet Öntészet gyakorlat 10184 12 Öntészeti feladatok Öntéstechnológia Öntészet gépi berendezései Öntés előkészítési gyakorlat Öntési gyakorlat FELADATOK A minták, a magszekrények állapotát ellenőrzi, rajzot olvas, összehasonlítja a dokumentációt a formával A formázókeverék minőségét, a formázóberendezések működését ellenőrzi, formázó anyagot előkészít Homokformát, magot készít, fekecsel Homokformát összerak A kéziszerszámokat ellenőrzi Az öntőkokilla beállítását, a nyomásos öntőgép működését ellenőrzi Öntőszerszámot előkészít, fém kokillát és az öntőkanalat előmelegíti Öntőszerszámot cserél Öntőgépet, nyomásos öntőgépet kezel, kokillaöntvényt önt, homokformába, héjformába önt, nyomásos öntvényt önt, precíziós eljárással önt Öntvénytisztító gépet kezel, öntvényt tisztít Az öntvényeket ellenőrzi A gyártmánykísérő lapokat kezeli Műszakjelentést ír az elvégzett feladatairól, kapcsolatot tart a minőségellenőrző szakemberrel és a technológiai folyamat többi résztvevőjével A keletkezett selejtről intézkedik Újítási javaslatokat készít Rázóasztalt kezel, homokkeverő gépet kezel Fekecselő berendezést működtet, bevonó iszapkeverő gépet kezel Sütőkemencét, formázógépet kezel Szárító és előmelegítő berendezéseket kezel Viaszkeveréket készít, pépesít, viaszpréselő gépet kezel Viaszkiolvasztó berendezést kezel Pneumatikus döngölő szerszámokat kezel Homokregeneráló berendezést kezel, homokrögtörő gépeket kezel

Kokillamozgató berendezést kezel Fűrészgépet, csiszológépet, homokszóró gépet kezel SZAKMAI ISMERETEK Középfokú rajztechnikai és számítástechnikai ismeretek, a műszaki rajz olvasásának szabályai, a mintarajzzal szemben támasztott követelmények A műszaki dokumentáció, gyártási dokumentáció ismérvei Mértani alapfogalmak, konve és konkáv felületek Az öntéstechnológia alapjai A formázástechnológia alapjai A formázás anyagai és eszközei Forma és magkészítés Homokelőkészítés gépi és segédberendezései Mintakészítés gépi berendezései Formázó és magkészítő gépek A formázás, összerakás és öntés szállító és egyéb gépi berendezései Olvasztás, öntés, fémek öntészeti tulajdonságai Az anyagterek, olvasztóművek és az öntés gépi berendezései Adagszámítás Öntvénytisztítás és kikészítés Öntvényürítés és tisztítás gépi berendezései A felöntések és beömlők eltávolításának és az öntvények finomtisztításának gépi berendezései Vasöntészet Acélöntészet Fémöntészet Különleges öntőgépek, berendezések Gépesítés, automatizálás, karbantartás és környezetvédelem gépei Az anyagfelhasználás dokumentálása A géphiba bizonylatolása A gépek biztonságtechnikai előírásai, beállításai Helyi tűzvédelmi utasítások ismerete Munkakörnyezet tisztántartása A környezetvédelem helyi feladatairól készült utasítás SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szöveg értelmezése Mintakészítő jelképek értelmezése, az öntőminták színei, jelölései Alapvető gépészeti méréstechnikai eszközök használata Gyártásközi ellenőrzés Környezetvédelem SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Mozgáskoordináció Felelősségtudat

Kézügyesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányítási készség Közérthetőség Visszacsatolási készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Áttekintő képesség Logikus gondolkodás Ismeretek helyükön való alkalmazása 1. Öntészet tantárgy 64 óra / 64 óra A tantárgy tanításának célja A tanulók megismerkednek az öntészettel kapcsolatos technológiákkal és az öntészet gépi berendezéseinek felépítésével és működésével. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül 1.1. Témakörök és elemeik Öntéstechnológia 32 óra / 32 óra Mértani alapfogalmak, konve és konkáv felületek Öntvények típusai, fajtái, osztályozásuk Öntési eljárások típusai az alkalmazott minta, a forma jellege, a forma anyaga, valamint a formázás módja szerint A ráhagyások, a minta, a mag, a forma fogalma Minta készítés anyagai, eszközei Minta készítés technológiája Formázás anyagai és eszközei Forma és magkészítés Olvasztás, öntés, fémek öntészeti tulajdonságai Adagszámítás Öntvénytisztítás és kikészítés Vasöntészet Acélöntészet Fémöntészet Öntészet gépi berendezései 32 óra / 32 óra

Homok előkészítés gépei és segédberendezései Mintakészítés gépi berendezései Formázó és magkészítő gépek Kemencék típusai Öntőberendezések Formázás, összerakás és öntés szállító és egyéb gépei Öntvényürítés és tisztítás gépei Felöntések és beömlők eltávolításának és az öntvények finomtisztításának gépi berendezései Különleges öntőgépek és berendezések 1.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 1.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszerek 1.4. A tantárgy értékelésének módja 1.5. A továbbhaladás feltételei 2. Öntészet gyakorlat tantárgy 96 óra / 96 óra A tantárgy tanításának célja A tanulók gyakorlatban megismerkedjenek a különféle öntési és öntészeti feladatokkal, eljárásokkal. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül 2.1. Témakörök és elemeik Öntés előkészítési gyakorlat Mintakészítés Formázás Homokformázás Mag készítés Öntési gyakorlat 48 óra / 48 óra 48 óra / 48 óra

Öntvénygyártás homokformázással Öntés homokformába Öntés héjformába Precíziós öntés Kokilla öntés (gravitációs kokilla öntés, kiszorításos kokilla öntés) Nyomásos öntvény készítés Öntvényürítés Öntvény tisztítás 2.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 2.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszerek 2.4. A tantárgy értékelésének módja 2.5. A továbbhaladás feltételei

A 10185 12 azonosító számú Kohászati anyagvizsgálatok és mérések megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

A 10185 12 azonosító számú Kohászati anyagvizsgálatok és mérések megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Anyagvizsgálatok gyakorlat Anyagszerkezet vizsgálatok gyakorlat 10185 12 Kohászati anyagvizsgálatok Roncsolásos anyagvizsgálatok Roncsolás mentes anyagvizsgálatok Anyagösszetételek meghatározása Metallográfiai vizsgálatok FELADATOK Mintát (próbát) vesz vagy vetet, valamint előkészíti az anyagokat vizsgálatra Darabos anyagok mintaelőkészítését végzi: porítás, szitavizsgálat A nedvesség, hamu, illóanyag tartalom vizsgálatokat végez, égéshőt határoz meg, fűtőértéket számít Alapanyagok, salakok összetételének meghatározását végzi klasszikus analitikai módszerekkel, vagy röntgen spektrométerekkel Technológia irányításához szükséges fémminták vizsgálatát végzi/végezteti optikai emissziós spektrometriával Oigén, nitrogén (hidrogén) valamint karbon, kén tartalom meghatározását végzi termikus elemanalizátorokkal Szakítóvizsgálatot, keménységmérést (Brinell, Vickers, Rockwell) és ütővizsgálatot végez Felületi érdességet, felületi bevonatok összetételét, vastagságát méri Roncsolásmentes anyagvizsgálatokat végez: folyadékbehatolásos, mágneses vizsgálatok, ultrahangos falvastagságmérés, potenciálszondás mélységmérés Metallográfiai vizsgálathoz szükséges próbatestet beágyaz vagy beágyaztat, majd a beágyazott mintát csiszolja és polírozza Makroszerkezet vizsgálatok keretein beül Perszulfátos makromaratást és Baumann lenyomatot készít Acélokban szemcsefokozatszámot szabványos eljárással meghatároz Acélokban szabványos eljárással zárványosság vizsgálatot végez Öntöttvas mikroszerkezetét szabványos eljárással meghatározza

Színesfémek mikroszerkezetét vizsgálja Ipari szennyvizekből környezetvédelmi szempontból fontos nehézfémtartalmat határoz meg A mérés eredményeket értékeli, dokumentálja Tanulmányozza és értelmezi a kohászati anyagokra vonatkozó információkat SZAKMAI ISMERETEK Az iparban használatos alap és segédanyagok eredete, tulajdonságai ismerete, felhasználási területeik Az iparban használatos alap és segédanyagok fizikai, kémiai, kémiai biztonsági, mechanikai, technológiai tulajdonságai Ötvöző anyagok hatása az anyag tulajdonságaira Szabványos ipari fémötvözetek, vizsgálati szabványok ismerete Ipari anyagok mechanikai, hőtechnikai, villamos, korróziós, technológiai és egyéb tulajdonságai Az anyagok mikroszerkezetének és tulajdonságainak kapcsolata Ipari anyagok egyéb jellemzői Anyagvizsgálatok elmélete, anyagok kémiai összetételének, belső szerkezetének és mechanikai jellemzőinek mérésére szolgáló berendezések működési elve Mérőberendezések, mérési segédeszközök használatának gyakorlati ismerete Matematikai statisztikai alapfogalmak Mérési eredmények elemzése, grafikus ábrázolása Számítógépes szövegszerkesztő, táblázatkezelő programok, mérési eredmények kiértékelését segítő statisztikai programok használata SZAKMAI KÉSZSÉGEK Műszaki táblázatok, diagrammok olvasása, értelmezése, kezelése Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok alkalmazása Technológiai vizsgálatok alkalmazása Kohászati mérőeszközök használata Mérési jegyzőkönyv készítése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Kézügyesség Döntésképesség Precizitás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kommunikációs készség

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyénvaló alkalmazása Logikus gondolkodás Rendszerező képesség 3. Anyagvizsgálatok gyakorlat tantárgy 144 óra + 40 ÖGY / 108 óra + 70 ÖGY *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9 13. évfolyamon megszervezett képzés A tantárgy tanításának célja A tanulók a gyakorlatban is megismerjék és elsajátítsák a különböző anyagvizsgálati eljárásokat, módszereket. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül 3.1. Témakörök és elemeik Roncsolásos anyagvizsgálatok 72 óra +20 ÖGY / 54 óra + 35 ÖGY Szakító vizsgálat (ÖGY) Keménységmérések (Brinell, Rockwell, Vickers) (ÖGY) Ütővizsgálat (ÖGY) Roncsolás mentes anyagvizsgálatok 72 óra + 20 ÖGY / 54 óra + 35 ÖGY Ultrahangos vizsgálatok (ÖGY) Mágneses vizsgálatok (ÖGY) Folyadékbehatolásos vizsgálatok (ÖGY) Potenciálszondás mélységmérés (ÖGY) Felületi érdesség mérés (ÖGY) Felületi bevonatok összetételének és vastagságának meghatározása (ÖGY) 3.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 3.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszerek 3.4. A tantárgy értékelésének módja 3.5. A továbbhaladás feltételei

4. Anyagszerkezet vizsgálatok gyakorlat tantárgy126 óra + 40 ÖGY / 72 óra + 105 ÖGY *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9 13. évfolyamon megszervezett képzés A tantárgy tanításának célja A tanulók a gyakorlatban is megismerjék és elsajátítsák a különböző anyagszerkezet vizsgálati módszereket. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül 4.1. Témakörök és elemeik Anyagösszetételek meghatározása 54 óra + 20 ÖGY / 36 óra + 52 ÖGY Darabos anyagok porítás, szitavizsgálat (ÖGY) Nedvesség, hamu, illóanyag tartalom vizsgálat (ÖGY) Égéshő meghatározás, fűtőérték számítás Alpanyagok, salakok összetételének meghatározása analitikai módszerekkel vagy röntgen spektrométerrel (ÖGY) Fémminták vizsgálata optikai emissziós spektpméterrel Ocigén, nitrogén (hidrogén), karbon, kén tartalom meghatározása termikus elemanalizátorokkal (ÖGY) Metallográfiai vizsgálatok 72 óra + 20 ÖGY / 36 óra + 53 ÖGY Próbatestek előkészítése metallográfiai vizsgálatokhoz (beágyazás, csiszolás, polírozás) (ÖGY) Preszulfátos makromaratás és Baumann lenyomat készítése Szemcsefokozatszám meghatározása acélokban (ÖGY) Zárványosság vizsgálat acélokban (ÖGY) Öntöttvas mikroszerkezetének meghatározása (ÖGY) Színesfémek mikroszerkezetének vizsgálata 4.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 4.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszerek 4.4. A tantárgy értékelésének módja 4.5. A továbbhaladás feltételei

A 10186 12 azonosító számú Kohászati technikus alapfeladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

A 10186 12 azonosító számú Kohászati technikus alapfeladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Műszaki alapismeretek Képlékeny alakítás Képlékeny alakítás gyakorlat Fémtan 10186 12 Kohászati technikus alapfeladatok Műszaki ábrázolás Mechanika Gépészeti alapismeretek Irányítástechnikai alapismeretek Képlékeny alakítás alapjai Hengerlés Egyéb képlékeny alakítások Meleg hengerlés Hideg hengerlés Egyéb képlékeny alakítások Metallurgiai folyamatok kémiai alapjai Fémtan és hőkezelési alapismeretek FELADATOK Alapanyagot, segédanyagot előkészíttet, műbizonylatol A felügyelete és üzemeltetése alá tartozó fő és kisegítő berendezésekre előírt biztonsági ellenőrzéseket elvégzi, az üzemeltetéshez előkészíti, a gépen előírt paraméterek beállításáról gondoskodik A termelési feladatokat egyezteti Fémtisztítást, zárványtartalom csökkentést, zárványmodifikálást végez Hőmérsékletet becsül/mér, próbákat vesz és elemzésre küld A csapolandó mennyiséget meghatározza Kemencében, konverterben, üstben gázöblítést végez (pl. argon, nitrogén) A technológiai folyamatban résztvevőkkel folyamatos kapcsolatot tart A gyártási folyamat során fellépő rendkívüli helyzeteket jelzi, kezeli Folyékony fémből mintavétel eredményének alapján összetételt, hőmérsékletet módosít Tüzeléstechnikai berendezéseket kezel (pl.: üstfűtő, gázégők, gyújtókemence), gázinjektáló berendezéseket kezel

Mérleget, szállítószalagot kezel, adagolóberendezéseket működtet, porelszívó/leválasztó berendezést kezel A munkájához szükséges kisgépeket, eszközöket használja Anyagvizsgáló berendezést kezel, anyagvizsgálatot, méréseket végez, próbákat azonosít, számítógépes adatnyilvántartást végez Ellenőrzi és irányítja a beosztott dolgozókat, utasításokat ad ki Gyártás közben ellenőrzi a technológiai paraméterek betartását, irányítja a mintavételezést, gyártásközi ellenőrzést végez Technológiai folyamatot felügyel, irányít (pl. képlékenyalakítás), szerszámcserét végez, irányít (pl. hengercsere, késcsere), nyers darab kikészítést végez (pl. táblalemez egyengetés) Formaöntést előkészít, végez, öntvényt tisztít, folyamatos öntést felügyel, irányít A minőségügyi előírások betartását ellenőrzi A berendezések műszaki állapotát, a gyártás során felhasznált anyagok technológiában előírt állapotát üzemelés közben folyamatosan figyeli, rögzíti és jelzi A műszak alatt történt rendellenességeket, hiányosságokat rögzíti és jelzi, a megoldásokra javaslatot tesz A berendezéseket a karbantartáshoz előkészítteti (letakaríttatja a berendezéseket, üresre járat), a karbantartás közbeni berendezés mozgatási és egyéb funkciókat biztosíttatja, valamint karbantartást követően a komple funkciópróbákat elvégezteti Műszaki rajzok alaki és formai ismerete, rajzolvasás Összetett mértani testek felépítése, ábrázolási módok, nézetek, metszetek, áthatások SZAKMAI ISMERETEK

Alkatrészrajzok, összeállítási rajzok tartalmi és formai jellemzői Általános gépészeti alapismeretek Mechanikai alapismeretek Általános géptan alapismeretek Hidraulikai és pneumatikai alapismeretek Elektrotechnikai és irányítástechnikai alapismeretek Képlékenyalakítás alapismeretei, hengerművek gépi berendezései, a sajtolás gépi berendezései, a húzás gépi berendezései, egyéb képlékenyalakító berendezések Technológiai utasítás Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási útmutatók használata Elektronikus okmányolás, műbizonylat Kohászati alapanyagok, kohászati segédanyagok, anyagelőkészítés Tűzálló anyagok A metallurgiai folyamatok kémiai alapjai Fémtani és hőkezelési alapismeretek Kohászati berendezések géptana Kohászati előkészítő műveletek, segédberendezések Tüzeléstan és tüzeléstechnikai berendezések Próbavétel, anyagvizsgálat Anyagmozgatás, szállítás Anyagbiztosítás, termékek tárolása (deponálás) Gépápolás (tisztítás, olajozás, kenés) Hulladékeltávolítás A munkavégzés bizonylatolása (pl. munkalap) A minőség bizonylatolása (jegyzőkönyv) Az oktatások bizonylatolása (munkabiztonság, tűzvédelem) A géphiba bizonylatolása SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szöveg értelmezése

Információforrások, műszaki táblázatok kezelése Anyagvizsgáló berendezések kezelése Metallurgiai, technológiai számítások Tüzeléstechnikai számítások SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat Megbízhatóság Pontosság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság Irányítási készség Határozottság MÓDSZER KOMPETENCIÁK Irányíthatóság Irányítási készség Határozottság 5. Műszaki alapismeretek tantárgy 252 óra / 240 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9 13. évfolyamon megszervezett képzés A tantárgy tanításának célja A Műszaki ábrázolás fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket. A tanulók ismerjék meg a szakmai tantárgyak tanulásához és a munkavégzéshez szükséges ábrázolási, rajzolvasási ismereteket. A Mechanika tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg a legfontosabb statikai és szilárdságtani fogalmakat, méretezési, ellenőrzési elveket, módszereket. Eközben szerezzenek gyakorlatot a szakkönyvek, táblázatok, katalógusok használatában. A Gépészeti alapismeretek témakör keretében ismerjék meg az alapvető gépelemek felépítését, működését. Az Irányítástechnikai alapismertek témakör keretében ismerkedjenek meg az irányítástechnika, pneumatika, hidraulika és elektrotechnika alapjaival. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül

5.1. Témakörök és elemeik Műszaki ábrázolás 72 óra / 72 óra A műszaki rajz feladata. Rajzeszközök és alkalmazásuk. Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.). Síkmértani szerkesztések. Térelemek: pont, egyenes, sík. Térelemek kölcsönös helyzete. Egyenes valódi hossza. Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk. Forgástestek és származtatásuk. Vetületi ábrázolás. Egy képsíkos ábrázolás. A második képsík. A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása. Térelemek ábrázolása. Pont és egyenes illeszkedése. Különleges helyzetű egyenesek. Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság. Különböző helyzetű sík ábrázolása. Perspektivikus és aonometrikus ábrázolás. Testek csonkítása, síkmetszés, palástkiterítés. Áthatási görbék szerkesztése. Géprajzfajták rendszere, a méretmegadás alapjai. A vázlatkészítés szerepe, szabályai, technikája. A metszet származtatása, fajtái, a szelvény és fajtái. Az ábrázolás sajátos szabályai. Törés, nem teljes vetületek, ferde síkú és elfordított vetületek. Szimmetrikus tárgy, kiemelt részletek, ismétlődő elemek, síkfelület jele, mozgó alkatrész szélső állása, eredeti körvonal, csatlakozó alkatrészek, felületi kialakítások, alkatrészek felfekvő felülete. A méretmegadás jelei, méretelosztás, szabványos alkatrészek méretei, mérethálózat felépítésének elvei. Alaptűrések, szabványos tűrésnagyságok. Alak és helyzettűrések, illesztés, illesztési rendszerek. Felületi egyenetlenségek fogalma, fajtái, a felületi érdesség megadása, a tűrés és az érdesség összefüggése. Felületkikészítés, hőkezelés megadása.

Összeállítási rajzok jellemzői, készítési szabályai. A darabjegyzék, rajzszámozási rendszerek. Csavarmenetek, fogazott alkatrészek, bordás tengelykötés, rugók, gördülőcsapágy, siklócsapágy. Hegesztett, forrasztott, ragasztott és szegecskötések. Mechanika 72 óra / 72 óra Az erő fogalma és jellemzői A statika alaptörvényei A közös pontban metsződő és párhuzamos erőrendszer eredőjének meghatározása. A kényszerek fajtái és jellemzőik Az erő felbontása összetevőire Az erőnyomaték Síkbeli erőrendszerek Tartók Szilárdságtani alapfogalmak Síkidomok (keresztmetszetek) elsőrendű vagy statikai nyomatéka. Az igénybevétel fogalma, fajtái. Egyszerű igénybevételek: húzó, nyomó, nyíró, hajlító, csavaró igénybevétel Összetett igénybevételek Egyszerű alkatrészek szilárdsági méretezése, méretellenőrzése és a megfelelő anyagminőség megválasztása. Gépészeti alapismeretek Gépészeti kötésmódok Oldható kötések Csavarmenetek és csavarok jellemzői Csavarfajták és tartozékaik Ékkötés Reteszkötés Oldhatatlan kötések: Szegecskötés Hegesztett kötések Forrasztás Ragasztás Gépelemek jelképes jelölése, alkalmazásának területei Súrlódásos hajtások Dörzskerék hajtás 72 óra / 64 óra

Szíjhajtások Kényszerhajtások Fogaskerékhajtás Lánchajtás Jelképes jelölések Sikló csapágyak Gördülő csapágyak Csapágyak kenése Tengelyek típusai és részei Tengelyek igénybe vétele és méretezése Tengelykapcsolók: merev, rugalmas, mozgékony tengelykapcsolók Egyéb tengelykapcsolók: Kardán, lemezes, hidraulikus kapcsoló A fékek feladata, csoportosításuk, működtetése Csővezetékek és csőkötések A csővezetékek tömítése, hőszigetelése, színjelzése A csővezetékek szerelése Csőelzáró szerkezetek Irányítástechnikai alapismeretek 36 óra / 32 óra Az irányítás fogalma és felosztása: kézi és önműködő irányítás, az irányítás részműveletei Az irányítási rendszer részei: az irányított és irányító rendszer, szerkezeti részek, készülék, szerv, elem, jelvivő vezeték Az irányítási rendszer ábrázolási módja: hatásvázlat és részei Az irányítás fajtái: szabályozás és vezérlés Pneumatikus rendszerek: A sűrített levegő tulajdonságai Kompresszorok felépítése, működése Légtartály és tartozékai Sűrített levegő szállítása Léghálózat kiépítése Légvezetékek anyagai, vezetékcsatlakozások Sűrített levegő előkészítése (szűrők, nyomásszabályozók, olajozók, tápegységek). Pneumatikus végrehajtók (munkahengerek, légmotorok felépítése, működése) Útszelepek Zárószelepek, logikai elemek, nyomásirányítók. Szelep kombinációk

Alapkapcsolások. Egyszeres működésű henger vezérlése. Kettősműködtetésű henger vezérlése. Vezérlés váltószeleppel Sebességvezérlés egyszeres és kettősműködtetésű hengereknél. Vezérlés kétnyomású (ÉS) szeleppel. Egyszeres működtetésű henger közvetett vezérlése Időtag alkalmazása Kétkezes indítás Elektro pneumatika Hidraulikus rendszerek: Szivattyúk típusai, felépítése, működése Hidraulikus végrehajtók (munkahengerek, hidromotorok felépítése, működése) Útszelepek Zárószelepek, logikai elemek, nyomásirányítók. Szelep kombinációk Alapkapcsolások. Egyszeres működésű henger vezérlése. Kettősműködtetésű henger vezérlése. Időtag alkalmazása Kétkezes indítás 5.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 5.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszerek 5.4. A tantárgy értékelésének módja 5.5. A továbbhaladás feltételei 6. Képlékeny alakítás tantárgy 160 óra A tantárgy tanításának célja A képlékeny alakítás tantárgy keretein belül megismerjék a képlékeny alakítások fajtáit, típusait valamint gépi berendezések felépítését és működését.

Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül 6.1. Témakörök és elemeik Képlékeny alakítás alapjai 10 óra Az alakítás nagysága és meghatározása Alakváltozási sebessége és meghatározása A képlékeny alakváltozás megindulásának feltétele és meghatározása A súrlódás és a súrlódási tényező és meghatározása A képlékeny hideg és melegalakítás hőmérséklete és meghatározása Hengerlés 90 óra Hengerlés alapfogalmai: szúrás, szúrásszám, hengerlés szúrás előtti, utáni darabméretek, felső és alsó nyomás, hengerlési sebesség, előresietés Hengerlést kísérő jelenségek: hengerlési nyomás irányai, hatása, meghosszabbodás mértékének meghatározása. Hengerlésnél meghatározni: az abszolút és relatív magasságcsökkenést, az abszolút és relatív fogyást, nyújtási tényezőt, a kifutódarab hosszát, a kihozatalt, a hengerlési erőt, a hengerlés nyomaték és teljesítményszükségletét Hengerlési technológiák: lapostermékek készítése, alakos szelvények készítése (sarokacél, I, U acél, nagyvasúti sin), a kerékabroncs és keréktárcsa, hengerlés folyamata, öntvehengerlés. A hengerelt termékek kikészítésének műveletei. Hengerművek gépi berendezései Hengerművek felépítése, osztályozása, hengerállvány részei, hengersorok hajtóelemei, hengersorok segédberendezései, hengerműi izzítókemencék. Egyéb képlékeny alakítások 60 óra Kovácsolás: Kovácsüzemben alkalmazott kemencék jellemző paraméterei Szabadon alakító kézi kovácsolás szerszámai, alapműveletei Szabadon alakító gépi kovácsolás szerszámai, alapműveletei, művelettervezése Süllyesztékes kovácsolás technológiája Kovácstechnológiai szempontból helyes alak kiképzés: oldalak ferdesége élek lekerekítése az üregek mérete a legkisebb falvastagság Kovácsdarabok méreteinek meghatározása

Átkovácsolási szám meghatározása Kovácsdarab kikészítésének műveletei Kovácsolás gépinek felépítése, működése A meleg és hidegfolyatás lényege, kiinduló anyaga, a direkt illetve az indirekt folyatási mód Hidegsajtolás kiinduló anyaga, a sajtolás eljárása A varrat nélküli csőgyártó eljárások fő jellemzői A varratos csőgyártó eljárások fő jellemzői Csőgyártás gépi berendezéseinek felépítése működése Kisajtolás művelete, a sajtolószerszámok kiképzése A drót, rúd és csőhúzás technológiája Húzóművek gépi berendezéseinek felépítése, működése Szabványok és egyéb segédletek használata 6.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 6.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszerek 6.4. A tantárgy értékelésének módja 6.5. A továbbhaladás feltételei 7. Képlékeny alakítás gyakorlat tantárgy 160 óra A tantárgy tanításának célja A tanulók a képlékeny alakítás tantárgy elméleti részén elsajátított ismeretanyagot a gyakorlati képzés folyamán a gyakorlati ismeretekhez tudják kapcsolni és az így szerzett ismereteket hasznosítani tudják a termelő munkában. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül

7.1. Témakörök és elemeik Meleg hengerlés 65 óra Gyakorlat rendje, baleset elleni és egészségmegvédő óvó rendszabályok ismertetése. Meleg hengerlési technológia, technológiai paraméterek ismertetése, elemzése, értékelése. A technológiai előírások és a munkaműveletek kapcsolatának tanulmányozása. Gyártás előkészítés alap és segédanyagok biztosítása. Gyártási folyamat szervezése, gyártás közbeni irányítás, ellenőrzés. Folyamatirányítás. Gyártási végtermék minőségellenőrzése. Hideg hengerlés 65 óra Gyakorlat rendje, baleset elleni és egészségmegvédő óvó rendszabályok ismertetése. Hideg hengerlési technológia, technológiai paraméterek ismertetése, elemzése, értékelése. A technológiai előírások és a munkaműveletek kapcsolatának tanulmányozása. Gyártás előkészítés alap és segédanyagok biztosítása. Gyártási folyamat szervezése, gyártás közbeni irányítás, ellenőrzés. Folyamatirányítás. Gyártási végtermék minőségellenőrzése. Egyéb képlékeny alakítások 30 óra Gyakorlat rendje, baleset elleni és egészségmegvédő óvó rendszabályok ismertetése. Képlékeny alakítási technológiák (kovácsolás, sajtolás, húzás, folyatás, csőgyártás), technológiai paraméterek ismertetése, elemzése, értékelése. A technológiai előírások és a munkaműveletek kapcsolatának tanulmányozása. Gyártás előkészítés alap és segédanyagok biztosítása. Gyártási folyamat szervezése, gyártás közbeni irányítás, ellenőrzés. Folyamatirányítás. Gyártási végtermék minőségellenőrzése. 7.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 7.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák A tanulási nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolgáló módszerek

7.4. A tantárgy értékelésének módja 7.5. A továbbhaladás feltételei 8. Fémtan tantárgy 180 óra / 172 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9 13. évfolyamon megszervezett képzés A tantárgy tanításának célja A fizikai és kémiai alapismereteket felhasználva megismertesse a gyakorlati felhasználás lehetőségeit. A tanulók megismerjék a fémek törvényszerűségeit, a metallurgiai folyamatok alapjait. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül 8.1. Témakörök és elemeik Metallurgiai folyamatok kémiai alapjai 36 óra / 36 óra Ideális gázok állapotváltozásai Gázok fajlagos és moláris hőkapacitása Kémiai folyamatok átalakulási hői Oldás, oldhatóság Oldás és oldhatóság alkalmazása kohászati folyamatoknál Kémiai egyensúlyok Kémiai egyensúlyok kohászati vonatkozásai Tömeghatás törvénye Tömeghatás törvényének alkalmazása konkrét kohászati gázegyensúlyokra Fém karbonátok termikus disszociációja Fém oidok bomlása és keletkezése Fém oidok redukálhatósági viszonyai Kondenzált fázisok egyensúlya Oldatokban végbemenő egyensúlyok kohászati vonatkozásai Elektrokémiai alapok Fémtani és hőkezelési alapismeretek 144 óra / 136 óra Kristálytan, fémek kristályos szerkezete, az ideális kristály, kristályrendszerek Kristályosodás folyamata, befolyásoló tényezők, kristályosodási képesség, kristályosodási sebesség Ötvözetek, ötvözet fogalma, ötvözetkészítés célja, módjai Ötvözetek szövetelemei: színfém, szilárd oldat, vegyület, eutektikum, eutektoid

Ideális egyensúlyi diagramok Ipari vasötvözetek, Fe C diagram, Fe Fe3C diagram, ikerdiagram Elsődleges szövetek, másodlagos szövetek és tulajdonságaik Ötvözők hatása Ipari vasötvözetek rendszerezése Az öntés és képlékeny alakítás metellográfiai vonatkozásai Ausztenit átalakulása nem egyensúlyi körülmények között Bénit, martenzit keletkezése és tulajdonságai Anyagvizsgálatok elmélete (roncsolásos és roncsolás mentes) Hőkezelés fogalma, alkalmazásának szükségessége A hűtés sebességének befolyása az átalakulásra Acélok lágyító és egyneműsítő hőkezelése: feszültségcsökkentés, újrakristályosítás, lágyítás, normalizálás, izotermás lágyítás, diffúziós izzítás, ausztenites lehűtés Acélok teljes edzése: ötvözetlen acélok edzése, ötvözött acélok edzése, edzhetőség, átedzhetőség, edzési feszültségek és elhárítási lehetőségei Felületi hőkezelések: összetételt nem változtató (indukciós, láng, bemártó edzés), összetételt változtató (betétedzés, cementálás, nitridálás, alitálás, stb.), egyéb felületi hőkezelések Szerszámacélok hőkezelése Különleges célra használatos erősen ötvözött acélok hőkezelése (pl. saválló acélok, hőálló acélok, stb.) Ötvözöttvasak hőkezelése (szürkeöntvények, fehérvas öntvények) Nemvasfémek és ötvözeteik hőkezelése 8.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 8.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszerek 8.4. A tantárgy értékelésének módja 8.5. A továbbhaladás feltételei

A 10187 12 azonosító számú Melegüzemi munkabiztonság és környezetvédelem megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

A 10187 12 azonosító számú Melegüzemi munkabiztonság és környezetvédelem megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Munka és környezetvédelem Munka és környezetvédelem gyakorlat Minőségirányítás 10187 12 Melegüzemi munkabiztonság és környezetvédelem Munka és tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás Tűzvédelem Minőségirányítás alapjai Folyamatok FELADATOK A munkabiztonsági előírásokat betartja és betartatja A tűzvédelmi előírásokat betartja és betartatja A minőségirányítási rendszer előírásait, utasításait betartja és betartatja A környezetvédelmi előírásokat betartja és betartatja A sugárzásvédelmi előírásokat betartja és betartatja A tüzet jelzi, részt vesz az oltásban A munkabiztonsági, tűzvédelmi és a környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában, dokumentálásában részt vesz A munkabiztonsági javaslatok kidolgozásában részt vesz A mentésben részt vesz, elsősegélyt nyújt Havaria esetén (baleset, tűz, környezetvédelmi veszély stb.) értesíti a megfelelő szerveket (mentők, tűzoltóság, környezetvédelem, katasztrófavédelem) és az érvényes utasítások/rendelkezések szerint jár el A veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat betartja és betartatja A szelektív hulladékgyűjtés szabályait betartja és betartatja A munkahelyi környezetében rendet tart A munkahelyi környezetét tisztán tartja

Környezetirányítás, környezetvédelem Tűzvédelmi ismeretek Tűzoltó berendezések, eszközök Tűzkár bejelentése Elsősegélynyújtás Munkavégzés szabályai Munkavédelem, biztonságtechnika Minőségirányítás, minőségbiztosítási alapismeretek, minőségbiztosítási kézikönyv, szabványok SZAKMAI ISMERETEK Havaria esetére érvényes utasítások/rendelkezések Vészjelzők használata (vészleállító) Gépi berendezéssel kapcsolatos munkavédelem és biztonságtechnika Anyagmozgatás munkabiztonsági szabályai Környezetvédelmi ismeretek, veszélyes hulladékok kezelése, szelektív hulladékgyűjtés SZAKMAI KÉSZSÉGEK Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata Információforrások kezelése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek, színjelölések értelmezése Elsősegélynyújtás SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Döntésképesség Felelősségtudat Szabálykövető magatartás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság Határozottság Irányítási készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Figyelem összpontosítás Lényegfelismerés (lényeglátás) Körültekintés, elővigyázatosság

9. Munka és környezetvédelem tantárgy 72 óra / 72 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9 13. évfolyamon megszervezett képzés A tantárgy tanításának célja A Munka és környezetvédelem tantárgy elméleti oktatásának célja, hogy a kohászati technikus tanulók a szükséges műszaki szakmai gyakorlati feladatok megoldására alkalmas széleskörű munka és környezetvédelmi elméleti ismereteket szerezzenek. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül 9.1. Témakörök és elemeik Munka és tűzvédelem Munkavédelem célja, alapfogalmai Munkavédelem szervezeti és jogi kérdései Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei Munkavégzés szabályai Gépi berendezések munkavédelme és biztonságtechnikája Anyagmozgatás munkabiztonsági szabályai Munkabiztonsági és ergonómiai követelmények Tűzvédelem Tűzveszélyes anyagok Tűzveszélyességi osztályba sorolás Foglalkozás egészségügy Környezetvédelem Természetvédelem és a környezetvédelem fogalma Természetvédelmi jogszabályok Nemzetközi szervezetek, egyezmények Védett természeti területek, nemzeti parkok Víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzői Vízszennyezés Ipari és kommunális szennyvizek kezelése, tisztítása Levegő fizikai, kémiai és biológiai jellemzői Levegő szennyezés forrásai Légszennyező gázok és hatásaik Por és cseppfolyós szennyező anyagok Légszennyezés csökkentésének módszerei Kommunális hulladék ártalmatlanítási módszeri 36 óra / 36 óra 36 óra / 36 óra

Veszélyes hulladékok, különleges kezelést igénylő hulladékok Szelektív hulladékgyűjtés Zaj és rezgés élettani hatásai Zajszennyezés keletkezése Környezeti rezgések keletkezése Környezeti zaj és rezgésvédelem 9.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 9.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszerek 9.4. A tantárgy értékelésének módja 9.5. A továbbhaladás feltételei 10. Munka és környezetvédelem gyakorlat tantárgy 36 óra / 36 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9 13. évfolyamon megszervezett képzés A tantárgy tanításának célja A Munka és környezetvédelem tantárgy gyakorlati oktatásának célja, hogy a kohászati technikus tanulók a szükséges műszaki szakmai gyakorlati feladatok megoldására alkalmas széleskörű elsősegély nyújtási és tűzvédelmi ismereteket szerezzenek, amelyeket a gyakorlatban is tudnak alkalmazni Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül 10.1. Témakörök és elemeik Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtó kötelességei Elsősegélynyújtás kockázatai Elsősegélyt igénylő helyzetek csonttörés, vérzések, égés, ájulás Elsősegélynyújtás áramütés esetén Újraélesztés 20 óra / 20 óra

Tűzvédelem Tűzvédelmi előírások Teendők tűz esetén Tűzoltó berendezések, készülékek használata Tűzkár bejelentése 16 óra / 16 óra 10.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 10.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszerek 10.4. A tantárgy értékelésének módja 10.5. A továbbhaladás feltételei 11. Minőségirányítás 36 óra / 32 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9 13. évfolyamon megszervezett képzés A tantárgy tanításának célja A Minőségirányítás tantárgy elméleti oktatásának célja, hogy a kohászati technikus tanulók a szükséges műszaki szakmai gyakorlati feladatok megoldására alkalmas széleskörű minőségirányítási elméleti ismereteket szerezzenek. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül 11.1. Témakörök és elemeik Minőségirányítás alapjai Alapfogalmak Szabványok Minőség ellenőrzés Minőségbiztosítás Ellenőrzéstechnológia Ellenőrzéstechnika Folyamatok Átadás átvételi eljárások 18 óra / 16 óra 18 óra / 16 óra

Üzemeltetési dokumentációk Számítógépes minőségtervezés Statisztikák készítése, adatbank Információátadás, információ áramlás Folyamatirányítás Folyamatszabályozás Minőségszabályozás (CAQC) Beszállítók minősítése 11.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 11.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszerek 11.4. A tantárgy értékelésének módja 11.5. A továbbhaladás feltételei

A 10188 12 azonosító számú Színesfémkohászati feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

A 10188 12 azonosító számú Színesfémkohászati feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Színesfémkohászat Színesfémkohászat gyakorlat 10188 12 Színesfémkohászati feladatok Színesfém metallurgia Alumíniumkohászat Rézkohászat Alumíniumkohászat gyakorlat Rézkohászat gyakorlat FELADATOK Olvasztókemencét előkészít Olvasztómű állapotát ellenőrzi Az üstöket előkészíti A megfelelő darabolási technológiát kiválasztja Darabolást végez Betétet és ötvözőmennyiséget számol Technológiai előírás szerint adagolja az alap és segédanyagokat Ötvöző fémet mérlegel, ötvöz A fémfürdő kémiai összetételét, hőmérsékletét beállítja, homogenizálja Levezeti a csapolást Felügyeli és irányítja a folyékony fém mozgását Salaklehúzó gépet kezel Kemencejavító gépet kezel Aprító, daraboló gépet kezel Vákuum üstöt kezel Anyagválogató berendezést kezel Présgépet kezel SZAKMAI ISMERETEK Gyártási dokumentáció Adagszámítás Elektrokémiai alapfogalmak Az ércelőkészítés berendezései Rézkohászat Színesfémkohászati berendezések Egyéb fémek kohászata, előállításuk elektrolízissel A timföldgyártás fizikai, kémiai alapelvei A Bayer féle timföldgyártás technológiája

A Bayer féle timföldgyártás üzemvitele A timföldgyártás gépei Alumíniumkohók gépi berendezései Az alumínium kohászata Az alumínium tisztítása (raffinálás) Hulladékalumínium feldolgozás Korundgyártás, kádkövek előállítása Az anyagfelhasználás dokumentálása A géphiba bizonylatolása A gépek biztonságtechnikai előírásai, beállításai Helyi tűzvédelmi utasítások ismerete Munkakörnyezet tisztántartása A környezetvédelem helyi feladatairól készült utasítás SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése, szakmai nyelvű beszédkészség Alapvető gépészeti méréstechnikai eszközök használata Gyártásközi ellenőrzés Környezetvédelem Szerszámok, gépek napi karbantartása SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Mozgáskoordináció Felelősségtudat Pontosság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányítási készség Közérthetőség Visszacsatolási készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Áttekintő képesség Logikus gondolkodás Ismeretek helyükön való alkalmazása 12. Színesfémkohászat tantárgy 160 óra A tantárgy tanításának célja A színesfémkohászattal kapcsolatos alapfogalmak, alapanyagok és gyártási technológia megismerése. Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül

12.1. Témakörök és elemeik Színesfém metallurgia Színesfémek rácsszerkezetei, állapotábrái Ötvözők hatása a mechanikai tulajdonságokra Színesfémek csoportosítása, ipari és egyéb felhasználás területei Elektrokémiai alapfogalmak Alumíniumkohászat Bauit bányászat ismertetése Bauit csoportosítása származása szerint Timföldgyártás technológiája (Bayer eljárás) Timföldgyártás üzemvitele (Bayer eljárás) Timföldgyártás gépi berendezéseinek felépítése, működése Timföldgyártás termékei Alumínium gyártás elektrolízissel Anód, katód fogalma Elektrolízis kád felépítés Alumínium egalizálása, tisztítása (raffinálás) Alumínium előállítás energia szükséglete Alumínium gyártás gépi berendezéseinek felépítése, működése 30 óra 80 óra Rézkohászat 50 óra Rézérc csoportosítása (természetes, oidos, szulfidos) Szulfidos rezek kohósítása előkészítése (zúzás, aprítás, pörkölés) olvasztása, raffinálása Nemesfémet tartalmazó rézércek kohósítása Parkes eljárás Réz mechanikai tulajdonságai Réz gyártás gépi berendezéseinek felépítése, működése 12.2. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése 12.3. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését szolgáló módszerek 12.4. A tantárgy értékelésének módja